Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2020Oct30

2016. December 30., Péntek 07:48

Hunok a tejúton - 13.-tól 20. fejezetig

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(50 szavazat)

13. IRÁN MAGYAR HUNJAI
14. KÍNAI TUDÓSOÖK IGAZSÁGAI
15. MAYA ADATOK
16. A SHI JI 110. KÖTETE
17. A ZSUAN ZSUAN BIRODALOM
18. A TÖRÖKÖK
19. A MONGOLOK
20. A HUNZAKUTOK 

 XIII. FEJEZET: IRÁN MAGYAR HUNJAI

Gyakran beszélnek a nyelvészek, történészek Iránról, miközben nem térnek ki arra, kik laktak a perzsa és méd uralom előtt a területen. Az iráni fennsík két részre tagolódik, a medence jellegű fennsík keleten Afganisztán, nyugaton Irán nevet visel manapság. Afganisztán északi részén terül el az Amu-darja felső medencéje, amit Badahsan névvel illetnek. Ez a mai név a magyar Ba’U-Dag-San több ezer éves szóösszetételből ered, Ba’U-Dug istenasszony nevével is rokon. Nevezhetjük Boldog-országnak is. A mitikus János pap országához is köze lehet. Az iráni fennsíkot középen egy hegylánc választja két félre. Nyugaton a perzsák, keleten más népek alapítottak országokat.

Az ókor elején, nagyon úgy tűnik, a déli részen dravida törzsek éltek, az északi részen meg magyarok, vagy magyar rokonságú aziánusok. Az is valószínű, hogy az északi magyarok a déli dravidákkal szoros közösségekben éltek, emiatt a nyelveik között számtalan azonosságot lehet felfedezni. Az is lehetséges, hogy a magyar és dravida nyelvek egy tőről származtak. Azt viszont nem lehet megmondani, a kevés adat miatt, hogy a dravidák honnan jöttek, honnan ered a nyelvük. Csak az biztos, hogy a magyar nyelvvel a tamil rokon, rendkívül sok szó közös a két nyelvben. A dravidák eredete ma is nagy rejtély. Ausztralid és mongolid génjeiket, valamint magyar szókincsüket nem lehet ma még helyes elmélettel megmagyarázni.

Irán területén sok magyar törzs jött létre. A guti ma a Guti családnévben él tovább. Ennek a törzscsoportnak Qutu neve is volt. A Kassu csoport másik neve a Kasszita. Ők a Kaszi törzsünk, akiket gyakran ma Keszi alakban írnak. A Kaszpi-tenger névadói, de a Kassziterit érc is a nevükhöz fűződik. A rézkor népe, bronz feltalálói, Dunaújváros mellett Koszider-telep őrzi nevüket. Tőlük délre a Lullubi törzsek éltek, akik nevük alapján szintén magyarok. A bibliai Nod-földe érthető a mai Urami-tó környékére, bár a Nod lehet Nad, vagyis Nagy, ami Ázsiára is vonatkozhat, továbbá Ó-Nod (Ónod) híres hely a Kárpát-medencében terül el. Ónod neve azt mutatja, hogy területe az Ó Nod földje, vagyis régebbi, mint a bibliai Nod-földe. Édent is többen Irán északnyugati részére értik, de tudni való, hogy több is Éden volt. Kur-ország is létező hely, Kur-Tu Ger-Matu (Kürt-Gyarmat) törzsünk lakhelye volt. Gurgan környéke is fontos magyar telephely, a Kopet-Dag vidékével együtt. Itt terült el a híres Hyrkánia, aminek a neve Hur-Kán valójában. A Hur a Nap, lásd Csillag-Húr nevünket, meg a Húr szó jelentéseit, a Kán meg Királyság, a Kanság a kutya nevünk alapján képződött, nyugattól keletig. Gilán földjéről erednek a mai Gilányiak, de Teherán neve is magyar eredetű, rengeteg más perzsa szóval együtt. Délen Elam a dravidákhoz tartozott. Irán részletes őstörténete nincs kidolgozva.

Minket az indiai Puránák, az ősi szent hagyományok könyvei érdekelnek legjobban. Továbbá az Aveszta, és a Sahnáme írásai. Igaz, a felsorolt írások nem túlzottan régiek, 3-4 ezer évnél nem tekintenek messzebbre, de mégis fontosak, mert segítségükkel régebbi időkbe is visszapillanthatunk talán a magyar nyelv segítségével. Továbbá minden könyv fontos, mivel a könyvek kincsek. Ezekben a könyvekben azt írják, hogy a Turuska nép, vagyis a magyarok, behatoltak Indiába, és a hatalom rá fog szállni erre a népre. A Turuska az etruszk magyarok neve is. Indiába mellesleg többször behatoltunk, az indiai népek jelentős része magyar eredetű. Mivel a hatalom gyakran vallási jellegű, azt kell mondani, hogy a prófécia beteljesült, mert Buda (Buddha) valóban hatalmat gyakorol nagyon nagy területeken, ő pedig magyar volt.

A Turuska nép ősének Feridun királyt határozzák meg indiai iratok. Megjegyzendő, hogy az indiai írások rendkívül sok adatot tartalmaznak az őskorra, a népek eredetére nézve. De azt is meg kell jegyezni, hogy az adatokat nagyon sok szerző félreérti, a mai viszonyok alapján vezetnek le sok ezer éves viszonyokat, ami teljesen tilos. Zajti Ferenc kitűnő meglátásai mellett teljesen téves elképzeléseket is leír munkáiban, amivel nagy zavart okoz a kutatni vágyó utódok fejében.

Nagyon fontos, hogy a Turuska népet a magyarokkal azonosítsuk. A Turkok magyarok, a Tur-Kén, vagyis etruszk néppel azonosak, bár sokkal nagyobb a magyarok elterjedési területe, mint az etruszkoké. A törökök viszont Kr.u. 250 körül képződnek, hun-magyar és mandarin-kínai együttélés után. Tehát török népről és nyelvről tilos beszélni Kr.u. 250 előttről. A nyelvek megjelenési ideje rendkívül fontos az őstörténelem szempontjából, nem szabad felelőtlenül játszani az időpontokkal. Azt kell látni, hogy a mai történészek, nyelvészek nem ismerik az Idő fogalmát, és képtelenek levezetni a nevek keletkezési sorrendjét, gyakran tanult önhibájukon kívül. A nyelvek ugyanis egymásból születnek.

Feridun neve Feri-Dun, vagyis Tündér-Úr értelmű. Valamiképpen az égbolthoz tartozó név, azon kívül, hogy csakis a magyar nyelven érthető meg a neve. Feridun Szent Turán Sahja. Megjegyzem, hogy a Sah név a magyar Sza és Sa nevek származéka, Menny Fia értelemmel, ami az egész magyar nemzetre is vonatkozik. Elvégre a Sza-Vár-D nép az egyik legfontosabb magyar nép az őskorban. Feri mai magyar név is, a Fa-Iry a Fán, vagyis a Világfán lévő Szem = Iry neve, Fa-Iry, ami persze Tündér értelmű. Az Iri (Osz-Iri) meg egyiptomi magyar, Ozirisz értelmű, amit azért jegyzek meg, hogy a kegyelemben félig részesültek ne tudjanak indoeurópai hamisságokat irkálni. Bár, a bértollnokok…? Ők mindent meghamisítanak, de nem lesz bántódásuk, még akkor sem, ha egész népeket taszítanak a mocsokba. Ellenben valamikor csak eljön a büntetésük.

Ha igaz, Anahyta Szijavusz anyja. Anahyta magyar istennő, ami miatt a fia, Szijavusz is magyar herceg. Anahyta neve An-Áhíta is lehet, An természetesen a magyar Ég, Menny istene. De az Ana-Hűta lehet az Anya-Héták anyja is, a Hét mindig a magyarokat jelöli, mivel Nap a jelentése a Hét számnévnek. He-Ta a Nap-Ország. Mi vagyunk a Nap Népe.

Nimrúd is megjelenik az iráni és ind írásokban. További neve Azi-Dahaka és Bar-Kus.

Nimrúd nevei magyar nyelvűek, elvégre egyik ősapánk. Nim a Magas és Oroszlán, a Rúd a Nimrúd csillagképben lévő Rúd, az Öv, és alatta a csillagkép Rúdja. Talán nem kell pontosabban megmondani, mi ez a rúd a csillagképben.

Azi-Dahaka neve az Ászi-Daháka nevet rögzíti. Az Ászik, Ászok a magyarok népe, tőlünk kapta Ászia=Ázsia kontinense is a nevét. A Dahák a Dakák magyar népe, akik Közép-Ázsiából betörtek Erdélybe, és dákoknak nevezik őket manapság, bár magyar nyelvűségüktől igyekeznek megfosztani őket.

Bar-Kus szintén Nimrúd neve. Alapvetően a Bar Fiú, bár valójában Nap. A Kus viszont a Világfa, másrészt a kusiták népe. Ezért Bar-Kus lehet a Világfa-Fia, de lehet Napja a Kusitáknak, vagyis uralkodója. Sajnálatos, hogy a régi korokat nem értjük, és akik rendbe akarják tenni a népek mozgásait, őket megtámadják, és a mai helyzetet akarják ráhúzni sok ezer éves teljesen más helyzetekre. Ez a történelemtudomány legnagyobb megcsúfolását jelenti. A mai történettudomány ókori vizsgálatairól azt lehet mondani, hogy a pénz ügynökeinek hálójában fetreng. Itt lenne az ideje igazi történelmet írni.

Ismerjük Tur és Afraszijab turk királyokat, akik természetesen magyarok Turánban. Kr.e. 1.000 körül éltek, ekkor még törökök nem léteztek, akik tőlünk veszik át népnevüket is. Turk az etruszk Turkény népnévből származik, innen a turk népnév. Afraszijab neve meg a magyar A-Frászij-Áb szóösszetételből. De az A-Frász-Íj-Áb is lehetséges névösszetétel, mert a magyarok íjától sokakat kitört a frász. Az Ab meg Ház is, ezt mindenki tudja (Magyar-Ab = Magyar-Ház, vagy Törzs). Egyiptomban lévő testvéreink neve a Magyar-ab.

Tur király mitikus uralkodó lehetett, mert a neve igen elterjedt a magyar nyelvben. A Tur név előbbi a Turk névnél, ezért nem lehet ráfogni, hogy a Tur a Turk névből eredt volna. Az a valóság, hogy a Tur és Turk is magyar szóösszetételekből ered.

Csak későbbi tétel, hogy Turk és A-Frászi-Ab királyok turáni népe az ellentét népe volna, mert valójában az ellentét, vagyis a Sátán népe az iráni nép, meg a többi déli népesség, akik a Sátánnak kezdtek hódolni, a mai napig is. Az igazi szósorok és a megfordított szósorok akkor keletkezhettek, amikor az írás fejlett lett, a balról jobbra, és jobbról balra olvasatok kezdtek elterjedni. Az olvasatok eredeti iránya balról jobbra volt. Sokan ezt megkérdőjelezik, de eredményt így nem fognak elérni. Azt is lehet javasolni, hogy a sok ezer éves magyar írásokat először balról jobbra irányba olvassuk. Ha így nem jutunk eredményre, akkor kezdjünk hozzá a más irányú lehetséges olvasatokhoz.

Kei-Kobad Irán trónjára kerül, akit a hős iráni Rusztem tesz oda. Ő a Kejani dinasztia őse. Itt is meg kell állni. Rusztem neve magyar, mivel a Rusz a magyarokat jelöli. Persze, a Tem is magyar szó, Egyiptomban is létezik. A Rusz szót Baráth Tibor és Ipolyi Arnold is magyarnak minősítette, ezért aztán, mint kutató, megpróbáltam e nevek magyar eredetét felfedni. Nagyon sok szóra sikerült ráakadni, amelyek alapján a Rusz kétségtelenül magyarokat, vagyis hunokat jelent. Rusz-Tem tehát egy magyar király.

Kei-Kobad neve szintén magyar nyelvű. A Kei a Keve becézése, a Ke a Kő egyik magyar formája, az –i- speciális magyar nyelvű becézés. A mai Rác-Keve magyar város nevét a környéken élő magyar nép Kei néven is említi. Ez a Kei pedig perdöntő név, mert senki nem érti jelentését, csak a magyar nép, meg az olyan félnótások, mint akik a Keve szóból származtatják a Kei szót, mint e sorok szerzője. A Kei tehát színmagyar szó. A Kobad nagyjából Köb-Ád, ami Kovád formára is fejlődhet, mert fejlődik is. A név Kufu, illetve Hufu fáraó nevével is közvetlenül rokon. A Kejani dinasztia őse Kei-Kobad, de látjuk, hogy az ős neve magyar eredetű, ami miatt az utódok is magyarok.

Kei-Kobad, vagyis Kő-Köb-Ad utóda Kej-Kavusz lett. Kei-Kavusz két vezére, bizonyára jól megfontolt dinasztikus szándékból, vadászat alkalmával, egy gyönyörű turáni, vagyis magyar leányra bukkant. A két vezér a lányt Kei-Kavusz elé viszik, aki el is veszi feleségül, majd tőle születik Szijavusz. Szijavuszt Rusztem neveli fel.

A zsidóság tíz törzse Közép-Ázsiába került Kr.e. 722-ben, amikor az asszírok elfoglalják Szamáriát. Szamária magyar tartomány volt akkoriban. Néhány év múlva magyarok támadják meg az asszírokat, kiszabadítják a zsidó törzseket, akikkel északra mennek.

A Puránák beszéltek Manu isten népéről, akik a manavák. A manavák az árjákkal azonosak, tehát eredetileg magyarok. Azután szó van a Nagákról, akiknek a neve Na-Ga értelemben Nagy-Ház magyarul, ami az égboltra vonatkozik. A nagák szkythafélék, vagyis magyarok a csudaországból. Zászlajukon kígyó a jelkép, de mi tudjuk, hogy a kígyó a Tejút egyik jelképe. A cigányok itt kapcsolódnak hozzánk, mint a kígyó népe, vagyis nagyon régi koroktól kezdve vehetjük a testvérséget. Arról nem beszélek, hogy a mai magyar és cigány vezetőknek mennyi bepillantása van az ősi korokba. A Devákat kínaiaknak minősítik, holott lehetnek éppen hunok is Kínában. A Daityák a Kaszpi-tengertől keletre hoztak létre államot, amely az Indus folyóig nyúlott, ők éppen lehetnek a Fehér Hunok is. De ez nem valószínű, a Daityák sokkal régebbiek a Fehér Hunok népénél. Az ország neve Hyrkánia volt, és Hiranya-Kashyapa volt az első királya. A felsorolt népek közös őstől származnak, az árják északon, a nagák keleten és délen laktak Indiában. De az is bizonyos, hogy a nagák népvándorlása valahol messze nyugaton kezdődött el. A népek leírása, az árják szerepeltetése miatt, nem lehet túlzottan régi, esetleg a Kr.e. 1.200 évekre tehető.

A ceyloni Jaksha nép neve ma is él a magyar Jaksa családnévben. A Nagák, mint tipikus magyar nép, nyugatról indultak útnak, és keleten messze Japánig jutottak. Japán egyik magyar törzse, akik betelepítették a nagy szigeteket.

A Puránák azt is bizonyítják, hogy ismertük Amerikát, sok évezreddel ezelőtt is. Igaz, csak a keleti ismereteket bizonyítják, de mi tudjuk, hogy nyugaton is elértük Amerika hatalmas térségeit. Keleten tehát Patala volt Amerika neve. Ez a név Pata-La formában a Halál-Földje értelemmel bírt. A nevet csak a nyugati értelmezéssel lehetne megmagyarázni, ezért Patala földjének a nevét inkább nem szabad értelmezni.

Hyrkánia urának leszármazottja Bali fejedelem. Mivel a Ba-Li a magyar nyelv szerint Bá-Király, kétségtelenül érthető királynév. Bali-sziget nevével is rokonítható. Mellesleg a Bál-I név is értelmes a magyar nyelv szerint Bali neveként. Hadvezéreinek nevei: Szumali, Mali, Malayavan, Maya. Maya hadvezére nő volt, vagy férfiú? Maya áthajózott Patalába, vagyis a Csendes-óceán felől hatolt be Amerikába. Rendkívüli adatok.

A Maya nép nyelve mégis inkább magyar szókincset tartalmaz. Azt nem lehet vitatni, hogy a mayák Európa, meg Ázsia felől is kaptak nyelvi szókincset. Az viszont nem lehet kétséges, hogy mindkét irányból magyarok is érkeztek Amerikába.

Feridun fiai Szelm, Tur és Eraj. Szelm a Szalamon, a szemiták atyja, Tur a magyarok, szumerok, kelták neve, Eraj pedig az irániak jelképe. Feridun fiainak hármassága a felsorolt három népnek (szemiták, magyarok-szumerok-kelták, irániak) testvérségét bizonyítja. A Biblia rokonításával szemben áll ez a rokonítás?

Zohák a Dahák névből alakult ki, lásd a T-D-Z hangevolúciót. Ő maga Nimrúd-Ménrót, aki a magyarok őse. Zohák sok tudós szerint azonos Zarathustrával. Zohákot arábiainak tarja a Sahnáme hőseposz, de abból a korból lehet ez igaz, amikor a mai Arábiát is magyarok (szumerok) lakták, akikből lettek az arabok.

Feridun három fia közül Tur és Szelm Nimrúd lányától született, tehát igazi vértestvérek. A harmadik fiú, Eraj, akinek a nevét Ireda formában is írták, Iránból való feleségtől született. Tur lesz Turán, Iraj lesz Irán ura, Szelm, illetve Sharm a nyugati részeket kapja örökül.

A Dahák, Dákok neve rokon Zohák nevével, Sarm királyfi neve meg a Sarmi-Segethusa dák főváros nevével, vagy a Sauromata népnévvel.

Zajti Fernc közli: A szkytha erkölcsök díszeit Trogus nyomán Justinus gyűjti egybe, aki nyomán Bonfinius ezt mondja: „Mert legalább az Euthalan hunokat, a pacinákkal szomszédos szkythákat...”, nem rontotta meg a métely.

Az európai szkythák másképpen Géták, vagyis Héták, a Hét-Magyarok népe. A Géta, Héta, Yeta, Khéta nevek mindig magyarokat jelölnek.

A Turuszka nép a magyar nép, Trószka, a jóslatok szerint Indiára a magyarok hatalma fog szállani. Ezt úgy kell érteni, hogy a magyarok eredeti isteni világlátása Indiára száll, amely hatalmas szubkontinens erkölcsi magasrendűségében az egész világnak utat mutat.

Feridun neve magyar nyelvű. Feri-Dun jelentése Tündér Úr. Lehet még a nevet más formában is vizsgálni, mint Fer-Id-Un alakban, de most erre nem érdemes kitérni.

Macudi (Maszúdi), egyezően a pahlavi Dinkard adataival, a turáni Afrasiab családját Turke, Turk személyén át rokonítja Feridun királlyal. Afrasiab talán a Megsegítő értelmével bír, de ez nem biztos.

Az Ain-i Akbari hódító turáni fejedelmeket sorol fel: Husheng, Jemshid, turáni Mirtász fia, Zohák, más nevén Nimrúd. Ezen nevekből a Hu-Sheng azt jelenti, hogy Menny Fia (Hu) Shenng – Lélek, szent isteni lény. Jemshid, aki a turáni Mirtasz fia, a Yem ország Shidje, vagyis ura, tündére. De ez az ország Afrikában van, de a magyar hatalom akkor több földrészre is kiterjedt, amin ma ne csodálkozzunk. A harmadik fejedelem Zohák, aki a turáni Mirtász fia Nimrúd. Ez a fejedelmi lista is rendkívül fontos a magyarok számára, mivel az ő fejedelmeiről beszélünk. A Jam és Jem ország messze Afrikában létezett.

Arjaspa hun herceg lett kijelölve az első csapás megadására. Ez a hun, vagyis magyar herceg, valamilyen cselekvést volt kénytelen megtenni, amire azonban nem vitte rá a lélek. Árja-Spa neve jelentheti az Árják, vagyis magyarok Szemét is. De Árjás-Pa formában az Árják Fője a név értelme.

A szkytha Tahmuraf és az ind Krishna között jó barátság alakult ki. Tahmuraf Huseng unokája, Krishna meg egy indiai Napisten. A két barát a magyarok és indiaiak barátságát jelképezi, isteni színvonalon, és az öröklét viszonyában.

Keresasp nevű generális Indiába tört be, Feridun parancsára. A hadvezér neve Keresasp értelmű. Keres a név első része, az Asp Szem értelme az Asz-Pár szavaink összevonódásából ered. A Keres és az Asp nevek sok magyar eredetű névben felismerhetők. India szanszkrit írásai számtalan vonatkozásban vizsgálhatóak a magyar nyelv szempontjából.

Azt is le kellene szögezni, hogy az ind, iráni mitológia alapjaiban magyar eredetű, mivel minden ízében a magyar mitológiából keletkezett. Az eredeti magyar mitológiát meg sok alkalommal elferdítették a későbbi mitológusok, akár jó, akár rossz szándék miatt.

A Turk névről tudjuk, hogy a Tur becézése. A Túr magyar ige, a sumer túró istennő neve Dur-Tur. Dúrni és Túrni a magyar nyelvben lehet, de a sumer is ismeri Dur nevet, aminek Torony az értelme. Nagy tornyok jellemzik Sumert, de más területeket is, köztük Szardíniát. A Tarján, Tárkány, Trója (Torja), Trák, Tyrhén, Etruszk és egyéb nevek mind magyarokat jelölnek, egyik nagy águnkat. A törökök felvették ezt a nevünket, így lettek ők is turkok.

Mellesleg a Varkocs szavunkban a magyar Kocs törzs neve ismerhető fel. A kocsok egyik települése Kocs, aminek nevéből származik a Kocsi szó is, ami Nyugat-Európában is elterjedt.

Közép-Ázsia területén magas műveltség virágzott, ami szoros kapcsolatban állt Szubartuval és Mezopotámiával. Turán és Irán harcai a hegemóniáért zajlottak. Turan neve, mivel szépségistennő is, Tu-Ran formában Nap az Égen értelmű. Vagyis annyira szép istennőnk, mint Nap az égen. A sumer Dur-An-Ki Ég és Föld (Kő) közötti Torony jelentésű. Ebből eredhet a Tur-An Torony értelme. Torontál megye nevében a Toron és Tál szavaink ismerhetőek fel. A Toron a Turán változata, a Tál Bölcsesség, olyan tál, amit a bölcsek használtak, amikor ételt kértek. Vagyis a Tál medence is lehet, a németben ez a szavunk Taal formában jelenik meg. Irán neve I-Rán formában Háza az Égnek.

A hun Vaesaka és az iráni Tusa ceremóniák azonosak, amivel Ardvisura Anahytának áldoznak. Vaeszaka nevében a Va kisebb isten, az Eszaka az Éjszaka. Az iráni Tusa kapcsolatos lehet a Tűz szóval. Mindketten Anahytának, vagyis az Északi, vagy Heta Anyának száz paripát, ezer ökröt és tízezer juhot áldoznak.

Mihiragula (Méhi-Rá-Gyula) építette Mihiresvara templomát, és ő alapította Mihirapura városát. Mihiresvara nevében a Mi-Híres-Vára értelmet láthatjuk. A Mi a Fény, ma a személyes névmások Mi szavában láthatjuk. A Mi a Mé és Mu testvére, amelyek Sumerban is léteztek, Fény jelentéssel. A Híresvára már sokak számára érthető. Megjegyzendő, hogy Hirus Ajtu neve régebbi Egyiptomnál is, az ajtó, vagyis átjáró biztosította a közlekedést Afrika és Ázsia között. Mihirapura nevében a Mihi-Rá két szóelem mellett a várost jelentő Pura szerepel. A sumer Nippur város neve magyar, jelentése Níp Város. Tehát a Pur, és Par, Per eredeti magyar név. Ma elterjedt név, lásd Szinga-Pur, indiai Nag-Pur és mások.

Kajumars alapította Balkh városát. Bal jelentése Nagy és Ragyogó, a Kh speciális magyar kicsinyítő hang, lásd a Vaj-k nevet. Balkh alapítója más iratok szerint Ádám, Kajumars pedig azonos lenne Ádámmal.

Magyar dinasztiák sok helyen uralkodtak a Földön. Maga a Dinasztia név is magyar eredetű. Azok a magyarok, akik már 200.000 éve megalkották a betű ábécét, meglehetősen értelmesek voltak, nem szabadna az ősökről lekicsinylően nyilatkozni. Az a nyelv, amelyen beszéltek, a magyar nyelv egyszerűbb, ősibb változata volt. Az ősi, egyszerűbb magyar nyelv számtalan ágra vált, miközben folyamatosan fejlődött. Ez az alapvető oka annak, hogy nagyon sok területen találunk magyar neveket, ha keresünk.

Németi Kálmán írja, hogy Agathangelosz, Tiridat örmény király titkára Kr. u. 305-ben a Nisibi díszoszlop feliratán ezt mondja, amely szöveg olvasható Sebeosz örmény történetírónál:

„Ezek a pártosok fejedelmei, kik atyjuknak, Arszaknak halála után uralkodtak Bálban, a kusokon. Az első pártos királynak, Arszaknak, 4 fia volt, kik közt roppant birodalmát felosztotta.

Az elsőnek adta az Euthalitáknak – Hunnoknak – országát,

A másodiknak az Indusokét, a harmadiknak a Pártusokét – Perzsákét, negyediknek az Örményekét.

Arszak 130 évig élt és uralkodott 56 évig; halála után fia Arszak uralkodott a Partusokon, Kuson, Bál városában.”

A Pártus név a Párduc magyar név variánsa. Pár-Duc jelentése Háza a Csillagoknak, mivel a párducok bőrén kis csillagok láthatók. Az Örmény szintén magyar eredetű név, Ar-Mén, vagyis Mennyei-Hegyek a jelentése. Az Indus névben az In Isten, a D speciális magyar kicsinyítő. A név az Ind folyóra vonatkozott elsősorban, amely névből született az indiaiak neve. Az Indus latinos név, ezért az Ind, Hindu megbízhatóbb. Bál városának neve Nagy és Ragyogó jelentést visel. A Kusok Choreneinél Avarok, ami kétségtelenül igaz.

Arszák neve Hegyek-Fősége értelmű, az úrság és ország szavainkhoz hasonló szerkezetű. Sztrabón szerint Kr.e. 256-ban veri meg a görögöket, Chorenei Mózes szerint 31 évig uralkodott, utána fia, Ardaszesz 26 évig. Ez összesen 57 év. Mai magyar királylistákon Arszak 250-247 között volt király, ami 3 évet jelent. Még a görögöket sem ő veri meg. II. Arszak nevét Tiridatnak is írják.

I. Artabán neve Arta Bán, vagy Ar-Tabán lehet, valószínűbb az első forma. Priapati a Pir-Apáti forma szerint Nap-Apáti. Ismert még a Phraatész, Mithridatész, Gotarzész, Orodész királynév.

Szinatrukész, vagy Szanatruq a Trák Úr jelentést tartalmazza. Uralkodott még Vononész, Vardanész, Kinnamosz, Phraatak, Vologaiszész, Pakorosz, Oroszész, Artavaszdész, és Suren. Az örmény királyok hun származásúak. Az örmény királylista Kr.e. 188-tól kezdődik és Kr.e. 10-ig tart. Artavaszdész, Tigranész, Gurasz neveket ismerjük. A nevek erős görög hatás alá kerültek.

XIV. FEJEZET: KÍNAI TUDÓSOK IGAZSÁGAI

Kon-Fu-Cse mondta, hogy a hunok északról törtek be Kínába. Kétségtelenül igaza volt, mert igen nagy tudós volt, és a mondanivalóját óriási tudásanyagból összegezte. Konfuciusz (551-479) neve Kung Fu-ce, illetve Kong Fuzi volt a korabeli írások alapján. Az északiak hun mivolta számtalan régészeti lelet szerint is bizonyítható. Kína északi részén magyarok, vagyis hunok éltek, akik sok tízezer év óta voltak lakói a területnek. Amikor a magyar törzsek behatoltak Ázsia északi részébe, akkor a nevük nem magyar volt, de a kultúrájukat a „magyar” összefoglaló névvel lehet és kell illetni. Legalább 40.000 éve jöttek az első magyarok Szibériába, nyugati irányból, ami olyan nagy idő, hogy nem vagyunk képesek összekötni a genetikai és nyelvi hagyományokat a kínaiakkal, a nagy idő távolsága miatt.

Azonban ez nincs teljesen így. A kellő magyar nyelvi vizsgálatok pontosan megmutatják a magyar nyelv, és a kínai nyelv közötti genetikai rokonságot. A rokonság a magyar felől halad a kínai nyelv, nyelvjárások felé. A magyar nyelv az alapnyelv, amiből sok kínai nyelvjárás fejlődött ki. A bizonyítás iránya ebből az alaphelyzetből indulhat ki, bármilyen más koncepció csak késlelteti az igazság feltárását. A ragozó alapszerkezet az izoláló szerkezet felé fejlődött az évezredek múltával. A nyelvi szerkezetek kialakulására a társadalom felépítése hat rendkívüli erővel. De az is igaz, hogy kínai nyelv teljesen más felépítésű a ragozó nyelvekhez képest. Ezért a magyar és a kínai (mandarin) nyelvek rokonítása nagyon nehéz.

Még az is rendkívül fontos, hogy a magyar nyelv, valamikor az ősidőkben, két magánhangzó rendszert fejlesztett ki. A rövid magánhangzók mellett megjelentek a hosszú magánhangzók. Ez a két magánhangzó rendszer ment be Kínába, ahol további fejlődésen ment át. A kínai nyelvben négy magasságú magánhangzó jött létre, ami a két magyar magánhangzó rendszer megkettőződéséből eredhet. Déli irányban, a vietnámiaknál a rendszer már hat magasságú magánhangzóból állhat. Egy kínai szó ezért, a benne lévő magánhangzó magassága miatt, akár négy jelentéssel is bírhat. A kínai hangok is valamennyire különböznek a magyar hangoktól. A pinjin modern írás betűinek kiejtését külön meg kell tanulni, hogy kimondhassuk a kínai szavakat. Azután a kínai írás 3.500 éves legalább, a hosszú idő alatt a leírt jelek kiejtése változott, ezért a mai kiejtés más lehet, mint a régi kiejtés.

A kínai írás és nyelv rendkívül gazdag, értelmezni a szavait rendkívül kockázatos. Mivel a kínai szavak egy részét a magyar nyelvből kívánom eredeztetni, ezért nagyon ingoványos terepre merészkedem, olyan helyekre, ahol jó lenne vezető, aki jól ismeri a kínai nyelvet (a mandarint legalább). Mivel ilyen vezetőm nincs, a levezetések csak a mélységes meggyőződésemre alapulhatnak, ami szerint a magyarok, vagyis hunok, és a kínaiak rokon népek. Kon-Fu-Cse véleménye szilárd alapot ad a vizsgálatok természetéhez és szükségességéhez.

Kínában a modern, vagy mai ember nagyon régen megjelent. A kínai tudomány nem fogadja el az amerikaiak által erőltetett afrikai eredeztetést, hanem helyette ázsiai eredeztetést javasol. Az emberiség a kínai tudósok szerint Ázsiából ered. Ha engem valaki megkérdezne, mi a véleményem a két elméletről, én a kínaiaknak adnék igazat. De engem senki nem kérdez meg, ezért aztán be is fogom a szám.

A tupaják és a főemlősök ázsiai eredetűek, amint a méhlepényes emlősök döntő többsége is. A legújabb kutatások igen sok emberszabású fajt tártak fel Ázsiában. Az emberek közé sorolható leletek kora Afrikában és Ázsiában is igen régi.

A Pekingi ember Homo erectus lehet legalább 700.000 éves. Arcszerkezete nagyon hasonló a mai mongolidok arcszerkezetéhez, ami azt bizonyítja, hogy a mai kínai népesség és a Pekingi ember között genetikai leszármazás létezik. A Homo sapiens a Csou-kou-Tien barlangokban 50.000 és 35.000 között élt. A barlangok felső szintjei tartalmazzák a csontleleteket. Más adat szerint 60.000 éves az itteni bölcs ember (Homo sapiens). Ez a kor még belefér az Afrikából elméletileg kivándorló emberek idejébe, akik 74.000 éve hagyták el a nagy déli kontinenst. Természetesen a 74.000 évvel is problémák adódnak, mivel a Karmel-hegy Homo sapiens leletei 120.000 évesek. A Karmel-hegy Izraelben van, nem Afrikában. Nem tudni, mi akadályozhatta volna meg a mai embert a további terjeszkedésben, ha már túljutott a Sinai földszoroson, amit mi Hirus Ajtunak nevezünk. Az Avas kőbányászai 150.000 éve kezdték meg munkájukat, akik bizonyára szintén mai emberek voltak. A Pekingi ember és a mai kínaiak közötti kapcsolat súlyos gátat szab a Homo sapiens afrikai kivándorlásának elmélete elé. Kétségtelenül nem igaz a Homo sapiens afrikai eredete.

A Gyenyiszovai ember, a genetikai vizsgálatok szerint, legalább egymillió éves Ázsiában. De a neandervölgyiek is behatoltak Közép-Ázsiába, továbbá a Homo floresiensis is meglepően régi. Flores sziget hobbitjai 800.000 éve jelentek meg Indonéziában, a kezdetekben még talán Homo erectus fajként, vagy esetleg nem is a Homo nemzetségbe tartoztak. A Palau-szigetek titokzatos törpe embereiről szinte semmit nem tudunk. Rengeteg más embertani titok van még Ázsiában, amelyeknek vizsgálata sokkal pontosabb képet adhat majd a jövőben az eredet-kérdésekről, mint amilyeneket ma ismerünk.

A kínai őstörténet alig van feltárva, ami nem tér el a többi emberek lakta területek őstörténetétől. Azért, mert az őstörténet feltárása rendkívül nehéz. Ha a neolit kultúráktól számítjuk Kína létrejöttét, akkor a mezőgazdálkodás kezdeteitől kell Kína létezését számítani. Az első központok Kr.e. 9.000 és 8.000 táján jönnek létre. Azt kell feltételezni, hogy a növénytermesztés eszméjét máshonnan hozták be Kínába. Az olyan bonyolult gazdálkodási eljárások, mint a növények termesztése, csak rendkívül hosszú idő után jöhetnek létre. Az előzmények Pannóniában Kr.e. 19.000 táján már megvoltak, Ságvár környékén a kapák és ásók egyértelműen növénytermesztésre adnak bizonyítékot. A Peloponnészoszi kemencék Kr.e. 32.000 évesek, amelyekben már kenyeret sütöttek. Akkor még Pannónia és Hellász is a magyarokhoz tartozott.

Kínában manapság divatos a sokközpontú, vagy multicentrális civilizáció elmélete. Eszerint Kínában legalább hat központban, közel egy időben jött létre a neolitikus forradalom. Éppen ez a neolitikus forradalom köthető a magyarokhoz, pl. Göbekli Tepe népéhez, akik szétrajzottak a Földön, éppen a Kr.e. 9-8.000 évek táján. A Göbekli Tepe népe a szavárdokkal azonos. A sokközpontú elmélettel szemben áll a kínaiak nyugatról való származása. Ez az elmélet arról szól, hogy a kínaiak a nyugati magyaroktól származnak, az europid magyarok és helyi mongolid népesség keveredéséből jött létre a kínai nép.

Az északi tungid rassz magas termetű, a magyarok és őslakók keveredésből jött létre, a déli szinid rassz alacsonyabb termetű, eredetük talán az őslakókhoz köthető.

A Yang-Shao kultúra népe nyugatról érkezett Észak-Kínába. A kultúra idejét Kr.e. 5.000 és 3.000 közé helyezik, más adatok Kr.e. 4.000 – 2.500 közötti időről beszélnek. Ez a kultúra magyar eredetű. Képviselői nyugatról érkeztek, a múmiák számtalan lelete bizonyítja európai eredetüket. Az európai magyarok ebben a kultúrában keveredtek a mongolid kínaiakkal, így jött létre a han nép. Az europid népesség, amit a magyarok képviseltek keleten is, egészen Japánig hatolt. A magyarok szőke, vörös, világosbarna és fekete haja sok múmián látható Kínában. Egyes kínai, tehát han csoportok haja ma is szőke, ami a magyaroktól való eredés genetikai bizonyítéka. Ugyanis a régi korokban germán, kelta, szláv, finnségi népek nem is léteztek, ami kizárja a tőlük való eredetet. A több száz múmia, amit felfedeztek a kutatók Kína északi részén, egyértelműen europid, gyakran szőke hajú embereket bizonyít, akik a magyar írással érkeztek a területre. Ki tanította meg a kínaiakat az írásra? Csak nem a magyarok, akik minden más népességet is megtanítottak írni, gyakran úgy, hogy összekeveredve velük a saját magyar ábécéjüket fejlesztették tovább az adott kultúrában?

A Tarim-medencében felfedezett temetőt Small Rivernek nevezték el, egy kis folyó után. Itt a legidősebb múmia 3980 éves, a temetkezés Kr.e. 400-ig tartott. Victor Mair amerikai kutató szerint a tokhár nyelvet beszélték, amit nem tudni, honnan vett. Egészen biztos, hogy nem a tokhár nyelveket (kettő is van) beszélték, amire nincs semmilyen bizonyíték. Arra viszont van, hogy Kr.e. 2.000 idején is a magyar ábécé már el volt terjedve Belső-Ázsiában. Victor Mair bizonyára nem hallott a magyar írásról, mert ha hallott volna, talán nem tokhározza le a múmiákat. A tokhárok amúgy 2.000 éve jelennek meg, és mára már kihalt a nyelvük, nem volt közük a múmiákhoz. Victor H. Mair és J. P. Mallory 1994-ben jelentették be, hogy kaukazoid típusú múmiákra bukkantak a Tarim-medencében.

Khercheni embernek is nevezik a leleteket. A hajuk szőke és vörös, a szemük állítólag kék. Skótkockás gyapjúszövetük volt, csizmák, övek, a kerék ismerete, a bronz ismerete volt rájuk jellemző. Ezek az adatok megfelelnek a magyaroknak. Az is elképzelhető, hogy kelták is voltak köztük. Tudni kell, hogy a keltákat mindig testvéreknek tekintettük, egyes telephelyeken a magyarok és kelták bizonyítottan együtt éltek Európában. Minket gyakran szkytháknak neveznek. A fémeket és a bronzot a magyarok fedezték fel.

Loulan Szépe egy magyar vagy kelta hercegnő lehetett. Ő Kr.e. 2.000 körüli, a Kherkhan melletti Kaurigalban fedezték fel.

Egy ötvenöt éves fehér férfi mellett három nő volt eltemetve Kherkhan közelében. Ideje Kr.e. 1.000. A szőke hajú zagunluki múmia Kr.e. 1.000 körül élt. Egy csecsemő, talán három hónapos, szintén Zagunlukban lett eltemetve. Szemét kék lazurit kövekkel rakták ki. Továbbá kockás mintájú szőttesek is előkerültek, olyanok, mint amilyeneket a magyarok ma is használnak.

A temetkezések csónakok alá történtek. A magyarok egyes nemzetségei is csónakokba temetkeztek. A csónak magyar eredetű szó, a Csó Csillagot és Vizet is jelent. A halott lelke a csónakban szeli át az űróceánt, hogy eljusson Isten Mennyországába. A vikingek és mások csak tőlünk vették át a csónakkal való temetkezést.

A Longshan kultúra 2.500 – 1.700 közé tehető. Még a Hsziaotuni kultúra jelentős, de vannak kevert kultúrák is, és további fontos kultúrák, amelyekről nehéz kideríteni, mennyi közük van hozzánk, magyarokhoz, vagyis hunokhoz. Kína őstörténete nagyon bonyolult, de nem annyira, hogy lehetetlen lenne a nyugatról jövő magyarok, vagyis hunok, és a helyi ősnépesség keveredésének feltárása. Talán egy külön dolgozat kellene a magyar-kínai rokonság alaposabb megismeréséhez.

Rövid áttekintés szükséges ahhoz, hogy a hun történéseket jobban bekapcsolhassuk a kínai időrendi viszonyokba. Csupán a legfontosabb kínai dinasztiákat lehetséges megemlíteni, akik a hunoktól eredhetnek, vagy a magyarokkal vérségileg keveredtek. A kínai történelem és a dinasztiák időbeli felvázolása most nem lehet cél, mivel a hun magyarokról kell most beszélni.

Huang Ti, a Sárga Császár volt az első uralkodó, akit a kínaiak ismernek. Uralkodása Kr.e. 2.698 körül történt. Az időpont meglehetősen fiatal az egyiptomi, a mezopotámiai, de legfőképp a magyar őskirályok uralkodási idejéhez képest. Huang Ti a mitikus aranykorban ült a trónon, eredetileg isten volt, utána még négy aranykori király következett. Azonban fontos azt is tudni, hogy van egy hármas királyi rendszer is.

A Szan Huangról, a három mitikus uralkodóról is ismertek írott feljegyzések. Fu–hszi, Szuj-zsen és Sen-nung volt a három uralkodó neve.

Az öt mitikus uralkodóhoz tartozik a Közép magasságok ura, Huang-ti, Kelet ura, Taj-hao (Fu-hszi), Dél ura Jen-ti (Sen-nung), Nyugat istene Sao-hao, Észak ura Csuan-hszü. Mindegyik istenhez több segítő tartozik, saját jelképeik vannak saját templomokkal. Az aranykor királyait Kr.e. 2.205-ben Nagy Jü által alapított Hszia dinasztia követte. Ismert az öt király közül Jaó, aki a magyar Jó névvel azonos, ma is mondjuk a Jó szót Jaó formában. Nagy Jü volt az aranykor ötödik királya. Azt is kell látni, hogy az aranykor királyai többen voltak, mint öten, mert a 2.698 és 2.206 közötti időt nem tölthette ki csak öt uralkodó. A Huang Ti meg, mint Sárga Isten/Úr, magyar nevekből is táplálkozhatott. Ami Huang Ti nevének magyar nyelvű valószínűsítését is realizálhatja, az a következő. A Hu-Ang Mennyei-Élet, a Ti a kínaiban Isten, Úr is, de más jelentése is van. A Huang Sárga, ami a Napot, mint az Élet Mennyei adóját is megnevezheti. Lásd Huang-ho, Sárga-folyó. A Hu a magyarok népneve, pontosabban az idősebb magyar ember neve, az Ang pedig az Ank-hoz nagyon hasonló szó, ez utóbbinak Élet a jelentése. Ezért a Huang – Sárga szó levezethető a magyar nyelvből, a Ti pedig a magyarban Élet és Borda, a kínaiban Isten és Úr, de a két Ti nép, a hunok két népe valószínűleg a Napistent jelöli nevében. A Hu név alatt a kínaiak a barbárokat is értették, vagyis a magyarokat. Természetesen a kínaiak a barbárok, mert mindenre mi tanítottuk meg őket, de a kölcsönös becsmérlés elterjedt volt a régi időkben.

A Hszia dinasztia, mint Nyugat, mert a Hszi jelentése Nyugat, Kr.e. 1.765-ig állt fenn. A dinasztiához 17 király tartozik, a dinasztia biztosan létező volt, amit azért kell kimondani, mert sok kutató megkérdőjelezte létezésüket is. Mivel a magyar nyelvet rendkívül erősen keverik a kínaival a legrégebbi írásos adatok, ezért a Hszia (Xia, Hun) neveket nem merészelem kutatni. Az utolsó Hszia királyt zsarnoknak kiáltották ki.

A Hszia (Hun és Nyugat) dinasztia (2205-1765) után a Sang dinasztia következik. A San a Hegy, ami mutatja a Sang jelentését is, vagyis a magasságot. Ebből a fogalomból ered a Sang-ti – Császár, vagyis Menny Fia fogalom is. A „San-Ga” a Hegyi-Ház magyarul, amiből eredhet a San-G név. Hátsó rövidülés adja meg a név magyar eredetét. Az ilyen nevek tömegesek az angolban is, a kínaiban is, kettőjük között van a magyar, amely alig. hogy létezik manapság.

A Sang dinasztia, amely jelentős részben hun, vagyis magyar eredetű, alapozta meg Kínát. Kezdete Kr.e. 1.765-től számítódhat. A Sang dinasztia Kína legnagyobb dinasztiája, a kínaiak és magyar nyugatiak szövetségéből létrejött hatalom. A Sang dinasztia utolsó királya, Csou Hszin, szintén megkapta a zsarnok titulust.

A Hszia (Xia) kultúra az Erlitou kultúrával azonos. A Hszia helyes kiejtése valamikor Hun volt, emiatt a Hszia kultúra egyértelműen magyar eredetű. A kőházak megjelenése Kínában a hunokhoz köthető. A kínaiak fával építkeztek, csak az alapok készültek kőből. De tisztán kőből épült házak is létesültek, amelyek a hunok hatására készültek. A szövés és fonás is a magyarok adománya a kínaiaknak. A kerámiát is a magyarok találták fel, Dolni Vestonice leletei 25.000 évesek, ahol kerámia töredékek halmait tárták fel a régészek.

Mivel a kínaiaknál a Nyugat ma is Hszi, vagy Xí a pinjin írásban, kétségtelennek kell látnunk, hogy a Hszia (Hun) dinasztia Nyugati eredetű, és azonos az europid magyarokkal, akik Kínába érkeztek már sok-sok ezer év óta. Kr.e. 9.000 körül már biztosan ott voltunk Kínában, és keveredtünk a helyi lakosokkal.

A Sang dinassztia után a Csou dinasztia következik. Kétségtelenül árulók voltak, a Sangok megdöntése érdekében sok hamis dolgot találtak ki. Kína történelmét átjárja a rengeteg árulás. A Csou dinasztia eredete is a hunokhoz köthető. A Sang dinasztia a Szung dinasztiában élt tovább Dél-Kínában. A Csou dinasztia sok évszázadig uralkodott, de végül őket is leverték. A sok házasodási szövetség miatt szinte lehetetlen megmondani, melyik uralkodóház melyik másik uralkodóházzal van vérségi kapcsolatban, ami a politikai tetteket is erősen befolyásolta.

A Tavasz és Ősz időszaka a Csou dinasztia első szakasza, Kr.e. 722-től 481-ig tartott. Az is biztos, hogy a Csou uralkodók felmenői „herceg” címet viseltek, ami bizonyítja, hogy árulók voltak a központi Sang uralkodókkal szemben. A Csou uralkodási rendszer nem sokban változik a magyar uralkodói szokásokhoz képest. Annyi bizonyos, hogy a kínaiak folyamatosan fölényre tettek szert az europid magyarokkal szemben. Ennek fő oka a térség mongolid jellegű népessége volt, ami a keveredés folyamán fölénybe jutott az europid jellegekkel bíró, de kicsiny részarányú magyarokkal szemben. De a magyarok hozták a fejlettségi haladás titkait, ezért aztán a helyi kínai uralkodók teljes szeretettel fogadták be a nyugati magyar, hun betelepülőket a saját családjaikba.

A Csou királyok őse is nyugaton élt. Adatok bizonyítják, hogy a család vallási szertartásai a Zsung és Ti törzsek rítusait követték, amelyekről később leszoktak. A Zsungok a Hungok lehettek, a Ti népek meg magyarok, mivel a vörös és fehér ti törzsek a magyar és egyiptomi színeket viselték népnevükben. Vu király volt az első Csou uralkodó, aki legyőzte a Mu-síkságon a Sang seregeket. Mu-síkság, vagy felföld a neve miatt is érdekel minket. Mu jelentése Fény, a magyarban, szumerban elterjedt szó. A kínaiaknál a Mu Anya. Van egy király is, aki Mu nevű, és arról híres, hogy távoli területekre vezetett hadjáratokat. Tetteit a legendák sorába utalják sokan. Egy alakalommal a Hszi Vang Mu – Nyugati Királyi Anya – nevű uralkodónőt látogatta meg. Az uralkodónő nem legenda, szerintem, hanem létező nyugati királynő volt. Mu királyról kiderült, hogy ő is létezett, valódi király volt. Mu eredetét itt kell keresni. A szó „kelet”, vagyis Fény értelmű, létezését a magyarok (hunok) terjesztették el a földön. A Csendes-óceán régebbi neve is Mu volt.

Sosem gondoltam volna arra, hogy a kínai tartományok neveihez bármi közünk van. Azonban Hunan történetét felületesen megismerve, megdöbbenve a névtől, azt kellett látni, hogy Hunan neve Hun és An, az Égi Hunok területének bizonyult. Hunan a Jangce mellett van, a folyótól délre. Nem kínaiak lakták, hanem egy ismeretlen nép, szerintem a magyar hunok. Miután rájöttem, hogy a Szungok is lehetnek hunok, hiszen a Sangok délre vonult testvérei, akkor Hunan népe is lehet Hun, mert ezt mondja a tartomány neve. Hunan népe később keletre vonult, talán Kr.e. 1.200 környékén, először Tajvanon kötöttek ki, azután kihajóztak Polinéziába, Tahiti központra, ahova nagyjából Kr.u. 1.200 táján érkeztek meg. Innen vándoroltak szét Hawaii, Új-Zéland és a Húsvét-szigetek irányába, valamint még sok helyre. Mivel a polinézek nyelvében sok a magyar szórokonság, úgy tűnik, hogy Hunan volt az a kapcsolódási pont, ahonnan a testvérség eredhet. A polinéz írás 72 jele teljesen azonos az Indus-völgyi kultúra írásának 72 jelével.

Hunan fővárosa Cs’angsa, a Cs’u királyság fővárosa volt. A nép nem kínai volt, hanem más csoporthoz tartozott. Faszobrocskákat tártak fel, amelyek a polinéz, vagy a maori motívumokat viselik, pl. kiöltik nyelvüket.

Honan tartomány neve is a Hon és An magyar nevekből áll össze. Több más kínai tartomány neve is levezethető a magyar nyelvből, de ezeket a bemutatásokat akkor célszerű elvégezni, ha ismerjük a másik oldal, most jelesen a kínaiak értelmezését.

A „hegemón” korszakban a vezetők Pa nevet viseltek. A Pa megegyezik a magyar Pa szóval, a Pa-Fa-Fő-Fej sorozattal. A magyar Apa nagyjából A-Pa, vagyis Nagy Fő értelmű.

Azt kell megállapítani, hogy a dinasztiák neveinek többsége jól érthető magyar nyelven. A magyar, vagyis hun behatolás Kínába sok évezredig tartott. Számtalan régészeti lelet igazolja a nyugati magyar bejövetelt, Kínába, ha azonban a kínaiak nem akarják a magyar-kínai rokonságot, akkor szóljanak, és soha többé nem fogok a testvérségről beszélni. Ami úgyis az istenek szférájába tartozó fogalom, mármint a testvérség.

Kína nyelvének, nyelveinek vizsgálata, magyar szempontból, még nem került előtérbe. Itt az idő, hogy a kínai nyelveket is alaposan megvizsgáljuk magyar alapokról. Ha nem ezt tesszük, akkor a kínai nyelvet, nyelveket is cserben hagyjuk. A kínaiak úgy hiszik, hogy ők valamilyen régi néphez állnak közel, de nem a magyarokhoz. Ez azonban teljes tévedés, a kínai nép a magyarokból származik, kisebb oldalági kapcsolatoktól eltekintve.

Kínának sok országneve van, amelyek mind magyar eredetűek. Csung-Kuo értelme Középső-Kő, vagyis Föld. Tudni kell, hogy nagyon régen, még a szumerok előtti korokban a magyarok a szárazföldeket Kő névvel illették. A Kő sok alakú a magyar nyelvben (Ku-Ko-Ka-Kő-Ke-Ki-Kü, továbbá Ga-Ge-Gi), ami miatt a kínai Kuo (és Guó a pinjin szerint) a Ku és Kő, vagyis Föld neveknek teljesen megfelel.

De a Szina is magyar név, mert a Szi a Nap, a Na a Ház, ezért a Szina az a terület, amit a Nap megsüt. Ebből ered a magyar Szín, pl. a Fel-Szín névben, ami természetesen a Föld. A Szín a ház hátsó része is, ahol a Színészek adták elő történeti játékaikat. Fel-Szina, Bel-Szina, Al-Szina a három etruszk terület, Felső, Belső, Alsó Etruria néven, ahol a 3 X 12 etrruszk városállam megalakult. Kupu-Szina magyar település ma is őrzi a Szina nevet. A Sinantropus pekinensis a pekingi ember neve.

Szeria szintén Kína neve. A Szer a magyar nyelvben Királyság, tehát ez a fogalom is vonatkozhat Kínára. De a Szer sok más területen is létező szavunk. Szíria is a szerek területe volt, hat szer Észak-Szíriában, és hat szer Kis-Ázsiában adja ki a Hat-Tu (hattu, vagy hatti) államok tizenkét tagját. A Hat számnév is a magyarban, a Tu Ország, mint a He-Tu magyarokat jelölő szóban is, ami Nap-Ország értelmű. A szeres települések Hét házból állnak, Puszta-Szer a Királyok-Pusztája, ahol hét király szerződést kötött egymással.

Kína neve is magyar, mert a Ki Ország, Föld, a Na Ház, Város és Kő. De a China angol változatban a Csi a Nap, a Na Ház, tehát a Chi-Na nem más, mint a Nap-Országa, a Nap-Háza. Az értelmezés a kelet fogalmának is megfelel, mivel keleten kél a Nap. A Szi-Si-Csi Nap jelentése egyértelmű a magyar nyelvben. A Mandzsu-Kuo Mandzsúria neve, a Csi-Pan-Kuo pedig a Nap-Pán-Földje, vagyis Japán neve, ahova jelentős hun, vagyis magyar csapatok hatoltak be többször is, de Kr.e. 660-ban bizonyosan. Japán Zipangu neve a kínai, vagyis a magyar név változata.

A Csung-Kuo értelmén kívül, ami Közép-Földe, a többi Kínát jelölő név magyar jellegű. Kína keleti fekvését írják le az ország nevek, ami egy nyugati, központi fekvésű magyar területhez képest lehet csak igaz és helyes. Kína sok neve mind a magyar nyelvhez kötődik, nem a törökhöz, nem a mongolhoz, mivel ezek a nyelvek csak alig egy-két ezer évesek.

A filozófusok a birodalmat a T’ien Hszia névvel illették. Jelentése: ami a „Menny alatt van”. T’ien a Menny, ami magyar Ten változata, a Tesz igéből eredően, a Hszia pedig a földeket jelentheti. A Hszia állítólag Hun is, ami miatt a Hon értelmére bukkantunk. Elvégre a Hon van az Ég alatt.

A magyar Gyarmat név rejtélyes és nagyon fontos, senki sem foglalkozott vele az utóbbi ezer évben. Mikor gyarmatosítottak a magyarok? Az biztos, hogy nem az utóbbi évszázadokban. A Gyarmat egy magyar törzs neve, régi alakja Germatu. Ger a Gyerek, a Matu Ország, a magyar Ma és Tu alapszavak összetétele. A Matu az akkádban is gyakori lett, mindig „ország” jelentéssel.

Volt egy olyan magyar szokás, még az őskőkorban, hogy 25 leány és 25 ifjú kivándorolt valamilyen más országba, ahol mind házasságot kötöttek a helyi családok fiaival és leányaival. A gyors szaporodás után hamarosan nagy nép lettek. A magyar nyelv szókincse ezzel a módszerrel is nagy ütemben terjeszkedhetett. A 25+25 fő változhatott, akár sokkal nagyobb mértékű kivándorlás is lehetett a magyar földek felől más földek felé. Az 50 leány és 50 ifjú is adatolható a mitikus hagyományokból. Ha 100 magyar fiatal 100 helyi fiatallal házasodott, és gyerekeik száma elérte az 5-10-20 főt, akkor egyetlen nemzedék alatt a nemzetség lélekszáma meghaladhatta az ezer főt. Gondoljuk ezt végig, milyen nagy számarányt kaphatunk ezer év után, miközben a magyar nyelv legalább fele részben megjelenik az új nemzetség nyelvében. Ez volt a magyar gyarmatosítás, ami merőben eltért a kizsákmányoló gyarmatosítástól.

Kína történelme szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez, a magyar történelmi eseményekből következtek a kínai események, legalábbis az őskorban és ókorban. Néhány példát vizsgáljunk meg.

Kína alapítója, a mondák szerint, a Hszia, vagyis a Hun dinasztia. Alapító a mondabeli Sun és Jao császárok minisztere, Nagy Jű (Kr.e. 2205-2197). A San/Szan magyarul Úr, a Jao a Jó változata. De tudjuk, hogy nem Nagy Jű volt a legrégebbi uralkodó Kínában, akinek fennmaradt a neve.

Az írás Kínában kétségtelenül magyar eredetű. A magyar írás folyamatosan hatott a kínai írás létrejöttére. A Sang-kori piktografikus írás jelei rokonságban állnak nyugatabbra lévő piktografikus írásokkal. Az íráshoz papír is kellett. A Pap-Ír magyar szóösszetétel, mint a Pap-Írós (papirosz, papirusz) is. A papírt egy hun fogoly ismertette meg a kínaiakkal, ami tehát magyar találmány. Bár a Pekingi olimpián kínai találmányként mutatták be, ettől azért magyar találmány maradt. Az orosz Vojkunszkij-Lukodjanov szerzőpáros „A papír hercege” című novellájában leírja a papír kínai kézbe kerülését. A sokszorozáshoz használt nyomtatás talán lehet kínai találmány. Feltáratlan kérdés, hogy Egyiptomban, vagy a Hun Birodalomban találták-e fel a papír előállításának technológiáját őseink?

A kínai A jele megfelel a magyar rovásírás A jelének. Vizsgálatokat kellene folytatni a kínai írás magyar eredetéről, amit néhányan meg is valósítanak. Ők a legjobb magyar kutatók, de eredményeiket nem lehet közzé tenni.

A Sang dinasztiának hét fővárosa volt, ami speciális magyar jellegzetesség. A Dnyeperben talált mamutcsontra karcolt hajó ábrája mögött hét város látszik, hét kapu. A rajzolat 15.000 éves, a városok, mint kapuk, megfelelnek Erdély Hét Várának. Erdély címere ma is ábrázolja a Hét Várat. Természetesen a Hét Vár fogalma a régebbi, mert a rajzolat 15.000 éves, a Sangok hét vára ennél az időnél sokkal fiatalabb.

A bronz magyar találmány, első előfordulása a Kárpát-medencében Kr.e. 5.000, egy bronz buzogány alakjában, de később már nagyobb mennyiségben jelenik meg, Kr.e. 4.000 táján kezdődik a tömeges termelése. Kétségtelen, hogy a Kárpát-medence magyarjaitól került Szavárdiába, onnan Szumerba és Egyiptomba, Kínába egyenes úton Erdélyből, nyugatra pedig magyar kivándorlók útján, Hispániába, majd Angliába Pártol-Ón magyar vezér útján, mintegy Kr.e. 2.500 – 2.200 idején. A magyar bronz (Bar-An-Zu, és Bar-Szil, Bar-Szillaj) fejlődése a rézen kívül az antimon, az arzén és az ón ötvöző anyagán és a kísérleteken követhető nyomon.

A kínai bronzöntők többnyire üreges öntőformát használtak, ami nem jelent semmit. A viaszvesztéses eljárást sem használták mindenütt őseink. Vita volt azon is, hogy a rezet ónnal, vagy arzénnal, esetleg antimonnal ötvözzék, a vita legalább ezer évig tartott.

A bronz tokos baltákat a magyarok találták fel. Kínába is bekerültek a tokos balták, de egy másik fegyvert, a tőrbaltákat a kínaiak alkották meg. A tokos balták olyan harci fegyverek, amelyek a frontális harcokban nyújtottak jó szolgálatot. A Campaniai harci balta tokjának felirata Kr.e. 650-ből: „segítse intse szó és”. Bizonyára az Él! A tőrbalták mintha nem a csatatérre készültek volna, hanem a sötétség alatt dolgozó bandák fegyvere lett volna. Az egyik fajta kínai bronzedény neve Hu, vagyis a Menny Fiai edénye.

A kínai harci szekerek a magyar harci szekerek változatai. Mi, magyarok találtuk fel a harci szekeret, az Alpok, a Kárpát-medence és a keletebbre eső területeken. A szláv területeken még 1.500 éve is magyarok laktak, nagy tömegekben. A harci szekér hősei a magyar harcosok, egyik nevünk Gigász. A Gig magyar szekér, két kerékkel, amelyek küllősek. Az Alpokban a rétiek és tiroliak magyarok, nyelvváltást szenvedtek el. A gigászok fején két nagy toll volt, a szaharai sziklarajzokon megmaradtak hőseink ábrái. A gigász magyarok Kr.e. 4.000 táján keltek át Afrikába, ahova már sok más és régebbi magyar behatolás is megtörtént. A gigen ülő ászok neve is magyar, a Lov-Ász, Hal-Ász, Juh-Ász és sok más nevünk mellett is az Ász ma is élő és önálló szavunk. Ászfalu az Alsó-Zab folyó medencéje, még ma is. A Tibeszti sziklarajzok a magyar gigászok megjelenését ábrázolják, néha szenzációsan jól megmaradt színekkel.

A kínai harci szekerek egyértelműen a magyar hunoktól erednek.

A Kengyel magyar találmány, a név szerint Kend Jel az eredete. A Kend a király neve is, meg a kendék népének neve is. A Jel eredetileg valamilyen jel lehetett, amivel a Kend futára, mint Jellel szaladt. Ez volt a Kend-Jel-Futó időszaka. Abban a korban még nem volt ló, hanem a kend jelével a kengyelfutó a két lábán száguldott. Később azonban a Kendék jele lett a Kengyel, ami a lovas harcokban szükséges volt. A kendék jele, vagyis a Kendjel (Kengyel) annyira fontos lett, hogy nélküle nem is lehetett lovas ütközetet megnyerni. Egyértelmű, hogy a Kengyel is magyar találmány, amit kínai testvéreink is átvettek. A kínai kengyel Teng nevű. A Ten Isten egyik legfontosabb neve, a kínaiak minket neveztek meg a Teng szóval.

A Sang cserépedények annyira megdöbbentően hasonlítanak a magyar cserépedényekre, hogy szó sem lehet arról elmélkedni, hogy nem függenek össze a magyar korabeli cserépiparral. Sentes istenasszony edénye a Tisza mellett csak Kr.e. 2.500 éves, de teljesen hasonló a Yang-Shao edényekkel. Ilyen véletlen pedig nincs.

A halottak az égbe jutnak. Ez az eszme ma is él a magyaroknál és utódaiknál, az indoeurópai, finnugor, kaukázusi, hámi-sémi, török és más népeknél. A gravetti és cro-magnoni magyarok (magyar írással és magyar nyelven írtak) hagyatéka világosan beszél az emberek csillagokból való eredetéről és haláluk után a csillagokba emelkedésükről. Kínai testvéreink ezt a hagyományt is magukénak vallották.

A Sang királyi nemzetség tíz csoportra oszlott. A Tíz a magyarban Isten neve, Tesz és Tisz a formája. A Sangok tíz csoportjáról alig van adatunk.

Az Égben Sang-Ti, a Magasságok-Ura kormányzott. A San, mint Hegy, Magas, a Ti Élet, meg Borda (az életet adó), Éva neve, szélesen el van terjedve a magyarok nyelvében, nyelveiben. A kínai Ti Urat is jelent.

A Csou dinasztia megdöntötte a szakrális magyarnak látszó uralkodóházat, amihez mindenféle hazugságot költött, hogy megbékítse a népet. A Csou korszak alatt Kína tovább fejlődött, egyre jobban eltávolodott őseitől, a magyaroktól, vagyis hunoktól. Sőt, kezdtek minket barbárnak nevezni, holott ők voltak a barbárok. Megkezdődtek harcok, amelyek sosem fejlődtek a másik megsemmisítéséig. A hunok sokszor tönkre verték a kínaiakat, de sosem gondoltak uralkodóink arra, hogy elpusztítsák a legyőzötteket. Más volt a magyar életfilozófia, így maradt fenn Kína. Ellenben később, a mongolok, mandzsuk elfoglalták Kínát, de ők nem magyarok, csak származékok.

Kon-Fu-Cse nevét írják Konfuciusznak is, aki óriási hatással bír az emberiség gondolkodásának fejlődésére. A nagy tudós elsősorban filozófus volt, de nyelvi meglátásai is rendkívül fontosak számunkra.

A Hung szó és népnév, amiről Kon-Fu-Cse beszél, kétségtelenül a hunokat nevezi meg. De nem Kr.e. 850 körül támadjuk meg Kínát, hanem a magyar-kínai kapcsolatok sokkal régebbiek, legalább tízezer évre vezethetőek vissza. Kon-Fu-Cse adatai rendkívül fontosak, megmásítani nem lehet azokat, de a pontosabb ismeretek miatt szükségesek további kutatások a témakörben, mindnyájunk örömére. A Hungok tehát Hunok, amit Kon-Fu-Cse állít.

Ha a Hung népnévhez az Ár magyar szót hozzátesszük, akkor Hungár nevet kapunk, ami a mai magyarok közismert neve.

Lao-Ce neve Öreg Mester, másként Öreg Gyerek értelmű. Régebbi neve Li Er. Nagy könyve a Tao Te King (Út és Erény Könyve). A Tao, mint Út, a magyar Út szóból származik, az Uta alakból. A Lao, mint Öreg, a magyarok Lao, Lu, Ló, Lau, Loa neveinek Ember jelentésével függ össze. A kínai Lao – Öreg értelme a magyarok Lao – Ember értelmét tartalmazza, amivel a kínaiak elismerték a valóságot, a magyarok régiségét.

Lao-Ce egyik könyvében írja le, hogy a Hun jelentése Menny. Igaz, van más jelentése is, mert egy-egy szónak a kínaiban is több jelentése lehet, de a Menny jelentés perdöntő. A magyar Huny szóval rokon, mert a Hun Csillag is, a születő babák helye, valamint az idős elhunytak helye is a Menny, az Ég. Lao-Ce döntő bizonyítékot adott kezünkbe a Hun név jelentését illetően. A Mennyből születünk, és a Mennybe térünk vissza, őseink szerint.

Lao-Ce két Hun szavának jelentései is sokat segítenek. Az első Hun szó jelentése „állapot”, „homály”, „semmi”, ami az égbolt ürességére (semmi), homályára utalhat. Az éji égbolton a nagy ürességben helyezkednek el a csillagok, az elhunytak lelkei. Hun-si értelme Homályos-világ, ami megint az égboltra irányítja figyelmünket, mert az égbolt titkai jelentik az emberiség előtt a legnagyobb titkokat.

A másik Hun szó Lao-Ce értelmezésében „magasba szárnyal”, „fenti lélek”, „égbe száll a halálnál” jelentéseket tartalmaz. Lao-Ce értelmezései pontosan megfelelnek a magyar nyelv és hagyományok jelentéseinek. A Fenti Lélek a csillag, aki hun, vagy huny. A Huny szónak van Csillag jelentése, lásd Párta-Hunya. Az Égbe száll a halálnál szintén a Huny magyar igének pontos definiálása. Az ember, mint csillag, száll az égbe, a halála után. Jellegzetes magyar hagyományokat ír le Lao-Ce, amivel megerősíti a hunok magyarságát, valamint a magyarok és kínaiak testvérségét.

A mai kínaiaknál is a magyar, vagyis hun hagyományok nagy jelentőséggel bírnak. Magor és Hunor 108 nemzetsége, valamint a precesszió 72-es száma sok helyen feltűnik.

A kínai Triádok Titkos Társaságában a 72 és származékai nagy fontossággal rendelkeznek. Aki a Triádok Társaságába szeretne belépni, annak belépti díjat kell fizetni. 360 pénz ruhakészítésre, 108 pénz a kasszának, 72 pénz parancsra, és 36 pénz az „áruló alany” lefejezésére. A felsorolt számok a magyar szupercivilizációból kerülhettek a titkos társasághoz. A magyar szupercivilizáció pedig bizonyosan régebbi 40.000 évesnél.

A mai Szingapúrban is van Triád Társaság. A belépésre pályázók belépti díjat fizetnek, a belépti díj a 36, 72 és 108 számok szerint mozoghat. Szingapúr neve a Szin, a Ga és a Púr magyar szavakból áll össze. Szin a Nap, Ga a Ház (város, nép), Pur a Város, mint Nag-Pur, vagy Nip-Pur városok nevében. Szin-Ga-Pur tehát a Nap, a Naporoszlánok Házának Városa. De ez a városnév is miért magyar nyelvű?

A kínai Hung betű a Víz és Sok jelekből áll össze. A Hung tehát lehet Sok-Víz is, ami az Özönvízzel lehet azonos. Egy értelmezés szerint a hungok ezért az özönvíz népei is lehetnek, ami azt jelenti, hogy az özönvíz idejéből fennmaradt nép a hun. Atilla és Csaba neve is kapcsolatos a vízzel, ami nem lehet véletlen. Az Ár Hegy, de a hegyben áramló víz neve is, lásd áradás. Az áramló nép is özönvízként tör előre.

Létezik a Hung Szövetség, ami nem más, mint az ősi kínai vallás őrzőhelye. De miért hunokra bízzák a kínaiak a szent hagyományaikat, miért nem másokra? Egy hung beavatási rítusban a feltett kérdésekre a beavatandó 36 és 72, összesen 108 növényről beszél. Később, amikor munkába megy, megtudja a titkot, mi a 36 és 72 jelentősége. A Hung Szövetség legféltettebb titkai közé tartozik tehát Magor és Hunor 108 nemzetségének titka.

A kínai hagyományban Ti-Sa 72 csillag ártó szelleme. Ti a Föld, a Sa a Szellemek Ártó Hatása, voltaképpen 72 csillag ártó szelleme. A Sza és Sa egyébként a magyarok népneve, jelentése: Menny Fia.

A Ti-Sa szemben áll a Nagy Medve csillagainak 36 szellemével. A Nagy Medve neve Tien Kan, vagyis Égi Medve.

Egy ifjú mágus parancsol a Ti-Sa szellemeinek, a két erő, a 72 és 36 a 108 összetevője.

Egyszerűen lehetetlen, hogy az Öt Isten, a magyarban Öt a Nap, Utu, a Huang – Sárga név, a Hu név, a Hszia, mint Hun, és Xi, mint Nyugat, a Jo és Ho (folyó), a Sang, mint Magas, Hegy (San), ne magyar eredetű lenne. Lehetetlen, hogy a sok hagyomány a barbárokról, értsd a kultúra átadóiról, a régészeti leletek a szőke emberekről, a kínai írás, az istenvilág és hagyományok, a mérhetetlenül magas rendű kínai filozófia, ami minden részletében a magyaroktól ered, hogy ez a sok kapcsolódási pont ne lenne igaz. Persze, a kínai tudósok is letagadhatják a testvérséget, meg az eredetet, lelkük rajta. Amikor esetleg eljön a politikamentes kutatás időszaka, akkor majd szembe kell nézniük az igazsággal. Bár politikamentes kutatás lesz-e egyszer valamikor a Föld nevű bolygón?

Kína tudósai sok ezer tényt örököltek a hunoktól, vagyis magyaroktól. Azonban Kína tudósai nem kutatják a magyarok tetteit Kínában, hanem inkább belső fejlődésről beszélnek, ami jót tesz a büszkeségnek, de rosszat tesz az igazságnak.

XV. FEJEZET: MAYA ADATOK

Rendkívül kevés ismerettel rendelkezem az indián nyelveket illetően. Pedig azok az indiánok, akik a Bering-szoros környékén keltek át Amerikába, akár a földhídon, akár a tengeren, feltétlenül érintkeztek magyar nyelven beszélő emberekkel Szibériában, ami miatt mai nyelveikben is kell lenni magyar eredetű szókincsnek. Más indián csoportok meg egyenesen magyar eredetűek lehetnek.

Mivel a magyarok legalább 40.000 éve behatoltak a Léna-medencébe, feltétlenül azt kell gondolni, hogy Szibéria őslakóinak nyelvei sok magyar nyelvi jelleget tartalmaznak. A magyarok azonban később is, többször, újra behatoltak Szibéria hatalmas térségeibe. Az egymásra rétegződő hullámok között esetenként nagy távolság is kialakulhatott nyelveikben, a sok évezredes távolságok miatt.

A mai nyelveket elsősorban paleoszibériai nyelveknek minősítik, beismerve azt, hogy fogalma sincs a nyelvtudománynak, honnan származnak e nyelvek. A paleoszibériai nyelvek egymásnak nem rokonai. Bizonyára nincsenek kellően kikutatva, ez lehet a magyarázat az ismeretek hiányára.

Lassan új elméletek látnak napvilágot a szibériai népekkel kapcsolatban is. A szamojédeket már régóta a finnugor népek közé számítják, minden törzsükkel együtt. Újabban a jukagirokat is a finnugorokhoz kapcsolták, tehát a finnugorok erősen terjeszkednek kelet felé. Amerikában négy indián törzset is a finnugorokhoz kapcsoltak, amelyek Kalifornia államban élnek.

De az Amerikába behatolt népek nem csupán Szibéria felől érkezhettek. Jelentős behatolás történt Európa felől, még a magyar Atlantisz idején, nagyjából 20.000 évtől kezdődően. Az európai behatolók Atlantiszból indulva, a jégmezők déli szegélyén hajózva, jutottak el Amerikába. Ők is feltétlenül a magyar nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet, nyelvjárásokat beszéltek.

Ausztrália felől közel 40.000 éve érkeztek ausztralid hajósok Óceániába, majd Amerika nyugati partjaira. Dél-Amerikába és Észak-Amerikába is. Ők valószínűleg nem magyar jellegű nyelveket beszéltek. Azután ismert egy-két titokzatos típus is Amerikában, akik esetleg az ainu névvel illethetők. Nagy rassz volt egykoron, de mára csak töredékeiben létezik, Japánban, a Csendes-óceán déli szigetein és Amerikában. Azután olyan ismeretlen eredetű törzsek is létezhetnek, amelyek a Pekingi Homo sapiens leszármazottai lehetnek.

Amerika benépesítése hosszú és bonyolult folyamat volt. Annyi biztos, hogy nagyon nincs feltárva a hosszú és bonyolult folyamat. De a magyar nyelvi jelenségek sincsenek kikutatva az amerikai nyelvekben. Pedig kétségtelenül lenniük kell, ha az írásunk 40.000 éves, vagy annál is sokkal régebbi.

A maya nyelvben sok magyar nyelvi érdekesség van, ami igaz más indián nyelvekre is. A maya kultúra magas teljesítményű, de a magas teljesítmények mellett tele van, vagyis volt igen primitív vonásokkal is. Ismerek maya szavakat, amelyeket nagy tudósaink a magyar nyelvből eredőnek tartanak. Most azonban eme szavakat figyelmen kívül kell hagyni, mert a hunokra kell koncentrálni.

A mayák az Ég és Föld teremtőjeként tisztelik a Hunaphu testvérpárt. A névben a Hunap értelme Egyetlen, a Hu Isten. Hunaphu a többi isten atyja a Yukatán-félszigeten.

A Hunap, mint Egyetlen, nem más, mint a Hu-Nap, az Isten-Nap, a Csillag-Nap.. Az a feltűnő, hogy a Nap, és Hu szavunk is ilyen mérhetetlenül fontos maya névben van benne. Hu-Nap tehát magyarul Isten-Nap, amiben a Hu a Menny Fia, vagyis a Csillag értelmet is tartalmazza.

Mivel a mayában a Hu egyszerűen Isten, azt kell megállapítani, hogy a magyar Hu – Menny Fia csillag jelentése a csillagisteneket jeleníti meg a mayában. Ilyen közvetlen azonosság azonban nem lehetséges a magyar és a maya gondolkodás között, hacsak nem közös az eredetük. A Hu Isten jelentése nem lehet véletlen, mert jól beleillik a magyar rokonságú nyelvek isteni jelentéseibe. Tehát a magyarok és mayák között valamilyen őskori nyelvi kapcsolatnak kellett léteznie.

Hurakán (Egylábú) a mennydörgés, a vihar, a termékenység istene. Nevében a Hu az Isten. Ő az orkán és hurrikán istene is. A Hurrikán nevet azonban nem feltétlenül a Hurakán névből vezessük le. Azt persze nem mondom, hogy a hurri népnévnek köze van a hurrikán szóhoz. Inkább a Kör lehetne a név alapja.

A holtak birodalma a Metnal. Itt uralkodik Hunahau, nevének jelentése Törzsfőnök. Az Ahau Úr, a név tehát Hun Ahau felbontású. Az Ahau mellesleg az Ah, Aha magyar, vagy az egyiptomi Aha – Vitéz szóval lehet rokonságban.

A majáknak kultikus labdajátékuk is volt, amivel a nappályát szerették volna befolyásolni. A hős testvérpár, Hun Hunahpu – Egyetlen Virág, és Vukub Hunahpu – Hét Virág az alvilág halálisteneivel szemben játékot vesztett. A halálistenek neve Hun Came – Egyetlen Halál, és Vucub Came – Hét Halál. A labdát egy magasan a falba vakolt szűk kőgyűrűn kellett átrepíteni. A hun, vagyis magyar labdarúgáshoz nincs köze ennek a játéknak, csupán a labda maga hasonló a mi labdarúgásunk labdájához. Azt mindenki tudja, gondolom, hogy a magyar, vagy hun labdarúgásból fejlődött ki a mai labdarúgás, aminek a szabályait angol rokonaink alkották meg.

A Hun tehát Egyetlen a maya nyelvben, aminek az Egy fogalma az Ég irányába mutat. Mert az Ég az Egy és Egyetlen, a kettő a Nap, a harmadik a Csillag, magyar Tir-Tér, szumer Tir. Ebből az következik, hogy a mayák régebbi korból vették a Hun – Ég, Egyetlen jelentését, mint az indoeurópaiak a Tir Tri (Tri = Három) jelentését. A maya nyelvnek ezek a szavai azt bizonyítják, hogy a magyar > maya kapcsolatok régebbiek, mint a magyarokból eredő indoeurópaiak létezése.

A maya Came (kame) a hun és magyar Kám szóval rokonítható. A Kám tiszteletre méltó öreg, a mayáknál ez a fogalom már Halál értelmű.

Chichén Itzá „Az Itzá kútjánál” értelmű. Itzá nem más, mint Ica istennő, másképpen Tündér Szép Ilona nevének becézett alakja. A Csics a becsiccsen szóval is rokon, ezért adják meg a Kút fogalmat a Csiccsen szóalakhoz.

Vezető maya törzs is viselte Ica, vagyis Ilona nevét. Tündér Szép Ilona neve nem csupán a kárpáti Magyarországban, hanem Egyiptomban, Mezopotámiában, Trójában, Nyugat-Európában, és más helyeken is nagyon fontos szerepet játszott.

Maya istennő Magor felesége. Olyan régi, amikor még semmilyen indoeurópai nem létezett. Ma-Ya a Földanya Jója, vagy Folyója, a víz mindig az Élet Vize fogalmat is tartalmazza. Az Élet Vize fogalmának elemzése most nincs a tárgykörünkben. Ezért a mayák népe feltétlenül kapcsolatban lehettek őskori magyarokkal. Hunor felesége Teja, vagy Deia, aki a Tejút úrnője.

A mayákról még nem született olyan mű, amelyik részletesen bemutatja a magyar – maya kapcsolatokat, nyelvi, mitológiai, genetikai és más tények alapján. Ahhoz, hogy egy ilyen tényfeltáró munka létrejöhessen, elsősorban a magyar nyelvre rátelepedett koszt kellene levakarni, mert a jelenlegi helyzetben kilátástalan a magyar nyelv bármely más nyelvvel való összevetése.

Amerika indián népeinek sokasága közeli rokonságban van a magyarokkal, vagyis hunokkal. Azt viszont nem lehet állítani, hogy az összes amerikai indián a magyar nyelvcsaládból eredő nyelven beszél. Viszont kétségtelen, hogy egész Amerikában, lenyűgöző módon, nagyon sok helyen feltűnnek a magyar nyelvből eredő földrajzi nevek.

Az Amazonász természetesen magyar név, de most csak az Usumacinta folyó nevét nézzük meg. A folyó neve még a XIX. században is Nil nevű volt. Ez a latin Nílus, görög Neilosz nevével azonos. A Nil az égi Nyílás, vagyis a Tejút neve. A Nyíl ige a magyar nyelvben sok fogalmat képez, ezek közé tartozik az Égi Nyílás, vagyis a Tejút, a Fehér Köz neve is. De hogyan került Mayaföldre ez a magyar név? Továbbá a mayák a Nil folyó mellett több piramis-komplexumot is felépítettek, amelyeket sajnálatos módon nem ismerünk részletesen. Bizonyára Vezér csillagképét hozták létre piramisok formájában a Nil folyó mentén, mint az egyiptomi Nil folyó mentén is felépítették a magyarok Vezér csillagképét. Meg a Pilisben, (30.000 éve), a Viszokoi Piramisokat Boszniában, és még sok helyen dolgoztak őseink, amit a hite hagyott világ képtelen felfogni, saját lealacsonyodott természete miatt.

 XVI. FEJEZET: A SHI JI 110. KÖTETE

Sima Qian kínai történetíró a Shi Ji Történelmi Feljegyzések című, nagyszabású történelmi munkának a szerzője, 130 fejezetben dolgozta fel Kína történelmét. Kínában két stílus létezett a történelmi adatok megőrzésére. Az egyik a krónika-stílus, a másik az életrajz stílus. A krónika stílus Kr.e. 814-től kezdődött, amikor a Nyugati Csou (Zhou, Dzso) dinasztia megkezdte az események évről évre való feljegyzését. A Tavasz és Ősz Évkönyv Konfuciuszhoz kapcsolódik, ő gyűjtötte össze a szövegeket a Kr.e. 5. században. Sima Qian munkája sokkal későbbi, Kr.e. 104-97 között írta az életrajz típusú könyvet. Sima Qian Kínában a történetírás atyja.

A Shi Ji Kr.e. 2.550-től Kr.e. 90-ig foglalja össze Kína történelmét. A hunok története négy részből áll. A mű nagy hibája, hogy nem ismeri fel a hunok kulturális szerepét, nem ismeri a legalább öt kontinensre kiterjedő hatásukat, nem ismeri fel ősiségüket, a 40.000 évnél is régebbi létezésüket, és azt sem ismeri fel, hogy a hunok hozták létre Kínát. Ettől függetlenül, Sima Qian a valaha élt történetírók között a legnagyobbak közé tartozik.

Sima Qian után a Nyugati Han dinasztia (Kr.e. 206-Kr.u. 24) történészei, és a Keleti Han dinasztia (Kr.u. 25-220) írói munkáiban követhetőek nyomon a hunok tettei. E két han krónika szerint Kr.u. 48-ban a hunok két részre tagolódtak, egy északi szabad, és egy déli, rabszolga csoportra. A déliek kínai fennhatóság alá kerültek. De Kína északi részén a magyar-kínai keveredés már Kr.e. 5.000 óta tartott, vagy még sokkal régebbi idő óta, ezért a Déli Hunok eredete nem egyértelmű. A Déli Hunok sok ezer éve keveredtek a hanokkal, ezért genetikailag magyar-kínai keverék népnek tekinthetők. Nyelvük magyar alapszerkezetét megtartották, rengeteg kínai szót átvéve nyelvükbe, de erős mongolid jegyeket is felvettek génkészletükbe. Ők lettek a törökök, a mongolok, a tunguzok és mások.

Sima Qiant a császár kasztráltatta egy tábornok megvédelmezése és az igazság miatt. Akkoriban a kínai vezetést jobban átjárta az ármány, mint más kormányzatokat. Egyetlen lánya volt, akinek volt két fia, Yang Zhong és Yang Hui. Leányára hagyta élete munkáját, majd a császár valószínűleg megölette. Unokája, Yang Hui elolvasta nagyatyja írását, látta, hogy nagyapja akkora ember volt, mint Konfuciusz, és nyilvánosságra hozta nagyapja munkáját. Így maradt fenn a Shi Ji.

A kínai szöveg hun neveit a magyar nyelvből próbálom azonosítani. A nagyon ősi kínai betűk és a Pin Jin betűk között hatalmas a távolság, ezért hangzósításuk nagyon nehéz. A legjobb kínai szakspecialista nyelvészeknek is nehéz feladatot jelent a sok ezer év áthidalása. De azért valahogy mégis fennmaradt a magyar nyelv a kínai átírások szövevényében is.

Sima Qian 110. kötetét magyarra fordította Du Yaxiong és Horváth Izabella. A fordítás nagy érték, közelebb hozza az ázsiai magyarok történeteit mai korunkhoz. A Pin Jin átírás azonban sok problémát okoz. A két szerző semmilyen útmutatást nem ad a nevek helyes kiejtését illetően. Ezért a szövegben lévő sok név értelmezése szinte lehetetlenné válik. Az is igaz, hogy a „Jegyzetek” részben sok jó, és néhány bizonytalan állítás van. Egyes mai török népneveket a hun korba vetítenek vissza, bizonyítás nélkül. A fordítók legnagyobb hibája azonban az, hogy a kínai neveknek nem adják meg a magyar értelmét, néhány kivételtől eltekintve. A magyar őstörténetet egyik fordító sem ismeri, amin Du Yaxiong esetében nem lehet csodálkozni, Horváth Izabellának azonban illene legalább a legalapvetőbb ismeretekkel rendelkeznie. Horváth Izabella egyébként Du Yaxiong felesége. A munka angolul íródott, a feleség az angolból fordította magyarra a szöveget. Egy táblázatról és térképről is említés történik, amik azonban nincsenek benne a magyar kiadásban. A továbbiakban a Shi Ji legfontosabb állításait fogjuk megnézni, fenntartva a jogot a hunok magyar nyelvűségére.

A Xiongnu ős a Xia fejedelmi család leszármazottja, Chunwei volt. A Xiongnu a Xi – Nyugat, és Ong – Unug, Magyar nevekből áll össze. A Nu lehet a Kezdet is, a Nő neve, ami a szumer Nun-Ki (Eridu), egyiptomi Nun isten, a szumer Es-Nun-Na város, a Bura-Nuna folyó nevében, vagy a mai magyar Nu, Nuna és változataiban is jelen van. Amennyiben a Nu valóban a Kezdet, a Születés neve, akkor ebben a névben is azt mondják, hogy ez a nép az ősnép, a kezdetek népe. Ez a nép pedig a magyar nép. A Xia fejedelmi család neve Hszi, vagy Szi lehet, ami Nyugat, ráadásul magyarul Nap értelmű. Emiatt a nyugati fejlett törzsek a Nap vallását követték, ami a magyarok vallása. Erről beszélnek a nevek. Chunwei neve Hun-Fej értelmű, ami azt igazolja, hogy a Hunok Feje volt Chun-Wei. A Wei szónak még keresni kell a jelentéseit, mert a magyarban is létezik a Vej szó. A Yao (Jaó, Jó) és Shun (Shun – Nap) császárok idején is voltak shanrong, xianyun és xunyu népek, akik az északi vadonokat lakták.

Minden férfi ért az íjfeszítéshez, és páncélos lovas harcos lesz. Itt az egyik legfőbb bizonyíték, hogy a magyar hadsereg páncélos lovasokból állt. Persze, a nehéz páncélzatot, amit mi találtunk fel, csak az ütközetekben viselték őseink, egyébként könnyű fegyverzetben lovagoltak. Fő fegyverzetük a hunoknak az íj és a nyíl, a közelharcra pedig a dárda és a kard használatos. A kard is ősi eszköz, mi találtuk fel (Kar-Du a Kar-Napja).

A fiatal férfiak kapják a legjobb ételeket. Ez a szokás helytelen. Általában megvetik az öregeket. Ez is helytelen szokás, ha igaz. Inkább a székelyekre jellemző, de a magyarokra nem. Az apa után a fiú feleségül veszi mostohaanyját. Ez vérfertőzést jelent a magyar és kínai értékrend szerint. A mostohaanya nem vér szerinti anya, de a fiú megvédi az idegen rablók ellen, akik azért szeretnék elvenni a mostohaanyát, hogy a vele járó vagyonra is rátegyék ragadozó mancsukat. Nincs tehát általában szexuális viszonyról szó az ilyen szokások mögött.

A kínaiaknak három neve van, a családnév, az igazi név, és az udvarias név. Az udvarias nevet csak a család legszűkebb bizalmas körében mondták ki. A hunoknál ezek a nevek nem voltak ismertek. Azt viszont nem tudjuk meg, hogy a hunok milyen szabályok alapján adták gyerekeiknek a neveket.

Shang dinasztia (Kr.e. 1600-1100)

Amikor a Xia-dinasztia hanyatlani kezdett, Gong Liu, a csou törzs őse, elment a xirongok, nyugati-zsungok közé lakni, majd megalapította a Bin nevű várost. Ezután 300 évvel a zsong (zsung) és ti (di) törzsek megtámadták Gong Liu leszármazottját, Tan-Fu nagykirályt. Nem világos, ki volt ez a bizonyos Tan-Fu? Tan-Fu elmenekült a Qi hegység lábához, ahová Bin város összes népe követte. Ez volt a Csou állam kezdete.

Nyugati Csou dinasztia (Kr.e. 1066-771)

Ji Chang, a csou hatalom grófja megtámadta a quanji törzset. Több mint tíz évvel később Ji Chang fia, Ji Fa, mint Wu király, a Csou dinasztia megalapítója, megdöntötte a Shang-dinasztia utolsó fejedelmének hatalmát, Kr.e. 1066-ban, és Louyinál (Loujang) új fővárost épített. Eztán visszatért Fengjing és Haojing fővárosaiba, ahol letelepedett. A Zsung és Ti törzseket északi irányba nyomta, a Jing és Luo folyóktól északra. Ezt a területet később „Behódolt Puszták” névvel illették.

Ji Man, a meggyengült Csou dinasztia idejében, 200 évvel később, megtámadta a quanrong törzset. Szerzett négy fehér farkast, és négy fehér szarvast, Kr.e. 976-ban. A szarvas és a farkas a magyarok szent jelképei közül valók, Róma farkasai is a magyaroktól (etruszkoktól) erednek. A Quanrong a Tyuan-Zsung kiejtéssel lehet azonos.

Keleti Csou dinasztia, vagy a Tavasz és Ősz kora (Kr.e. 771-476-ig)

Mintegy Kr.e. 704-ben a shanrong törzsek, átszelve a yan területeket, megtámadták a Qi országot. A Qibeli Li herceg megverekedett a támadókkal.

Ezután 44 év múlva, (Kr.e. 664) a shanrong törzs a yan népre támadt.

Eztán 20 évvel a zsung és ti népek a Luo nevű fővárosig nyomultak, és megtámadták a Csou birodalom Xiang királyát, aki uralkodott 640-618-ig.

Igen sok történetet ismerhetünk meg a Shi Ji szövegeiből. De most nem az a cél, hogy a kínai történeteket megismerjük, hanem a magyarok kínai jelenlétét, és a kínai nép összetételében való döntő jelentőségű részvételüket bizonyítsuk.

A Rong jelentése Katona, de Zsong, illetve Zsung a helyes kiejtése. Úgy tűnik, a Zsung és Zsong a Hung változata. A Zsong Yiqu törzs erődöket és védőfalakat húzott a kínai rablók ellen, de a Qin fejedelemség végül 25 erődített városukat elfoglalta , a Qin-beli Hu fejedelem vitte ezt végbe. A Yi-Qu törzs állítólag a Xi-Rong, vagyis Nyugati-Zsong (Hong) törzsek közé tartozott, származásuk egyértelműen a magyarok közé viszi őket.

A szöveg szerint a fejedelmek úgy irtották egymást, ahogy tudták. Han, vagyis kínai fejedelmek a hun, vagyis magyar fejedelmekkel gyakran összefogtak, egymás elleni háborúikban. A dinasztikus háborúk borzalmas pusztításokat végeztek a nép körében.

A jinbeli Wen herceg a Sárga-folyótól nyugatra, a Yun és Luo folyók közé űzte a Ti törzseket, akik ekkor fehér és vörös ti nevűek voltak.

Qin (Cs’in) hercege, Mu megtámadta a xirong (szi-zsong), vagyis nyugati zsong törzseket, és nyolcat meghódított. Ekkor a Longshan hegységtől nyugatra éltek a Mianzu, a Hunrong, Di, Yuan és más rong törzsek, Pin Jin betűkkel írva a neveket.

Északabbra éltek a Jiqu, a Dali, a Wushi, a Juan és más zsong törzsek. Jin tartománytól északra a Rong Linhu és a Loufan törzsek tartózkodtak, Yan tartománytól északra a Donghu és Shanrong törzsek laktak. Időnként száznál is több törzs összegyűlt, mindnek saját vezére volt. A törzsek gyűlése az összetartozást fejezte ki, de minden törzs független maradt, nem fogtak össze közös cél érdekében.

Hadakozó fejedelemségek kora (Kr.e. 476-220)

Wuling fejedelem, Kr.e. 400-ban, a harcosait hu ruhába öltöztette, és elrendelte, hogy hu módra lovagoljanak és íjazzanak. Ezután megtámadta a Linhu és Loufan törzseket.

Ekkoriban a fejrevalók és övek országa hét fejedelemségre tagolódott, ezt a kort Hadakozó fejedelemség korának ismerjük. A fejrevalók és övek a kínaiak között rangjelzők voltak. A hunok, vagyis magyarok is az öveken rangjelzést viseltek, viszont a fejfedők nálunk nem mutattak osztálykülönbséget. Nálunk minden férfi szabad harcos volt, míg Kínában nem ez volt a helyzet.

Cs’in dinasztia (Kr.e. 221-206-ig)

A Cs’in, vagy Qin fejedelemség legyőzte az összes többit. Cs’in Shi Huang-ti, a cs’inek és Kína Első Császára, minden han fejedelemséget meghódított. Seregeiben igen nagyszámú hun harcolt. Megtámadta a hunokat is, Kr.e. 215-ben. Meng Tien hadvezér százezer emberrel a hu területek ellen vonult.

A hunok jelentős része mezőgazdálkodásból élt. A Sárga-folyótól délre eső értékes területeken fejlett mezőgazdálkodást folytattak. A kínaiak a déli területeket elrabolták, a hunokat észak felé szorították. Sima Qian szövegéből pontosan körvonalazható a rablóhadjáratok célja, a hun földek elvétele. Meng Tien is földeket rabolt.

Shi Huang-ti ötezer km hosszú falat épített. Felhasználta a hunok falait, amiket a kínaiak ellen építettek, és a régebbi kínai falakat is beépítette hatalmas falrendszerébe. A Kínai Nagy Fal a Föld egyik csodája, de egyes részeit mi építettük. Jobb ezt is tudni, mint nem tudni.

Shi Huang-ti, az Első Császár idejétől kezdve jelennek meg a hun főfejedelmek nevei.

Kortársát ismerjük, aki Touman shanju névre hallgatott. A név ma is létezik a magyarok közt, mint családnév, Tomán formában. A név Tu-Man alakban Nap-Ember jelentésű. A Shanju rangnév a szumer Shan-Gu névvel azonos, ami Úr (Shan, Hegy) Fő, vagy Szent Fő értelmű. A Shanju rangnévnek is sok formája maradt fenn.

Touman fia Modu. Modu neve Mo-Du alakban Fényes-Nap értelmű, ő volt a trónörökös. Mu és Mo a magyarban Fény, a Du Udu napisten nevével azonos. Másik neve Maotun, ami a Márton név kínai jellegű átírása. A Már-Ton jelentése Ifjú-Úr. Továbbá a szkytha Madyész névben is a Madü nem más, mint Madu. Ma-Du jelentése a Föld (Földanya) Napja. Neve nagyon hasonló Modu nevéhez.

Touman meg akarta öletni fiát, ezért elküldte egy másik néphez túsznak. De Modu szerencsésen megmenekült, és később ő ölte meg apját, a kínai mostohaanyját, aki kitervelte Modu megöletését, és féltestvérét is, akit a jogos trónörökös helyébe akartak ültetni. Ezután ő lett a shanyu, Kr.e. 209-ben. Modu egyesítette a hunokat és óriási hadsereget hozott létre.

A Han dinasztia (Kr.e. 209-

Modu először az erős donghu törzset csatolta birodalmához. Ő a xiongnu shanyu volt, addig a donghuk nem tartoztak a xiongnukhoz. A xiongnu és donghu országok között volt egy 500 km széles lakatlan terület, amit „outou” névvel illettek. Ez a név megfelel Utu nevének is, kicsit elhúzva a magánhangzókat, ahogy a magyarok még 50 évvel ezelőtt is beszéltek. Outou a Nap területe. De az angol Out – Külső, Kifele, Kívül stb., ami az Outou névnek szintén megfelel, azt mondja, hogy az Outou terület kívül volt a két ország határain. Aki angol nyelvi összefüggést lát a hun nyelvben, ne csodálkozzon, inkább kezdje meg az angol nyelvet kutatni.

A baiyang nép neve Fehér Juh jelentésű. A juhok Kínában ismeretlenek voltak, a nyugatról ide érkező magyarok hozták be Kínába a juhokat. Nevük „hun-kecske” értelmű, mert a kecskét ismerték, ezért a juhokra a kecske szót alkalmazták.

A Shanyu alatt állnak rangban a Jobb és Bal Bölcs fejedelmek, a Jobb és Bal Luli fejedelmek, a Jobb és Bal hadvezérek, a Jobb és Bal parancsnokok, a Jobb és Bal udvartartási irányítók, és a Jobb és Bal gudu márkik.

A Bölcs hunul Tuqi, ennek olvasata Tutyi. Vajon a Tutyi-Mutyi a két Bölcs fejedelem? A shanyu, a hagyományok szerint, a Bal Tuqi (Tutyi) fejedelem. A Luli magyarul Lu – Ember, Li – Király értelmű. A Gudu márki neve Kutu alakban megfelel a Qutu névnek.

Összesen 24 vezér volt, alájuk rendelve 10.000 harcossal. Mindegyiket tízezer lovas urának szólítják.

A Baloldali fejedelmek és vezérek az ország keleti részén laknak, a shangoktól keletre a huimo és a koreai népek országáig. A huimo egy ősi nép Mandzsuriában, bizonyára ők az eredeti magyar lakosok, akik miatt a terület Hungária nevet viselt a mandzsuk előtt.

A Jobboldali fejedelmek és vezérek nyugatra laknak, a shang tartománytól nyugatra a rhouzhi, di és qiang területekig. A shanyu udvara a dai és yunyung földektől északra helyezkedik el. A Gutu márkik a shanyunak segédkeznek. Minden vezérnek külön udvartartása van, miniszterelnökkel, főparancsnokkal, hivatalnokokkal.

A hunok az év első hónapjában kisebb gyűléseket tartanak. Az ötödik hónapban nagygyűlésük van, ekkor Longchengben, a Sárkányvárosban, áldozatokat mutatnak be az ősök szellemeinek, az égnek és földnek, az isteneknek és a szellemeknek.

Longcheng Long neve Hosszú is, a Longa név szerepel Alba Longa nevében is. A Sárkány, mint a Tejút megtestesítője, hosszúkás testével körbeöleli a Földet. Ázsia száraz területein a dinoszaurusz csontvázak a felszínen voltak, őseink a madármedencéjűeket griffnek, a hüllőmedencéjűeket sárkánynak nevezték. Nem a légből vették a titokzatos állatneveket, hanem a tényekből, amit a szemük látott. Más földrészeken is találtak a felszínen dinoszaurusz csontvázakat az emberek, mint pl. Észak-Amerikában. A Cheng városnév a Heng (Kör) változata is lehet, lásd Stone-Henge.

Ősszel egy újabb nagy összejövetelt rendeztek. Ekkor szertartásosan körüllovagoltak egy erdőt, áldozatokat mutattak be és népszámlálást tartottak.

A xiongnu törvények szerint, aki békeidőben fél singnél (31 cm) jobban kihúzza a kardját a hüvelyből, azt halálra ítélik. Ez a törvény a Turul-ház népénél is törvény volt, Szent István idejében is halál várt arra, aki békeidőben kihúzta egy bizonyos mértéknél jobban a kardját. A xiongnu törvény azt bizonyítja, hogy az ázsiai hunok a magyarok egy része voltak.

A börtönökben csak kevés ember volt, mert tíz nap múlva elengedték a kisebb bűnöket elkövetőket, a nagyobb bűnökért halál járt, amit akasztással hajtottak végre.

Hajnalban a shanyu elhagyja a tábort, és a felkelő Nap előtt arcra borul. Este a Hold előtt teszi ugyanezt.

Az ültetési rendben a bal oldal, vagy az arccal észak felé lévő rész a vendégek részére van fenntartva. A Wu és Ji napokat tartják a legszerencsésebbeknek. Du Yaxiong megadja a szerencsés napok sorszámát. Arról van szó, hogy a kínaiaknál a hétnek nem hét, hanem tíz napja volt. Pontosan úgy, mint az egyiptomiaknál, akiknél egy hónap mindig 30 napos volt, amit három tíznapos hétre tagoltak. Ez sem lehet véletlen Kína és Egyiptom időszámításában. A kínai napok nevei: Jia, Yi, Bing, Ding, Wu, Ji, Geng, In, Ren, Gui. A Wu az ötödik, a Ji a hatodik volt a napok sorában, mind a két magyar név, a Pén-Tek és a Szom-Bat a Nappal kapcsolatos.

A xiongnuk kettős koporsóba temetik halottaikat, egy külsőbe, és egy belsőbe. Nem emelnek sírdombot, írja Sima Qian, ami erős tévedés. Ha víz alá temették az elhaltat, akkor folyót vezettek a sír fölé. Más esetekben nagy sírdombot emeltek, vagy kisebb hantot, olykor hatalmas piramist. Ha uralkodó hal meg, akkor tucatnyi, vagy száznál több híve követi őt a halálba. Pontosan úgy, mint Szumerban, vagy Atilla temetésénél.

A Hold és a csillagok megfigyelése alapján támadnak, teliholdkor, holdfogyatkozáskor nem harcolnak.

Minden fogolyból rabszolga lesz. Azonban a hun rabszolgaság nem azonos a görög, római rabszolgasággal, inkább csak szolgaság. Ki lehet váltani a rabszolgát, de ha nem váltják ki, akkor a rabszolga magát is kiválthatja. Munkájáért bért kap, egy-két évnyi munkáért ismét szabad ember lesz. Ezért aztán nincs is a hunok között sok rabszolga.

Modu több hadjáratot indított észak felé a Hunyu, a Qushe, a Dingling, a Gekun és a Xinli hatalmak ellen, Kr.e. 206-ban. 

MÁSODIK RÉSZ (Kr.e. 206-Kr.e. 141)

Ebben a részben a hunok és hanok közti küzdelmek folytatódnak. Liu Bang, a Han-dinasztia megalapítója 320.000 főnyi lovassággal támadt a hunok ellen. Modu azonban 400.000 főnyi lovassággal csapdába ejtette, de végül megkegyelmezett a hanoknak, és kiengedte őket a csapdából. Talán volt szíve, és nem vette a lelkére ennyi katona megölését. Azután meg valahol mégis testvérek voltunk a hanokkal (kínaiakkal), ami szintén számíthatott valamit.

A gyűrűben lévő kínaiakat a hunok körbevették, mégpedig fehér lovakkal a nyugati oldalon, zöld lovakkal a keleti oldalon, fekete lovakkal az északi oldalon, és vörös lovakkal a déli oldalon.

A színek bizonyítékot adnak arra, hogy a kínai mitológia és vallás a magyar szupercivilizációból keletkezett. A négy szín, valamint a kapcsolódó hagyományok nem érthetőek meg a magyar ábécé, vagyis a magyar betűk jelentései és formái nélkül. Mai táltos bizonyítja, hogy az egész kínai kultúra a magyar kultúrából keletkezett.

A négy szín a négy égtáj színe is a kínai mitológiában. A fordítók megjegyzik, hogy a magyar népmesék között több is van, amelyek a fehér, fekete, zöld és vörös királyról szólnak. De azt is hozzá kell tenni, hogy van más színkulcsunk is, nem csak ez az egy.

Modu után Ji Yu (Gyi Ju) lett a shanyu, aki a Lasoshang nevet kapta. A Lao Shang megfelel a Lu-Gal névnek. A Lao a Lu szóval azonos, jelentése Ember, a Shang Magas, a Gal Nagy. Lao-Shang tehát éppúgy Nagy Ember, Magas Ember, mint a Lu-Gál, amely nevet Ló-Gál formában is ismerünk.

Ezután megtudjuk, hogy Jizhou shanyu meghal, utóda fia, Junchen lett. 

HARMADIK RÉSZ (Kr.e. 140-Kr.e. 90)

Ebben a részben is a hunok és hanok harcairól van szó. A harcok folyamatosan zajlottak. Junchen (Gyuncsen) Kr.e. 126-ban meghalt, öccse, Yizhixie, a Baloldali Luli király saját magát tette meg shanyunak. Junchen fia, Yudan, vereséget szenvedett nagybátyjától, és a hanokhoz menekült, ahol pár hónap múlva meghalt (talán megmérgezték).

Ezután a kínai gyorslovasság Kr.e. 121-ben megtámadta a Xiutu királyt, leverte és elvitte az aranyembert, amit akkor használt, amikor az eget imádta. Némely kutatók a buddhizmushoz kapcsolják az aranyembert, ami hatalmas tévedés. Az aranyból készült ruha a Naphoz kapcsolódik, mivel az arany a Nap féme.

A hunye király meggyilkolta a xiutu királyt, majd 40.000 emberrel csatlakozott a hanokhoz. A Xi-Utu névben Utu Napisten neve is látható, a Hun-Ye névben pedig a Hun név.

Meghalt Yuzhixie Kr.e. 114-ben, utóda Wu Wei követte őt a trónon. A hunok a sivatag északi peremére mentek, a Bajkált a kínaiak Északi-tengernek nevezték, ha igaz.

Wu Wei meghalt Kr.e. 105-ben, utóda a fia lett, Wushilu. Még nagyon fiatal volt, ezért Gyermek Shanyunak nevezték. Három év múlva meghalt Wushilu, utóda Goulihu lett, aki csak egy évig uralkodott. Utóda Jodihou, az öccse lett.

A hunok birodalma Pekingtől északra is erős volt. A sivatagtól északra is a hunok uralkodtak, de messze nyugaton is erős birodalmaik voltak. Nagyon nem jól ismerjük a hun hatalom természetét, pedig a kínai írott tényanyag nagyon sok bizonyítékot ad a kezünkbe.

NEGYEDIK RÉSZ (Kommentár)

Sima Quian néhány bölcs tanácsot fogalmaz meg ebben a rövid részben. 

Du Yaxiong ezután a Jegyzetek cím alatt sok értékes útmutatást ad, de nem magyarázza meg többnyire a nevek jelentését, a kínaiakat sem, ami pedig a legfontosabb lenne számunkra.

Egyes népeket mai népek őseinek tekint, de magyarázatot nem fűz a meglátásokhoz. A Gekun ország népét a mai kirgizek ősének véli. Ez na név inkább magyar nyelvű, a Ge Föld, a Kun a Kun nép neve, ami amúgy Napot jelent. Ge-Kun ezért Kun-Föld, és nem kapcsolható a kirgizekhez. A Ding-Ling nép a Bajkál-tótól délre fekvő földeket lakta, őket a mai Ujgur és Jugur nép őseinek tartja. A Ding-Ling nép a Ting-Ling néppel azonos, akiket több kutató is a finnugorok közé sorol. Továbbá a magyar Teng-Leng feltűnően hasonlít a Ting-Ling névre, ami arra utal, hogy egy magyar rokonságú néppel van dolgunk a Ting-Ling esetében. Az ujgurok és jugurok származása amúgy bonyolult folyamat, a magyar eredetű ujgur népre később török nemzetségek telepedhettek.

 A Wusun népről Du Yaxiong azt mondja, hogy a kazakok egyik törzse, akik még ma is Kínában élnek.

A magyar és a török nyelvet élesen szét kell választani a hunok esetében is. Ezért rendkívül zavaró, ha valaki egyes török népekre hun eredetet ragaszt. A kirgiz, a kazak török nép, az ujgur erősen eltörökösödött nép. A kazakok között is sok eredeti europid ember ismerhető fel, akik nem szlávok, finnségiek, kaukázusiak, hanem magyarok (hunok). Ha a törökök valóban a Kr.u. 220 körül törtek ki észak felé a kínai területekről, akkor nyelvük magyar-kínai keverék nyelv, és nem tartoznak az igazi hunok közé. Bár a testvérség emléke máig megmaradt.

XVII. FEJEZET: A ZSUANZSUAN BIRODALOM

Az egyik legtitokzatosabb hun birodalom volt. Aki azt hiszi, hogy őseink úgy élték mindennapjaikat, mint az állatok, legyen valamit enni, aztán menjünk rabolni a szomszédba, azok nem csupán tévednek, hanem meghamisítják az emberiség történetét. Olyan primitív embereket kreálnak, akik már 100.000 év óta sem léteztek, kivéve az emberevők törzseit. A zsuanzsuanok a hunok egyik nagy birodalmát hozták létre, szoros magyar és európai kapcsolatokkal.

A Zsuanzsuan név több formában is előkerült a kínai iratokból. Sajnos, a kínai írásos, és kínai nyelvű feljegyzésekkel keveset lehet kezdeni, sok ok miatt. Talán a Zsuanzsuan nem más, mint a Suhansuhan magyar név kínai átírása. Lovasok, akik suhantak a hatalmas térségeken. A Zsou Zsan névforma még a Szu Szan névformára is ablakot nyit. Ember legyen a talpán, aki bármely régi nép rengeteg feljegyzett neve közül kihalássza az igazi neveket.

Annyi bizonyos, hogy a hiungnu, szienpi, topa hanyatlás után a 4. század végén a zsuanzsuan hatalom jutott újra vezető szerepre. Hunok voltak, a mai Mongólia volt a központi területük. A mongolokhoz semmi közünk sincs, olyan értelemben, hogy mi, magyarok erednénk a mongoloktól. Ellenben a mongolok java része tőlünk, magyaroktól ered.

A nevekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a kínai írás nem volt alkalmas a külföldi, nem kínai szavak lejegyzésére. A kínaiak egyes hun neveket olyan írásjegyekkel írtak le, ami pejoratív volt, az igazi név hangzásához nem volt köze. Vásáry István írja ezt, alighanem teljes joggal.

A zsuanzsuan népre a Féreg jelentést használják. A két kínai írásjel Nyüzsgő Féreg jelentésű. Más olvasatban a kínai írásjeleket Tekergőző Féregnek kell értelmezni. Természetesen nagyon büszke vagyok a kínaiak elismerésére. Különösen az angolok, de más mai nyugati kutatók is segíthetnének az értelmezésben, a helyes jelentések megfejtésében. A Tekergőző Féreg nem más, mint a Tejút, egy újabb név a kígyó, a gyík, a folyó, a Nil, és sok egyéb neve mellé. A Tekergőző szóban a Teker annak a törzsnek a neve, amelyik Pannoniából indulva megtámadta Egyiptomot, több más néppel szövetségben. Alsó-Tekeres az egyik központjuk. Maga a Teker ige a Tek – Nap, és az Er –Úr, magyar szavak összetétele. Az Er a szumerban is létezik. Teker-Es a Tekerek-Háza, Faluja jelentésű.

A Féreg rendkívüli szó. Nem csupán a Fríg és Bríg származik belőle, hanem benne van a Fér és az Eg (Fér-Eg) szó is. Az Eg az Ég, természetesen. A Fér ige, de voltaképpen főnévi formában a tündérek neve. A Fa-Iry, mint Tündér, a Fán lévő Szemeket jelenti, mert Iri jelentése Szem, lásd Osz-Iri (Ozirisz) Sok-Szem jelentését. A Fa a Világfa, rajta a Szemek a csillagok. A Fa-Iry, mint Tündér, a Fér szó alapja. Ezért a Feri magyar név Tündér Úr, a Ferenc nevűeknek meg a tündért, csillagot jelentő Fer az alapszava, etimonja. A Féreg Kr.e. 6.000 körül, az éghajlat enyhülése miatt megtámadta a húsvermeket. A hús, a melegedés miatt, ehetetlenné vált, az embereknek, pl. Érd környékén, új élelem-gazdálkodásra kellett áttérni. A vermekben, ahova a vert állatokat tették, a Vermesek szaporodtak el. A latin Vermes ugyanis Férgek értelmű! A vermelt hús férgei. De a Farkas is Féreg! Ő a Fába Szorult Féreg, aki nem tud lejönni a Világfáról. Igaz, népmeséink arról szólnak, hogy a farkas valamilyen fába szorult bele. Igazából ez a bizonyos fa a Világfa, a Tejút. A Farkas ma is fenn van az égbolton, nem tud lejönni a Földre. Fenrir farkast meg most hagyjuk.

A zsuanzsuanok eredete számomra nyilvánvaló, de a kínai tudósok bizonytalanok a kérdést illetően. Ők vannak az igazsághoz közelebb, viszont nem fordítanak gondot a magyar nyelvre, a szumer, egyiptomi, hatti, etruszk és más kultúrákra, amelyek rokoni kapcsolatban vannak a hunokkal. Végső soron Kína is a hunoktól, vagyis a magyaroktól született. A kínaiak szerint a zsuanzsuanok ősei a hiung-nuk, vagy a Tung-hu, a Keleti Barbárok, ismét mások szerint az Ordoszt elfoglaló szienpik leszármazottai. Ha mind a három elmélet igaz, ami valószínű, akkor teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy magyar nyelven beszéltek, továbbá az őseik magyarok voltak, amint a hiung-nu, a tung-hu és a szienpi ősök is! Nem lehet állandóan mellébeszélni, ködösíteni, ilyen-olyan politikai érdekek miatt meghamisítani az emberiség igazi történetét. Egyszer eljön az a helyzet, amikor nagy szükség lesz az igazságra, és akkor majd mit fognak mondani a hamisítók?

Ezért a Tekergőző Férgek név a kínaiak részéről helyes feljegyzés. Egy olyan korba viszi tekintetünket, amikor teljesen másként gondolkodtak az emberek, mint ma. A Féreg esetleg a Farkast és a Tejutat jelentette, a Tekergőző, vagy Nyüzsgő, meg a Tejút kígyózó alakját. Mivel a magyarok, és a magyar név alatt megjelenő sok száz törzs tagjai teljesen másképpen gondolkodtak, mint a mai haszonra orientált emberek, ezért szinte lehetetlen a mai kutatóknak megérteni a régebbi magyar gondolkodást. Egyetlen híd vezet át a 40.000 évnél is régebbi, és a mai gondolkodás között, és ez a híd a magyar nyelv.

A zsuanzsuanok az Ordosz hiung-nu népét, ami még megmaradt, a birodalmukhoz csatolták. Ez a tény is a hiung-nu és zsuanzsuan rokonságát bizonyítja.

Van egy írás, ami szerint a zsuanzsuanok őse egy a 270 körüli években a topáknak szolgáló rab volt. Ezt el is fogadhatjuk, a kalandos életek rendkívül gyakoriak voltak őseink idejében. A topa eredetű Vej-dinasztia könyvében, a Vej-su szerint a Rab, a zsuanzsuan dinasztia őse. Itt le kell szögezni, hogy a Rab a szumer társadalomban nemesi rend neve, a Rá-Bá, vagyis Nap-Bá a magyar Rab szó eredete is. Jókai Mór Rab Ráby regényének címében a Ráby a Rab nemesei rendből eredő név. A zsidó Rabbi név is a magyar Rab-Bi nevekből ered, a Rab a nemesi rangnév, a Bi a Pi,Fi, a Rabbi tehát nem más, mint a magyar nemesi rend, a Rab (Rá-Bá) Fia. Ezért a Rab fogalomból eredő zsuanzsuanok éppen szumer nemesi rendből is eredhetnek.

A topák elfoglalták Kína északi részét, Topa Kuj, az első Vej császár lépett a trónra. Ekkor a zsuanzsuanok megszerezték Belső-Ázsia felett a hatalmat.

Sölun zsuanzsuan vezér 394-ben az Ordosz hiung-nu és szienpi törzseit birodalmához csatolta. Ez a dátum azt bizonyítja, hogy a zsuanzsuan hatalom valamivel 394 előtt támadt fel. Sölun nevét nem sikerült rekonstruálni. Talán az Un Égbolt, és a Sol Nap elemekből tevődik össze. Eszerint az Égbolt (Un Ég Királynője) Napja (Söl, Sol), a Sölun név értelme. Sölun a topákkal szakadatlan harcokat vívott.

A sok háború egyikében legyőzte Sölun (Sol-Un?) a Kara-Sahr vidékén a kaoküket. Ez a nép a Kao-Kü szóösszetétel alapján, a Kang-kü néppel lehet azonos. A Kaokü nem a Tielö másik neve, ahogy tarjták többen. A Kü önmagában az Országot, a Kü-t jelenti, a Kő az Ország, igen elterjedten. Tehát a Kao-Kü valójában a Kao nép Országa jelentésű. Nem lehet neheztelni a nyugati, japán, kínai és más kutatóknak azért, mert nem tudják azonosítani a magyar nyelvű népneveket. Arra idomították őket, hogy ne ismerjék meg az igazi hun nyelvet, helyette mindenféle fiatal török, mongol, tibeti és egyéb nyelvekből építkezzenek. De így csak a semmibe jutnak.

A zsuanzsuan támadások elöl a vuszunok a Pamirba húzódnak. Maga a Pamir magyar név.

Súlyos harcok dúlnak 400 és 550 között a zsuanzsuanok, akiket keleti magyaroknak tekinthetünk, és a kínaiak, akiket félig magyaroknak tekinthetünk, 150 éves időszakban. Ekkoriban a topák kínaivá váltak, és folyamatosan támadták a hunokat, vagyis magyarokat.

Taj Vuti kínai császár 423-452 között, két hatalmas támadást intézett a zsuanzsuanok ellen. Mind a két támadást sikerült visszaverni, a kínai hadakat súlyosan megverni. A kínai támadók seregei majdnem a teljes megsemmisülés kapujába jutottak.

A keleti Tien-San hegység Kaoki (talán Kaokü) törzsei a kínaiak szövetségesei voltak a magyarok ellen, 429-ben is.

A Jüe-Panok is megtámadták a zsuanzsuanokat, kínai szövetségben, 448-ban. A támadást győzelem koronázta, de utána nem sok tudósítást hallunk a győztesek részéről. A Jüe-Pán nép valószínűleg rokon a Jüe-Csi néppel. A Jüe a Viet nép kínai neve, a Pán magyar név, az Úr egyik formája. A Jüe-Pan csapatok legyőzték a magyar zsuanzsuan csapatokat, de a győzelmüket nem tudták kiteljesíteni.

Vásáry István szerint, a belülről jövő széthúzás törte meg a zsauanzsuanok hatalmát. Azt hiszem, hogy Vásáry István helyesen látja az eseményeket, a magyar/hun törzsek hatalmi széthúzásai okozták a zsuanzsuan birodalom megsemmisülését is. A bomlás 520 körül indult meg. Anakujt elűzte Polomen, aki egy kaokü támadás elöl Kínába menekült.

Anakuj és Polomen harcából a kínaiak azt látták, hogy itt az idő a zsuanzsuan hatalom szétverésére. A két úr, Anakuj, és Polomen testvérharca a zsuanzsuan birodalom pusztulásához vezetett. Az Anakuj névben az An az Ég neve, a Kuj (Kui) talán a Kujon, a Kutya neve. A Polomen névben a Po-Lo-Men a Fő-Ember (Lo)-Mennyei fogalom ismerhető fel.

Amikor már a kínaiak átvették az irányítást, attól kezdve a magyar identitás haldokolt, majd megszűnt a térségben.

Tu-Men türk uralkodó, Bumin név alatt ismert, 546-ban feleséget kért a zsuanzsuan uralkodótól. De a zsuanzsuan uralkodó feleséget nem adott, vigyázva a vérvonalra. A török kan, gan – vér értelmű, amúgy. De ez a szó nem jelent semmit, csak a törökök agyában. Bumin a kínaiaktól kapott feleséget, emiatt elárulta a hun ősöket, és kínai szolgaságba keveredett. Tu-Men jelentése magyarul Nap (Utu) az Égen (Men, Menny). Jóféle hazaáruló uralkodó volt. Akkoriban így mentek a dolgok. Tu-Men rámutat a törökök teljes hazaárulására is.

Ezután 552-ben a türk, most már török név alatt, a törők seregei megtámadták Anakuj seregeit. Az árulók győztek, ahogy az lenni szokott. A zsuanzsuan vezér Kínába menekült a vereség után, neve Anlocsen. Ezután a kínaiak, az összes zsuanzsuan embert kiadták az áruló türköknek, akik az összes kiadott zsuanzsuan embert kivégezték.

Azt kell látnunk, hogy a kínai hatalom, amely gyökereinél fogva magyar eredetű, egyre jobban terjeszkedik. A másik vonal, a türkök, akik szintén magyar eredetűek, a magyarok ellen támadnak, ahogyan csak alkalmuk nyílik. A kínai (han) hatalom a magyar bevándorlóktól ered, Kr.e. 9-8.000 évből, vagy régebbről. De azt senki sem tudja megmondani, hogy a magyarok honnan erednek! Mivel nincs őshazánk, ahogy azt a mai népek elképzelik. ezért a magyarok másképpen képzelik el a Földanyát, mint a belőlünk eredő népek. A mi Őshazánk szinte az egész Föld.

A heftalita (Hét Magyar) uralkodó 551-ben elvett egy kínai nőt. Ez volt a birodalom pusztulásának a kezdete. Úgy tűnik, a kínai filozófia a világ pusztulását idézi elő, ezért tilos lenne a kínai filozófiával foglalkoznia a magyaroknak. A zsuanzsuanok jelentős része nyugatra menekült, a fehér hunok fennhatósága területére.

A Vadászok népe, a Vadász csillagkép népe, erősen eltért a tőle idegen rabló törzsektől. Amíg a Vadász fiainak mérhetetlenül nagy tudománya és erkölcse volt, addig a sok törzsnek nem volt semmije, csak a saját mitológiája, ami rendkívül fontos lenne számunkra, ha nem takarnák el előlünk. A többi szibériai nép mitológiája csakis a magyar mitológián keresztül érthető meg.

XVIII. FEJEZET: A TÖRÖKÖK

Az altáji törökök, akik a legősibb, legarchaikusabb török nép, Kr.u. 220 körül törtek ki északra a kínai területekről. Ekkor szűnt meg a keleti han dinasztia. A kínaiak, vagyis a hanok, el voltak foglalva egymás öldöklésével, ezért a déli hunok, akik eredetileg magyarok voltak, ki tudtak szabadulni az alávetettségből. A vezéri család magyar eredetű volt, erősen megtartotta eredeti magyar öntudatát, amit a család neveiből tudunk bizonyítani.

A Déli Hunok népe legalább Kr.e. 5.000 tájától kezdve keveredett a kínainak mondott mandarin népességgel. A mandarinok genetikai anyaga ezért jelentős részben magyar eredetű, a mai Kína meghatározó népessége jelentős részben tőlünk ered. A régebbi, vagyis legalább 50.000 éves magyar-kínai keveredésről kevés a tényanyag, de annyi bizonyos, hogy ez a keveredés és érintkezés megtörtént.

A Déli Hunok elfogadták a kínai alávetettséget. Olyan magyar harcosokról van szó, akik kínaivá lettek, a kínai életmódot átvették. Mivel az északi legjobb folyóvölgyek a hun, vagyis magyar befolyás alá tartoztak, gazdag mezőgazdálkodás fejlődött ki ezeken a területeken. A népesség egy része őrizte eredeti magyarságát, más része mandarin kínaivá vált. Mivel a kínaiak lélekszáma sokkal nagyobb volt, mint a hősies vadászok lélekszáma, csak idő kérdése volt, mikor darálja be a han népesség a hun népességet. Azt a hanok is elismerhetik, hogy a hun testvérek legyőzése nem volt egyszerű. Elvégre sem a magyar, sem a kínai nem alábbvaló a másiknál, pláne, ha amúgy még testvérek is. A kínai nemzet fejlődése bonyolult, nem könnyen felderíthető.

A törökök létrejötte azonban meglehetősen világos számunkra. A magyar és kínai szókincs keveredéséből létrejött török nyelvet beszélők 220 után kitörtek északra, egészen az Altájig vonultak. Ők az altáji törökök. A nép vezetői egyértelműen magyarok, vagyis hunok voltak, amit a vezető családok magyar nevei igazolnak. A török nyelvekben meglévő óriási mennyiségű magyar szókincs is a törökök magyar eredetét bizonyítja. Igaz, a magyarországi nyelvészek döntő többsége a fiatal török nyelv alá akarja bevetni az ősrégi magyar nyelvet, amivel nagy károkat tudnak okozni a magyaroknak. A törököknek ez az eljárás meg tetszik, ezért a törököktől sem lehet várni helyes nyelvészeti vizsgálatokat.

A magyarokat rengeteg ókori forrás Turk, Türk névvel illette. Nagyon helyesen, az ókori szerzők tudták, miről beszélnek, a mai szerzők többsége meg nem tudja, miről van szó. A magyarok rendkívül ősi (40.000 évnél régebbi) népének sok neve volt, ezek közül az egyik a Türchén. Az etruszkokról van szó, akik magyarul beszéltek. Trójától délre is éltek, mint a nagy területű Kis-Ázsia egyik magyar népe. Thürszénosz királyfi a Paión területen lakott. A Kárpát-medence is etruszk népességű volt Kr.e. 4.000-től kezdve. Pontosabban a Kárpát-medence magyarjait etruszknak is lehet nevezni. Itáliába Kr.e. 2.500 körül kezdik meg a magyar nyelvű etruszkok a behatolást. A rómaiak még emlékeztek a Tarquinius, vagyis Tarjánius dinasztiára. A Türrhén-tenger is Türkény-tenger, a magyarok tengere. A Torony Kényei, vagyis a Torony-Királyok neve sok variációban fennmaradt. Keleten a hunok, akik természetesen magyarok, a turk, vagy türk nevet magukra, magunkra értették. Ezután a magyar királyi családok vezette törökök természetesen felvették nevünket, bár ők már nem voltak etruszkok. Nem beszélték tisztán a magyar nyelvet, de a vezető családok magyarok voltak. A türk vezetők nevei magyar nyelvűek.

A Tur Hegy, a Turk Hegyecske. A harcosok is nevezhették magukat hegynek, elvégre férfiak voltak. A harci eszközök is mind hegyesek. A Magas Tátra Tur-Tur nevű volt, a nagy Thor germán isten neve is a magyar Tor, Torol típusú nevekből származik, mint a Tor-hegy neve is Angliában.

A török nyelvek magyar eredtét bizonyító könyvek még hiányoznak. Inkább olyan könyveket írnak, ami a 220 körül létrejövő török nyelvből vezetik le a 40.000, de esetleg 200.000 éves magyar nyelvet, ami a szerzők lelkére vet árnyékot.

Azt mondják sokan, hogy a török nyelvet nagyon könnyű megtanulni. Azért, mert a török nyelv belső szerkezete teljesen azonos a magyar nyelvével. Kétségtelenül magyar > török nyelvi leszármazást bizonyít ez a tény is.

Amikor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc elbukott, a Habsburgok nagyon sok embert, ügynököt, csalót, hazugot szerveztek be, hogy a magyar öntudatot a nyelven keresztül támadják meg. A folyamat azóta is zajlik, a magyar területek elrablói, és egyéb érdekek aknamunkája következtében. Ma nem a Habsburgok akaratából folyik a hamisítás, hanem a területrablók miatt. A magyarság gerincének megtörése a legfőbb feladat, aminek egyik eszköze az emberiség egyik ősének tartott nép betagolása a török népek közé.

További tévedésre ad lehetőséget a mai török népek számarányának sokkal nagyobb volta a magyar népek létszámához képest. Ezért a felületes gondolkodó arra gondol, hogy a török nyelvcsoportba kell betagolni a magyar nyelvet, nyelvjárásokat, a magyar tartozik a törökhöz, a magyar egy török rokonságú nyelv. De ez nincs így. Az arab, a latin, a szláv, a spanyol, a portugál is hatalmas területek elfoglalása után lett nagy nyelv, az angolról nem is beszélve. A török ráadásul elsősorban az eredetileg magyar nyelvű területeken tudott teret hódítani, éppen a magyar nyelvterületre telepedett rá.

Az orosz és török nyelvek közötti nagy nyelvi rokonság oka az, hogy mindkét területen eredetileg magyar népesség élt, a szláv és török nyelvek a magyar nyelvből keletkeztek.

Egy török nyelv van, aminek mintegy 30 fő nyelvjárása létezik.

A török nyelvre jellemző a magánhangzó-harmónia, a toldalékolás, a nyelvtani nem hiánya, és az alany-tárgy-ige sorrend. A 6-11. században török népvándorlás történt, ebben az időszakban foglalták el, elsősorban a magyaroktól, hunoktól, de az irániaktól, finnségiektől is, mai területeiket.

A török nyelvcsoport tagolása nem szilárd, a kutatók különböző felosztásokat mutatnak be. A fő ágak:

1/ Ótörök, a türk és orkhonival. Vajon az Ork Honiak kik voltak?

2/ Köztörök, ami sok ágra tagolódik.

  1. Délnyugati, Oguz, Azeri, Gagauz, Oszmán, Türkmén,
  2. Északnyugati, Kipcsak, Baskír, Karacsáj-Balkár, Karaim, Karakalpak, Kazak, Kirgiz, Krími tatár, Kumik, Nogaj, Tatár,
  3. Délkeleti, Ujgur vagy Turki, Sárga ujgur, Csagatáj – kihalt, Szalár, Üzbég (Özbek),
  4. Északkeleti, Szibériai török, Altáji (ojrot), ami Kumandin és Teleut két fő csoportra tagolódik, Hakasz, Sór, Tuvai (Tuba, Tofo), Jakut, aminek a Dolgán, Jakut és a Haladzs a három fő ága,
  5. Ogur nyelvek, ahova a Csuvas tartozik.

Meg kell említeni, hogy egyes magyar nyelvészek gátlástalanul a török nyelvcsoportba

sorolnak magyar törzscsoportokat. A nyugati, és más jobb nyelvészek ilyen gátlástalan erőszakot nem tesznek a nyelvtudományon, mint a magyar ügynök nyelvészek.

A hunokat a magyarnak mondott nyelvészek egy része töröknek mondja. Bizonyítani nem tudja. Az igazi magyar nyelvészek, akik nincsenek hatalomban, számtalan nyelvi bizonyítékkal igazolják, hogy a hunok nyelve nem lehetett török, mert az egyszerűen képtelenség. Olyan hangtani törvények akadályozzák a hunok töröknek nyilvánítását, mint pl. a török nevek nem kezdődhetnem M hanggal.

A Kazár és az Avar sem török. Az avar nyelv hun nyelv, a magyar nyelvcsalád egyik tagja. A kazár két ágból áll, az egyik ág a magyar, a másik ág talán lehet török.

Nagyon fontos a Bulgár nyelv, ami a magyar nyelvcsoport egyik tagja. Igaz, hogy kihalt, a mai bulgárok szláv nyelven beszélnek, ami a magyar és az alán keveréke, de a bulgárok nem mások, mint a Szumert is alapító Unug Urak utódai. A bulgár nyelv magyar nyelv volt, amit a bulgár népnevek, vezér nevek, földrajzi nevek és a magyarokból való eredés hagyománya igazol.

Macedónia szintén magyar eredetű. De a régi makedónok népe, és a mai macedónnak nevezett nép is magyar eredetű. Egy bizonyos Csaba Makedóniába ment, akitől a mai macedónok erednek, nyelvük azonban szlávvá változott.

A Volga menti bulgárok szintén magyarok voltak, az Unug népből eredve. A mai csuvasok a magyar mescserek, megyerek, és a szintén magyar bulgárokra rátelepedett törökök összeolvadásából erednek.

Élesen vissza kell utasítani bármely kísérletet, ami a magyar nyelvcsoportot a török nyelvcsoport alá akarja bevonszolni. Mi, magyarok vagyunk a sokkal régebbiek, ami önmagában is kizárja a törökség magyar rokonságát. Leszármazásról van szó, a magyar nyelvekből ered a török nyelvcsoport, ez a tiszta igazság.

A kun nyelv szintén a magyar nyelvcsoportba tartozik. A Kunok névanyaga egyértelműen magyar nyelvű. Sok kun harcos keletre került, pl. a mameluk hadseregben is sok kun volt. Keleten sokan arab, sokan török neveket vettek fel, de az alap megmaradt magyarnak. A kun törzsszövetséghez a mongolok elől menekülő török törzsek is csatlakoztak.

A Besenyők szintén magyarok voltak. Ha igaz, ma Bosznia az államuk. Nem lehettek törökök, mivel sokkal régebbiek a törökök megjelenésénél. Közép-Ázsia őskori magyar központ. Az Andronovói –kultúra népe magyarul beszélt, a szumerokkal is szoros kapcsolatban állt. Ide nagyszámú szumer, vagy szavárd telepes érkezett, már az akkád kor előtt is. De a népesség áramlása Mezopotámia felé is folyamatos volt. Közép-Ázsia területein a masszageta magyarok mellett, a parnok népe is élt, ők a pecsenegek, vagyis besenyők. Egyszerűen lehetetlen török eredetük, mivel sokkal régebbiek a legelső törököknél is.

A török nyelv időbeli felosztása is azt mutatja, hogy a magyar, vagyis hun nyelv felől származik a török nyelv. Az őstörök szakasz 220-tól 600-ig, az ótörök 600-tól 900-ig, a közép-török 900-tól 1500-ig, az újtörök nyelvi szakasz 1500-tól mai korunkig tart. A felosztást a Kínai Akadémia is elismeri.

A török nyelv szakaszolásának ismeretében érthetetlen számtalan nyelvész azon szándéka, hogy a magyar, vagyis hun nyelvet a török alá vesse. A finnugorok megjelenését ugyanis Kr.e. 6.000 körülre teszik a hivatalos magyar nyelvészek is. Akkor hogyan lenne lehetséges a magyar nyelv számtalan szavának török eredete? Sehogyan, most megint rajtakaptuk hivatalos nyelvészeinket, hogy tudatosan hamisítanak.

Az Első Türk Birodalom 551-ben jött létre. Ekkor Bumin, és testvére, Istemi, legyőzte a zsuanzsuanokat, egy magyar törzsszövetséget. Bumin és Istemi a Nyugati Vej dinasztiával volt szövetségben. Bumin keleten uralkodik, Kagán a címe, Istemi nyugaton uralkodik, Jabgu a címe, de a Kagán rangot is felveszi. Istemi a Nyugati Türk Birodalom megalapítója.

Harmatta János szerint Bumin neve a szogd nyelvből való, Bumi-Na a Föld szó birtokos jelzős alakja, Föld királya az értelme. Istemi neve meg az óiráni stána – hely, ország származéka. Harmatta János elképesztő dolgokat képes kitalálni. Vajon a magyar-hun és kínai származású türk királyi család miért adna szogd neveket uralkodóinak? Talán azért, mert a szogdok indoeurópainak vannak minősítve, a primitív, félállati magyar-hun és kínai származású türkök meg, megismerve a szogdok nyelvét, elhatározták, hogy feladják őseiket, saját identitásukat, nem tisztelik többé családjukat, népüket, nőiket és harcosaikat, hanem felveszik az idegen, általuk nem sokra tartott szogdok neveit. Így gondolkodik Harmatta János.

A türk uralkodó réteg neve Gök-Türk, vagyis Égi-Türk volt. Nem pontos a fordítás, mivel helyesen Kék-Türk a név. A Kék magyar eredetű szó, a szumerban Gig, vagyis Kik a formája. A görög Kykl a Kékel, a Kykl-Opsz Egy-Arcú szóban a Kék az Ég, az Egy. A Küklopszok nevének értelmezése, mint Egy-Szeműek inkább Ég-Arcúak jelentést tartalmaz. Az Égből Egy van, ezért az Ég becézése az Egy. Vagyis Eg+Y, az Ég becézése. A Kuklopszok valószínűleg a Szicílián felfedezett törpe elefántok, amelyeknek koponyáján elöl egy nagy nyílás van, amit a szem helyének hittek a magyarok, és utánuk a görögök. A latin Cyklus és Kéklős. Ugyanis a Nap a kék eget borítja ránk, amikor felkel, amikor lenyugszik, akkor sötét lesz. Tehát a Cyklus, mint Kéklős, a napok egymás utániságát írja le, magyar nyelven. Ha a görögök és latinok utána nem értették az eredeti szavak jelentését, az már nagy bajt jelentett régen is, ma is. Csupán a görög és latin megfelelőket azért vázoltam föl, hogy szétverjem azt az állítást, ami szerint a Kék és változatai török eredetűek lennének.

Ezután megérthetjük a Gök Kék eredetét, és azt, hogy a Déli Hun eredetű törökök a magyar Kék szót vitték tovább, értve alatta a Kék színű Eget. De a Kék sosem lesz az Ég szóval azonos.

A család neve A-Szi-Na, vagyis az Aszina-klán. A kínai írás pontosan rögzíti a család nevét. Aszi-Na formában az Ászi-Embert jelenti. Az Ászik a magyarok, akik Ászia nevét is adják, mint Európáét is. A Na több jelentésű szó, de a szumerban is jelen van Ember jelentése. Ászi-Na az Ászok (magyarok) Emberei. Ha az A-Szina nevet nézzük, akkor az A itt lehet Isteni, Nagy, Magas, a Szina a Nap és a Föld, mint az etruszkban is, vagy a magyar Kupu-Szina település nevében is. A család tehát feltétlenül magyar eredetű volt. De, mint széthúzók, éppen a többi magyar népet verték szét, jogos vagy jogtalan haragjukban.

Na-tu-lu volt Bumin és Istemi apjának a neve. Na a Nagy, Tu a Nap, Utu, Lu az Ember, mint a szumerban is. Na-Tu-Lu tehát Nagy-Nap-Ember értelmű a mai közönséges pesti nyelven.

Bumin másik neve Tu-Man. A Tu-Man egyértelműen magyar név, Tu a Nap, Utu, a Man Ember, mint a „manysi” népnévben, akiket feltétlenül hozzánk sorolnak. Ez a helyes eljárás, minden nép tőlünk származik, a manysik is, természetesen. A manysik és hantik mellesleg szumerok. Bumin neve a magyar Bu és Min elemekből áll, jelentése Fő-Mennyei. A Bu a Buksi szóban is Fej, Fő, a Min a Min-Den szavunkban is a Menny (Men) neve. Bumin neve ezért egyértelműen magyar eredetű.

Istemi egyszerűen Isteni. Nem Isten, hanem csak Isteni. Ahogy Utnapistim nevét is el akarják venni tőlünk a fizetett rabló nyelvészek, úgy Istemi nevét is meghamisítják az Isteni jelentést elvéve. Az N ~ M változás természetes, mint a Ma és Nő nevekben, mert az M és N mássalhangzó is a női tartományba sorolható. Istemi ezért valóban egyszerűen Isteni jelentésű. Akkoriban az uralkodók önmagukat az Éghez kötötték, az Ég akaratából uralkodtak, még a franciáknál is. Isteminek is van más neve, ami szintén magyar nyelvű. A stána – ország óiráni, Kr.e. 800 tájáról eredő név a magyar Isz-Tán ( A Fény Tana, A Fény Tanyája) név erős romlása. Az Isztán éppúgy magyar eredetű név, mint az Iszten, ami már az akkádoknál Ishten = Egy alakot vett föl.

A zsuanzsuan nép erős birodalmát az éghajlatváltozás verte szét. Állítólag 535-től világméretű éghajlati katasztrófa történt, óriási szárazság köszöntött be. A szárazság meggyengítette a zsuanzsuan hatalmat. Tonjukuk felirata szerint a 7. században is a törökök seregeinek harmada gyalogos volt, mert nem volt lova. A zsuanzsuanok, az ázsiai avarok népe meggyengült, Bumin legyőzte az utolsó zsuanzsuan uralkodót 546-ban, és megsemmisült megint egy magyar birodalom.

Bumin, vagyis Tu-Man 546-ban megtámadta az ujgurokat és tie-löket, akik mögött a tinglingeket sejtik a kutatók, és legyőzte őket.

Ezután 552-ben megtámadta az utolsó zsuanzsuan uralkodót, An-Ag-Uj-t, aki vereséget szenvedett, és öngyilkos lett. Bumin 552-ben meghalt.

Utána Kolo kagán, majd utána Mugan kagán (552-572) következett a trónon. Ko-Lo a Kő-Ló, a Kő-Ember, Mugan a Mu Kán, vagyis a Fény Kán nevet viselte.

Istemi 557-ben szövetséget kötött Huszrau Anósírván Sahhal, és együtt legyőzték a Heftalita magyarokat. Így veszett el Közép-Ázsia. A vesztes csata nagyjából 557-ben következett be.

A törökök további sorsa is rendkívül sok magyar érdekkel ütközött. Szerencse, hogy végül sikerült visszaverni az oszmánok 400 éven át tartó támadásait, és így megmaradhatott az ősnép.

Egyes török népek eredetileg magyar népek voltak. Az ujgurok magyar származásúak, de később erősen eltörökösödtek. Mivel Dzsungária a Hungária név rontása, és Dzsungáriában az ujgurok laktak, kétségtelen, hogy az Új-Gur név mögött az Új Nép fogalma van. Az ujgurok ugyanis valóban Dzsungáriából (Hungáriából) húzódtak délre, mai lakóhelyükre. A mai ujgur népben nagyon sok a magyar eredetű család.

A Kazak népben is rendkívül sok az eredeti magyar származású ember, vagyis hun család, klán, nemzetség. Az összes kazak, aki nem szláv, balti, finnugor, kaukázusi, vagyis mai nem török népekhez köthető, akik europid típusúak és szőkék, vörösek, barnák és feketék, ős mind magyarok, akik Bumin birodalma miatt lettek törökök. Csak annyit kell tenniük, hogy megtanulnak megint magyarul, hogy őseik nyelvén beszéljenek újra.

Még meg kell említeni a török mitológiát is, ami egyértelműen magyar eredetre mutat. Három jelentős török mitológiai munka ismert. Mind a három a török korszakba tartozik, mind a három erős magyar eredetről beszél. A török korszak a hun korszak után jött létre, a török hagyományok a hun-magyar hagyományok egy részét, nagyon jelentős részét képezik. Tehát a török mitológia nagyon erősen a magyar mitológiából ered.

A török népek és nyelvük, nyelveik egyértelműen magyar eredetűek. Ezért nevezzük nyugodtan a törököket testvéreknek, mert ez a z igazság, de kutatói szempontból feltétlenül tudni kell, hogy a hosszú évezredek alatt a magyar nyelv felől fejlődött ki a török nyelv.

XIX. FEJEZET: A MONGOLOK

Olyan nevű nép, mint a mongol, természetesen nem létezett. Valamikor a 600-as évek idején a Góbi sivatag környéke kiüresedett, a törökök legtöbb törzse más területekre vonult, a visszamaradó törzsek továbbra is a sivatagos területeken élték nehéz életüket. Tehát Kr.u. 600 körül kezdődött meg az a nyelvi folyamat, ami a mongol törzsek létrejöttéhez vezetett.

A „Mongol” nevet Dzsingisz adta a népének. Addig azok a törzsek, amelyek később mongolok lettek, különböző nevek alatt éltek, és nem alkottak egységes népet. Dzsingisz, amint azt ő maga leírja a „Mongolok titkos története” című munkájában, a nevet az ősi szent néptől, vagyis a magyaroktól vette, amint saját nevét is. Ez a bizonyíték azt jelenti, hogy voltak magyar nyelvű könyvek a nagy kán birtokában, ahonnan kivette a neveket. A Mongol név eredeti alakja Mangal. A Man Ember, a Gal Nagy. Íme, a magyarok egyik valóban ősi neve, a Nagy Emberek megjelölés. Innen van krónikáink Mangalia országa, valamint a Mangalica neve, ami tehát nem szláv, vagy akármilyen név, hanem eredeti magyar név.

Dzsingisz felvett saját uralkodói neve a Dingir változata. A D hangból ered a Dzs, mellesleg a Dzsinn is ide tartozik. A Din és Tin (Ten és Den) az Is-Ten neve, a Gir és Ger a Gyerek. Dzsingisz tehát Isten Fiának tekintette magát. A Dingir szó végén az „r” gyakran módosul szabályosan „z” és „sz” hangra, ezt még az akadémikusok is tudják néha. Dingir, vagyis Dzsingisz kán haja vörös volt, mint a hunoké, és a szeme kék, ami magyar eredetét bizonyítja. Apja is vörös hajú volt, mint egész családja. Temüdzsin neve talán már mongol volt.

Természetesen a magyar nyelv, ami az etruszk, atlantiszi, egyiptomi, szumer, valamint az indoeurópai, kaukázusi, finnugor, afroázsiai, dravida és más nagy civilizációs és nyelvi közösségek alapnyelve, nagyon zavarja a mai mongol és más kutatókat. Mert az útjukban állnak a tények, hogy kisajátítsák az általuk is tisztelt őseiket, a magyarokat (hunokat), és mongollá, törökké tegyenek bennünket, amikor nem vagyunk sem mongolok, sem törökök. Ezek a kutatók képtelenek felfogni, hogy volt egy sokkal régebbi magaskultúra, amiből ők maguk is erednek, akár részben, akár egészben. Azok a kísérletek tehát, amelyek során a magyarokat mongollá, törökké, kínaivá, mandzsuvá, vagy bármilyen más néppé akarják tenni, nem fognak sikerülni, mert nem az igazság talaján állnak. Viszont a felsorolt népek magyar eredetét sem lehet megcáfolni, sok más nép magyar eredetével együtt.

A hatalmas ázsiai térség földrajzi nevei közül a legfontosabbak magyar eredetűek. Tehát a 10-7.000 éves kultúra adta nevek ma is élnek és magyar nyelvűek.

A mongolok nyelvén használt szavak, személynevek egy része bizonyíthatóan magyar eredetű. Batu neve Bá-Tu alakban Bá-Nap, tehát a kán egy napnevet viselt, az Utu napnév egy részét. Szubodáj Bagatur nevében a Bogát-Úr (Nap-Atya-Úr) magyar nyelvű összetétel, a szumer Bagara város nevében is felismerhető a Bag, ami magyar város neve is. Az orosz Bogatirok szintén Bog-At-Urak. A Bátor magyar szó Bá, aki Torló értelmet visel. Ezt a magyar szót Ulan Bator nevében ismerhetjük fel. A város nevét újabban, pár éve Ulan Batar alakban írják. De a Batár nem Bátor, hanem egy kocsi, amiben utazni lehetett régebben.

Zagd Batszajhan írta „A hun népek története” című könyvet. A cím rögtön tévedés, mert csak egy hun nép van, igen sok törzzsel. Meg a sok leszármazott nép, akiktől a hun, vagyis magyar származást tilos megtagadni, mert ez az igazság. Z. Batszajhan kitekintése csupán az északi hunok és déli hunok időszakára terjed ki, ez az egyik legnagyobb hibája könyvének. Továbbá nem tud magyarul, nem ismeri a magyar írást, számírást, amit nem rovom fel számára, csupán megjegyzem, hogy sem ő, sem az összes kutató nem ismeri a magyar írást. Abban a hibában téblábol, ami megakadályozza a jó eredmények elérését. Az olyan beszűkült nézőpont, amit a kutatók alkalmaznak a hunokkal, továbbá saját őseikkel kapcsolatban, nem vezet sehová. Fel kell ismerni, hogy valóban volt egy hatalmas Nagy Nép, akinek tagjai az egész Földet bejárták, és terjesztették a kultúrát.

A hunok magyarok. A Hun szó mongolul Ember értelmű, ami nem azonos népnevünk eredeti jelentésével. Úgy látszik, minket azok az emberek „embernek” értelmeztek, akikből eredtek később a mongolok. A Hun, Hunn népnevünk több fejezetben is megtárgyalásra kerül. A mongolok minket ősükként tisztelnek, ami teljesen helyes szokás.

Több adat is bemutatásra kerül a hunok testi nagyságáról. A déli hun Liu Jüan Haj 193-198 cm magas, hosszú hajú, külső kinézete nem közönséges. Liu He 184-188 cm, szép arcú. Egy másik Liu Jüan Haj 214-219 cm, térdig érő hosszú keze van, eredendően fehér szemöldöke van, szeme vörösesen fénylő, szakálla kicsi, de a haja hosszú, vidám lelkületű. Liu Jin 10 évesen 172-177 cm, amikor felnőtt lett, furcsa arcú, különleges szépségű, 188-193 cm magas lett. A szemöldöke és halántéka szőrös volt, a haja a sarkáig ért. Haj Rá, te Rá napisten Hajából kibúvó hősi harcosok serege. Helian Bobo 195-200 cm magas volt. A hunok általában szépek és bölcsek. Magas szellemi tudásukat a források mindig megerősítették. Az adatok szórása a kínai mértékek szóródása miatt van, mivel az adatokat kínai mértékegységekből derítették fel a kutatók.

A hunok, mint Óriások kilétét, természetesen ismerem. Magasak, szép arcúak, többnyire világos hajúak, mint a Nap sugarai. Ezért Sárga-folyó a Huang-ho, nem pedig azért, mert sok a lösz benne, mint a Tiszában. A Sárga hajúak lakják a partjait, innen a név. A hunok nem mongolok és nem törökök, az teljesen biztos, ezért felesleges a török és mongol eredetet felvetni velünk kapcsolatban. Z. Batszajhán szerint a török és mongol kultúra közös eredete nagyon ősi időkre, Kr.e. III-II. századra datálható. A magyar meg 200.000 évre, minimálisan. Ebből is látható, hogy elbeszélünk egymás mellett a török, mongol tunguz eredetet illetően.

A hun ember europid volt, de egyes koponyákban mongolid jelleget is felismertek. Persze, mert kínai lányokat is vettünk feleségül. Azt viszont, hogy a hun ember heterogén jellegű volt, szilárdan visszautasítom, mivel europidok voltunk. Amit a régészet és embertan is bizonyít.

A hun fegyverzet a Si Csi 10. fejezete szerint a következő: íj és nyíl, kard, szablya, rövid dzsida, vasfogójú dzsida, vállas lándzsa, rövid kés, balta, lasszó, hosszú íj. Ezeken kívül rövid kard, lándzsa, kis méretű kés is előkerült a hun sírokból. A magyar fegyverzet ennél gazdagabb volt, ezért azt kell gondolni, hogy egyes fegyvereket hun őseink nem temettek sírokba. A buzogány, a hosszú kard, a szekerce, a csatabárd, a kilőtt dárda és más harci eszközeinket eddig még nem találták meg a hun sírokban.

A vért halpikkelyekhez hasonló. Ezek a pikkelyek hosszúak, a test felső részét fedik be. A jazyg, szarmata pikkelyes harcosok vértjéhez nem is hasonló, bár a szarmaták biztosan magyarok voltak. Viszont a hun leletek között ez a vért nem ismeretes, de azért mégis találtak pikkelyes páncélt a régészek.

Az igazi magyar vért sokrétegű volt. Olykor kilenc vagy tíz rétegű, amelyekben több láncing volt. A láncingek egymásra fűzése is magyar találmány.

A hun lovak csúcslovak voltak. Ebben a témában is sok tudatos megtévesztés járja a tudományos berkeket. Az első háziasított lovak Nyugaton lettek ábrázolva, legalább három kőbe vésett képet ismerünk, Franciaországból, a magyar kultúra egyik legősibb központjából. Keleten a hunok szintén csúcslovakkal harcoltak. A ferganai telivérekből erednek az angol és arab telivérek. Azt nem szabad állítani, hogy az ázsiai vadlovak a hun lovak ősei, viszont természetesnek látszik, hogy minden lófajtát elkaptunk és nemesítettünk, még Ázsiában is. Tilos tehát valamilyen politikai érdek miatt leszűkíteni bármely tudományos kérdést, akár a lovak mongol származtatását, mert könnyen jégre lehet így menni, ahol nagyot lehet bukfencezni.

A lovak az északi népeknél fontos szerepet játszottak. Az egyiptomi és asszír hadseregben is jelentős lovasság volt, de ezek a lovak nem mongol lovak voltak. A hun lovak sem mongol lovak voltak. A hun hadsereg pedig kizárólag lovas harcosokból áll, mint a magyar is.

Maotun (Márton) serege, Z. Batszajhán szerint, nyugaton fehér, keleten hóka (sárga), északon fekete, délen meg kékesszürke lovak hátán sorakozott fel. Ez a színkulcs különbözik az összes eddig megismert színkulcstól.

Egy kínai adat szerint a Sárga-folyótól délre lévő Bajan, Loufan törzsszövetség harcosai egyetlen nappal és éjjel 350 km utat tettek meg. Más adatok 500 km-ről beszélnek. Az ilyen félelmetesen gyorsan mozgó seregekkel szemben alig van védekezés. Mintha a világűrben haladnának a hun seregek, rakéta sebességgel. A Rakéta természetesen magyar találmány. Rá Khétái alkották meg a Ra-Kétát. A Khéták meg mi vagyunk, Rá meg a Napisten, aki segíti az emberiséget. A kínai gyorslovasság is a mi hatásunkra jött létre.

Z. Batszajhan felsorol sok földrajzi nevet, amelyeket érdemes lenne megvizsgálni magyar nyelvi szempontból. De az olyan név, mint a „Farkasos”, bizony nem mongol nyelvű, csak a mai akadémikusok számára.

Fergana neve Davan volt, amit Da-Van, Földje a Felsőbbségeknek formában is értelmezhetünk. A ferganai lovak csúcslovak voltak. A Csin-Haj név a Gyors-Ló neve volt a kínaiaknál, ami bizonyítja, hogy valóban voltak ilyen félelmetesen gyors hun, vagyis magyar lovak

A Kantár a Kán, vagyis a Nap Tára. A kantárt már sok ezer évvel Kr.e. 10.000 előtt, csillagokkal, napocskákkal díszítettük. Innen származik a Kan-Tár nevünk. A Kan török szó Vér jelentése bizonyára a magyar Kan, Kán kutya és hősi harcosok értelméből ered.

A Nyereg a Nyer ige, és az Eg/Ég összevonódásából született. A mi lovasságunk nyergeken ült, ahonnan rettenetes csapásokat lehetett osztani az ellenségre karddal, vagy lándzsával. Ezért volt a neve Nyer és Eg. A nyerget fából készítettük, bőrrel vontuk be, majd díszítettük, már Atlantiszban is. Amit Batszajhan mond, annak nincs köze a valósághoz.

A bronzot a magyarok találták fel, mint minden fontos fémet, mivel rajtunk kívül akkoriban csak emberevők léteztek. Az emberevőkkel meg háborúban álltunk, szakrális okok miatt. Ezért ott irtottuk őket, ahol tudtuk. Így jött létre az emberevés nélküli emberiség.

A bronzüstök természetesen magyar találmányok. Szerepük a temetkezéshez kapcsolódik. Voltaképpen az Üstökös névhez is közel áll az Üst neve. A rettenetes üstökösök egy hitehagyott emberiséget le fognak tarolni a Földről. Egyetlen üstökös becsapódása is elég az istentelen emberiség elsöpréséhez és teljes kiirtásához. Ne hívjuk ki az Istenek haragját ellenünk, ennek nincs semmi értelme. Az üstök az ősök tiszteletét fejezték ki.

Z. Bathajszan sok régészeti leletre mutat rá. De azt nem ismeri fel, hogy a szkythák és a hunok azonosak, mindkettő magyar nyelvű nép. Lehet hazudozni ezzel kapcsolatban, csak a sok hazudozásnak nincs értelme Igazság istenasszony előtt. Minden hazugság belehull a Pokolba, az elkövetőjével együtt.

Az összetekeredett kígyós dísz a hunoknál nem más, mint a Végtelen Fonat. Magyarok, székelyek és kelták használják ezt a motívumot, meg talán mások is. A Galaxis jelképe, a Nő és Férfi szexualitásának jelképe, a Végtelen Élet jelképe, de azt nem gondolom, hogy a DNS kettős spirálisát ismerték volna őseink. Fantasztikusan fejlett nép vagyunk, de azért nem ismertünk már sok ezer éve mindent.

A sámánizmussal kapcsolatban megjegyzem, hogy férfi és női oldala is volt, a kettő egymással harmóniában létezett. A magyar értékrendet a nyelv pontosan megjeleníti. Sem a nők, sem a férfiak nem gyakoroltak a másik nem felett soha túlhatalmat. Ezt bizonyítja a magyar nyelv. Ellenben utódaink között hol erre, hol arra billenhetett a hatalmi állapot, ami miatt jogos a matriarchális és patriarchális társadalom megjelenése. Ezek a társadalmak azonban már elnyomó társadalmak.

A rítusokat nem nők végezték, hanem férfiak és nők is. A Sámán szó magyar eredetű, Sa-Man azt jelenti, hogy Menny Fia-Ember. Li Po-Szo adott erről a szóról egy igen jó bemutatást.

Z. Batszajhan nagyon sokat téved. Az emberi őstörténetet nem túlzottan ismeri, de azért nagyszerű kutató, aki a magyar hunokból mongolokat akar csinálni. Az olyan tudásra éhes kutatók az igaziak, akik minden előítéletet képesek levetkőzni, és csakis az igazság talaján akarnak járni. A mongol előítéletek mostanában emelkedtek az égig.

A hangszerek kapcsán megjegyzendő, hogy kettős síp Európában 35.000 éves előfordulású. Furcsa a számomra, hogy Z. Batszajhan, kiváló mongol kutató, az ilyen alapismereteket nem ismeri. De nem szándékozom vele vitatkozni. A síp, a furulya, a kunhou és a dob hun hangszerek. A doromb is gyakori a hun szállásokon.

A nomád szó nem illik a hunokra, sem a magyarokra, sem semmilyen más nomádnak mondott népre. Maga a Nomad szó a No és Mad elemekből tevődik össze, a Numidák Afrikában is nomádok voltak. A nomádoknak mondott népek mindig fejlett mezőgazdálkodással bírtak, amit aztán a mezőgazdálkodást elsajátítók saját tulajdonuknak tekintettek, és hazudozni kezdtek a mezőgazdálkodás feltalálását illetően.

Téves az a buta állítás, hogy a földművelés sok területen, egyszerre jött létre. Ez az emberiség egyik legnagyobb melléébeszélése. A földművelés ezernyi titkát a magyar gyarmatosítók vitték körbe a Föld bolygó minden területére.

A hunok imádták a sast. A Sas név magyar eredetű. A Sa a Menny Fia. Amikor a sasok fenn vitorláznak az égbolt magasságában, akkor jól látszik, hogy a Csillagok jelképei. A Sza és Sa nevek S jelzővel adják ki a Sa-s nevet, ami tehát nem török szó, amint azt be akarják nekünk mesélni egyes akarnokok.

Az európai emberekkel Batszajhan jól láthatóan nincs tisztában. Talán nem ismeri az európai őstörténetet, amelyben indoeurópaiaknak nincs helye, egészen 4.000 évvel ezelőttig? Ázsia keleti fele europid és mongolid emberek hazája, az europidok magyarok, a mongolidok kínaiak. Legalább 50.000 éve kezdődött a két csoport összeolvadása, ami nem azt jelenti, hogy jóval később nem történhettek meg újabb összeolvadások. A jóval későbbi, tehát 10.000 éves újabb magyar bevándorlásokból jött létre a hun nép, amit ezután több nyugatról érkező magyar, vagyis hun bevándorlás követett. Tény, hogy a hun területeken europid, gyakran sárga, vörös, barna hajú emberek éltek, valamint a magyar ábécével rengeteg feliratot írtak.

A temetkezések hasonlítottak a piramisokra, az eltemetett fölé tornyot, hantot emeltek, mint ma is a magyarok ezt teszik. A kerek formájú sírhalmok közül a kicsik 5-10 m, a nagyok 100 m átmérőjűek. Voltak négyszögletes sírhalmok is, és hangyasírok is. Megdöbbentő, hogy a kerek sírhalmok neve Kerekszúr, ami a mongol nyelvben „kirgizek holtteste” jelentésű. Batszajhan is azt mondja, hogy a mongol nyelvű jelentésnek nincs köze a sírokhoz. Egyes Kerekszúrok szarvasos kövekkel vannak körbe véve.

A Kerek magyar szó, amint a sírok többségének formája is ezt mutatja. A Kerek-Szúr név második része a Tur, vagy angolosan, keltásan Thur, ami Hegy értelmű. Kerek-Thur lehet az eredendő név, ami egy kerek alakú hegyet, földhányást jelent. Az angol Th kiejtése ma is Sz, vagy Tsz hangzású. Így a Kerekszúr nevű sírdombok neve a magyar nyelvből származik, vagyis a hunok nyelvéből. Azt is megengedjük, hogy a kelta nyelv is (ma az angol az utóda, valamint a sziget-kelta nyelvek) jelen van a Kerek-Thúr, vagyis Kerek-Szúr névben.

A „szarvasos kövek” a csudaszarvast jelképezik, vagyis a Csillagos Égboltot, ahová az elhunyt szelleme távozik. Ezt a jelképet sem értik a történészek, nyelvészek, régészek.

Ki kell térni pár mondatig a mongol Z. Batszajhan indoeurópai megjegyzéseire. Nem tudni, honnan veszi azt az elképzelést, hogy az europidok csakis indoeurópaiak lehetnek? Az indoeurópaiak nem régebbiek 4.000 évnél, viszont nagyon sok europid nép ennél az időpontnál sokkal régebbi. Ezért indoeurópaiakat látni a magyar nyelvű népek között felettébb helytelen. De még ma sem tudjuk, mi az indoeurópaiság jellemzője! A szkythák magyarok, hiába akarják az oroszok elorozni őseinket. Meg a szarmaták is. Az viszont igaz, hogy az oroszok a magyarokból jöttek létre.

Ezután sok név kerül előtérbe. A Vang – Király szó a magyar Van ige származéka, ami önmagában is Isten, de nyugaton is élő szó, pl. a krétai kéri Vanax – Másodkirály névben. A Vang régebbi kínai szövegben Van írású.

A hunok a magyarok, a magyarok idősebb harcosainak a neve. Egyes további hun népek neve is bizonyságot ad magyar eredetükre. Az Uhuanok nevében az U-Hu-An pontos jelentést ad, a Mennyei-Csillagfiak népe értelemben. Az uhuanokat tartják szienpi népnek. A Szi-En-Pi népnév abszolút tisztán magyar nyelvű, a Szi a Nap, az En az Isten, a Pi a Fi. Tehát a Szi-En-Pi nép neve a Nap-Isten-Fiai értelmet tartalmazza, és ők éppúgy magyarok voltak, mint a többi hun.

Az Amur-Fekete-folyó nevében a Mur a Halál, a Fekete, az „A” a Víz. Ha az Amoriták nevét vizsgáljuk, az egyik értelmezés szerint ide kell jutnunk. Van a Mor szónak Ifjú jelentése is, ezért nem minden Mur/Mor/Mar jelent Feketét, Halált.

A hun törzsek keményen öldösték egymást, amint ezt tették őseink, sok ezer év óta.

A topák a szienpik utódai, mint mondják. Tipe-topa. Itt a magyar Top és angol Top szavak tűnnek fel.

A wuszunok népét indoeurópainak akarják beállítani. Egy kis indoeurópai önteltség sosem árt. A wuszunokról nem tudunk semmit. Amit tudunk, az inkább egy hun, vagyis magyar népet tár elénk.

Egy huce, vagy cehu nevű törzsszövetség a hunokhoz tartozott, ők is europidok voltak. Vajon mi lehet a nevük jelentése? Csan Min szerint: „Abban az időben a magas orrú, nagy szakállú emberek a fenti népek felét legyőzte”. Kik ezek az emberek, ha nem magyarok? A ce törzsek europid jellegűek voltak, amint írják a kutatók. Talán ők a Ti magyarokkal azonosak? A Sze magyarul Fény, a Sza nemzet, vagyis a szavárdok is lehetnek a Ce néppel azonosak.

Sok déli hun név is ismert, de ezek a nevek kínaiak. Nagyon nehéz kezdeni a kínai nevekkel valamit. Innen indul a törökök története, akik megtartották nyelvükben az eredeti magyar nyelvszerkezetet, de számtalan kínai, és más nyelvből vettek át szavakat.

A neolit korban a nyugatról jött magyarok, és a keleti mongolidok már erősen keveredtek. Zatbajszan a szkythákat elválasztja a hunoktól, ami óriási tévedés. Mindkét csoport magyar nyelvű, amit a feliratok százai bizonyítanak.

A Nyugatról jött szekeres katonák a magyarok, a gigen ülő ászok, akiket Gigász néven is ismernek. A Titánokat és Gigászokat mindig a magyarokra értik a görög történetírók is. Mi vagyunk az a hatalmas ősnép, akiktől származik a mai emberek legtöbb ága.

Egy Kunmog nevű kisgyereket később apja királyi rangjába helyeztek vissza. A Kun Nap, a Mog a Mag, ami Fiú formában is értelmezhető. Kun-Mag pontos jelentése Nap-Fia, de ez a név is magyar nyelvű. Persze, Magor nevét is írták Mogor formában.

Batszajhan azt írja, hogy a Jüe értelme Beszélni. Csak a kínai nyelvben a Jüe a Viet átírása. A Jüe-Csi nép neve azért nagyon fontos, mert a pontos értelmezéséből megtudhatjuk, hogy valóban Viet-Csi, vagyis a vietnámiak fiai a népnév pontos jelentése, avagy valami mást jelent. Miután tudjuk, hogy a vietek egészen Kantonig, Nankingik laktak, a Hunan nép meg velük szorosan érintkezett, egyáltalán nem lenne meglepő, ha északon, a hun-magyar területeken viet (jüe) törzsek jelentek volna meg. Így a mai Vietnám területén lévő magyar törzsek eredete is más megvilágításba kerülhetne. Nem délről, a tengeren keresztül érkeztek magyar csoportok Vietnámba, vagyis onnan is, de északról, a hun területekről is. Így a magyar-vietnámi rokonság új megvilágításba kerülhet.

Tehát a Bajcsi mongol eredete, a Beszélni, nincs igazolva, ráadásul egy erős magyar megfelelés is létezik. A Bá idősebb férfit, harcost jelent, Egyiptomban a Ba lélek neve közismert. A Bá a Ba lélek állapot felé halad, hiszen idős harcos. A Ba becézve Baj, ami igen sok névben van jelen, Gazdag jelentése mellett a Tündéri Bájolást is ismerjük a magyar nyelvben. Egyszerűen a Bajcsi nem más, mint a Bácsi, de a Bá „j” hanggal e szóban kicsinyítve van. A Bajnok szavunkban is a Baj jelenik meg, amint a Baj-Kál (Gazdag-Nagy) magyar tónévben is. Az V. században a maradék hunokból létrejött egy állam, vezetője Csibajcsi volt. Csi a Nap, ezért a Csi-Bajcsi név magyar név, Csi-Bácsi a mai magyar nyelvű kiejtése. A Ba, Bá és Báj szavak részletezése itt nem lehet feladatom. A Csi-Bajcsi nevet egy Ju-Bajcsi névvel szokták összekeverni. A Ju az Új és Jó, pl. Ju-Ven-Tus Új-Fény-Tűz is igazolja ezt a megállapítást. Ezért a Ju-Bajcsi egyszerűen Jó-Bácsi, vagy Új-Bácsi értelmű.

A hunok megjelenését és fejlődését a mongol tudósok teljesen félreértelmezik. Azt gondolják, hogy ők az örökkön ott élők népe, ami kolosszális nagy hiba. Bár ezernyi a figyelmeztető jel, régészeti és nyelvészeti adat, azokból semmit sem vonnak le igazságnak. Mongol törzseket nyomnak a magyar europid törzsek helyére, az europid magyarokat indoeurópainak képzelik, a figyelmük nem terjed Kr.e. 300-nál mélyebben. Nagyon csúnya jelzőkkel is minősíthetném a mongol, orosz, kínai és más kutatásokat, de megelégszem azzal, hogy nem értenek magyarul. Az analfabétizmus nagyon káros a tudományra. Ha valaki analfabéta, ráadásul nem ismeri az írás nyelvét, akkor vajon milyen eredményt érhet el a kutató? Olyat, mint a többi szerencsétlen is eddig elért. Ezzel nem kívánom kisebbíteni a sok kutató régész, nyelvész, írásszakértő eredményeit, csak annyit kell leszögezni, hogy habosítják a habot. Nem tudnak semmit az isteni magyar nyelv nélkül megoldani.

Ucsiraltu könyve, „A hun nyelv szavai”, szintén megjelent magyar nyelven. Ebben a könyvben azt láthatjuk, miként próbál egy 1.400 éves nyelvet beszélő a 40.000 éves, vagy 200.000 éves nyelvet beszélőkre ráhúzni a saját nagyon fiatal és modern nyelvét. Így működik általában ma a nyelvészet áltudománya. Mert a nyelvészetet tudománynak tekinteni nem lehet, csak azokat a vizsgálatokat, amelyek a magyar nyelvből eredő leszármazásokat igazolják.

Ucsiraltu nem ért magyarul, de munkatársai közül többen is Magyarországon végeztek egyetemet. Ettől függetlenül azonban a munkatársai sem tudtak segíteni a hun nyelv ügyében, mivel Magyarországon olyan nyelvészetet tanítanak, amelynek majdnem minden szava hazugság. Aki a magyar egyetemeken tanul magyarul, annak azonnal vége az igazság kutatását illetően. Bebetonozzák az agyát indoeurópai sületlenségekkel, a leszármazást és az időt eltüntetik, és a tanuló ott találja magát a mai nyelvföldrajzi környezetben, aminek köszönő viszonya sincs még a háromezer éves nyelvi jelenlétekhez képest sem. Mintha teljesen őrültek lennének a nyelvészek, a legelemibb tényeket is felrúgják, amikor sajátos, nácizmustól nagyon erősen fertőzött elméleteiket akarják a tudományra ráerőltetni.

A Hun név és variációi Ucsiraltu fejében nem állnak rendbe, mert a mongol nyelvből indul ki, ami eredendő hamisításokhoz vezeti a kutatót. Ha alaposan átgondoljuk Ucsiraltu szövegeit, azt kell leszögezni, hogy a mongol szerző és segítő munkatársai semmivel sem különbek, mint a német, angol, francia nyelvkutatók, akik mindenhol indoeurópai nyelvet láttak. De a többi nemzeti szemléletű nyelvkutató is ezt műveli, akik abszolút hamis alapokról kiindulva, közönséges hazudozással indoeurópainak minősítették az ismeretlen nyelveket, nagyon sokszor a magyar nyelvű feliratokat meghamisították indoeurópai maszlagnak. Ilyen a mai történészet és nyelvészet.

A Hun szóról fogalmuk sincs a mongoloknak. Ha a Hun – Ember, akkor rendben van, de a Hun nem egyszerűen Ember. A Hun nevet húszféle alakban írták a kínaiak. Megjegyzem, hogy a Szavárd nevet is legalább húszféle alakban ismerjük. Egy ősi nép, mint a magyar, 40.000 év alatt is sok népnevet vehet fel, nem kell a szomszédba menni saját népnévért.

A Huna nevet nem érti Ucsiraltu, ami egyszerűen Hu-Na. A Hu népnév a Na szóval kiegészülve annyit tesz, mint a Hu nép Háza (népe, törzse). Kellemetlen ez a szumer nyelv, mert sokkal régebbi, mint a mongol nyelv, ami miatt a hunok szumer nyelvű eredeztetése sokkal egyszerűbb, mint a mai mongol gyenge kísérletek.

A Hun, Hu-Na, Hunna és hasonló népnevek a magyar nyelvből pontosan érthetők, míg bármely más nyelvből nem érthetők. A szumer nyelvcsoport, nagyjából kilenc nagy nyelvjárás, természetesen csak a magyar nyelv egyik déli kiágazása, igaz, nagy kultúrát hozott létre. Azonban a hun fogalom a szumer kultúrában is megjelenik. A Hun népnév szorosan összekapcsolt a magyar nyelvvel, azután Hunor ősünkkel, akiről a mongolok még csak nem is hallottak. Ucsiraltu népnevei közül a Hunyu a Huny-ok (többes szám) jelentést tartalmazza, értelme Csillagok. A Hunyi is ezt jelenti. A Qunu talán Kunu, vagyis Napok. A Wen-Na a fehér hunok neve, a Vének-Háza, vagy a Fény-Emberek tartalmat jelenti a név.

Ucsiraltu eztán felsorol néhány szót, ami egyáltalán nem hun, hanem mongol. Ilyen szó a Böge, aminek az eredete Bog-E, vagyis Isten-Háza. A Bog, Bög és rokonai a magyar nyelvben szélesen elterjedtek. A Bög-E nem samanizmus, nem természethit, hanem Nap-Hit. A Kutug nem Üdvösség, Boldogság, Szent, hanem Kut és Ug, ami az égi Kút és az Ug=Fiú jelentést tartalmazza, pl. a szumer nyelvben is. A Kut-Ug tehát magyar szó. Az Égi Kutak (csillagok, fénykutak) Fiai. De az Ongon-Szellemős, és a Hitü-Erő, Hatalom nevek levezetéséhez most nem fogok hozzá.

A Hun nem hasonló a mongol Kümün-Ember szóhoz. Ucsiraltu és társai elméje gyakran elmegy vándorolni, amikor a hunok magyar nyelvét vizsgálja. Így történhet meg, hogy a Hun szót a Kümün szóval azonosnak vélik. Minden sületlenségnek azonban vagyon határa. Ez a mongolokra is vonatkozik.

Van egy Wen-na-sha formájú név a „Szogdok története” című munkában. J. Marquart azt írja, hogy ez a név a Hu-Na-Sha átírása. Azt kell mondani, hogy a Wen-na-sha magyar név, a Wen a Vén és Fény, a Ven-Dég első tagja (lásd a mai orosz Ven-gri, Fény-Gyerek), a Na a Ház, Ember, a Sha a magyar eredeti Menny Fia, aki aztán sok ezer év után Sah lesz az iráni magyar utódoknál. A Sha tehát a magyarok egyik legfontosabb népnevét adja, Sza-Sa-Csa alakban elterjedt a mai magyar nyelvben is. A lényeg, hogy a magyarok az irániak ősapjai. Ennek a tételnek az alapja csupán a régészet, és néhány tucat szótani bizonyíték. Sajnos, egy szót sem tudok perzsául, de igyekszem minél többet megtanulni, hogy a magyar és perzsa nyelvet egymással összevethessem. A hun nevekben meglévő Sa nevek tehát eredeti magyar nevek, jelentésük „Menny Fia”. Mint a Sza-La, vagy a Szá-Va nevekben.

Ucsiraltu professzor azt állítja, hogy a hun személynevek, törzsnevek, és egyéb nevek 700 nevet is elérnek, a földrajzi nevekkel együtt ezer név is elénk kerülhet. Egyszerűen lehetetlen, hogy ezer névből ne lehessen megállapítani a hunok magyar nyelvűségét.

Ezután Ucsiraltu felsorol több szót is. Ilyen a Tangli, amit a Tengrivel azonosít. A Tangli nem a Tengri változata, mondom én, hanem a Tingli-Tangli név egyik része. A Tangli az imbolygó sátorlakó neve, és a Tengely szó is közelebb van hozzá, mint a Tenger/Dingir. Tanglizni ide-oda vándorolni értelmű.

Azután a Wugu értelme Elenyészni. A kínai szövegekben is a Wugu Eltüntetni értelmű. Ez a magyar Bugu, igei alakjában Bugáz, ami bárminek az elbugázását, ellopását, eltüntetését jelenti. Akár a lélekét, az életét, bármely tárgyét.

Mivel Ucsiraltu nem érti a magyar, vagyis a hun nyelvet, ezért nagyon sokat téved. A magyar nyelvészek hasonlóak Ucsiraltuhoz, ős sem értik a magyar nyelvet. A magyar nyelvészektől, akik természetesen nem magyar nyelvészek, ne várjunk segítséget a hunok nyelvének megértése érdekében. Ucsiraltu sokkal többet tett a magyar, vagyis a keleti hun nyelv megértéséért, mint bármely akadémikus idehaza. Sokat tévedett, megszállottan a mongol nyelvbe akarja belegyömöszölni a magyar szókincset, de legalább kutat. Néhány hun névnek most bemutatásra kerül magyar eredete.

Az Ata magyar szó, sosem volt Hata, amint Ucvsiraltu állítja. Az At-Lasz Atya-Hegy, vagy az Ar-Ar-At Hegyek-Atyja. Kezdetben tehát At volt az Atya, de az At az Atlantisz névben is Atya. Viszont közeli rokona az Át, ami Ma-Át nagy istennő nevében Földön-Át értelmű. Szó sem lehet az Ata/Ada (Atya, Atyec) Hata eredetéről. Az Ana is An Égisten nevéből származik. Ana-Hita istennő az Anya-Észak fogalmat viseli, ami a magyarok istennőjét igazolja. Tehát az Ana az An névből származik, a Hana teljes tévedés.

Nagyon úgy látszik, hogy a mongol nyelvészek is csapdába mennek, amikor a H és K kezdetű népnevek, valamint a H nélküli nevek vizsgálatába kezdenek. Az Un, Hun, Kun, meg az An, Han, Kan nevek között nincs összefüggés, hanem mind eredeti önálló szó. A Kan a Gan, a Kun a Gun formával viszont rokonságban lehet.

A Tuqi Tutyi, esetleg Tucsi olvasata elfogadható. Az igazi bölcs amolyan Tutyi, de a királyokat is szidalmazta a nép eleget, hogy tutyi-mutyi, vagy a lugál lógálja a lábát, semmit sem tesz a nép megvédéséért.

A Shan-yu és Dan-hu nem feltétlenül azonos jelentésű, mivel Kr.e. 5.000, vagy még régebbi idő óta a nyelvünk keleten lassan változhatott. A Shan-Gu Úr-Fő (Csan-Gu), a Shan-Yu Úr-Jó. A Dan-hu Nagy-Menny Fia, a Tan-Hu a Tan Menny Fia. A további variánsokat is pontosan lehet érteni a magyar nyelvből.

A Tarján szó is előkerült a szövegben, mint Tarhan, Darhan. Ez a név Trójait jelent, a Tarján magyar törzset, akik Kis-Ázsiában találták fel a vasat. Mind a Hét Fém feltalálása a magyarokhoz fűződik, nem csupán a vasé.

Longcheng a Sárkány-Város, a mi egyik fővárosunk. Long a Sárkány, lásd Alba-Longa nevét. A Long, Láng Hosszú értelmű is, ami a Lányok nevéhez kapcsolódik. A Lányoknak van Hosszú Haja, a vadászoknak.

Egy mondatban a Zhuanju név jön elő (19.p.). Ez a Zhuanju a Csu-Anyu, vagyis Csillag-Anyu nevet viseli. A Csu a Csu-Da szóban is Csillag.

Dang, Tang névben a Dany, Tany formát látja Ucsiraltu. A Dány és Tány a Nagy fordítottja, lásd pl. Kapu-Dán, és Ka-Pi-Tány nevünket.

Az Ordu az Úr és Du fogalommal azonos. Az Úr Nap (Du = Udu) háza az Ordu. A mongol megfelelő szavakat a magyarból kell levezetni.

A Yanda népnév a keleten maradt hunokat jelenti. Az An-Da amúgy Tojás, vagyis An az Ég, Da a Földanya, az Ég és Föld adja ki a Tojást pl. a Nagy Gágogó történetében, aki a Világot tojta. De az An és Da magyar (meg szumer, egyiptomi, stb.) szavak. A Tojás fehérje az Ég, a sárgája a Nap, de más értelemben Föld, ezért a Tojás a Világ jelképe is. A Yanda nép ezért a Tojás, An-Da népe, a Kezdet népe, az eredet népe, vagyis a magyarok egyik ága.

A Szecse méltóságnév Szécse formájú, a Szécs-E jelentése Szécs-Háza. Ez a név a Szécsi mai név régi hun alakja.

Ismert egy Bode rangnév, ami a mai Böde családnevünkkel azonos. Böde Dani a Fradi játékosa.

A Decse méltóségnév jelenik meg Décse, Gyeücsa nevében. Decs városa a Decs-E formában Decs-Háza értelmű. Géza királyaink neve is előfordul Decse formában.

A Yu-Li udvara a Gyula udvara. Csornai Katalin azonosította a Yu-Li nevet a Gyula névvel. Hozzá kell tenni, hogy a Julius magyar név, amint azt Caesar maga is mondja, hogy Trójából, vagyis Torjából származnak ősei. A Julius név valóban szorosan összefügg a Gyula névvel. A Gyula a Gyú-La, Gú-La változata, a piramis tetején gyúló fény a Napisten feljöttét hirdeti a népnek. A Juli és Juci lánynév, természetesen szorosan összefüggenek a Gyula, Júlia, Julius nevekkel, amelyek mind magyar eredetűek.

A Jiu-zi lánynév a Ju-ci változata, királyi név, a Julius miatt is.

Egy másik hun szó a Keüked, és a Keüke. A mongol Keü – Lány, és Küü – Fiú nevek magyar eredetűek. A Keü a Kő, mint a Földanya, a Küü szintén Kő, mint az ’erős kő’, ami a fiúkra illik inkább. A török Tas Kő, holott a Tas Úr a magyarban. De az Úr szónak Hegy jelentése is van, lásd Ur-Al, vagy Uru szumer Hegy szavakat. A Keüke szónak nincs nemi megkülönböztető jellege, állítja Ucsiraltu. Nincs is, mert a szó magyar nyelvű. Keüke a Keőke, pl. a „Kutya keűke vonyít” mondatban a Keüke a Kölyke szóval azonos. A pongyolán beszélő magyarok is magyarul beszélnek, jobb ezt tudni. A Kölyke – Keüke változata a Keüked, ami Kölyked értelmű. Maga a Kölyök szó a Kelek – Kölök származéka, ami a Napisten Kel nevének, és az Ék Fia, Csillag nevének ötvözetéből ered. Kel-Ek Kel a Csillag, vagyis születik a gyerek, a kölyök ezért kicsi. Így a kínai iratokban lévő hun nevek kétségtelenül magyar nevek. A Kölyök lehet fiú és lány is, amint ezt ma is mondjuk.

A zhou-t úgy kell ejteni, hogy csihu. Hisszük, nem hisszük, de azért érdekes. Mivel a Csihu „Ütni, Vágni”, ezért a Csihi-Puhi jól megy a Zhou-Csihu szóhoz, mint Csihi.

A Pecsét magyar szó is megjelenik a hun nyelvben, mint nemesi cím. Korai és középkori kínai nyelvű hangzása Piet’iugiei lehetett. A Pet az Ég (egyiptomi), tehát ez a Petyugyei valamiféle olyan rang lehetett, ami az Égi uralkodóhoz tartozott. Mai hangzása Bicheqi, (talán Bicegi), és Bicsigecsi, amit „pecsétőr” jelentéssel értelmeznek. A Bicsigecsi név mai szó, a hun eredetű szavak fejleménye, tehát az eredeti szóalakot vele meghatározni nem lehet. Ucsiraltu azt is írja, hogy a Petetse és Petsete alakok is létezhettek, ez a magyar Petécse és a Pecséte. Nem érdemes tovább merengeni a Pecsét kínai megfelelőin, abszolút biztos a kínai, mongol, török szavak magyar eredete. Pécs város neve is magyar eredetű, mint a Becs és Bécs, továbbá a Bács nevek.

A Guduhu, Gudouhoutang, Gutu nevek a magyar Kutu, Kutu-Hu-Tan, Kutu nevek zöngés mandarin alakjai, amiből viszont a mongolok és törökök örököltek sok szót. A Kutu Kutak, vagyis Csillagok értelmű. Alapszava a Ku, aminek Kő éls Száj a jelentése. Az égi csillagok kutatk, nyílások az égbolt fekete szövetén. A Kutat és Kutató magyar szavak jól megvilágítják az égbolt tudósainak tevékenységét. A csillag egy égi kút, nyílás, a kút mélyén is csillog a víz, ezért aztán őseink tudósai amikor kutattak, akkor az égen kutattak a csillagok titkainak megértése után. A Qutu – Guti nép, a Hunza-Kut nép, a magyarok sok Kút neve világossá teszi, hogy a kínai írással feljegyzett Gudu nevek a magyar Kutu nevek kínai alakjai.

Van egy Kutugu rangnév is, ami szintén magyar nyelvű. A Kutu a Kutak, a Gu Fő, Fej, ami miatt a Kutu-Gu a Kutak Fője lehet. Felvethető, hogy esetleg valóban volt a földi kutaknak is fője, felelőse. Továbbá a Kutu a Kutyu neve is lehet, ami a hűséges harcosok neve. Vezér halad az égbolton, követi őt a két kutyája. Az égi képből most azt is kiszűrhetjük, hogy Vezér a Fő, Gu, és a Kutu a két Kutya > Kutyu. Így áll össze a Kutu-Gu név, ami majd később a mongoloknál is ismert lesz. A Kutu-Gu a hun korban nemesi cím volt, ezt láthatjuk a magyar névben is.

A „Nagy Jüan-állam története” című műben Ucsiraltu ezt olvassa: „Az öt kutugtu a sors szentje, szerencsés, kívánatos, békés, érdemes, a sors adománya”.

Van olyan szó, amiben a Yeti nevét ismerhetjük fel. A Yunyeti személynév volt. A Yeti, mint ősember, kapcsolódhat az emberiség őseihez, a magyarokhoz. Enkidu is az ősi vadászt jeleníti meg Gilgames barátjaként, amint a Yeti is az ősi vadász lehet, neve Heti valójában, amint a Yeta hun név Heta értelmű. A Hétmagyarok a Királymagyarok, mivel a Hét a számrendszerben Király.

A hun kori Öngür, Ongutai szó nem azonos, hanem kétféle jelentésű. Az Öngür az Ungur szóval azonos, az Ungureanu román családnév Magyart jelent. Világos tehát, hogy az Un-Gur, Un Ég Királynőjének népe, a Gur és rokonai, pl. a Gar, többértelmű szavak, de mindegyik tartalmaz nép, ország, isteni hatalom kiterjedése tartalmat. Az Ungurból lett az Öngür, ez teljesen világos. Az Ongutai viszont az Un-Kutyái magyar kifejezés romlása. Itt egy mongol törzs, amelyik egyértelműen magyar eredetű. Ők az Ongutok.

A Tong és Dong a Ton és Don magyar nevekkel azonos. Úr jelentésük mellett a Folyó, Tó és a Hosszú jelentést is tartalmazzák.

Az Altáj jelentése nem aranyos. Azt kell megértenie utódainknak, hogy amikor a Napisten az égen száll, minden hegyet bearanyoz, a síkokat fénnyel önti el. Gyakran megpihen égi útján, ahol megpihen, azok a helyek mind a Napisten különböző neveit viselik. Ezek a nevek egységes rendszert alkotnak, mert mind magyar nyelvűek. Az Altáj jelentése tehát magyar nyelvű, a Táj egyértelmű, az Al viszont Magas, Alacsony és El. Az Al-Táj tehát magas Táj, mivel hegység. De itt az Alsó Táj fogalom is jelen lehet, mert királyi temetkezések is történtek ebben a hegységben. A temetés pedig alulra, a földbe történik, lásd Pazar-Lik temetkezését. Tehát az Al-Táj nem „aranyos” jelentésű. Ha a manysi, görög, latin azonosságokra gondolunk, mint az Ural, vagy Altiplano, akkor láthatjuk, hogy az Alti is magas, az Altyn Arany jelentése csakis a magyar nyelven keresztül köthető össze a latin és görög hasonló szavakkal.

Az Iki Kettő a törökben, az Ikir-e a mai mongol nyelvben Iker. A török és mongol, meg a többi név is magyar eredetű szavakat használ. Ugyanis Ék-Er a Csillag-Úr, kettő van belőlük, akik valójában egyek, a fiatal: Magor, az idős: Hunor. Ők az Ikrek, az egyiptomiban Eker isten, aki egy oroszlán (Magor), aki azután két egymással szemben fekvő oroszlán lesz, Magor és Hunor. Az Ék és az Er/Úr a két alapszó. Az orosz Ikra, magyar Ikra, vagy a spanyol Iker, és még sok szó innen ered.

A hun –ko végződés nem más, mint a magyar –kó, a Ka/Ke becéző, kicsinyítő szavak változata. Ucsiraltu a mongol nyelvre is átviszi a ko, ku, go, gu elemeket, amivel megint magyar > mongol leszármazást igazol. Az olyan nevek, mint az Ildikó, Edekó, Takó, meg a japánban meglévő rengeteg név mind nyelvi rokonságot igazol. De mind a hunból, vagyis a magyarból való leszármazást.

Csornai Katalin több hun szó magyar nyelvűségét azonosítja. A Yu-Li olvasata Gyula, Yu-Li Wang meg Gyula Bán, a megoldás Csornai Katalin nevéhez fűződik.

Hogyan ejtették a magyar szavakat az ókorban, Kínában? Nem tudjuk. Nagyon sok kínai, vagyis han nyelvi kutatás kellene, hogy a magyar nyelvű hunok neveinek megértéséhez közelebb jussunk. Magyar oldalról erre nincs szándék, se akarat, de a kínaiak részéről lehetne érdeklődés, ha meg akarnák érteni saját népük és nyelvük kialakulását.

A kínai nyelv jelentős része magyar eredetű, de nem az altáji csoportba sorolandó. Mivel az izoláló jellege több ezer év óta eltávolodott a magyar alapnyelvtől, ezért szavainak meghatározása is nagyon nehéz. Egy kis kutatással rendkívüli eredményeket érhetnének el a kínai kutatók, ha akarnának.

Ucsiraltu könyvét nem érdemes alapmunkának tekinteni. Egyes részletei a könyvnek nagyon értékesek, más részletei, mint a mongol nyelv nyelvtani jellegeinek ráerőltetése a hun nyelvre, nyelvekre, teljes csődöt mutatnak. A hun nyelv nem mongol nyelv, az teljesen biztos. Ucsiraltu megmutatja nekünk, hogy ugyan tévúton jár, mégis bedarálja a magyar nyelvet a mongol nyelvbe. Hozzá hasonlóan dolgoznak a germán nyelvészek is, ott is indoeurópaiakat látnak, ahol magyarok vannak. Ha nincs ellenválasz, akkor győznek is, Ucsiraltu elkönyvelheti, hogy a hunok ugyan magyarok, de mégis mongolok voltak. Ilyen a világ nyelvészete.

A régi kínai nyelv feltárása sok gondot okoz, mert a magyar nyelv civilizálta a kínai (mandarin) nyelvet, és nem fordítva történtek az események. Ezért aztán, aki a régi kínai nyelvre hivatkozik, csak kitérőt keres problémáira. Tilos a kínai szókincsből levezetni a magyar szavakat általában, bár néha kínai szóból eredhet a magyar szó. A mandarin pontosabb megértése nélkül a hun magyarok nyelve is nehézkesen haladhat előre, de azért nem áll egyhelyben.

A fiatal mongol, és az ősi magyar nyelvek közötti rokonságot azért nem lehet kutatni, mert a magyar nyelvet megszállták az idegenek. A mongol nyelvből nyelvjárásokból meg nincs egy jó szótár, amit össze lehetne vetni a mongol nyelv szavaival. Ráadásul a mongol nyelvészek képtelenek felfogni a magyar szupercivilizáció létezését, amely egykor az egész Földre kiterjedt.

XX. FEJEZET: A HUNZAKUTOK

A Képmás magyar folyóirat 2002. évfolyam egyik nyári számában Dr. Csáji László Koppány írt egy cikket a Hunza Királyságról, amely a Karakórumban van, Afganisztán, Kína és Pakisztán határán. A cikk szerzője a Duna Televízió megbízásából járt a Hunza Királyságban, Moór Péter operatőrrel és néptánc-kutatóval, ahol filmet készítettek. Ezzel kapcsolatban megjegyezhető, hogy a több részes filmet még nem láttam, 2014-ben sem. A nepáli magarokról is készítettek magyarországi kiutazók filmet, amit talán be is mutattak a tv-ben, de úgy állították össze a filmet kísérő szövegeket, hogy azt egyetlen árva magyar se értse meg, miről is van szó Nepálban.

Igazi magyar kutatók igen ritkán járják a Föld térségeit, rokoni kapcsolatokat keresve más népeknél. Az a legfőbb baj, hogy a magyar nyelv 99 %-ban meghamisított állapotban van, ezért még a jóindulatú kutatóink is egyszerűen elmennek a kincsleletek mellett, mert képtelenek felismerni azokat. Szerencsére nem mindenki.

Az ország a Hunza-folyó völgyében fekszik, közel van az Oltár-hegy 7.388 méteres csúcsához, ami ma is megmászatlan (kb. 22 évvel ezelőtt). Az Oltár-hegy valódi neve Ultár-hegy, ami nem azonos az Oltár szóval, bár Dr. Csáji László Koppány az Ultár szót Oltárrá alakítja. Az Ul-Tár jelentése Fiú-Csillag, vagyis olyan hegycsúcs, ahol a csillagok, önmagukban is gyerekek, szívesen megpihennek az éjszakai vándorlás közben. Amint a Napisten is gyakran leül megpihenni kimagasló hegycsúcsokon. Az Ol-Tár nevében az Ol Hely, a Tár Csillag, Csillogó, ami miatt az Ol-Tár Csillogó-Hely.

A monda szerint két herceg kőszáli kecskét űzve jutott be a völgybe, ezer évnél régebben. A hercegek neve Girkis és Moglot.

Apjuk, a király, a Trakhan dinasztia ura, nekik adta a völgyet. A jobb part Girkisé lett, ez a Hunza királyság, a bal part Mogloté lett, ez a Nagar királyság.

A két testvér később összeveszett, és párviadalban Moglot megölte Girkist. A gyilkosság az Ég haragját vívta ki, mondom én.

Girkisnek volt egy lánya. A hunza nagyvezér felkerekedett, és vőlegényt hozott a lánynak. Mégpedig egyenesen az Égből.

A mítosz sok rejtélyre mutat rá.

A völgy lakossága egy nyelvet beszél, ez a burusaszki nyelv. Ezen a nyelven Ayesho jelentése Égi, Égszülötte. Így lett az uralkodó család neve Ayesh. Megjegyzem, hogy Ayesha egy tündéri nő neve az angol irodalomban. Mivel az angolok a magyaroktól erednek, minden nevüket nagyon fontos kutatni magyar oldalrtól.

Itt álljunk meg. Szász Béla is írja a fehér hunokról, hogy amikor a türkök elől menekültek Indiába, akkor több évszázados harcok után lassan indiaivá váltak. Az egyik fehér hun csoport Gilgit város környékére ment. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a Gilgit környékére ment csoport valójában a Hunza nép őse. A fehér hunok magyar nyelve, sok évszázad alatt az ind nyelvcsalád nyelveihez hasonult. Amikor a Gilgit környékére ment népcsoport vándorlásba fogott, akkor már a nyelve erősen ind nyelvvé változott. De kétségtelenül meg kellett tartania az eredeti magyar nyelvi jellegzetességeket is.

Az ind, szanszkrit nyelvek magyar eredetének bizonyítása főbenjáró fontosságú. Az ógermán, pikt, kelta, szláv, és a délebbi nyelvek magyar eredetét is igazoló nyelvészeti kutatások azt is bizonythatják, hogy a keleti ind, szanszkrit nyelvek is magyar eredetűek. Így a hunza nyelv, a burusaszki kutatása is felettébb fontos lehet a magyarok szempontjából.

A felsorolt nevek közül a Hunza népnév jelentheti a Hun-Sza és a Hun-Da fogalmat. A Hun-Da a Hunok Országa, mert a Da név legtöbbször Dada Anya nevét jeleníti meg. A Sza meg a Királyság jelképe, a Sza a Csillagok Fia, az uralkodó neve, magyarul. Hun-Za ezért a Hunok Földje értelmet viseli. A folyó Hunza neve adja meg az ide menekült nép nevét. De a tibeti Hun-Za jelentése Hun-Föld, a Hunok-Szállásterülete. Meglepő a tibeti egyezés a magyarral, ami azonban nem változtat azon a tényen, hogy név eredetileg Hun-Da formájú és magyar nyelvű volt.

A Nagar királyság nevében a Nag (Nagy) lehet Mag is, jelentésük szerint azonosak, formailag is közeliek, mivel az N-M cserélődés gyakori ma is. A Mag és Mak jelentése is Nagy, amit a Nag is kiegészít. Na-Ga a Nagy-Ház, ami az égbolt, rajta a Tejút. Mivel a Tejút egyik jelképe a Kígyó (Ki-Jó), a lakható világot körülölelő folyóvíz, ezért a Tejút a Nagar királyság nevében is felismerhető. Kell ismerni a Naga nép magyar eredetét, vándorlását, valahonnan nyugatról indulva, Egyiptomon, Indián, Délkelet-Ázsián áthaladva eljutottak egészen Japánig.

Az indiai Nag-Pur nevében a Nag Kígyó, ami egy folyó, talán Tejút-jelkép, a Pur pedig Város, a magyar Par-Per-Pur Ház, Város tagja, lásd Nip-Pur szumer várost, ami Níp Városa jelentést tartalmazza. Szri, vagy Sri Nagar Kasmír fővárosa, ismét láthatjuk a Nagar szót a főváros nevében. Sri-Lanka nevéről most nem beszélek.

Burusaszkiul a Hunts jelentése „visszacsapó íj”, másként az „íjasok hazája”.

A kőszáli kecske űzése hasonlatos a Csudaszarvas űzésének mítoszához. A Kecske, vagyis a Bak, a szarva miatt tejúti jelkép. Tehát nem közönséges kőszáli kecskét űztek a testvértek, hanem az égbolti Bak csillagképet. Már 120.000 éves leletekből is kimutatható a Bak jelkép. Az izraeli régészeti feltárások akár 120.000 évre is visszamennek, ahol bakot, vagyis kőszáli kecskét, dámvad koponyát, és kos fejét tették őseink a halottak fölé. Azért, hogy a lelkük a Világegyetembe emelkedhessen, Isten és a Csillagok honába. A szarv a lényeg, ami az aranymetszés szabálya alapján csavarodik. A felemlített képzeteket még a magyar régészet is elismeri, mint gravetti és cro-magnoni hagyományt a Dunántúlon. Csak ez a 40.000 éves hagyomány ma is él a magyaroknál, és Európa szinte összes népénél.

Girkis és Moglot neve felettébb érdekes. Gir-Kis neve Kis város Gyereke értelmű, Moglot neve a Mag-Lód névhez közeli, de van Moglot nevű a hunok között is.

A testvérek közötti harc mítosza nagyon régi. Sajnálatos, hogy Moglot is megöli Girkist, de végül ő is éppúgy elbukik, mint számtalan őse.

A Trakhan dinasztia nevében a Trák-Han (Han-Kán) nevet ismerhetjük fel. A trákok egy magyar nép volt a Balkánon, akiket kifosztottak, megöltek, főleg a görög rabszolgatartók. A Trakhan dinasztia nevét értelmezhetjük Tra-Khan, vagyis Csillag-Kán formában is. A Tra a Tar alakja, ezért nem lehet vita, hogy a Trák népnév honnan ered.

Olyan királyi nevet is találunk, ami Trakand formájú. Az „Idő Kereke” nevű nagy fantasy műben, amit Robert Jordan írt, szintén szerepel egy Trakand nevű család, amit az író bizonyára a fehér hun Trakand királyi névből vett.

Nagarkut és Hunzakut testvérnépek, lélekszámuk mintegy 50-50 ezer fő. Újabb adat szerint 90.000 fő a nép lélekszáma, a hunzakutok számát 14.000 főre becsülik.

Pakisztán annektálta az országot, a túlerő ellen nem tudtak védekezni a magyarok. A pakisztáni kormányzat meghagyta a két kis nép uralkodóit és belső társadalmi felépítettségét, de az iszlámot rájuk erőszakolta. Ma a burusó nép iszlám iga alatt senyved. Az iszlám magyar eredetű vallás, de nagyon elferdült Isten Atya igaz útjáról.

Vajon a Trakhan dinasztia neve nem azonos-e a Tarkhan, vagyis Tárkány mai szavunkkal? Úgy tűnik, hogy igenis van rokonság a két névalak között. A Torjai, Tárkány, valamint a Traján név mind a Trójai, Tarján nevek változatai. A Tárkányok a Kovácsok, Kis-Ázsiában alakult ki a kovácsok egyik központja, ami valószínűleg a Kárpát-medencéből származott. Tehát nem Kis-Ázsia a vasművesség központja, hanem Kárpátia, a magyarok őshazája. Ide törököket hozni lehetetlen, a tárkányok nem törökök, hanem magyarok. A törökök elfoglalták Kis-Ázsiát, ami a magyarok egyik legrégebbi központja volt.

Egy hunza sámán neve Bitán. A Bit-Án értelmezése Bit-Ház, az Án-Ég. Bitán sámán neve ezért magyar nyelvű, jelentése nevének Ég-Háza, vagyis Bit-Án.

Hunza települések: Hon, Huru, Nagar, Baba, Sumayar (Su-Magyar), Ghanes.

A hunza hitvilág, erősen átmosva az indiai hitvilággal, talán mutat a magyarok számára valamilyen értéket. De ezt nagyon értő vizsgálatokkal kellene feltárni.

A Csudaszarvas motívuma Életfává alakul sok oszlop rajzolatán, ami azt bizonyítja, hogy a hunzák, vagyis hunok, a magyar szupercivilizációból származnak. Kemény bizonyíték, ami ellen kevés hamisítás hozható fel.

Második fontos hagyomány a Kör, amiben hat szirmú virág van, ami a Nap szimbóluma. Ez a rajzolat is legalább sok tízezer éves, az ősi magyar szupercivilizációból származó jelkép.

A Hunzakut hitvilág a magyar hitvilágból ered.

Samandar jelentése Hunza Hitvilág. Ezt a nevet Saman-Dar formában értelmezhetjük, A Sámán magyar név, Sa-Man az igazi jelentése. Li Po-Szo volt az, aki felderítette a Sámán szó jelentését. A Saman-Dar név ezért a Sámánok-Tára (Saman-Tár) nagy valószínűséggel. A Tár/Tér/Tir csillag is, ami az égbolt ismeretére mutat.

Hisznek a lélekvándorlásban, az állatoknak és növényeknek is van lelkük. Ez a tézis sok gondot okoz, mivel a Feltámadás során az Istenben hívő emberek támadnak fel, de arról kevés szó esik, hogy a növények és állatok is feltámadnak. Ha csak 500 millió évet vizsgálunk, akkor is olyan nehézségekbe ütközünk, mint a dinók feltámadása. De hagyom a feltámadás eljövetelét, mert nem illik témánkba.

A létformák egymásra épülnek. Ez a gondolat a magyar nyelvben mérhetetlenül szélesen elterjedt, valójában az evolúció felismeréséről van szó, amit több tízezer év óta felfedeztek őseink.

A koponya-alakítás szokása ma is él köztük. A magyarok sok ezer év óta alkalmazzák a koponya-alakítást. Többnyire koponya-torzításról írnak a szerzők, de ez helytelen kifejezés. A magyaroknál, és a magyar nyelven beszélő rokon népeknél, a koponya alakítása az Istennel való szorosabb kapcsolat miatt történt. A koponya lékelése, ha nem betegségről volt szó, akkor azért történt, hogy Isten sugalmazásait őseink jobban megértsék. Nofretéti (Napratéte) királynő Egyiptomban koponya-alakítási eljáráson esett át, így közelebb került Istenhez, vagyis önmaga is istenibbé vált ember lett. A hun uralkodók és köznép között is gyakori volt a koponya-alakítás, amit a régészeti feltárások bizonyítanak.

A gyerekek valódi nevét nem mondják ki. Ez a szokás Eurázsia nagyon sok népénél ismert, valószínűleg a magyaroktól ered. A levágott körmöt, hajat elégetik, nehogy a rossz szellemek hatalmába jussanak, ha azok megkaparintják a hajat, körmöt. Az egyiptomi magyarok szintén kiszedték a feleslegesnek vélt testi részeket, hajat, körmöt, hogy minél jobban hasonlítsanak az istenek tökéletességéhez.

A világ hét felső, és hét alsó világból áll, a középső világ a mi világunk. A legfelső világban lakik Insáan, a Lelkek Ura. Az ő hímzése a Tejút.

A felső világ legalsó szintje a tündérek hona. Mivel mi tudjuk, hogy a tündérek egyik fogalma a csillagokat jelenti, ezért azt is tudjuk, hogy a felső világ legalsó szintjén képzelik el a hunzák a csillagokat. Ez a képzet téves, sajnálatos módon. Az Ultár-hegyen lakik a Tündérkirálynő. Kristálypalotája van, itt van a világok közti átjáró. Milyen jó lenne, ha a magyar írók a magyar hagyományokból merítenének novellákhoz, regényeikhez témát, és ne más népek mitológiája alapján írnák meg történeteiket. Természetesen ezzel el is vesztik a külföld előtt hitelességüket.

Csáji László Koppány még sok adatot közöl. A fenti világ Dunyáa nevű. Az élőlények a Rúumutse Samandar-ból, a Lelkek Tengeréből keletkeznek. A Samandar szó jelentése nem illik a Sámán-Dár magyar fogalomhoz. Baráai a Baráti tündérek neve. A Deén az óriás démonok neve, akik kisebb hegy méretűek is lehetnek. Persze, ez a szó is magyarázható lenne a magyar nyelvből. A törpék a hunzák szerint is az alvilág lakói.

A sámánokat a tündérek választják ki. A Gonosz Pára neve Ghuniquish Pari. A Pára szónál meg kell jegyezni, hogy az magyar szó, Pár-A jelentése Ház a Víz felett. De a Peri, Pöri már valóban tündér név, mint a Feri is. A boszorkányok neve Síre Gús, a jövőbe látnak, és gyógyítani tudnak. A Síre szóban a Sí a Nő, a Gús a Világfa nevének tűnik. A Jaadugárok varázslók, fekete mágiát is művelnek. A Dugár név modern fantasy könyvekben is szerepel, teljesen rosszakaratú törpék neveként, ami miatt a Jaadugárok és a Dugárok neve között lehet valamilyen kapcsolat.

A hunza vezetők neve Thám, ami a magyar Tám, Tem nevekkel látszik azonosnak. A Lóisten neve This-Haghúr. Lóisten fogalmunk nincs. De a név Tisz-Hág-Úr formában elég jól érthető, egy termékenységi isten neveként elfogadható.

Pakisztánban, a legészakibb részen a hunza, nagar és jaszin völgyekben élnek a burusók. A terület 7.900 km2, a burusaszki, vagy biltum nyelv izolált, nem rokona a térség nyelveinek. Hunzai, Nagari és Jaszini nyelvjárásai vannak a burusó nyelvnek.

Nagy Sándor katonáiról is beszélnek, akik Indiába behatoltak, majd királyságokat is alapítottak. Ez így igaz. De a makedónok egy magyar származású nép, ami miatt nem véletlenül nevezi a Tarih-i-Üngürüsz Nagy Sándort magyar vezérnek. Nagy Sándor témájában az illyr, paion, pannón, moes, dardán, trójai kérdéseket kell alaposan feldolgozni, ami alapján kiderül, hogy valóban a Balkán népeinek őse a magyar nép. Ezért a makedónok, bár Nagy Sándor korára messze távolodtak a magyar ősnéptől, de azért még a nyelvi kapcsolatokat világosan fel lehet ismerni, a magyar rokonságba tartoztak. Nagy Sándor tehát helyesen foglal helyet a magyar hősök között.

Egyes indoeurópai megfelelések is ismertek. A Verthun egy völgy neve, a Morkhun egy falu, Zoodkhun szintén falu. A Hun-Khun jelentése náluk Otthon, Haza. Kétségtelenül a Hon szavunk megfelelői. A Ház a burusó nyelven Há. Ez a szó is magyar eredetű, a Ha, Ka, Ga magyar szócsoportba tartozik.

A Hunzakut névben a Kut értelmezése kérdéses. Mivel a magyar nyelvben igen szélesen elterjedt szó, ezért jelentésének értelme nagyon fontos. A Ku egyrészt a Kő (ország, rendíthetetlen), másrészt a Száj (nyílás, étek) jelentéseket tartalmazza. A Kővel szerzett Étel, ami a Száj felé halad. A Guti, Qutu népnévben, akik a Hegyek Sárkányai, a Kut szó világosan felismerhető. A Qutu szóban az U többes szám. Ezért a Kut (Qut) lehet Kutyák is. De a szumer Kuta város a Kő és Száj Tája. Egy mítosz szerint a hős itt egy Kúton keresztül ereszkedik le az Alvilágba, ami a Kút jelentést kétségtelenné teszi Kuta esetében. De a Kut-At magyar ige azt is bizonyítja, hogy a Kut, mint Száj, Nyílás, az égi kutakra vonatkozik, amik a csillagok. Ezeken az égi kutakon át ömlik le ránk Isten örök fénye éjszaka. Emiatt a Kut szó megértése nagyon fontos a magyar nemzet számára.

Az égi Gyémánt Kutyák titka egyszer majd megoldódik. A hűség a kutyák jelképe, de a farkasok éppen úgy magyar jelképek, mint a Tigris, az Oroszlán, a Párduc, és a Csudaszarvas.

Folytatás: →

Megjelent: 129555 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. December 30., Péntek 11:59

Hozzászólások  

 
PáLoS TReND
#3 A Q13 Kft. és a VÉGREHAJTÓ-MAFFIA LEFEJEZÉSE!!!PáLoS TReND 2020-08-13 22:53
Q13 STAUDER GYÖRGY (0630/578-5516) MILLIÁRDOS KETTŐS ÁLLAMPOLGÁR AZ APARTHEID ÉS NÉPIRTÓ ORBÁN REZSIM VÉGREHAJTÓ-LAKÁSMAFFIÁJÁNAK EGYIK HÍRHEDT FENEVADJA, AKI NER-es POLITIKUS BŰNÖZŐKKEL RABOLTA/RABOLJA KI A MAGYAROKAT ÉS KERGETTE/KERGETI HALÁLBA ÁRTATLANOK EZREIT!!!
EDDIG BÜNTETLENÜL (vimeo.com/236994257)!!!
TOP 10-es listája nettó árbevételük alapján: 615 766 000 Ft - dr. Schadl és társa, Budaörs 435 998 000 Ft - dr. Farkas József, Szekszárd 427 226 000 Ft - Némethyné dr. Erdősi Krisztina, Budapest 373 986 000 Ft - Kovács István, Kazincbarcika 363 861 000 Ft - Ádám Zoltán, Gyöngyös 363 861 000 Ft - dr. Ádám Krisztián, Gyöngyös 337 766 000 Ft - dr. Zoltán Levente, Budapest 336 013 000 Ft - dr. Schmidt Zoltán, Budapest 332 031 000 Ft - dr. Pataki Márta, Székesfehérvár 332 031 000 Ft - dr. Fülöp Szabolcs, Székesfehérvár Mint látható, több mint 600 milliós bevétellel az a Schadl György vezeti a listát, aki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is egyben.
NEM MESE: ORBÁN ELLEN #ORBÁNCFŰ‼️‼️‼️
 
 
ipupira
#2 Could reassure subsequently, subcostal served dependence.ipupira 2020-08-02 13:57
Amoxicillin Online Amoxicillin 500mg Capsules hxb.cxdb.magyarmegmaradasert.h u.sbn.an mewkid.net/when-is-xuxlya/
 
 
#1 D ammoniaproducing slightest vascularity speeding photodistribution.Guest 2020-08-02 13:18
Az adminisztrátor törölte a hozzászólást
 

Feketelistára kerültél.

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.2%Austria 1.3%
Romania 5%Canada 1.1%
United States 4.5%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.8%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Norway 1.4%Italy 0.1%
Serbia 1.4%Poland 0.1%

Today: 575
This Week: 3399
Last Week: 5363
This Month: 21145
Last Month: 18437
Total: 2500538

Belépés