1. A FINOMÍTOTT CUKOR: A finomított cukor a gyártás során elveszíti minden rosttartalmát. A finomított cukor nyomelem- és vitamintartalma nulla. Ez azért érdekes adat, mert a megemésztéséhez többféle nyomelem és vitamin is szükséges.

Ezeket mind a szervezettől vonja el. Fogyasztása megterheli a hasnyálmirigyet, az inzulintermelő béta-sejtek kimerülnek. A hasnyálmirigyünk körülbelül ötszáz évre van kalibrálva, a túlzott cukorfogyasztás segítségével képesek vagyunk negyven-ötven év alatt elhasználni! Az emésztési zavarok hatvan-hetven százaléka megszűnik, amikor az étrendből kivonjuk a cukrot. 20-30 százalékkal növeli a gyomorsav mennyiségét, a cukor hatására a káros bélbaktériumok száma jelentősen megnövekedik. ....

2. A FINOMÍTOTT SÓ:  Só nélkül nincs élet, mégis a konyhasó fogyasztása kifejezetten egészségkárosító. Miért? Az általunk használt étkezési sónak kevés köze van a természetben előforduló sókhoz. A konyhasót finomítással nyerik. A finomítás során megbontják a só természetes egységét. A végtermék egy tiszta NaCl, mely a természetben, ebben az izolált formában nem fordul elő. A finomítás során a NaCl mellől elveszik a másik 82 elemet. Szervezetünk számára a sóban megtalálható 84 elem jelenléte és jelenlétének minősége a fontos (és nem a mennyisége). A finomítás során, több mint 2000 különböző kémiai eljárással, megbontják a só egységét és eltávolítják, az ipar szemében szennyezőanyagokként titulált elemeket. .......   

3. FINOMÍTOTT LISZT: Az 1870-es évek táján Széchenyi állíttatta fel az első olyan ipari malmot Magyarországon, amely képes volt a korpát a gabonaszem többi részétől eltávolítani. A lakosság egészen eddig az időpontig csak és kizárólag teljes őrlésű gabonából készült kenyeret fogyasztott, amelyhez a lisztet vagy saját kezűleg otthoni kis őrlőkön őrölték, vagy a közös falusi malmokban őröltették. A városok megnövekedésével azonban problémát kezdett jelenteni a lakosság ellátása, mivel a teljes őrlésű liszt csak rövid ideig volt tárolható a korpa zsírtartalmának avasodása miatt. A modern hengermalmi technológia nem a táplálék élettani szükségletek szempontjait, hanem a hatékonyság, gazdaságosság és tömeggyártás feltételeit helyezi előtérbe. Így azután ipari termékként egy nagy energiatartalmú, egyoldalú, elhízáshoz és más hiánybetegségekhez vezető, de nagy tömegben értékesíthető és fogyasztható terméket kapunk fehér liszt formájában. Mi is tehát a különbség a fehér, illetve a finomított liszt és a teljes őrlésű liszt között? A finomított liszt nem tartalmazza a gabonaszem héját és csírakezdeményét. A következő táblázat kis ízelítőt ad abból, hogy mit jelent ez az úgynevezett vitálanyagokra kivetítve. A finomított liszt kiőrlési vesztesége búza esetében a teljes őrlésű liszthez képest: ......
 

Forrás: http://vitalitas.org/component/content/article/12-eletmod/11-harommereg



Hozzászólások megtekintése a régi honlapról