Egészségünkkel kapcsolatban manapság egyre többször halljuk a következő két kifejezést: szabadgyökök és antioxidánsok. Legtöbbünk annyit tud róluk, hogy egy izgalmas akciófilm szereposztásához hasonlatosan a szabadgyökök a "rosszak és károsak", az antioxidánsok pedig a "jók és kívánatosak", amelyek elpusztítják az előbb említett "gonosz" szabad- gyököket. Ellenkező esetben ezek a "gonosztevők" belülről rombolják, gyengítik, betegítik és idő előtt öregítik testünket. Ezért minél több olyan ételt, italt illetve étrend-kiegészítőt fogyasztunk, amelyek sok antioxidánst tartalmaznak, annál egészségesebbek és fiatalabbak leszünk.

A lényeg végül is tényleg ennyi, de azért nézzük most meg egy kicsit részletesebben, hogy miről is van pontosan szó! A szabadgyököknek hívott atomok képződése alapszinten testünk egy természetes élettani folyamata. Sejtjeink az anyagcsere során oxigén segítségével tápanyagokat égetnek el, hogy így energiát termeljenek. Ennek a folyamatnak a során melléktermékként olyan oxigén molekulák szabadulnak fel, melyeknek páratlan elektronjuk van. Az elektronok olyan negatív töltésű részecskék, amelyek legtöbbször párosan léteznek, hiszen így tudnak kémiailag stabil állapotban lenni. Ha egy elektrontól valamilyen okból elszakad a párja, akkor a hiányzó elektron visszaszerzése érdekében az adott elem rendkívül könnyen és gyorsan kötést létesít egy másik atommal vagy molekulával és ennek révén egy kémiai reakció jön létre. Ez lehet kívánatos vagy nem kívánatos, azaz káros reakció egyaránt. A szabadgyökök tehát páratlan elektronokkal rendelkező és ezért a környezetükkel rendkívül reakcióképes molekulák. Meglepő módon a teljesen károsnak gondolt szabadgyökök közül néhány félére szervezetünknek még szüksége is van: immunrendszerünk által termelt szabad gyökök például vírusokat és baktériumokat pusztítanak el. Szóval bizonyos esetekben még hasznuk is van...

Akkor hol itt a probléma? Miért kell ellenük harcolni? A probléma a következő: bár a test normális működése közben keletkező szabadgyökök ellen a szervezet védekezni tud egy glutation nevű anyaggal, amely a szabadgyökök közömbösítésére termelődik a szövetekben, azonban egyre többünk esetében fordul elő az, hogy a különböző környezeti és életmódbeli, így legtöbbször külső tényezők hatására a szükségesnél több szabadgyök szabadul fel testünkben. A "túlterme|és" főbb kiváltó okai az UV sugárzás, az elektroszmog (p|.: TV, mobiltelefon vagy számítógép sugárzása), a füsttel és ólommal szennyezett levegő, a vegyszerek, a rovarirtó szerek, a dohányzás, a helytelen táplálkozás (p|. magas hőmérsékletre hevített étrendi zsírok - különösen az olajban sütés), a nem ellenőrzött cukorbaj, az érzelmi stressz, de a túlzottan kimerítő testedzés is. Gyógyítási eljárások is okozhatják szabadgyökök létrejöttét: ilyen a Röntgen sugár, az altatásban végzett műtétek, egyes gyógyszerek használata vagy a sugárkezelés.

Ilyenkor a megnövekedett számú, egyébként ártalmatlan szabadgyök megkezdi tombolását: a páratlan elektronjuknak párt kell találniuk BÁRMI ÁRON és erre leggyakrabban a sejtkultúrákban akadnak rá. Tehát ezáltal kémiai kötésbe kerülnek szervezetünk egészséges sejtjeivel és így egy nemkívánatos, pusztító és káros reakció, más szóval oxidáció következik be, amelynek bármelyik sejtalkotó áldozatul eshet. A szabadgyökök agresszívan megbontják a szervezet normális működéséhez fontos és a sejtek anyagcseréjének szabályozásában nélkülözhetetlen molekulák szerkezetét. Az ilyenkor lezajló romboló folyamatot legkönnyebben a következőképpen képzelhetjük el: ha veszünk egy almát és kettévágjuk, majd kint hagyjuk azt a levegőn, akkor néhány óra múlva a gyümölcs elszíneződik, bebarnul és fokozatosan fonnyadttá válik. Más szavakkal élve, pusztulásnak indul. Most képzeljünk el egy hasonló folyamatot úgy, hogy hosszú órák helyett mindez a másodperc tört része alatt zajlik le és nem egy almában, hanem a saját testünkön belül! Elég ijesztő, ugye? Pedig ezt teszik a szabadgyökök szervezetünk egészséges és annak működéséhez szükséges sejtjeinek alkotóelemeivel! Ráadásul ez egy láncreakciót indít be, melynek során még további szabadgyökök keletkeznek, amelyek még további pusztítást végeznek.

Milyen általunk is érzékelhető megnyilvánulásai vannak ennek a sejtszintű romboló folyamatnak? Az orvostudomány elsősorban a szív- és érrendszeri betegségeket (érelmeszesedést, koszorúér betegségeket), a daganatos megbetegedéseket, a szem- és az izületi elváltozásokat említi meg, de más megfigyelések az olyan központi idegrendszeri sorvadások, mint a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, az Alzheimer-kór, stb.. kialakulását is bizonyos fokig a szabadgyökök számlájára írják. Ha az oxidánsok elérik és károsítják a sejtmagban lévő DNS-t, utat nyithatnak a rosszindulatú daganatok kialakulásának. A szabadgyökök alapvetően kétféle módon játszhatnak szerepet a rák kifejlődésében. Aktiválják a különben egészséges sejtek génjeit, ezáltal kontrolálatlan, gyorsuló sejtnövekedést okoznak, vagy megakadályozzák a sejteket abban, hogy természetes halállal pusztuljanak el. A két mechanizmus bármelyike felelős lehet a betegség kifejlődésében. A szabadgyökök szerepet játszanak az öregedés folyamatának felgyorsulásában is: károsítják a szervezet kollagén kötőszöveti rostjait, ráncosítják a bőrt és csökkentik annak víztartalmát. A korai öregedés egyik okozója a "normálon felüli" kapcsolat a szabadgyökökkel. Egyes kutatások arra utalnak, hogy ha nem érné szervezetünket nagy mértékű szabadgyök- reakció, akkor az emberi életkor felső határa 120 év volna. Sejtjeink tehát egész életünk folyamán ki vannak téve a szabadgyökök által okozott károsodásnak, amely számos betegség és az öregedés egyik forrása is egyben.

Felmerül tehát a kérdés:
Mit tehetünk a szabadgyökök ellen? Van-e valamilyen megoldás?
Igen, van! A természet gondoskodott a megoldásról is. Az antioxidánsnak nevezett vegyületek képesek a szabadgyököket hatástalanítani. Az antioxidánsok azok az anyagok, amelyek egyfajta védőpajzsként működnek az ártalmas szabadgyökökkel szemben. Az antioxidáns vegyületek eltérő hatásmechanizmussal képesek közömbösíteni a szabadgyököket. Egyes antioxidánsok azáltal képesek semlegesíteni a szabadgyököket, hogy elektron átadásával megszüntetik azok gyök állapotát, és így kevésbé reaktív vegyületeket hoznak létre, míg mások felkínálják magukat az oxidációra, vagy segítenek a többi, már megrongálódott antioxidáns kijavításában, így a sejtek sértetlenek maradhatnak.

Az antioxidánsokra alapvetően jellemző, hogy egymás hatását erősítik és ,,összedolgoznak". Védik a szervezetet a káros anyagok okozta oxidációs sejtkárosodástól, erősítik az immunrendszert és csökkentik a szívműködési zavarok veszélyét. Az antioxidánsok mintegy utcaseprőként takarítják ki szervezetünkből a szabadgyököket. A legismertebb antioxidáns hatású vegyületek a következők: A-vitamin, E-vitamin, C-vitamin, Szelén, Cink és Magnézium. Ezeken túl egyéb- leginkább különböző növényekben megtalálható - molekulák is viselkedhetnek antioxidánsként. Sokszor nem is maga az antioxidáns hatású vegyület, hanem az azt tartalmazó növény vagy annak kivonata válik ismertté. A teljesség igénye nélkül felsorolva ezek a következők: karotinok (például a béta-karotin), bioflavonoidok, (növények által, a saját védekező mechanizmusukhoz termelt vegyületek), koenzim Q10, liponsav, kurkuma (ez egy fűszernövény), fokhagyma, ginkgo biloba, zöld tea és néhány aminosav is.

Nyolcféle E-vitamin hatású anyag ismert, melyek közül a természetes d-alfa-tokoferol a leghatékonyabb forma. Ez fáradhatatlanul nyeli az oxigén-szabadgyököket, miközben önmagát semmisíti meg. Egyetlen E-vitamin molekula ezer zsír molekulát képes megvédeni az oxidációtól. Különlegesen kedvelt antioxidáns, mert gátolja a szabadgyök- láncreakció kezdetét. Fontos szempont a többi zsíroldékony vitaminnal szemben, hogy az E-vitamin 60-70 százaléka a széklettel naponta kiürül. A C-vitamin és az L-cisztein nevű aminosav képes regenerálni az egyes E- vitamin vegyületeket. Ezek ugyanis visszaadják az E-vitamin elvesztett ionját, aminek következtében az újra antioxidánssá válik. A C-vitamin vízoldékony vitamin, ami megvédi a sejteket egymástól elválasztó membránokat és a zsírmolekulákat a szabadgyökök károsító hatásától. Számos szabadgyök befogására képes. A C-vitamin számottevő hiánya károsíthatja a keringési rendszert és a szöveteket. Bizonyos tumorfajták esetében védő jelleget biztosít, de az antioxidáns szerepe főleg más antioxidánsok, a karotin és az E-vitamin regenerálásában van. Gátolja dohányfüstben jelenlévő károsító és oxidációt előidéző anyagok hatását.

A civilizációs megbetegedések, főként a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében rendkívüli hatékonyságot tulajdonítanak a szelénnek. Annak ellenére, hogy szervezetünknek csak mikrogrammokban mérhető mennyiségre van belőle szüksége, egészségünk védelmében fontos szerepe van. Antioxidáns hatásán kívül jó hatással van az immunrendszer működésére is. A karotinok közül legtöbbször a béta- karotinnal találkozunk, főleg provitamin hatása miatt. A provitamin hatás azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között A-vitamin képződik belőle. A béta- karotin, a C-vitamin és a szelén szinergikusan segítik egymás munkáját az szabadgyökök pusztításában. Láthatjuk tehát, hogy fontos szempont a különböző antioxidáns anyagok megfelelő összeválogatása, hiszen így hatásuk tovább fokozható.

Fontos szempont lehet azonban az is, hogy melyik antioxidáns vegyület mennyire erős, azaz mennyi szabadgyököt képes semlegesíteni. Ez utóbbi alapján az antioxidáns vegyületek közül külön említést érdemel egy csoport: az OPC-k, (azaz oligomerikus proantocianidinek). Ezek olyan különleges fajta bioflavonoidok, amelyek jelenleg a világon az egyik legerősebb antioxidáns vegyületeknek számítanak. Klinikai tesztek igazolják, hogy az OPC-k antioxidáns hatása az E-vitaminnál ötvenszer, a C-vitaminnál pedig hússzor erősebb! Kétféle természetes forrása létezik: egy dél- franciaországban honos tengerparti fenyő, illetve annak kérgének kivonata és a szőlőmag kivonata. Az OPC-ket legelőször az elsőként említett fenyőfa kérgének kivonataként hozták forgalomba Pycnogenol néven. Extra erős hatásuk miatt az OPC-knek különösen fontos szerepük van a szabadgyökök elleni harcban.

A vitamin és táplálék-kiegészítő üzletekben az antioxidáns hatású termékek széles skálája megtalálható! Több féle természetes C-vitamin készítményt, természetes E-vitamint, béta- karotint illetve A-vitamint, Szelén, Cink és Magnézium kapszulát, Koenzim Q10-et, Ginkgo Bilobát, Liponsav és Fokhagyma kapszulát, illetve L-Ciszteint árusítanak. Ezeken túl azonban három olyan G&G termékre szeretnénk külön felhívni a figyelmet, amelyek kiemelkedő antioxidáns hatásúak és kifejezetten ilyen célt szolgálnak: Az egyik a Szuper Antioxidáns Plusz kapszula, amely többféle erős antioxidáns vegyület elegye. Tartalmaz C-vitamint, E-vitamint, Pycnogenolt, szőlőmag-, áfonya- és zöldtea kivonatot, kurkumát, A- vitamint és Szelént. Ez egy olyan komplex készítmény, amely a többféle, gondosan válogatott összetevőjének köszönhetően igazán erős védelmet nyújt a káros szabad- gyökökkel szemben. A gyors és erős hatást kedvelő vásárlóknak pedig "titkos favoritként" külön ajánlható a csak tiszta Pycnogenol-t tartalmazó azonos nevű termék, amely kapszulánként 30mg ható- anyagot tartalmaz. A harmadik az Astaxanthin 2mg (BioAstin ) kapszula, amely szintén a legerősebb antioxidáns, az OPC (Oligomeric Proanthocyanidins) forrása.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/eletmod/a-sejtek-haboruja---antioxidansok-a-szabadgyokok-ellen.html

Beküldte: Kunavar