Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2017Sep20

2014. December 17., Szerda 15:09

Alattomos hormonhatások élelmiszereinkben és környezetünkben

Írta:  Sayer Ji:
Értékelés:
(10 szavazat)
A biszfenolok szinte elkerülhetetlenül jelen vannak életünkben, és ezek és a hozzájuk hasonló vegyületek jelentősen befolyásolják korunk emberének nemi tulajdonságait. Férfiak elnőiesedést, nők férfiasodását, hormonfüggő rákokat, terméketlenséget és fejlődési rendellenességeket okoznak. Csak fokozott tudatossággal lehet az ártalmakat csökkenteni.

Forrás:Sayer Ji: Bisphenol A (BPA) Causes 100x More Harm Than Previously Imagined GreenMedinfo, 2014 dec. 6.
Fordította: Czárán Judit

Egy nemrég közzétett kutatás során a tudósok arra a riasztó következtetésre jutottak, hogy a biszfenol A nevű vegyület, amely ezer és ezer termékben megtalálható, és annak kevésbé ismert, de terjedőben levő változatai, a biszfenol S és a biszfenol F nagyságrendekkel jobban károsítja a fejlődésben levő fiú magzat endokrin rendszerét, mint amennyire azt a toxikológiai kockázatbecslések alapján eddig gondolták.

A vizsgálat eredményét a Fertility and Sterility (Termékenység és terméketlenség) című folyóiratban tették közzé "Új fejezet a biszfenol A történetében: a biszfenol S és biszfenol F sem biztonságos alternatívái a vegyületnek" címmel.
A tanulmány szerzői amiatt aggódnak, hogy míg a biszfenol A bizonyítottan toxikus hatását egyre több fogyasztó ismeri, és ezért az kezd kiszorulni a piacról, a gyártók egyre szélesebb körben helyettesítik a biszfenol A-t más biszfenol vegyületekkel, amelyeknek káros hatása kevésbé köztudott. Ezzel aztán sikeresen félre is vezetik azokat a fogyasztókat, akik lelkiismeretesen megvásárolják a látszólag "BPA-mentes" termékeket, és ezzel hamis biztonságérzetbe ringatják magukat.

A vizsgálat során egy újszerű "szervspecifikus szövettenyésztési" rendszert használtak, amelynek során egerek, patkányok és emberi magzatok heréiből vettek szövetmintát egy olyan kísérleti modell számára, amely pontosan reprodukál bizonyos működési mechanizmusokat, amelyek csak in vivo (élő szervezet alapú) rendszerekben figyelhetők meg, hagyományos in vitro (sejt alapú) modellekben nem. Ezt a kísérletet magzati here vizsgálati (FeTa) rendszernek nevezték.
Ennek során arra a nyugtalanító eredményre jutottak, hogy a biszfenol A hormonális-károsító toxikus hatása - különösen az a képessége, hogy gátolja a tesztoszteron által elősegített maszkulinizációs (férfiasodási) folyamatot a magzati fejlődés során - legalább százszor nagyobb lehet, mint korábban hitték.

De vajon hogy lehetséges ez?

Egy új vegyület, esetünkben a biszfenol A toxikológiai kockázati elemzését hagyományosan rágcsálókon végzik, és ezek eredményét (halálos dózis 50%/LD50) kivetítik emberekre, kizárólag a testsúlykülönbséget alapul véve. Vagyis nem veszik figyelembe a különböző fajok sejtjei közti alapvető különbségeket. Ahogyan az akut halálos dózis (LD50) meghatározásánál sem számolnak azzal, hogy nem feltétlenül áll fenn lineáris összefüggés a dózis és a hatás közt.

Ma már egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a józan észnek teljesen ellentmondva egy vegyület úgy is hathat a hormonrendszerünkre, hogy kisebb dózisban nagyobb kárt okoz, mint nagyobb mennyiségben.

A dolog annyira irracionális, hogy feltétlenül alaposabb magyarázatra szorul. Például ha X kémiai vegyület 1 mg mennyiségben programozott sejtelhaláshoz vezet, viszont 0,1 mg ugyanebből a vegyületből rákos elváltozást indít el a sejtben, akkor hosszú távon az utóbbinak (tehát a kisebb mennyiségnek) lesz végzetesebb a hatása, mivel a sejtelhalást egy őssejt által közvetített differenciált sejtpótlás követheti, míg a kémiailag kiváltott karcinogenézis az egész érintett szerv pusztulásához vezet.

Pontosan ez a helyzet, ugyanis a rég ismert szintetikus ösztrogénszerű anyag, a Diethylstilbestrol, embernél 10 000 nmol/l dózisban nem befolyásolta a tesztoszteron kiválasztást, viszont a BPA esetén már ennek a század része (100 nmol/l) csökkenti a tesztoszteron kiválasztást. Továbbá, patkányoknál és egereknél ez utóbbi töménység nem befolyásolta a tesztoszteron termelést. Azaz: a rágcsálók adataiból nem következik, hogy embernél is ártalmatlan ez a kis dózis.

A tudósok azt is megfigyelték, hogy ha a fejlődésben levő fiúmagzatot a terhesség 6,5 és 14. hete közt teszik ki biszfenol hatásának - ezt szokták a kritikus időszaknak tekinteni a "maszkulinizációs programozás" szempontjából - akkor ez nagyobb valószínűséggel vezet olyan világszerte vészesen terjedő férfi szaporodási rendellenességekhez, mint a "hypospadias [abnormálisan elhelyezkedő húgycsőnyílás], a cryptorchidism [rejtett heréjűség], a prosztata és az ondóhólyagok fejletlensége vagy teljes hiánya, az anogenitális távolság (AGD) [a végbélnyílás és a nemi szervek távolságának] illetve a pénisz hosszának a csökkenése.
Nyilvánvaló tehát, hogy a hagyományos toxikológiai szemlélet, amely abból indul ki, hogy egy toxikus anyag káros hatása egyenesen arányos azzal, hogy az illető anyag milyen koncentrációban van jelen, ma már nem tartható. Egy élő szervezet sokkal dinamikusabban működő és sokkal összetettebb rendszer annál, semhogy előre megjósolható lenne, hogy egy idegen vegyület miként fog hatni rá. Bármely biológiailag nem kompatibilis vegyi anyag, amely egy kritikus fejlődési fázisban éri a szervezetet, rendkívüli káros lehet. Ez azt jelenti, hogy jobb elkerülni minden szükségtelen találkozást az efféle anyagokkal, mint tartani magunkat ahhoz a szinthez, amit a hivatalos szabályozás "még elfogadható ártalomként" határoz meg.

Itt az idő tehát, hogy szót emeljünk minden biszfenolt tartalmazó termék betiltásáért. Hiszen mikor 3,4 millió tonnát állítanak elő belőle évente, és ennek 20%-át epoxigyantaként konzervek és fém italdobozok bevonására használják, nem tehetünk úgy - ismerve a legújabb tudományos eredményeket - mintha ezek a termékek nem okoznának masszív egészségkárosodást az érintett populációban. A tudósok szerint:

"A biszfenol A (BPA) széles körben ismert és használt belső elválasztású mirigyeket károsító vegyület, amelyet manapság próbálnak biztonságosabb anyagokkal helyettesíteni. Ezek közül a biszfenol S-et (BPS) és a biszfenol F-et (BPF) már használják, vagy nemsokára használni fogják a BPA alternatívájaként. Egy általunk kifejlesztett tenyésztési rendszer használatával már korábban kimutattuk, hogy humán magzati hereszövet tesztoszteron kiválasztását már 10 nmol/l BPA csökkenti, míg egerek és a patkányok csak százszor ekkora BPA-ra reagálnak csak. Az is kiderült, hogy az emberi embrió heréjében 10 nmol/l BPS vagy BPF elég hozzá, hogy csökkentse a tesztoszteron-kiválasztást."

Vigasztalásul...

Bár a BPA-hoz hasonló vegyületek rendkívül károsak az egészségre, számtalan vizsgálat szól arról, hogy az általuk okozott károk csökkenthetők és/vagy ellensúlyozhatók, még ha teljesen nem is küszöbölhetők ki. Az Azonos Jogokat Mindenkinek missziójával összhangban összegyűjtöttünk címszavakat a PUBMED-ből azzal kapcsolatosan, hogy bizonyos élelmianyagok és étrendkiegészítők képesek a károkat csökkenteni. Például:

  • Genistein: Természetes vegyület, amely élettanilag jelentős koncentrációban a szójában, a vörösherében és a kávéban található, és képes mérsékelni a biszfenol A okozta káros hatásokat.
  • Alfa liposav: Egészségboltokban kapható vegyület, amely csökkenti a biszfenol A herékre gyakorolt toxikus hatását.
  • Probiotikumok: A bifidobaktérium breve és a laktobacilus casei hasznos baktériumtörzsei csökkentik a biszfenol A felszívódását a belekből.
  • Folsav: Ez a vitamin (bár szintetikus, hacsak lehet folátot használjon) enyhíti a biszfenol A káros epigenetikus hatásait, amilyen pl. a DNA hypometilációja.
  • Fekete tea: természetes növényi anyag, amely ugyancsak csökkenti a biszfenol A sejtekre gyakorolt káros hatását.
  • Kimchi probiotikum: Az ebben a fermentált káposztakivonatban található baktérium törzs gyengíti a biszfenol A hatását.
  • Méhpempő: A méh dolgozók állítják elő a királynő számára ezt a pompás elixírr, amely ugyancsak gátolja a biszfenol A ösztrogenikus és sejtosztódásra gyakorolt (potenciálisan rákkeltő) hatásait.

Összefoglalva: Legjobb, ha messziről elkerüljük a biszfenolokkal való találkozást. Ám ez sokszor nagyon nehezen megvalósítható, hiszen elég, ha csak elfogadunk egy hőpapíros nyugtát egy bevásárlás alkalmával, vagy elfogyasztunk egy ételt, amelynek alapanyagai közt tartósított élelmiszerek is vannak. Mindazonáltal reméljük, hogy ez a tanulmány talán elindít egy mozgalmat, amely előbb-utóbb arra fogja kényszeríteni a gyártókat és a hatóságokat, hogy a biszfenolok kerüljenek tiltólistára.

Forrás: http://www.tenyek-tevhitek.hu/alattomos-hormonhatasok-elelmiszereinkben-es-kornyezetunkben.htm

Beküldte Kunavar

Megjelent: 1367 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 317 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 3.9%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Kuwait 0.3%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%
Austria 1.6%Belgium 0.2%

Today: 105
This Week: 1516
Last Week: 5161
This Month: 14863
Last Month: 20225
Total: 1606719

Belépés