Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Aug21

2010. Október 06., Szerda 02:00

A vörös lavina

Írta:  Plósz Sándor
Értékelés:
(7 szavazat)
2010-10-04. déli órákban égszakadás-földindulás, mindent elsöprő viharral jött az ajkai MAL, (spanyolul rossz) 10 sz. tárolójából a vörös lavina. Az égszakadás-földindulás a mesében, a valóságban az elhanyagolt, túlterhelt gát szakadt át, és közel egy millió m3 tömény lúggal tartósított veszélyes iszap öntötte el Kolontárt, Devecsert és a Marcalt. Azóta kenik a felelősséget, mint a maszatoló gyerek a bölcsőzsírt, amikor nem figyel rá senki.

 A vörös lavina

Tisztelt Technológiai és Erőforrás Felajánlásokat Kezelő munkacsoport Zolnai Mária úrhölgy!

Mellékelten küldöm a, A vörös lavina c. tanulmányom.
Kérem Dr. Illés Zoltán Környezetügyi Államtitkár úrnak eljuttatni.
Egyébként szakmai kérdésekben, amelyek a mellékletben vannak, állok rendelkezésre.

Tisztelettel
Plósz Sándor
tájrendező-ökológus

Másolatot kapja: http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/ és a http://www.magyarmegmaradasert.hu/ Főszerkesztője.

A vörös lavina

Egyidejűleg megjelenik: http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/ http://www.magyarmegmaradasert.hu/

2010-10-04. déli órákban égszakadás-földindulás, mindent elsöprő viharral jött az ajkai MAL, (spanyolul rossz) 10 sz. tárolójából a vörös lavina. Az égszakadás-földindulás a mesében, a valóságban az elhanyagolt, túlterhelt gát szakadt át, és közel egy millió m3 tömény lúggal tartósított veszélyes iszap öntötte el Kolontárt, Devecsert és a Marcalt. Azóta kenik a felelősséget, mint a maszatoló gyerek a bölcsőzsírt, amikor nem figyel rá senki.

Legundorítóbb kencés férget, decemberi kedd délutáni (HirTv) híradóban hallottam, „a vörösiszap nem veszélyes, az ólomkristály pohártól sem kapunk ólommérgezést”, mondta a fontos „et”, újabban úrnak titulálva önmagát.

Mérleg:tíz halott, száz körüli sebesült, több mint 300 épület semmisült meg, több-ezer hektár termőföld szennyeződött el, kipusztult a Marcal élővilága és még sok más, aminek a felét, háromnegyedét elhallgatják, vagy nem is ismerik.

Felelős azóta sincs, mindenki szabadon beszél, - mellé, vagy hazudik,- össze,- vissza,- a Kolontári és Devecseri nincstelenné vált áldozatok fáznak és elkezdődött az előre láthatólag hosszú évekig tartó pereskedés. Az elsőt, sürgősséggel elnapolták. (Ezen csak a rablók, orgazdák, mindentudó-illetékesek és a hiénák nyernek. Helyettesítsd be!)

Mit is mondtunk az Aradi vértanúk napján?

„A felelősségről:

1. Mindazok felelősek, akik az ilyen típusú tározókat engedélyezték, tervezési irányelveket, szabványokat elfogadták. Egy olajtároló fémtartály körül olyan kör-földgátat kell létesíteni, amely befogadja a tartály, tartályok teljes tartalmát katasztrófa esetén. /Ez egy un. fejlődő ország, Argentina szabványa. / Ennél a tömény lúg és egyéb veszélyes anyag esetén, miért nincs ez a másodlagos védelem? Ez mindent megfogott volna. L. Vésztározók skicce!

Kiegészítés: A javaslat elküldve Dr. Illés Zoltán államtitkár úrnak, K 2010.10.05. 15:54 emailban.

2. Jegyzőkönyvek a 2008. évtől, mi történt a szivárgásokkal? Mi történt a megrepedt gáttal? Évenkénti légifelvételek, szatelit, feltétlenül szükségesek. Felelős a gyár, felelős az ellenőrző szervezet.

Kiegészítés: Az ellenőrző szervezet a helyszíni bejáráson, ami állítólag néhány héttel a gátszakadás előtt volt, nem nézett a lába alá? Nem látta a repedéseket, szivárgásokat?

3. Felelős, aki engedélyezte a privatizációt.

4. Abszolút felelősség terheli a jelenlegi tulajdonosokat, a gyárkomlexum vezérigazgatóit, műszaki vezetői. Még szabadon vannak?”

A todo- és tudományos: „Az Európai Unió szabályozása szerint a vörösiszap önmagában nem számít veszélyes hulladéknak: az Európai Bizottság által elfogadott, a hulladékokat és veszélyes hulladékokat felsoroló jegyzékben nem sorolták a veszélyes kategóriába. "Azért, mert nem sugároz, és nem is magas a nehézfém-tartalma" - magyarázta az [origo]-nak Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A magyar jogszabályokban a vörösiszap az EU-csatlakozás előtt veszélyes anyagnak számított, de az EU-s jogharmonizáció során kikerült ebből a kategóriából - mondta Németh, aki szerint ez egyike volt azoknak az áldozatoknak, amit meg kellett hozni a csatlakozásért.” http://www.origo.hu/itthon/20101008-vorosiszap-katasztrofa-a-phertek-miatt-veszelyes-hulladek-az-ajkai.html

„Arzént, higanyt és krómot is jócskán találtak a kolontári vörös iszapból vett mintákban a Greenpeace által felkért laboratóriumok.” http://www.nol.hu/ajanlo/20101009-veszelyes_anyagok_a_voros_iszapban

Még egy fontos megállapítás: „Évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja” A tározók környezete nem mozgott, tehát nem természeti eredetű a gátszakadás.

http://www.urvilag.hu/katasztrofak_ellen/20101115_evek_ota_sullyedt_az_ajkai_vorosiszap_tarozo_gatja

Az Akadémiai szakvéleményről leirt véleményem, változatlan. Összenő, ami összetartozik.

/cikkek/plosz-sandor-gyorgy_-a-tegnap_-ma-es-a-holnap/5133

Ebben a kérdésben, - felelősség -, egy gondolaton sem kívánok változtatni. Határozott véleménynek és nem vélelmezésnek tekintem.

Ilyen a rablóból lett ORGAZDATÁRSADALOM.

Kárbecslésünk, ma is érvényes.

Aki Á-t mond, mondjon B-t is!

Nem a mi lett volna, ha-val, vagy a sértettség látszatával kezdem, csak néhány tényt kell rögzíteni és felfrissítenünk. Dr. Illés úr október 26-án a Vörösiszap Weblap útján ajánlattevőnek tekintve, megköszönte segítő szándékom. Felkért ajánlat tételre.

Azelőtt „ru”, rövid úton szokott megkérni szakvéleményre, tanácsadásra. Változnak az idők. Akkor még a minisztérium külső szakértője voltam, dolgozhattam, kutathattam. A kutatási eredmények és tényfeltárásaimból következő mószerolásokat Dr. Hajós B. a vizes államtitkár, meg S&H a tudósok és mások tolmácsolásában a KVM miniszter, aki akkor egy zalai ÚR volt (Nógrády L.), lerázta magáról az érv nélkül sutyorgókat. Később Dr. Fónagy J. az új miniszter átszólt KvM-be a Dr. TúriK-ának, és az „ru”, kipenderített a munkámból. Ezt követően a környezet- és természetvédelem a közlekedési vízüggyel karöltve, vidáman folytatták a Kis-Balaton végleges tönkretételét, később újabb jó-pénzért a Nagyberket is elpusztították. Természetesen mindezt csalásokra (tévedésekre, feledékenységre) alapítva. Változnak az idők.

Szóval a zalai URAT is kirúgták, engem is, azóta Dr. Illés úr sem jelentkezik „ru”.

Vörösiszap

Vörösiszap a timföldgyártás maradéka.

(Ez esetben nem a vörös a testi-, lelki mérgező, az csak a vasIIIoxid. A kapzsi ex vörösök a mérgezők, okozói voltak a tragédiának.)

Wikipédia: „A kibányászott bauxitot először tiszta timfölddé alakítják Bayer-eljárással. Ennek lényege, hogy magas hőmérsékleten NaOH-val oldják ki az alumíniumvegyületeket. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól (ez utóbbi színét a vas-oxidtól kapja). Ezután az oldatból hűtéssel kiválasztják az alumínium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csőkemencében timfölddé alakítják.

Ezután a timföldet az olvadáspont csökkentése céljából kriolit (nátrium-alumínium hexafluorid) ásvánnyal keverve elektrolízissel tiszta alumíniummá redukálják. A folyamat neve: Hall-Heroult eljárás.”

A bauxit, mint üledékes ásványkeverék szinte az egész periódusos rendszert tartalmazza. A timföldgyártás folyamatában ezek a ritkafémek, nehézfémek, arzén és egyebek feltárulnak és csak a tömény lúggal lehet stabil, ki nem oldódó formában tartani. Ez egy ELEMI (elemista) környezetvédelmi technológiai fogás, a kioldódások megakadályozására.

A timföldgyártás korszerűségére jellemző, a maximális nátronlúg visszanyerése.

A vörösiszap tárolása lehet nedves, mint az ajkai és lehet száraz depónia. A száraz depóniáknál a nátronlúgot maximálisan kivonják és a stabilizálást mésszel végzik, majd földdel takarják. A kiszáradás és szélhordás nagyon veszélyes, egyrészt a lúgok maróhatása miatt, másrészt a szálló por viszi a mérgező elemeket és vegyületeket.

Veszélyes anyag a timföldgyártási vörösiszap? IGEN.

Fokozottan veszélyes, kémiai összetételénél fogva mérgező, maróhatású anyag, függetlenül attól, hogy az MSzP kormány jogharmonizációra hivatkozva, a háveroknak átminősítette.

Miért tértek el az összetételről a vélemények?

A tendenciózusan „nem veszélyes” eredményeket vagy laikus, de inkább, tudatos analízisekre alapozták. Azt vizsgálták, hogy a 10-13-as pH-n mi oldódik ki belőle.
Gyakorlatilag semmi.

Ha ezt az érdekes keveréket semlegesítem, vagy a környezetkémia szerint szabatosan, 4-es pH-ra savanyítom, és úgy vizsgálom a kioldódást, akkor jelenik meg a mérgező arzén és a nehéz és ritka fémek szinte teljes arzenálja. Erre az analízisre, metodikára sokan, a többség, nem akar emlékezni. Egy anyag, ipari maradék veszélyességét nem a besorolása, hanem a valóságos beltartalma határozza meg. pH 9 felett egyébként is veszélyes a hulladék.

Ugye azt mindenki tudja, hogy a gyomorban savak készítik elő az emésztést. Másrészt, a növények is gyökérsavakban oldják a felvételre kerülő ásványi anyagokat. Így kerül be, aktivizálódik a méreg, emberbe, állatba, növényekbe. Ott gyorsan, vagy alattomos lassúsággal felhalmozódik, mérgez és öl.

Ez a folyamat mérgezi a természetet és az embert.

Most tél van, több-ezer hektáron a lúg a hólével elmosódik, az iszap semlegesítődik, esetleg az erdőtalajok savanyúságra hajlamosak, megindul a kioldódás, de a giliszta a növényzet is feltárja és „besűríti” a mérgeket majd.

Tavasszal látványos, de látszólagos lesz a regeneráció! A méreg nem tűnik el a lúggal, sőt feltárul.

Azután a felelősök, illetékesek csodálkoznak, a vállalkozók nyernek, míg mások szenvednek.

Mit kell, lehet tenni a károk csökkentésére?

Elsősorban szabatos környezetkémiai metodika alapján a szennyezett területekről rendszerben mintákat venni, analízist végezni. Az analitikai eredmények alapján meg lehet határozni a szükséges terápiát és a végrehajtás sorrendiségét. Én nem fűzfával kezdenék, sem előre meghatározott ültetvényekkel.

A terápia meghatározásánál elővenném az 1998. óta nyomdakész „Ekológiai mozaikok” című kéziratomat, meghatároznám az alkalmazandó kémiai, biológiai technológiát és a leghatékonyabb berendezés rendszerét. Jelzem, az EU-ban van alkalmas gépi technológia a feladathoz.

A mozaikok azt mondják, hogy a szulfidok a legstabilabb vegyületformák a nehézfémek ártalmatlanítására, de vigyáznunk kell, mert feleslegben pedig mérgezőek az adalékok. A kezelés nem laboranalitika. Itt lép be másodlagos kezelésnek az alkalmazott biotechnológia, az algológia, a talaj mikrobiológiai rendszerének helyreállítására.

A vázolt technológiák eredményesek, még ha nem is vörösiszapon, de referenciával rendelkeznek.


Ja, hogy ez nem olcsó?
NEM.
De ezek, az elmúlt 55+20 évben többet loptak, raboltak.
IGEN.
Vissza kell venni a lopott holmit!
IGEN.
Visszajár!

Na, ezekről nem hallottam egy szót sem eddig, pedig gyűjtöttem a híreket.

Plósz Sándor 2011-01-05


Hozzászólások megtekintése a régi honlapról

Megjelent: 27402 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. Január 31., Kedd 20:15

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Jó honlapok

Oldalainkat 274 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 3.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Czech Republic 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 31
This Week: 31
Last Week: 4738
This Month: 13050
Last Month: 21004
Total: 1583515

Belépés