Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Dec15

2009. Szeptember 08., Kedd 19:24

A Rák Vastörvénye

Írta:  újmedicina.hu
Értékelés:
(12 szavazat)
Az első biológiai természettörvény: a Megbetegedések Vastörvénye, a Rák Vastörvénye   A megbetegedések vastörvénye

(Korábban: Rák Vastörvénye. Hamer doktor a rák kutatása során bukkant rá erre a természettörvényre. 1986-ban, amikor megtalálta az ötödik biológiai természettörvényt is, akkor döbbent rá, hogy ez nem csak a rákra, hanem minden elváltozásra érvényes a biológiai természettörvényeknél jelölt kivételekkel. Kiderült, hogy minden elváltozás ugyanazon törvényszerûségek szerint mûködik, a két dolog, ami variálódhat, az a konfliktus intenzitása és a konfliktus-aktív szakasz idõtartama. Ezek határozzák meg az elváltozás mértékét. "Mechanikailag" tehát nincs különbség a gégegyulladás és a gégerák között - csak az elváltozás súlyossága különbözõ. Bizonyára azért hagyta meg Hamer doktor ezt a nevet, mert a rákos betegségek esetében a leginkább nyilvánvaló az elszenvedett érzelmi sokk, és a hatására kialakuló szervi elváltozások összefüggése.)

Az elsõ biológiai természettörvény: a Megbetegedések Vastörvénye, a Rák Vastörvénye

Minden ún. megbetegedés egy érzelmi megrázkódtatással keletkezik.  

A Rák Vastörvényének van három ún. kritériuma (attól kritérium, hogy mind a három teljesül).
a.) Minden ún. megbetegedés (ami magába foglalja a rákot is) egy váratlan, minden korábbinál súlyosabb, igen hevesen, drámaian, és elszigetelten megélt konfliktusélmény-sokkal keletkezik, egyidejûleg mind a három szinten: a lélekben, az agyban és a szerven. Ahhoz tehát, hogy egy agyi góc és egy testi elváltozás beinduljon, elõtte törvényszerûen el kell szenvedni egy érzelmi megrázkódtatást. Ha az elváltozás nem mérgezés, nem baleset, nem sugárzás, vagy természetellenes táplálkozás következtében alakul ki, akkor csak konfliktus hatására indulhat be. Nincs más lehetõség.
b.) Az elszenvedett konfliktus érzettartalma meghatározza az agyban megjelenõ elváltozás (ez az ún. Hameri góc) és a szervi elváltozás helyét. Értelemszerûen az érintett agyi vezérlõközpont által vezérelt szerven tapasztalható az elváltozás.
c.) A három szint folyamatai mindig szinkronban, egyszerre és azonos ütemben zajlanak le. Lélek- Agy- Szerv szinteken! 

     Ez azt jelenti, ha bekövetkezik a konfliktus, ez azonnal megjelenik az agyban, és azonnal beindul a szervi elváltozás. Az elváltozást beindító nyomógomb a lelki síkon van. Ha a konfliktus megoldódik, az agyi tünetek is megváltoznak, beindul az agyszövet helyreállítása, szervi szinten megáll a rákos növekedés, és a létrejött daganatok elbontásra kerülnek, a fekélyek, sorvadások újból felépülnek.

    Ezt a különleges, jellegzetes, megbetegedést beindító érzelmi konfliktust nevezik biológiai konfliktusnak, az új Orvostudományban ún. DHS-nek. Ez abban különbözik az összes többi pszichológiai és egyéb konfliktustól, hogy lényében rázza meg az embert, és azonnali testi tüneteket produkálunk!
     A DHS általános ismertetõjegyei:        

    1. Drámai, lesújtó, lehengerlõ, felzaklató, felháborító, heves. A konfliktust, a konfliktus témáját komolynak érezzük, nem tudunk megnyugodni miatta, kibillent a normál kerékvágásból.

    2. Váratlanul, felkészületlenül ér, mint derült égbõl villámcsapás, a meglepetés erejével hat.

     (Csak a váratlan, meglepetésszerû konfliktus-élményekre produkált érzelmi kilengés indít be szervi elváltozást! Amire fel tudunk készülni, vagy egyáltalán tudomásul vesszük, hogy megtörténhet - és esetleg bekövetkeznek - azokra nem produkálunk elváltozást!)  

    3. Megütközés jellegû, konfliktust hordoz. Fennakadunk, rákattanunk, bekattanunk, és nem bírunk lejönni róla. Konfliktus nem létezik önmagában, mindig van oka, indoka. DHS-nél mindig van egy konkrét, jól behatárolható, beazonosítható érzelmi tartalma. Az érintett egyén, ha elõször talán nehezen is, de meg tudja határozni, mit érez/mit érzett a konfliktusnál.  

     Nagyon fontos, hogy az öt ismertetõjegynek egyszerre kell teljesülni. Ha bármelyik hiányzik, nincs belõle testi elváltozás! Ha az egyiket kiiktatjuk, megfordul a különprogram, és belépünk a megoldási, gyógyulási szakaszba. Lássuk ezeket a szakaszokat: Második biológiai természettörvény

    4. Elszigetelten megélt, nem beszélünk róla. Érzéseinket nem beszéljük ki, magunkba fojtjuk õket. Vagy azért mert  éppen nincs kinek elmondani, vagy azért mert nem akarjuk, hogy sajnáljanak, nevessenek rajtunk, vagy azért  hogy ne tudjanak róla, nehogy felhasználják ellenünk, stb.  (A megbetegedéshez tehát elengedhetetlen tényezõ, hogy kibeszéletlen legyen, hogy magunkba fojtsuk  érzelmeinket! A legjobb felkészülés tehát a súlyos betegségek ellen, ha rendszeresítünk egy lelki bizalmast!)

   5. Átmenetileg nincs megoldása. A rákos daganat vagy fekély addig növekszik, ill. terjed, amíg a konfliktus megoldatlan. Ha megoldásra kerül, átkapcsolunk megoldás utáni szakaszba: az agyi és szervi tünetek megváltoznak, a konfliktus ellensúlyozása, (biológiai megoldása) céljából létrejött testi elváltozás felszámolásra, helyreállításra, újjáépítésre kerül.

A kétszakaszúság törvénye 

A második biológiai természettörvény: a Kétszakaszúság Törvénye.

„Minden megbetegedés két szakaszból áll, ha sor kerül a konfliktus megoldására.”

Ha nem kerül megoldásra, akkor a megbetegedés egyszakaszú marad, az elváltozás nem áll le, és szervi diszfunkcióba (eltúlzott szervi mûködésbe, vagy annak komplikációiba) valamint a megoldatlan konfliktus miatti biológiai kimerültségbe belehalunk.

Bár még Hippokratész is leírta, hogy „minden lázas állapotot megelõz hidegrázás” ezt a régi akadémikus orvostudományban egyszerûen figyelmen kívül hagyták. Leírtak benne kb. ötszáz hideg betegséget, és kb. ötszáz meleg betegséget*. Odáig viszont már nem jutottak el, hogy ezek párosával összetartoznak! Ennek feltételezhetõen az az oka, hogy a legtöbb megbetegedést már csak a második, ún. meleg szakaszban diagnosztizálják - ugyanis ekkor produkálunk kellemetlen, fájdalmas tüneteket, és ekkor megyünk orvoshoz. A gyógyulási szakaszban! Lássuk csak sorjában. 
Amikor az elsõ természettörvényben leírt feltételeknek megfelelõ érzelmi konfliktus (DHS) bekövetkezik, mind a három szinten tüneteket produkálunk. - Lelki szinten kikérdezhetõvé válik az elszenvedett konfliktus. (Pl. Miért vagy olyan feszült? – Kirúgtak a munkahelyemrõl… úgy érzem, nem bírom a történteket megemészteni.”)

- Agyi szinten a konfliktus bekövetkeztével az agyban megjelenik egy elváltozás, a CT -felvételen egy körkörös, céltábla formájú alakzat látható, kimutatható.-

Szervi szinten beindul egy elváltozás. (A fenti példánál maradva, pl. gyomordaganat – Az elváltozás biológiai értelme itt az elsõ, konfliktus-aktív szakaszban nyilvánul meg: a gyomordaganatnál több (sósavtermelõ) gyomorsejt keletkezik, amelyekkel gyorsabban elbontanánk, szétmarnánk az emészthetetlennek érzett „falatot”.)

 A megbetegedések két szakaszból állnak, és az elváltozás biológiai értelme a két szakasz egyikében nyilvánul meg, (agytörzs, kisagy, kéregállomány vezérelte szerveknél a konfliktus-aktív, a velõállomány vezérelte szerveknél a megoldás utáni szakaszban).

Ezen túl, a konfliktus-aktív szakaszban igen szembetûnõ testi tüneteket produkálunk. Hideggé válnak a végtagok (az itt megjelenõ elváltozást nevezték régen összefoglaló néven „hideg” betegségnek). Feszültek vagyunk, kényszeres gondolkozás figyelhetõ meg. A konfliktuson és annak megoldásán tipródunk. Ezzel egyidejûleg nincs étvágyunk, fogyunk, nem tudunk rendesen aludni, és ha sikerül elaludni, akkor is a konfliktusunkról álmodunk. Ez a megbetegedés elsõ, ún. konfliktus-aktív szakasza. (Aki tudja mi az a DHS, nem tudja nem észrevenni. Ez csak azért fontos, mert ha idõben kapcsolunk és megoldjuk a konfliktust legalább lelki szinten, akkor is megfordul a különprogram, és megússzuk egy jelentéktelen, vagy kevésbé súlyos elváltozással, kevésbé súlyos gyógyulási tünetekkel.) 




Ez a szakasz addig tart, amíg a konfliktus megoldásra kerül. Ez ismét egy markáns pont, ugyanis mindhárom szinten változások következnek be a megoldás utáni szakaszban. Lelki szinten nagy megnyugvás figyelhető meg. Megszűnik a kényszeres gondolkozás, mert a konfliktus már nem áll fenn. Agyi szinten, a CT felvételen, az egész konfliktus-aktív szakaszban éles határvonalú körkörös formációt mutató Hameri-góc elkezd beödémásodni, vizenyő keletkezik rajta. Az ödéma az agyszövet helyreállítását teszi lehetővé. Az agyi ödéma miatt az érintett agyszövet kitágul, megduzzad, ezért nyomást gyakorol a környező agyszövetekre.    



alt



Korábban azt gondolták, hogy a formációk az agyban csupán a CT gép '" üzemzavara ", szellemkép, interferencia, hullámvisszaverõdés, ún. mûtermék (arteffekt, vagy artifact). Senki sem tagadja, létezik olyan, hogy mûtermék, de a Hameri gócok nem mûtermékek! (Lásd a Siemens cég állásfoglalását 1989-bõl: Igazolások - a dokumentum legvégén.) A mûtermék egy másik testhelyzetben, másik CT-gépen már nem látható, vagy nem ott látható. A Hameri góc viszont  másik gépen is kimutatható, késõbb is látható, kimutatható, sõt, az agyi jelenségek lezajlása, állapotváltozása, megnyilvánulása CT-géppel nyomon követhetõ! Ha veszünk tíz embert, akinek azonos szervi elváltozása van, a góc az agyukban (szerkezetileg) mindig ugyanott van! (Korábban ez félreértések és viták tárgyát képezte, lásd a Mítoszok és Tények rovatunkat.)  
Az agyi ödémák, az agyi vezérlőközpontok helyreállítási duzzanatai miatt van a fejfájás, migrén, hányinger, szédülés. Ezek a helyreállítás jellegzetes tünetei. Szervi szinten leáll a rákos növekedés vagy sorvadás, beindul a daganatelbontás vagy szövet-újjáépítés. Ezen túl műszerek nélkül is megfigyelhető általános tünet a megoldás utáni szakaszban a túlzott fáradtság, gyengeség, levertség, visszatér az étvágy, súlygyarapodás. Szervi szinten „meleg tüneteket” tapasztalunk, kitágult végtagi ereket, ödémásodást, gyulladást, hőemelkedést. (Ezért nevezték régebben a második betegségi szakasz tüneteit „meleg betegségnek”.)

Hamer doktor megfigyelte, hogy testünk a daganatok gyorsított elbontására, a sorvadások gyorsított újjáépítésére a szervezetünk mikroorganizmusokat vesz igénybe. A gombák szaporítását már a konfliktus-aktív szakaszban elkezdi a szervezetünk, míg a baktériumok és vírusok a megoldás utáni szakaszban jelennek meg. Döbbenetes, tény az is, hogy a mikroorganizmusok csak és kizárólag a megoldás utáni szakaszban mutatnak aktivitást, csak akkor „dolgoznak”.  

            Ha figyelmen kívül hagyjuk a kétszakaszúság törvényét, és a tüneteket csak a megoldási szakaszban vizsgáljuk, akkor elkerülhetetlenül téves következtetésre jutunk: úgy tűnik, mintha a bacilusok „elszaporodtak, megtámadtak” volna! A fáradságot, levertséget, gyengeséget is a mikroorganizmusok tevékenységének tulajdonítottuk! Ezért neveztük el őket – tévesen!!! – kórokozóknak.

Ha kiterjesztjük a vizsgálódást, részek és részadatok helyett a teljes egészet vizsgáljuk, akkor beigazolódik, hogy ez így nem stimmel. Sőt! Még a mikroorganizmusok is a természet-törvényekhez igazodnak. Erről szól a negyedik természettörvény. Előtte még a harmadik természettörvény következik.

* Az ötszáz hideg és ötszáz meleg betegséget még tovább részletezték, és szeparálták további tízezerre, de lényegében ugyanazon folyamatról van szó, csak a neve és a megjelenési formája más, pl. bőrpír, erythema, csalánkiütés, ekcéma, stb. Összességében tehát csak kb. ezer betegség, vagyis ötszáz biológiai különprogram létezik!

Az ontogenetikus rendszer    

A harmadik biológiai természettörvény

a rákos és rákkal egyenértékű megbetegedések* ontogenetikus  (vagyis egyedfejlődéstől, csíralemezektől függő) rendszere.      

(Nem kell megijedni az "ontogenetikustól". Egyszerűen csak annyit jelent, hogy egyedfejlődéstől, csíralemezektől függő, csíralemez központú. Nem létezik más, csak rákos és rákkal egyenértékű elváltozások, mindegyik, ami "nem külső behatásra" alakul ki. Csak a konfliktusok megélés intenzitásában (súlyosságában) és a konfliktus-aktív szakasz időtartamában van különbség. Az elváltozásoknak azonos a mechanikája. Rákkal egyenértékű elváltozás pl. a mozgásbénulás, a cukorbetegség, a szklerózis multiplex, stb.)

A harmadik természettörvénynél kezd igazán lenyűgözővé válni az Új Orvostudomány. Hamer doktor megfigyelte, hogy egyes szervek, szervcsoportok a megbetegedés és helyreállás során „ugyanúgy működnek”. Vannak szervek, amelyek a konfliktus-aktív szakaszában daganatot, (tumort, sejtszaporulatot) produkálnak, aztán a megoldási szakaszban a daganat mikroorganizmusok közreműködésével (gyulladás kíséretében) elbontásra kerül. Más szervek, szervcsoportok pedig, a konfliktus hatására sorvadást (szövetcsökkenést, nekrózisokat, líziseket, fekélyesedést, ill. funkciócsökkenést, funkciókimaradást) produkálnak, ezek a megoldási szakaszban újjáépítésre (helyreállításra) kerülnek.

Elkerülhetetlenül felvetődött benne a kérdés, vajon mi lehet a közös ezekben a szervekben, szervrészekben, hogy ugyanúgy működnek?
Ha van kérdés, van válasz. Hamer doktor meg is találta: ugyanazon csíralemezből származnak!  

De mi az a csíralemez? Menjünk vissza a kezdetekhez! Amikor a petesejt megtermékenyül, végbemegy benne az első sejtosztódás. Eldől, hogy az egyed, egyén jobbkezes lesz, vagy balkezes. Ennek döntő jelentősége van az Új Orvostudományban, mint ahogyan az később megfigyelhető. Az osztódó sejtek előbb szedercsírát, aztán hólyagcsírát alkotnak. A fejlődés 17. napjára, a hólyag-csírában kialakul három „alapanyag-szövet” ezek az ún. csíralemezek, a belső, középső, és külső csíralemez. A csíralemez megnevezés nagyon találó, ugyanis még százéves korunkban is, minden egyes szervünk, szövetünk, sejtünk hozzátartozik valamelyik csíralemezhez: amelyikből kifejlődött. Hamer doktor rájött arra, hogy az elváltozások, a megbetegedések kialakulása a csíralemez származáshoz igazodik. Ez a közös nevező!
  Az ide tartozó kép a Szerv Atlaszból:





 Innen az „ontogenetikus rendszer” meghatározás. Anélkül, hogy itt tudományos részletekbe bocsátkoznék, - pedig nagyon izgalmas -  leegyszerűsítve összefoglalnám:  

A csíralemez származás határozza meg, hogy:

    1.,  az adott szerv vagy szövet egyáltalán milyen jellegű konfliktusra reagál,
           (falatkonfliktus, védelmi konfliktusok, önértékelési konfliktusok, elválasztási-, elhatárolódási konfliktusok)

    2.,  konfliktus-aktív szakaszban (először) az érintett szövet daganatot vagy sorvadást produkál,   

    3.,  pontosan melyik agyi részben található az elváltozáshoz tartozó ún. Hameri-góc,  (mert az elszenvedett érzelmi konfliktus az agyban, egy egyszerű CT felvételen kimutatható)

    4., a megoldás utáni szakaszban milyen mikroorganizmusokat vesz igénybe a szervezetünk.  





A mikroorganizmusokat érintve, eljutottunk a negyedik törvényhez: A mikroorganizmusok ontogenetikus rendszere

A mikrobák rendszere

A negyedik természettörvény:  

a mikróbák (mikroorganizmusok: gombák, baktériumok, vírusok)  ontogenetikus (csíralemez függő) rendszere.

 „A negyedik természettörvény az, ami végérvényesen kiábrándít a régi orvostudomány félelmetes, babonás hiedelméből: miszerint a bacilusok megtámadnak, és áldozatul esünk. Kiderül, hogy nem vagyunk áldozatok, legfeljebb a saját tudatlanságunk és ignoranciánk (figyelmen kívül hagyásunk) áldozatai…”



 „Ugyanis még ezek a parányi élőlények is, szigorúan csíralemez-származáshoz igazodnak!

Ez azt jelenti, hogy minden csíralemeznek van saját specialistája, „szakmunkása”. A belső csíralemezből származó szöveteket mindig a gombák és a gombabaktériumok munkálják meg. A középső csíralemezből származó szöveteknél a baktériumok illetékesek, a külső csíralemezből származó szöveteket pedig, a vírusok állítják helyre.  

     (A vírusok létezése máig vitatott kérdés. A régi orvostudományban a vírusokat „rosszindulatú élőlényekként” tartották számon. A tudományos tény pedig, csak annyi, hogy ismernek néhány fehérje-részecskét, amelyek optimális környezetben képesek önmaguk másolására, vagyis képesek önmaguk reprodukcióit felépíteni. Életfolyamatot azonban nem folytatnak! Nincs anyagcseréjük, és nem lélegeznek!  Ebből kifolyólag, egy fehérje részecskére ráfogni, hogy rosszindulatú, kimeríti a babona fogalmát… A vírusok létezése mindmáig csupán feltételezés, a létezésükre csupán „más adatokból” következtetnek. Mivel a testünk számára ez a folyamat gyors és egyszerű, bizonyára ezért használjuk fel ezeket a fehérje-részecskéket a külső csíralemezből származó szervek helyreállításának, regenerálódásának folyamatában. Akárhogyis, a gyógyulási folyamat lezajlik nélkülük is, csak lassabban.)  

Amikor a negyedik természettörvény is napvilágra került, lehetővé vált az ötödik természettörvény megállapítása.

Az elváltozások biológiai értelme

Az ötödik természettörvény: a megbetegedésnek, az elváltozásnak biológiai célja, értelme, rendeltetése van.

Amikor Hamer doktor leírta a negyedik természettörvényt, ráébredt arra, hogy ezek a biológiai természettörvények nem csak a rákos megbetegedésekre, hanem minden „önmagától” (belülről, érzelmi túltengésből) kialakult elváltozásra érvényesek. Mindegyikre, ami nem kifejlődési rendellenesség, baleset, mérgezés, sugárzás, tehát nem külső behatás következtében alakult ki.

       Szigorú természettudományos feltételeknek megfelelően megállapítható, hogy ún. megbetegedés* csak érzelmi konfliktus következtében alakul ki, és az elváltozásnak (biológiai) értelme van! Egy túlélést és fajfenntartást elősegítő értelme:

ALKALMAZKODÁS!  


(* A baleset, mérgezés, sugárzás, stb. következménye nem nevezhető megbetegedésnek!)

Egy különleges konfliktushelyzetben (lásd DHS ismertetőjegyei), egy megoldhatatlannak tűnő stressz-helyzetben, ahol érintettnek, (áldozatnak!) érezzük magunkat, és a konfliktusnak túlélést veszélyeztető biológiai érzettartalma van , és megoldatlannak, megoldhatatlannak érezzük – jobb híján – egy szervi elváltozással reagálunk! Daganatnövekedéssel vagy sorvadással, attól függően, hogy biológiai szempontból mi lenne a megfelelő megoldás az elszenvedett érzelmi konfliktusra. A válaszreakció vezérlése agyunkba van programozva: ha számba vesszük az előttünk élő 25 nemzedéket, akkor 33.554.432 elődünkön alakította ki, tesztelte le, és járatta be az Anyatermészet a biológiai különprogramokat. 30 nemzedéknél ez több mint 10.000.000.000 (tízmilliárd) előd! Akik mind éltek, és túléltek a biológiai különprogramokkal!

Ha babonákat, hiedelmeket, alaptalan feltételezéseket nem tűrve, szigorúan természettudományosan, orvos-klinikai értelemben vizsgáljuk ezeket a testi, szervi elváltozásokat akkor ki kell jelenteni: Betegségek nem léteznek!!! A természetben csak ún. Értelmes Biológiai Különprogramok vannak (korábban betegségnek tekintett elváltozások, tünetek), amiket - az összefüggések ismeretének hiányában - teljesen félreértelmeztünk!

Hamer doktor szerint az iskolában oktatott orvostudományban egyetlen betegséget sem ismertek fel helyesen, mert csak részadatokat és részinformációkat értékeltek, ami - elkerülhetetlenül! - helytelen, téves megállapításhoz vezetett.

Az már más kérdés, hogy ha a biológiai természettörvényeket nem vesszük figyelembe, a konfliktusainkat záros határidőn belül nem oldjuk meg, akkor - ugyanazon természettörvények szerint - ki is zárhatjuk magunkat az élők sorából! Ha azt választjuk, megtapasztalhatjuk a kénköves poklot is, itt e világon, és könyörögve fogunk esedezni az (örökre) elaltató morfiumért. Ám a szenvedésért nem az Anyatermészet a hibás, hanem mi magunk, hogy súlyos konfliktusainkat hosszú időn keresztül nem oldjuk meg.

"Várunk valaki másra, hiszünk valaki másban, hagyatkozunk valaki másra, reménykedünk valaki másban, és közben belepusztulunk a megoldatlan, (vagy hosszú időn keresztül megoldatlan) konfliktusaink tüneteibe, elváltozásaiba."

Túlélésre, egészséges életre csak az számíthat, aki hajlandó vállalni magáért a felelősséget, és hajlandó cselekedni, kifogások és mellébeszéd, üres és bugyuta magyarázatok helyett hajlandó felszámolni komolynak érzett problémáit, konfliktusait, és rendbe tenni életét. Válaszokat találni a kérdésekre, kétségekre, és rendet rakni az életébe.

Mostmár legalább van egy megbízható térkép a kezünkben, hogy melyik konfliktust kell megoldani, melyik az, ami figyelmet érdemel. Az egészségügyi kísérletezésnek, és az ezoterikus kurkászásnak vége!               

A legszebb dolog, a biológiai természettörvények megismeréséből fakadóan, hogy ráébredünk arra a csodálatos tényre, betegség (és ún. véletlen!) nem létezik! Ezen túl -  megcáfolhatatlanul - képesek vagyunk kigyógyulni szinte bármilyen megbetegedésből!   

A kérdés most már nem az, hogy hogyan gyógyulunk meg,  hanem az, hogy akarunk-e vagy sem!  

Ha nem szeretnél komoly megbetegedéseket, vagy szeretnél kísérletezés nélkül, teljes bizonyossággal meggyógyulni, nincs más út, nincs más lehetőség,
meg kell tanulnod a biológiai természettörvényeket, és  meg kell ismerned a biológiai összefüggéseket!


Hogy erre legyen lehetőséged, hogy legyen esélyed,  ajánljuk figyelmedbe az előadásokat, tanfolyamokat.

http://ujmedicina.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=14&Itemid=7

Bekuldo: Szemtanu (J)

 

Hozzászólások a régi honlapról

Megjelent: 8265 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 311 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.2%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.3%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Belgium 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Kuwait 0.2%

Today: 315
This Week: 3051
Last Week: 5187
This Month: 10811
Last Month: 26389
Total: 1678335

Belépés