Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Apr23

2014. Október 18., Szombat 17:35

Parlagfűről

Írta:  Weixl-Várhegyi László
Értékelés:
(12 szavazat)
Az emberiség hatalmas, tudásnak vélt önteltsége olyan mérhetetlen szellemi nyomorba juttatta a világot, amihez képest a sötétnek nevezett középkor is vakuvillanás! Sokkal boldogabb lehetne mindenki, ha legalább a középkori szintű kapcsolatuk és ismereteik meglennének a Természettel! A mai „tudomány" azt hiszi, hogy ismeri a természetet és megpróbálja azt irányítani, az helyett, hogy hagyná azt a természet örök törvényei szerint működni. A mai „ tudomány" leépíti az átlagemberek természeti törvényekkel kapcsolatos ismereteit.

ParlagfűKorábban még abban reménykedtem, hogy a felgyorsuló szellemi-lelki degeneráció ráijeszt a világra egy kicsit, és végre felértékelődik a Lajos Atyák, a bükki füves-emberek (pl. Gyuri bácsi) jelentősége. Sajnos általánosságban nem ezt tapasztalom: a leépülés nemhogy a folyamat hátterét, de magát a folyamatot sem engedi meglátni, az ember-tömegek számára.

Ezért van, hogy azok, akik a Természetet, a Valóságot, a manipuláció-mentes Igazságot keresik, mindig egyedül, vagy elvek köré gyűlt kis létszámú csoportokban tevékenykednek, a Tömeg által gáncsolva és minimum "bogarasnak" titulálva. Jobb is ha az embert „bogarasnak" titulálják, mert akkor az ilyen „bogarasok"nem engedik magukat a folyamatokat irányítók részéről manipulálni.

Igazán az sem jelenthet vigaszt, elégtételt "bogaras" társaim számára, hogy a Tömeg soha nem tapasztalhatja meg, milyen lélekemelő és harmónikus kapcsolat alakulhat ki Ember és Természet között. Ember-tömeg és Természet között soha!

Az egészséges Emberiség Emberekből áll, részeként a Természetnek.

A globalizálódó Embertömeg lebutított, ösztöneiken keresztül manipulált, Természettől elidegenített, és így az önálló létre alkalmatlanná tett egyedekből áll. Az önellátás képességétől megfosztva, kiszolgáltatva, ezáltal megfélemlítve már ideális falkatag, aki Tömeget alkotva, egymást kontrol alatt tartva uralható, vezényelhető, vagy -ha a "szükség" úgy kívánja – ritkítható, kiírtható. Ez az irtás van az AIDS-el a madárinfluenzával, a H1N1-el és az ebolával kapcsolatban, de ez van a sózás és a desztillált-víz ivás, veszélyesnek való feltüntetésével is.

Én nem keresem a Falka "biztonságát", a Természet erejét sokkal többre tartom. A végén amúgy is Ő fog győzni...

Allergiát idéznek elő sok embereknél az élelmiszerekben lévő E-számos adalékanyagok, az állati termékekben (hús-, tej- és tojástermékek) lévő tömegnövelőszer, hozamfokozószer, a gabonafélék gluténjei, a tejekben lévő laktózok, a vezetékes vizekben lévő rovarirtószer, gyomirtószer maradványok, ipari szennyezési maradványok, az emberek gyógyszermaradványos ürülékei, de a védekezést nem ezek eltüntetésre élezik ki, hanem a természetben régóta jelen lévő parlagfű irtására és egyéb más növények veszélyes kategóriába sorolására és irtási kötelezettségek előírásaival. Ezen allergiák miatt, a Természet által önmagában allergiát nem előidéző allergénné nyilvánított növényeket tartanak allergiát előidézőknek.

Ezek miatt vannak, akik a csalánfélék (Urticaceae), az útifüvek (Plantago spp.), a lórom fajok (Rumex spp.), a libatopfélék (Chenopodiaceae), a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) – Mexikóban néptáplálék a disznóparéj, melyet amarant-nak hívnak-, a fekete üröm (Artemisia vulgaris) és a fehér üröm (Artemisia absinthium) pollenjére érzékenyek. HÓDI (2005) felhívta a figyelmet az ország délkeleti részében erősen terjedő íva (parlagi rézgyom, Iva xanthiifolia) humánegészségügyi veszélyességére, mivel pollenje az ürömlevelű parlagfűnél erősebben allergizáló hatású. Ezt nem kell irtani, mert nincs olyan gyógyhatása, mint a parlagfűnek, ami rontja a gyógyszereladási mutatókat! Többen kitértek rá, melyet én már régóta szajkózok, hogy nemcsak a pollenek felelősek az allergiás megbetegedésekért. (FARKAS – SZÁNTHÓ 1995, VICTOR 2001, NÉKÁM 2003, ENGEL

2003). Az allergia kialakulásában szerepe van a virágporszemek mellett a légszennyeződésnek, a helytelen táplálkozásnak, a pszichés állapotnak és bizonyos öröklött tényezőknek is. A szennyező anyagok megtapadnak a pollen felszínén, a légutakba kerülve a nyálkahártyát károsítják. Ennek köszönhető, hogy az allergiás betegségek aránya csak kissé emelkedik nagy pollenmennyiség esetén (vidéki térségekben), míg sokkal jobban a városi környezetben, különösen a nagy közlekedési terhelésű részeken. VICTOR (2001) véleménye szerint nem az ürömlevelű parlagfű irtására kellene a hangsúlyt helyezni, hanem az életmódunkon kell változtatni, csökkenteni kell az immunrendszerünket érő terhelést és mérsékelni a levegőszennyeződést. Én ezt már 1988-ban leírtam, de meg akartak büntetni miatta.

Allelopatikus hatás

Az ürömlevelű parlagfű tartalmaz allelopatikus hatású aktív vegyületeket, melyeknek egy része vízoldható. A föld feletti növényi részeiből nyert kivonatok allelopátiás tulajdonságúak (BRÜCKNER 2001). BRÜCKNER (1998) vizsgálatában az amaránt, vagyis disznóparéj, vörös here, fehér mustár és búza csírázására és a csíranövény fejlődésére bizonyította laboratóriumi körülmények között a parlagfű extraktumok allelopatikus hatását. A levélkivonat hatása volt a legerősebb, megközelítette ezt a virágzaté, míg a termésé elmaradt az előző kettőétől. Eredményei szerint az allelopátiás tulajdonságért fenoloidok és terpenoidok együttesen felelősek. GEISMANN és mtsai (1969) megállapították, hogy az A. artemisiifolia által termelt toxikus anyagok szeszkviterpén-laktonok. NEIL – RICE (1971) szerint az ürömlevelű parlagfű fiatal levelei illékony gátló anyagokat bocsátanak ki, továbbá igazolták, hogy a gyökereiken is allelokemikáliákat választanak ki.

Az ürömlevelű parlagfű aktív komponensei nemcsak a magasabb rendű növények fejlődését befolyásolják, hanem algák szaporodására is gátló hatásúak. Bizonyított allelopátiás képessége az interferencia részeként hozzájárul a növény gyors elterjedéséhez, nagymértékű térfoglalásához (BRÜCKNER és mtsai 2001). Laboratóriumban végzett kísérletekben a levél- és hajtásrészek vizes, alkoholos és acetonos kivonata 20-54 %-kal csökkentette a szója (BÉRES és mtsai 2001), 20-40 %-kal a kukorica, napraforgó, borsó és bab csírázását (BÉRES és mtsai 2002, KAZINCZI és mtsai 2002). A kivonatok legjobban a bab csírázását csökkentették, a további sorrend az A. artemisiifolia extraktumokkal szembeni érzékenység alapján: kukorica, napraforgó és borsó (TÓTH és mtsai 2001). Ez egy ferdítés, mivel akkor ahol parlagfű van a földeken, nem szabadna kikelnie sem a borsónak, sem a napraforgónak, sem a kukoricának. A Természet azt igazolja, hogy pontosan az ilyen termőföldeken kevesebb a parlagfű, azaz nem a parlagfű gátolja a kukorica fejlődését, hanem fordítva

Hasznos tulajdonságai (végre ezt is elismerik azok után, hogy régóta terjesztem ezt):

Kanadában a virágzó növény teáját a népi gyógyászatban helyi vérzések és gyomorbetegségek ellen használták (BAUSOR 1937). Szétmorzsolt leveleit az indiánok rovarcsípésre, gyulladt sebre rakták. A levelek főzetét fejbőr lemosására, bőrbetegségek gyógyítására, borogatását elfertőzött sebek és szemgyulladás kezelésére ajánlják. Összehúzó hatású teájuk bélgörcs, székrekedés, hányás, mellhártyagyulladás és láz ellen jó. A gyökérfőzet enyhíti a menstruációs panaszokat (BREMNESS 1998). Az indiánok is fogyasztották fűszerként, meg önállóan is, csak ezt megint „elfelejti" a kutatás megemlíteni!

Magja kemény teleken a szárnyas apróvad (foglyok, fácánok) fontos kiegészítő tápláléka (BALDWIN és HANDLEY 1946), meg az indiánoké is az volt, csak ezt megint „elrejtik" a vizsgálatot végzők. Magja olajban gazdag, tápértéke megközelíti a szójáét, ezért télen az énekesmadarak szívesen fogyasztják, s ezzel sajnos gyakran terjesztik is (JÁRAINÉ 2003). GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS VI. évfolyam 1. szám 2005. december

Etetési vizsgálatokkal megállapították, hogy a zöld növényt a juhok minden fenológiai stádiumban elfogyasztják. Kísérleteikben in sacco módszerrel meghatározták a teljes növény, a mag, illetve a magdara ruminális emészthetőségét szárazanyagra, nyersrostra és nyers fehérjére. A vizsgálatok a növény teljes életciklusát érintették. Jelentős nyersfehérje tartalmat és harmonikus aminosav-összetételt állapítottak meg. A növény nyersfehérje RD értéke 89,6 %, ED értéke 71,2 %. A mag sértetlenül a juhok számára gyakorlatilag emészthetetlen. A magdara nyersfehérje tartalma kiemelkedő, RD értéke 93,5 %, ED értéke 74,3 % (HUSVÉTH és mtsai 1999), azaz tökéletes húspótló!

Megint verik a lármafát. Most, a nép közellenségévé kikiáltott parlagfű, a papírnyár és az összes virágzó fa levegőben szálldogáló virágpora ellen kongatják a harangokat.

Az asztma, allergia rohamos terjedéséért a szerencsétlen parlagfüvet teszik meg egyes számú közellenségnek, s riogatják vele a lakosokat. Tudom, borzasztó a kivörösödött, könnyező szemű, orrfúvásban szenvedők látványa, de! Ha jól belegondolunk, akkor a teremtő globálisan teremtette meg ezt a világot virágporostól, poratkástól, fástól-bokrostól és emberestől együtt.

Érdekes, hogy évezredeken át nem is hallottunk allergiáról. Szépen együtt éltünk az allergénekkel, amit hangsúlyozok: időtlen idők óta szimbiózisban él velünk, a természet koronájának kikiáltott környezet és önpusztító lényekkel, az emberekkel. Miért van az, hogy egyeseknek semmi köze az asztmához, allergiához? Velem együtt, szemtelenül jövünk-megyünk, szívjuk a gaz virágport, az autók bűzét, a politika és média mocskát magunkba, mint az anyatejet, s mégsem tüsszengetünk? Miért van az, hogy sokan már csecsemőkorban elkezdik asztmás, allergiás rohamaikat, s életük végéig szenvednek ebben a népbetegségben?

Megmondom miért:

Ha szomatikusan nézzük a dolgokat, akkor az A vércsoportúak alkatilag egyenesen a stresszre hajlamosak, s a stresszhelyzetek váltanak ki belőlük allergiás rohamokat. A B vércsoportúak viszont az elfogyasztott táplálék által válnak hajlamossá az allergiára. Az AB vér-csoportúaknak olyan magas az immuntoleranciája, hogy a leginkább környezet és stressz-tűrőek, és kétszeres mennyiségű antitest áll rendelkezésükre az allergének legyőzősére.

Fizikálisan a pollenek, porban található lektinek, kölcsönhatásba lépnek belégzéskor a szervezet antitestjeivel, amik a hisztamin felszabadítása mellett más kémiai allergéneket is kibocsátanak (kinineket), amik a garat nyálkahártyának vizenyőjét, a tüdő hörgőcskéinek görcsét, orr nyálkahártya és a szem könnyezését váltják ki.

Akinek pechje van, az A vagy B vércsoportú és messzire kerülnie kell a stresszhelyzeteket, allergiás reakciót kiváltó étkeket. Lásd: PETER D'ADAMO: Az ABO terv.

Az utóbbi tíz évben a nyugodt, tespedt életmódból hirtelen a vadkapitalizmus és az új korszellem számos kihívása zúdult a magyar társadalom nyakába. Ezt a kevésbé stressz-tűrők pánikkal, stresszel, depressziós rohamokkal élik meg, s ezt az élethelyzetet kiárasztják családjukra és környezetükre is, főleg, ha az ilyen kevésbé stressz-tűrők médiáknál dolgoznak.

Egyes jóslások szerint, pár éven belül a lakosság 70-80%-a fog allergiában szenvedni.

Az ötvenes évek elején a futballpálya és a gyár közötti több négyzetkilométeres területet összefüggő parlagfű erdő borította. Csapásokat vágva bele, jártunk, az utat lerövidítve, a suliba, munkába. A városban gyorsan növő több ezer papírnyárfa ontotta a pollent tartalmazó vattát.

Mi, akkor még hírből sem ismertük az allergia, asztma fogalmát. Boldog együgyűségben építettük a Rákosi apánk által ígért kommunizmust. És most, a nagy szabadság létbizonytalansággal, munkanélküliséggel, a megélhetési bűnözéssel, kiszorítósdival, médiamérgezéssel önt nyakon bennünket. Ha mindenki esze, munkabírása, leleményessége szerint megtalálja a neki kijelölt helyét a világban, akkor kizárva magunkból a stresszt, elfeledhetjük az allergia rémét.

Ha megteremtjük a belső és külső egyensúlyt, ha elkerüljük a konfliktushelyzeteket, s nem akarunk mással olyat tenni, amit magunknak nem kívánunk, akkor békességben élhetünk a külvilággal, és nem kell kampányszerűen százával csokorba kötve kihuzigálni a szerencsétlen parlagfüvet. A parlagfű és a virágzó fák teszik a dolgukat: mézelő méheknek adnak alapanyagot. Ők nem bántanak bennünket, csak figyelmeztetnek rá, hogy valamit nem jól csinálunk, letértünk a számunkra kijelölt helyes útról. És mi erre a reakciónk? A jó szándékot a növényzet kiirtásával toroljuk meg. Az allergének híján parlagfű után majd kialakul a rezisztencia jelenség válfaja, és az eddigi allergének helyét a gyümölcsfák, a bodza, a kerti virágok pora veszi át, és ha szépen sorjában kiirtogatunk minden növényzetet, nem lesz a méheknek mézelő legelő, nem lesz méz, nem lesznek gyümölcsök, aztán a búzára is sor kerül, nem lesz kenyér, de az allergia az marad. Majd a kipusztított növényi allergének híján egymásban keressük allergiánk okát, és az ősi elfojtott gyűlölet az emberiség kiirtásához fog vezetni. A jövő már elkezdődött!

Verőce, 2014. október 16.

'Dr.bon artis Weixl-Várhegyi László

Megjelent: 1573 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 222 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.1%

Today: 738
This Week: 5356
Last Week: 5300
This Month: 16758
Last Month: 25365
Total: 1496179

Belépés