Magyar Megmaradásért

Ahogy távolodunk az Úz-völgyi honvédsír-gyalázás és román temetőfoglalás napjától, úgy kerül politikai ingajárásba ez az európai léptékkel nézve is kihívó ügy. A román állam fújja a maga nótáját, magyar provokátorokról beszélve, és büntetgetve a békés imádkozók vezetőit. A magyar állam ugyan hangfogóval, de a román részről történt kegyeletsértésről beszél.

"Az OPPT azzal szembesítette a világ bankjait és kormányait, / hogy azok megtévesztő módon és eszközökkel több száz éven keresztül pénzt loptak az emberektől, és / hogy senki nem állhat a Teremtő, és a Teremtő bármely teremtménye közé,...

Szerintem a románok szándékos provokációt követnek el a magyarok ellen, az állami szervek közrejátszásával. És én, román létemre, elgondolkodok: miért az ördögért jó ez nekem?

Amíg a fehér faj nem veszi észre, hogy csakis egy forrásból juthat tartós igazságokhoz, nem lesz béke vagy stabilitás a Földön. A természet megváltoztathatatlan törvényeiben vannak az élet, rend és megértés kulcsai.

Amit Franciaországban tapasztaltam most az világossá teszi számomra, hogy a nyugat egy része már elveszett. Talán nem véletlen, hogy éppen azok az államok lettek a muszlim megszállás alá véve, akik egykor az Oszmán birodalom legfőbb támogatói voltak a Habsburgok ellen. Azt azonban jó tudni, hogy nem a Habsburgokon csattant akkor a muszlim ostor, hanem a magyarságon.

Idézet a cikkből: ..."Csíksomlyón nem volt szabad magyar zászlókat lengetni, s kötelezően románul kellett Szentleckét (is) olvasni, noha a korábbi botor "beetetés "szerint ide a magyarokhoz jött Bergoglio."

Tisztelt Olvasó! / Stoffán György író szerint el. Ebben az írásában kardoskodik álláspontja mellett: Csíksomlyó is elesett! „Menjünk együtt Máriához" – vagy jöjjön ide Mária!? Nem is akárkivel vívja kemény, szikrázó csatáját: Böjte Csaba ferences testvérrel.

Bár minden évben megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról, sok érdekes dolgot nem, vagy csak tévesen tudunk róla. 

Kedves jó magyar és kedves jó cigány barátaim! - A cigánybűnözés miatt jöttünk össze, ezért mindenek előtt magát a cigánybűnözés kifejezést kell megvizsgálnunk.

Az elmúlt hét évtized a tárgyilagos történetírás szempontjából sötét korszaknak számított hazánkban. 1945 után liberális, kozmopolita politikusok és üldözöttek, magukat történésznek kiáltották ki és a XX. sz. történelmét, - különös tekintettel a II. Világháború és az 1956-os forradalom történetét – saját ideológiájuknak megfelelően úgy hamisították meg, hogy abban a kommunista, reform kommunista, liberális, baloldali eszmék – jelentőségüket sokszorosan felnagyítva – pozitív kicsengést kapjanak, ugyanakkor a nemzeti, hazafias, jobboldali eszmék lekicsinylő, megvetendő, ellenséges megvilágításban kerüljenek be a köztudatba.