Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Jul23

2016. December 20., Kedd 14:35

Minószi Csontváry, az asztrológia eszenciája egy állatjelenetben

Írta:  Dobos Csanád
Értékelés:
(5 szavazat)
Hogy lehet az asztrológia legfontosabb üzenetét és működési mechanizmusát egy festménybe összefoglalni, hogy a hozzá nem értő számára mindez csak egy gyönyörűen megfestett állat ábrázolásnak tűnjön? Ez az a kihívás, mellyel csak a legnagyobbak mertek megpróbálkozni az elmúlt évezredek során. De nemcsak az ilyen festmények megfestése a kihívás, hanem ezeknek a megértése és helyes értelmezése is – főleg a mi elbutult, elbutított napjainkban. De mi magyarok többszörösen is szerencsések vagyunk, hisz Pap Gábor és Csontváry munkássága alapján több kapaszkodó is számunkra létezik, így már csak rajtunk múlik, hogy tudjuk e ezt a tudást önállóan is hasznosítani.

Előzmény: A bokszoló lányok www.naput.hupont.hu/94

min csontvary1Hogy lehet az asztrológia legfontosabb üzenetét és működési mechanizmusát egy festménybe összefoglalni, hogy a hozzá nem értő számára mindez csak egy gyönyörűen megfestett állat ábrázolásnak tűnjön? Ez az a kihívás, mellyel csak a legnagyobbak mertek megpróbálkozni az elmúlt évezredek során. De nemcsak az ilyen festmények megfestése a kihívás, hanem ezeknek a megértése és helyes értelmezése is – főleg a mi elbutult, elbutított napjainkban.  De mi magyarok többszörösen is szerencsések vagyunk, hisz Pap Gábor és Csontváry munkássága alapján több kapaszkodó is számunkra létezik, így már csak rajtunk múlik, hogy tudjuk e ezt a tudást önállóan is hasznosítani.

E napút festészetnek az egyik legszebb, ha nem a legszebb példája a festői Szantorini hamuval borított romjai alatt eddig, 3500 éven át várta, hogy végre újra átadja üzenetét számunkra és utódainknak.

A művészettörténet tele van tévedésekkel és „nem értésekkel”. Egy-egy bedobott és végül elfogadott TÉVES eszme gátlástalanul át tudja programozni a valós történelmi szerepét és feladatát egy adott népnek, uralni tudja az adott kor és civilizáció megítélését az utókorban.  Ez alapján lehet politikai és vallási érdekeinek megfelelően, egyes szkíta népcsoportokat (pl. hettita, hatti) indogermán vagy akár szemita népcsoportoknak minősíteni. De ez alól mi sem vagyunk kivételek, hisz a finnugor elméletnek is ez az egyik ki nem mondott célja.

E tudatos manipulációban a művészettörténet, a régészet és a múzeum ipar is kiveszi a részét. E szakterületeken is az előrelépés, a siker feltétele a hamis indogermán vagy éppen szemita ideológiák kiszolgálása. Mivel a “Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!”, ezért a csillagos ég és a „művészet” kapcsolatáról jobb nem is beszélni! Jobb nem beszélni, mert esetleg könnyebben fellebben a fátyol, nemcsak a középkori, hanem az ókori fantom korszak egyre inkább joggal feltételezhető létéről és tényéről is - mely egy ma már önsajnálkozásból és gátlástalan kizsákmányolásból élő népcsoport történelmi identitásának nyújt hamis időrendi teret.

Ahogy e politikai érdeknek megfelelően a művészettörténet, régészet karöltve az iskolai oktatással, médiával és a vallási magyarázatokkal mindent megtesznek e hamis történelmi tudat létrehozására, úgy ha kell, az oda nem illő tárgyi emlékek átprogramozására, vagy akár az eltüntetésére is. De mivel a csillagok és a NAP égi ciklikus járása nem hazudik és ezt egyre többen felismerik e hazug, agymosott társadalmaikban is, ezért van szükség időnként a „takarító” brigádokra. Vannak, akik csak a „kényelmetlenné” vált régészeti leleteket tűntetik el a múzeumok polcairól, leginkább csöndben, láthatatlanul, mások viszont kalapácsot és csákányt ragadva a média kamerái előtt teszik mind ezt a szeretet istennőjének neve alatt hazug módon. De e „takarító” brigád mozgalmaknak vannak jóval hatalmasabb szervezetei is, melyek háborúknak, forradalmaknak feltüntetetett szervezkedéseivel „csoportosítja” át a nyilvánosságtól szigorúan távol tartott helyekre a félelmetesnek, veszélyesnek tekintett tárgyi leleteket, lásd a Holt tengeri tekercsek, egyiptomi és az iraki múzeumok féltve őrzött darabjainak és lelőhelyeinek sorsát. De ugyanezt a célt szolgálják a sivatagi szőnyegbombázások is, melyek örökre eltüntetik a még a felszínre sem került leleteket.

A minószi Nyilas antilop
Sajnos e tudatos torzításoknak, hamis átprogramozásoknak a krétai minószi kultúra is fokozottan van kitéve. Arról a civilizációról van szó, mely jellegében teljes mértékben eltér a klasszikus görög művészettől, és amely meglepően azonos képnyelvet, nyelvezetet használ, mint a mi magyar népművészetünk. Arról a minószi kultúráról van szó, melynek falfestményeire joggal illenek Pap Gábor megállapításai:
 
Egy szentkép nem attól szent, mert a témája szent… Attól válik szent képpé, hogyha a ráhangolódás állapotában tényleg hozzám fordul… Ha le tud hajolni hozzám, meg tudja simogatni a fejemet, tud hozzám szólni szavak nélkül úgy, hogy az valóban megnyugtasson, és irányt mutasson a jövőre.”
 
Az elmúlt két évben több menetben mutattam be az egyes minószi falfestmény rejtett szimbolikáját. Legyen az a Bikaugrás és a Mithrász kultusz kapcsolata[1] www.naput.hupont.hu/42, vagy éppen a Szantorini szigetén, a hamu alól kimentett „bokszoló fiúk” melyek se nem fiúk, ráadásul még nem is bokszolók – hanem éppen az IKREK csillagképet és annak üzenetét tudatosítják a hajdani szemlélőikkel[2]. Ekkor már fogalmazódott bennem egy kérdés: Mi késztet restaurátorokat arra, hogy a macska füléből ördög fület, a macska arcból pedig ördög fejet formázzanak? Tényleg csak tudatlanságból „tévednek” ekkorát, vagy ezt elő is írják nekik? (www.naput.hupont.hu/94)
 
IKREK küzdelemmel
Az IKREK küzdelemmel/ macskaarcú leány táncával eredetileg egy légtérben fellelt Antilopok falfestmény napút logikájának megfejtése azonban a mostanáig váratott magára.[3]
 antilopok
Pár percnyi szemlélődés után már özönlenek is a kérdések:

-  Lehet-e az antilopok falfestménynek is csillagkép megfeleltetése hasonlóan, ahogy a „bokszoló fiúknak" az IKREK csillagkép? Ha igen, akkor melyik csillagkép és miért épp az?

-  Van e szerepe e két falfestmény egymásra merőleges, derékszögű elhelyezésének?

-  Van e többlet célja a két falfestményt elválasztó ajtónak?

-  Két teljesen azonosnak tűnő növényevő patásnak (továbbiakban hívjuk antilopnak, bár a kecsesebb gazella megjelölés jobban illene rájuk) miért van két teljesen eltérő füle, ha a testfelépítésük pontosan megegyező? Az első antilopnak miért lóra jellemző, míg az őt követő patásnak miért kecskékre jellemző formájú a füle? Ennek a különbségnek esetleg szimbolikai üzenet értéke is lehet?

-  Milyen állatok ezek a patásak? Antilop, szarvas, vagy a jóval karcsúbb gazella, esetleg kecskék? Van e az élővilágban pontos másuk?

-  Az állatok testvonalának, a kontúrok eltérő vastagságának milyen szerepe lehet? Az erősebben, láthatóan sokkal vastagabban kihúzott vonalaknak, időnkénti besötétített felületek hordoznak-e többlet jelentést?

Ahogy hajdanán a két méterrel arrébb pompázó „bokszoló fiúk" úgy most ez az antilop falfestmény is a „ráhangolódás állapotában tényleg hozzánk fordul". Csak időt és lehetőséget kell adni számára a megszólaláshoz – de megéri!

A fülek kettőssége utalhat esetleg NYILAS vagy BAK csillagképre is? De akkor, miért a NYILAS ló fülű antilop van előrébb, hisz neki a BAK-ot kéne követnie a csillagos ég logikája alapján? És mit jelenthet e patás hátrafordulása? Talán ugyanazt, amit a szkíta aranyszarvasok egy részénél is megfigyelhetünk, és amire Pap Gábor is az előadásaiban felhívta a hallgatóság figyelmét? Továbbá a festmény középpontból, a nyak/farok függőlegestől tölcsértől kiinduló, erősebben kihúzott hullámos hát mozgásoknak talán szintén asztrológiai jelentése van? Talán éppen a minószi edényekről is jól ismert a vízöntő- paradoxon, „nyitott könyv" ábrája jelenik meg e vastagabb ecsethúzásokban?[4] De ha jogos ez a korai feltételezés, akkor mi köze a vízöntő paradoxonnak a Nyilas jegyhez? És mi a szerepe az antilopok farán lévő fekete hullámos csíkoknak, vagy éppen a hátsó lábak formás, gyönyörű ívének?

A válasz benne rejlik a falfestményben, csak merjük lassan, lépésről lépésre kibontani. Kezdjük a legutóbbi két kérdéssel:

Íbisz madár

Fordítsuk csak el a tekintetünket /fejünket és ezzel együtt a szemléletünket is derékszögben. Ekkor a legelésző négylábúak egyes részei önálló életre kelnek, de immár egy másik jelentés tartalommal. Az antilopok hátsó lábai ekkor madárrá alakulnak át! Nem is akármilyen madárrá! Annyira madárrá, hogy azok, akik nem tudják, hogy az antilop hátsó lábának részlete mindez, azok rögtön az Íbisz madárra asszociálnak. Arra az Íbisz madárra, mely vélhetően nagyon is összefonódik az egyiptomi íbiszfejű Thot istenséggel, kinek a megjelenési formái: a hulla(dék) evő madár vagy a majom. A madár a HALAK, a majom a szomszédos VÍZÖNTŐ jegy keleti szimbólumai. Mintha e két jegy összemosódna Íbisz személyében a vízöntő paradoxonnak megfelelően, ahol a Vízöntő jegy ráhullámzik a Halakra és átmossa annak eredeti tulajdonságait. De ez a vízöntő-paradoxon az íbiszfejű Thot legfontosabb szerepét is meghatározza: Amikor a Napbárka megáll az égi útján (azaz abbamarad a Nap égi vándorlása, mikor megszűnik az idő, azaz időanomália lép fel, időcsapdába kerül az élet), akkor Thot-ot ugrasztják ki az istenek, hogy rendbe tegye a dolgokat. Ismerős logika az Odüsszeia elemzésből? Thot a legbölcsebb isten, aki rendbe teszi a dolgokat. akár a sumér ENKI isten. Ez a történet egyértelműen a vízöntő-paradoxon megnyilvánulása, ahol a Napbárka megállása a vízöntői időcsapdát jelképezi.

 És hogy a megérezésünkben még inkább biztosak lehessünk ideje felfigyelni egyéb részletekre is. A két antilop hátvonala a vízöntői hullámzást, a „nyitott könyvet” idézi meg. Mindezt a BAK kecske állattestben, melynek a vége a HALAK világkorszak madarát is megidézi. BAK-HALAK-VIZÖNTŐ együttese – ez mely önálló jelentést is hordoz: ez a vízöntő-paradoxon alap szimbolikája évezredek óta! De nem is akármilyen madarat, az íbisz madarat, mely az egyiptomi Thot íbisz fejű isten révén mind szimbolikájában, mind működésével szintén a vízöntő paradoxonnal hozható kapcsolatba! És ha úgy érezzük, hogy semmi helye az egyiptomi Thot istenséget idekeverni a hajdani szantorinin feltárt falfestményekhez, akkor elég csak két méterrel arrébb a „bokszoló fiúk” falfestményre tekinteni. Ott az egyiptomi macska fejű Basztet istennőnek jutott kiemelkedő szerepkör[5], amit annyira titkol a „szakértői gárda”, hogy Basztet istennő macska füléből is inkább ördög szarvat kreáltak, csak, hogy ne kelljen kimondani a valóságot.[6] Ez a Madár/HALAK kapcsolat jó támpontnak tűnik, hiszen az antilopokra merőleges falfelületen az IKREK csillagkép jelenik meg a „bokszoló fiúk” ábrájában elrejtve. Mi is a szerepe a merőleges tengelyeknek az asztrológiában? Mi is az ÉLET és HALÁL tengely kapcsolata egymással? Talán itt is hasonló olvasható le, hisz az Élettengely IKREK csillagképe és a Haláltengely HALAK keleti szimbolikája egymásra merőleges falfelületen jelenik meg.

De akkor most mely csillagképhez lehet köze a két antilopnak? A HALAK és a BAK jegyekhez a VIZTÖNTŐ paradoxonnal együtt, vagy inkább a NYILAS és a BAK jegyekhez, amire az antilopok füle is utal? A „bokszoló fiúk” IKREK kapcsolat beazonosításában egyik kulcs lépés az IKREK csillagkép csillagainak és a „bokszoló fiúk” alakjának összeilleszthetősége, egymásnak megfeleltethetősége volt. Ha ez a megfeleltetés akkor érvényes volt, akkor talán ennél a falfestményre is az lehet. Ne felejtsük el, vélhetően ugyanaz a logika hatja át mindkettőt. Ezek nem fotószemléletben készült sport és állat, növény ábrázolások, ahogy ezt az önmagát sokra tartó „szakember” gárda rendszeresen magyarázza nekünk.

A Bak csillagkép helyett érdemes rögtön a Nyilas csillagképpel próbálkozni, mely az egyik legtöbb csillagot magába foglaló csillagkép az esti égbolton. Több tucat szabad szemmel is látható csillag tartozik e csillagkép fennhatósága alá, melyek nehezen kivehető formát írnak le. Azonban van egy könnyen felismerhető jellegzetessége e csillaghalmaznak, mely ma már nem tartozik közvetlenül a Nyilas csillagképhez, de szimbolikailag mégis nagyon is a része. Ez a Déli Korona félköríve. Ha jogos a feltételezés, akkor talán ennek a látványos félkörív az antilopok testén is jelen van. És ott is van, méghozzá az első antilop nyak-szügy részénél! Ezek után érdemes élni a feltételezéssel, hogy a két antilop a NYILAS csillagkép a hozzá tartozó szomszédos csillagképekkel együtt fogalja magába! De keresünk további gyorsan és könnyen megfeleltethető részeket a falfestményen és a csillagos égen. Ilyenek a kinyúló szarvak alakjai, sőt az első antilop farkának íve is, ami már a Skorpió jegy jellegzetes ívén alapul! A hozzászokott szem, szinte már játszi könnyedséggel rajzolja ki az antilopformákat a Nyilas-Skorpió zodiákus jegyhalmaz csillagaiból. Felismerhetőek az antilopok fejei, sőt a lábai is… De ennek a tényleges igazolásához célszerű már a számítógépet is igénybe venni, hogy majd egy nyári estén aztán a saját szemünkkel is megbizonyosodjuk ezekről.   

NYILAS, DÉLI-KORONA, SKORPIÓ

NYILAS, DÉLI-KORONA, SKORPIÓ valamint a felette látható, de kevésbé ismert Kígyótartó csillagkép alsó része (melyet akár a 13. állatövi csillagképnek is lehetne tekinteni) és végül a kép jobb szélén a félbevágott MÉRLEG csillagkép. A BAK csillagkép nem szerepel az fotón, mivel a Nyilas csillagkép előtt látható.

csillagos égbolt

Ugyanez a csillagos égbolt, immár a zodiákus jegyek belerajzolása nélkül. Igy már sokkal nehezebb ráismerni a csillagos égbolt ezen területére, azonban a kép közepén a Skorpió ellapítót S alakja mégis jó kiinduló támpont lehet a szemünknek, ahogy a Déli Korona halovány (félbevágott szív alakú) íve is alul. De nem csak ezek. A Déli Korona feletti, a magasba továbbnyúló “ág, szarv” szintén vezeti a szemet. Érdemes ennyi támpont után újra ránézni az antilopokra és további hasonló formát felfedezni e csillagokkal „teleszórt” fotón is.

Az első antilop

Az első antilop erősen megvastagított félköríves szügy vonulata a Déli Korona csillagképnek felel meg. Ha a feltételezés helyes, úgy a hátrafordított fej és a szarv is kirajzolódik! De nem csak az, hanem a patás hullámos hátvonulata is.

Skorpió csillagkép


A Skorpió csillagkép jellegzetes formája viszont az első antilop hátsó hasfalát, valamint a farkának félkör ívét rajzolja ki… és így tovább.

Ez nem véletlen!

Feltűnő, hogy az antilopok farán lévő lapított S íveknek nincsen csillag megfelelője! Mégis a festményen szerepelnek, ráadásul vastag vonalakkal kihúzva az antilopok testén, de miért? Mert e íveknek az íbisz madarak szárnyának megjelenítésében vannak elsődleges szerepei! Ezen kecses ívek által tudnak valójában megjelenni a képen az íbisz madarak is! Ez nagyon tudatos napút logikát jelez, aminek célja a HALAK-VIZÖNTŐ-BAK hármasság, azaz a vízöntő-paradoxon megjelenítése is!

Két éve már, hogy Pap Gáborra hivatkozva egy szkíta erkölcsiséget és szellemiséget állítólag jól ismerő kalmár „szakértő” az IKREK csillagkép és a „Bokszoló fiú” festmény kapcsolatát nemes egyszerűséggel marhaságnak minősítette. Hisz „ami meg vagyon írva” az meg vagyon, ami nincs – az ugyebár nincs. Sajnos az arroganciájáról és durva nyilvános megaláztatásairól elhíresült SÁRdobáló „szakértő” akkor még arra sem vette a fáradságot, hogy legalább az ilyen sommás és lejárató véleményének nyilvános hangoztatása előtt kikérte volna az általa rendszeresen hivatkozott Pap Gábor véleményét, vagy legalább fellapozta volna a professzornak bármelyik könyvét a képek-csillagjegyek kapcsolatáról. E közismert kalmárlelkű, bár önmagát „szkíta erkölcsű”-nek aposztrofáló „szakértő” a szokásához méltóan azonnal a nyilvános megaláztatás és a lejáratás jól ismert fegyverét ragadva tüzelt csak hogy másokat is lerántson ez által maga mellé a SÁR-ba. Esztelenül tüzelt, és valljuk be őszintén, végül egy hatalmas BAK-ot lőtt. Ő akkor IKREKRE vadászott (a szó többszörös értelmében is), de mégis akkor egy hatalmas BAK-ot lőtt. De nemcsak a tudatlansága és pökhendisége révén, hisz valóban a BAK közelébe csapódtak be a kisstílűségének rosszindulatú golyói. Csak két métert tévedett, hisz az IKREK „bokszoló fiúk”–tól két méterre tényleg ott található a BAK - az antilop falfestményen!

Jogos a kérdés ezek után, akkor most NYILAS / SKORPIÓ vagy inkább a BAK zodiákus jegyhez kapcsolhatók az antilopok, hisz eddig a Nyilas-Skorpió csillagjegyek égi tartományáról volt szó, most meg megint a második antilop BAK kecske füle vált fontossá? Valóban mindegyik megközelítés helyes, csak attól függ, milyen összefüggésben vizsgáljuk a falfestményt. Két antilop, de miért eltérő a fülük? Az első antilopnak lóhoz hasonló füle van, mely antilopnak a teste ráadásul leginkább a Nyilas jegy égi tartományából rajzolódik ki. Ez egyértelműen a LÓ-NYILAS jegy kapcsolatát erősíti. De a második, a Skorpió és Mérleg zodiákus jegyek égi területét felhasználó antilop miért egyértelműen kecske fülű? Hisz a BAK Kecske fülű antilopnak nem a Nyilas jegy mögött, hanem éppen előtte kéne megjelennie! Mi jogosítja fel a minószi festőt erre a „hibára”? A BAK és a SKORPIÓ jegyek közös sajátossága: e két zodiákus jegyet a MARS/SZATURNUSZ bolygópáros köti össze! Míg a BAKban a Szaturnusz van otthon és a MARS erőben, addig a SKORPIÓban ez fordítva található[7]. Akkor miért volt szükség a Skorpió jegy bevonására is? Mert a TEJÚT, az ötödik elem, az ÉLET-tengelynek van feladata most! Az IKREK „bokszoló fiúk” és a NYILAS-SKORPIÓ antilopokat ez a Tejút kapcsolja össze! Ez a láthatatlan rendező erő, mely nem látható, de nagyon is jelen van. Az a Tejút nemcsak a Nyilas, hanem a Skorpió jegyet is érinti. Azaz vizuálisan ők állnak ketten szemben az IKREKKEL a csillagos égbolton. A zodiákus jegyek közül ők hárman merítenek ténylegesen a tejúti energiákból, nekik hármuknak, az IKREKnek, a NYILASnak és a SKORPIÓnak van tényleges fizikai kapcsolata a tejúttal! De mit keres akkor ott a MÉRLEG csillagkép is, hisz a második antilop a MÉRLEG csillagjegy csillagait is felhasználja. A Mérleg sokáig a Skorpió csillagkép része volt, sok esetbe nem tekintették önálló csillagképnek –ahogy vélhetően most sem.

Ez kezd egyre bonyolultabb lenni, hisz ebben a két gyönyörű ártatlan antilopban az egész asztrológia üzenete van összefoglalva! Első olvasatra ez tényleg sok, ezért is érdemes most egy kicsit megállni és más összefüggésből is megvizsgálni, összefoglalni az eddigieket:

Adott egy szobán belül az egyik falfelületen az IKREK „bokszoló fiúk”, míg az erre szomszédos, de merőleges falfelületen a NYILAS két antilopja. Annak ellenére, hogy az IKREK és NYILAS jegyek között tengelykapcsolat létezik, mégis miért az egymással merőleges falfelületen láthatóak? Miért nem az egymással szemben lévő falon tekintenek egymásra, hisz ez lenne a logikus! Vélhetően ennek is asztrológiai oka van, és talán ez által nyer értelmet a festmények közötti ajtóbejárat is! Ez az ajtó bejárat, ami a TEJÚTra merőleges, hova is vezethet? Talán a haláltengely világába? Van e fény forrása ennek a láthatatlan szobá(k)nak? Milyen festmények voltak benn? Esetleg olyanok melyek a haláltengellyel vannak kapcsolatban? E felvetés továbbgondolása egyenlőre még nem lehetséges, a rendelkezésre álló hiányos információk hiánya miatt, de talán egy részletes régészeti feltáró anyag ismerete ezekre a kérdésekre is választ adhat.

És mi a szerepe az antilop hátsó lába révén az Íbisz madár és a vízöntő-paradoxon jelzésének is? A vízöntő-paradoxon szerint nincs önálló vízöntő világkorszak. Az itt fellépő időhiány 13 000 évvel később az Oroszlán világkorszakban áll helyre, addig „párhuzamos jegyhatás” érvénysül, ahogy a Képes Krónikánk képrendjében, vagy a vízöntő-paradoxon esettanulmánynak is tekinthető Odüsszeia napút menetében. Párhuzamos jegyhatás, mely szerint az egyes világkorszakok átmosódnak az őket követő világkorszak hatásával is. Azaz a NYILAS világkorszak a BAK világkorszakéval, ahogy a SKORPIÓ is a NYILAS világkorszakkal… és így tovább egészen az Oroszlán világkorszakig.

És itt érdemes egy gondolat erejéig megállni! Párhuzamos jegyhatás. Ha nem tévedek Németh Zsolt[8] A Képes Krónika miniatúráinak zodiákus elemzése kapcsán vezette be ezt a fogalmat. Ez az, mely Németh felismerése alapján az Odüsszeia napút rendjében is tetten érhető[9]. E kifejezésnek nincs nemzetközi szakirodalma még, de a nyoma minduntalan felismerhető, ahol szkíta gondolkodás volt jelen – így a minószi Krétán is!

Ezért volt fontos a két antilop alakjában a NYILAS-BAK, valamint a NYILAS-SKORPIÓ kapcsolatot együttesen jelezni, ahogy az antilop hátának erősen kihúzott hullámzásával a vízöntő-paradoxon működési elvét is! Ez tényleg szenzációs. Erre az elgondolásra és kivitelezésre még Csontváry, a legnagyobb NAPÚT festő is büszke lenne!

FÉNYHAJÓ vagy KARÁCSONYFA?

Előzmény: Karácsony éjjele és a betlehemezés a csillagos égbolton a Mithrász kultusz tükrében www.naput.hupont.hu/86

hajóKarácsony környékén minden görög város, falu főterének elmaradhatatlan díszlete a kivilágított hajó, a fényhajó. Annak ellenére, hogy a karácsonyfa az elmúlt évszázadban a görögöknél is a karácsony fő szimbólummá vált, mégis a hajó megmaradt, és újra reneszánszát élve, világit a decemberi sötétségben. De hogy mit is jelképez a hajó, azt már a görögök sem tudják- mert nem hallatnak Pap Gábort!

Ezt annak ellenére állítom, hogy Pap Gábor (tudtommal) konkrétan sosem foglalkozott a görögök karácsonyi fényhajójával. Mégis a magyar betlehemes hagyományunk és a csillagos ég viszonylatában olyanokat említ a könyvében, az előadásaiban, melyen keresztül rá ismerhetünk e fényhajó szimbolikájára is. Érdemes ennek megértésére is pár percet rászánni, hisz a kultúránk, és annak szimbolikái sokszor pont a görög tradíció megismerése révén tárják fel még jobban rejtett tudásukat, üzenetüket. Ne feledjük el, hogy a minószi krétán, 3500 évvel ezelőtt még egy testvéri közösséget alkottunk a mai görögség egyik legősibb etnikai népcsoportjával, mely szoros kapcsolat aztán a szantorini vulkán kitörését követően derékba tört. Ami akkor és ott megszakadt, az mégis részben feltárható e két kultúra alaposabb tanulmányozásával, összevetésével.

“Péliászt, Iólkosz kormányzóját arra figyelmezteti egy jóslat, hogy óvakodjék attól az embertől, akinek csak a fél lábán van saru. Egyszer egy ünnepségen ráesik a tekintete egy ifjúra, aki félig mezítláb áll ott. Iászón az, Iólkosz trónjának törvényes örököse. Megijed Péliász, vészjóslóan végigméri az ifjút. - Mit tennél, ha király volnál - kérdezi tőle -, avval az emberrel, akiről jóslat mondja, hogy meg fog ölni téged? - Iászón nem habozik. - Elküldeném Kolkhiszba az aranygyapjúért. - Mindenki jól tudta, hogy a kolkhiszi király éjjel-nappal varázshatalmú óriáskígyóval őrizteti az aranygyapjút. Iászón maga fölött ítélkezett. A király megparancsolja, hogy rögvest induljon útnak. Az ifjú gyorsan megácsoltatja a hajót - az Argót -, maga köré gyűjti a leghíresebb hősöket egész Görögországból, és egy szép hajnalon dagadó vitorlával kifut a hajó az iólkoszi kikötőből..."Robert Graves

sárkánykígyó, az aranygyapjú őrzője← Kép: Iaszón és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjú őrzője

Az Argó hajó és a betlehemezésünk gondolata már évek óta megfogalmazódott bennem, de mindig halogattam ennek legépelését. Azonban az elmúlt napok rejtett agymosásai végül is ennek (kicsit megkésett) megfogalmazására késztettek.

Idei év sajátossága, hogy több görög nagyvárosban is a fényhajó vitorlázatta eltűnt és helyette legelésző állatfarm vette át a helyét. Nem nehéz ráismerni az áthallásra és újabb szimbólum kisajátításának kezdetére. Ahogy nálunk Saul fiának, addig a görögöknél a változatosság kedvéért Ζάχαρη(Cukor) nagypapa állatmentő bárkájának kalandját élvezhette idén több ezer iskolai kisdiák, kiket iskolai program keretében szállítanak ilyen előadásra. Az áthallást felismerni nem nehéz. A legkisebb emberpalánták átprogramozása a legkedveltebb helyeken látszólag egymástól elkülönülten zajlik. Először a Ζάχαρη bácsi özönvizes kalandja, majd a Noé bárkájává átalakított fényhajók. És az őszinte, nyitott gyermeki lélekben e két esemény összeér. Így az özönvíz hőse, a jóságos Zaharin nagypapa, és annak a bárkája, ami már joggal sajátítja ki a fényhajó helyét és szerepét a bontakozó gyermeki lelkekben és tudatokban. Mindezt hasonlóan ahhoz, ahogy nálunk a hétágú gyertyatartó lassan már jobban tartozik a hivatalos „fenyőünnephez", mint Jézus személye a karácsonyhoz.

Ez ellen nem sokat tehetünk, hisz az politikai gépezet minden szintje erre van utasítva. Ezek észrevételezése esetén aztán könnyen az újabb kub/szüreal/ és egyéb „-izmus" vádjával találhatjuk magunkat szemben. Egyetlen lehetőségünk, hogy megértetjük e jelképeknek szerepét és szimbolikáját gyerekeinkkel, unokáinkkal, mielőtt ilyen módon átprogramozva kódolódik bele a tudatukba. És ha kell, akkor ehhez javasolt más népek valós, őszinte, ugyanolyan tőről fakadt tudását is beemelni a mienk mellé. Ezért tartom fontosnak Pap Gábor betlehemezéssel kapcsolatos előadásának tovább bővítését a görög fényhajó irányába is.

Robert Graves a fenti pár sorral vezeti be az Argó hajó, az argonauták és az aranygyapjú megszerzésének történetét. De mi köze a görög mitológia egyik legkalandosabb vállalkozásának a mi magyar betlehemes játékunkhoz? Annyi, mint Jézusnak az Argó csillagképhez és ezen keresztül a karácsonyi fényhajóhoz.

Már a vállalkozás és az argonauták vezetőjének Iaszón (JÁSZon)- nak a neve is jelképes. Ugyanúgy utal a magyar JÁSZ néptörzs nevére[10], esetleg az ÁzSia kontinens megnevezésére is, mint ahogy e kontinens szélén élt bibliai filiszteusokra is, mely jelzőket a XVIII századig a magyar bibliafordítások és oklevelek még folyamatosan egymással szabadon kicserélgettek. De ugyanez a név utal a csodálatos görög tengervilágra is, mely a Kréta szigettől északra található, részben utal arra a minószi Krétára is, ahol még a magyar és a görög kultúra őse még szerves egységet alkotott[11].

De mi is volt az Argó hajó küldetésének célja? Az aranygyapjú megszerzése. Ez elég beszédes cél: ARANY és GYAPJÚ. Biztos, hogy igaz van azon divatos véleményeknek, hogy e vállalkozás célja csak a Kaukázus egyes részein az aranymosásoknál használt, a folyóban lebegő aranydarabkák kinyerésére szolgáló gyapjú megszerzésére irányult volna? Én nem vagyok ebben annyira biztos. A görögöknek is volt már ekkor juha és gyapja is, ezért azért nem kellett volna az akkori szellemi elitnek, a görögség emberi értékek tekintetében is a legjavának, pusztán csak a haszonszerzés érdekében belevágnia e kalandba. Ez a kaland sokkal messzebb mutat önmagán, sem mint, hogy földi útvonal megfeleltetést erőltessünk rá. Ahogy Odüsszeusz utazása sem e földi tengereken[12], úgy szerintem az Argó kalandja sem e földi síkban zajlott, zajlik. Az égen kell keresni ennek az okát, és ehhez bizony nem árt az asztrológiát és időnként az asztronómiát, a csillagászatot is segítségül hívni e szimbolikák megértéséhez.

A Gyapjú –birka – a KOS jegyre, míg az arany, a Kos jegyben erőben lévő NAP bolygóra is utal. Tehát e utazás vélhetően a KOS világkorszak beköszöntésének évszázadaiban játszódhatott le szimbolikai értelemben. A Bika világkorszak vége felé, vagy már az azt követő KOS világkorszak kezdete táján, azaz az i.e. 2200-as évek körüli évszázadokban. És a kalandjukkal együtt járó csetepaté is mintha a KOS jegyben otthon lévő MARS bolygót idézné meg. Nehéz a kísértés, hogy ne kezdjek el számolgatni. Ha elfogadjuk a szantorini vulkán kitörésének radiokarbon vizsgálat eredményét, és ezt az időpontot korrigáljuk az 532 évnyi fantom korszak tényével[13], akkor nagyjából ugyanehhez az időszakhoz jutunk. I.e. 2200-as évek az Argoszról környéke... Ezen aztán el lehet tűnődni.

De nézzük mit is lehet Pap Gábor révén az Argoszról és az argonautákról megtudni.

"Iaszón (JÁSZon) vezetésével az argonauták, az akkori emberiség legjava, még tényleg egy közös hajón, az ARGÓn indult el a hatalmas küldetése felé"

„Ikreknek megfelelő a magyar csillagos égen, a bojtárok kettőse” 1.15 perc „Azt vegyük észre, hogy bizony le is feküdnek a földre a betlehemes játékok egyik jelenetében, és onnan kelti fel az angyal szava”.  

„Auriga/Argo ugyanaz a hangkapcsolat mely több butellán is együtt szerepel.”  1.08 perc

Papp Gábor„Hol van ez az Argo ma a csillagos égbolton? Sehol, mert három részre tépték szét. Nagyon jellemző, hogy az emberi tulajdonságokból a legnemesebbek vannak, azt nem tűrte meg együtt. Három részre szakították, ami csak egységében igazán fontos! Itt is megjelenik egy kereszt, amit a betlehemes játékokban a padlóra rajzolnak fel. Ez az álkereszt. 

Argó, egyetlen hatalmas hajó, melyet egyetlen egy szellemiség vezérelt, a Canopusz hatalmas csillag. Pusztán csak a szellemiség vezérli."

Egyenlőre ennyi Pap Gábortól, a továbbiakban vegyük át tőle a szót.

Mit érdemes tudni e Canopusz csillagról? Ahogy a Trója kapcsán már több tanulmányomban is említettem, Homérosz nagy eséllyel a Canopusz csillag mitológiai történetének Odüsszeia sorai közé csempészével jelezte számunkra, hogy merre is kell keresni a hajdani Tróját. Amolyan ókori GPS módszerrel, melynek fő viszonyítási pontja maga a Canopus csillag volt. Az a Canopusz csillag, mely egyrészről az égbolt második legfényesebb csillaga és mely Krétától délre már minden éjjel látható, valamint az a fényes csillag, amin az ARGÓ hajó is egyensúlyozik.

Pap Gábor az előadásában nemcsak a Canopuszt, hanem a Dél Keresztje csillagképet is megemlíti.  Bár sem a Canopusz csillag, sem a Dél-Keresztje csillagkép nem található a déli égbolt forgáspontjában, mégis mindkettő kitűnő irányjelzője a déli iránynak. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei: A fényerőssége miatt a Canopusz a könnyebben megtalálható, még enyhe fátyolfelhő esetén is, azonban az égi kereszt hosszabbik tengelye pontosabban jelzi a dél pólust és irányt.

Mohamed égi utazása

Ahogy Pap Gábor említi, a magyar betlehemesben a pásztorok keresztet rajzolnak a földre. De milyen keresztet, hisz Pap Gábor az előadásaiban egy másik, egy közeli keresztet is említ, a „hamis” keresztet, mely a hajdani Argó hajó maradványaiból tevődik össze. Talán annyira nincs is nagy különbség a két kereszt között?

Robert Graves több érdekességet is megemlít az Argó hajóval és az Aranygyapjúval kapcsolatban, melyek egyrészt megerősítik a KOS világkorszakkal kapcsolatát, másrészt érdekes módon utalnak a Mithrász kultuszra és a vízöntő-paradoxon kiváltójára, lezáró időszakára, az Oroszlán idő duplázódásra is. Hosszabb magyarázat nélkül legyenek ezek itt is megemlítve:

„Megint mások azt mondják, hogy Phrixosz és Hellé Nephelé és Ixión gyermekei voltak. Amikor egyszer az erdőben bolyongtak, találkoztak az anyjukkal. Bakkhoszi téboly szállta meg, s egy aranykost vezetett a szarvánál fogva. - Nézzétek - dadogta -, ez itt Theophané nénétek fia. A nénéteknek túl sok kérője volt, mire Poszeidón juhvá változtatta, aztán Krumissza szigetén kos képében meghágta. - És a kérőkkel mi lett, anya? - kérdezte a kis Hellé. - Farkasokká változtak - felelte Ínó -, és egész éjszaka Theophané után üvöltenek. De többet ne kérdezzetek, hanem kapaszkodjatok fel mind a ketten ennek a kosnak a hátára, és lovagoljatok rajta Kolkhiszba, ahol Héliosz fia, Aiétész király uralkodik. Mihelyt odaértetek, áldozzátok fel a kost Árésznek. m) Phrixosz végrehajtotta anyja furcsa parancsát, és az aranygyapjút fölakasztotta Árész kolkhiszi templomában, ahol egy sárkány őrizte.”

Farkasok, ami a KOS holdháza és az az Árész, aki a KOS jegyben van otthon.

„A gyapjúból csak akkor lett aranygyapjú, amikor Zeusz lett a felhőtlen égbolt istene, és magának sajátította ki az istennő Nappal kapcsolatos tulajdonságait - ezért mondja a Vatikán első mitográfusa, hogy ez volt „az a gyapjú, amelyben Zeusz az égbe szállt" -, de mikor viharokat támasztott, a gyapjú sötétvörössé változott (Szimónidész: Töredék 21.).”

Zeusz a Napisten jogokat bitorol? És ezt hagyják? Ez elég meglepő! Mintha Mithrász istenség kacsingatna be ide, aki amúgy is szimbolikai és előképe a Jézusi szimbolikának! [14] Továbbá az ARANYgyapjú sokszor sötétvörös, főleg amikor viharokat támaszt? Zeusz égi trónja az Oroszlán jegyhez kapcsolódik, ahol a vízöntő-paradoxon szerint a vízöntői időhiány pótlódik az Oroszlán jegy duplázódásával.[15] És ebben az Oroszlán jegyben, ahogy a KOS jegyben is a MARS és a NAP bolygóknak van meghatározó szerepe. A Napnak, melynek színe az arany és a Marsé, melynek viszont vérvörös.

 fényhajó szimbolikájá

Mivel a célunk a karácsonyi fényhajó szimbolikájának megértése, ezért célszerű e kis kitérő után visszatérni a fő gondolat menethez és Pap Gábor előadásának további részleteit is idézni.

„Ez az Argó csillagép az ekliptika déli centrumának a döféspontja felett egyensúlyozik. Egyensúlyi helyzetet teremt. Ha kitöltöm ezt a helyet, a tanító Krisztus  ábrázolások formáját kapjuk meg (1.17). Az Argó csillagképből indul ez a szellemiség, ami után majd testet öltve az ekliptikában szétszórja a sugarait. Innen indul el, de a túlsó égbolton kap testet, de ott már a Sárkány csillagkép, ami körbeöleli, az amit le kell győznie. Argóban Jézus még nem öltött testet, csak szellemi és lelki tartalommal van teli. És hol fog testet ölteni? A másik oldalon!”

Ahogy a talmud szerint is pártus származású Jézusból időközben Dávid családjából származó zsidó próféta vált, úgy elnézve a média adventi műsorát, cikkeit a karácsonyból Hanukka (vagy jobb esetben fenyőünnep). És most már az Argó hajó is lassan hasonlóképpen átalakul a jóságos Zahari bácsi özönvíz bárkájává. Mi meg a tudatlanságunkkal ehhez az átprogramozáshoz még partnerek is vagyunk. Azt, hogy a tiszta lelkű gyerekeink, unokáink ezt feltétel nélkül elfogadják az még érthető is, de hogy mi is gondolkodás nélkül ezt tesszük, az már szomorú. Ideje lenne felébredni és legalább a tradíciónk ismeretével és továbbadásával küzdeni e kollektív elbutítás ellen. Jézus szellemisége nem véletlenül fogan meg minden karácsonykor az Argó fényhajó tartományában, ahogy nem véletlen a testet öltése sem a betlehemes játékunkban. Ennek hatalmas súlya van! Kár lenne e hatalmas, az élet értelmét meghatározó kincsünkről (is) lemondanunk.


[1] A minószi (krétai) falfestmények motívumainak továbbélése a párthus/hun/magyar művészetben www.naput.hupont.hu/42

[2] www.naput.hupont.hu/94

 

[3] Fotók: Athén Régészeti Múzeum, II. emelet

 

[4] „És ez a vízöntő-paradoxon azonban több kerámián sokkal egyértelműben is felismerhető.

 

A két madarat ábrázoló váza

A két madarat ábrázoló vázáról Pap Gábor "nyitott könyv" Vízöntő-paradoxon ábrája jut az eszembe. Kétfelé szétáramló két madár jeleihullámmozgás, melyeket 3-3 részre bontanak a „dekád” időszakok. Középen a sötét madár alakja, mely mégsem holló, de mégis a madár teste egyértelműen egy megdöntött korsót rejt. És a madár alatt a szakadék, ahova még a madár is bezuhanhat. Érdekes módon a madár mégsem próbál a szárnyaival elrepülni, hanem csak a kifeszített ujjaival próbálja lezárni a szakadékot. De miért? Miért nem repül el? Talán, mert mások számára akar híd/hit lenni, melyen keresztül átjuthatnak az időszakadék felett? Talán ezzel próbálja meggátolni, hogy nemcsak ő, hanem az után érkezők se csússzanak bele az időszakadékba, ahogy Mátyás vagy éppen a pálosok hollója tette/teszi értünk?
A madár alakjának a központi íve, az elfektetett S forma, melyet látványosan, sokkal erősebben is húzott ki a rajzoló. Annyira szerepe van, hogy szinte már „értelmetlenül” ágaskodik a madár feje mögött az S egyik félköríve. Ez ugyanaz az S forma lenne, amiről korábban is szó volt mind a minószi, mind a szkíta logikában?”
    www.naput.hupont.hu/99

[5] A bokszoló lányok  www.naput.hupont.hu/94

[6] “Az „eltolt arcú lány” szemének formája a macskafélékre jellemző, ahogy a vélhetően „előretolt” arcéle is. A leány macska-oroszlán jellegét megerősíti csak a sötét pupillájában megbújó oroszlán jegy ábrázolására jellemző spirálforma, valamint a korábban már említett Oroszlán jegyre jellemző kéztartása is, hiszen ez a hátrafeszített kartartás nagyon nem jellemző bokszban! És még egy sajátosság, mely kétséget kizáróan utal a macska/oroszlán tulajdonságra: a falfestményen egyértelműen látható macskafülek! De míg a macskának a füle hátrébb helyezkedik el a szeméhez képest, addig az arányaiban elmozdított, hátratolt arc rekonstrukción már a szem fölé került a fül, így macska fül helyett immár ördög szarvnak tűnve! Az eltolt arc, a levágott orr/ajak végek és a figyelembe nem vett fülek olyan restaurálási hibák, melyek nem biztos, hogy csak figyelmetlenségből erednek!” - www.naput.hupont.hu/94

[7] Pap Gábor művészettörténész összefoglaló táblázata www.naput.hupont.hu/6 

[8] Németh Zsolt A Képes Krónika miniatúráinak átfogó értelmezése 

[9] Mikes International, Odüsszeia a napúton http://federatio.org/mi_per/Mikes_International_0415.pdf 27.oldal

[10] Tomory Zsuzsa: Filiszteusok hazája   http://tomoryzsuzsa.weebly.com/filiszteusok-hazaacuteja.html

[11] Canopus csillag, Menelaosz égi kormányosawww.naput.hupont.hu/93

[12] Mikes International, Odüsszeia a napúton http://federatio.org/mi_per/Mikes_International_0415.pdf 27.oldal

[13] Marcus Aurelius v. Diocletianus, valamint az 532 évnyi húsvét ciklus

Tóth Gyula a Szkítiától Maghrebig, a kitalált középkoron túl könyvében részletesen foglalkozik a Herbert Illig által felvetett kitalált középkor témájának magyar vonatkozásaival. Többszörösen igazolja, hogy tudatosan iktatták be a hajdani krónika írók a fantom időszakot a történelem időszalagjára. Tóth Gyula  e fantom korszak elfogadásának és elfogadtatásának legfontosabb kellékét a Dionysius Exiguus Krisztus szerinti időszámításában véli felismerni.

“… „a mi Urunk Jézus Krisztus 532. éve”. Dionysius Exiguus tehát a diocletianusi időszámítás 248. évét a Krisztus születésétől eltelt 532. évvel azonosította. Természetesen meg is magyarázta különös újításának okát: nem akarta egy keresztényüldöző tyrannus emlékét továbbvinni azáltal, hogy az éveket az ő trónra lépésétől számítja. Ehelyett úgy vélte sokkal helyénvalóbb, ha az évek számlálásának kiindulópontját Jézus Krisztus megtestesüléséhez rögzíti… A diocletianusi időszámítás 248. esztendejében felhagy a mártír kor szerinti datálással és áttér a Krisztus szerinti évek használatára. Diocletianus trónra lépésének 248. esztendejét Krisztus születésének 532. évével azonosítja. Mit tesz tehát? A 248-hoz hozzáad 284-et és így megalkotja a Krisztus szerinti 532-es dátumot.” - Tóth Gyula a Szkítiától Maghrebig  

 http://maghreb.blog.hu/2014/05/04/a_nagy_ciklus_iii_dionysius_exiguus

Akik nem ismerik Tóth Gyula könyvét és a fantom időszakkal kapcsolatos kutatásainak eredményét, azok számára mindenképpen érdemes a további idézeteket is áttanulmányozni, hiszen ezek az 532 évnyi időcsúsztatás okát és módját segítenek megérteni:  

“Miért épp a diocletianusi 248-as évnél vezette be Dionysius Exiguus a Krisztus szerinti évszámlálást? Milyen jelentősége lehetett ennek a 248-as évnek a diocletianusi időszámítás szempontjából? Vegyük észre, hogy semmi! A mártír kor szerinti évszámlálásban ez az év ugyanolyan év volt, mint az összes többi. Semmi lényeges dolog, semmi világrengető esemény nem történt ekkor. Az arszakida (pártus) időszámításban azonban már egész más a helyzet. Ott a 248-as dátumnak óriási jelentősége volt. A pártusok időszámítása szerint ugyanis ez a 248 nem más, mint Jézus Krisztus születésének éve! …

Lehetséges volna, hogy Dionysius Exiguus nem is a mártír kor éveit vette alapul húsvéttáblázatának megalkotásakor, hanem az arszakida időszámítást? Lehetséges lenne, hogy a csalást éppen ő követte el azáltal, hogy névleg ugyan a diocletianusi évekből indult ki, de valójában az arszakida évszámokat használta?... Dionysius Exiguus egy szkíta származású szerzetes volt. Scythia Minor tartományban, a későbbi Dobrudzsában született. Nyilvánvaló tehát, hogy szkíta származása révén ismerhette a pártusok időszámítását. Vegyük észre, hogy amikor mi a hunok első bejövetelét a legkorábbi általunk beazonosított idősíkon 168-ra toltuk vissza, és feltételeztük, hogy az ekkor kibontakozó szarmata, jazig, markomann, stb. támadások mögött már Attila seregeinek hőstetteit kell felismernünk, akkor kimondatlanul is megteremtettük az időrendi kapcsolatot az éppen felbomlóban lévő Pártus birodalom és Attila népe között… Ha tehát Dionysius Exiguus a diocletianusi évek helyett az arszakida dátumokat vette alapul húsvéttáblázatának szerkesztésekor, akkor szükségszerűen 532 évvel nagyobb dátumokat állított elő a kelleténél. Az arszakida és a diocletianusi évek között ugyanis éppen ennyi a különbség. Az arszakida időszámítás dátumai 248-cal nagyobbak az igazi Krisztus szerinti dátumoknál. Ha Dionysius Exiguus ezeket az arszakida éveket Krisztus szerinti évekké akarta volna alakítani, akkor minden józan számítás szerint 248-at le kellett volna vonnia belőlük. Ő azonban nem hogy nem vont le belőlük, hanem 284 év hozzáadásával még tovább növelte azokat! Így egy olyan Krisztus szerintinek nevezett fals időskálát hozott létre, amely a valódi Krisztus szerinti dátumoknál 532 évvel, vagyis éppen egy nagy húsvétciklussal mutatott többet! …

Amikor észrevettük a különös áthallást Marcus Aurelius és Diocletianus császár története között, akkor ezzel kvázi ki is mondtuk, hogy Diocletianus nem akkor élt, mint ahogy eddig gondoltuk. Ha figyelembe vesszük a korábban kimutatott párhuzamokat e két uralkodó története között, akkor abból logikusan következik, hogy e két császár egy és ugyanaz a személy volt.

Egyre világosabbá kezdett tehát válni előttem, hogy valami nagyon nagy baj, valami alapvető probléma van a mártír korral. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a mártír kor egy létező időszámítás, amely még manapság is használatban van. De vajon valóban Diocletianus trónra lépésétől indul-e? Gondolkodjunk csak! Diocletianus császár 284-ben lépett hatalomra. A trónra lépését követő első évek teljes nyugalomban teltek a keresztények számára. Aztán 292-ben Diocletianus kettéosztotta a birodalmát és bevezette a tetrarchia rendszerét. Ekkor még mindig nem kezdődtek meg az üldöztetések, a keresztények továbbra is békében gyakorolhatták hitüket. Vagyis nyoma sincs semmiféle üldöztetésnek, teljes a béke és a nyugalom, templomok épülnek, s a keresztények nem csak hogy azonos elbírálás alá esnek a nem keresztényekkel, de – úgy olvastuk: „még több kegyességet mutattak irántuk, mint mások iránt”. Miféle mártír korról beszélünk tehát? Hol vannak itt a mártírok? Persze tudjuk, hogy később, 297-ben már valóban elindultak az üldöztetések. De ekkor még mindig nem a keresztényeket üldözték, hanem a perzsák rút és visszataszító vallását, a manicheizmust! A keresztények üldözésére még ennél is tovább kellett várni: azok csak egészen későn, 303-ban, Diocletianus trónra lépésének 19. esztendejében indultak meg!.. Ezen a ponton az ember óhatatlanul elgondolkodik: ha az üldöztetések csak 303-ban indultak, akkor a mártírok időszámítása miért 284-ben veszi kezdetét? Ha ez az időszámítás 303-tól indulna, akkor valóban jogos lenne ez az elnevezés. Mivel azonban 284-től indul, így ez az éra inkább a keresztényüldöző császár emléke előtt tiszteleg, semmint a mártírok előtt. Lehetetlen, hogy ezt az ordító ellentmondást a korai keresztények figyelmen kívül hagyták volna…

A mártír kor nevét latinul így írjuk le: ANNO MARTYRUM. Vajon hogyan írnánk le latinul azt, hogy a pártusok időszámítása? Nos így: ANNO PARTHORUM, vagy még inkább: ANNO PARTHYRUM!” - Tóth Gyula

http://maghreb.blog.hu/2014/05/04/a_nagy_ciklus_iv_martir_kor

[14] „Ezt az értelmezést a mítosz egy további epizódja is alátámasztja, ami Mithrász és a Nap, a lángoló AEon közti harcot írja le. Az epizód végül egy megállapodással zárul. Ezután Mithrász elnyeri a Nap korlátlan hatalmát.www.naput.hupont.hu/48

[15] Mikes International, Odüsszeia a napúton http://federatio.org/mi_per/Mikes_International_0415.pdf 27.oldal

HOZZÁSZÓLÁSOK:

Jolika Weigel (facebook) Értem. Tudod egy dolog nagyon furcsa. Ezek az antilopok ahogy le vannak rajzolva nagyon hasonlítanak egyes barlang rajzokra. Még a felettük lévő vörös festék szinvilága is. De lehet, hogy csak a fotókon jelenik meg ez a hasonlóság.

Csanád Dobos Nem véletlenül. Pap Gábor és több kutató már régóta hangoztatja, hogy a barlangrajzok valóban igazodnak a zodiákus rendszerhez és a vizöntő paradoxonra a figyelem felhivás már ekkor e barlangokban megjelenik. https://www.youtube.com/watch?v=-DIWYP1TFoE

D.Cs.  Nem tudok elszakadni a felvetésedtől. Valóban e piros hullámos részek, mintha a benapozás határvonalát is jelölnék. Ahogy a barlang festészet sem választható szét a bejutó fényforrástól, még ha azokat mesterségesen is vágták, fúrták a sziklákon át. És ahogy a kazettás mennyezeteink, román kori templomaink sem választható el a napjárás logikától, úgy vélhetően oitt is valami hasonló lehetett.  Nagyon kíváncsi lennék e falfelületek valós tájolására és valóságos benapozási lehetőségére. eddig azoban ezekre akadtam, érdemes ezeken is elgondolkodni:  https://upload.wikimedia.org/.../Map_Akrotiri_1600_BC-en.png 

„Sector B possibly comprises two separate buildings, the one attached to the other. From the first floor of the western building, came the famous wall paintings of the Antelopes and the Boxing Children. The eastern building yielded the ? fresco of the Monkeys?, a composition of monkeys climbing on rocks at the side of a river.” http://odysseus.culture.gr/h/3/eh352.jsp?obj_id=2410

E tájékoztató alapján úgy tűnik, hogy a Sector Beta körzet két, kékes-szürkére beszínezett szobája közül a nekünk bal oldaliban Sector Betalehettek e falfestmények. Ennek azonban ellent mond, hogy e szobának nincs ajtaja. Ahogy a múzeumi kiállításon is látszik, az antilopokat és a „bokszoló” lányokat viszont egy ajtó választja el egymástól. Egy ajtó, mely a múzeumban nem vezet sehova, egy „vakajtó”, ami a falfestmények között volt eredetileg is. Azonban a másik szoba alaprajzán van egy érdekes ajtó, ami egy meglepő folyosóra vezet! Egy szűk, véleményem szerint 6-8 méter hosszú folyosóra, melynek gyakorlati funkciója nincs! De akkor miért építették? Mire szolgálhatott? Arra, amire a Nagy Piramis belsejében is a „légelvezető”-nek elkeresztelt folyosók, vagy amire a kelta emlékek, de akár a csíksomlyói Salvator kápolnában is megfigyelhető szűk folyosók (https://www.youtube.com/watch?v=RJUASrTyewk). Adott csillag fényének a bevezetésére, ráadásul „időkapszula” logika alapján is. Bár a mellékelt térkép nem jelzi a pontos É-D-K-Ny-i irányt, mégis mely csillag jöhet számításba?  Az, mely az adott népnek annyira fontos volt, melynek elég erős a fénye és mely a déli irányba keresendő. Véleményem szerint ez nem más, mint az általam sokat emlegetett Canopusz csillag, mely a Homérosz Odüsszeiájában is amolyan ókori GPS-ként funkcionált! (www.naput.hupont.hu/93) Az a Canopusz, mely az Szíriuszt követően a második legfényesebb csillag az esti égbolton, de mi mégis semmit sem tudunk róla, mert Európában csak Krétán (és Szantorinin) és attól délebbre látható.

 Forrás:  http://www.naput.hupont.hu/28#ixzz4TNEEzdtX

Megjelent: 417 alkalommal

Hozzászólások  

 
MIa
#1 BarlangrajzMIa 2016-12-22 20:55
Nagyon érdekes, hasznos cikk! Az elmúlt hónapokban találtak egész idáig ismeretlen barlangrajzokat. :o 14 000 évig fennmaradtak, hihetetlen. Itt egy cikk és egy video, akit érdekel nézze meg. tudomanyplaza.hu/.../
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 355 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Czech Republic 0.2%
United Kingdom 1.9%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 499
This Week: 4249
Last Week: 4994
This Month: 15688
Last Month: 26659
Total: 1565438

Belépés