Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2018Oct24

2016. Október 24., Hétfő 18:23

Bevezetés a Dák rejtélybe

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(12 szavazat)
DAKÁK ERDÉLYBEN - Megismerkedvén a dákoromán kontinuitás román szerzők által kidolgozott elméletével és annak nyugati és magyar kritikájával, meggyőződéssé alakult az a tudat, hogy a dákok semmi esetre sem lehetnek a mai románok ősei. Egyáltalán, a dákoknak semmi közük a romunokhoz vagy romünokhoz. De a mai román államilag támogatott történetírás minden eszközt bevetve azt állítja, hogy a romunok, magyarosan románok, a mai Románia területének őslakói, és ennek bizonyítása érdekében minden eszközt, igazat és hamist, bevetnek.

A DÁK NÉVANYAG VIZSGÁLATA

Hatalmas pénzösszegeket fordítanak tanaik terjesztésére, miközben a magyarok hasonló tárgyú könyveit igyekeznek megsemmisíteni, lehetetlenné tenni, szolgálván nemzeti érdekeiket. Ezzel a módszerrel lassanként kipusztítják a tündérek népének utolsó képviselőit is Erdélyből, amely soha többé nem lesz Aranykert, csak egy sívó pusztaság. A magyarok, Isten népe, a tündérek népe végromlásba jutott, gyors ütemben pusztul. A tündérek népe alatt az a nép értendő, amelyik önmagát a tündérektől származónak tartja. A magyar népről van szó, amelynek igen sok népneve van, mint az atlantiszi, etruszk, trójai-tarján, szumer és egyiptomi, hatti, hun, szkytha és rengeteg más név. Ma már csak 12 millió magyar él a Kárpát-medencében. Pusztulásunk folyamatát nemtörődöm vezetőink csak gyorsítják.

A dákoromán elmélet manapság már lassan senkit sem érdekel a magyarok között. A becsületes románok úgyis tudják, hogy az elmélet kitalált, egyetlen célt szolgál, Erdély elrablását a magyaroktól, ahol a románság már amúgy is többségbe jutott több évszázada. A magyarok meg azt sem tudják általában, hogy a dákok kicsodák, esetleg egy nép volt valamikor a ködös ősidőkben, akik a mai románok ősei voltak. Így kell történelmet hamisítani, bravó! A történelem átírása nem román találmány, hanem nagyon ősi emberi készség. A románokat ezért nem lehet megszólni, hiszen csak saját látszólagos érdekeiknek megfelelően alakítják át a történelmet, a hiteles adatok ellenére. Ez ugyan hazugság, de a történelem átírása ennél sokkal nagyobb horderejű igazságokat is eltaposott, amelyekhez képest a románok hazugságai csak kicsiny csínytevéseknek minősülnek.

A romunok, régebbi nevükön aromunok, a balkáni területekről vándoroltak mai lakhelyükre, ahonnan a szlávok és magyarok túrták ki őket. Latinos szerkezetű nyelvük a római hatalom maradványa lehet, az ősi myzök, illírek, albánok, thrákok, géták voltak a mai román nép ősei. Ezekhez a népekhez magyarok, a géták, vagyis heták, szlávok, besenyők, kunok is csatlakoztak, amely ötvözetből jött létre a román nép. Genetikailag a románok jelentős része magyar eredetű, amit a génvizsgálatok igazolni fognak. Ez az arány 30-40 %-nál biztosan nagyobb.

A genetika tudományát sokáig nem lehet meghamisítani, mert a hamisítók elvesztik tudományos hitelüket. Igaz, ma sok ember a genetika hamisítója, de az igazi tudósokat nem csábítja annyira a pénz, hogy hazugságokat mondjanak kutatásaik honorálása ügyében.

A dákok Kr.e. 400 környékén érkezhettek a Kárpátok térségébe. Ezt a vándorlást nem tehették volna meg a sztyeppei országút urainak jóváhagyása nélkül. A dák keleti „őshaza” a daha nép lakterülete volt, amit nem kérdésként, hanem tényként kell kezelnünk. Dáciába több hullámban érkezhettek, a szkíták, vagyis magyarok jóváhagyásával.

A dák nevek jó része feltűnően idomul a magyar nyelv jellegzetességeihez. Tudjuk, hogy a magyar nyelv az emberiség ősnyelve, amiből a legtöbb mai nyelv kialakult, ezért nem csodálkozhatunk a dák nevek magyar jellegzetességein.

De ha a dák nevek nem román jellegűek, miért mondják a mai románok, akik valamiféle római eredetről beszélnek, hogy a dák nevek római jellegűek? A dákok vereséget szenvedtek a rómaiaktól, de a dák nyelvet a rómaiak nyelve nem falhatta fel semmiképpen. Egyszerűen a római rabszolgatartóknak nem volt elég ideje a szabad dák nép nyelvének romanizálására, amint ez sikerült egyébként a gall nép nyelvével.

Amikor még nem tudhattuk, hogy a magyar nyelv Isten szent nyelve, amiből a többi nyelvek keletkeztek, akkor csak feltűnő dák nevek ragadták meg a figyelmet, amelyeket kétségtelenül magyar neveknek kellett betudni. De amióta tudhatjuk, hogy a magyar az ősnyelv, az Elsők nyelve, azóta másként szemlélhetjük a dák neveket. Tapae, Decebal, Sarmisegethusa neveket magyarként nevekként kell értelmezni..

Ezek a nyelvi hasonlóságok előbb elgondolkoztatják az egyszerű embert, azután cselekvésre serkentetik. A kutatás közben találhatunk fontos régi szerzőktől utalásokat, hogy a dákok mégsem lehetnek románok, indoeurópaiak, latinok. Ezek a szerzők közül Padányi Viktort kell első helyen megemlíteni, aki utalásokat tett a dák nyelv eredetére és a dákok dahákkal való azonosságára, ez a közlés nagy segítség volt számomra is. Azután rátaláltam egy bizonyos Bodor Pál nevű újságíró eszmefuttatására a Decebál és Décse bál névformák kapcsán, amelynek az volt a lényege, hogy a két név között semmiféle rokonság nem lehetséges. Bizonyára olvashatott valahol Bodor Pál egy olyan szöveget, amelyben a Decebál és Décse bál neveket valaki összevetette, de ezt az írást én nem ismertem. Ez a Bodor Páltól eredő cikk felhívta a figyelmemet a magyar nyelv elnyomott helyzetére, és a román hatalom nem helyes magatartására.

Összefüggő nagy művet még nem írt senki a dákoromán elmélettel szemben, magyar oldalról. Mivel az elmélet kezd eltűnni a süllyesztőben, talán sosem fog írni senki, mert nem lesz értelme. A magyarok teljesen kivesznek Erdély területéről, és akkor már nem lesz román kormányzati érdek a dákok rómaivá minősítése. Talán Vékony Gábor könyvét lehetne felhozni példának, amelyben a szerző a dákok románná válásának elméletét megkérdőjelezi. De Vékony Gábor csak félig magyar szempontból vizsgálja az eseményeket és a névanyagot, hanem inkább valamilyen indoeurópai szempontból. Ő tudja, hogy miért, talán így nagyobb erővel hathat az igazság érdekében, és a megtévesztő hamisítások ellen.

Meglehetősen kevés a biztosan dák névnek tekinthető névanyag. Elsősorban ezt a szókincset fogjuk a továbbiakban megvizsgálni, ami eldönti a dák nép nyelvének hovatartozását.

Először azonban tekintsük át fő vonalakban Erdély és környéke dákok előtti történetét.

1. FEJEZET: ERDÉLY LAKOSSÁGA A LEGRÉGEBBI IDŐKBEN

A mai embernek, vagy modern embernek nevezett népesség nagyjából 40.000 éve jelent meg Európában. A területen előttük neanderthaloid típusú emberek laktak, akiknek egyes csoportjai jelentős fejlődésen mentek keresztül. Különösen Európa keleti részein a neandervölgyiek anatómiailag is közel kerültek a mai emberhez. A keleti kultúrák néhány évezreddel megelőzik a francia periodizációt nyitó chatelperroni kultúrát. Az aurignaci kultúra messze kiterjedt Afganisztánig, Levantéig, a Szeleta-kultúra rokon az aurignaci kultúrával. A Don-medence mellett az Angara és Szelenga medencéiben is megjelentek az emberek, ezt a kort fejlett paleolitikumnak nevezik.

Európában az ember vadászatból élt. A Kárpátok övezete a tundra területéhez tartozott, ahol óriási állatcsordák vonultak. Ezeket az állatokat lemészárolták őseink, a húst elvermelték és télen elfogyasztották. A hústermelő gazdaság Kr. e. 5.000 körül omlott össze, amikor az éghajlat melegebbre változott, és az elvermelt hús megromlott, fogyaszthatatlanná vált.

A vadászok kora a Bibliában is megjelenik, éppen Nimrúd, a magyarok egyik ősapja képében, aki nagy vadász volt az Úr előtt, vagyis abban az időben, amikor az Úr még nem jött el a Közel-Keletre. Nim-Rúd nvének egyik jelentése Oroszlán-Vörös, ami megfelel a Nap nevének, de ugyanakkor Magor is Napot jelent. Nim-Rúd tehát a magyarokat jelképezi, akik a csillagvallás utáni korban napvallásra tértek át. A vadászok kora tehát Európa középső részein Kr. e. 5.000-ig tartott, bár a területen a növénytermesztés már sokkal régebben megjelent. A növénytermesztés megjelenését 18.200 évhez köthetjük, Ságvár közeléből, amikor a szarvasagancsból készült kapák már egyértelműen földművelést bizonyítanak. A nagyüzemi húsvadászat minden esetre ebben az időpontban megszűnt fontos élelemtermelő ágazat lenni. A növénytermesztés eszméje a Balaton déli partjairól került át sok területre, mint a Termékeny Félholdra, és Kínába.

Az állatok jelentős részének kipusztításáért, amit makrofaunának nevezünk, ezek az őseink lehetnek a felelősök. Igen sok nagy termetű növényevő és ragadozó pusztult ki Kr.e. 8.000 táján. Furcsa, de Észak-Amerikában is pontosan ekkor tűnt el sok hatalmas testű állat.

A növénytermesztés kialakulását ma általában a Termékeny Félhold területéhez kötjük, ami csak részlegesen igaz. Olyan kemencéket találtak Hellász déli részén, amelyek 32.000 és 28.000 évek között működtek, elsősorban lepényt, kenyeret süthettek bennük. Ságvár területén 18.200 éves kapákat ástak ki a földből a régészek.Az őskor egyáltalán nincs felderítve, még számtalan szenzációs lelet fogja gazdagítani ismereteinket, amelyek majd teljesen különbözőek lesznek mai kezdetleges elképzeléseinktől őseinket illetően. Őseink sokkal magasabb kultúrában éltek, mint azt ma sugalmazzák nekünk.

Erdélyben a magyarok 30.000 éve biztosan jelen vannak, lásd a Tászok-tető feliratos köveit. Azt kell gondolni, hogy Angliától Japánig a modern ember (Homo sapiens) őskorában egységes kultúra létezett, amely teljes egészében a magyarokhoz köthető. Ebben a korban más nép még nem létezett a térségben. A magyarok számtalan ágra váltak, de nagyon sokáig egységesek maradtak, amit elsősorban a nyelv igazol. Ha valakinek nem tetszik a magyar szó, ősnépnek is nevezhetjük őseinket.

A gravettiek francia területen nagyjából 25.000-18.000-ig éltek, de keleten régebbről ismertek. Problémának látszik az a feltevés, hogy a különböző kultúrák emberei különböző törzsekből származtak. Ez bizonyára így volt, de ezek a törzsek mind magyar nyelven beszéltek. Vagyis az ősnyelven.

A Kőrös-Tisza-i műveltség nagyjából Kr. e. 6.500 körülről ered.. Mintegy Kr. e. 5.500 körül jelenik meg a Vincsa műveltség, amely a korábbi Körös-Sztarcsevó műveltségre ráépülve fejlődik tovább. A Tatárlakán kiásott amulettek magyar nyelvű szöveget tartalmaznak, csillagászati jelentéseket, és 7.500 évvel ezelőtt készített erdélyi agyagművesek eszközeit.

Sokan vannak olyan kutatók, akik indoeurópaiakat látnak ott, ahol magyarokat kellene látniuk. Ez azért lehetséges, mert az indoeurópai nyelvek a magyar nyelvcsaládból származnak. A kurgán kultúra népe bizonyára magyarok voltak. De sok népet töröknek mondanak akkor is, amikor törökök még nem léteztek. Az ilyen tévedések számolatlanul szerepelnek a történeti könyvekben és az emberiség tudatában. A törökök i. sz. 220 táján jöttek létre, de gyakran i. e. is szerepeltetik őket..

Európa ősi írását a magyarok hozták létre. Az írás kialakulásának helyét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy rendkívül elterjedt volt és mintegy 32.000 évesek első megjelenései, amelyek egy még régebbi írásból származhatnak. Egyes adatok 200.000 évről adnak bizonyítékot, ami szinte felfoghatatlan a mai ember számára.

Erdélyben és Kárpátiában a fejlett fémfeldolgozás jelen előtt 7.500 éve kezdődött. A Kr. e. IV. évezred végére bronzkészítés folyik itt. Az első vaskohót a Tátrából ismerjük, Kr. e. 1.900 tájáról, aminél 100 évvel későbbiek a kis-ázsiai vasöntő műhelyek. Megjegyzendő, hogy Kis-Ázsia is magyarok által lakott terület zömében, tehát a két régió között szerves kapcsolatnak kellett léteznie. A hettiták heták, magyarok és nem indoeurópaiak. A bronz feltalálását i. e. 5.000-re tehetjük, amit a Torontáli bronz jogar bizonyít, amin magyar rovásírás látható.

Kr. e. 1.800 körül régészetileg kimutatható bevándorlás történt keletről a Kárpát-medencébe. Ez az első lovasnép, amely keletről érkezve behatolt a Kárpátok hegyláncai mögé. A lovas életmód valamikor Kr. e. 4.500 táján fejlődik ki a keleti síkságokon. A Kr. e-i 22. század körül alakul ki a Kubán-Majkop-i szkíta műveltség, amelynek szumer kapcsolatai vannak. Ez a műveltség jut be a Kárpát-medencébe és egész Európába. Ennek a népnek a ló fontos állata volt. Nyelve bizonyosan magyar rokonságú volt, a szoros szumer kapcsolatok miatt is.

Ennek az első lovas népnek támadása sok más lovas műveltség támadásának csak a kezdete volt.

Az első görögök Kr.e. 1.200 körül jelennek meg a Fekete-tenger partján. A görögök néppé válása ekkoriban kezdődik magyar népi alapokról kiindulva. Hajóikat ebben a korban még szabad harcosok hajtják evezőikkel, de a rabszolgaság rettenetes árnyéka már ekkor a görög civilizációra vetül. A görög törzsek helyben fejlődtek ki az ősibb népekből, amire teljes bizonyosságot nyújt a görög nyelv kialakulása a magyar nyelvből.

Van olyan elmélet, amely az indoeurópaiakat valamiféle különleges adottságokkal ruházza fel, amely szerint az indoeurópaiak különbek voltak a többi népeknél. A többi népek a magyarok, akikből az indoeurópaiak kifejlődnek, elsősorban a magyar nyelvjárások begyorsulása és genetikai mutációk közrejátszása által. Ugyan az északi területeken a finnségiek sem indoeurópaiak, de róluk azt kell tudni, hogy a jégpajzs elolvadása után északra húzódó magyar-rokon törzsek voltak, akik Kr. e. 12.000 körül már leváltak a déli magyar bázisról és önálló fejlődés útjára tértek. Innen van a rokonság a magyarok és finnségiek között. Az indoeurópaiak csak Kr. e. 2.000 körül válnak le a nagy magyar népi anyatestről, és indulnak a fejlődés önálló útjára, mégpedig külön-külön, nem egységes alapokról kiindulva, hanem a különböző magyar törzsekből eredve.

A görögök őshazáját sem képesek felderíteni a kutatók, mint ahogy az indoeurópaiak őshazáját sem, mert ilyen őshaza nem létezett. Az indoeurópai modern kifejezés, ilyen nevű törzsek sosem léteztek, a ma indoeurópainak nevezett nyelvek hosszú fejlődés eredményei. Az őshaza, ha lehet ilyet mondani, a magyar törzsek voltak, amelyek Angliától Japánig lakták az Óvilágot. Egyesek azt állítják, hogy a görögök Kis-Ázsia felől érkeztek Hellászba, mert Milétosz a legidősebb görög város. Ez lehetetlen, mert Kis-Ázsiát szinte homogén tömbben magyar lakosság lakta, amióta ott az ember egyáltalán megjelent. Mások a Kaukázus felől származtatják a görögöket, de ez is lehetetlenség, mert a Kaukázus területén és attól délre és északra magyarok laktak. A kaukázusi nyelvcsaládba tartozó 40 nyelvet beszélő emberek és a magyarok között nincsenek tisztázva a kapcsolatok. Első benyomásként az mondható el, hogy a kaukázusiak egyes csoportjai már akár 20.000 éve, vagy még régebben leváltak a magyar anyatestről, ami miatt nyelveikben a mássalhangzók annyira feldúsultak, hogy már alig emlékeztetnek őseik harmonikus nyelvére.

Azután vannak, akik a görögöket a Balkán délebbi részeiről, mások egyenesen a Kárpát-medencéből eredeztetik, ami lehetséges elképzelés, mivel ezeken a területeken magyarok laktak és a görögök tőlük származnak. A Don-medence vagy Közép-Ázsia szintén lehet indoeurópai vagy görög őshaza, azzal a kikötéssel, hogy mindkét területen magyarok éltek, és az indoeurópaiak és a görögök magyar eredetűek.

A görögök származásáról érdemes néhány szót ejteni, mert nagy hatással voltak a román nép etnogenezisére is. Maga a Hellász szó és a hellén is magyar eredetű. A Hé magyarul Nap jelentésű, a Hő szócsoport egyik tagja. Heves megye ezért Napos megye, Hé-Víz városunk neve Forró-Víz, vagyis Nap-Víz értelmű. A Hel a Hely rokona is, ahol Élet folyhat, az El/Él legfőbb jelentése pedig Isten. Ide jöhet Heliosz görög napisten neve, amely jól láthatóan magyar eredetű, valamint a Hell-Pokol fogalma is. A magyar értékrendben a Pokol tüzes, forró hely, olyan, mint a Nap, a finnségieknél ellenben jeges, fagyott világ. Hellász neve ezért egyrészt Nap-Isten földje jelentésű, másrészt a Lász szórészt önállósítva, és összevetve a magyar Lát, Lád, Láz, Lász névalakokkal, Hegy jelentést is tartalmazhat. Hel-Lász ezért a Napisten Hegyei értelmet is viseli.

A Görög név, amely egyben ige is a magyar nyelvben a Graii szóból származik, állítják egyes kutatók. A Graii viszont nem más, mint a Kraii változata, és egyértelműen a magyar Kári, Kéri törzs nevéből ered. A Kéri törzs vagy nép hozta létre a csudálatos kértai műveltséget Kérta szigetén, aminek pontos jelentése: a Kér nép Tája. Ezt a nevet azután a nyelv gyorsulása miatt Kréta formában ejtik ma is. A Kraii ezért Karii helyesen, amely Károk formában fordítható mai magyar nyelvre, de tudjuk, hogy a magyarban is az „i” lehet a többes szám jele. Kária tartománya szintén a Kár törzs lakhelye, de tudjuk, hogy a károk, kérek jelentős területet laktak Hellászban. A minoszi birodalom a görögség egyik őse volt, de ebben a birodalomban magyarul beszéltek. A görögök egy részének atlantiszi származása is szóba jöhet, mivel a magyarok az atlantisziak népe. A krétai lineáris-A írás magyar írás, de a krétai lineáris-B írás is tele van magyar jelekkel.

A vaskor idején a Balkán keleti részét keletről jövő törzsek özönlik el, de nem csupán Erdélyt és a Kárpát-medencét, hanem szinte az egész Balkán-félszigetet. Ezeknek a törzseknek a neveit ma még nem ismerjük. A Vas feltalálása viszont a magyarokhoz kötődik, ahhoz a makronesz, vagy szavárd néphez, amelyik Kis-Ázsia északi felében lakott.

Meg kell említeni a Thrákok törzscsoportját, amely szoros kapcsolatokat ápolt a szkítákkal, vagyis a magyarokkal. Ők a Balkán-félsziget keleti részét lakták, és a románok etnogenezisében esetleg szerepet játszhattak. Trója kétségtelenül magyar város, helyesen Torja a név mai formája. Lakói a Torjánok, vagyis a Tarjánok, akik nem mások, mint a negyedik, vagyis a központi magyar törzs. Ők a vaskovácsok, akik nem törökök, mert törökök még nincsenek. Trója istennője Tündér Szép Ilona, aki maga az Életistennő és az éjszakai égbolt az otthona. Belőle csináltak Szép Helénát a szerencsétlen görögök, elsősorban Homérosz, aki a materializálódás útján messze előre haladt, és már nem értette meg az ősi szupercivilizáció fogalmait. Költő volt, de az ősi költészetet már nem értette. Trója nevével rokon Trákia neve, mivel a K-J hangevolúció ezt lehetővé teszi. Ezért a thrákok szintén a tarjánok népéhez tartozhattak. A türszénoszok az etruszkok régi görögös neve. Az etruszkokról tudjuk, hogy olyan nyelvet beszéltek, amelyet bármely mai magyar is könnyedén megért. A kérdésről felesleges vitát nyitni Buróné Benedekfy Ágnes könyvének megjelenése óta. Ezért aztán a Türk nevet töröknek értelmezni csacskaság, mivel ez a név a magyarokat jelöli. A törökök magyar eredetét és rokonságát sosem tagdtam, és úgy tudni, nem is tagadja egyetlen magyar nyelvkutató sem. A trójaiakat, vagyis az etruszkokat, akik a Türrhén-tenger nevét adták, a Tur-Kén, a Torony-Királyai nevet érdemlik ki. De aki átírja ezt a nevet Türrénnek, Tirrénnek, az tudtán kívül hamisít, mert a „H” hang kiesése a szóból megváltoztatja az értelmet. Ezért mindig az ősi írásmódot kövessük, ne a felületes mai hanyag írásmódot, mint az eredeti Japhet, Japhetus, Karthágó és hasonló neveinkben, amikor Jafet, Japetus, Kartago formát írnak a kutatók.

A Turák név lehet a Thrák vagy Trák név eredetije. A Tur magyarul hegy, Túr alakban ige. A szó eleji mássalhangzó dúsulás a magyar nyelv begyorsulásának az egyik fontos jele. Ezernyi indoeurópai szóból ezért viszonylag könnyű megérteni az eredeti jelentést és magyar nyelvű formáját. Ez az egyik hangtani szabály, amely meghatározza a magyar nyelvekből való indoeurópai jellegű nyelvkeletkezést. Ezeket a szabályokat magam állapítottam meg, tehát sem magyar, sem indoeurópai nyelvészeti munkákban ezeket a törvényeket ne keresse senki, hiszen nem ismerik rajtunk kívül. Ez a nyelvevolúció lényege, így lesz a magyar Szapárta szóból görög Szpárta (Spárta).

A Dunától délre fekvő területek a magyar őstörténet fontos mozzanatait képviselik. A magyar trójaiakon kívül magyaroknak tekinthetők a paeonok, dardánok, makedónok, türszénoszok, kérek/károk-krétaiak, pelaszgok, kentaurok, telkinek és mások. Kis-Ázsia területén szintén magyarok éltek döntő többségben, még Sztrabón idején is, a Kr. e-i 10-es években. Ezeknek a területeknek szoros kapcsolatai voltak Egyiptommal, ahol az ókor egyik legragyogóbb magyar civilizációja kifejlődött. Egyiptom nyelve romlásnak indult, elvesztve a magyar teremtő erejű szógyökök teremtő erejét, és az Új Birodalom korára, majd annak letűnése után a kopt nyelvben folytatódott. Ez a folyamat látszik az indoeurópai nyelvek, nyelvcsoportok keletkezésében is. Érdekes, de az egyiptomi kivándorlásokkal kapcsolatban még nem találtam egy összefüggő történeti munkát. Pedig az angol nyelv számtalan egyiptomi vonást tartalmaz, ami az angolba és az egyiptomiba az őskori magyar nyelvből származott.

Bánátba érkezett a pitvarosi csoportnak nevezett népesség az Aranka-Maros-Száraz-ér folyók határolta négyszögbe. Ez a népcsoport a helyiekkel feltűnő módon ellenséges volt.

A hatvani kultúra eredete nem világos. Kelta és szkíta származékok lehetnek. Ennek a népességnek egyes csoportjai Erdélybe is behatoltak, hegyi telepeket létesítettek, ez a gesprenbergi csoport.

A 15. században keletről érkező népesség támadta meg a Kárpát-medence több népét, ők a halomsíros kultúra népe. Kétségtelenül magyarok, bár az indoeurópaiak is magukénak követelik őket. A halomsír vagy kurgán jellegzetes magyar temetkezés, amiből a szikkuratuk és piramisok is kifejlődtek. A Szikkuratu, Kurgán, Piramis magyar szavak!

A 13. században hatalmas mozgalom és felfordulás éri Kárpátiát. Ez a mozgalom összhangban áll a Tengeri Népek inváziójával a Földközi-tenger térségébe. A Tengeri Népek magyar törzsek voltak, amelyek a Kárpát-medencéből és az Alpok övezetéből indultak támadásra Kis-Ázsia irányába. A Kárpát-medencében mintha a helyi lakosok és a mozgalmárok között hamarosan szoros szövetség alakulna ki, ami a két népesség rokonságát bizonyítaná.

Ezután következik az urnamezős kultúra népének felvirágzása, amely a halomsírosok, vagyis kurgán építők és a helyi ősi földművelők egybeolvadásából keletkezett. Ez a nép nagy kivándorlásokat hajt végre Európa sok tájára, mint Sziléziába, az Alpokba és Itáliába. Az etruszkok pl. Mario Alinei szerint ennél a korszaknál ezer évvel korábban már Itáliában voltak, de a magyar nyelv az urnamezősöket és az etruszkokat is megilleti.

A Kr. e-i 8. században ismét keleti eredetű törzsek hatolnak be a Kárpát-medencébe. Őket régebben preszkítáknak nevezték, akik alatt a kimméreket értették. Itt meg kell állnunk egy pillanatra, és világossá kell tenni, hogy a kimmérek és szkíták egy tőről sarjadnak, mindkét nép magyar identitású. A kimmérek nem választhatók el a szkítáktól, mert a két nép egy gyökerű, mindkettő magyar származású. Ennek bizonyítására több más helyen is kitérek írásaimban.

Ha két nép azonos vagy rokon nyelven beszél, ez a tény még nem jelenti azt, hogy nem is bántják egymást. A rokonok vívják általában a leghevesebb háborúkat, de a népirtások általában két nem rokon nép harcához köthetőek. A rokonok a másik törzset, népet többnyire nem akarják írmagig kiirtani, alávetni azonban igen.

A Kr. e-i 7. század elejétől kezdve a Hallstatt-kultúra, amely magyar alapokról építkezik, megkezdte keleti irányba való előnyomulását. Ez a kelta terjeszkedés kezdete, amely majd eléri Erdélyt is, de áthalad a Kárpátok gerincein is, és a mai Galícia névben marad fenn a mai napig is. A Gallok a Nagyok, a Gal-Kal a magyar nyelvben is Nagy értelmű. A gallok a magyarok közvetlen rokonai.

A Kárpát-medence keleti felében Kr. e. 500 körül új kultúra bontakozott ki. Szimbólumaik szkíta-trák jellegűek. Ezek lennének a dákok, akik eszerint keletről jöttek, szoros rokonságban vannak a keleti magyar nyelvű törzsekkel, de rokonok a Tisza-vidék és a Tiszahát népességével is. Ugyan a dákok megjelenését a Kárpátok keleti terein Kr.e. 400 körülre tehetjük, de van olyan történész is, aki Kr. e. 1.000-re teszi megjelenésüket. A dákok pontos feltűnése Erdély térségében ma még nem ismert. Remélhetjük, hogy egyszer majd ehhez a kérdéshez is közelebb juthatunk.

Több népnevet azonban teljes pontossággal ismerünk a térségből, több más népnevet meg fel sem ismertünk, de alaposabb nyelvészeti kutatásokkal képesek leszünk felderíteni. Ezek az újabb kutatások, amelyek átfogják az emberi élet minden szintjét, kétségtelenné teszik a dákok nyelvének magyar mivoltát. Ez a tény hatalmas kérdőjel a románok dákoromán kontinuitás elméletének útjában. Ez azt is jelenti, hogy a dákoromán elmélet egy olyan kitaláció, amelyet nyelvészeti bűnözők követtek el, semmi alapja nincs, de az európai emberek többsége megette ezt a hazugságot, amelynek segítségével azután Isten Népének utolsó maradvány országát, a Kárpát-medencét feloszthatták a rablók között, és a történelmi Magyarország halálba zuhant.

Az Agathyrszok népe nevének meghatározása nem könnyű feladat. Ma már pontosan érthető ez a népnév, miután több százezer szót, köztük sok népnevet is elemeztem a magyar nyelv szempontjából. Ez a nép vagy törzs, neve alapján, magyar nyelven beszélt. Nevük összetételből ered és két fő elemre bontható: az első rész az Aga, a második rész a Tyrsz. Az Aga nem a török Aga rangnévvel azonos, hanem a magyar Ága névvel mutat teljes azonosságot. A Tyrsz névrész a Tyrk névvel is rokon, ami a Tyr-Kén, vagyis Torony-Királyai fogalom rövidülése. A Tyrszök azonosak a Tyrszénoszokkal, a trójaiakkal, akik hatalmas területeken uralkodtak az ősi időkben. Ők az etruszkok, akiknek a nyelve a Szentek Szentje, a szent magyar nyelv. Az agathyrszok népe a Kárpátokon kívül, vagyis keletre lakott, de később behatolt a Kárpátokon keresztül nyugatra is. Elárulták a magyar keleti szkítákat, amikor Dárius megtámadta a magyar hazát. Dárius veresége után őseink szorongatni kezdték az árulók törzsét, és bekergettük őket a Kárpát-medencébe. A Türszök Ága, vagyis az Ága-Thyrsz nép nyugatra menekült. Nem mondhatjuk, hogy e nép minden tagja áruló volt, de a törzs a Kárpátokon keresztül kényszerült nyugatra menekülni. Az Ága-Thyrsz népnév egy magyar nép neve, akiket a magyarok, Dárius megverése után, igyekeztek méltóképpen megbüntetni. A Thürsz név a Törzs névvel is közeli rokon, amely fogalom visszautal a Thyrszénoszok népének nevére. Ebből is következik a Thürszök Ága név valódi jelentése, ami Ága a Thyrszöknek valójában.

Amint tudjuk, az Agathyrsz nép szkíta eredetű, de Dárius után a szkítákkal nem volt felhőtlen a viszonyuk, mivel nem viselkedtek helyesen a háborúban. A magyarok, Dárius támadása után, ezt az áruló Ága-Thyrsz törzset folyamatosan támadták és sanyargatták. Ez volt a helyes álláspont a magyarok részéről, mert az árulást halállal kellett büntetni. Az áruló Ága-Thyrsz törzs a büntetés elől nyugatra menekült, ahol azonban a bosszúállás utolérte őket, és megsemmisültek a magyarok haragjától. Egy ideig az agathyrszök szépen fejlődtek a Kárpátokon átkelve, nyugaton is, de azután eltűntek, mint a kámfor. Megsemmisültek, köddé váltak, nem tudjuk, hogy hová lettek. Így volt valójában? Nem biztos, mert az agathürsz törzs védműveket épített az Alföld felé, ha onnan jönne Dárius hada, akkor jobban védekezhessenek.

Nevükben a Thyrsz név a Törzs és a Thyrszénosz név változata. A Thyrszök nem mások, mint a magyarok, a Törzsökösök, akik ezt a hatalmas kontinenst belakták 100.000 éve. Aki azt gondolja, hogy ez az elképzelés nem igaz, az nagyon tévúton jár a történelem feltárásában. A magyar nyelvben sok ezernyi adat van arra, hogy a mai nyelvek a magyar nyelvből származnak.

Végül ki kell hangsúlyozni, hogy az Agathyrsz név valójában A-Gath-Yrsz, vagyis „A-Gát-Őrző” fogalmat tartalmazza. Az Agathyrzosz görög névalak felettébb bizonyítja a a gát őrzők fogalmát. Ők voltak azok, akik a gátakat őrizték egy esetleges Alföld irányából jövő támadás elhárítása érdekében.

Szintén keletről érkezett a Szimmérek népe, ami a Kimmérek népével azonos. Ezek talán a szumerok, akik a Kárpáti medencébe nem beérkeztek, hanem csak visszajöttek erre a területre. A Kimmérek népe kétségtelenül egy ősi magyar nép, amely a Don-medencében fejtette ki tevékenységét. Úgy látszik, hogy legalább két ősi népet megnevezhetünk, akik a szumerokkal szoros nyelvi rokonságban álltak, ez a két nép a szkíta és a kimmér, az előbbi ma székely, az utóbbi ma kelta néven ismert. Tőlük ered a Címer szó, amely Szim-Er, vagyis Szem-Úr jelentésű volt, azután a Krím-félsziget neve, amely a Kimer/Kimmer névből ered, valamint a Krém szó, amely jellegzetes szumer étel volt. A név elején a C jel az Sz jelből ered és olvasható K jelként is. Ez a Szatem-Kentum szabály.

A Thyrszén nép nem csupán Tróját, a magyar Torját lakta, hanem Trákiát is, azután a mai Ukrajnát is. Ők az etruszkok is, és a Kárpát-medencében is jelen vannak. A névnek sok változata van. Ilyen a Tarja, vagy Taraj, ami a lóforgós sisakokra utal. Ezek olyan tarajos sisakok voltak, amelyek felül lóforgós díszeket viseltek. Tudjuk, hogy a ló a magyarok egyik totemállata volt, lásd Fejér-Ló-Fia hősünk nevét. A Lu eredetileg Fény, esetleg Csillagisten, azután Ember, azután Ló értelmű, változata a Lú, Laó, Laú, Loa és talán még más alakok. Sok nevünk rokon a Tarján szóval: ilyen a Tárkány, Türkény, Turján, Turjány, Zürjén (a komik orosz neve), talán a Torgyán is, Torja, Torja-Vásár-Hely (a mai Kézdivásárhely eredeti neve), Tur-Kény – Torony-Király, Traianus (Tarjanus), Troyes (francia város), stb. A magyar Trója című írásomban erről a kérdésről egy kicsit bővebben is szóltam. Ezért aztán a Tur-Kény szorosan rokon a Tyrr-Hén névformával.

A szkíták, vagyis székelyek, több alkalommal is megtelepednek Kárpátiában. Többnyire törzsszövetséget alkottak, a különböző törzsek külön törzsfő vagy király alatt állottak. Gyakran a törzseknek olyan neve volt, amelyet a mai magyar nyelvből jól meg lehet érteni, de néha olyan nevet viseltek, amelyet csak alaposabb kutatással lehet feltárni és megérteni. A szkíta névre az indoeurópai nyelvészek egy különös és téves etymológiát gyártottak. Azt találták ki, hogy a Szaka egy nép neve, és nem a Sza nép Ka névvel való összevonásának eredménye. A Szaka aztán Szakat formát vett fel, mert a Szakat „t” hangja régi görög többes szám jele. Ezért azután a Szakat a görögben Szkata, majd Szkíta, Szkyta alakot vett fel, innen származik a Szkíta név. De ebből egy szó sem igaz, a nyelvészek nem értik a régi ősnyelvet, és azt fiatal nyelvekből akarják magyarázni, mint amilyen a görög nyelv is.

A Szig és Szik a Nap neve, a szumer nyelvben adatolt a Szig, mint a délutáni Nap neve. Ezért azután nem lehet letagadni, hogy ez a szó nagyon régi, sokkal régebbi annál az időnél, amikor az indoeurópai nyelveket beszélő emberek egyáltalán megjelentek bolygónk felszínén. A Ta a magyar nyelvben is tömeges, Táj, vagyis Ország a jelentése. Rendkívül sok ősi nevünkben is szerepel, amely nevek mind magyar eredetűnek látszanak. Sok variánsa van, amelyek közül a Tu formát akkádnak és szemitának minősítik, holott a Tu az ősi magyar nyelvben is szerepel. Ebből az következik, hogy a Szik-Ta egyszerűen Nap-Táj értelmű magyar nyelven. Ebből a Szik-Ta szóból csináltak azután a görögök Szkíta formát. A Sza-Ka névben a Sza népnév jelenik meg, amely a magyarok egyik legősibb népneve. Ehhez lásd Sza-Pir, Sza-Bár, Sza-Vár és hasonló népneveinket, amely nevekben a Sza mindig a magyarok népneve. A Sza azután alakulhat Sa és Csa formára is. A Sza-Ka utótagja, a Ka több jelentést hordoz, amelyek közül érdemes megemlíteni a Csillaglélek, ebből eredően a Ka tartás a Kar magas tartása, a Kapu, a Felső és a kicsinyítés jelentéseket. Továbbá a Szaka a Szák, Sák, Szág, Ság, vagyis az ősi Főség jelentésű szavaink változata is, lásd Éj-Szaka, Dél-Szaka, stb. A Szika szarvas neve egyértelműen az éjszakai égbolt látványát nevezi meg, ami Főség és Szarvas is egyben. Ezeket a gyönyörű költői képeket csak az értheti meg, aki valamennyire vizsgálta a magyarok csodálatos nyelvét és lenyűgöző ősi kultúráját. A Sza-Ka egyik jelentése ezért Fényes-Fejű, ami a Csudaszarvas népének költői megnevezése. De a szkytha és a szaka szónak is mindennél sokkal egyszerűbb jelentése is van. A Sza-Ka pl. a Menny Fiainak – Háza értelmű.

Keletről az 5. században érkeztek Erdély területére a dákok. A Dák népnév igen kérdéses, fogalmam sincs, hogy mit mondanak erre a népnévre a dákoromán elmélet hívei. A Dák név többszörösen magyar név. Első előfordulását egy szumer nyelvű eposzban találhatjuk meg, Daka formában. Ebben az eposzban a név „daka” alakban fordul elő, és dákó, buta, ostoba a jelentése. A Dákó egy egyenes bot, amellyel egyes mai asztali játékokat játszanak.

A Dák név írott alakja a Dac, amely érthető magyar szó. A Dac népe a Dacosok népe, akik valamilyen sértést akarnak helyre tenni. A Dac népe nevét a rómaiak Dak alakban is ejthették, mivel a rómaiak nyelvében és írásában a C lehet K ejtésű is. A Dac tehát Dak is lehet, ez természetes. De a Dac név Dács névvel is rokon, mivel a C hang a magyar nyelvben szabályosan rokon a Cs hanggal. A Dákok egy egyenes nép, a Dac és Dács népe. A Daka rokon a Dákó névvel.

Ezzel kapcsolatban kell elmondani, hogy a Duka név, amely Nap-Herceg jelentésű, szintén rokon a Daka névvel. A Duka és Daka bizonyára az ősnyelv két közeli szava.

Mondják ma Dácia nevét Dácsiának, amely egy autómárka neveként is közismert volt a szovjet blokk területén Kelet-Európában. A Dácsa az orosz nyelvben hétvégi nyaralóházat jelent, de nem gondolom, hogy a Dácsa és Dácsia között lenne valamiféle rokonság a hangalakon kívül.

A Da-Ka egyik jelentése lehet Nap-Főség, a másik lehet Földanya-Magasa. A Da a Földanya egyik neve, de lehet a jelentése Nap is, lásd a magyar Szer-Da szót, amely a Szerződés-Napja jelentést viseli, vagy az angol Day – Nap szót, amely a Da jejes végű alakja. A Ka szóról imént beszéltünk a Sza-Ka esetében.

Ősi forma a Da’a, amely Daha formában jelenik meg később. A névben a H hang a jobb kiejtés miatt szilárdul meg, mert az ősi magyar nyelvben az egymás után következő magánhangzók elválasztása érdekében elsősorban a J és H, majd a V hang játszott és játszik ma is fontos szerepet. A dahák Parthiától északra éltek és általában szoros szövetséget alkottak a partusokkal, aparnokkal és massagétákkal. Ezek a népek a magyarokhoz tartoztak, sok más néppel együtt, akik Közép-Ázsiában éltek. Ez a terület a klasszikusnak gondolt Turán, amihez gyorsan hozzáfűzzük, hogy Mezopotámia északi része is Turán nevű volt. Tur-An jelentése Torony a Mennybe, maga a mai Toron /Toron-Tál, Toron-Tó/ és Torony, meg a Trón is a Tur-An összetételből származik.

A Daha népnév jól összevethető a Daka névformával A magyar Decs és Décse – Decs-Háza állítólag Géza nagyfejedelem neve is volt Décse Bál értelme Décse Úr, a Bál/Bél magyar nevek és a keltákkal együtt igen gyakran használtuk az Isten mellékneveként. Ebből lett a sémi Baál, amely szóban a sémik széthúzták a középső magánhangzót, a Bél formát meg alig alkalmazták. A Dácsia forma jól összevethető a Décsi formával.

Amikor a dahák Erdélybe kerültek, lassú fejlődésen mentek keresztül. A fejlődés eredményeképpen egy másodrendű nagyhatalom emelkedett fel a Déli-Kárpátok övezetében. Ez a hatalom a Dák Királyság, amely egy idő után elég erősnek érezte magát megtámadni a rómaiakat. Ez lett azután a dákok végzete, a feldühödött rómaiak azután eltörölték a Dák Királyságot a Föld színéről.

A dákokat a mai tudományos világ egy része indoeurópainak tartja, helytelenül. A valóság azt mutatja, hogy a dákok egy köztes nép volt, magyar nyelvi alapokról indulva közeledett az indoeurópai sajátosságok felé. Elsősorban magyar rokonságú népnek kell a dákokat tekinteni. A magyar nyelvcsalád három fő csoportra tagolható. Első csoportba sorolandók azok a nyelvek, amelyek közvetlenül érthetőek magyarul, akár a mai magyar nyelv ismerete alapján. A második csoportba sorolandók azok a nyelvek, amelyek magyar nyelvi alapokról fejlődtek, rengeteg magyar szót ismerünk e nyelvből, de nincsenek olvasható szövegek erről a nyelvről. A harmadik csoportba azok a nyelvek sorolhatók, amelyekről azonnal felismerhető a magyar eredet, de az írott szövegek, és a beszélt nyel is, már nem érthető meg közvetlenül a magyar nyelvből. A második csoportba sorolható a dák nyelv, a harmadik csoportba sorolható a latin, a szanszkrit, az ógörög és más nyelvek.

Egyes történészek azt állítják, hogy a mai románok fontos részét az ókori dákok leszármazottai alkotják. Ez akár igaz is lehet, mert ez a tétel igaz a magyarokra is. A mai románok fontos részét magyarok alkotják, akiket az agresszív román hatalom beolvasztott, a természetes asszimiláció mellett.

Megjegyzendő, hogy a magyar kutatók többsége értetlenül áll az olyan kijelentések mellett, mint a románok dákokból való származása. Ez az egységes álláspont orosz jóváhagyást feltételez. A magyar kutatók többségének halvány segédfogalmai sincsenek a magyar nyelvről, ezért nyelvi rokonítást képtelenek végrehajtani.

Az eredet, származás, rokonság szent dolgok, amit nem szabadna politikai érdekeknek kiszolgáltatni. A tudatos földrablás, más állam kárára elkövetett igaztalan történelmi átírások jellemzőek az emberiség történelmére. Sérül az emberiség egységes eredetének tudata, a testvérség érzése az emberekben, mivel a hamis állítások megmérgezik az emberek lelkét. Azt az embert jobban el lehet nyomni, amelyiket nem tekintik testvérnek. Erdély ősi rovásírásos sziklafeliratainak levakartatása a román kormányzat által a kultúrarombolás legfelsőbb fokához tartozik. A kultúrarombolók saját maguk legértékesebb kincseit pusztítják el, mivel képtelenek annak felismerésére, hogy az általuk megtámadott kultúra éppen saját őseiknek kultúrája.

2. FEJEZET: A DÁKOROMÁN ELMÉLET TÖRTÉNETI KÖRNYEZETE

A magyar nép, amely Európa ősnépe, sok évezred óta vívja a küzdelmet fennmaradásáért. Sok államot hozott létre, sok kultúrát teremtett, de lassan beszorult utolsó várába, a Kárpát-medencébe. Saját maga mutációi, az új népek, kíméletlenül törekedtek a hatalomra mindenütt a Földön, elsősorban saját szüleik ellenében. Így érkeztünk el a 19. századba, amikor az utolsó államában élő ősnépet környező fianépei, unokanépei végső támadás célpontjául szemelték ki. Először besorolták a magyarokat egy hamis, később finnugornak elnevezett népcsoportba. Azután sokan törökké kezdték átalakítani a magyarokat, mintha a török nyelv egyik ága lenne a magyar nyelv. Ezek a jól megtervezett akciók a magyar nyelv ősiségének letagadását tűzték ki célul. A célt teljesítették, mert az egész magyarság, és rokonaik, az indoeurópaiak, finnségiek, törökök és mások, teljesen megzavarodtak a magyar nyelv eredetét illetően. Nem tudják hová helyezni ezt a csudálatos nyelvet. A lényeg, sikerült letaszítani trónjáról a magyar nyelvet, amelyről a Biblia is azt írja, hogy ez a nyelv az ősök nyelve.

A 19. században erősödött a nacionalizmus Európában. Keleten a románok, északon a csehek és a szlovákok szemet vetettek a magyarok területeire. A 20. század két szörnyű világháborúja, amelyekhez a magyaroknak semmi közük sem volt, előnybe hozta a magyar területekre áhítozó államokat. Teljesen mindegy, hol álltak a magyarok, országukat mindenképpen fel akarták osztani. Az angolok és a franciák a legfőbb bűnösök az ország szétdarabolásában. Hét ország részesült a magyar anyatestből, ők a Hét Gonosz. Bizonyára Isten intézte úgy, hogy hét ország legyen a területszerzők száma, mert erre más magyarázat nincs.

A magyar Istennek a magyar nép saját népe, a magyar nyelv Isten saját nyelve, az Elsők nyelve és az Első nyelv. Talán Jézus megölésének kísérlete volt az első figyelmeztetés az emberek irányában, hogy Isten úr a halál felett is. Jézust feltámasztotta Isten, de sok ember ezt nem akarja elhinni, saját agyi csapdája miatt. Közel 2.000 év múlva elpusztult Isten népének állama. Ez a második figyelmeztetés az emberiség számára, különösen akkor lesz időszerű, amikor Isten feléleszti saját első népe, a magyarok utolsó feldarabolt országát.

Ebben a történeti környezetben alakult ki két olyan elmélet, amely mögött állami hatalom állt. Az egyik a Nagy-Morva Birodalom eszméje, a másik a dákoromán kontinuitás elmélete. Mind a kettő totális őrültség.

A Nagy-Morva Birodalom eszméje teljesen kitalált. A szlávoknak azt adták be, hogy a Balti-tengertől az Adria-tengerig egybefüggő szláv hatalom volt valamikor, amibe a fránya magyarok keletről behatoltak és államot alapítottak. Ezzel azután azt a szép szláv összefüggő övezetet két részre, egy északi és egy déli részre tagolták. A Morava folyók neve volt az elmélet egyik alappillére. Még maga Benes elnök is, aki amúgy történész volt, elutasította az elméletet, és felderítette a hamisítás tényét.

Azt talán még senki sem mondta el, hogy a szláv terjeszkedés magyar hatásra jött létre. A szlávok valójában magyar és ruszalán (roxolán) törzsek keveredéséből képződtek, a magyarok alatt régebben hunokat értettek. A szlávok az a népcsoport, amelyik legutoljára fejlődött ki a magyarságból. Ha a magyar teremtő gyökök életereje megroppanna, akkor a mai magyar nyelv olyan nyelvvé fejlődne, amely közel állna a mai szláv nyelvekhez.

A románok által kitalált elméletet egyetlen román vezető sem kérdőjelezte meg, mint ahogy azt tette a szláv elmélettel Benes. Ez a tény is fokmérője az adott kultúráknak.

Ami államvallás, az eleve gyanús. A román politikai szándék Erdély megszerzésére törekedett 1850 óta. Ennek a politikai szándéknak rendelték alá a román állam anyagi erőit. Lassan oda jutunk, hogy maguk a románok tudósai is el fogják hinni a saját maguk által kreált történelemátírást, holott a régebbi román szerzők legalább tudták, hogy amit állítanak, az minden ízében hazugság.

Az első világháború után a magyar államot olyan gonoszsággal darabolták szét, mint amilyen gonoszsággal bántalmazták Jézust. Semmilyen magyarázat sincs a tiszta magyar népességű területek elrablására, csak a rasszizmus és a magyarok általános gyűlölete. A magyaroknak semmilyen közük sem volt Európa népeinek általános gyűlölködéséhez, mégis kényszerítették a magyarokat a harcokban való részvételre, vérük ontására, végül feldarabolták országukat. Kétségtelenül azért büntették meg a magyarokat irreális módon. mert rasszista nézeteik szerint a magyarok valami jövevény népség, nem őshonos a területen. Nekik ezer év az semmi, ha rasszistáskodni lehet. Esetleg a 40.000 év sem számít a haszonlesők szemében.

Anglia és Franciaország megsemmisítette Tündérországot, a tündérek népe gyorsan pusztul. Még Ausztria is részesedett a magyar területekből, holott egyik fő okozója volt a háborúnak. Németországot a győztesek meg csak tessék-lássék alapon büntették. Így működik az indoeurópai rasszizmus.

Kr. e. 1.500 körül Erdélyben, a történészek szerint, Hellász irányából érkezett bronzkori arisztokrata csoport vette át a hatalmat. Erdély területe gazdag aranyban, ezüstben, kősóban és egyebekben. A déli bevándorlók kiléte nem ismert. Ebben az időben görögök még nem léteznek Hellászban, hanem különböző magyar törzsek lakják a vidéket. Az arisztokrata csoport talán trójai, káriai vagy minoszi lehetett, esetleg pelaszg, sajnos, nem tudni, kik voltak. A népmozgások igen gyakoriak, a régészet fejlődésével egyre több új csoportot ismerünk meg Erdély területéről is.

A 14. században közép-európai pásztortörzsek hatolnak be Erdélybe, ők északi irányból érkeznek. Ebben az időben jelenik meg a halomsíros népesség is, akik kurgánokat építenek. A halomsírosokat a Duna-völgy felől, nyugati irányból eredeztetik.

Nagyjából 1.000 körül az urnamezősök kultúrája virágzik fel a térségben. Ez a Gáva-kultúra népe, amelynek sok csoportja vándorol el a területről, Lengyelországba, az Alpokba, Itáliába. Ezt a népet is magyarnak tartják a régészek.

Kr. e. 750 körül keletről szkíták érkeznek Magyarországra, akik Erdélybe is betelepülnek.

A Basarabi-kultúra népe a Maroson keresztül érkezik az Erdélyi-medencébe.

Ezután érkeznek keletről a Cimmeri szkíták.

Nyugatról kelták terjeszkednek kelet felé, akiket a Hallstatt-kultúra keleti ágának mondanak.

A Balta Verde csoport közeli rokona volt a kelet-európai szkítáknak.

Az agathürszök a Maros felső folyásánál laktak, valamint Moldvában, szomszédaik a neurok voltak. A neurok a Bug mellett, a Dnyeszter forrásvidékénél éltek.

Mintegy 500 körül egy új, egységes színezetű műveltség bontakozott ki Erdélyben, amelynek helyi gyökerei lehettek.

Nagyjából 480 körül a Havasalföldre a Ferigile-csoport emberei települnek a Közép-Balkán térségéből. Erdélyben a szkíta jellegű népesség tovább él és ők látják el a térséget közkedvelt szkíta tárgyakkal.

Kr. e. 420 körül a La Tene-i kelták terjeszkednek Pannóniába és megkezdődnek a kelta háborúk. Erdélyből a népesség elvándorol, nyomukban megjelennek a kelták. Ezek egyik része valódi kelta, a későbbi kotin törzs népe, zöme azonban az alföldi dákoknak nevezett népesség, a Vekerzug-csoport.

A területen ekkoriban jelennek meg a pontusi kötődésű leletek, a dák várak, a dák ezüstkincsek, amelyek egy keletről jött népességhez köthetők. Ők lennének a dahák, vagy másként a dakák, vagyis dákok. Havasalföldi és moldvai népcsoportok is Erdélybe áramolnak.

Ezután több évszázadig folyik az élet Erdélyben, amiről közelebbi értesülésünk nincs. A Kárpát-medence többi területén kelták vezette államszövetség alakul ki.

Még a római háborúk megkezdése előtt szarmaták és jazigok jelennek meg az Alföldön, a Havasalföldön pedig roxolánok, vagyis ruszalánok. A későbbi történések már elég jól ismertek szélesebb körben is, ezért erről az időről itt nem szólok.

Érdemes röviden áttekinteni a mai Románia embertani térképét abból a célból, hogy néhány fontosabb következtetést levonhassunk.

A déli eredetű népességet a mediterrán lakossághoz köthetjük. Jellemzőjük a sötét színkoplexió, alacsony termet, hosszú fej. Több változatuk ismert.

Jelentős számú az alpi és a dinári jellegű népesség is. Erdélyben kifejezetten sok az armenid típusú ember, egyik változatuk világos színkomplexiójú. Az armenidok jó része Kisázsiából eredeztethető, eredetileg az ősi szavárdokhoz tartoztak.

Jelentős mongolid eredetű népcsoport is él Erdélyben, a Kárpátok láncain belül. Ezeket az embereket egyesek a magyarokhoz kötik, teljesen helytelenül. A mongolid jelleg olyan népektől eredhet, amelyek Ázsia keleti területeiről érkeztek Európába. Ilyen nép az avar, amely megszállta Erdélyt, majd kivonulása után hátra hagyhatott néprészeket. A bulák, vagyis a blak népcsoport kifejezetten ázsiai eredetű. A besenyők inkább magyar népszövetség volt, mint török, de kétségtelenül voltak soraikban mongolid elemek. A kunok Mandzsúriából indultak útnak, ezért ők is képviselhetik a mongolid rasszelemeket. A tatárok egyértelműen mongolid területekről rajzottak ki, nem tudjuk, hány tatár ember települt le Erdélyben. Még a magyar nyelvű hunok között is voltak mongolid elemek, de a többségük magyar volt. A magyarok és a bulgárok között nem voltak mongolidok, hacsak nem csatlakozott népcsoportokról beszélnek a kutatók.

A déli eredetű mediterrán népesség aránya az Olt torkolata körül és a Galati – Bucsecs közötti területen a legmagasabb. Itt a népességben 40 %-nál is több a mediterrán elem. A mediterránokat senki ne kösse olyan népekhez, amelyek esetleg nem magyar eredetűek. Kiemelkedő mediterrán centrum továbbá a Vaskapu környéke, a Havasalföld keleti fele, valamint néhány moldvai terület.

A Petrozsény – Jászvásár vonaltól délre a többi területen a mediterránok aránya 20-30 %, míg az említett vonaltól északra 20 % alatti. Székelyföldön és Dobrudzsában gyakorlatilag nem élnek mediterránok.

A mediterránokon kívül sok más típus is gazdagon képviselt a mai Romániában.

Az alpiak állítólag Közép-Európa magasföldjein és a hegységekben differenciálódtak. Az aurignaciak és gravettiek jó részét cromagnoninak vélhetjük. Nordikusok és kelet-baltiak alkotják az északiak népességét. A dináriak, armenidek, turanidok, tauridok mellett még más europidok is élnek a területen, pl. az indidek közé sorolható emberek.

Erdély népessége erősen kevert, de ez mondható el Moldvára és a Havasalföldre is.

El kell mondani, hogy a felvázolt kép a hagyományos embertan segítségével készült. A modern embertani, rokonsági és származástani vizsgálatok már elsősorban a genetika igénybevételével zajlanak. Nagyon érdekes tények merülhetnek fel a genetika segítségével, amelynek eredményei alig hamisíthatóak.

A dákok vezető réteget alkottak országukban a Dák Királyság fennállása idején. Ez azt is jelenti, hogy nem volt mindenki dák az országban, sőt, arra is gondolhatunk, hogy a dákok valójában nemesi osztályt alkottak, és nem rendelkeztek önálló népi tudattal. De ezt nem tudjuk biztosan.

Peremnélküli filckalapot hordtak, míg a többi lakos hajadonfőtt járt, és hajukat varkocsba fogták. A varkocs jelenléte magyarokra és keltákra utal. A magyar származású népeknél a varkocs és a csimbók szakrális jelentőségű volt. A csimbók a Nap jelképe volt, a varkocs névben a kocsok, vagyis kosok, kusok neve van jelen, a varkocs viszont a Tejutat jelképezte, mint végtelen fonat.

A rómaiak 106 és 271 között uralták Dáciát. Ki verte ki őket Erdélyből? Ma sem tudjuk, a rómaiak elhallgatják az eseményeket. Azt viszont tudnunk kell, hogy a haramia rabló természetű római állam önszántából sehonnan sem vonta ki csapatait.

Később Dácia területét sokan mások uralták. Szarmaták, gótok, gepidák, hunok, és mások. De arra sehol nem találunk adatot, hogy a rómaiak, se a nyugatiak, se a keletiek, a területen tovább éltek volna. Azt pedig fenntartással kell fogadni, hogy a dákok és rokonaik megtörtek volna a római elnyomatás évei alatt.

3. FEJEZET: TÖRTÉNELEM ÉS POLITIKA

Nem tanítják az iskolában, de a történelemnek nevezett tudomány valójában az elmúlt korok történéseit

politikai céloknak rendeli alá. Bizonyos igazságokat hamisítás nélkül tartalmaz, elsősorban azokat az igazságokat, amelyek a hamisítók, enyhébb árnyalatú szóval, az „átírók” érdekeit szolgálják. Más igazságokat kérlelhetetlenül átírnak, mert azok érdekeik ellen valók. Valami ilyesmi a történelem. Kegyetlen fegyver azok ellen, akik azt hiszik, az igazság mindig győz. Őseink életének történéseit nem lehet meghamisítani, gondolják sokan, mert az őseink ellen való vétek. Akiknek nem szent semmi, akiknek csak a haszon a vezérlő elve, azok bizony mindent átírnak, saját érdekeik szerint.

Tudatosan hamisítani a történelmet nem mai jelenség. Az akkádok egyszerűen átírták a szumer történeti adatokat, a régi szumer hősök helyébe saját magukat helyezték, és máris hősökké váltak.

II. Ramszesz elvesztette a kádesi csatát, egészen Damaszkuszig futott a csata után. Azután olyan feliratokat készíttetett, amelyen hatalmas győzelemről számol be a hettiták felett.

Se szeri, se száma a hamisításoknak, amelyek jó üzletnek bizonyultak már számtalanszor.

Catalaunumi csatának nevezik azt az ütközetet, ahol Atilla szétzúzta a nyugati szövetséges erőket. A futó rómaiakat Edekó Lyon körül éri utol, és megsemmisíti Aetius csapatait. Ebből a csatából azután később döntetlent, sőt nyugati győzelmet kreáltak a nyugati átírók.

A kútfők általában mauriacumi csatáról beszélnek, ami a Mauriacus mezőn zajlott le. Tricassistól, a mai Troyestól nyugatra feküdt Moriacum városa, amelyet azonosítanak Mauriacum nevével. Tricassis és Moriacum között terült el a Mauriacus mező, amelyen a hatalmas csata lezajlott. Mindenki úgy tesz, mintha Atilla felvonult volna a hadszintérre legalább négy hadseregével. Azokat az adatokat, ami szerint Britannia a Hun Birodalomhoz tartozik, egyszerűen mellőzik a történészek. Gallia északi része már Uldin uralkodása alatt a hunokhoz, vagyis hozzánk tartozhatott. Később Ruga, Katar, Beszter és Bendegúz is uralkodhatott nyugaton, akik közül Katar /Kadar/ egészen biztosan nyugaton maradt a nagy győzelem után. Bevezette a hun, vagyis szkíta vallást, amely keleti keresztény vallás volt, talán az első Jézushitű vallás, amely az örmény kereszténységet is megelőzte. Ráadásul a pogánynak nevezett vallás valójában kereszténység volt, ősi napistenhit, amit Jézus reformált meg és újított fel. A Paganus latin szó vidékies keresztény jelent, amit mai észjárással ókereszténységnek kell nevezni, míg a Jézus utáni kereszténységet újkereszténységnek. A tételes bizonyításra itt nincs mód, de a kereszténység minden lényeges mozzanata jelen van a pogány vallásban, sok pedig a buddhizmusban. Ez csak azért lehetséges, mert az ókereszténység, a pogány vallás régebbi a buddhizmusnál és újkereszténységnél is.

Katar vallását hatalmas vallásháborúban semmisítette meg a római katolicizmus később, amely öldöklő harcok idején a történelmet is átírták, igyekezve megsemmisíteni a hunok emlékét. Mivel ez nem ment, a nép között nagyon sok olyan monda volt elterjedve, amelyek a hunokat testvérként ábrázolták, valamint felszabadítóként, ezért igyekeztek meghamisítani a valódi eseményeket. A hamisítás sem sikerült túl jól, de azt sikerült elérni, hogy a hunok emlékét befeketítsék és a népek gyűlöljék emléküket.

Mauriacum nevéhez hasonló helynév igen sok van Gallia északi részén. Ezek a nevek a Magur, Mahur, vagyis Magyar formákból származnak. A Mag Úr szó szerint a Csillagok Ura jelentést viseli, ami a Nap, a Nap egyik jelképe pedig az Oroszlán, régi nevén Magh-Úr, vagy Úr-Magh. Ezért aztán a nép Tricassis nevét Troyesra, vagyis Trójára változtatta, tudván azt, hogy a magyarok és trójaiak azonosak, vagyis a hunok magyarok, vagyis trójaiak. A Mauriacumhoz hasonló, magyarokat jelentő településnevek garmadáját régebbi telepesek is adhatták, azok a magyarok, akik Párizst alapították. A hun háború idején ezeket a hagyományokat és igazságokat a nép még pontosan ismerte, ezért változtatta meg pl. Tricassis nevét Troyesre. Azután elmúlt másfél ezer év, és a hazugság győzedelmeskedett Franciaország szívében is. Ma már a franciáknak fogalmuk sincs, kik a testvéreik, kik a felmenőik, kiktől származtak.

Hasonló helyzetet találunk Ausztria keleti felében, ahol jelentős mennyiségű magyar településnevet ismerünk, de erről az osztrákok nem szívesen hallanak. Még a Bécsi-medence népe sem, holott ők nagy többségükben magyar eredetűek.

Ezt a kis kitérőt azért kellett bemutatni, hogy szembesüljünk az érdekek irgalmatlanságával és az igazság gyenge hatékonyságával.

Az első világháborút követő területszétosztás során gyakorlatilag megsemmisítették a magyar államot. Területének 72 %-át más államokhoz csatolták. A magyar nyelvű népesség egyharmada szintén idegen államokhoz került. Ez az igazságtalanság volt a legfájdalmasabb az egész országcsonkításban.

A Kárpát-medencét 40.000, vagy 70.000 éve lakják magyarok. Azután ráfogják e népre, hogy jövevény a területen. Azután elveszik országukat. Jellegzetes indoeurópai gondolatmenet.

4. FEJEZET: A DÁKOROMÁN ELMÉLET

Dumitru Protase írását veszem alapul az elmélet ismertetése szempontjából. A szerző a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem nyugalmazott professzora, a dák-római kontinuitás elméletének egyik legismertebb képviselője, kiválóan beszél magyarul. Cikke, „A dákoromán elmélet” a Rubicon folyóirat 2005/1-es számában jelent meg, a magyar fordítást Dumitru Protase személyesen ellenőrizte, mivel eredetileg írása román nyelvű volt. A Rubicon szerkesztői azért kérték fel a professzort, hogy kifejthesse nézeteit egy magyar folyóiratban, bízva abban, hogy a magyar álláspontok is megjelenhetnek román folyóiratokban.

A szerkesztőség két könyvet ajánl, amelyek a Rubicon folyóirat álláspontját a leginkább tükrözik: Vékony Gábor: Dákok, rómaiak, románok (1989); Gottfied Schramm: Korai román történelem(1997).

Dumitru Protase azt mondja, hogy a román nép eredete, kialakulása és állandó jelenléte azon a területen, ahol ma is lakik, mindig alapigazságnak számított. Nemcsak a román történetírás, hanem az európai történetírás túlnyomó többsége is ezt a tételt alapigazságnak tekinti. A románok olyan nyelvet beszélnek, amely az olasszal, franciával, spanyollal, portugállal édestestvér és latin eredetű, és mint ilyenek, az egykori dákorómaiak utódai. Három román ország legrégibb lakói, őshonosai a románok, amely tétel kétségbevonhatatlan. Munténia, a Dnyeszterig terjedő Moldva és Erdély az a három ország, ahol a románok ősidők óta laknak, és amely tétel történelmi realitás és tudományos szempontból teljes mértékben dokumentált.

A román etnogenezis hosszan tartó folyamatában az a közel öt évszázad, amelyre Protase hivatkozik, Daciának a rómaiak által történt meghódításától (Kr. u. 106) a szláv törzsek megjelenéséig – a 6. század második fele, 7. század első fele – alkotja azt az időszakot, amikor kialakul a román nép a Kárpátoknál és a Dunánál. Dák etnikai alapon szilárdult meg és fejlődött ki a latinítás, folyamatos evolúcióban a románná válás felé. A Roesler-féle bevándorlási elméletet nem lehet elfogadni, mert az azt állítja, hogy a román nép balkáni eredetű, és amely elméletet politikai okokból találtak ki és terjesztettek.

A kutatások a római idők – Kr. u. 106 – Kr. u. 275 – irodalmi, feliratos, régészeti és éremtani anyagát feltárták. A dák toponímiát és hidronímiát, a provincia felirataanyagára alkalmazva a trák-dák névtant (onomisztikát), az archeológiai felfedezések eredményeit, a pénzérméket, a dák katonai egységek sorsának alakulását a római hadseregben, a görög és római szerzők által nyújtott adatokat, a Traianus-oszlop reliefjeinek tanúságtételeit a román kutatók mind feldolgozták és számos dokumentummal számos tanulmányban ismertették.

A legyőzött dákok továbbélését is kutatták. A dákok főleg a falvakban laktak tovább tömeges számban, de jelen voltak a dákok a városokban is. A dákok nem semmisültek meg a háborúk folyamán. A dákok nem vándoroltak el tömegesen a római iga alól, hanem megadták magukat, és haza vándoroltak, mármint a lakóhelyükre, és nem más területekre, ahol szabadság várta volna őket, amint ezt egyesek hirdetik a Traianus-oszlop némelyik képe alapján. A Traianus-oszlopon nincsenek a dákok kiirtására utaló jelenetek, hanem csak olyanok, amelyek a rómaiak könyörületességét és a császár megbocsátó magatartását ábrázolják

Fennmaradt 11 város és más települések. Ezek rendre: Sarmizegetusa, Apulum, Napoca, Drobeta, Potaissa, stb. Sajnos Protase nem ismerteti mind a 11 várost. Azután megemlíti Germisara, Berzobis, Buridava, Sucidava nevét. Néhány folyót is említ: Alutus, Tibiscus, Marisus, Tsierna, stb. Ezek dák nevek lennének a románok elképzelése szerint. Azt is megemlíti a szerző, hogy a nevek között lehetnek olyanok, amelyeket a rómaiak latinra fordítottak, tehát nem az eredeti dák nevet ismerjük a forrásban. A személynevek gyakorisága is tanúsítja a dákok megmaradását. Az Ulpius név százon felül, az Aelius kb. 25o, az Aurélius 300-on felül ismert a régészeti anyagban, amelyek dák jellegű neveket helyettesítettek.

Tipikusan dák kerámiát találtak mintegy 30 római katonai táborban, ami azt bizonyítja, hogy a rómaiak dákokkal végeztettek bizonyos munkákat, a dákok munkaerőként szolgálták a rómaiakat.

Mintegy 12 olyan katonai alakulatról van ismeret, amelyek a birodalom különböző területein teljesítettek szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy a provincia őslakossága igen erőteljes volt, demográfiai szempontból pedig igen életképes.

A továbbiakban Protase a romanizáció folyamatát ismerteti. A dák nyelvből 170 szó és kifejezés ment át a román nyelvbe. A latin nyelvről olyasmiket állít, hogy az nagy tekintélyű, domináns, hivatalos. Ez utóbbi igaz is lehet. A dákok igyekeznek rómaivá válni, pl. az anyagi előnyök miatt. Aurelianus kivonja csapatait Daciából, vele mennek a tartomány gazdagjai, de a népesség zöme, nagyjából 600.000 lélek a helyén marad, és ők a mai román nép ősei.

A római kivonulás után, Protase szerint, a dák élet tovább folyt a területen. A 11 városban valamilyen falusi társadalmat gondol. Népvándorlások koráról beszél, amikor a rómaiak, a rabszolgatartók kis időre visszatértek a Duna bal partjára, mindenki örömére. Újra fellendül a városias társadalom, mintha az a rómaiakhoz lenne köthető és nem a magyarokhoz és rokonaikhoz. Végül azt mondja, hogy Daciában a városias élet kiveszett, de a hajdani városokban, szerény körülmények között ugyan, de tovább élt a római provinciális népesség, amely latin nyelvű volt, és a 4. században felvette a kereszténységet. Erre a népességre nem hatott a gót civilizáció. Azt mondja a szerző, hogy sehol sem lehet regisztrálni kő vagy tégla épületeket a területen. A Maris, Samus, Alutus, Tibiscus vízneveket a dákorománok megőrizték, és kulturális és demográfiai állandóságot képviseltek, amely alapjává vált a későbbi történelmi folyamatoknak. Évezredes történelmi hiátus után a városok újból megjelennek a régi római Dacia területén, mégpedig a hűbéri korszak elején, de ezek a városok és a római városok között semmiféle folytonossági kapcsolat nincs.

Az őslakosság nyomai sok településen jelen vannak. Húsznál is több helyen fedeztek fel a 4-6. Századra datálható és autochton népesség életére utaló nyomokat. A ma ismert falusi települések száma 400-ra tehető. Ezek, kivétel nélkül, erődítés nélküliek, de azért Protase mindet rómainak vagy dáknak nyilvánítja.

E települések közül megemlíti Bratei-Baráthely, Medias-Medgyes, Sopor-Mezőszopor, Taga-Cege, Iernut-Radnót, Sighisoara-Segesvár, Laslea-Szentlászló, Harman-Szászhermány, Noslac-Marosnagylak neveit, mondván, hogy ezek az erdélyi feltárások hasonlóak az Olténiában és Bánságban (Banat), vagyis Bánátban feltárt településekhez.

Dumitru Protase számtalanszor hivatkozik az őslakos, illetve autochton népességre, azt sugallva, mintha a terület nem lenne lakott 70.000 éve a magyarok által, és a dák meg a római őslakos lenne a területen. Ez igazán elképesztő módszertana a történetírásnak. Még egynéhány adatot közöl a régészeti feltárásokról, azután áttér a szabad dák és karp közösségek életére.

A rómaiak két lépcsőben vonták ki csapataikat Daciából, aminek bizonyára súlyos okai voltak. A ragadozó természetű rabló római csak ott vonult vissza, ahol megverték. Gallienus császár alatt Erdély északkeleti részéről vonták vissza a hadsereget és az adminisztrációt, majd Aurelianus császár idején a provincia teljes területéről. Ahogy a rómaiak elmentek, rögtön utánuk karp és szabad dák csoportok hatoltak be Erdélybe a határterületekről. Protase felsorol jó néhány régészeti feltárást Erdélyből, ahol ezt a folyamatot igazolni lehet. Csak azt nem tudja, hogy a kárpok magyarok, mint ahogy a szabad dákok is. A kárpok éppen a hatodik törzsünk, akik nevét Bíborbanszületett Konstantin Kári alakban jegyzett fel.

Protase ezután arról beszél, hogy a gótok meg a hunok is laktak a területen, de csak úgy. Felsorol néhány településnevet, ahol pénzt találtak, és ezt a bizonyítékot arra használja fel, hogy a római jelenlétet igazolja. Szó szerint: A közép- és délkelet-európai hun hatalom összeomlása után, majd később, Justinianus császár idején ismét felélénkül, intenzívvé válik a pénzforgalom. E jelenség az őslakó népességgel függ össze.

Néhány városnév is közlésre kerül, mint Apulum, Napoca, Potaissa, Micia, valamint Cetea /Csáklya/, Cristesti, Sanpaul, hogy csak erdélyi településneveket említsen Protase. Megjegyzi, utóbbiak magyar neve bizonytalan, mivel Sanpaul három megyében is van: Kolozs megyében Magyarszentpál, Hargita megyében Homoródszentpál, Maros megyében Kerelőszentpál. Cristestiből kettő van, szintén különböző magyar nevekkel: Arad megyében Keresztespatak, Maros megyében Maroskeresztúr.

A hunok után a gazdasági élet a természeti gazdálkodás jellegét öltötte magára. Az aranypénzeket elraktározták, mint kincset. Sok ércolvasztó kemencét fedeztek fel, ahol főleg vasat olvasztottak.

A dákoromán kereszténységről is ír Dumitru Protase. Számos alapos szaktanulmány áll rendelkezésükre, mondja. Beszél egy Bell istenről, aki kétségtelenül a magyar-kelta Bél istennel azonos.

A kereszténységet román eredetűnek gondolja, fogalma sincs arról, hogy egy 35.000 éves vallással van dolga. Ezzel nem akarom bántani Dumitru Protasét, csupán arra szeretném felhívni a mértékadó román tudósok figyelmét, akiknek az igazság bizonyára fontosabb, mint a történelem átírása, meghamisítása, hogy a kereszténység magyar eredetű vallás, mint ahogy Jézus Krisztus is magyar, vagy zsidó, neve Ídus Keresztes valójában.

A kereszténység felvételét azzal bizonyítja, hogy a Pogány szót elemzi. A Pagus – Paganus – román Pagan szó etimológiáját megemlíti, de nem közli. Ez nem helyes eljárás, de arra is utal, hogy a professzor nem ismeri a Paganus – Pogány szó valódi jelentését. Ami bizony igen nagy hiba. A Pogány – Paganus ugyanis magyar szó, és a kereszténység előtti kereszténység meglétére mutat rá. Pag a Nap, An az Ég.

Dumitru Protase kisebb fejezetet szentel az őslakosok asszimilációs képességének. Azt állítja, hogy az uralmon lévő hatalom és népe csak kisebb és elszigetelt településeken lakott, mert a terület döntő hányadán a magasabb műveltségű, számbeli és kulturális fölényben lévő őslakosok éltek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a műveletlen gepidák csak úgy megtűrték magukat Erdélyben, ahol a náluk magasabb műveltségű románok laktak.

Dumitru Protase felteszi azt a kérdést, ami mindenkit izgat, hogy mi volt az a képesség, ami megnövelte az autochton népesség erejét és szívósságát, amely segítségével asszimilálni tudta a bevándorló népességet? A területre bevándorló népelemek mind románná váltak. Ez tény, mert ma Romániában főleg románok laknak. Több tényező is közrejátszott a folyamatban. Ezek a tényezők közül az első az őslakók számbeli és kulturális fölénye, valamint a kereszténységben rejlő kohéziója.

Súlyos problémát jelent a dákoromán elmélet számára, hogy a római hatalom által meg nem szállt területeken is románok jelennek meg az újabb időkben. Muntenia, Moldva, Körös-vidék román lakosságát Protase egy olyan népi mozgalomnak tudja be, amely szerint a római idők után romanizált lakosság maradt a kérdéses területeken. Tehát nem az újabb kori betelepüléseknek, hanem eredendő őslakos népesség jelenlétének tudja be e területek mai román lakosságát.

Azt is elmondja Protase, hogy a mai románok lakta területeken, sok történész szerint, elszlávosodás ment végbe, a 7-10. évszázadok közepette, és csak ezután játszódott le a népesség románná válása. Az elrománosodás ideje a 10-12. századra tehető.

Dumitru Protase még beszél néhány ősi kultúráról a mai Románia területéről. Végső konklúziónként azt állítja, hogy a szlávok megjelenéséig, dák etnikai alapon kiterjedt római kontinuitást találunk a mai Románia területén. Ez a tétel nagy falat Dumitru Protase számára is. Nem képes a szláv és római népességet egy csokorba kötni, nem képes a két népességet homogenizálni.

A dák, román, római történelem mind magyar eredetű. A rómaiak a gyilkosság kultúráját hozták el a Földre, de magyar alapokról építkeztek. A rómaiak a magyarok nagyon rossz irányba fejlődött ága. A rómaiak alapvetően rabszolgatartók, gyilkosok, rablók bandája. A magyar történelem legsötétebb fázisából kerültek ki, ma sem tudjuk, miként lettek a csillagvallásból átkozott rabszolgatartóvá! A rómaiak magyar eredetűek, ez kétségtelen tény. Ebből az alaptényből táplálkozik a román tudomány élcsapata, és nem képes kitörni saját csapdájából, hogy évezredeket, év tízezredeket vegyen vizsgálat alá. Szegény, szerencsétlen román tudomány, amely néhány évezred névanyaga alapján dolgozik.

Dumitru Protase közlése alapján a dákoromán elmélet egy jól kidolgozott, hatalmas tudományos apparátussal létrehozott hypotézis. Számos ponton támadható, amit meg is tesznek a történészek. Ezeket az ellenvéleményeket a dákoromán elmélet kidolgozói egyszerűen lesöprik az asztalról. Mivel a dákoromán elmélet mögött az a politikai szándék rejtőzködik, hogy a magyaroktól elrabolt területek jogosan illetik meg a románokat, ezért az elmélettel kapcsolatban szóba sem jöhet a tárgyilagosság, az igazság, a történeti hűség, a becsületes történetírás. Az elméletet elfogadni képtelenség, ezért a következő fejezetben kizárólag a dákoromán elmélet kritikájával szükséges foglalkozni.

5. FEJEZET: DUMITRU PROTASE ÍRÁSÁNAK KRITIKÁJA

A következő néhány mondatban kizárólag a kolozsvári professzor írásának kritikájával érdemes foglalkozni. Tehát a teljes dákoromán elmélet hamissága mellett a Rubicon folyóiratban megjelent írás tételeit is kritizálni kell. Mert a cikknek sok és súlyos hiányossága van.

Első tétel az őslakosság kérdése. Miként állítható őslakosnak egy olyan népesség, amely mintegy Kr. e. 400 körül hatol be a területre? Talán régebben nem éltek emberek Erdélyben, Moldvában, Havasalföldön? Bizony éltek, és nem is akárkik. Az Avason felfedezett hővesztéses eljárással működő kőbánya 70.000 éves, de előzményei 150.000 évesek. Még azt sem tudjuk, hogy az erectus, a neanderthalensis vagy a sapiens faj működtette. Valószínűleg a sapiensek, akik bizonyára magyar nyelven beszéltek. Az erdélyi Tászok-tetőn talált ezernyi írásos kő a magyarok jelenlétét bizonyítja ezen a helyen, aminek az ideje 30.000 év. A Kárpát-medence belsejében 10.000 éves magyar rovásírásos leleteket találtak, amelyek jól olvashatók a mai magyar nyelven. Kr.e. 2.500 tájáról származó magyar rovásírásos kerámiákat találtak, szintén az Alföldön. Nyugaton az Aurignaci ember és a Magdaléni ember, a két kultúra között több más kultúrát is megneveznek, együttesen magyar nyelvet beszélő emberek kultúrája volt. De keleten a Gravetti ember is magyarul beszélt. Ezt bizonyítja a számtalan magyar rovásírásos lelet, ami magyar nyelven olvasható, azután a magyar számírás, ami Erdélyben talán még ma is él, és a genetika, ami bebizonyította, hogy Európa első lakói azonosak a mai magyarokkal. A mai magyar népesség 70 %-a az Elsőktől származik, további 10 %-a az Elsők egyik első mutációjától, a többi 20 % a többi mutációtól. A magyarok, vagyis az Elsők, nagyjából 30-40 mutációs ágat fejlesztettek ki magukból, amelyekkel meghódították a földrészt. Ezek az emberek, akiket európainak nevezünk, tehát a magyarok leszármazottai, kivétel nélkül.

Erdélyben sok lelet mutat az Elsők népének jelenlétére. Alsótatárlaka csodálatos régészeti anyaga, meg Erősd azt mutatja, hogy a szumer kultúra csak későbbi fejlemény, mint a Kárpátok magyar kultúrája. Nem szabad a Közel-Kelet kultúrája előtt hasra esnünk, mivel Mezopotámia és Egyiptom, meg a csatlakozó területek, mint Núbia, Etiópia, Palesztina, Kis-Ázsia, Irán, Turán kultúrája mind magyar eredetű.

Az őslakosság misztériuma kizárólag a magyarokat illeti meg Románia területén is, nem pedig a románokat. Ne feledjék a románok, hogy a magyarokból születtek.

Az újlatin testvérségről is meg kell emlékeznünk. Róma bedarálta Galliát, Hispániát, Itáliát, és keleten is képződtek latin nyelvű szórványok, ahol elsősorban a görög nyelv uralkodott. De mind a francia, spanyol, katalán, portugál, gallego, okcitán, provanszál, réto-román, olasz, aromun, román és a többi újlatinnak mondott nyelv kicsit különbözik egymástól, mind magyar alapokról építkezik és mind őrzi az adott terület őseinek a nyelvéből a legfontosabb jellegzetességeket. A francia nyelv alapja ma is a gall, a portugál nyelvből szép magyar mondatokat lehet összerakni, az olasz nyelv meg félig-meddig magyar ma is.

A latin nyelv az italikusz csoport egyik tagja, ahová az umber és az oszk is tartozik. Umber szöveget magam is olvastam, a Gobioi táblák egyikén, és azt állapítottam meg, hogy mintegy 60 %-ban értem a szöveget, amelyben magyar mondatok is rejtőzködnek, ki tudja, miért? A latin nyelvről azt állítom, hogy 90 %-ban magyar eredetű nyelv, amely levált az ősi magyar anyatestről, és önálló útra tért. Az oszk nyelvet sajnos nem ismerem.

Az aromunok létezéséről Protase professzor egy szót sem szól. Túlzottan kevesen vannak talán?

A dákok vándorlása egészen elképesztő teljesítmény a professzortól. Amikor szegény dákok elvándorolnak Erdélyből a szabad területekre, ahol rokonaik, a magyarok várják őket szerető szívvel, és ahol megállapodhatnak a rablógyilkos római légiók zsarnokságától, megnyugodhatnak, hogy nem vesztik el mindenüket, nem erőszakolják meg lányaikat, nem veszik el életüket, hanem szabad életet élhetnek, akkor a professzor élesen elkanyarodik a tényektől, és azt mondja, a dák vándorok haza mennek a csatatérről, ahol vesztettek. Haza vándorolnak, az otthonukba, hogy megadóan várják a nagyszerű győztesek kegyelmét. Mert a rómaiak a kegyelem gyakorlásáról voltak híresek, gondolja Protase, nem a népirtásról. Gallia tíz milliós lakosságát talán nem a rómaiak irtották ki, hogy alig egy millió ember maradt Galliában? A belga törzs összes férfiát maga Caesar hadserege irtotta ki, de mivel a belgák jól harcoltak, hogy ne vetüljön rá a tömeggyilkos árnyéka, kirendelt egy sereget, hogy addig őrizzék a belgákat, amíg a fiú gyerekek fel nem nőnek, és a belga nép fel nem éled halottaiból. Mellesleg Bel-Ga Bél isten Háza, szó szerint magyar nyelven.

A dákok kétségtelenül a magyarok által védett területekre menekültek a magasabb rendű római civilizáció hatásai elől. Mert a rabszolgaság csak egyeseknek tetszik, a többség iszonyodik a rabszolgaságtól. Ezt az alaptényt ajánlom az összes dákoromán elmélet hívőjének is. A rómaiak igen tartottak a magyaroktól, nem is merték megtámadni országunkat, amit Szkítiának neveznek általában. Lovas hadseregeink egyszerűen eltaposták a rabló, bár rokon, római legiókat. Ezt tettük Dáriussal és ezt tettük Nagy Sándorral is, akit kizárólag csak a mi őseink voltak képesek megverni. Hallgatnak is róla a Nagy Sándor imádók, akit magam is szeretek, mert egy igazi hős volt, akit a kisistenek is támogattak.

Munkaerőnek nevezni a rabszolgát, amolyan beteges római agyszülemény. Protase munkaerőnek említi a dákokat, akik kerámiát készítettek római uraiknak. Az viszont kétségtelen tény, hogy dákokat is alkalmaztak rablásaik végrehajtására, vagyis dák csapatokat szerveztek a rómaiak, amelyeket más népek leigázása érdekében vetettek be. Ezt tették a germánokkal is, meg másokkal is, mert kevés volt a római eredetű népesség a hatalmas kiterjedésű birodalom elnyomásához. A birodalom összeomlása után minden nép visszanyerte függetlenségét. Vajon az a sok nép miért akart függetlenné lenni, ha olyan jó és magas rendű volt az a római birodalom? Ha igazán jó lett volna a rómaiak birodalma, akkor a területén élő emberek mind rómaivá váltak volna, nem csak amolyan lázadó rabszolgafélékké. A dákok szabadságszerető népét Dumitru Protase egyszerűen kasztrálja, mintha ez a nagyszerű dák nép bármikor is beletörődött volna a rabszolga sorsba.

A latin nyelv nagy tekintélyű, domináns, hivatalos volta csak amolyan képzeletszülemény. A hivatalos jelző kétségtelenül igaz, a többi jelző nem. Említettem, hogy a latin nyelv magyar eredetű, mintegy 90 %-os arányban. Azt hiszem, innen kezdve nincs értelme a latin nyelvről áradozni román szemszögből.

Protase megemlíti az evolúció szót is a román nyelv kialakulásával kapcsolatban. Ez nagyszerű dolog, mert magam is a nyelvi evolúciót tartom a legfőbb nyelvi folyamatnak. Amint az ember is az evolúció alanya, úgy az ember nyelve is evolúción esik át folyamatosan.

A gótok népe rendkívül agresszív volt, hatalmukat kitolták a Volga jobb partjáig. Ne képzelje senki azt a dőreséget, hogy a gót birodalmon belül bármilyen idegen entitás fennmaradhatott volna. Mert Protase úgy képzeli, hogy a románok a gótok és más germán törzsek uralma alatt tovább éltek, bár erre semmilyen bizonyítéka nincs. Az urak csak néhány várban, erődítményben éltek, a földet továbbra is a dákorománok lakták. De akkor honnan vették hatalmas hadseregeiket a gepidák, nyugati gótok, herulok, szkírek (szürrök), keleti gótok és a többiek, akik idegen eredetű harcosokat nem fogadtak be soraik közé? A gótok nem hatottak a romanizált népességre, mert romanizált népesség nem is létezett a mai Románia területén.

A víznevek, és az összes földrajzi név Erdélyben, Moldvában, Havasalföldön mind magyar eredetű, az ősi magyar szupercivilizációból ered. Ez tehát nem lehet tényező abban a kérdésben, hogy a románok lakták-e a mai románok által lakott területeket.

Szentpál neveinkbe is bele köt Protase, amivel azt bizonyítja, hogy halvány segéd fogalmai sincsenek a magyarok névadási szokásait illetően. A Pál név a Bál név változata, zöngétlen alakja, és hatalmas a jelentése, vagyis Ragyogó, Hatalmas, Nagy. Ellenben a Paul szó helyesen Pa Ul, vagyis a Fő, a Papa Fia, ami már Kicsi jelentést tulajdonít a névnek. Aki nem ismeri a magyar nyelvet, könnyen eltévedhet a jelentések rengetegében.

A kereszténységgel kapcsolatban fel kell világosítani a románokat, hogy ez az eszme 35.000 éves, magyar eredetű, mert akkoriban Európában kizárólag a magyarok éltek, neandervölgyiek és esetleg Homo erectusok mellett. A Keresztény mai magyar szó a Ker/Kör, az Esz/Osz és a Ten/Tény elemekre tagolható. Ebből látható, hogy a Kör felosztott, vagyis Esz/Osz Istene egy olyan hatalmas eszmeiséget hordozó fogalom, amely teljes Euráziában szétterjedt. A Ten magyar ige (lásd Ten-Ni) az alapja számtalan európai istennévnek, amiből a Teusz-Deusz-Zeusz is keletkezett. Protase professzor tud magyarul, tehát tudja, hogy a Ten ige egyik ragozott alakja a Tesz. Most vegyük a kelta Teuta-Tesz isten nevét, ahol a Teuta a Törzs neve, Tesz az Isten, vagyis a Ten neve. De szépen ragoznak a kelták dicső magyar nyelven! Én teszek, Te teszel, Ő tesz! Lásd etruszk Tesz – Csinál, ami persze Tesz magyarul is, nem Csinál.

A kereszténység, mint a Körösztény szó is mutatja, a Pogány vallásból fejlődött ki. Pog-Ány nem más, mint a Pog/Bog, a Nap egyik neve, és az Ány, ami An, Anu névből fejlődött ki, ötvözete. Pog tehát a Nap, Ány tehát a Menny, Ég, Pog-Ány tehát az, aki a Mennyei Nap hitében él. A pogányok egyáltalán nem vallástalanok, nem ostobák, hanem a Mennyei Napisten hívői. A pogányokért jött el Jézus Krisztus, az Ídus Keresztes, hogy megreformálja vallásukat, és megmutassa Isten útját az üdvösséghez. A latin szavak, amelyeket Protase felsorol, csak a magyar szupercivilizáció romlott szavai. A romlott szó talán nem helyes, hanem helyette az evolúción átesett szavakat kellene említeni. Az indoeurópai nyelvek kifejlődése a magyar nyelvből egységes nyelvi szabályok alapján ment végbe. Az indoeurópai nyelvek különbözősége viszont azt bizonyítja, hogy ezek a nyelvek vagy nyelvcsoportok egyenként, egymástól elkülönülten fejlődtek ki a magyar alapnyelvből. A magyar alapnyelvet protoindoeurópainak, vagy preindoeurópainak is nevezik, ami eléggé elítélendő.

A román nyelvben a cruce kereszt, ebben a szóban hiányzik a Tent jelölő T jel. A crestin keresztény, talán nem látszik a románok számára az összevonódás, a nyelv begyorsulása? Dumnezeu dominus+deus – Isten, ezzel az etymológiával már vitatkoznék, mert a szerző nem érti a dominus és deus neveket. Inger (angelus): angyal. Na, itt már szólni kell, mert az In-Ger Isten Gyereke, az An-Gel, An-Gal meg a Menny, az Ég Nagyja és Gyalogja, akit Isten küld az emberek közé valamilyen hírrel, paranccsal. Biserica a Basilika a román nyelvben. De azt tudni kell, hogy a Basilika is magyar eredetű szó, mint minden görög szó. A román sfant a sanctus, vagyis a szent módosulata. Érdekes, hogy ebben a szóban olyan hangfejlődést láthatunk, mint amilyen a japán nyelvben látható. A Szentes név igazoltan 4.500 éves, a Földanya egyik neve. Szen Tesz volt a formája eredetileg, ami „Szen Isten” jelentést tartalmazott. Szen és Sen (kínai) Lélek, Szellem, ebből a névből rövidült a Szent szó, amely azután Szant, Sanctus és más formákat vett föl.

Egy magyar kutatóval,, aki a román nyelvben perfekt, sok száz román szót vizsgáltunk meg. Arra jutottunk, hogy a mai román nyelv csak részben latin eredetű, mintegy a felében. A többi része az ősi magyar nyelvből ered, amelyből ered maga a latin nyelv is. A mai románul jól tudó, de a magyar ősnyelvet is ismerő kutatók nem tudni, hogy hol rejtőznek. De vigyázzatok románok, mert titeket is be fog falni a globalizációnak nevezett irányzat, és akkor már nem a magyarokon fogtok gúnyolódni vagy sajnálkozni, ki-ki saját vérmérséklete szerint. Hanem saját pusztulásotokon. Ami már megkezdődött, és nagy iramban folytatódik, mert a romániai demográfiai adatok hasonlatosak a magyar demográfiai adatokhoz.

A dákok egy magyar népesség, akiket a római hadak megvertek. Ettől a vereségtől azonban nem lettek rómaiakká, a legyőzöttek nem lettek az ellenség kiszolgálói. Csak a rabszolgák szolgálták a római győzteseket, akikre fenekedtek a szabad dákok és szövetségeseik, a szkíták, vagyis magyarok.

A római civilizáció maga volt az emberiség kizsákmányolása. Egy szabadságban élő ember a teljes kifosztást, a teljes alávetettséget el nem fogadhatta. A szabad dákok sem. Amíg éltek, addig a szabadságot kellett védelmezniük.

A Kárpok népe nagyon ősi a Kárpátok területén. A Kárp név a magyar Kár törzs nevéből származik. Azt is elképzelhetőnek tarthatjuk, hogy a Kár nép 40.000, vagy 70.000 éve él a területen. A magyar törzsneveket felsoroló bizánci császár e törzsnevet Kare, vagy Karé (Kari) formában is említi, a többi törzsnévvel együtt. Kar-É a Károk Háza jelentésű, aminek pontosan megfelel a Kar-Pat szó is. A Pat egy nagy magyar szótartomány egyik tagja, első jelentése Csillag, második jelentése Ház. Kar-Pat eszerint a károk csillaglaka, másrészt a károk háza, vagyis hazája. A Kár-Pát szó ezért színmagyar eredetű, ami megjelenik a magyar nyelvű minoszi birodalomban is, a mai Karpathosz sziget nevében. A Kár nép igen ősi, lásd Kária nevét, Kréta /Kér-Ta/ nevét, a Kárpok nevét, vagy a mai Karélok nevét. A Kár-Pát-ok tehát a Károk Háza jelentést viseli, akik a dákokkal szoros rokonságban voltak. De, ha a károk, vagy kérek a dákok rokonai, akkor a dákok magyar eredetűek lehetnek csakis kizárólag. Az egyiptomi Pet mellesleg az Ég, ami egy Ház a Föld felett, és a Pát magas hangrendű párja.

6. FEJEZET: KRISTÓ GYULA CIKKÉNEK ISMERTETÉSE


6. FEJEZET: KRISTÓ GYULA CIKKÉNEK ISMERTETÉSE

Kristó Gyula a magyar történetírás érdekes alakja. Számtalan alkalomkor, mivel tíznél több könyvet írt, furcsa dolgokat mondott a magyarokról. A románok hamis történetírását nem fogadta el, az igazságot szem előtt tartotta a román történetírásban. A Rubicon újság cikkének címe „A vlach bevándorlás kezdetei a 12-13. századi Magyarországon”, amelyet Kristó Gyula szerzett, és 2005 januárjában jelent meg. Ez a cikk válaszolt a román Protase cikkére.

Kristó Gyula sok könyvet írt, a szovjethatalom alatt egyetemi tanár lett, majd az akadémiába is bekerült, ahol sok fontos művet alkotott, amiket sikerült kiadatnia. Később Hunnivári Zoltán volt az a kutató, aki megunta Kristó írásainak nem logikus részeit, és fantasztikusan szellemes, utánozhatatlanul sziporkázó művekben megkritizálta Kristó furcsa tételeit.

A Rubicon folyóiratban megjelent írásában Kristó görög és latin nyelvű munkákra hivatkozik. A görögül vlachoinak nevezett románok bizánci forrásokban, legkorábban a 11. században fordulnak elő, de a leírt események a 10. század második felére esnek. Az egyik auktor Kekaumenos, aki 1071 táján írta Strategikon című művét, s ebben említi 979-980-as éveknél Hellász vlachjait. Ioannos Skylitzes arról tájékoztat, hogy Dávidot, a nyugati bulgár állam egyik vezetőjét 976-980 között az Ohrid tó vidékén vándorló vlachok ölték meg. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a román nép etnogenezisének színhelye távol esett a Kárpátoktól.

Vlach nevű románok később is tömegesen éltek a Dunától délre. Igen érdekes Kristó Gyula következő értesítése. Amikor 1185-ben II. Isaakios Angelos császár házasságkötésre készült III. Béla király lányával, Margittal (Máriával), a kortárs Nikétas Khoniatés megjegyezte „ahhoz azonban fukar volt, hogy a lakodalom költségeit állami pénzekből fedezze, s ezért a költségeket ellenszolgáltatás nélkül országaiból gyűjtötte össze. Kicsinyes gondolkodásában nem vette észre, hogy amellett, hogy más városokat is végigtarlóz, melyek Anchialos vidékén fekszenek, felbőszíti maga ellen és a rómaiak (a bizánciak) ellen a Balkán-hegység vidékén lakó barbárokat, akiket korábban myseknek neveztek, most pedig vlachoknak hívnak”. Theodoros Skutariotés híre azt mutatja, hogy a mysek alatt bolgárokat is értettek, a „Haimos (Balkán-hegység) vidéki barbárokat, akiket korábban myseknek neveztek, most pedig vlachoknak és bolgároknak”, ez a hír is a császár fukarságára vonatkozott. Ez az esemény is hozzájárult a második bulgár cárság létrejöttéhez, amihez a bulgárokon kívül a kumánok és vlachok is hozzájárultak. A vlachok a 12. sz. második felében megközelítették a Kárpátokat. Ezt a folyamatot is a bizánci kútfőktől ismerjük.

Nikétas Khoniatés beszél arról, hogy Halics déli határainál vlachok éltek. Ioannes Kinnamos arról szól, hogy 1166-ban Manuel császár lányának jegyesét, Béla herceget (a későbbi III. Bélát) a Dunához küldte. A császár seregeit Leon vezette, akinek a mellékneve Batatzes. Nagy sereg élén, amely sok egyéb mellett vlachok nagy tömegéből állt, akik Itáliából való hajdani telepesek leszármazottai, a hunok földjére készült betörni. Az volt a haditerv, hogy a sereg az Euxeinos tenger felől törjön a hunok földjére, ahonnan még támadást soha nem intéztek ellenük. A hunok természetesen a magyarok, a szöveg szerint.

Kristó Gyula Kinnamos leírásából több figyelmet érdemlő tényt is kiemel. Perdöntő bizonyságot lát arra, hogy a bulakok (blakok) nem azonosak a vlachokkal. A bulakok a bulgárok, kunok vagy besenyők egyik támogató részlege, török eredetűek és keletről jöttek. Az sem kizárt, hogy a magyarok egyik támogató csoportja, akik Dél-Erdélyben éltek. Azt kizárja Kristó Gyula, hogy a románoknak lett volna olyan eredetmondája, amely latin eredetre utalt volna, mert ilyen az egész középkor folyamán nem létezett. Továbbá a krónikás bizonyságot nyújt arra, hogy a 12. sz. folyamán románok is éltek a Fekete-tenger partjainál. A magyar határok közelében nem régen élhettek, mert a krónikás világosan megmondja, abból az irányból a hunokat támadás soha nem érte. A 40 évig zajló magyar-bizánci háborúkban vlachok nem szerepeltek. Ha a Kárpátok déli övezetében éltek volna vlachok, azokat a bizánciak kétségtelenül bevetették volna a harcokba.

A magyar állam ebben az időben kiterjedt Olténiára, Munténia jelentős területeire és Moldvára. A területen talán minden város magyar alapítású, hasonlóan Oroszországhoz és Ukrajnához. Batatzes betört a hun területekre, sok lovat zsákmányolt, temérdek embert megölt. A harcokat Kristó Gyula Erdély területére teszi, de erre semmilyen bizonyítéka nincs. Azt viszont tényként kezeli, hogy a 13. sz. elejéig egyetlen magyarországi forrás sem szól románokról a Kárpát-medencében.

A románokat magyar vezetők telepítették be először Erdélybe, valószínűleg III. Béla, aki katonáskodást várt el tőlük. Később román pásztorok is érkezhettek, akik szabadon vándoroltak a mezőkön és a hegyeken. Ivachin szebeni ispán sereget vezetett II. András király megbízásából Boril bulgár cár megsegítésére 1210-ben. A seregben szászok, románok (Olacus), székelyek és besenyők vonultak déli irányban.

Fogaras vidékén minden oklevél szerint, magyar nyelvű lakosság élt. A helynevek mind magyarok, ebbe a térségbe a románok csak a magyarok után érkeztek.

Az első román településnév a Kárpát-medencében Kaprevár, 1337-ből való és Arad megyében képződött. Akár a történeti adatok, akár a helynevek irányából közeledünk a magyarországi román bevándorlás kérdéséhez, minden szempont egyazon eredményre vezet: a románok nem őslakosok a Kárpát-medencében, hanem délkeleti irányból fokozatosan vándoroltak be oda. Kristó Gyula még sok adatra hivatkozik, amelyek kétségtelenné teszik a románok 1200-as évek utáni befogadását Erdély területére, ahol aztán elszaporodtak.

Bár Kristó Gyula cikke egészen kitűnő és korrekt, néhány megjegyzést azonban hozzá kell fűzni. Az első meglátás az, hogy Kristó Gyula bezárja a magyar államot a Kárpátok hegyláncai közé, mint azt teszik általában korunk, a XX-XXI. századok modernista kutatói. Ez nagy hiba, mert a magyar állam 750 körül az Ennsig terjedt nyugaton, előtte a Brit-szigetek is hozzánk, a szabadság népéhez tartoztak, és a Dnyeszter volt a keleti határa keleten. Ebből a területről olvadt le akkorára, mint amekkorának ma ismerjük határainkat. Ez az Elsők népének pusztulási folyamatát láttatja. Az Elsők népe Európa megalkotói, minimálisan 50.000 évnél régebbről, amit a rovásos feliratok bizonyítanak.

A mai Románia teljes területe a magyar államhoz tartozott, jelentős magyar és más népességgel. A besenyők törzsszövetsége zömében magyarokból állt, a kunok (kumánok) törzseiben már több volt a török elem, mint a besenyőkében, de még mindig nem nevezhetőek tisztán törököknek. A magyar népességet a mongol invázió tizedelte meg, nem csak a Kárpát-medencében, hanem Moldvában és Havasalföldön is. A mongol invázió után a magyar népesség kisebbségbe kerül Romániában, de a városnevek őrzik az eredeti ősi magyar lakosság jelenlétét.

A következő katasztrófa a magyarok és szlávok részére a törököktől eredt. A törökök a románokat vazallusként kezelték, de a szlávok és magyarok ellenségnek számítottak a török hatalom szempontjából. A pusztító török hadjáratok a magyarokat megtizedelték. Amíg 1460 körül 4,5-5 millió magyar lakott a Kárpát-medencében, addig 1770 körül létszámuk 1,7 millió főre csökkent. A kegyetlen harcok felőrölték a magyar természetes népességnövekedést is, ami így hatalmas népirtást mutat a törökök részéről. A lengyelek, ukránok, oroszok elleni török háborúk hasonlóan kegyetlenek voltak, mint a magyarok elleni háborúk, amelyek végén Moldva magyar és szláv lakossága majdnem teljesen elpusztult.

Dumitru Protase arról ír, hogy a romanizált dákok kultúrája a szlávok kultúrájánál magasabb szinten állt, ami nem helyes álláspont. Ezért a bevándorló szláv törzsek átvették a magasabb szintű román kultúrát, így lett román népességű Moldva. A rettenetes háborúkról Protase egy szót sem szól.

Azt is tudnunk kell, hogy a magyar hivatalos nyelv kb. 1.000 óta Magyarországon a latin volt. A románok nyelve sok latin elemmel volt átszőve, amit az idők folyamán csak erősítettek. Ezért a magyar nemesség a románokat szinte csak félig tekintette idegen népességnek, mivel közel hasonló nyelvet beszéltek velük. A románok latinsága ebből az irányból is kiteljesedhetett. Erdélyben három nemzetről beszélnek, a magyarról, a székelyről és a szászról, amin egy mai román meg is sértődhet. A románok ugyanis magyarnak számítottak, a román nemesség magyar nemességnek számított, mert amúgy hasonló nyelvet is beszéltek.

A népszaporulat a románoknál igen jelentős volt a legutóbbi időkig. Jellemző példa a román térfoglalásra Szalárd környékének esete. Ez a kisváros a Partiumban fekszik, ma mintegy 8.000 lakosa van. A területre az 1.880-as évek végén mintegy tíz román család költözött be. Ebből a tíz román családból mára mintegy tízezres népesség jött létre, amely néhány faluban lakik Szalárd környékén. A homogén magyar lakta terület alig száz év alatt többségileg románok lakta területté vált. Ezt a folyamatot leszaporodásnak is nevezhetjük. Sza-Lár-d neve a régi Lar-Sza változata. Lar-Sza Mezopotámiában már elpusztult, Sza-Lár-dot nem kellene elpusztítani. Van egy török Szalar népcsoport is, akik bizonyosan magyar eredetűek.

A román nyelv általában felfalta a magyar nyelvet, a mai Románia egész területén. A mai román népesség döntő többsége valójában magyar eredetű, genetikailag.

Alutas, vagy Alotus (Olt) nevéről még szólunk, amely állítólag dák vagy római név. Az a legbosszantóbb az indoeurópai nyelvészetben, hogy ahol magyarok laktak az ősidőkben, ott indoeurópaiakat látnak állandóan, ezáltal tönkreteszik a történelem igazi folyamatait.

7. FEJEZET: A TERÜLET ETNIKAI VISZONYAI

Elemzésünk célja szempontjából érdemes leszűkíteni a neveket egy viszonylag kisebb körre, arra hivatkozva, hogy ezek a nevek már sok alkalommal értelmezésre kerültek. Többnyire ezért jól ismertek, de nem feltétlenül helyes e nevek értelmezése. Elsősorban népnevek kerülnek vizsgálat alá. E népnevek döntő többségét a mai nyelvészet indoeurópainak minősíti. Róma népeket gyilkoló politikája azonban átírta Európa eredeti népesedési viszonyait, ezért kísérletet kell tenni arra, hogy feltárjuk a Róma előtti valóságot, a valódi etnikai viszonyokat.

Nyugaton a Kelták törzsei éltek, igen nagy számban. Számtalan kelta törzsnevet ismerünk, amelyek jelentős része magyar nyelvű. A mai élő kelta nyelvek és a magyar nyelv között genetikai rokonság áll fenn.

A Kelta név két része a Kel és a Ta. A Ta ősi Táj, Ország nevünk, ma is használjuk. Indoeurópai utódnyelveinkben is tömegesen megjelenik. A Kel ige, de végső soron a Napisten neve. Kel-En szó szerint Kelő En, Kelő Isten, de ezt jelenti Kel-Et szavunk is, amely szóban az Et szintén Isten neve, de ma már képzőnek látszik.

A Kel párja a Kál, amely már Nagy értelmű, a Kel szót mondjuk Kél formában is, ha akarjuk. Ezek változata a Gel, Gél és Gál. A Gél megjelenik a Gael népnévben, a Gál a Gall és Gallus népnevekben, a Gel a Gel-Én, vagyis Gelény, Gelényes nevekben. Majd látni fogjuk, hogy az egyik dák város neve ez. Sok alakváltozata van kelta testvérnépünk nevének, akik szintén kapcsolatosak a szumerokkal. A Kimmer, vagy Cimmer népnév a Szimer, vagyis Szumer népnév változata. Somerset tartománya a szumerek, vagyis magyarok tartománya Angliában. A Bibliában is egymás mellett szerepel a két népnév Jap-Het fiaiként. Gomer a Kimmer, lásd Montgomery welsh nevét, Magog a Mag-Og, vagyis a Csillagok, a Magyarok népe.

A kelta nagy kirajzás sok területet érintett. Galicia a Kárpátoktól északkeletre fekszik, Várna déli része Galata nevű. Kisázsiába három kelta törzs kelt át, ők is Galaták, Galatia a tartományuk neve. A Pótól, magyar nevén Padtól (Padus) északra is gall tartomány keletkezett, de Hispániában északnyugaton is Galicia jött létre, ahol a gallego nyelvet beszélik ma is. Portugália északi felén sok a gall származású ember, bár a luzitánok is, akik az alaplakosságot adják, magyar eredetűek

A kelta név Kel része és a Gál csak egymás változatai, és a Nap, a Nagy nevei. A kelta történelem felfedezése csak manapság indul igazi útjára. Baráth Tibor volt az a kutató, aki először ismerte fel a kelták magyarokból való származását.

Illír törzsek éltek Moesiában, a Morava-folyó vidékén és a Temesköz területén. Talán ezek az illír törzsek vándoroltak be Illíriába? Ez nem valószínű, mivel Itália keleti partvidékén már Kr. e. sok száz évvel illír törzsek jelentek meg. Az Illír név jelentése nem ismeretes. Talán Ill Urak a valódi jelentés, illyr átírással. Az Il az Isten neve, az Ír az Úr nevének változata, de jelenthet Vasat is, vagy Fémet.

A térség legnagyobb népe a Szkíták, Szkyták voltak. Az Alpoktól húzódott felségterületük egészen a koreai határig. A Föld legnagyobb és legősibb népe, mondták a görögök. Csak az egyiptomiak voltak hozzájuk hasonlóan műveltek és népesek. Mindkét név alatt magyarokat kell érteni, amit általában manapság kevesen képesek felfogni befolyásolt értelmükkel. De rögtön azt is hozzá kell fűzni, hogy ennél a magyarok jóval nagyobb nép volt egykoron. A szkíták számtalan törzsre tagolódtak. Ezt a helyzetet a mai történészek arra használják fel, hogy bebizonyítsák, a szkíták nem egységes nép voltak. Csak a hasonló életmód tette őket szkítává, az európai történészek minden népet szkítának minősítettek. Ez nem igaz, mert a régi európai történetírók jól oldották meg a dolgukat többnyire, és helyesen határozták meg a szkíták csoportjait.

A szkíták magyarok, amit sok ezernyi adat igazol. Ha ez nem így lenne, nem lenne Eurázsia földrajzi neveinek lényeges és döntő része magyar nyelvű, vagy magyar nyelvi eredetű. Képtelenség letagadni a szkíták magyarságát, mint ahogy a hunok magyarságát sem lehet eltagadni. Ha azt mondjuk, hogy Jézus Krisztus hun volt, akkor talán az igazságra jobban érzékenyek lesznek az indoeurópai emberek? Ezt nem lehet megjósolni, azt viszont tényként kell kezelni, hogy a Jézus név magyar nyelvű, és Isten a jelentése, az Id variánsa.

A Szkíta név, egy elmélet szerint, a Szik és Ta elemekből épül fel, és a nyelv begyorsulása folytán a Szik-Ta szóból Szkí-Ta lesz. A Szik-Ta viszont nem nép neve, hanem Nap-Táj, Szik-Táj a valódi jelentése, mivel a Nap és Szik csak szinonimák. A Szik-Ta magyar forma bizonyára nagyon ősi, mert a Napország valódi jelentés, ami földrajzi név, átment a lakókra, akik aztán Szkíta nevet vettek fel. Az ilyen nyelvi folyamatok nem túl gyakoriak a nyelvben, bár Itália lakói itáliaiak, Anglia lakói angliaiak lehetnek, teljesen érthetően. Szik-Ta lakói így lettek szikták, vagy mai ejtés szerint szkíták. A szkytha név azonban Csuda, és Ász-Kutya, vagyis a Nimrúdot kísérő kutyák neve is lehet. Az Isten Kutyái a Nagy Kutya és a Kis Kutya, Nimrúd mellett vannak az égbolton.

A Székelyek neve szintén ősi. A Szék a Szik változata, Nap az első jelentése. A Szék-Ely név utótagja, az Ely nem más, mint az El, Hely, vagyis Ország . A név alapja az El, igen sok szavunkban van jelen, gyakran Isten a jelentése. Az El adja az Élet név gyökét is, az Élet gyakran élelemnév és területnév a magyar nyelvben. Az Ely szórész az Elv szóval is rokon, ami az Elve névhez vezet. Erdő-Elve, Havas-Elve ma is megmaradt nevek, amelyek Elba-sziget régi Elva vagy Ilva nevével azonosak. Az Elv egyben Elf is, vagyis Tündér, az El ősi szó van jelen Iz-Ra-El, Mari-El, Tit-El, Csep-El és egyéb neveinkben. A Székely név tehát megint nem népnév, hanem területnév, országnév elsődlegesen.

Az agathürszök népéről már többször kellett értekezni. Érdemes lenne ennek a népnek is a történetét regényben feldolgozni, mivel a nép sorsa nagy tragikumot hordoz.

A neurok népe, akik a Bug mellett éltek a Don-Iszter, vagyis Dnyeszter felső folyásánál, sokak szemében az oroszok és szlávok őseinek törzseit nevesíti meg. Sajna, ez nincs így. A neurok vagy neuroszok olyan magyarok, akik a Dnyeszter felső folyásánál éltek. A Dnyeszter magyar eredetű folyónév, amit a Don és Iszter magyar nevek igazolnak. A Bug a Bog változata, Nap a jelentése. A Neurok népnévben a Ne és az Úr elemek vannak jelen, ami klasszikus szépségű magyar névadást igazol e nép nevének keletkezéséhez. A Né és az Úr a feleség és a férj neve. Ilyen név az Em-Ber, Né-Pi (Nép), Ne-Fi-Lim, Né-Úr, és még van néhány ilyen eszmeiségű népnév. Ha az Ur vadász értelmű, akkor ezek a Né-Urak nő-vadászok, a Nyék törzs egyik ága, akik amazonok.

A szarmaták törzseinek neve a Szár, vagyis Király, és a Mata, Mada nevekből állt össze. Ők tehát a Királyi Maták, ami megfelel a magyarok nevének. A Szár még lehet Isten, Fehér, Sárga, Cár, Király, a Nap felé törekvő. A Mata, Mada ősi nyelvünkön a Földanya neve, ezért lehet országnév, területnév is. A Méda, Madaj országnevek rokonok a mai magyar Mada, Mados nevekkel. A Ma gyakran Év értelmű, amely jelentés szintén jelen van a mai magyar nyelvben is. A szarmaták történetének feldolgozását nem ismerem. Sok indoeurópai kutató ezt a népet indoeurópainak tartja, vagyis mi indoeurópaiak vagyunk.

A Bastarna nép neve magyar népet sejtet. A Basz a Nyomorgatás neve, a Tar elsősorban az emberek neve, akik Csillagok, Térek, a Na itt a Ház jelentést viselheti. A Basz-Tar-Na nép a szkíta települések nyugati szegélyén élt, és talán tényleg feladata volt az eltévelygők, árulók megbüntetése. Talán a basztarnák verték ki a rómaiakat Dáciából? Nevükben a Tárna szó is felismerhető, ami Csillogó-Ház, vagyis a csillogó ércek feltárásának helye.

A Duna-Tisza közére érkeztek a jazygok, akiknek a neve Jász, illetve Ász volt. Ez többes számban Jászi, Jászok, ami magyar nyelvi hatásra Jazik, vagyis Jászik alakra változott. Ezek a névformák erőteljes magyar nyelvi jelenlétet bizonyítanak a területen, mivel ilyen magyar jellegű nevek nem képződhettek volna magyar nyelvű népesség nélkül. A Jászi névben az –i a többes szám jele, ami a magyar nyelvben is jelen van. Az Oszét népnév az ősi Asz, vagyis Jász név „T”-vel jelzett többes száma, az Oszét Jászok jelentésű. A mai oszétok Ironnak nevezik magukat.

A „J” hang az Ászi népnév előtt ismét magyar nyelvi jellegzetesség, a J, H a magyar ősnyelvben magánhangzókat elválasztó hangok. A jazygok betelepültek a Duna-Tisza közére, amely klasszikus „mezopotámia” volt őseink szerint. A mai jászok kétségtelenül a jazygok utódai. A jászok, vagy oszétok nyelve a magyar nyelvről régen levált népcsoport nyelve. Az oszét nyelv számtalan szava nem rokon a megfelelő magyar szavakkal, de a rokonságot nem is sikerült még vizsgálni komoly nyelvészeti eszközökkel.

Jász-Berény és Jász-Vásár a magyarokkal szövetséges oszétek jelentős városai ma is. Jász-Ság szumer elgondolás alapján lévő területnév, értelme Jász Főség. Meg kellene újra magyarul tanulni sokaknak. A G és K hangok a nevek végén is cserélhetők, lásd Jazig, Jazik.

A Roxolánok neve is jól érthető magyar nyelven. Rusz Alánok a helyes névforma. A Rusz a mai Rusz, vagyis Orosz nép országát jelöli, jelentése Vörös és Oroszlán. A Rusz országnév tehát nem viking, skandináv eredetű, mint arról manapság olyan sokat értekeznek a germanisták, hanem inkább magyar és alán származású. A nagy Hun Birodalom neve, de maga a név sokkal régebbi, mint az oroszok létrejötte. Rusz Athéntől délre egy domb neve, ahol amazon, vagyis magyar harcost temettek el, ennek időpontja kb. Kr.e. l300 körüli. Nagy Sándor felesége, Rusz-Anak (Roxáné) neve is tartalmazza a Rusz szót, Vörös Nap értelemben, az Anak az Ana(Anya) szó magyar nyelvű kicsinyítése, így jött létre az Anak forma. A Roxolánok hatalmas népe összeolvadt a magyar hunokkal, és belőlük képződött a hatalmas orosz nemzet. A Roxolánok neve talán éppen a Rusz – Magyar és Alán nevek ötvözete útján jött létre, és Magyar-Alánok, Nap-Alánok a pontos jelentése.

A Rusz szóhoz meg kell említeni, hogy Ipolyi Arnold magyar szónak tartja. Mivel a Ru Ró, Írás is, a Kijevi Rusz Keve király összeírt országa lehet.

A Fekete-tenger északi partjai mentén éltek sokáig. Közép-Ázsiából éppen a hun magyarok verték ki őket, majd a Kaukázus északi térségében lévő alán országot is a hun magyarok bekebelezték birodalmukba. Az alánok egy része nem hódolt a magyaroknak, és nyugatra távozott. Ezek az alánok, a magyarok közeli genetikai és nyelvi testvérei, egészen Észak-Afrikáig hatoltak, ahol több évszázadig állott fenn birodalmuk.

A Kimmérek nem mások, mint a szumerek (szimmerek), pontosabban a magyarok egyik ága. Eredetük kulturálisan is kifejeződött, és a nyelvben is rögzült. A kimmerek a Fekete-tenger északi részénél éltek, ahol nagyon régi idők óta csakis magyar nyelvű törzseket láthatunk.

Hunok lakták a Dnyeper középső vidékét már sok ezer év óta, de hunok uralták a Kaukázus északi előtereinek nyugati felét is, sok ezer év óta. A hunok alatt természetesen magyar nyelvű népességet kell érteni.

A Hun szó jelentésére sok javaslat ismert. A Hu etymon az Ég Fiát jelöli, a Hun (Hu-Na) kétségtelenül ennek a szónak a származéka. A Hunok nagyon régi nép, sokkal régibb az ókornál, ezért a mai elméleti rendszerbe nem helyezhetőek bele. Ha egy nép az ókőkorból származik, akkor nehezen illeszthető be a mai népi rendszerek közé.

A Hunok neve származhat a Hu (Hű,Hő, Hé, Ha) alapszóból, de eredhet az Un alapszóból is. Az Ug etymon jelentése Gyerek, Fiú. Ez a közlés az Un-Ug, Hun-Ug, Hung, Ung nevekre utal.

Sziginnák is laktak a térségben, akik szintén magyar eredetűek. A nép neve kétségtelenül magyar nyelvű, amiből az is következik, hogy maga a sziginna nép is magyar nyelven beszélt. A Szig igen ősi szavunk, jelentése Nap. A szumer névanyagban is pontosan ez a jelentése. A szumer Szig ugyanis a délutáni Nap neve. A szumer szó a szélesebb elterjedtségű magyar nyelvből ered, a Szig a magyar nyelvben sok formában létezik. Ezek a formák közül meg kell említeni a Szik, Szék, Tik, Dik, Ték, Tek, Tig, Dig és egyéb alakokat. Ezek az alakok mind Napot jelentenek, a Napisten nevei őseink nyelvében.

A Szí ige a Nap neve, mert a Nap szívja fel a vizet a föld felszínéről. A Szi egyszerűen Nap, mint az olasz nyelvben, ahol ez a szó a magyaroktól eredve lett létjogosult, mivel a latinban az igen szóra nem volt kifejezés. A Szi, mint Igen eredhet az etruszkból, de inkább, a történelmi adatok súlyából eredően, a hun nyelvből. A hunok, vagyis magyarok, Uduaker királysága idején hódították meg Itáliát, a későbbi Nagy Lajos uralmát nem számítva., ha a legutóbbi magyar hódításokra nem utalunk.

Déli irányban a Turákok, indoeurópaisan a Thrákok uralták a területeket. Ezek a területek, amelyek zöme ma a bulgárok kezén van, számtalan kincset rejtenek.. A bulgárok magyar eredetűek. De a thrákok idejében is magyar területet kell ezen tájak alatt érteni. A mai Bulgária név alatti földség a régi magyarok által lakott és átjárt terület. Nem ez a földség volt a fő központi hazájuk.

A Géták népe csak a magyar nép egyik töredéke lehet. A Géta, Héta, Yeta, Kéta és egyéb névalakok a magyarok nevét őrzik. A Héta a Heta, vagyis a Királyi nép neve. Nagyon sok szó őrzi a magyar nép nyelvét a legősibb időkből. De az ősnyelv ennél is régebbi, mint már említettem. Legalább 70.000 éve teljes pompájában virágzott már, első nagy időszaka 30.000 évvel ezelőttig tartott. A Géták tehát a Héták, vagyis magyarok egyik törzscsoportja. A Hét a számok között a Király neve, a Tíz a számok között az Isten neve, a magyar nyelv szerint.

Délen éltek a Makedónok, akiket a Tarih-i-Üngürüsz módszeresen magyaroknak tart. A Makedón népnévben a Mak kétségtelenül azonos a Mag szóval, mindkettő jelentése Magas, Nagy, Hatalmas. Több rokon szóalakjuk is van, mint pl. a Mah, Mach és hasonlók. Egész Eurázsiában elterjedt szóról van szó. Nagy Sándor azért vette el feleségül Rusz-Anak-ot, mert így akarta egyesíteni a keleti és nyugati népeket. Bizony dinasztikus házasság volt, amit nem is értenek a mai kutatók, mivel nincs a kezükben a magyar nyelv és történelem ismerete. Mak-E a Magasságos-Ház, a Dón egyik jelentése Úr, a másik Folyó, sőt lehet Dún alakban Vár is.

A Paeonok titokzatos népe a thürszénoszok, vagyis trójai magyarok mellett lakott Paeoniában. Ezt a népet már Xerxész is sanyargatta, és egy részüket Ázsiába hurcolta. A bizánci történetírók a magyarokat módszeresen paeon névvel illetik a bizánci-magyar háborúk során. Igen sok bizánci történetíró nevez minket paeonnak, akik bizonyára tudták, mit miért mondanak. A paión népnév sem más, mint a magyarok népneve.

A Római Impérium összeomlása után Albánia és Makedónia irányából balkáni juhpásztorok vonultak észak és északkelet irányába, családjaikkal együtt. Egyrészt a kemény bizánci elnyomás miatt szabad területeket kerestek, másrészt igyekeztek elkerülni más pásztortörzsek rablásait, rabló hadjáratait. Különösen a gótoktól szenvedtek sokat a balkáni félsziget lakói, amit a korabeli írásos anyagok bizonyítanak. Ám a hunok is sokszor rablás céljából keresték fel a balkáni területeket, majd később az avar-szláv rablóhadjáratok is gyakoriak voltak. A juhpásztorok balkáni romanizált lakosság volt, akik durva latin nyelvet beszéltek. Ők az aromunok északra vándorolt csoportjai.

A Vlachok neve gótul Idegen jelentésű. Nagy a hasonlóság a Vlach és a Velsh, Velszi nevek között, de ez nem jelent egyben rokonságot. A Velsh Bél isten nevéből képződött, amihez a Vlach nem társítható. A Vlach nevet a magyarok Oláh alakban mondták. A név elején a V megfelelhet az O hangnak, ha a V hangot U formában ejtjük ki. Az Oláh az Olasz szóval jól rokonítható.

Közeli rokon e névvel a Bulák népnév, amelyet egy török törzs nevével azonosítottak a kutatók, úgy látszik, teljesen helyesen. Ez a Bulák név rövidülhet Blak alakra, ami viszont már nagyon közeli a Vlach névhez. Talán a románok Oláh neve török eredetű lenne? Ennek lehetnek történelmi alapjai, mert a mai Romániát több nagy törzsszövetség is birtokolta, amelyeket töröknek minősítenek általában, de e minősítések egy részével szembe kell szállni. Romániát az oszmán törökök valóban megszállták.

Az Oláh népnév az Olasz népnév változata, az Olasz viszont az Ólas, Ólban lakó fogalmát fedi. A nevet kétségtelenül hun őseink adták, akik a büdös itáliai városok népét nevezték el Ólas, Olasz névvel. Ma már el sem tudjuk képzelni a régi olasz városokat, amelyekben a hugyot és az emberi ürüléket az utcára öntötték ki az ablakokból esténként. A magyar városok csatornázva voltak már tízezer éve, amit a latinok egy része elfelejtett valami módon.

De az Ólas, Olach, Vlach nép pásztornép volt, ezért az Ólakra is vonatkozhat a népnév, amelyekben a birkákat őrizték a románok ősei. Ez az értelmezés tehát a románok fő foglalkozására vonatkozik, és megmenti a románokat attól a gyanútól, hogy ólakban éltek. Az igazságot kereső így gondolkozik, nem a rosszat keresve a másik népcsoportban, hanem csakis az igazságot. Ezek a csoportok sok illír, albán, mőz, thurák elemet is tartalmazó latin nyelvet beszéltek. Mivel a latin alapvetően magyar eredetű nyelv, ezért azt a nyelvet, amelyen ezek a pásztortörzsek beszéltek, alapvetően magyar eredetűnek kell tekinteni.

Egyes csoportok felvették a Romun, az Aromun, mások az Oruman (talán Ó-Román) nevet.

Bizánc thrákiai tartományainak lakóit az idegenek, mint a gótok is, rómaiaknak nevezték. A rómaiak ezt a területet barbárnak tartották. A görögök neve is Romanosz lett, mivel Kelet-Róma alapvető nyelve a görög maradt, amely nyelvet a külföld rómainak nevezett. Ez a népesség a nyelvét a századok alatt tudatosan tovább romanizálta, vagyis elhagyta eredeti őseinek nyelvi jellegzetességeit és helyükbe a rómaiak nyelvi jellegzetességeit helyezte.

A 9. század előtti román nyelvterületen, a Duna vonalától délre, szláv törzsek kezdtek terjeszkedni, erős magyar támogatással. E szlávok a nagy hun birodalomból törtek előre, neveik mind magyar nyelvűek. A szlávok a nagy magyar birodalmak késői utódai, Szumer, Egyiptom, Hunnia örökösei, mint a kelták is.

Isztrián élnek a Csicsik, akik ma is vlachul beszélnek. A Csicsi népnév értelme Napok. A Csi a Szi és Si nevek testvére, a Csics mint Csúcs Csöcs, Csecs is él. Csicsen Itza városa nevében, Mayaföldön is felismerhető. E nép neve kétségtelenül magyar eredetű, talán a sziginnáktól származnak. Csicsi hun nagykirály neve is azonos a Csicsi népnévvel, nem beszélve a Csicsimék indiánok népnevéről. Dalmácia őslakossága magyar volt még néhány évezrede.

A Velebitek hegyei mentén a Morlakok éltek, míg az Uszkok Kranj lakói voltak. A Morlakok nevében a Mor a tenger neve, a Mor-Lak a Tenger Lakóinak a nevét idézi. Tengeri kalózok is voltak köztük, a Mor-Lakók tehát a Morlakok. A Mor a halál neve is, mivel nyugatra van a Nap nyugtának a helye, ahol hatalmas óceán, vagyis tenger terül el. A Mar magyar ige egyik jelentése éppen a halál. Lásd még Martu, Amartu, Amoritánus, stb. Ezek a nevek mellesleg tökéletesen bizonyítják, hogy ismertük az egész Óvilágot, már sok évezrede.

Az Uszkok népe az Úsz, vagyis Víz népe, az Uszkok tkp. Úsz-Kök, vagyis a Kéken Úszók népe. Az Úsz ige a napisten egyik nevéből, az Utu névből származik. A mongol Uszu szintén vizet, tavat jelent, a mongol szó az Úsz magyar igéből eredhet. Az Uszk népnév nem teljesen világos. Ha Uszk az alapszó, akkor az Oszk népnévnek lehet a változata. Ha azonban Uszkok a népnév, akkor magyar többes száma Uszkokok. Ők gyors hajóikon támadták az idegeneket, akik főleg rabló rómaiak lehettek.

A Vardar folyó vidékén laktak a valach-megleniek. A thesszáliai aromunok lélekszáma manapság kétszázezer körüli. Albániában, Görögországban és Macedóniában élnek.

Balkán szláv lakóinak berendezkedése viszonylag könnyű volt a területen. A magyar őslakosság nyelve, mivel a szláv nyelvek őse volt, megkönnyítette a szláv csoportok térhódítását Ez az oka a terület mai szláv uralmának. A szlávok magyar eredete kétségtelen, amit a genetika és a nyelv bizonyít a legjobban.

A mai Románia területére viszonylag igen későn érkeztek menekülő vlach telepesek. Először a Havas-Elve területén pásztorkodtak, majd innen szétvándorolva, Moldva és Erdély irányába vándoroltak. A korabeli magyar hatalom nem lát bennük ellenséget, inkább barátot vél bennük felfedezni. A bizánciakkal sok véres háborút vívtak a magyarok, a bizánciak elől menekülő vlachok természetes szövetségeseknek tűntek.

Ezek a bizánciak elől menekülő nincstelenek, az oláhok készítik elő aztán a Magyar Állam szétzüllesztését és felbomlasztását. Pontosan az zajlik le újból, mint ami már Szumerban is lezajlott. A sivatagból menekülő szemita embertömegeket befogadó magyarokat, illetve szumerokat egyszer csak kiirtják a menekülők. Az Erdélybe is befogadott oláhok, egy idő után, az anyaállam ellen támadnak. Először Havas-Elvét szerzik meg, azután Erdélyt, elpusztítva az ősnép utolsó nagyobb államát. Moldva neve kétségtelenül magyar nyelvű, tehát ezt a területet is a magyaroktól és alánoktól ragadják el.

A románok azt teszik, amit kell, amit a magyaroktól örököltek. Terjeszkednek, saját kultúrájukat és nyelvüket erőltetik a védekezésre képtelen magyarokra. A magyar vezetés az indoeurópaiak kezében van, és kiskutyaként nyaldossa gazdái kezét és talpát. Az indoeurópainak nevezett népesség legutolsó génje is tőlünk öröklődött. Az összes indoeurópai magyar eredetű, ez nem vita tárgya, hanem empirikus tény. Ezért ez az alaptörvény a románokra is igaz, minden román ember a magyaroktól ered.

A magyarok királyságában nem ismert az a hatalmas kizsákmányolás, ami a római utódállamokban jött létre. A rabszolgatartást szétverték a magyarok, Atilla döntő hadászati csapást zúdított a rabszolgatartókra, amit a rabszolgatartók nem is tudtak kiheverni. De a feudalizmusnak csúfolt és hazudott rendszerben az embereket új félrabszolgaságba taszították. Ebbe a rendszerbe már a magyarok királysága is bele tartozott. A magyarok országában a kizsákmányolás kisebb fokú volt, mint általában Európában. A parasztnak is van lova, szekere, ami nyugaton már kizárólag a nemeseket illette meg. A szabadságot biztosító magyar területekre a románok nagy tömegekben özönlöttek, itt jól érezték magukat, a magyar seregek védelme alatt. Katonai szolgálattal tartoztak szabadságukért.

Külön fejezetet lehetne írni a románok katonai szolgálatáról. Gyakorlatilag nincs egyetlen nagy ütközet sem, amelyben a románok segítették volna őseiket, a magyarokat.

Érdekes tény, hogy az itáliai, római és az olasz név között nincs etymológiai rokonság. A nyelvészek a vlasz, olasz, oláh neveket végső soron, egy kelta törzs nevéből származtatják. Ez nagyon furcsának tűnik, mivel a kelták a rómaiakkal nem voltak jó viszonyban. Miként mehetett át egy kelta törzs neve a rómaiakra, fel nem fogható. A magyarok és kelták igen közeli rokonok, a rómaiak meg magyar eredetűek. De ezek a tények a románok megjelenése idején már sok évszázada elvesztek az időben, senki nem ismerte a múlt valódi történéseit.

Havas Elve területe gyakran cserélt gazdát. A régebbi idők népneveit egyelőre még nem ismerjük. De azt tudjuk, hogy szkíták, kimmérek, sziginnák is lakták. A géták (héták) is éltek itt, azután germánok, mint pl. a gótok, majd hunok, avarok, bulgárok, szlávok, besenyők, kunok uralják, időben egymást követve. Több kisebb nép is élt itt. Ezek a népek nem tűntek el írmag nélkül, hanem utódaik egy része ma románként él.

Moldva népei közül is többek nevét ismerjük. Moldvától északra húzódott Szarmátia, a magyar nyelvű szarmata népességgel. Moldvától keletre a legfontosabb népek a kimmérek és a szkíták, vagyis görögösen szkűták, voltak, de rajtuk kívül is több nép élt ezen a tájon, akiknek nevét Hérodotosztól ismerjük. Moldva a legősibb időktől kezdve magyar népességet éltetett. Erre példa Kukutyin neve, amely helyesen ku-Ku-Ten, vagyis a Kövek-Istene. A területen valóban őskori kőlerakatot találtak a román régészek. Laktak itt basztarnák, kárpok, gallok, szlávok, alánok és az ősi csángók. Később több más nép is megtelepült a területen, mint a magyar kazárok és besenyők, a félmagyar féltörök kunok, majd tatárok, úzok, gagauzok és mások. A hun birodalom idején Moldva, vagy másként Moldava, természetesen a hunmagyarokhoz tartozott.

Moldva legősibb népe a csángók. Nagyon ősi jellegű magyar nyelvet beszélnek, amely közel áll a szkűtha és szarmata nyelvekhez, valamint a palócok (pelaszok, pelaszgok) nyelvéből eredő görög nyelvjárásokhoz.

A Csángó népnév a Sangu ősi magyar kifejezésből ered. A Sangu szó helyesen San Gu, vagyis Úr Fő, vagy Hegy Fő jelentésű. Ez az ősi Sangu változott szabályosan Csan Gu alakra. Szumerban a Sangu az egyik királyi típusú főpap címe, Úr városa főpapjának címe Szanga volt. Ezt a Szanga olvasatot helyesbítették Sangu olvasatra a tudósok, nem tudván azt, hogy ezáltal kulcsot adnak a Csángó népnév értelmezéséhez is. Természetesen, a név Európából került Szumer földre, és nem fordítva. A hunok Sanju, Szanjü rangneve a Sangu, Szangu változata.

Moldvában földrajzi helynevek, falunevek, városnevek, patak és más víznevek, dűlőutak nevei, terephelyek, történelmi emlékhelyek és más nevek ezrei őrzik az itteni népesség magyar nyelvét. Moldva jelképei is magyar jelképek. Vallása az ősi magyar vallásból eredő görög-keleti, más részeben görög-katolikus, a ma is magyarnak érzők között római katolikus.

Erdélyben az oláh telepesek az 1241-es tatárjárás után jutnak földhöz, legelőkhöz. A mongoloknak ellenálló magyar királyságot a támadók irtózatos kegyetlenséggel pusztítják. Ennek származási oka van. A mongolok tudják, hogy a magyarok Atilla származékai, Dzsingisz önmagát is hun királyi sarjnak tartja. Ebből az eszméből ered a Mongol név, amely egy régi magyar nép neve volt. Amikor a mongol vezérek értesülnek IV. Béla ellenállásáról, ezt a tettet árulásnak minősítik, és bosszújuk sokszorosra emelkedik. A magyarokkal együtt elfoglalhatták volna Európát, a magyar ellenállás nagy erőket kötött le. Őszintén értékelve a kor erőviszonyait, azt kell állítani, ha Batu nem vonul vissza dinasztikus választás miatt, Európát elfoglalták volna a mongolok. A Mongol szóban a Man-Gal, Ember-Nagy értelmet érdemes látni.

A kun királyságot szétverik a világhódító seregek, Havasalföld magyar népességére halálos csapást zúdítanak. Érdekes azon elgondolkodni, hogy miként alakul a történelem, ha a magyarok a mongolok pártjára állnak. Elpusztult volna olyan sok millió magyar, mint ahány elpusztult? Hogyan alakult volna az etnikai helyzet a térségben a magyarok kiirtása nélkül?

Román családok költöznek be Erdélybe, a kihalt magyar lakosság helyére. Hátszeg környékére, Fogarasba és Naszód vidékére. A beköltöztetést magyar urak, királyok, vajdák, ispánok segítik. A beköltözöttek jellegzetes magyar szervezeti keretek közé kerülnek. Falusi, városi, megyei, tartományi keretek közé, amelyek tízezer évnél jóval régebbiek. Ebből a beköltözésből azonban nem lesz asszimiláció, mert a beköltözők ugyan keresztények, de másik ághoz tartoznak. A magyar urak rosszul számítottak, cselekedetük Erdély elvesztésének alapjait rakta le. A magyar népesség pusztulása folyamatosan a román népesség növekedését hozta magával.

Nagyobb néptömegek élén a Vajdák álltak. A Vajda szó magyar eredetű, a Vaj és Da elemekből épül fel. A Vaj a Bá, Bő ősibb alakok Baj formájának szabályos hangtani utóda. Gazdag és Nagy a jelentése, a törökben is elterjedt. A törökben ezrével vannak magyar szavak, mindegyik török nyelvi ágban. A Da nem csupán a Földanya neve, s ezért helyképző, hanem a Nap neve is lehet, lásd „ami fent van, legyen lent is”. A Vaj-Da ezért Gazdag Nap értelmű is lehet, ami megfelel a királyi hatalomnak és fogalomnak.

Boje-Boda egy ősi formája a Vaj-Da rangnévnek. Ez a régies név a Voje-Voda, Vojvoda formában él manapság, szlávok nyelvében, ami magyar-szláv nyelvi fejlődést is bemutat. E név elemeiről külön fejezetet lehetne írni, felsorolva száz és száz nyelvi bizonyítékot.

Kenéz rangnevünk szintén magyar eredetű, keleten általánosan elterjedt volt. Alapja a Ken, ami önmagában is Kisebb Király jelentésű. Sok rokona van, ilyen a Kin, Kán, Kény, Kün és egyebek. Gyakran Nap a jelentése, ami valamilyen napúr rangnevet igazol. Voltaképpen a szkűthának nevezett magyaroktól ered ez a név. Kened, Kent volt a régi formája. A Kened a Kenéz szabályos ősalakja, ami a Kende, Kündü rangnévvel is rokon, jelentése ismételten Nap-Király. A Kennedyek is innen veszik eredetüket, akik egy ősi magyar család. A Kent tartomány Angliában szintén magyarok által volt lakott, a Kentaur népnév már a mitológiai ősidőkbe röpít vissza. Zsidó rokonaink Ász-Kenázi, vagyis Szkűtha-zsidó nevében is ott van, csak a vak nem látja. Kendúrszág a vízözön körüli Mezopotámia neve, mellesleg. Ennyi talán elég a kenéz rangnevünkről, amit a románok is átvettek.

A Vlach név gót „idegen” jelentése elfogadható. A gótok zöme menekülő áradatként érték el a Duna partjait, éppen előlünk menekülve. A magyar támadást az váltotta ki, hogy a gótok sok magyar tartományt elfoglaltak és nem tartották be a hagyományos hatalmi szokásokat. A gótok számára a Dunától délre élő románok idegennek hatottak.

A Valah óperzsául Hatalmas, Erős értelmű. Azonos ez a név a hun Vela és a mai magyar Velek névvel. Ismét ősi magyar nyelvi közegről van szó. Valójában Bál és Bél neveink Vál és Vél formái ismerhetőek fel ezekben a nevekben. Az óperzsa névalak a magyar nyelvből ered, ez világos. A Vlach és Valah rokonsága azonban vitatható.

Több érdekes szó elterjedése hozható összefüggésbe a gótokkal vagy más népekel. Ilyen szó a Kengyel és Nadrág. A Kengyel a Kend-Jel szóösszetételből ered. Alakja miatt a kanyar szóval lehet jelentéstani párhuzama. A görögök a Kangyul névalakot átvették, erősen eltorzítva, valami Kanghylosz formában írták le folyónévként. Ez a folyónév a Donyec lehet, amelynek folyása erősen kangyuló.

A Nadrág tkp. Nad-Ra-Ág, vagyis Nagyra-Ág értelmű. A Nagy a Láb, tükrözve Bál, amely elágazó is. Ráhúzni valamely ruhadarabot a Nad-Ra-Ág, röviden Nadrág fogalomra, annyit jelent, hogy a nagyra egy ágazó ruhafélét veszünk fel. Ez a Nadrág. Egyes nyugati mitológus íróknál a Nadrag egy bizonyos tündérek neve, akik bizonyára a magyarokkal lehetnek azonosak. A Nadrágosokkal. A Láb a Bál, az egyiptomi magyarban a B hieroglifa egy Láb, vagyis Bál rajzolata.

Mondani sem szükséges, hogy a mai Romun, Rümun, a mai magyar Román népnév egy szűk csoport kitalálása. Nagyjából a XIX. sz. közepén adták ezt a nevet annak a népességnek, amely addig Vlach néven nevezte magát. Osztrák császári pénzen hamisították meg a románok, a mai néven románnak nevezett népesség, saját ősi nevét és kultúráját, a vlach nevet feladva. A balkáni Aromun népnevet változtatták Romunra, majd ezt a névformát összekötötték Róma nevével.

Van azonban a népnévnek egy másik lehetséges származása is. Ez Rom neve, ami az ősi magyarok Egyiptomának saját neve. A Ró a Nap neve, Rá, Ré, Rí és egyéb magyar nyelvű formái is vannak. Ró, vagyis a Nap országa a magyar Egyiptom, amely Kr.e. 800 körül pusztul le. Egyiptomban a Ró szó az írás neve, mint a magyar nyelvben is, a Ro-M nem lehet más, mint az, hogy a Ró/Írás Helye. Egyiptomban tényleg sok írás volt a köveken. Ebbe a térségbe érkeztek a Romák Indiából, több évszázad múlva, ahol sokáig éltek, a koptokkal, vagyis a magyarok utódaival, nagy békességben. A Cigányok a rómaiak által üldözésre kerültek, ami miatt szétfutottak Európába, főleg a Peloponnészoszra. Az angolok által adott Gypsy név az Egi-Pitom, Egyiptom magyar név torzulása. A cigányok egy része valóban Egyiptomból menekült nyugatra. Eszerint a cigányok kétszeresen ősnépi magyar eredetűek. Egyszer Indiából kijőve, és egyszer Egyiptomból kijőve. Jó lenne, ha az alapokat betartva, a magyarok ellen, mint apáik ellen, nem követnének el semmilyen agressziót.

A cigányok jelentős része a Balkánon keresztül Kárpátiába menekült. Sok cigány él Romániában, ahol a romák száma ma 7 millió körüli, egyes adatok szerint. A Roma és Román, továbbá Roma/Róma városa neve igen közeli forma, valójában e neveknek nincs jelentéstani rokonsága. Ebből az is következik, hogy a román népnév nem Róma nevéből, hanem a cigányok Roma népnevéből is eredhet. A romák, vagyis az indiai menekültek nyelve indoeurópai lett Indiában, egy kicsit latinizálni felettébb könnyű volt. Remélhetőleg senkinek nem okoz problémát a románok cigány rokonsága? A románok és cigányok valóban rokonok lehetnek, valójában apa-fia a két nép közötti viszony, ami India legrégebbi történetéből adatolható. Egy középkori verses hagyomány arról beszél, hogy a románok ősei a cigányok voltak. A népek általában azonban több ágból jönnek létre. Ru-Ma, és Ró-Ma, az Urbs neve az Írás Földje, ahol Romulusz összeírta az embereket, és amiből a városnév is ered. A Ro-Ma viszont a Nap-Helye, vagyis barna jelentést is tartalmazza, amit a Cigány (Szig-Án) név is jelent. A test és arc barna színe napégette értelmű, a Ro-Ma és a Cig-Ány is pontosan ezt jelenti. Ro a Nap, Ma a Hely, Roma az, akit a Nap megsütött, a magyar nyelv értelmében. A cigányok sem egységes nép, a romungrik a magyar cigányok. Hasonló az Etióp görög nyelvű népnév, ami Égett-Arcú, vagyis barna bőrű jelentést tartalmaz. Ilyen Szicília Szikan népneve is. A kelta Sequanus törzs neve is hasonló jelentésű lehet. A Nap az Égen értelmezés sem vethető el, amely kifejezés elsősorban a királyok és az istenek neve lehetett. A Romák, vagyis cigányok Indiából jöttek, a Románok ellenben a Balkán szülöttei. Igaz, mindkét nép a magyarokból, mint ősnépből eredhet. Rómát a magyarok, másként etruszkok, alapították, ezért van olyan sok ezer magyar szó a latin nyelvben.

A magyarok, vagy hunok, szkythák és India ősi népeinek rokonságára, akik Indiából erednek, sok ezer nyelvi és történeti tényt lehet hozni. A cigányok éppúgy az ősi vadászoktól származnak, mint majdnem minden nép a földön, vagyis magyar eredetűek. India népeinek többsége a magyar néppel közeli rokonságban van. Az is megdöbbentő, hogy egyes kutatóink Ausztrália őslakóinak egyes nyelveivel is rokonságot vélnek felfedezni.

Oláh népnevünk gyakori családnevünk is volt a középkorban. Ma sok Oláh nevű magyar Román nevet vesz fel. Vajon miért? Nem teljesen érthető. Az ősibb forma az Oláh.

8. FEJEZET: A DÁKOK EREDETÉRŐL

Vékony Gábor „Dákok, rómaiak, románok” című könyvében tisztességes tájékoztatást nyújt a dáko-román leszármaztatás kérdésköréről. Elsősorban indoeurópai nyelvekből eredezteti a bizonyítékait.

Legsúlyosabb hibája, hogy az ősindogermán vagy ősindoeurópai nyelvtől kezdve, amely természetszerűen sosem létezett, szinte valamennyi mai és kihalt indoeurópai nyelv szókészletét segítségül hívja az érdekes szófejtéseihez. Eme furcsa módszerbeli eljárása ellenére sem sikerül tisztáznia a képet, hiszen az általa vizsgált szavak mindegyike még így is értelmezhetetlen, mivel azok a szavak nem indoeurópai eredetűek. Miként is lehetnének, amikor az indoeurópai nyelvi ágak, kivétel nélkül, magyar eredetűek?

Nehezíti a tiszta kép kialakítását az is, hogy az Al-Duna vidékének népeit az ókori források különböző néven említik. Legfőbb forrásaink Hérodotosz, Ptolemaiosz, Sztrabón és Ammianus Marcellinus. Alapvető meglátás az a tény, hogy ugyan különböző nevek alatt, de a Duna-Száva vonaltól északra, egyes esetekben délre is, magyar nyelvű népek éltek, egészen Kínáig. Pannóniától nyugatra a kelta törzsek némelyike még közelebb állt a magyar, mint a mai kelta nyelvekhez.

A Dunától északra éltek a Géták. A Géta népcsoportok magyarok voltak. Nevük variánsa a Héta, ami a Hétmagyarok és hunok nevének változata. A hunok egyik neve ugyanis a Yeta, ami világosan azonosítható a Heta névvel. A Géta további formája a Kéta vagy Khéta. Máris a Héta, Hetita, Hettita neveknél vagyunk, Hatti területén, amely a magyarok egyik legősibb központi területe. Aziánusnak mondják a Kaukázus ősi népcsoportját, amely aziánus népcsoport, úgy látszik, a magyarok voltak. Ennek bizonyítéka a teljes magyar nyelv.

Erdélyben a Dákok telepei sorjáztak. Ma már alig lehet kinyomozni a dákok és géták egymáshoz való valódi viszonyát. Nem tudjuk egymáshoz való viszonyukat, esetleg melyik nép a másik nép része.

A Thrák-tengertől északra húzódott Thrákia, egészen a Dunáig. Sokan a Trák népnevet a Turák magyar névből eredeztetik, és görög rövidült alaknak tartják. A Turák név pedig a Torja-Trója név származéka. A trójaiak népe azonos a magyar Tarján törzs népével, ezt ezernyi adat igazolja. A Tarjánok nevének változata a thyrszénosz, a Türrhén, a Zürjén, a Tarquinia városnév és más névformák. A trákok és szkíták, vagyis a magyarok között gyakran szoros kapcsolatok voltak. E törzseknek semmilyen köze nem volt a törökökhöz.

A régi törzsek nyelvei közelebb álltak még egymáshoz, mert az elmúlt több évezred nyelvi folyamatai csak távolították egymástól a nyelveket, valamint újabb nyelvi tömbök is képződtek, amelyek a régebbi nyelveket lefedték. A bázist a magyar nyelv jelenti, amelyet etalonnak kell tekinteni gyakorlatilag az egész Földön.

Érdemes elgondolkodni a nagy szabadságharcos, Szpartakusz nevén, aki trák származású volt. Ebből a tényből eredően bizonyára trák nevet viselt, latin ruhába öntve. Ismerve a hangtani folyamatokat, a hatalmas szabadsághős neve Szapartak-usz lehetett eredeti formájában. Szapart-Ak azt jelenti, hogy a Szapart nép Éke, ami valamilyen királyi származásra utal. A név, meglehet, csak a szabadságharcosok ajkán keletkezett, tehát eredetileg Szpartakusz nem feltétlenül eredt királyi házból, lehetett a nép egyszerű gyermeke. A Szapart név a zöngés Szabard változata és a magyarok egyik saját ősi népneve. Most a Szapirokról, Szabinokról, Szamáriáról és más Sza nevekről nem értekezünk.

A Bibliában Szubartu név alatt szereplő régi országnevünk sok más forma alatt is ismert. Az egyik Szpárta (Spárta) neve, ami Szapárta formában világosan mutatja magyar eredetét. A spártaiak dórok, akik tényleg lehetnek Torja utódai, lásd Tór és Dór közeli alakját. Sokkal kevesebb nép élt az ókorban, mint amennyire a törzsek nevei alapján következtetnek sokan. A nevek gyakran egy nép különböző jelzői, megnevezései, területnevei, istennevei, királynevei, stb.

A dákok és géták közé Sztrabón egyenlőségjelet tesz. Sztrabón ugyanis felismeri e népek magyarságát, amivel óriási szolgálatot tesz az igazságnak. Ezt a megállapítást aztán félre magyarázták a tudatos megtévesztők, amiből nagy káosz lett a modern nyelvészetben és történészetben.

A valódi dák törzsek száma nagyon kevés volt, mondhatni csupán egyetlen egy, az is Erdély szívében települt le, és ott szervezett meg egy később hatalmasra nőtt birodalmat. Ezt a dák birodalmat nem szabad összevetni más nagy birodalmakkal, de egy középbirodalomnak elismerhető. A térség magyar nyelvű népeit fogta össze a rómaiak ellen, akik vérszívó piócákként rabolták végig a fél világot.

Vékony Gábor történész a dákok történetét Kr.e. 1000 tájáról eredezteti. Szerinte ekkor már dákok élnek a területen, de ezt az állítását semmivel sem bizonyítja. A Gáva-Holihrad kultúra a Tiszától a Dnyeperig terjedő területen valóban Kr.e. 1000 körül fejlődik ki. A kultúra nem mentes a keleti, értsd hatti, szkíta és szumer hatásoktól. A Gáva-Holihrad kultúra területére még a kultúra kezdeti idejében egy keletről érkező lovas nép hatolt be, akik erődített településeket és gazdag halomsírokat, jellegzetes kurgánokat hoznak létre. Ez a lovas nép a magyarok egyik ősi ága volt, ez kétségtelen.

A halomsírokba temetkezések magyar temetkezések. A halomsír eszméje a Torony fogalmából ered. A halomsírok, kurgánok, szikkuratuk, piramisok magyarokat jeleznek, e nevek is mind magyar nyelvűek. A lovasnép a magyarokat jelölő szkíták, akiket sokan indoeurópaiaknak határoznak meg. Ez azért lehetséges, mert az indoeurópaiak nyelvei az ősi magyar nyelvből erednek. Egy indoeurópai kutató észre sem veszi, mikor téved ősei nyelvére, a magyarok 100.000 évesnél régebbi nyelvére.

A nyelvevolúció tényét tagadják az indoeurópai nyelvészek, de csak egy részük. A nyelvevolúció törvénye mindenképpen a magyar alapnyelvhez vezet, bármely indoeurópai nyelvből induljunk ki. Talán ez az oka az evolúció tényének indoeurópai tagadása. A nyelvészeti sztratigráfia az indoeurópaiak számára teljesen ismeretlen. A nyelvi sztratográfia pontosan megmutatja egy szó, egy név helyzetét az időskálán. Talán ez a legnagyobb értéke.

Jelentős népvándorlás zajlott le a Nagy Sztyeppei Országúton a Kr.e-i 14. Században, iránya kelet-nyugati volt. Ez a népvándorlás megelőzte a Gáva-Holihrad kultúra létrejöttét. A későbbi kultúrára lehetett ezért valamilyen hatással. A Gáva-Holihrad kultúrának népe is ebből a keletről jövő etnikumból, és a helyi régebbi lakosságból ötvöződött össze.

A Nagy Sztyeppei Országúton a törzsek folyamatosan vándoroltak. Nyugatról keletre, keletről nyugatra. Sztrabón, Augustus cézár korának nagy földrajzi írója azt is állítja, hogy a géták a mőzökkel és a trákokkal is keveredtek, és egy nyelvet beszéltek a dákokkal. Ez a nyelv kétségtelenül a magyar nyelv volt. Ebből az állításból is lemérhetjük a magyarok hihetetlen mértékű pusztulását, amit a mai helyzet mutat.

Georgiev 20. századi bolgár kutató szerint a dákok és mőzök hasonló nyelvet beszéltek. Sztrabón egy nyelvű népességnek veszi a gétákat, mőzöket, trákokat és a dákokat is. Ezek a népek a magyarságnak különböző ágai voltak, és különböző magyar nyelvjárásokat beszéltek. A témáról kevés adatot találni a modern irodalomban, e népek magyarságát bizonyító írást még kevesebbet. Talán Prátzki István foglalkozik a kérdéssel a magyarok részéről.

A dák birodalomban közel tucatnyi törzs élt, viszonylagos önállóságban. Ezek egy része magyar volt, más része kelta, harmadik része őshonos magyar, de lehettek köztük ismeretlen nyelvet beszélők is, talán finnségiek vagy kaukázusiak.

A dákok a Gáva-Holihrad kultúra népével rokonok lehettek. A Gáva-Holihrad kultúra keleti behatoló népe a szkíták, akik mindenképpen magyarok. Igaz, fontos hagyományok Kr.e. 1.600 körülre teszik a Boristen melléki megjelenésüket, más adatok viszont a mai Ukrajna területén magyar népességet bizonyítanak Kr.e. 1.900 tájáról. Megjegyzendő, hogy a dél-orosz síkságon már Kr.e. 12.000 körül is magyar civilizáció virágzott. Ez Atlantisz ideje, amikor a magyarok romlása megkezdődött.

A dákok közvetlen elődeinek a dakákat tehetjük meg. Nevük Daha és Da’a is lehet. A Daka névforma a szumer névanyagban is jelen van, da-ka alakban. Kétségtelen rokon a Dákó névvel, amelynek jelentése „egyenes fa”, de egyben „ostoba” is. A férfi nemi szervvel is van kapcsolata a névnek, ami miatt Prátzki István Dugó nevét el lehet fogadni, amikor a Duka névről is értekezik. A dakák a Kaszpi-tenger mellett éltek, a parthusoktól északra. A Nagy-Balkán és Kis-Balkán hegységek, valamint az Uzboj folyó által jelzett területeken régen magyarok éltek, a Turáni-alföld egykor nem volt annyira sivár, mint manapság. Erről a területről egyes daka csoportok Erdélybe vándorolhattak, talán éppen a perzsák támadásai miatt.

Kr.e. a 8. Században ismételten keleti lovasnomádok foglalják el a Kárpát-medencét és a Duna alsó folyásának északi vidékeit. E jelentős keletről jött nép nyelvét Vékony Gábor iráninak mondja. Semmilyen bizonyítéka nincs erre. Azt mondja, a kérdéses területen másféle népcsoport megjelenése szóba sem jöhet. Vajon ez milyen tudományos bizonyíték? Pedig Vékony Gábor nem rosszindulatú kutató, mégis ilyen abszurdumokat vél bizonyítéknak.

Amennyiben egy nép nyelvére, teljesen alaptalanul, kimondják az ítéletet, az a nép iráni nyelvű, akkor az összes indoeurópai nyelvész meggondolatlanul szajkózza a hamis megállapítást. Néhány évtized alatt tudományos dogmává válik a tézis, és csak a legjobb indoeurópai tudósok veszik újra vizsgálat alá a kérdést. Ilyen dogma a sok iráni nép Turánban. A masszagéták magyarok, mégis iráninak mondják őket, a történelem megcsúfolására. A dogmatisták elleni harc rendkívül nehéz, mert sok politikai érdeket sért az igazság felderítése. A dogmatista együtt halad az árral, könnyen elfoglalja a jó pozíciókat, amit aztán minden erejével védelmez. Saját székét védelmezi, nem az igazság ügyét. Ezért aztán a dogmatista elleni fellépés erős ellenállásba ütközik, mert támogatja a hatalom, a politika és a bevett gyakorlat. Amit sokszor ismételnek sok helyen, abból igazság lesz, némelyek szerint. Az igazságnak azonban isteni természete van, rá a hazugság köpenyét soha nem lehet ráhúzni. Az igazság szabaddá tesz, ahogy a Biblia is írja. Ezért a szkítákból sem lehet soha iránit csinálni.

Vizsgálatunk főszereplői a dákok. Indoeurópai eredeztetésük fából vaskarika. Mivel a teljes indoeurópai népesség magyar eredetű, a dák nép, ha iráni lett volna, akkor is magyar eredetű lett volna. De a dákok nem voltak irániak és nem voltak indoeurópaiak. Magyarok voltak. A dák névanyag meglehetősen csekély, de azért arra elegendő, hogy segítségével kétségbevonhatatlanul bizonyítsuk a dákok magyar nyelvűségét.

9. FEJEZET: A DÁK TÖRZSNEVEK VIZSGÁLATA

A dák birodalom törzsneveinek vizsgálata során kiderült, hogy egyes törzsnevek kelta eredetűek. Ezek az Anarti, a Teurisci és a Cotini törzsnevek. Erdélytől nyugatra más kelta, vagy gall törzsek is éltek, olykor pannón törzsekkel keveredve. Minden törzsnév egy-egy gyöngyszem a múlt útvesztőjében. Mintegy világítótoronyként mutatják a törzs népének lényegét.

A kelták a magyarok egyik ága. Jelen vannak Kínában, délen Egyiptomban, azután Kis-Ázsiában és Kelet-Európában, nyugaton egészen Írországig terjed a kelta kultúra. A magyarok és kelták elkülönülése, amit a nyelv különválásával lehet bizonyítani, talán a Kr.e-i II. évezredben kezdődött. Sokáig azonban, még Atilla korában is, nyugaton sok magyar törzs volt a magyar eredetű kelták között. Ezért azok a kelta törzsek, amelyek keletre kezdtek terjeszkedni, Pannónia irányába, nem találkoztak ellenállással, mert testvérként fogadták őket. Ez érvényes a többi terjeszkedési irányra is. Ezek: Erdély, Galícia, Balkán, Kis-Ázsia, Hispánia, Itália, továbbá talán más területek is.

Anarti – A név felbontása talán ez helyesen: An-Ar-t-i. A nevek végén az „i” valószínűleg többes számot jelöl. Az An a magyar Égisten egyik neve. Az Ar jelentése Hegy és Ár, valamint ezek attributumai. A „t” esetleg helyképző, de lehet többes szám is, az „i” előtti korból vagy helyzetből. Az Ar Hegy jelentése magával vonzza a Férfi nevet, az Ár pedig Nép jelentéstartalmat is visel. An isten Férfiai, An isten Népe tehát a törzsnév jelentése.

További lehetőség az A-Nar-Ti felbontás. Az „A” névelő, a Nártok az oszétek neve. A Nar a Nyár, a Ti Élet. Ez az értelmezés Isten Nyári Élet, vagy Nagy Nyári Élet jelentést is viselhet. Anartesz nevük is ismert.

Teurisci – A név felbontása a Te, az Úr, az Is és a Ki elemeket mutatja. Te az Isten nagyon fontos és nagyon ősi neve. Az Úr szintén Isten neve, lásd Úristen, de jelent fejedelmet és bármely urat is, az Uru forma jelentése Síkból Kiemelkedő. Az Is a Fény, a Ki az Ország, Kő, Földanya. A név ezért Isten Úr Fényes Országa jelentést tartalmazhat. Nem rokon a Taurosz névvel, csak részben. Az Urosz Bika jelentése ötvöződik a Ta Táj jelentésével, ezért a Ta-Úr-Osz az Ország Bikája, lásd ehhez még Mino-Ta-Urosz nevét. A Te-Urisc-i esetleg Te isten Uri Széke lehet még. Az „i” itt is, ebben az esetben is többes számot jelenthet.

Cotini – Ko-Tin-i lehet a név helyes felbontása. A Ko a Kő egyik alakja, olykor Országot is jelent. A Földanya Kő elsősorban, amit a szumer Ki, görög Gé és számtalan magyar szóalak bizonyít, lásd Ku vagy Ge. A Tin Isten neve. Ko-Tin a Kő Isten nevét tartalmazza. Ebből az következik, hogy ez a törzs a Kőisten nevét viselte, ami jelezhet sziklaszilárd jellemet, valamint mezőgazdasági tevékenységet.

Másik felbontási forma a Kot-In-i. Ez a Kötésre is utalhat, de inkább a Kot itt a Kat, vagyis Király jelentést tartalmazza. Ez a Kat lehet Macska is, ami a Napot jelképezi. Az ősi Kati, Hatti, stb. Király.

Görög írásmóddal jegyezték fel a Biéphoi és Piephigoi törzsneveket. A két névforma esetleg egy törzsnek a neve, de ez egyáltalán nem biztos. A két név első része hasonló, de a második része különböző. Ezeket a neveket iráninak minősítik, ami bemutatja az indoeurópai névfejtések képtelenségét. Azt mondják, hogy ezek a törzsnevek az iráni Papa = Atya szóból keletkeztek. Na, most ne dühöngjünk. Talán a Papa nem igen ősi magyar szó, amit örököltek utódaink számtalan nyelvben?

Hérodotosz szerint a szkíták, vagyis magyarok főistene Papaiosz. Ez a név görög alak, a helyes név Papa, amit őseink használtak Isten egyik neveként. Isten a Papánk, Isten az Atyánk. Ugye, milyen ismerős formula? A Pa az alapszó, ebből alakult ki a Papa, Apa, Pap, Pápa, Papó, Pópa, Papi, Papus, Pápuska, Papika, Papácska, Papuli, Papuci, aztán a Pasi, Pasa és mások. Ősi családi szervezetünkben a Papa a család főpapja volt, nem kellett hívni külön papot a fontos alkalmakra, születésre, esküvőre, temetésre. A Pa-Pa a Fők Fője, ezért lehet ő a főisten, vagyis Papa-iosz.

A Piephigoi törzsnévben a Pi Csillag, az E Ház, Pi-E szó szerint Csillag-Ház. A Phigoi lehet Fijói, vagy esetleg Fi-Gói. A G gyakran H vagy J olvasatú a görög írásokban. Pi-E-Phigoi olvasata Csillag-Ház-Fijói. Ha ezt nem fogadjuk el a Phigoi – Fijói olvasat miatt, akkor a Phi marad Fi, a Goi pedig Go, vagyis Fő értelmet nyer.

Biéphoi lehet Bié Fői. Ez a Bié nem Bia, mert akkor már értenénk. Bi a lélek egyik fontos neve, van amikor kettőt jelent. Bi az élet is, vagyis a Bi Életlélek. Bi-É magyar kifejezés, jelentése az Életlélek Háza. Ezért aztán a Bi-É-Phoi törzsnevet így kell értelmezni: az Életlélek Házának Fői.

Cauci – A helyes felbontást ebben a névben nem kell keresni, mert úgy látszik, egy nagyon régi törzsnévvel van dolgunk. Amíg az előbbi két névről világosan bebizonyosodott, hogy nem irániak, hanem jellegzetes magyar törzsnevek, addig a Cauci egy ősi aziánus név. Kis-Ázsiában régről ismert a Kauk nép neve. Ezek a kaukok egy része ment fel északra Kárpátiába, avagy a kárpátiai kaukok mentek le délre, Kis-Ázsiába.

A Kaukok népének nevét Kavk-nak lehet olvasni. Ez a Kavk a mai Kövek rövidülése. A Ka alapszó a Kő változata, lásd Kav-ics, orosz Ka-Meny, és egyebek. A Cauci törzs nevének Kavk olvasata a Kaukázus nevét is bemutatja. A Kavk-Áz (Kaukáz-us) lehet a Kavk törzs Háza is, vagyis a kavkok hazája. Ez a Cauci törzsnév valódi jelentése. Mivel a Sza nép törzshelye a Kaukázus volt, a Cauci nép közel állhatott a magyarokat jelölő Sza néphez, a nyelve pedig rokon volt a magyar nyelvvel. A népnév ezt mutatja. Még van több más bizonyíték is, mint a Kaukaland országnév, amely a Kárpátokra vonatkozott a hun támadások idején.

A Cauci törzs Kavki olvasata mindenképpen magyar nyelvi közegbe utalja ezt a törzset. A Biblia is ír erről a törzsről, amely igen régi. Kufu fáraó népe is lehet ez a törzs, amely e teória szerint Egyiptomból északra vándolt. Ez ellen szól az a tény, hogy a Kavk nép régebbi, mint Kufu, a Kőfő időszaka.

Ismerjük a Keiagisoi törzs nevét is, amely nevet a jelentősnek tartott indoeurópai kutatók értelmezhetetlennek tartanak. Valóban értelmezhetetlen ez a név? Nem!

A helyes névfelbontás Kei-Ági-Szói, vagy Kei-Ág-Iszói. A Kei magyar szó, és a Kő származéka. A Kövi, Kevi nevek változata, Kei formában gyakori az ókori nevekben. Rác-Keve értelme Nap-Keve, a Keve nevet sokszor a magyarok Kei formában ejtik. Rác-Keve ezért gyakran lehet Rác-Kei ejtésű. A Ke a Kő, a Keve változata, a magyar nyelv szerint a Kei.

Kei Ági, ez jól érthető. A Kei Ági Szói név utolsó tagja, a Szói a Szai változata lehet. A Kőfők Ágának Sza népe adja össze a Kei-Ági-Szoi, vagyis Keiagisoi törzs nevének értelmét.

A dák birodalomban az eddigi irodalom szerint, kelták, irániak és dákok éltek. Ez az irodalom azonban nem teljes. A törzsek között több magyar ősnyelvű nevű is volt.

A valódi helyzet az, hogy a dák birodalomban magyar nyelvű, vagy magyar rokonságú törzsek éltek, amely törzsek népei az ősi magyar népi fázisból erednek. A keleti népelem jelentős volt, de a nyugati és keleti nemzetségek valójában barátok voltak, mivel tudták, egy tőről származnak. Ezért a magyar nyelvterületen viszonylag könnyen mozogtak a népek 2.000 évvel ezelőtt is.

A Rataka törzs volt a dákok alaptörzse. Ez a törzs volt a vezértörzs, ha egyáltalán ez a név valódi törzs neve volt. A központi törzs szervezte meg a birodalmat, és irányította a részeket A Rataka szó magyar jellegű, tiszta hangokból álló név. A név értelmezése a Ra Ta Ka elemek alapján a következő: Ra a Napisten magyar neve. A Ta értelme Táj, Ország, rengeteg nevünkben szereplő szó. A Ka jelentése Kő, azután Kapu, valamint magyaros kicsinyítés. Ez alapján a Rataka név Ra napisten Tájának Kapuja jelentést tartalmaz. További jelentések: Ra napisten Tájacskája, Ra napisten Kerek Országa. Az is előfordulhat, hogy a Ra-Ta-Ka névben a Ra után következő Taka szórész a Daka szóval azonos. Eszerint Ra Taka nem más, mint Ra napisten Daka népének törzse. A Daka szó szumer szövegből is ismert.

A Ratakák nyelve egészen biztosan magyar, vagy ugor (szumer) volt. Ezt nem csak a törzsnév jelentése igazolja, hanem az egész környezet, egész Közép-Európa és Kelet-Európa ókori névanyaga.

Néhány történeti adat arra utal, hogy más dák törzsnevek is léteztek. Közéjük lehet sorolni az Appuli népet, akik Erdélyben laktak, a Maros-Küküllő folyók vidékén. Az Ap az Apa, és a Ház neve, a Puli itt nem a puli kutya neve. Inkább a Pul-i forma a helyes, ami Tűz értelmű. Ez a törzsnév tehát tkp. Tűz-Apák jelentést viselt. Ez az Ap-Pul valószínű jelentése. Az Appuli név esetleges App-ul értelmezése Apa-Fia jelentést visel. Az App, ha valóban ez volt a névben a szerepe, Apát jelentett.

Felmerült, humorosan természetesen, a Puli név is. Ennek jelentése egyrészt mai magyar nyelven Füli, utalva a kutya fülalakjára, amely lóg a feje két oldalán. Ebből eredhet ez a becézés. A Puli nagyon ősi kutya, már Kr.e. 5.000 körül Szumerban juhokat kergetett. Neve a szumeroknál is Puli volt. A Puli név ősi Pu-Li értelmezése: a Pu Kapu és Puszta, a Li Király, a hattiból.

Buri volt a neve annak a népcsoportnak, amely Munténiában lakott. Dákok vagy Géták voltak, pontosan nem tudni. A Bur a magyar Bőr változata, de van más alakja is. A szumer Bura mai változata a Bora, a Bor pedig víz, áramló víz, hatalmas népáramlás. Bura-Nuna az Eufrátesz ősi magyar neve. A Buri törzs ezért foglalkozhatott bőrkikészítéssel, ami a foglalkozása volt. Azután Felső is a nevük jelentése, ami már katonai funkciót jelez ebben a törzsnévben. Még sok közeli értelmezést lehetne adni ezzel a törzsnévvel kapcsolatban, de ezt nem tesszük. A Buri igen rövid törzsnév, pontos jelentése volt.

A Suci törzs az Olt és a Duna között lakott. A Suci latinos névforma a Szűcsi régi római átírása. A Szűcsök törzse kétségtelenül vadász törzs volt, de pásztorkodott is. A Suci és Szűcsi kétségtelenül azonos, csak a rómaiak nem tudták leírni megfelelően a törzsnevet, hiányos abecejük miatt. Ma is két romániai Szűcsi megye létezik, tehát a név és képviselőik valószínűleg nem haltak ki, csak román nyelvet kezdtek el beszélni.

A Suci Szűcsi kiejtése magától értetődő. A Szűcs magyar szó a Szu származéka. Ennek a szónak, mivel a Hold egyik neve is belőle képződött, Alsó Fény, Ezüst Fény értelme is van. Szu' En a Holdisten magyarul, de Mezopotámiában sok évezrede jelentős kultusza virágzott. A Szucs, mai Szűcs olyan ezüstös színű prémekkel dolgozik, amelyek a Hold színéhez hasonlatosak. Amikor a Nap fenn van, addig a Hold az Alvilágban jár, innen ered Alsó Fény jelentése. A Szu többes számban Szuk, amit a latin Suc alakban volt csak képes lejegyezni, majd a saját többes számot jelölő i jelet helyezte a név mögé. Ez a levezetés is teljesen megfelel a hangtani és szótani szabályoknak, a Szűcsi megerősítése miatt lett közölve. Ma is van két Sucsi megye.

Kárpok éltek az Észak-Kelet Kárpátokban és Moldvában. Ez a népesség magyar nyelvű volt. Nevük a Kárpát szóból származik. A Kárpát földrajzi név helyesen Kár Pát felbontású. A Kár a magyarok hatodik törzse, igen régi és hatalmas nép volt. Ugyanis a károkra a törzs fogalom alkalmazása helytelen, mert egy törzsnél sokkal nagyobb volt, sok területen éltek tagjai. A Pát első jelentése Csillag, de itt a második jelentést, a Ház jelentést helyes figyelembe venni. A Kár-Pát tehát a Károk Háza.

Mivel Kárpátia a Kárpát-medencére vonatkozik, azt kell látni, hogy mintegy 2.000 éve a terület összefoglaló neve Kárpátia volt. A károk adták az összefoglaló nevét az itt élt különböző magyar nyelvű törzseknek.

A Kár törzs neve, magyar nyelvi szabályok szerint, ejthető Kér formában is. Kis-Ázsia Kária nevű országa fontos kultúrvidék és magyar népesség lakhelye. Keletre fekszik tőle Kér-Ta, a Kérek Tája, amit ma görögösen Kréta formában ejtünk ki. Az Égei-tenger sok szigetét a károk vagy kértaiak lakták, még a Spárta-Athén közti háborúk idején is.

Itáliában a magyar Caere volt fontos Kér központ. Kér-E szó szerint Kérek Háza értelmű.

A finnségi Karél nép is a magyar károkból származhat.

A Kár-Pát-ok neve szintén a károktól ered. A Bodrogközben, Zemplénben olyan népesség él ma is, akik legalább 6.000 éve folytonosan a területen élnek, a terület őslakói. Ők a kérek, vagy károk mai utódai. Az is igaz, Magyarország területén sok kér település van, tehát a károk nagy elterjedtségűek voltak egykoron. Ma már azt sem tudják, hogy honnan származnak, a történészek töröknek mondják őket, ami nem igaz.

A Kar szónak sok jelentése van, egyik a Karol ige, de a jelentések között ott a Napisten is, Kör értelemben. A kárpok tehát a terület nagyon ősi magyar népe.

Vékony Gábor az appuli, buri és suci törzseket nem említi meg könyvében.

Fel kell tenni azt a kérdést, honnan érkeztek a dákok Erdélybe? Mert nem Erdély volt az őshazájuk. A kelták nyugatról terjeszkedtek kelet felé, egészen Galíciáig, de harcokról nem tudunk. A helybéliek rokonként fogadták, úgy látszik, a terjeszkedő kelta törzseket. Azt még el kell mondani, hogy a kelták éltek keleten is, mint a magyarok testvérei. Belső-Ázsiában, Egyiptomban, Kelet-Európában fontos kelta népek éltek a Kr.e-i II. évezredben, és még régebben.

A dákok keletről érkeztek, Daka földről, kivéve a suci és géta-mőz csoportokat. Ma ez a terület erősen sivatagos, száraz, mohamedánok élnek itt. Egykor azonban gazdagabb volt jóval, az Uzboj folyó a Kászpi-tengerig hatolt, rajta jelentős hajózással.

Kr.e. 500 körül a dákok még Ázsiában élhettek. A következő száz évben hatolhattak be Erdélybe, ahol megkezdték államuk megszervezését.

A földrajzi névanyag nem változott meg a dákok behatolása után. A görög leírások az Alpoktól keletre egységesek, Dárius idejétől kezdve alig változnak. Ez a földrajzi névanyag döntő bizonyíték a magyarok jelenlétére, mivel magyar nyelvű neveket írnak le.

10. FEJEZET: A DÁK FÖLDRAJZI NÉVANYAG

Földrajzi névanyag alatt a topográfiai anyagot lehet érteni, a városnevek értelmezése a következő fejezetben

kerül sorra. Csak a leglényegesebb neveket vizsgáljuk, mivel elégségesnek kell lennie ennek a névanyagnak a kérdés eldöntéséhez. Talán még a dákok eredetéhez is kapunk bizonyítékot segítségükkel.

A római Dacia területén több olyan folyónév ismeretes, amelyek nevét ősi európai nyelvhez kötik. Ezt a régi nyelvet ismeretlennek mondják sokan, a mai nyelvekkel rokontalannak tartják. Azt állítják, igen helytelenül, hogy e nevek nem indoeurópai eredetűek. Mintha lenne indoeurópai közös alapszókincs, és az a közös alapszókincs nem a magyar igebázis lenne! Az indoeurópai nyelvcsaládon kívül más nyelvcsalád szóba sem jöhet, kivéve esetleg a kaukázusi nyelvcsaládot. A kaukázusi nyelvcsaládhoz tartozó törzsek állítólag Dél-Európában igen elterjedtek voltak. A preindoeurópaiakat az indoeurópaiak azonban képtelenek közelebbről meghatározni nyelvileg. Az indoeurópai nyelvészeknek kevés fogalma van magyar nyelvről és egykori kiterjedtségéről. De arról sem, hogy saját nyelveik a magyar nyelvből keletkeztek.

Tisza nevünk igen ősi, bizonyára tízezer évnél jóval régebbi. A név értelmezhető Ti-Sza és Tisz-A formában is. Nézzük az első lehetőséget. Ti-Sza pontos jelentése Élet Sza, vagyis a Sza nép, amely a magyarok igen ősi neve, Élet helye. A Sza jelent még Szájat is, ami Élő-Száj formát is eredményezhet. A Sza nép Élethelye elsősorban ország név lehet. Az Élet-Száj forma az élet vize felé is mutat jelentést. Ti = Élet, Sza = Száj. A Sza a magyarok kaukázusi neve, bizonyára a Sza a Szó testvére is, ami azt is jelenti, hogy aki érti a szót, az egy néphez tartozik.

A Tisz-A forma jelentése Isten Vize. A Tisz a Tesz változata, jelentése Isten, a Tenni főnévi igenév ragozott formája. Ha valaki ért magyarul, akkor százával azonosíthatja az ősi neveket. Legyen elég a jégkor végi At-Lan-Tisz neve bizonyítéknak, amelyet természetesen nem értenek indoeurópai utódaink. A Tiszt, Tiszta magyar szavak ebből az ősidőből származnak, számtalan más magyar szóval együtt.

A Tissza forma jelentése Tisz-Sza helyesen, vagyis a Sza nép Istenéről van szó a névalakban. A Sza nép természetesen a magyarok.

Tisza folyónevünk a Száj Élőhelye, ahol lehet inni, azután még az Élet Aranyfénye, ami a sárga vízre utalhat. Tisz-A egyértelműen az Isten Vize.

Szamos folyónevünk rendkívül fontos ősi név. Illik a magyar folyó elnevezési rendszerbe, mint a többi név is. A névben a Szem és Szam alapszavunk van jelen, jelentése Szem és Nap, mint az Ég isten Szeme. Ha valaki nem ért magyarul, fogalma sincs a földrajzi nevekről. A Szamos tehát a Szamas változata, de ez nem akkád név, hanem magyar. Az akkádok ezrével vettek át magyar neveket, Szamas napistenük neve is magyar név. Az égi Szem a Nap, amellyel Isten figyeli az emberek cselekedeteit. A Szám jelentése Végtelen. A Számos nagy jelentésű, szintén a napisten fogalmából ered.

A Szám alapja a Sza, ami ismét a magyarok ősi nevéhez vezet. Egykor magyarok lakták a bolygót, más népesség aliig létezett. Innen ered a Szám végtelen jelentése. A Szám a Sza népnév m-el képzett formája. A Szamos folyó tehát a Sza nép folyója, a Sza nép területén folyik keresztül, nagyobb léptékben a Napisten, más nevén a Szamos folyója. Tükrén megcsillan a Nap fénye.

Sza-Mos formában ez a név a Sza nép Ifja, vagy Mosója jelentést visel. A Mos jelentésében az Ifjú egyértelmű, a Mos vízzel kapcsolatos jelentése egyes királyok vízre kitevésével hozható kapcsolatba.

Szamos nevünk egyértelműen magyar nyelvű. A sémi és indoeurópai változatok mind a magyar nyelvből és kultúrából erednek. A Nap folyója. Számos folyó is, de nem túlzottan nagy, mint a Duna. A nevek jelentését pontosan lehet érzékelni.

Sok rokona van a Szamos névnek. Ilyen a Szamas, a Szemes, a Számosz. Ezen utóbbi szigetnév magyar eredetű, mert a szigeten magyarok laktak a görögök előtti időkben. Ők adták ezt a Napistenre mutató nevet. A sziget népessége egykor a Napistent imádta.

A Maros Marisus neve teljesen érthető. A névben az alapszó a Mar, a latinos Maris-us és a magyar Maros jól összevethető. A Mar fontos magyar alapszó, több jelentése van. A Mar ige a Halál neve, mivel Mar-Tu a Halál-Tája. Ebben az irányban tűnik el a Napisten, vagyis nyugatra, mert Martu szumerul egyrészt Nyugat, másrészt Fiatalabb Ország/Táj. Az Amorita népesség ennek a névnek a származékát viseli népnévként. A Maros nyugatra áramló folyó, ami a Mar Halál jelentését is képviseli. Ezen kívül a folyó sodrása igen gyors, ami szintén a Mar ige jelenlétét igazolja a névben. Akit megmar egy kígyó, veszett kutya, oroszlán, és más veszélyes állat, annak kevés esélye van a túlélésre.

A Marós szó is kifejezi az anyag pusztítását, holott a marós szó szakmunkást nevez meg.

A Mars római hadisten neve kétségtelenül magyar eredetű. Mar a Halál, Mars a halált hozó háborúk istene. Itt, a rómaiaknál a Mar Ifjú jelentése, lásd magyar Marék, Marok, a Mártius, Március nevekben jön elő. Sok más ősi magyar név is őrzi a régi jelentéseket, lásd Mors, Mort, Mord Halál értelmét. A Mord magyar szó és a Mordvin népnév jelentése is ebbe a témakörbe tartozik.

A Mar és Mer vizet is jelent, amint ezt a Mer magyar ige mutatja. A Mar a Marin, a Mer a Merin változata, ami a két szónak víz jelentését is igazolja. A Mar Magas, Felső értelme az égre mutat, továbbá az északi tájakra, meg a magasabb felszínekre. Rengeteg adat igazolja ezt, lásd Mára-Maros, Mar-Mare-tenger, és hasonló formák, mint a Marmaláda-hegy. A Mer egyszerű magyar ige, a vízből merőt nevezi meg. De a Mer olyan ifjú is, aki Merész, lemegy a vízhez, amikor ott az oroszlánok isznak.

E nevek M szókezdésű formái helyett N szókezdésű formák is létezhetnek. Ezért ide tartozik a Mort és Mord, meg a North és Nord, mind az Észak megjelölésére, amely irány őseink szemében a halál, a jég és a hideg hazája volt, de az ma is. Ezek a magyar nevek kétségtelenül a jégkorszak idejéből erednek.

A Mars hadisten neve a magyar Marós névből rövidült. Erre nem kell több szót vetni.

A Mar és Mer magyar igék jelentése igen gazdag, igen szerte ágazó. Ezernyi jelentés hámozható ki e fontos alapigékből, de ezek a jelentések megegyeznek a fiatal indoeurópai jelentésekkel. Kivétel nélkül. A Maros neve sokkal régebbi, mint a rómaiak ideje, sokkal régebbi a modern nyelvek kialakulási idejénél. A Maros neve annyira régi, hogy nem tudjuk megbecsülni idejét.

A Mar és Mer magyar igékről és jelentésükről könyvet kellene írni.

A Maros folyó neve ősi név, olyan régi, hogy az indoeurópai magyarázatok kiagyalaói fel sem képesek fogni. Volt a magyar szupercivilizáció, ami lehanyatlott, aztán jött el az indoeurópai civilizáció. A Maros neve sok évezreden keresztül alig változott, mai neve akár százezer évvel ezelőttről eredhet. A folyó neve sok jelentést tartalmaz magyar nyelven. Ezeket a legfőbb jelentéseket felsoroltam imént.

A Mar és Mer vizet is jelentenek a magyar nyelv szerint. A Maros eszerint igen ősi folyónevünk, lehet akár több tízezer éves folyónév is. A Maros gyors folyású, az úszókat könnyen a halálba ragadja.

Régi Maris neve a Marós név változata. Egész Dél-Kelet Európa magyar nyelvű volt, alig kétezer éve. A földrajzi nevek ezért magyar nyelvűek ezen a tájon.

A Mar ige jelenik meg a Mar-Tu országnévben. A Mar-Tu pontos jelentése Mar-Tája. Ez az ország a Nyugatot jelölte, a szumer kuzltúrához képest. Martu területe Nyugat volt a szumerok szerint.

A Mar szó Nyugat értelme még sokszor megjelenhet a mai nyelvekben. Változata a Mor. Ha nem értjük meg őseink világképét, mindennapi életét, akkor semmit sem értünk meg őseinkkel kapcsolatban.

Temes folyónk neve szintén régi. Alapja a Tem szó, amely a Ten szó közeli rokona. De vigyázni kell a magyar nyelvvel, mert gyakran a nevek mást jelentenek, mint első meglátásunk alapján. Ezért előbb nézzük meg a Te-Mes elemeket. Te az Isten igen régi neve, a Mes Ifjú, mint Gil-Ga-Mes nevében is. Ezért Te-Mes jelentése Isten-Ifjú, vagyis Ifjú-Isten. Ez lehet magának a folyónak is a neve, mivel régen istenneveket adtunk a természet alkotóinak.

Másik változat a Tem-Es. A Tem a Töm régebbi alakja, Egyiptomban Vaszet, a Fehérhely nyugati részén állt Temet városa. De a Tem nem csak a Templom, Temet, Temető neveink alkotója, hanem a Tömés jelentést is tartalmazza. Dumus isten a Tömős, települése Dömös és Dömösdé, ez utóbbi ma Dömsöd név alatt ismert. E nevekből könnyen eljutunk a mai Tamás névhez és változataihoz, a Tammuz formához és a szumer termékenység istenhez, akinek a nevét Dumus, Tömős, Dumuzi, Dumuzid, Támasz, Tamás és más névformák alatt ismerjük. Du-Mu a Nap Ragyogása, vagyis a Gyerek, Dumus pedig a gyerekcsináló tavaszisten. A Temes viseli Temese, vagy Temise istenasszony nevét is. Te-Me-Se formában a név jelentése Isten Fénye Gabona. A Se elsősorban az árpa és a búza neve. De Te-Mes-E formában a név jelentése Isten Ifjú Háza lenne. Mivel Temese kifejezetten női istenség, ezért neve Te-Me-Se értelmű valószíműleg. A Te-Mese variáns Meseistent jelent.

Kőrös folyónevünk a Nap Kör nevét viseli. A Kör magyar szónak a magyar nyelvben is több ezer változata van, legalább 2.000 körüli, de inkább több. Ennek a szónak számtalan változata él a magyarból származó nyelvekben, mint az indoeurópainak nevezett mai nyelvekben. Az Égi Kör a Nap, formája is kör, vagyis gömb alakú, továbbá folyamatosan köröz az égen, ezért ez a név megilleti. A Nap az arany fény ontója, az arany pedig napszínű, ezért a görög Krüzosz, Chryzosz, ami aranyat jelent, nem más, mint a magyar Körzős romlása. A Kör vagy Kür rövidül Krü alakra. A görög Krüzosz származását csak az nem látja, aki nem is akarja látni.

Mivel a Kőrösök valóban körbe is folynak, egy nagy kör alakú térséget fognak közre, a nevük ezért is létjogosult. Igaz, az északi folyó a Berettyó, nem visel Kőrös nevet, csak a déli három folyótestvére. Ezt a Kőrös nevet elvitatni a magyar nyelvtől, nem teljesen épkézláb dolog. A három Kőrös név esetleg az isteni hármasság fogalma miatt jöhetett létre. Aranyat is mostak egykor errefelé, amit az Aranyos folyó neve igazol.

Az Olt olyan folyó, amely a Déli-Kárpátokat áttöri és a Dunába ömlik. Az Olt a régi magyar Alotus névből ered, az Alotusból egyszerűsödött. A nevek végén gyakran latin vagy görög képző van, amit általában el lehet hagyni, de olykor ezt nem lehet megtenni. Ezekkel a képzőkkel ezért vigyázni kell, mert néha a szó jelentéséhez tartoznak.

Az Al magyar szó alapszó és nagyon régi. Változata az El, továbbá a La és Le. A latin Al kétségtelenül magyar eredetű, mivel a latin egyszerűsödése folyamán az El és Le formákat elvesztette. A latin Al három jelentése a Magas, az Al és a Messze, vagyis El. Az Alterego pl. Eltér-Égije magyarul. Az Alotus Alra folyik. Az Al egyrészt a déli irány neve, másrészt a Föld középpontja felé mutató irány, olyan terület, amely alra van. Ilyen az Alföld térsége is.

Al-Otus, még régebben Al-Utus olyan folyó, amely Magasról Délre, vagyis Alra folyik. Az Utus, Otus a Nap neve, Utu napistennek változata az Utas szó is. Al-Utas egy olyan napfolyó, amelynek a vize csillogó, tükrözi a napfényt, Al irányban folyik. Az Otus lehet Atus is, vagyis Atyus. Lehetne folytatni az Olt nevének elemzését, de az biztos, a Pireneusoktól délre és északra meg keletre egészen Japánig, szinte minden földrajzi név, a fontosabbak, még mindig magyar nyelvű.

Az Alvilág alra van, még ma is. Az Al-tenger Mezopotámiától van alra, ma arab vagy perzsa jelzőt visel. Szumerban az Al délre van, a Fel északra. Egyiptomban megfordul a helyzet, a Felső terület van délre, és a Delta van Alra, de itt az Al északot jelöl. Ilyen a földrajzi helyzet. Mindkét térséget magyar nyelvű népesség lakta, anno.

Mellesleg az Olt magyar ige is. Talán a rómaiak ezt a nevet latinosították volna? Nem valószínű. Az Al a törökben Arany, amit a Dél fogalomból hámozhattak ki a törökök. Az Al-Tyn-Tágh hegység nevében ott az Al, amelyet Aranynak értelmeznek a kutatók.

A Szeret folyó neve azt jelenti, amit a név magyarul mond. Na de a Szer több dolgot is jelent. Ilyen a Szerződés, a Szeretet. A Szerda, a Szeres település, a Szerü, ahol a gabonát tárolják, és a magot kiverik a kalászból. No, a Szer szóból ered a Ser, a római Ceresz, a spanyol Cerveza – Ser, vagyis Szer a Vízben, és egyebek.

A Szeret neve magyar típusú, lásd Szer Szeret, Tem Temet, és sok ezer más példa. A görög Hierasus név fontos jelentést tartalmaz. A Hierax Sólyom, a Hierosz Szent jelentésű, mutatva a Sólyom Szentlélek mivoltát. A Hierasus folyó neve ezért a szent magyarokra vonatkozhat, akik a Turult, a Szentlélek eredeti jelképét tisztelték, továbbá a Hősök országának a folyója volt. Ha egy román kutató nem érti ezeket a fogalmakat, akkor azon ne csodálkozzunk, mert a román kutató csak a saját céljait nézi, ami a magyarok országának elrablását tűzte ki céljául. Egy magyar azonban az egész Földgolyót nézi, mivel a magyarok az egek fiai, akik a mennyekből jöttek.

A Prut folyó neve színmagyar név. De nem akkád, hanem magyar név. Az ősi Bura-Nuna folyó neve női tartalmú, változata a Pur-Atta, már férfiuralom neve. Bura-Nuna a Nuna-Bora, remélem pontosan érthető a folyónév. Pur-Atta az Atya-Por, a Por a Bor szóval azonos, Víz a jelentése. A Nuna Bora a Nunás istennő Vize, mert a Bor elsődlegesen Víz. Az Atta az Atya név változata, Pur-Atta tehát az Atya Bora, vagyis Atya Vize. Ez a folyónév tehát igen ősi. A magyarok óriási vereséget szenvedtek a Közel-Keleten, aminek a mértékét meg sem érthetjük mai észjárással.

A Por a Bor változata, víz jelentésére van bizonyíték, a Bor ma is lehet Víz, a Por Víz értelme már nehezebben értelmezhető. De Rába-Por-Dány nevében a Por egyértelműen azonos a Bor, vagyis Víz szóval. Porzik a Víz, ha erős szél fújja.. A Por, mint Víz, indoeurópai módon Pro. Honnan származott az ember, ha nem a vízből? Az űrből, mondja a magyar nyelv.

A Por egy keleti nemzetség neve is, valahonnan a manysi-hanti területről. Ez a Por szó Embert jelent.

A Por és Bor vizet jelentő magyar nevek Egyiptomban furamód alakultak, és Orp, Orb formát vettek fel. Ez annyira érdekes, hogy egy minutát rá kell szánnunk e nevekre. A Por, Bor Orp, Orb alakja kifejezetten arab jellegű, és nem zsidó nyelvű. Az Orp, Orb a Hörpöl, Hörböl magyar szavak alapja, amely magyar szavak a vízivás változatai és nevei.

A Bor elsődleges jelentése tehát Víz, lásd Bor-Szék, Bor-Víz. A szőlőlét egykor vízzel hígítottuk, a szőlőlé hígítása átvitte a víz értelmét a borra, ami vizezett szőlőlé. Na most számtalan bizonyítékot hívhatunk elő a nagy nyelvi közegből, állításaink igazolására. A portugál Porto nem a Porta, a Bordo (Bordeaux) viszont Bordó, de a Fort is ide tartozik. E nevek csakis a magyar nyelv alapján értelmezhetők.

A Prut folyó Puratus neve Bor Atyus, mai hangzók szerint. A folyó neve nagyon ősi magyar név, már talán tízezer éve is létezett.

A Dnyeszter neve Tyras görögösen. A Dnyeszter a magyar Don-Iszter névből származik. A Don a folyó neve, az Iszter nagyon régi magyar név. A Don-Iszter rövidült Dneszter, vagyis lágyulva Dnyeszter formára. Iszter Donja, ez a folyó magyar nyelvű jelentése. Az ilyen bonyolult nevek értelmezését nem várom el egyetlen román nyelvésztől sem, mert a franciák, angolok, németek sem tudnak mit kezdeni az ilyen ősi magyar nevekkel.

A Duna neve lehet a Don egyik rokona. A Du-Na szó szerint a Nap-Háza. Du, Udu a Nap, a Na egyik jelentése Ház. Ebből az ősi névből sok folyónév eredhet.

A Sargetia patak környékén kemény csata zajlott. A patak neve a Sár és Getia elemeket tartalmazza. A Sár jelent aranyat, fehéret, királyit, sárosat. A Getia a Get, Geta, Heta nevek változata. Sár-Getia olyan név, amely néhány évezredes, régi magyar ajkú emberek adták ezt a nevet. A dákok itt csatát vívtak, az Arany-Hét patak mellett. Ez a név lehet a Héták Sáros pataka is, ahol a csatát megvívták. A Sár Hét-Ja olvasatban a Ja kifejezetten folyót jelent a magyar nyelvben. Sár/Szár Gét értelme Arany Ház, a Gét lehet a Hét görögös alakja is. A patak neve kétségtelenül magyar név. A Gét a Gát változata is, a Gát szó viszont a Ház jelentésű számos szót tartalmazó magyar szócsoport tagja.

A Duna a Nap Háza. Ebből a fogalomból ered a Don folyó értelme, lásd Haja-Don, Tulaj-Don, stb., azután a kelta Don, ami urat jelent, a Don-Na meg úrnőt, de van Skóciában is Don folyónév is. A Dún szintén az úr neve, csak várat jelent, ahol az úr lakik. Lon-Don nevében az Oroszlán-Úr, illetve Oroszlán-Folyó jelentése világlik. A Lugdunium mást jelent, mint London, a Danubius, a Duna latinos neve sem Duna értelmű, csak rokon a Duna szóval.

A Duna összetett szóból eredő Don változata a Ton, rövidülve Tó, szintén vizet jelölő szó. A Danubius névben Dana istennő neve is rejlik, aminek változata a Tana.

A Duna Isztrosz és Iszter neve sem feltétlenül azonos jelentésű. Általában görög és római névnek mondják őket. Az Iszter azonban ősi magyar név, helyes értelme Isz Ter, vagyis az Izzás, a Fény Tere. Rokon ez a név az Isztár formával, amely szintén magyar név, és nem akkád. Isz Tár a Fény, az Izzás Tára, ez rövidülhet Sztár alakra. Vagyis a Csillag Izzást Tárol. Az Iszter név tehát a Du-Na közeli szinonimája, a mai Eszter-Gom és Öszter-Reich ebből a régi magyar névből ered.

Az Isztrosz név valóban lehet az Iszter görögös alakja. De lehet Isz-Trósz jelentésű is, ez pedig az Isz víz jelentését és a magyarok Trósz nevét tartalmazza. A Dunán hajóztak fel az utolsó igazi trószok, mintegy 300 évvel Krisztus születése előtt, és ők alapították meg Fényes Fő Tarjánt, a mai Salgótarjánt a hegyek között. Isztrosz neve, mint a többi folyónév is, magyar népesség jelenlétét igazolja Dél-Kelet-Európában.

Erdély, Moldva, Havasalföld, Ukrajna víznevei magyar nyelvűek.

Egész Románia mai területén minden víznév magyar eredetű. De magyar eredetűek a hegynevek, dűlőnevek, a terep nevei. Ez azért lehetséges, mert a mai Románia területét magyar nyelvű emberek lakták, még alig ezer éve. Ilyen rettenetesen nagy a magyarok romlása.

11. FEJEZET: A DÁK HELYNEVEK

Kevés dák helynév maradt fenn, de ami fennmaradt, az magáért beszél. A dák, vagy daka helynevek

Meglehetősen tisztán beszélnek magyarul. Ezeket a magyar helyneveket azután a képzett politika, a hazugságok tudománya, átfordította román nyelvűvé. Gratulálni kell a román hamisítóknak, mert megetették a világot hazugságaikkal. Ilyen hatalmas ereje van a hazugságoknak, meg ennél is nagyobb. A hazugságok alapján románná tették Erdélyt, mintha ott a románok valamikor is éltek volna. Erdélyben magyarok éltek legalább 80.000 év óta, oda románok azért sem tudtak bemenni őslakosnak, mert a románok alig 1.500 éve képződtek a Balkán belső bugyraiban.

Sarmisegethusa volt a dák főváros neve. Így írták le a rómaiak a főváros nevét. A mai Hunyad vármegyénk területén épült fel a dákok fővárosa, amelynek szép nevet adtak. Szép magyar nevet. Ha nem helyesen olvassuk a főváros nevét, akkor mellé fogunk. A város kicsi volt, alig néhány ezer lakosa lehetett, esetleg a lakók száma elérhette a 4-5.000 főt. Talán ennek a kétszerese is lakott a városban, de ez nem változtat azon a tényen, a város kicsi volt, Rómához nem volt fogható.

A város neve helyesen Sarmi-Seget-Huza felbontású. A három névelem önmagában is lehet összetétel. A Sarmi név a Sar és Mi magyar neveket tartalmazza. Sar az Arany egyik neve, a Mi jelentése Fény. Sar-Mi tehát Arany-Fény. A Seget szórész jelentése Szeged értelmű, egy szegen épült hely neve. A Huza a Háza változata, a skandinávok egy része ma is Hus alakban írják a Ház magyar nevet. Mindebből következik, hogy a dák főváros neve bizony színmagyar név, jelentése Aranyfényű Szeged Háza. Ez az értelmezés megfelel egy főváros nevének is. Barabási László a Sarmi szót másként értelmezi. Természetesen ehhez joga van.

A Sármi előtagot össze lehet vetni a Sármás magyar településnévvel is, ez igaz. A Sár a főváros neve lehet, mert a Sár a Cár névvel közeli rokon. A Cár szó a magyar Szár szóból keletkezett, és nem a Caesar latin szóból, amely szintén magyar eredetű. Szé-Szár ugyanis Fény-Király vagy Fényes-Király. Vajon értette-e ezt a nevet a római nép, amikor megvádolta Caesart, hogy király akar lenni? A Julius nemzetség régi magyar, vagyis etruszk, trójai nemzetség volt, akiknek a szemében a királyság eszméje szakrális volt és csak alig hatalmi és uralmi jellegű, eredetileg. Amint mondják, nomen est omen, és ez a mondás Caesarra is vonatkozik. Nagyon sok ember sorsát határozza meg nevének titokzatos jelentése. Ez is egy olyan jelenség, amire nincs ésszerű magyarázat.

A Sár/Szár igen régi magyar szó. Gyökere a Sa/Sza, ami Transzkaukázia magyarjainak roppant régi neve. A hattiban és egyes nyugat-kaukázusi nyelvekben a Sa jelentése Úr. Innen ered a szumer Ság és rengeteg változata, amelyek a magyar nyelvben ma is széles választékban léteznek, lásd pl. Ságvár. Ezért aztán ezt a gyököt sem lehet elvenni a magyaroktól. A Sa és Sza elemzéseimben Arany-Fény, Felső-Fény, pontosabban Menny Fia (Tokarev mitológiájából) jelentésű, és a Szu, Sze és Szi, továbbá a Szó, Sző és Szű, meg ezek rokonai közé tartoznak.

Egy esetleges Szár-Mi-Szege-Thusa értelmezést sem szabad azonban elvetnünk. A Thus a Tűz megfelelője, írjuk több alakban is, mint Tüsző, Thysz, Tusa, stb. Eszerint a város neve Arany-Fény-Szege-Tüze jelentést viselt. A Szeg a Nap egyik neve, ami miatt köznapiasan a városnév Arany-Fényű-Napház-Tüze értelmű volt.

A városnévben szereplő H jel azt valószínűsíti, hogy a Sar-Mi-Seget-Husa a helyes értelmezés.

Napoca neve egyértelműen magyar név, Napóka az egyik kiejtése. A név megfelel a magyar névadási szokásoknak, mert a régi magyarok az Óvilág három kontinensén igen gyakran a Napról nevezték el városaikat. Sőt, a várost gyakran atyának, esetleg anyának tartották, legtöbbször viszont isteneket rögzítettek városneveikben. De Napoca lehet akár a Nap Oka, vagyis a Nap Fia, de lehet a Nap Ó Kapuja is, mert a Kapu szót gyakran Ka formában mondtuk és írtuk. Nap Oka városa tehát a Nap Fia, a várost a Nap fiai alapították, és lakták akkoriban. Önmagában a Napóka gyengéd becézgetése a Napnak, illetve a Nagypapának, ma is használják a magyarok. Hasonló név volt Nubiában Nap-Ata, vagyis Nap-Atya, vagy Indiában Dákhszinapata, másként Dákh-Szi-Nap-Ata.

Az indiai névben jelen van a Dákh név, a Szi Nap, továbbá a Napata, ami Napatyák jelentésű lehet.

A Kolozs magyar név a Kulusból eredhet. Párja a szumer Kul, latin Cul, magyar Kul, Hul és Kül. Ez a név nem tartozik a dák névanyaghoz, állítólag, ezért elemzése itt nem valósul meg.

Tapae városa is perdöntő jelentőségű a dákok nyelvét illetően. Amikor a római seregek megtámadták Dáciát, megbosszulandó a dák beütéseket római birtokokra, az egyik döntő csata Tapae mellett zajlott le. A város neve Tápé ejtésű. Van az Alföldön is Tápé, és volt Parthiában is egy ilyen nevű város. A város nevét két alakban is értelmezhetjük a magyar nyelv szerint. Ta-Pé jelentése a Táj Fővárosa, az Ország Trónja. A Ta az Ország, Táj, a Pé Főváros, Trón, Pa alakban Fő Hely, vagyis Fa. Alsó-Egyiptom első fővárosa Pe, a Fé-Szek szó első tagjával azonos szó.

Tápé másik értelmes alakja Táp-É, ami a Tűz, vagyis Táp Házát jelenti. Ez utóbbi jelentést lehet elfogadni Tapae nevének értelmezésekor. A latin nyelvben az „ae” az É magyar hangnak a jele.

Apulum város neve bontható Apu-Lum, A-Pul-Um és Ap-Ul-Um formában is. Az Apu-Lum jelentése Apu-Fényem vagy Apu-Emberem. Talán a király apjának a városa volt ez a telep. Az A-Pul-Um jelentése Isteni Bölcsesség, Fényesség Helye. Az Ap-Ul-Um formában viszont az Ap Ház, Város, és Ulum Ember szavak ötvözetének látszik. Szinte teljesen szumer név, mivel a szumerok nyelve a magyar nyelvből ered, ezért a szumer nyelv szókincsét jogunk van felhasználni a nevek értelmezésekor.

Potaissa és Porolissum neveibe a Po a Pa változata, jelentése Falu, fallal kerített hely, Fő hely. A Potaissa talán Pa-Tái-Sza, Fő-Táji-Úr. A Po-Ro-Li szó szerint Fő-Nap-Királyi Ház. A két név végén esetleg az Issza és Isszum Fényúr és Fényszem mai köznapi nyelvünkön. Ezek a nevek mind a szumer nyelv segítségével foghatók fel. De nem valószínű, hogy Erdélyben ekkor szumer nyelvű emberek éltek.

Dierna neve lehet Di-Er-Na és Djer-Na, Gyer-Na felbontású. Ha itt a Gyer szó van jelen, akkor a mai Győr fogalma is lehet hozzá hasonló, a Na Ház, Kő. A név jelenthet akár Két-Úr-Házát is, bár nem valószínű. A Gyer Kör és Nap jelentésű Gyerek, Gyer-Na ezért a Gyerek Háza. A Gyer a Ger szóból ered, Ger-Matu (Gyarmat) nevünk azt fejezi ki, hogyan mentek a gyerekek új hazákat keresni és civilizálni.

Tibiscum nevében a Ti Élet is, a Biscum Víz is. E nevet százféle módon is elemezhetnénk.

Van a településneveknek egy másik csoportja, amelyek Dava végződésűek. Ezeket a helyeket váraknak mondják a kutatók. A Dava szó pontos meghatározása ezért fontos, mert ezáltal közelebb juthatunk a dák várak neveinek jelentéséhez. A Dava ma is él a magyar nyelvben, továbbá több utódnyelvünkben. Ilyen a Déva, amely jelentős magyar vár volt, azután a Dévény, a nyugat kapuja, meg Déva-Ványa, több Dev-Ecser és más nevek. A Földanya ősi magyar neve a Da, az apa neve Ad. A Dada tehát Ősanya, amit tudunk, mondjuk őt Dédinek is. A Da, Di, Dé magyar névelemek egy nagyobb szócsoport tagjai, kétségtelenül Föld jelentéssel. A Va ellenben, több rokon alakjával együtt, Isteni, Magas. A Da és rokonai meg a Va és rokonai is szélesen elterjedtek utódnyelveinkben. Elképesztően gyönyörű és csodálatos fogalmi rendszereket lehet feltárni ezeknek a szavaknak segítségével is, csak helyre kellene tenni a természet rendjét, a magyar nyelv rejti az isteni titkokat, mert a magyar nyelv az isteni nyelv. A Da-Va tehát a Da földanya Felsőbbsége, ami megfelel a Vár fogalmának. Egy földanyára rakott magaslatnak, a falnak.

A Dövény, Dévaj, Divény, indiai Dvipa – sziget, Dév, Devla, nyugati Díva és még sok szó tartozik ide. Mivel a Dava szóösszetétel, a két alapszó magyar, ezért a Dava is magyar szó, az összes változatával együtt, vagy magyar eredetű, mint a Dvina folyónév.

A Va, valamint a Vu, Vé, Ví, esetleg a Bu, Ba, Be, Bi alakokból származhatnak, de e nevek szétválása a magyar nyelvben akár százezer évnél régebbi is lehet.

Markosdava, Zargedava, Piroboridava, Arkidava, Komidava, Gelendava, Utidava a legfontosabb várnevek. Ezek bizony magyar nyelvű nevek.

Markos mai magyar családnév és köznév. Mar-Kos pontos jelentése Ifjú Kos. A Kos nem csupán Egyiptomban volt jelkép, hanem máshol is. A Kos a zsidók születési helye, bár Gos alakot használnak írásaikban. A Kos egyrészt a juhok hímje, de valójában a Világegyetem, a Tejút egyik jelképe. Nézzünk rá a szarvára, és akkor mindent megértünk. A magyarok és hunok az Ég Fiai, vagyis csillagok, a Kos tehát ősi magyar jelkép és név. Ma a magyar Kocs törzs lehet azonos a Kosokkal, a Kus népek és a Kozmosz szintén ebbe a jelentéskörbe tartozik. A rómaiaknál a Mar-Kos Mar-Kusz alakra romlott, de jelentése az ősi magyar szóösszetétellel azonos. Ennek rövidülése a Márk. A Marok, Marék az ifjak keze, akik még nagyon erősek.

Zarge biztosan magyar név! A Zár városnév is, este a városok kapuit bezárták, biztonsági okokból. Zára városnevünk, ma Zadar formájú a horvátoknál, szó szerint Zár-A, vagyis Zár, értsd Vár a Víz mellett, A = Víz. Zarge tehát Zár-Ge helyesen, jelentése pedig Zár a Földön. A Ge a Földanya egyik neve, tömeges a magyar nyelvben, gyakran Gye lágyult formában lelhető fel a magyar szavakban.

Pirobori neve Piro és Bori jelentésű is lehet. A Pir a kelő Nap egyik neve. A Pir a Pi-Ra szóból származik, amely két elem a Pi-Ra-Mis szóban is benne van. Pi-Ra a Csillag-Nap, vagyis az éjszaka csillagai után kelő Nap, a csillagból keletkező Nap. Ez lehet a Piro, amely „s” jelzővel Piros, amikor a Nap kel, az a Pir-Kad-At, amely szóban a Kad a Ház neve. A Bori a Víz neve, de a Bar a férfi neve, aki Magas. Piro-Bori lehet Piros-Boris is. A Bori akár a Vári névvel is azonos lehet, mivel sok várnév a Bar, Ber, Bor, Bur formát használja. Ha a Pir-Obori felbontást nézzük, akkor megdöbbenve láthatjuk a Pir szó mellett, az Obori nevet, amit az avarokkal szokás azonosítani. De az Obor, vagy Avar nép történelmét sem ismerjük, ezért nem lehet hozzászólni a kérdéshez. Az egyiptomi Avarisz jelentése Avar-Város.

Arki, latinosan Arci, helyesen Árki. Ez a vár árkolt védművekkel is rendelkezhetett. Az Árok név változata az Árki.

Komi a magyarok egyik neve. Még száz évvel ezelőtt is mindenkinek volt komája, a saját nagyszüleimnek is. A Komi a zürjének neve is, saját neve. Azt tudjuk, hogy a zürjén szó a türjén, vagyis tarján, trójai, etruszk, türszén-osz variánsa. Ebben a várban, városban lakhattak tényleg komik, mivel sok más egyéb adatot is lehet találni arra, hogy a zürjének egykor igen hatalmas nép volt. A Koma Ember értelmű is, ez a szó a latin Homo rokona. De a Hom otthon is, vigyázat, a Hom pedig a Hon közvetlen rokona.

Gelen a magyar Gelén szóval azonos. A Gelen közeli rokon a Kelen szóval is. Van Gelény névváltozatunk is. A mai Gelénes, Gellénháza magyar nevek teljesen rokoníthatók a Gelen-Dava névvel. Vagy nem? A Gelen nem más, mint a Kelő Nap Enje. Van Gelényi magyar családnév ma is. Ezekből az következik, hogy a daka Gelen szó magyar nyelvű. Gilan, Gilány, Gilányi szintén rokonok a Gelén szóval. Gilan a Kaszpi-tenger dél-keleti sarkában feküdt egykoron. Meglehetősen közel feküdt a Daha, vagy Daka földekhez.

Úti egyszerűen Úti jelentésű. Utu a Napisten, az Út fényes hely, akár az égi, akár a városi út, ahol Utu, vagy másként Udu jár. A vár neve tehát színmagyar nyelvű, csak nem kellene annyit mellébeszélnie magyar nyelvvel kapcsolatban. Ez a település Nap-Vár nevű is lehetne, de az Úti-Dava is ezt jelenti. Az Út melletti Dava is lehet Uti-Dava.

A mai akadémiai helyesírást nem szabad tekintetbe venni az ókori és régebbi nevek értelmezésekor.

Mai térképeken már sok az átírás. Komidava nevét Cumidava formában írják újabban, amit Cumi-Dava értelemben Kumi-Dava lenne. A Kumik népet a kunokkal azonosítják általában. A törököknél a Kum a homoksivatag neve.

Sucidava Szűcsidava, ami teljesen valószínű.

Aci-Dava és Pezen-Dava szintén ismerős nevek. Aci olvasata Aki és Aszi, ez utóbbi az ászok, vagyis a magyarok és jászok neve lehet. A Pezen szó a Pezinok városnevünkben is jelen lehet. Pe-Zen nem más, mint Pe, a Főváros és Trón, és a Zen, a mennybolt tetejének a neve. Amúgy azonban nem értem a nevet.

Samum városa neve a Szám változata, a Szamos mellett terült el. Ez a Számum nem azonos értelmű az afrikai Számum viharnévvel.

Több római név is színezi a dakák neveit, de ezek nem daka eredetű nevek. Salinae, Alburnus Maior, Ampleum, Angustia, Micia, Germisara, Berzobis, Centum Putei, Lederata, Romula, Drobeta, Ad Mediam, ilyen nevek. Ezek egy része nem feltétlenül latin nyelvű, de közelebbi jelentést nem tudni róluk.

12. FEJEZET: A DAKA ÁLLAMSZERVEZET

A dakák állama csak néhány évszázadig létezett. A dák állam létrejötte előtt azonban a területen sok

más állam is megszerveződött, amelyek létezését a régészet már feltárta. A dakák állama ezen a területen nem az első volt, hanem éppen az utolsók közül való. A dakák államát a rómaiak döntötték meg. A dakák állama egy sokkal régebbi népességből nőtt ki, a régebbi népesség nem hagyta el szokásait és isteneit a daka betelepülők miatt, akik velük igazi rokonságban álltak. Az Alpoktól Japánig rokon törzsek éltek sokáig, amely törzsek nem háborúztak egymással.

A dákok területszervezési rendszere magyar, vagy szumer, egyiptomi típusú. A városi központok egyes területek földrajzi központjában fejlődtek ki. Ezt nevezhetjük szerves fejlődésnek is. Valójában azonban egy igen ősi rendszert alkalmaztak, amelynek az a lényege, hogy a központban van egy vár, védhető centrum, ami köré sok település épül spirális formában. Az egység területe általában 5.000-10.000 km2 körül mozgott. Ez a forma egészen biztosan régebbi Kr.e. 12.000 évesnél. A magyar népmesék sok hasonló országot írnak le, nagyon régi korokból.

A jóval fiatalabb Árpádházi Magyarország szervezeti felépítése ezt az ősi elvet követi. Minden vármegye önálló. A megye-rendszer nagyon ősi, Atlantisz koránál jóval régebbi. Pontosan eszerint szerveződött Mezopotámia, Egyiptom, Kis-Ázsia, és más, magyarok által lakott területek. A városállam a megye változata. Magyarország, Franciaország, Lengyelország, a Brit-szigetek és még sok mai állam belső felépítése ezt az ősi szerveződést követi, csak nem tud róla, hogy szerveződése milyen megdöbbentően régi.

Viszonylag önállóak voltak a megyék, de a központi hatalomnak, ha nagy baj volt, kötelesek voltak engedelmeskedni. A szumer Lu-Gal, vagyis Ember-Nagy, csak kivételes alkalmakkor adományozott cím volt. Ilyen név a Bál-Amber, szó szerint Nagy-Ember, Nagy-Sárga, vagy a Lu-Kumo, vagyis Ember-Nagy. A dakáknak sokáig nem volt központi királya, mert nem volt a királyi intézményre szükség, illetve minden törzsnek saját királya volt. Ennek felel meg a kelta rendszer, ahol minden törzsnek Lordja, vagyis Ló-Úr-Du-ja (Ember-Úr-Nap) volt. Amikor szükséges lett, a dakák királyt választottak. Castellanatusnak nevezik a lengyelek megyerendszerüket. Ez a szó is magyar eredetű, Kas-Til az eredeti formája, vagyis Csillag-Kas, Kas-Tély.

Fontos volt a hadsereg. Ha a dákok Kr.e. 1.000 körül érkeztek volna Erdélybe, akkor arról biztosan tudnánk. Ha a perzsa támadások elől húzódtak Dahából nyugatra, akkor annak ideje Kr.e. 400 körül lehetett. A dák hadsereg meglehetősen jól volt megszervezve. Ezzel a hadsereggel fényes hadisikereket arattak a dák vezérek.

Az erdélyi dák állam hadijelvénye a Sárkány, a Draco, farkasszerű fejjel. Fekete vászonból varrták és egy botra, zászlórúdra erősítették. A sárkány és a farkas nehezen egyeztethető össze, ami gondot okoz a kutatóknak. Itt is el kell mondani, hogy a magyar Sárkány szó az őse a Draco szónak. A Sár-Kány egyik jelentése Királyi-Kan. A Sár a Szár változata, Arany, Király a jelentése, a Kány a Kán és Kan változata, a Kan pedig Farok, de lehet Király is, lásd a magyar eredetű Kán nevet. Egyiptom fáraói farkot kötöttek hátul a derekukra, jelezve termékenységi erejüket és káni mivoltukat. A Sárkány ősi mitológiai állat. Egyes Zagroszban élő törzseket a Hegyek Sárkányainak neveztek. Szargon, az első akkád király neve Sárkány értelmű. Sarru-Kenu formában Király-Kényt jelent a neve, manapság Igazságos-Királynak értelmezik némelyek. A Biblia Szargonja a Szár-Gonosz fogalmat viseli, ahogy a zsidók eredetileg értelmezték ennek az emberi pusztítónak a nevét.

Más irányban ez a Szár-Gon, vagy Szár-Kon magyar név a Dragon és Drakon alakra fejlődött. Ez a kelta vonal, a névben a Szár Drá formára változik, vagyis mássalhangzó torlódás következik be a szó elején. Ez a beszéd gyorsulásának egyik módja. A T, D, Sz, Z a foghangok első négyese, válthatják egymást. További forma a Drakkar, a vikingek sárkányhajója, vagy a Draco.

A dák harcosok nevének jelentése egyesek szerint a farkas. Maga a Dák név is farkas jelentésű, ami szerint nincs is a dákoknak népnevük. Ez bizony felettébb furcsa, hogy egy nép kizárólag katonákból álljon, vagy felvegye saját katonáinak a nevét. Felhozzák, hogy a fríg Daos jelentése farkas. Ez a fríg Daos lenne a Dák népnév őse. Kifejezetten modern indoeurópai gondolkodásra vall ez a levezetés is. Mindegy honnan, kerítsünk egy hasonló szót, ami esetleg tetszik, és abból vezessünk le bármit, a saját kedvünkre. Kit érdekel, hogy ez nem fedi az igazságot? Senkit, aki meg szót emel ellene, el kell hallgattatni. Így kell történelmet írni, nyelvészetet írni. Nevezzük a hamisításokat átiratoknak, rögtön szalonképesebb lesz a csalás.

A Da a Nap neve, legtöbbször a Földanya neve. Ha a Da Nap, akkor a Dák Napok! Nem szebb ez az értelmezés? Csakhogy ez az értelmezés a napvalláshoz vezet, Jézushoz és az igazsághoz, amitől irtóznak a román kutatók. A Dák megegyezik az angol Day szóval, ami szintén Nap jelentésű, csak nem az égi napé. A Da, lásd Szer-Da szavunkat, amely a Szerződés-Napja jelentést viseli, a Nap egyik neve, a Da fordítottja, mert az Ég és a Föld egymás fordított területei. Ezért lehet a Da egyszer a Földanya, másszor az égi Nap. Amikor az orosz azt mondja, hogy Da (igen), akkor valójában azt mondja, hogy Nap, mert az Igen pontos jelentése Égisten, Ig az Ég, En az Isten egyik neve. Ebből következik, hogy a Da-Ha szó szerint Nap-Háza értelmű is, ami miatt a Daka nép igen nagy valószínűséggel napimádó keresztény volt, és a magyar szupercivilizáció környezetébe tartozott. A Da és Ad az Ata, Ada (Ádám), Utu, Udu és hasonló magyar alapszavak közé tartozik. A Dák, Daka, Daha nem sárkány, nem farkas, hanem napharcos, a Napisten házába tartozó nép.

Ha mégis farkas és sárkány, akkor egyértelműen a hunokhoz, magyarokhoz tartoztak. A farkasokat még ma is a keleti népek tekintik őseiknek, akik a magyarokkal egykor szoros rokonságban voltak. A sárkányok ma a kínaiakra jellemző hagyományokban a leggazdagabbak, amit a magyar nyelvű hunoktól örököltek.

Iránban és Indiában, a korabeli időkben, több államban is olyan fiatal harcosok kezébe került a hatalom, akik a csatákban meztelenül harcoltak, hajukat hosszúra növesztették és sárkány volt a hadijelvényük. Ez eléggé zavaros elképzelés. A fiatal harcosok egy-két évtized alatt életük teljében levő apákká változnak. Ekkor már tapasztalt férfiaknak számítanak, akik a hatalmat nem szívesen adják ki kezeik közül. Amikor fiatal harcosok uralkodnak, akkor mi a helyzet az idősebb harcosokkal, saját apáikkal? Talán csak nem egy irodalmi toposzról van szó, amikor az idősebbek és a fiatalok vitatkoznak? Az idősebbek a békét, a fiatalabbak a háborút választják mindig. A fiatal harcosok néhány év alatt idősebbek lesznek, ezért korjelzőként emlegetni őket nem lehet. A társadalom szervezett volt Indiában és Iránban is, családi, nemzetségi, törzsi szerveződés volt. A vezetők nem adhatták ki a hatalmat kezükből, mert a társadalom szétzilálódott volna. Az egész teóriát meg kell kérdőjelezni.

A meztelen harcosok tétele ellenben igaz. A pápuák is meztelenül harcoltak a XX. Század elején. Germán törzsek harcosai meztelenül rontottak a rómaiakra. Az ősemberek meztelenül jártak. A meztelen harcolás a bátorság megjelenítése volt. Teljesen értelmetlen harcmodor, mert a jól felszerelt ellenség a meztelen harcosokat könnyebben megöli, mint a páncélozott katonákat. A halálmegvető bátorság értelmetlen kifejezése a meztelenség. Ezeket a harcosokat aztán az ellenség rövid idő alatt lemészárolta.

Hajukat hosszúra növesztették. A harcban rendkívül hátrányos a hosszú haj, ezt ne feledjük. Az ellenség a közelharcban megragadhatja a hosszú hajat, a fejet hátrafeszítheti ezáltal, ami vesztes helyzetet idéz elő. A hosszú haj ismét a Nap utánzására vezethető vissza. A Napnak, Magornak, az oroszlánnak van hosszú haja. Ezek a hosszú hajú harcosok kétségtelenül napharcosok voltak, és a magyar eszmeiséget védelmezték. A hunoknak és kínai hanoknak valóban hosszú haja volt, de ők nem „indoeurópaiak”.

Állítólag dák fiatal harcosok önmagukat farkasoknak nevezték. A farkas igen ősi magyar jelkép, még ma is él sok olyan hiedelem, ami szerint a magyarok a farkasok népe. Romulus és Raemus farkasanyja a magyarokat jeleníti meg, a mitológia nyelvezetén. Elvégre Rómát mégiscsak magyarok, vagyis az etruszkok alapították! Ha a dák fiatal harcosok önmagukat farkasoknak tekintették, akkor éppen magyaroknak mondották magukat. Mellesleg Róma eredeti neve Ruma, rokon vele a magyar Ruma és Rum városnevünk. A nagy Róma igazán testvérvárossá emelhetné ezeket a magyar településeket, mert főleg Ruma nagy veszélyben van manapság. Róma védelme sokat számítana az egykori magyar Ruma városának.

Farkasok és a sárkány? Szövetséget kötött volna a farkasnép a sárkányok népével? De akkor miért volt a dák harcosok hadijelvénye a Draco, vagyis a Sárkány? Az iráni Mairya és az ind Marya harcosok szintén farkasoknak mondták magukat. De az ind Marya a magyar Marja szóval azonos, a farkasok fő fegyvere a fogazat, amivel Marnak. A Mar ige elvezet a Halál fogalmáig. A magyar nemzetségek némelyike farkas hadijelvényt alkalmazott önazonosításra. A Mairya és Marya nevek Mahirya és Maharya esetleges formáját nem vetem fel, mert ezek már a magyarokat neveznék meg.

A dák ifjak farkasoknak gondolták magukat, de sárkányos lobogók alatt mentek harcolni. A sárkány feje farkas jellegű volt. Azt kell gondolni, hogy a kutatók nem értették meg a régi jelképeket. Ilyesmit már ezerszer tapasztalhattunk. A lobogó hajú farkas a Nap. A sárkány hosszú teste a Nap útját mintázza, amint az égen halad. A Tollaskígyóról van szó. A kígyózó forma csillagászati jelkép, mutatja a Föld ingó, vagyis kígyózó mozgását az űrben. A magyarok sokkal nagyobb tudás birtokában voltak egykor, mint azt legvadabb álmainkban is elképzelni mernénk. A magyar szupercivilizáció tudásának kiirtása hosszú évezredek munkájának tudható be. Egyszerű emberi érdekek végezték el az emberiség igazi történetének eltörlését. Ennyire primitívek vagyunk még ma is.

Hosszú hajú népesség ma is igen sok van. Az örmények a magyarokból erednek. A Menny Őrzői lennének, de nem feleltek meg feladatuknak. A terület Ar-Men volt régi nevén, ami Mennyei-Hegyek jelentésű magyar nyelven. Tényleg az emberiség eredetének egyik központja ez a vidék, csak azt felejtik el megemlíteni a mai kutatók, hogy ez a terület a magyarok egyik ősterülete. Itt emelkedik az Ar-Ar-Át, vagyis a Hegyek-Atyja, a magyar nyelv szerint. Ezen a környéken Kr.e. 600 körül kezd kialakulni a Hajasa nép. Ez a népnév, szó szerint, Hajasok értelmű. Ma is ez annak a népnek a neve, akiket a magyarok, saját ősföldjük neve szerint, örményeknek, arméneknek neveznek. Ez a vidék a Mennyország földi leképeződése, de ezt csak a magyar nyelv szerint érthetjük meg. Van tehát ma is Hajas nevű népesség. Az örmények népének keletkezése a magyarok történetének igen érdekes részlete. Magyar és más törzsek keveredéséből jött létre az örmény nép, de a lényeges szavak, a genezis szavai az örmények esetében is, magyar nyelvű szavak.

Az ókori leírások szerint a szakák, szarmaták, pártusok hadijelvényei között a sárkány motívum elterjedt volt. Mivel ezek a népek a magyarok rokonai voltak, kétségtelennek látszik az a tény, hogy a sárkány igen ősi magyar motívum. Azt is tudjuk, hogy a kínaiaknál, akik kétségtelenül rokonok a magyarokkal, vagyis hunokkal, a sárkány igen elterjedt szimbólum. A kínaiaknál van jó sárkány és rossz sárkány is.

Sok indoeurópai kutató a szakák, szarmaták, pártusok népeit indoeurópainak, sőt iráninak tartja. Ez bizony alapvető tévedés, mert ezek a népek, sok más néppel egyetemben, magyar rokonságú népek voltak. Ilyen brutálisan nagy a magyar nyelvű népek kihalása. Gondolom, román utódaink nem örülnek ennek. A szakák, szarmaták, pártusok viselték a sárkányos hadijelvényt. Tegyük meg a szakák, szarmaták, pártusok népét indoeurópainak, ezáltal a dakákat is indoeurópainak nevezhetjük, mert a dakáknál is a sárkányos hadijelvény volt a jellemző. Ilyen az indoeurópai nyelvészet jellegzetes többsége. Nem az egész, mert kitűnő indoeurópai kutatók is vannak, sőt, a legnagyobbak nem követik azt a sémát, hogy minden az indoeurópaiaktól ered.

Minden indoeurópai nyelv eredete a magyar nyelv. Alaptézis. A szumer nyelvjárások már romló magyar nyelvjárások. Nem lehet a magyar nyelvet a szumer nyelvből eredeztetni, de a szumer nyelvet a magyar nyelvből igen. Ez bizony nagyon jelentős felismerés, amit a rovásírásos feliratok bizonyítanak.

Egykor a Szaka birodalom óriási kiterjedtségű volt. A Sza nép a magyarok egyik ősi népcsoportja, színmagyarul beszéltek, a Sza-Várda népről van szó..

Letűnt a magyarok ősi dicsősége. A magyarok utódai, fiai, leányai lakják bolygónk java részét. Csak az a baj, hogy ezek a fiak, leányok, megveszett ellenségekké válnak néha. Ilyen az emberi természet.

A Szaka nép a Sza nevet használja, ami a magyarok fontos népneve. A Sza a Szó rokona is, de erről nagyon sokat kellene beszélni, hogyan kapcsolódik a Sza > Száj szavakhoz. A Szarmaták a Szár-Maták, vagyis Királyi Magyarok. A Pártusok viszont a Pár Tus szerint, Háza a Tűznek, amit a Pár-Duc mai magyar szó jelenít meg. A Párduc igen ősi szimbólum, ő a Dúcok Háza, a vadonban veszedelmes ragadozó. Sok ősi királynő tartott trónja mellett párducot, királyi mivoltának kifejezésére. A csillagok a Tűz őrzői, a párduc bőre tele van csillagokat jelképező foltokkal, dúcokkal.

Szaka ág volt a dák nép is. Ezért azt gondolhatjuk, hogy a dákok, dakák, a Sza néptől származnak. A Sza nép egyik fontos neve a szavárd, a szabeus és a szabin.

Egyiptom Maszr neve, vagy a Naszr, Nazar, Mazar, Nazaret, Nazaré, Maszar, Makar, Mecser, Mescser, Mecsiar, és még sok névforma a magyarokat jeleníti meg, ilyen és olyan mivoltukban.

A rómaiak is használták a sárkányos hadijelvényt. Azt sugalmazzák, hogy a pártusoktól, vagyis magyaroktól, vették át ezt a fontos szimbólumot. Ennek is ellent kell mondani. A rómaiak, magyar eredetüknél fogva, kétségtelenül értették a sárkány motívum jelentését.

A dákoknál megjelenik egy pártus ezredjelvény is, amit a történészek felfedeztek. Ez az ezredjelvény a dákok magyarságát igazolja, mivel a pártusok birodalma egyik utolsó magyar birodalmunk volt. A pártusokat sokan iráninak mondják, ami igaz is, de eredetileg a pártusok magyar nyelven beszéltek. A Dák és Daha népesség rokonságát az ezredjelvény is igazolja, csak azt tudni kell, a Daha magyar népet jelöl.

Hajas volt a dák vezetők neve, „hosszúhajúak” névvel illették őket a nem dákok, csakúgy, mint egyes iráni férfitársaságokat. A Hajasa népnév ma az örmények népneve. De a dákok nem lehetnek örmények, mivel nagyjából egy időben születtek meg, ősibb magyar nyelvű népekből. Mindkét nép a magyarokból keletkezett, de nem közvetlenül rokonok egymással, mert más a népi genezisük.

Van egy feltevés, ami szerint a Hajasok társadalmi osztályának Koso lett volna a neve. Ugyanis a dák királyi dinasztia aranypénzeit Brutus Kr.e. 42-ben vert dénárjai szerint készítették el. Brutus pénzein Koszón felirat áll, amely felirat állítólag görög nyelvű. A felirat egy makedón-görög dinasztia neve alapján született, amelynek írott alakja Koso volt, ám ennek a dinasztiának nincs köze a dák vezető társadalmi osztályhoz. Hogyan került mégis ez a név a dákokhoz? Valószínűleg úgy, hogy a pénzveréssel a dákok átvették a makedón-görög dinasztia nevét is, saját magukra, mondja a történettudomány. Ez bizony kapitális tévedés. Ilyen hatalmas tévedéseket csakis az indoeurópai nyelvészek követhetnek el, valamilyen álcázott cél miatt. Egy nép csak a pusztulás kapujában mond le saját nevéről, mivel a lemondással elveszti őseit és őseinek támogatását.

A dákoknak fogalmuk sem volt a pénz jelentőségéről? A pénzt a magyarok fedezték fel. A lűdeknek ítélik oda a görögök a pénz feltalálását, helytelenül. A lűdek közeli rokonaink, de a pénz, penszum fogalmát ők is tőlünk vették át. A nemesfémeket a magyarok fedezték fel az ősidőkben. Pen-Szum – Nap-Szem.

A dákok, amikor először verettek pénzérméket, a környéken használatos formát, a Koszón feliratú Brutus érméket vették alapul. De vajon a Brutus érmék és a Koszón név idegen volt tőlük? A Kosz ugyanis Fekete jelentésű, a Kosz-Mosz, Kozmosz névnek az előtagja. A Kosz a Kos név változata, a Világegyetem szimbóluma.

A Tarih-i-Üngürüsz, a Magyarok Története, a makedónokat magyar népnek tartja, a paeon néppel együtt. A török nyelvű írástudó mester, aki a magyar ősi krónikát a szultánnak fordítja le, talán a modern nyelvészet szabályait követte? Bizonyára legjobb tudása szerint fordította törökre a magyar krónikákat, mert nem is tehetett másként.

A Balkán az egykori magyar jellegű törzsek letarolt területe. Tele van régészeti kincsekkel. A bulgárok és a macedónok az unug magyarokhoz tartoznak. Ma már főleg szláv nyelveken beszélnek itt az emberek, de ezek a szláv nyelvek magyar eredetűek. Sajnos, a területet senki nem kutatja magyar szempontból.

Kosok, vagy kusiták a magyarok egyik elágazódása. Van egy magyar Kocs törzs is, amelyről igen keveset lehet hallani. A kiváló Fréneisz Géza mutatta be a Kocs törzset a Turán folyóirat lapjain. Khosrau nevet több király is viselt. A Kos mellett a Ra jelent Napot és Embert. Emiatt a név a Kosok Napja, vagy Kos-Ember jelentést tartalmaz.

Félreértés ne legyen, de dák nyelven a vezető társadalmi osztály neve Hajas volt, és hosszú volt a hajuk. Talán a Haj nem ősi magyar szó? Amikor Hor felkel, először az ifjú napisten haját látjuk, benne négy gyermekével, a négy világtájjal. Hajna női nevünk jelentése a Haj Háza. A hajasok magyar nevet viseltek, a mai örményekkel együtt. Ókori források a Kaukázustól délre, a Csorog-folyó vidékén jelzik a Hajasa népet. Itt is élnek makrónok, akikről Xenophón görög író is tudósít bennünket Anabázis című művében.

13. FEJEZET: A DÁK SZEMÉLYNEVEK


13. FEJEZET: A DÁK SZEMÉLYNEVEK

Ismerünk néhány dák, vagyis daka személynevet is, sajnos eléggé keveset. Ez a kevés személynév is

nyújthat számunkra némi segítséget a dák nyelvvel kapcsolatban.

Az első ismert dák király neve Boirebistas, más alakban Burvista. Először elemezzük az első formát. Mindig figyelnünk kell arra, hogy a név görög vagy latin betűkkel és fonetikával lett írva. Boirebistas hosszú név, ezért több értelmezést is figyelembe vehetünk. Bo-Ir-Eb-Is-Tas az első felbontás. Bika-Vas-Király-Fény-Úr jelentést lehet kiolvasni az elemekből, ha Bo a Boci, Bölény, Bos, Ir a Vas, Úr, Ír, Eb a Kan, Király, Kutya. A Boi-Re-Biztas lehet Boj-Re, vagyis a Ré-Fia, vagy Bő-Re, vagyis a Bő-Nap Biztosa. A király talán valamilyen bizonyítási eljáráson is átment, ami miatt ezt a nevet kapta. A Bőre-Biztas fogalmat nehéz elhinni. A Biz a Víz változata, a Ta Ország, de Tas lehet Kő is a törökben, akik ekkor még nem léteztek. A Tas Úr jelentésű a szumeroknál.

Burvista megfelelője ma Borvízta, vagyis Borvíz-Ta. Bor a pezsgő víz neve, Bur, Bor, Bar formában is használtuk. E neveknek van Felső, Magas, Hegy jelentése is, mivel a víz az egekből esik le a földre A szumer Barzillu, a magyar Barszil, már Felső-Szél jelentésű, vagyis a Lu, az Ember vasból készült páncélját jelenti. Maga a Pán-Cél is a Pán-Szél jelentést viseli, mivel a Pán, vagyis Úr bőre szélén páncélt viselt a harcban. Ha a Vista Élet jelentésű, akkor a név Magas-Élet lenne. De a Bur a Bor változata is, ezért a Víz-Élet fogalom az élet vizével is kapcsolatos lehet. E sok értelmezés közül a Nappal kapcsolatos a legvalószínűbb.

Legnagyobb dák királynak mondják Decebált, őt Decsebálnak is említik, mint Dáciát is Dácsiának. A névben a nagyon ősi Bál magyar szó van jelen, amelynek szabályos párja a Bél. A Ba a lélek egyik neve, Magas-Lélek és Csillag-Lélek a közelebbi fogalma. Ba-La a Lélek-Helye, ez rövidül Bál formára. A Bál közvetlen jelentései közül fontos a Nagy, a Ragyogás, a Bál, mint nagy fényes ünnepség, a Ragyogásból eredő Istenfogalom, a Bála, jelentése Nagy-Hely, a Bálna, a Nagyság-Háza, a Bél változatok a Welshel, Wales-szel együtt, a Baál változatok, továbbá a Pál, Pél, Pil, és mások. A Bál emberre vonatkoztatva egyszerűen Úr, vagyis a magyar értékrend szerint Király.

Dece rokonsági körébe sok szó tartozik. Elsőnek vegyük elő a Tesz magyar igét és Isten jelentésű szót. Tesz-E jelentése Isten-Háza. Ez a magyar szó adja a zöngés Dec-E lényegét. Dec-E-Bál nevének jelentése eszerint Ten-Házából való Úr. Valóban istenítette magát Decebál, amint az ókorban olyan sokan mások is hasonlóan gondolkodtak..

Decse kiejtéssel szintén magyar névnek mondható a király neve. Tudjuk, hogy Géza magyar nagykirály egyik neve Décse volt. Egyesek a Géza nevet elírásnak akarják beállítani a magyarok előtt, mert a név az ő szempontjuk szerint igen veszélyes. Mindjárt meglátjuk, miért?

Egy borzasztóan gyenge leszármazást gyártottak a Décse névre. Az Algyő és Felgyő utótagját, a Győ szót egy régebbi kitalált Gyöü névalakból vezetik le. Ez a Gyöü valamilyen kazárféle kitalált szó átvétele lenne. A kazárokat kinevezik törököknek egy olyan időben, amikor még törökök nem is léteztek. Mellesleg a kazárok a magyarok hetedik törzse egy bizonyos rendszerben, a Kaszárok, semmiképpen sem törökök. Aztán kitaláltak egy Gyeücsa nevet Géza nagykirálynak. Ez a Gyeücsa sem létezett sosem, de amit sokszor mondanak, az elterjed, bár igazzá nem válik. A Gyeücsa sosem létezett szóval aztán helyettesíteni akarják Géza nagykirály nevét.

Mivel őseink nem voltak elmeháborodottak, ezért a Géza névnek létjogosultsága van a magyar történelemben. Van továbbá I. Géza és II. Géza magyar király is, akik bizonyára nem valamilyen elírás miatt vették fel nevüket. Az a probléma gyökere, hogy Egyiptomban van egy Gesza nevű város, ami a Sza nép Földje jelentést viseli. Továbbá ismert Geza városa Kairótól nyugatra, ma írják e nevet Gizeh formában is. Jelentése a Földanya Szája és a Földanya Fényessége. A Gaza, Gize, Gad formákat most hagyjuk figyelmen kívül. Ez a probléma Géza nevével kapcsolatban. Egyesek tagadni akarják, hogy Egyiptomot is mi hoztuk létre.

Valódi név Decs, Dés, Deszk, Deseda, ma Somogyszalók része, és a Deseda-patak, valamint a Dics, Dicső nevek, és esetleg a Dísz. Ezek a nevek közeli rokonok és Ten isten nevéből származhatnak. Decs a ház jelentésű „E” szóval kiegészítve Decs-E, ami ismételten Isten-Háza jelentésű.

Megjegyzendő, hogy a Deusz, Zeusz névalakok természetesen magyar eredetűek. A Dece latinul is él, és Decem, vagyis a Tíz képviseli ezt a névformát. A magyar nyelv nem azért csodálatos, hogy ne értsük meg a Tíz fogalmának valódi jelentését, egy magasabb szintű elméleti rendszerben!

Decebál, meglehetősen megdöbbentőnek látszik, istenkirálynak, Isten akaratából uralkodó úrnak tűnik. Ebből az is következik, hogy szakrális király volt, nem pedig barbár horda ura, akik csak rabolni, fosztogatni tudtak. Decebál háborúja Róma ellen a magyar nyelvű népek nagy világháborújának egyik mozzanata volt.

Decs település neve kétségtelenül rokon Decse Bál előnevével.

Megjegyzendő, a Tecs, Técső nevek is rokonok a Decs, Dicső nevekkel. Fel kell hívni a figyelmet arra is, ezek a nevek alaki és jelentéstani rokonságban vannak a Tesz magyar istennévvel, amelynek a Desz alakja még a magyar szupercivilizáció korában kialakult. Amint a Déva, Dava is a Tevő, Tevés változata, valójában a Ten, Tenni ragozott alakjai, úgy a Decse, Décse is a Tesz alapigéből fejlődött ki. Tesz a Teremtő isten neve, természetesen.

Dekaineos főpap nevében azonnal felismerhetjük a Káin, vagyis Kien, Keán isten nevét. Káin a Kaján név változata, valójában En-Ki, vagyis Ki-En ősi kő és vízistent jeleníti meg. De-Kain-E jelentése a Föld Kain Háza, az –os görög képző. A De lehet persze Nap, vagy Ad igeként Atya. A Deka a latinban a tízes számmal függ össze, ami kétségtelenül kizárólag csak magyarul érthető meg igazi valójában. Lásd számnevekről írt értekezésemet. Ha a névben az Eosz önálló szó, akkor Hajnal a jelentése.

Vezina neve egyértelműen megint magyar név. Ve-Szi-Na formában a jelentése Isten-Nap-Ház, de maradjunk a Vezina alaknál. A Vez magyar alapige, Egyiptomban Vez-Ír formában írták Vezér nevét. Ő a görög névvel írt Ozirisz isten, a lélekvezető, a Nyíl folyó istene, akinek számtalan funkciója van még. Vezina nevében az In az Isten neve, az „A” a szó végén több jelentésű, itt talán Nagy az értelme, mivel egy vezérről van szó.

Vez-In-A jelentése Nagy Vezető Isten, vagy Nagy Vezető Herceg. Az En és In részletes elemzését itt nem szükséges bemutatni. A Ve-Zi-Na formájú értelmezés megint más jelentést mutat.

A Vez alapige rokonai igen számosak.

Scorilo neve igen érdekes. A név Sc jelekkel kezdődik. A magyar ábécé jelkészlete a legősibb időkben, tehát 30.000 évnél régebben, 36+1 jelből állt. Azután a jelkészlet közel ötvenre szaporodott. Ezzel szemben a görög ábécé 26 jelből állt, ami súlyos degenerálódásra mutat rá. A görögök számtalan hangot nem voltak képesek leírni, amelyek helyett jelkészletükből igyekeztek összeállítani más betűformákat. A magyar rovásírásban minden hangra külön jel volt, vagyis van ma is. Minden mai írás a magyar rovásírásból fejlődött ki, ezt remélhetőleg a komoly indoeurópai kutatók is ismerik. A Sc jel a Cs hang görög pótlása, a Scorilo név tehát Csorilo formában is olvasandó. Cso a víz fontos neve, a Ri forrás, nagyon régi időkben, a Lo a Fény, Csillag, Ember és Ló, Nagy jelentésű. Ezek a jelentések természetesen szoros jelentéstani összefüggésben vannak egymással. A név Víz-Forrás-Ember jelentése nagy hadvezérre utal, voltaképpen Atilla neve is ezt a felfogást tükrözi. Az áramló víz a mindent elsöprő támadó embersereg jelképe volt őseinknél.

Cotiso dák személy nevét Kotiszó formában írhatjuk át mai magyar helyesírás szerint. Köti-Szó lenne a név jelentése? A Ko előtag a Ku és Ka ősmagyar alapszavak változata, egy csoportba tartoznak. Kő és Száj a legfőbb jelentésük, de a Száj fogalom a Nyílás, Kapu jelentést is tartalmazza. Őseink olyan csodálatos képekben gondolkodtak, amit csak olyan ember érthet meg könnyen, aki maga is kutatja ősei gondolkodását. Ko-Tiszo lehet a Kő-Tisz harcosa, a Száj Tisztasága harcosa, aki igazat beszél, és még más jelentés is kiolvasható a magyar alapszavak jelentéstartalma alapján. A Kot-Iszo az Izzó Kötője, az Isz, Iz az Isten fényének a neve.

Diurpanaeus nevének elemei, mivel hosszú a név, szintén több értelmezésre adnak okot. De majd meglátjuk, ez a név is magyar nyelvű. Di-Úr-Pán-É-us a név helyesnek látszó felbontása. Az utótag csak képzőnek látszik, ezért hagyjuk el. Di Úr nagyjából Isteni Úr, a Pán a Nap tükrözése, az É a magyar Ház, Palota, Templom ősi szava, ma is tömeges a magyar nyelvben. Isteni-Úr, Földi Nap Házából való, ez a név pontos jelentése.

A Diur Djur, Dyur átírása a Gyúr igéhez vezeti értelmünket. Ez a szó is a Nap neve elsődlegesen, mert a Gur (Gurul) és Gyúr a köröző mozgást írja le, a Nap pedig kör az égen és köröző mozgást végez. Gyur-Pán-É nem más, mint a Körlő Pán Háza. Ha a Diur megint a Győr változata, akkor a Pán, egy Győr, vagyis vár ura lehetett.

Diegis valószínűleg Decebál testvére volt, amint írják a kutatók. A név hasonló a magyar Diekis és a kelta Diego névhez, bár a Diego lehet latin eredetű is, a latin viszont magyar eredetű nyelv. A Diegis névben felismerhetjük az Égisz magyar szót. Az Ég-Isz nem más, mint az Ég Izzása, vagyis az Ég Fénye. A görögök ezt a régi magyar szót átvették, és ma is használják, de őseiket, mint magyarokat, nem említik meg. De sok más név alatt írnak a magyarokról, mint pl. a Kéri/Kári törzsünkről.. Di-Ég-Isz neve tehát Isten-Egének-Esze, Isten-Egének-Fénye jelentésű. A Di Kettő jelentése egyeduralkodók nevében felettébb furcsa lenne.

A mai magyar nyelvterületen rendkívül magas az ősi királyi családok leszármazottainak száma. Amint a magyar szupercivilizáció pusztult, úgy menekültek a királyi családok megmaradt tagjai a Kárpát-medencébe. Ezért a Kárpát-medence népességében számtalan ősi királyi család utódai élnek ma is. Mivel eredetileg alig voltunk kétszázan, aztán egy kb. ötvenes létszámú csoport további erősítést hozott számunkra, azt mondhatjuk, hogy minden leszármazottunk királyfi és királylány. A magyar mesék egyik része erről szól, erről a nagyon régi, tízezer évnél régebbi korról. A kor inkább 50.000 vagy 70.000 évre tehető.

A dák nevek lehetnek kelta jellegűek is. Az alföldi dákokat valamilyen keverék népnek ábrázolják a kutatók, akik között sok volt a kelta. De a kelták a magyar anyatömb népesség egyik leváló néprészlege volt, akik Európa nyugati részét lakták.

Egy igazi magyar kutató előnye az, hogy ő érti a modernebb nyelveket, saját magyar anyanyelve segítségével, de semmilyen más nyelv alapján nem lehet megérteni őseink igazi gondolatait. A többi nyelv csak a magyar anyanyelv elromlása, továbbfejlődése. A nevek egy része lehet dák vagy kárp, géta-héta, stb. Biztosan nem lehet meghatározni egy régi név pontos mai jelentését. A nevek döntő többségét ma sem értik az emberek.

Bikilis neve a Békélős nevet idézi fel. Bi a lélek egyik neve. A Kil a gyilkosság neve, az Is a Fény neve. Bi-Kil-Is dák vezér neve a Lélek-Gyilkosok-Fénye. Maga a Béke is a halál nevét idézi fel, az öröklétbe hanyatlott embert. Van-e az öröklétből visszatérés? Isten mondja, hogy igen, van. A Bik-Ilis felbontás másik lehetőség, a név Bik és Ilis felbontási lehetősége is igen érdekes tartalmakat adhat ki.

Bitus neve a Pitus változata. A Pit Csillagot és Házat jelent elsődlegesen. Bi a csillaglélek, a Tus a Tűz változata. Bitus neve szakrális jelentéseket tartalmaz. Ma a Bit számítástechnikai szó, de honnan ered?

Butus egyszerű magyar szó is. De egy vezér nem lehet Butus. Bu a Fej egyik neve a magyar nyelvben. A Tus, Tusz a Tűz közeli formái. Ezért aztán Bu-Tus olyan vezér lehetett, aki Fője volt a rohamnak, a tüzes harcosok rettenthetetlen támadásának.

Oroles volt a neve az első, állítólagos dák királynak. Oroles tehát régebben élt, mint bármely más dák vezér. Neve kétségtelenül magyar eredetű. Orol egy magyar ige, változata az Ural, az Ural viszont magyar ige, amiből ered a nagy hegység neve. Valamit Uralni csak olyan értelemben lehetséges, ha az Ural főnév valamit ural, mint ige. Az igen ősi Uru jelentése síkból kiemelkedő. Ezt a jelentést egy kiváló nyelvész fejtette meg, akinek a nevét magam sem tudom, pedig az emberiség egyik legzseniálisabb gondolkodója volt. Az Uru, mint Hegy, változik Oro formára. A görög Órosz, jeletése Hegy, Csúcs, a magyar Uru, Uros származéka. Ural-Ős, vagy Ural-Es egészen jól megfelel az Oroles névnek. Ettől függetlenül az Oroles (Orolesz) nevet nem értjük pontosan, lehet még etymológiát e névre gyártani. Az Es Ház értelmű. Az Oro azért lehet Arany, mert az Ég Ura jelképe az arany szín, ami miatt az Úr, a Nap, rengeteg nyelvben megjelenik, különböző változatokban. Az Ur-Al jelentése Hegy-Magas.

A dák nyelv, az eddigiek szerint, sem nem kentum, sem nem szatem típusú, mint a magyar nyelv is. Mivel a kentum és szatem nyelvek a magyar nyelvből erednek, az ősnyelv, a magyar nyelv, nem sulykolható be mai nyelvészeti elképzelésekbe.

14. FEJEZET: DÁK ISTENNEVEK

Sajnos, dák istennevet alig ismerünk. A dákok istenneveit nem jegyezték fel. Vagy a dák istenvilág rendkívül fejlett volt, és csak néhány nevet, esetleg egy nevet tartalmazott. Ez bizony nagyon sok kérdést vet fel.

Zamolksis volt a dákok főistene. A név értelmét az indoeurópai kutatók nem tudták felfedni. Értelmezték már fríg, ószláv, lett, latin, iráni és indogermán nevek segítségével, de nem jutottak semmilyen eredményre. Nem is juthattak. Indoeurópai nyelveken visszamenni az ősidőkbe gyakorlatilag lehetetlen. Majdnem. Ne is kezdjenek neki hamis furcsaságok gyártásának, saját nagyon fiatal nyelveik alapján. A nagyon ősi időkbe kizárólag a magyar nyelv alapján lehet visszamenni, mert a magyar nyelv az ősnyelv. Természetesen a magyar nyelven kívül még sok más nyelv is nagyon régi, de ezeket a nyelveket nem tartják, tarjuk a mai kultúrnyelvek őseinek.

Zamolksis neve magyarul sem értelmezhető, mai nyelven. De azt azonnal látni, hogy a Zamol a magyar Zámoly névvel azonos. Meg a Számol névvel! A Szám a Nap neve, Szám-Ul a Nap-Fia. Ez az eredete a mai magyar Zámoly és a Zamol neveknek. A dák Zamol elsődleges jelentése a Szám Fia. Értsd: Számol.

Fontos a Ksis szórész értelmezése is. Sajnos, ennek a szórésznek a pontos jelentését nem sikerült felfedni. Amíg a Zamol megfelel a Zámoly, Számol neveknek, addig a Ksis utótag értelmét nem tudjuk kihüvelyezni. Pythagórásznál tanult egy dák, így a hírek, akinek Számolsz, Számolszi neve lehetett. Ez a pythagóreus tanítvány megistenült a dákok között, amikor hazament. Strabon szerint ez Zamolxis története.

Az istennév trák változata a Zamolxisz névforma. A trák istennév első része megegyezik az előbb bemutatott istennév első felével. Zamol lehet a íszám-Ul, vagyis a Nap Fia. A Zámol közvetlen rokonai a Dámol, Támol, Számol, Gyámol. Ezek a nevek esetleg támogató istent jelentenek.

Az istennév második része, a Ksis, vagy Xis, állítólag összevethető az iráni Xsaya szóval, amely királyt jelent. A Xsaya szószörnyeteg, elején teljes mássalhangzó torlódás és deformálódás van. Eredeti formáját nehéz felderíteni, nem is lehet tenni rá javaslatot, miként kellene ezt a hanghalmazt értelmezni. A ks és x hang az sz hangból ered, ez alaptézis. Ebből az következik, hogy Zamolksis neve Számolszisz olvasatú. Számolószisz nem más, mint a Számololós-Isz, az Elszámoló Király. Ő az Elszámoltató isten, aki a halál után fogadja a lelket, aki hozzá emelkedik. Lehet persze, hogy az istennév magyarázata helytelen. De ezt nem hihetjük.

A trákok istenneveit sem ismerjük, nagyon keveset jegyeztek fel. Jobban meg kellene vizsgálni a trákok névanyagát, mert kétségtelenül magyar rokonságú névanyagot találnánk, munkánk jutalmául. Maga Hérodotosz azt írja, hogy a trákok főistenének neve Gebeleizis, Historiae IV, 94. Talán ő a Kebelezős, a lelkek felfalója, vagy aki Kebelőzős? Vagy aki Keblére fogadja az elhunyt lelkeket? Gebeleizis nevében a Gebel a Kebel változata, egyik zöngés, másik zöngétlen alak. Az kétségtelen, hogy a Gebel és a Kebel azonos szó a magyar nyelvben, ezért a trák istennév magyarázata is magyar eredetű. A Geb és Keb, meg a Gab és Kab elemek a magyar nyelvből valók, innen terjedtek szét utódnyelveinkbe. A sémi Gebel dombokat, hegyeket jelent, ami a Kebel fogalmának teljesen megfelelnek.

A Zamolksis névben felismerhető a Számol-Kézis fogalma. A magyaroknak ugyanis volt egy olyan matematikai tudománya, amit Bulcsú és Tormás mutatott be Bizáncban a császárnak. Néhány perc alatt a kezükön kiszámoltak egy olyan feladatot, amin a császári udvar tudósai egész nap dolgoztak. Az eredmény megegyezett az udvar tudósainak eredményével. A számolási technika titkait azonban nem árulták el. A számolási technika olyan mérhetetlenül nagy titkokat rejt, hogy fel sem tudjuk fogni. A háttérben ugyanis, a hiteles történet leírása szerint, megjelenik az a magyar szupertudomány, ami a számok használatában ezer évekkel megelőzte a nyugati, vagy bizánci számtudományt.

A dák vallásról nagyon keveset tudunk, azt a keveset is a rómaiak jóvoltából. De a rómaiak nem voltak szavahihetők, mert ellenségeiket mindig igyekeztek befeketíteni. A dákokra ráfogott emberáldozat talán jól kitervelt befeketítés, talán félreértés. A szumerok magasrendűsége a Dnyeper-vidéken is elfogadott volt, de embert nem áldoztak, ha magyarok voltak.

Sajnos, nem ismerünk egyelőre más dák istennevet.

15. FEJEZET: BARABÁSI LÁSZLÓ ÉRTELMEZÉSEINEK ISMERTETÉSE

A kitűnő szerző két kisebb fejezetet is szentel egyik művében a dákoknak. Azt írja, hogy egy jó könyvtár is kitelne, mert annyit és annyian írtak már a dákokról. Mindent ismerünk a dákokról, mondja. Jó harcosok voltak, kitűnő méhészek, borászok, sokat harcoltak a rómaiakkal. Csak a nyelvükről hallgat a tudomány. Azt gondolja, ezek a dákok valószínűleg székelyek voltak. Hivatkozik a szakákra, akik közé tartoztak a dákok is. A szakákat azonosítja a székelyekkel. Aztán Barabási azt mondja, hogy a székelyek testőr és határőr feladatokat láttak el évezredek óta.

Azt írja, hogy a szakák daha, masszageta nevek alatt élnek, Afganisztán északi és Tadzsikisztán déli részén. Megemlíti a parnokat is, és egy Spitaménes nevű vezért.

Boirebistas törzsszövetségét trák néven említik, i.e. 60-45 körülre teszik szovjet történészek. Azután azt írja Barabási László, sok egyéb érdekes meglátás mellett, hogy a 3. században a gétaként szereplő carpok, alánok, dákok létrehozzák azt a hatalmas szövetséget, amelyet az antik szerzők gótnak neveznek. A gótok birodalmában több nép élt, de a vezetők a gótok voltak.

A Szaka szó értelmezését is megkísérli a jeles szerző. A perzsa tak=darab szóval veti össze. A sumer dag, tag kétkezes balta, ami a dák szóval is rokon, idézi Bíró Lajost. Bíró Lajos Debrecenből azt is mondja, hogy a sumer szóból ered a tagló, letaglóz, düh, dac, dákó, tagad. Ugyan fixa idea a magyar nyelv régisége, de lehetséges, hogy egyes magyar szavak a sumer szókincshez kapcsolódjanak. A leromló sumer nyelv ered a magyarból, mint azt oly sokan már megállapították, ezért valóban összevethető számtalan magyar és sumer szó. De azt állítani, hogy a felsorolt magyar szavak a sumer nyelv szavaival rokonok, az már lehetséges. A felsorolt szavak közül a Tag sumer szó sok magyar Tag formájú szóval rokon lehet, így a Tagló szóval is.

Érdemes még azt is előhozni, hogy a két világháború közötti román történészek a dákokat székelyeknek tartották.

Aztán Barabási László három dák szóról ír, amit a román történészek emlegetnek: barza, viezura, minz. Ezek Barsza, Barca, Vízura, Mind ejtésűek manapság, tehát három magyar szót emlegetnek a román történészek dáknak. A Víz szóhoz hozzáfűzhető még, hogy igen sok alakja van. A spanyol Cerveza jelentése Ser, de jobban megvizsgálva a spanyol szót, rá kell ébredni, hogy Servize a pontos magyar megfelelője, a szó végén az –a csupán a főnevek nemekbe osztása miatt szerepel, a Se Árpa már sok ezer éve a magyarban és sumerban, egyik jelentése szerint, innen a Ser szó is.

Sarmisegetusa nevének elemzésekor Barabási László kihagyja a névben szereplő H hangot. Japhet nem lehet Jáfet, Karthago nem lehet Cartago, Sirakhuza nem lehet Szirakuza! A H és J hangok gyakran jelentéssel bírnak. Ezután azt mondja, hogy a szanszkrit sarma=folyó. Kétségtelenül igaza van. Bíró Lajos szerint a szárm=vízág magyarul, de Világfát is jelent a Tejúttal kapcsolatban. A kígyókultusz mibenléte a Tejúthoz kapcsolódik, Indiától az indián törzsekig, Egyiptomtól a germánokig, és Barabási László azt mondja, hogy a kígyóvirágot a magyar ember úgy nevezi, hogy sárma. Továbbá a dákok és szarmaták között is volt kígyókultusz. Azután megtudjuk, hogy a szarmaták neve is innen ered, ők régebbiek a dák területeken, továbbá a szarmaták azonosak a dákokkal. A Sarmi jelenti a népet, a nép fontos szimbólumát, a kígyót, és elhelyezkedését, ugyanis a Városvíz folyó szigetén feküdt Sarmisegethuza. A második szótag a seget, zeget, jelentése sziget, a végén a tusa, tuza a mai zúga. Remek levezetés. Két T nincs a névben, mint pl. a Kattarakta szóban. A megoldás mégis elfogadható. Saját elemzésem nem teljesen azonos Barabási László elemzésével, viszont magam is arra a meggyőződésre jutottam, hogy a város neve magyar nyelvű. Teljesen egyet kell érteni, hogy a dák főváros nevét magyar nyelvű emberek adták.

Burebista vagy Byrabeista nevét Bíró és Ország értelemben adja vissza. A név értelme az ország fejedelme.

Decebal nevét a magyar dece vagy dicső, és a bal nevekből eredezteti. A nevet Bál isten dicsősége formában értelmezi. Azután megjegyzi, hogy a punok testvérnép, és Hannibál nevét honi istenként tálalja.

Vezina Decebal első helyettese. Világos, hogy vezető, vezér Vezina. Helyesen látja meg a Vez alapszót, azután a finn Vetaa=Húz, Visz szót is mellé teszi. Vezér, vagy Oszirisz viszi az égbe a lelkeket, a Vezet és Visz a magyar nyelvben is szorosan összefüggenek.

Zamolxis, Szamolkszisz. Hérodotosz szerint eredetileg Szamosz szigetén élt Püthagorásznál. Strabon is kihangsúlyozza, hogy Szamolxis értett a titkos számok tudományához. A görög xis toldalékot elhagyva megmarad a Számol név. Ez remek eszmefuttatás. Szamosz sziget neve a Szamos folyónevével is rokon, a Napisten neve a Szum, Szám, Szem, Szim. Szám-ol azonban nem csak ige, hanem a Nap-Fia jelentést is tartalmazza.

Zibeleszurdosz az ég, a villámlás istene. Gyors, kiszámíthatatlan. Zi a zivatar, de Élet jelentése is van! Zi-Bele-Szurdos a név értelme. Zivatar, ami Bele Szurdos, vagy az Életbe Bele Szurdos, mármint a villámaival. Zi-Bele-Szurdosz nevét szkytha istennévnek írta le Hérodotosz..

Szabadiosz isten nevét a római Liber Paterrel azonosították. Magyar értelme Szabad Atya. A Liber Pater is magyar név, erre most nem lehet kitérni. Szabadioszt megváltónak, szabadítónak tartották. A Szabad, illetve a Szabadi magyar nevek, szóösszetételek.

Koszon i.e. 42-ben az egyesült dák törzseket vezette. Az egyesült szkíta törzseket kaszuknak nevezték. Csíkkászonban is összegyűlt két székely szék népe. Az epret ma is kászuba gyűjti a székely, ami fenyőkéregből készül. Még megemlíti azt is, hogy a deszkát nem máglyába, hanem kásztába rakja össze a székely.

Azt is írja Barabási László, hogy a helynevekben kellett maradnia emlékének a sumer, perzsa származásnak. Tehát nem a perzsák származnak a magyaroktól, hanem fordítva. A magyarok minimum 100.000, de inkább sokkal régebbi nyelvet beszélő nép, a perzsa az i.e-i 1. évezred elején differenciálódó nép. Ebben a kérdésben sok kiváló magyar kutatóval nem lehet egyetérteni. A rovásírásos emlékek egyértelműen a magyar nyelv elsőbbségét hangsúlyozzák és bizonyítják a fiatal egyéb nyelvekkel szemben. De az ilyen kisebb nézetkülönbségek, amelyek a rovásírás ismeretének nem kellő részletességéből fakadnak, nem jelentenek komoly nézetbeli különbséget a magyar nyelv kutatói között.

A dava, deva, déva nevek gyakran Istent jelentenek, Japántól Indiáig, Koreától Perzsiáig. Más jelentésük Tündér, Ipolyi Arnold is részletesen ír a dévekről.

Utidava úti, Tamaszidava Isten támasza, Arkidava félkörívben volt körül árkolva. A megfejtések helyesek, minden kétséget kizáróan magyar nyelvűek. A Da-Va szó pontos megértéséhez ajánlható a Da és a Va szavak nagy számban való összegyűjtése.

A Magura nevet többnyire Mag-Ura formában értelmezik. A Mag a Csillag, az Ura a Hegy. De egy Ma-Gura felbontás is elfogadható, amiben a Ma a Földanya, a Gura Hegy jelentésű. A Maros és a Duna mentén hegységnevekben fordul elő.

A Káli-hegység neve Káli istennő nevével lehet azonos. Vigyázat, a Kál, Kél jelentése Nap, aki Kel és Nagy! Ezek a jelentések szintén a Kál, Gál szavakhoz és rokonaihoz tartoznak. Indiában Káli istennőt is ismerik. A szumer Gal jelentése szintén Nagy.

A buddhista apácák neve dakinik, vagyis asszonyok. A sumer dai gyerekes anyát jelent, vagy inkább a gyerekek oltalmazóját. A dajka jelentése nevelő anya, értelme lélek óvó. A határvédők matriarchátusban éltek, ezért a dák szó összevethető a fenti nevekkel. Emiatt is találhatjuk a dákokat olyan sok helyen. A perzsában Da az Ad ige neve. Az Ádám férfiisten, a Nap nevéből való, aki Udummal is azonos. Az Ad és Da szavak igen gazdagon vannak jelen a mai nyelvekben.

A híres dák sárkány farkasfejű, de inkább kutyafejű, kígyótestű és tulipán farkú. Ma is szerepel a kínai ünnepségeken. A székely kapukat is díszítik vele. Inanna szent állata a kígyó, a szkíta Földanyának tíz kígyófarka van. Ezek közül a négy legfontosabbnak oroszlán, kutya, sárkány és kígyó feje van.

Ezután Barabási László megdicséri a román független történészeket, akik ma is hirdetik a dákok szkíta-sumer eredetét, de akiket a hivatalos történészet elnyom. Pedig a román független történészeknek van igaza

16. FEJEZET: MAI ROMÁN FÖLDRAJZI NEVEK

Szinte azt lehet állítani, hogy majdnem minden román város neve magyar eredetű. Talán a szocialista városépítés korszakában adtak olyan neveket román szomszédaink, amelyeket nehezebben vezethetünk le a magyar nyelvből. A mai román földrajzi nevek eredete nagy téma, ezért itt most csak kisebb részben van módunk elemezni e neveket. Előbb azonban nézzük meg a területneveket.

Erdély nevét Erdő Elve nevéből eredeztetik. Az Elve szóban az El önmagában is Isten neve, továbbá területnév. Mari-El, Iz-Ra-El, Csep-El, stb. mutatja az El Hel, Hely jelentését és ősi alakját. Er-Dil önmagában a Csillagok Eredője. Az Erdő az emberiség eredetének helye is lehet. Az Erdő egyben Eredő, a mitikus Entek neve is erre utal. Az Elve, amely valóban írott forrás alapján ismert név, azonos Itália Elva, Ilva, ma Elba szigetének nevével, amit az etruszk magyarok adtak. Az emberiség egy magas hegyektől körül vett medencéből ered. Ez lehet Erdély is, mert az ország neve erre ad bizonyítékokat. Az Eredő hely Erdélu, vagyis Erdély. Azt fel sem tételezhetjük, hogy őseink emlékeztek a majmok erdőben való életére és az emberek erdőből való eredetére.

Erdély neve még nagyon sok névben megjelenik, sok nyelvben elterjedt, de most nem Erdély neve a célpontunk. Mindenki tudja, hogy Erdély neve magyar név, rokon Ardil, vagyis Ardilus királyfi nevével. Ardil királyfi neve megjelenik részben Predeal város nevében is. Pre-Deal város nevének jelentése Elő-Dél, de a Pre szó is magyar eredetű.

Havas-Alföld neve a havasokon túl lévő területet nevezi meg. Ma Román-alföldnek nevezik a magyar térképek, a Havas-Alföld fogalma lassan kivész.. A Havas szónak van egy másik értelme is, ami a jégkorszakra vonatkozik. Ez az Avas, vagyis régi, és a Havas, vagyis jégkorszaki összefüggése. A Havas-Alföld tehát lehet jégkorszaki alföld is. Havas Elve volt a régebbi neve.

Muntenia jellegzetes magyar név. A Mun jelen van ősi Mun-Dil nevünkben, ami Mennyei Csillag jelentésű. A Mun és magyar rokonai a magasság nevei. A Mennyek valahol fenn vannak az ég felett. Ebből a fogalomból ered a Mun Hegy jelentése is. Mun-Te a Magas-Hely, ami megfelel a Hegyek Országának. Ebből aztán a Muntenia Hegyország jelentése teljesen világos. A szinonimákat jól kell érteni. A Monte nevek mind magyar eredetűek, csak érteni kell jól magyarul. A Mun Kő fogalma már a régebbi magyar nyelvből eredő nyelvekben csak Kő értelmű, és már talán nem tartalmazza a Menny (Mun) fogalmát.

Oltenia nevében az Olt folyó neve adja az alapot. Oltenia jelentése Olt-Országa. Az Olt folyó nevéről bizonyíthatjuk magyar eredetét.

Moldva neve szintén magyar eredetű. Mul-Dava volt a terület eredeti neve. A Mul nagyon régi magyar szó, jelentése Csillag. Az emberiség csillagkorának elmúlása hozta létre a Múl igét, ami a csillagkor elmúlását írja le. A Múlt tehát nem más, mint a csillagkor ideje, a magyar szupercivilizáció korszaka. Sumerban a Mul-Mul a Tejútrendszerrel, vagy a Világegyetemmel azonos. A Mul csak egy csillag. Mul-Dava tehát a Csillagkor Földjének Isteni helye. Ez a Moldva, Moldava jelentése. Csehországban is van, a Moldva folyó nevében.

Moldva Lábnyik neve arra utal, hogy azon a területen lábbal kell haladni. A lovon való lovaglás az egyszerű emberek számára sokáig tilos volt. A ló harci érték volt, egyfajta tank, amelytől az uralkodó osztály tagjai féltek, és maguk számára tartották fenn. Moldva Lábnyik neve viszonylag új név lehet, a középkorból való.

Bukarest neve magyar eredetű. Ezen nem szabad csodálkozni, mert a magyar nyelv az ős nyelv, és számtalan más főváros, város, település neve is magyar eredetű. A nevet így kell értelmezni: Buk-Úr-Esti. A Buk jelentése Fej, Fő, valamint magyar ige, aminek jelentése szintén rokon a Fej jelentéssel. Az Úr a fejedelem neve is, az Esti a magyar Es, Föld, Ház jelentéssel van összefüggésben. A Bokor magyar szó egy Bok, Bog helyről szétágazó Úr, Or. A Bok Ura nem más, mint a Nap. Őseink a csodákat, mint a bokor növény szerveződését felismerték és névvel is nevezték. Buk-Úr-Esti a város helyes magyar neve. Magának a Buk, Bok, Bug, Bog rokon szavaknak is van Nap jelentése. A Bug-folyó neve egyszerűen Nap-folyó értelmű. Még érdemes az –Esti román szóra néhány megjegyzést tenni. Az „i” jelet nem kell kiejteni. Az Es Hely jelentésű, mint az Es magyar igében. A szumer As és Es város értelmű. Amikor a Napisten leesik az égről, akkor aludni megy. Ezt nevezik magyarul Est szóval. Az Est-E, vagyis Este, az Est-Háza, ahol a Napisten alszik éjszaka. A Napisten haza megy a házába aludni. Ezt a felfogást tükrözi a román Esti szó is, aminek ejtése Est. Ezért Bucuresti helyes ejtése Bukurest. A Nap-Úr-Helye. Tudták ezt a románok eddig? Bizony, hogy napvallást tükröz fővárosuk neve. Mellesleg Bu-Da is Fő-Nap értelmű.

Craiova neve nem más, mint a Királyova durva átírása. Általában azt hirdetik, hogy a Király szó szláv eredetű, de ez akkora csúsztatás, mint a Tejút. A Király szó magyar eredetű, a Ki az egész Földet jelenti, továbbá a követ, sziklákat, sziklás hegységeket. A Király szó más nyelvekben is elterjedt és ma is élő, ne gondolják a magyarok kizárólag saját szavuknak. A karacsájok azt állítják jelenleg is, hogy ők magyarok, és Kiráj alakban írják a Király szót. A szlávok Král formára rövidítették, a románok Crai (Kráj) alakra. A név második része a Nap Rá nevéből származik, a végén záró hanggal, amely a legtöbbször J vagy H hang. A Ráj nevet Indiában Rádzsa formában ejtik, de rengeteg más alakja is van. A szumer Ki a Földet, az Országot jelenti. Ki-Rály tehát a Föld-Napja. Az angol Cri – Sír szóban a Rí magyar ige van benne, ejtése Kráj, de nincs köze a Király szóhoz.

Turnu-Severin neve a Szörény-Tornya magyar névből keletkezett. A Szörénység a tatárok támadásáig keresztény püspökség volt, a magyar király fennhatósága alatt. A román Severin név nem teljesen azonos a Szörány névvel, de magyarokat jelent. A Szörény lehet a Szer Enje, a Ser Énje, vagyis Szerény és Serény, amely rangnév volt Krétán, a minószi birodalomban. Az En szó egyik jelentése Herceg, a király alatti rang neve. Szur-En viszont Bika-Herceg vagy Bika-Isten. Ezzel szemben a Severin a magyarok Szever, Szavár, Széver nevét tartalmazza. Az oroszok Szeverján törzse egyszerűen Magyarok törzse, de ezt máig sem nagyon értik az orosz kutatók az orosz kutatók. Azt sem értik, hogy az orosz Széver Észak jelentése mellett a szeverjánok miért délkeleti elhelyezkedésűek az orosz törzsek között? Mondjuk meg: azért, mert a szumerok déliek, akikhez képest a szavárok északiak. Innen ered az orosz széver észak jelentésű szó, a szeverján törzsnév és a Szeverin román szó, amely a magyarokat jelenti.

A Turnu azonos a Torony szóval, amely a Tur An (olykor Dur An) szóösszetételből ered. A Tur An jelentése Torony az Égbe, vagyis Mennyei Torony. A szikkuratuk, piramisok, kurgánok, monolitok, obeliszkek az ég irányába mutattak. Ezek mind magyar szavak. A Tur Hegy jelentése a Torony magas voltára is felhívja a figyelmünket. Tor-Nya, romános Tur-Nu, lehet Hegy-Ház jelentésű is. De a Torony, Tornya egymás változatainak látszanak. A Trón a magyar Toron rövidülése, ez is kétségtelen. Turnu-Severin pontos jelentése Tornya a Szevér, vagyis Szavár népnek. Ma már csak alig emlékeznek meg a történészek az egykori Szörénységről.

Hosszúmező Campulung formájú románul. A Lung a Lan és Ga magyar elemekből épül fel. A Lan jelentése Nap, Oroszlán, akit a Lány, Leány és az Orsza-Lán, Oroz-Lán, vagyis oroszlán mintáz. Mivel a Lány Haja-Don, vagyis a Haja-Folyó, ezért felvette a Lán a Hosszú jelentést is. A Láng helyesen Lán-Ga, vagyis a Nap-Háza. Latiumban Alba Longa neve is jelzi az ősi magyar eredetet. Lon-Ga a Nap-Háza, az Oroszlán-Háza, akinek a haja Hosszú. Mellesleg az Alba is magyar eredetű. A hun egyik főváros, Long, szintén Oroszlán-Háza jelentésű, vagy esetleg a Nap-Háza jelentést viseli. A Lánc, Lán-Sza, ebből a lándzsa, Lancelot, Lany-Hul és más nevek is ide tartoznak. A Campu Mező.

Argyas neve Curtea de Arges manapság. Az Ar fontos jelentése a Hegy. Motru a Modru, Modor változata. Arámabánya nevében A-Ráma jelentése Nagy-Ráma. Rá-Ma a Nap-Helye magyarul, nagy indiai isten. De azt alig lehet elképzelni, hogy az Aráma névben tényleg az Arámiak népneve van jelen. Pedig egykor az arámiakkal nagy barátságban voltunk.

Giurgiu vagy Gyorgyevó régi magyar névből ered, Ge-Úr-Ge volt az alakja. Georgia (Grúzia) jelentése Kőhegyek-Országa, és a Kaukázus egyik neve. Grúzia régebbi neve, amikor ott még sok magyar lakott, használták ezt a Ge-Úr-Ge nevet. Ge a föld és a kő, az Úr egyik jelentése hegy! Lásd „Uru” a síkból kiemelkedő.

Caracal helyesen Ka-Ra-Kál, a Kál Nagy, a Ka Kapu, Kő, Magas, Lélek, a Ra Nap és Ember, Lény.

Slatina Arany-Ház.

Turnu Magurale Kőtorony vagy Magur Tornya, Alexandria nevében a makedón Alexandrosz nevét láthatjuk. Alex Védő, Androsz Ember, a név Embereket Védő jelentése a helyes. De az Androsz az An-Dor magyar névből ered, jelentése An isten Csillaga, ebből ered az András, Endre is.

Zsilvásárhely, Tergovistye régi román városok.

Bodzavásár ma Buzau, Bákó ma Bacau. Bá-Kó jelentése Bá Kő, ami Nagy Kő.

Ónfalva Onesti. Az Ón fém is, fehér színű. Heliopolisz héber neve is On, amelyet a Hon szóval azonosítanak többen, Junu alakja Hunu értelmű, jelentése Hunok vagy Csillagok. Ónd a hét Ozirisz, vagyis honfoglaló vezér egyik neve.

Szinaja, vagyis Sinaia neve igen érdekes. Szi a Nap, de Szin a Hold, meg a Nap is. De az Aj szónak is van Hold értelme, a törököknél, az ajak íve hasonlatos a holdéhoz? Szin-Aja a Hold-Szája, de Si-Na a Nap-Háza. Itt esetleg királyi palota lehet, mivel a király a Napot jelképezi a földön.

Mihailesti nevében a Mi a Fény, a Ha a Ház, az Il jelentése Isten, Első, Hely, stb. Mi-Ha-Il tehát a Fény Házának Elsője, szép ősi magyar név. Mihály egy nagyon ősi név, az egyik arkangyal is Mihály nevű, aminek változata a Mikhael. Sok nyelvben megtalálhatjuk ezt a szép nevet.

Aknaváros neve lehet valóban Akna jelentésű, ami valamilyen tárnára, bányára utalhat. De az Ak-Na szó szerint a szumer nyelvből adatolható a legjobban. Az biztos, hogy a Na fontos jelentése a Kő, Ház, az Ak pedig, nos, nem tudni, de Felső, Tető. Targu Ocna a mai romános neve a városnak.

Szépváros neve románul Targu Frumes. A Szép, Szip, Szep magyar elemek egyik fontos jelentése Régi, Ősi. A Szépisten ősi isten, a Szépapa ősapa. Szep-Tem a latinban éppen a Hét, ami Szép-Ten, vagyis Szép-Isten jelentésű. Egyiptomban Szep Tepi az őskor, a Szép Tépi azt jelenti, hogy a Szép ősatya eltépi az emlékezetet. Egy másik vonatkozásban Te-Pi magyar ősi szó értelme Isten-Csillag, a Tepi tehát magyarul a Csillagistenek kora, amely igen ősi kor volt, talán még Atlantisz elsüllyedésének koránál is régebbi.

Karácsonykő románul Piatra Neamt. A magyar Karácsony szót nem tudták megfejteni a magyarok, állandóan a Kerecsen szóval azonosítják, nem teljesen helytelenül, de a két szó nem azonos. A Karácsony nem Kerecsen, ez utóbbi egy sólyom, vagyis napmadár neve. A Napot a sólymok és sasok is jelképezték, de más lények is. A Karácsony nevének helyes értelme ez: Ka a Kapu, és Király, a Rá a Napisten. Az év végén a Nap bemegy háza kapuján, vége lesz az évnek. A Cson szó érteleme nem egyértelmű, mert esetleg több ágról fejlődött azonos alakra, lásd Alacsony, Badacsony. Azt kell gondolni, hogy a Karácsony szóban a „Ka a Rácson” magyar kifejezés ismerhető fel. Kapuján a Nap átmegy az Új Évbe, a Rácson, ami nem más, mint egy ősi fokhálózat. Ennek ünnepe a Karácsony. Jézus a Napistenhez hasonló, mivel atyja az Ég Ura, a Világegyetem Teremtője, az Isten. Ma a Karácsony Jézus ünnepe, aki Isten Fia, de egylényegű az Atyával és a Szentlélekkel.

A román Piatra lenne a Kő megfelelője. Ezt a nevet Péter formában is ismerjük. A háttérben a Napisten egyik fontos szokása áll, ami szerint égi útján gyakran elfárad a nagy fénykibocsátásban, és leszáll pihenni a kiemelkedő sziklacsúcsokra. Ezt a szokását őseink több névvel is illették. Gyakorlatilag minden Szikla név a Nap-Helye jelentést tartalmazza. Pét-Er nem más, mint Háza az Úrnak, ahol a Nap megpihenhet, vagyis Szikla. A Pét az Ég és Ház, az Ég egy Ház, ami felett esetleg vannak más házak is. Most erről a témáról nem érdemes sokat értekezni, mivel a dákok a témánk. A Nagy Pietrosz neve is Nagy Szikla helyesen. A görög Péter, természetesen magyar eredetű név, mint Petra városa, vagy az Árpád és Erpet nevek.

Moldvahosszúmező is létezik.

Szucsáva románosan Suceava. A névben a Szu a Holdisten neve, a Csáva önálló magyar szó. A nevet azonban kitűnő nyelvkutatók a Szűcs szóból eredeztetik, a Va a szó végén Felsőség, sőt Fa lehet, ami a települések neve is egyben, illetve kisebb Istenség neve. A régi Pa, ebből a Fa és Va, várost jelentett. Szucsáva neve tehát magyar eredetű. Az aziánusok, nagyon úgy látszik, szép magyar nyelven beszéltek.

Románvásár neve Roman, a románok nyelvén. Róma neve magyar, ez kétségtelen. Pontos jelentését máshol adom meg, de azt ki kell jelenteni, hogy az etruszk alapítású város Ruma formája volt az elsődleges. Ma Rum magyar város, a szerémségi Ruma városa teljesen azonos nevet visel a mai Róma városának nevével.

Botosan neve románul Botosani. A Botos magyar szó, olyan embert jelent, aki a királyi ház vezető embere. Egyiptomban is ábrázolták a Botost, Rómában a liktorok vitték a botokat, vagyis vesszőket. A Botos egy vezető ember, akinek a települése a fejedelmet szolgálja. Maga a Bot szó a Bat változata és jelenthet Házat is, vagyis várost. A Bot a germán nyelvekben azért lehet hajó, mert a Bot Ház is, és a hajókat régen fából, botokból építették fel. A viking hajókon is jól látszanak oldalt a botok, amelyek a hajó fa bordázatát adták.

Radóc városa a Ra Napisten nevéből, valamint a Dóc főség nevéből állt össze.

Szeretvásár Siret, Szövén Saveni, Paskan Pascani formájú ma, a románok írása szerint, ami csak kissé torzult írás. A Szeret a Szerződés Istene. Mellesleg magyar ige is. A Szövén a Szövés Enje. A Paskan egy olyan Kán, aki Pas, vagyis Fás, Fős. Szeret magyar ige az egyik legfontosabb magyar ige.

Bukovina neve magyar eredetű. A Buk a Bükk szóval azonos, a Bükk valójában Nagy, vagy Nap jelentésű. A Vina nagyjából Fény-Háza (Vi-Na), ami az Ország szinonimája. Buko-Vina tehát a Bükk-Országa jelentést tartalmazza, régi magyar nyelven.

Jászvásár fontos ősi magyar és jász város, a hun és alán szövetség emléke. A jászok szerencsére ma is léteznek a Kaukázusban és a Jászságban. Iasi a mai román neve a régi fontos városnak, amely Moldva fővárosa volt egykoron.

Moldávia ma egy önálló köztársaság, neve a Moldva névváltozata.

Keleti irányban is rengeteg magyar városnév van, túl Moldávián, de ez természetes. Nem merném azt állítani, hogy Portugáliától Japánig az Óvilág magyar nevű városok ezreitől hemzseg, ha állításom nem lenne igaz. Eurázsia népei és nyelvei magyar eredetűek.

Chisinau Moldávia fővárosa. Szép és ősi magyar nevet visel. Van egy másik Chisinau is a Maros folyó mentén. Ezt a Maros közelében lévő városkát Kisjenő alakban írták régebben, de a mai térképek is Kisjenőnek írják magyarul a nevét. Chisinau, Moldávia fővárosa, vajon miért nem lehet Kisjenő? Székelyek alapították a régi időkben, vagy még a szkíták nevezték Kisjenőnek? Moldávia állama büszke lehetne fővárosa magyar eredetére. De nem az. Nem ismeretes az oka, hogy miért nem írják ki legalább a magyar térképeken Chisineu eredeti magyar Kisjenő nevét?

Az egyik mai atlaszban Bilhorod-Dnyisztrovszkij formában olvasni a magyar Dnyeszter-Fehérvár nevét. Ez a város híres öt Fehérvárunk egyike volt. Ma Ukrajnához tartozik, amely állam önmagáról azt állítja, hogy ugorokhoz tartozik, a neve alapján, vagyis sumer kapcsolatai vannak, de közben támadja a legősibb ugorokat, a magyarokat. Furcsa felfogása a létezésnek! A Dnyeszter a Don- Iszter magyar szóelemekből származó név. A Bilhorod a magyar Bél-Garád származéka. Isten Garádja csakis Fehér Garád, vagyis fehér város lehet.

Orhei városa Őrhely jelentésű. Szarata a Szár Ata, vagy király atya. Buhus a Bő-Ház, vagy Fő-Ház, a Bohus névvel is rokon. Tiraspol a Tiras-folyó mentén lévő polisz, a Tiras ősi név. A Polisz szintén magyar eredetű szó, ami a görögök jóvoltából világszerte ismerté vált.

Azt is tudni kell, hogy a földrajzi nevek még ezerszámra magyarul szólalnak meg Romániában. Hol van itt akkor a román őslakosság? Hol van itt a dákok román nyelve? Sehol, de a Sehol nevet itt most nem érdemes értelmezni, mert az a Pokol egyik magyar neve. De a magyarok utolsó nagy államát az olyan állítások alapján darabolták fel, mint amiket a román állami hírközlő eszközök hirdettek, minden alap nélkül. Van olyan ember, aki ezért a nagy átverésért nem várja Isten büntetését? Mert a büntetés közeleg, ezt tudják az emberek. Isten útjai kifürkészhetetlenek, csak annyi bizonyos, hogy Isten a szerető Atya, de büntetni is tud. A mai európai emberiség egy része nem istenhívő, elsősorban Nyugaton, amiért Nyugat nagyon súlyosan meg fog fizetni. Talán még akkora nagy csapások is érik, hogy el fog tűnni a létből.

Folyónevek, hegynevek is igazolják a magyarok ősi jelenlétét Romániában, azt a tényt, hogy ez a terület is magyarok által volt lakott. Román őslakosokról beszélni önmagában is egyfajta világegyetemes mellébeszélés, bárhol, bármilyen formában hozzák elő ezt a tézist. Románia minden fegyvert használ az igazság ellen, nincsenek gátlásai, nincsenek erkölcsi megfontolásai, nincsenek a történelmi igazságokhoz fűződő kapcsolatai. Semmi nem számít, csak a földrablás, a magyar állam szétverése. De honnan jön ez a pokoli gyűlölet, kik pénzelik ezt a gyűlölet orgiát, kik vannak a háttérben, akik Erdély eredeti magyarságát is meg akarják kérdőjelezni? Nem tudható, lehetséges, hogy csak egyszerű, az ember leggonoszabb árnyoldalából fakadó érzések alapján gyilkoltak le a románok olyan sok magyart, hogy a legyilkoltak számát megbecsülni sem tudjuk. Azonban vannak nagyobb hatalmak, nem emberi hatalmak, akik bármikor beavatkozhatnak az emberiség történetének folyamataiba. Rendszeresen be is avatkoznak.

Kukutyin városának neve Ku-Ku, vagyis Kövek, és a Tin (Tyin) Isten elemekből áll össze. A Kövek Istene ezen a területen már talán ötvenezer év óta működik. Köveket halmoztak fel az ősök, amit a régészet igazolt. Kukutyin városa mellett egy nagy kőlerakat volt, ahonnan a köveket sok irányban tovább szállították magyar nyelven beszélő őseink. Ez a kor talán százezer évekre is visszamehet, Csukutien barlangja idejéig. Ez bizony 700.000 év is lehet. Csukutien és Kukutyin nevei feltűnően hasonlóak, de rokonságot köztük meghatározni ma még nem lehet. A Kínai Akadémia kutatásai is kellenének hozzá.

Azonban a Ku Kő értelme, Ku-Ku alakban több kő, tehát Kövek. A Tin, ami a magyar Ten – Isten, közvetlen nyelvjárási változata, azt jelenti, hogy a kövek isteni kövek voltak. A kőlerakatban lévő kövek ugyanis tűzkövek voltak. A tűz egyértelműen isteni tulajdonság, mint Fény, a Nap, a csillagok rendelkeznek a tűzzel, aminek számtalan magyar nyelvi változata van. Tehát Ku-Ku-Tyin olyan város, ahol az Isteni-Kövek, a tűzet csiholó kövek, nagy számban fordultak elő. Honnan hozták ide a köveket? Az egyik bázis az Avas, ahol már 150.000 éve hőfosztásos eljárással tűzköveket termeltek ki őseink. De ez a régészeti tény annyira megdöbbentő, hogy alig lehet felfogni. Van egy Kukutyin Csongrád megyében is.

Havas-Elve, Moldva, Moldávia, továbbá sok más területen is olyan sok a magyar településnév, hogy számukat becsülni sem lehet. Ha sok száz, vagy több ezer településnévről beszélünk, az közelít az igazsághoz.

17. FEJEZET: SZERENCSÉTLEN MAGYAROK, OKOS ROMÁNOK

A magyarság pusztulása rémítő nagyságú. Mivel minden európai nép magyar eredetű, vagy a magyarok közeli rokona, a pusztulás mértéke még megrendítőbb. Arra is gondolhatunk, hogy akik a magyarok helyébe léptek a földön, valójában magyarok, csak a nyelvük elváltozott. Az újabb népek mindig legyőzik egy adott terület régebbi népeit. Ritkán előfordul, hogy az alaplakosság asszimilálja a bejövőket, de általában a terjeszkedők győznek.

A magyarok őslakosok a Kárpát-medencében. Azt hitték, ez a terület mindig az övék marad. De elég volt a mongol támadás, egy rossz királyi döntés, nem elfogadni a mongol szövetségi ajánlatot, és a mongolok kivéreztették az egész magyar népet. Csoda, hogy maradtak magyarok. A másik két Magyarországot, a volgait és a kaukázusit, mongol barátaink, akik kétségtelenül modern rokonaink, teljesen elpusztították. Maradt a Kárpát-medence Magyarországa. Ezt a legutolsó menedéket a török 400 évig támadta, az iszlám jegyében, az osztrákok szintén majdnem 400 évig uralták. Mivel a magyarok ellenálltak, a harcok évszázadokig tartottak. Nagy csatákat nyertek és vesztettek, falvaik, városaik ezreit pusztította el az ellenség. Csak oda érdemes menni rabolni, ahol van mit elvenni, gondolták a törökök. Akik persze jó rokonaink amúgy.

A románokat nem irtogatták a mongolok. A törökök sem. Mert okosak voltak. Jobb behódolni az erősebbnek, fizetni egy kis adót, aminek fejében nem irtják ki, nem égetik fel százával a falvakat.

A törökök miatt három részre szakadt Magyarország. Erdélyben a román vezetők magyarnak számítottak, ezért nem volt külön nemzet a román. Magyar, székely, szász volt a három nemzet, a románok a magyar nemzethez tartoztak. A román nyelvű emberek viszont elszaporodtak két fejedelemségben is, a Havasalföldön és Moldvában. Dobrudzsában még a 20. század elején is csak néhány százalékot tett ki a román nemzetiség aránya. Ma pedig már vitathatatlanul román terület lett. Így kell terjeszkedni. De a kultúrát is magukkal kell vinni a terjeszkedéskor.

Feltalálták Európában az indogermán, azután az indoeurópai fogalmat, amit a hármas főnévragozásra alapítottak. Szegény avarok, akiknek szintén hármas főnévragozásuk van, nem részesültek a kegyből, hogy indoeurópaiak lehessenek. Ahol pedig csak kettes főnévragozás van, ott szemet hunytak az illetékesek, és beválogatták őket az indoeurópaiak közé. A magyarokat kizárták az indoeurópaiak közül, holott az indoeurópai szókincs 90 % felett magyar eredetű. Vajon miért? Azt nem tudták, hogy a magyar az ősnyelv, és a rovásírás a legrégibb írás, meg a három számrendszer, a pont-pont-vesszőcske, a római-etruszk számok és az indiai-arab számok, szintén magyar eredetű jelek.

A tudományban sokáig csak a magyaroknak volt komoly bázisa az indoeurópaiakon kívül. Ezért a magyar tudományt kellett fojtogatni, hogy ne legyen ellenvélemény a nyugati kutatók elméleteivel szemben. Ma már a törököknek, kazahoknak is van akadémiája, meg még sok nemzetnek, de ezek az akadémiák még mindig keveset számítanak. A magyar tudománytól kell félni, mert az bizony igazi őstudomány, amely letaszíthatja a trónról az indoeurópaiakat. Ez az indoeurópai nácizmus félelmének színtiszta esszenciája. Természetesen az indoeurópaiakat nem lehet nácinak tartani, csak egyes íróikat, kutatóikat, akik képtelenek az Idő istenének számbavételére. Mert a Fiúból soha nem eredhet az Apa.

A magyarok széthúzóak, mondják. Valójában a csillagkor eszmeisége ma is él a tudatukban, ami szerint minden ember csillag. Az egyik csillag nem mondhatja meg a másik csillagnak, mit csináljon. Innen ered a magyarok féktelen szabadságszeretete is. Ezek a tulajdonságok azonban végzetesek is lehetnek a magyarok számára akkor, amikor az emberiség többsége már rabszolga szemlélettel éli életét..

A magyarok mindenben önmagukat tartják a legjobbnak. Ez az elgondolás is abból a korból ered, amikor a Földön csak kizárólag magyarok éltek. Vissza is lehet élni vele.

A magyar konyha a legjobb a világon. Szégyen is lenne, ha nem lenne a legjobb. Harmincezer év alatt fejlesztették ki, a recepteket mindig továbbfejlesztették. Ezt a konyhát is támadni kell, hamisítani, mert sok pénzt hozhatna a magyaroknak.

A legjobb borok a magyaroké – voltak. Persze, hogy kiválóak a magyar borok, hiszen a magyarok találták fel a bort, a borászat mesterségét. Amikor magyarokról van szó, soha ne csak a Kárpát-medence magyarjaira gondoljunk, hanem arra a sok területre, ahol egykor a magyarok ősei éltek, és magyar nyelven beszéltek. Le kell pusztítani a magyar szőlészetet, nem lesz akkor jó borászat. Hol van már a tokaji aszú híre, az isteni bor híre? Itt jegyezhető meg, hogy a sert is a magyarok találták fel, a mézser meg mára egyszerűen kiveszett.

A magyarság nagy traumája volt Trianon. Nem csupán isteni országát darabolták fel, mégpedig végül hét részre, hanem hatalmas magyar néptömegeket is leválasztottak a meghagyott országról. A meghagyott országba idegen vezetőket telepítettek, akik halálra nyúzták a népet.

Éppen a napokban, 2.000 elején, ismét cigány származású magyar állampolgárok százai menekülnek nyugatra. Egy cigány anya azt nyilatkozta a televízióban, azért mennek el, mert Magyarország van elnyomva legjobban az egész világon. Ebben az országban nem lehet élni, itt óriási a nyomor. Ez van, a cigány-magyar anya ezt pontosan látja.

A magyarok őseurópaiak. Egyes magyargyűlölő politikusok mongolid vonásokat keresnek a magyarokon. Ilyet azonban nem fognak találni, mert a magyargyűlölők is magyaroktól erednek, meg a magyarok europidok.

A magyar nyelv ellen megy a legnagyobb támadás. Mivel szinte mindenki tudja, hogy a magyar nyelv az emberiség ősnyelve, ezt a tényt meg kell hamisítani, egyesek szerint. Csatolni kell a szerencsétlen manysikhoz a magyar nyelvet. A 19. század közepén finnugornak lenni azt is jelentette, hogy elmaradott, halevő, primitív, rettenetesen szegény. Mivel a manysik esetleg Sumerból erednek, lásd a Szintasta-kultúra Kr.e. 2.200-ból való kivándorlását az Ural hegység keleti oldalára, azt el kell tagadni, hogy a manysik sumerok, azt viszont hirdetni kell, hogy a magyarok a manysikból erednek. Fura észjárása van egyes kutatóknak. Saját maguk csapdájába hullanak, mert a Szintasta-kultúrát a Kaukázusoktól délre lakó emberek hozták létre, de a manysik nem lehetnek velük rokonok, mert akkor a manysik szumer eredetűek lennének. De, ha a Kaukázusoktól délre szumerok laktak akkoriban, akkor miért nem lehetnek a manysik szumer származásúak? Mert a szumer-manysi-magyar nyelvrokonságot bizonyítaná a régészet? Amit nem szabad megengedni?

A megmaradt magyar területek igen értékesek, azt is el kell rabolni. A rablás tovább folyik, a magyarok nyakán ma is idegenek ülnek. Ezt a románok is látják világosan, és tanulhatnak a mások kárából. Tanulnak is, és nem hagyják, hogy nyakukra idegen érdekeket szolgálók üljenek. Ez a hősi magatartás azonban nem sokáig fog kitartani.

A Szovjetunió összeomlása után Románia gyors fejlődésnek indult. Sokkal jobban és tisztábban politizáltak, mint a magyarok. Visszaadták a földeket a jogos örökösöknek, a mezőgazdasági termelés megugrott. Románia fejlődése sokkal gyorsabb lett, mint a magyaroké. Persze, Romániában is vannak hibák, nem is kevés.

Magyarországon Trianon előtt az volt a törvény, hogy minden egyes faluban az iskolában bármely nyelvet kötelező volt tanítani, ha az adott nyelven beszélő lakosság aránya elérte az 5 %-ot. Hol van ettől ma Európa, a kárpáti térség? Sehol. Viszont Svédországban, ha csak egyetlen gyerek van egy iskolában, pl. maláj nyelvű, akkor az állam köteles a gyereket a maláj nyelv alapján tanítani. Az Észak-Európa térségének államaiban meghozott nyelvi törvények még a Trianon előtti magyar törvényeknél is fejlettebbek.

A román állami szervek, sok helyen, nem engedik magyarul tanulni a magyar gyerekeket, csak részben. Így kell ezt csinálni, ez a helyes útja a másik nép megsemmisítésének? Vajon érdekel valakit, hogy az a másik nép az emberiség anyanépe? Senkit sem érdekel, Európában senkit sem. Csak a Magasságost, Őt viszont nagyon.

Kárpátiában azt gondolták a magyarok, hogy négy erős utódnéppel veszik körbe magukat. A germánokkal, a latinokkal, a szlávokkal és a bizánci görögökkel. Ez sem volt elég védelem a mongolok és a törökök ellen. A délnyugati bástya, Bizánc elpusztult, a görögök, a magyarokhoz hasonlóan, hatalmas veszteségeket szenvedtek. A szlávok túlhatalomba kerültek, még jó, hogy vannak a románok, akik megtörik a szláv hegemóniát. A bulgár magyarokra azt mondták, hogy ők törökök, aztán a Hét szlávok asszimilálták őket. Ismét eltűnt egy magyar nép.

Sok nép eltűnt már a földön, vagy csak hisszük, hogy eltűnt. Számtalan nép él még mindig a magyarok közül. Erről a témáról Horvát István írt sokat, de ő tiltott szerző. Egyáltalán, Romániában vannak-e tiltott szerzők, akik a románok régi viselt dolgairól írtak? Mert a magyaroknál minden igazat író szerző cenzúra alatt van. Nem jelenhetnek meg írásaik az elnyomó hatalom jóvoltából. A nép meg bámul maga elé.

Sok művelt európai ember a magyarokat fekete hajú és mongolid vonású embereknek könyveli el. A mongolid vonás nagyon szép, de a környezetemben, pár ezer kilométerre, ilyen vonást nem találok, amit nagyon sajnálok. A hajam aranyszőke volt gyerekkoromban, a húgomé meg fekete. Ez azonban csak annak a bizonyítéka, hogy a magyarok polimorfok, és nem polifiletikusak. Európa rasszai tőlünk származnak. A románok is. Nem hozom elő Ornella Semino és munkacsoportja kutatásait, és más kutatásokat sem, nagy számban elérhetőek az interneten.

Románia önálló minisztériumot működtet a románok nemzetközi hírének növelésére. Szépen terjed a román állami pénzen terjesztett ideológia. Könyvek tucatjait írják saját magukról, majd lefordítják e könyveket a kultúrnyelvekre. Így kell ezt csinálni! Ha Amerikában bármely könyvtárban Erdélyről akarunk olvasni, akkor kizárólag csak román szerzők írásaival találkozhatunk. A román állam gondoskodik arról, hogy Amerika egyetemeinek könyvtáraiban kizárólag román szerzők tollából eredő művekhez juthasson az amerikai ifjúság. A magyar vezetők meg nem magyar vezetők, mert Magyarország megszállt ország. A magyar vezetők, gróf Széchenyi István óta, folyamatosan vereséget szenvednek, a nyakunkra továbbra is idegen szívűek ülnek. Olyan magyar minisztériumot azonban nem hoznak létre, ahol a magyar érdekeket védik. Vagy ahol legfőképpen a magyar nyelvet védenék.

Igen sok román szöveget olvastam, hozzászólást hallottam, amelyekben a románok felháborodnak a magyarokat sújtó hátrányok ellen. Világosan látják a kiváló román szerzők az igazságtalanságot, és talán azt is, hogy a magyarok bukása után a románok, szerbek, szlovákok kerülnek elpusztításra. Azt gondolom, hogy a románokban van igazságérzet. Azt mondják, a román ember igen jó szívű. Az igazi román emberben van keresztényi irgalom. Talán a mócok igazi románok. Az igazi románok nagy kalapot viselnek, juhokat terelnek, és utolsó ételüket is megosztják a fáradt és éhes vándorokkal. Rengeteg jó szívű ember van a románok között, akikről régebben nem tudtam. De vannak nem igazi románok is, akik rettenetes bűnöket követtek el, a románok, magyarok és mások ellen. Ezek az emberek nem tudják, hogy Isten van. Van, vagyis az Isten. Aki mindent megtorol.

Minden indoeurópai ember magyar eredetű. A baszkok is, akik nem indoeurópaiak, de velünk rokonok. Ez senkit nem zavar a politika porondján az indoeurópaiak közül, akik egy olyan dogma foglyai, ami alapjaiban hamis. Nagy örömmel veszik sokan a magyarok pusztítását, mert nem tudják, hogy saját anyanépük a magyar nép. Az a legfőbb szempont, mennyit lehet elrabolni ettől a szerencsétlen néptől. A fiú az apa ellen támad, a Sátán nagy gyönyörűségére.

Rumünia a helyes neve a románok államának. A magyarok államából 99.000 km2-el részesedett. Erdély lakossága jelentős részben magyar volt, az ősnép leszármazottai, egyenes ági fia-lánya. A székelyek önálló nép, a régi nagy magyar népcsalád egyik tagja, a szkíták mai képviselői. A csángók még a székelyeknél is régebbiek, a felső paleolit népe, a görögök ősei. Teljes elnyomás alatt vannak. Működik a Sátán, az emberiség elbutításának legfőbb eszközlője.

Néha olvasni lehet a sajtóban, a román gyerekek a magyar gyerekeket azzal vádolják, hogy az ördög nyelvén beszélnek. Megnyugtatható minden román nyelvű ember, a magyar nyelv Isten saját nyelve, mert a saját nyelvét adta Isten emberi teremtményeinek. Ezért nem illő a magyar nyelvet gyalázni. Azt is hozzá szükséges fűzni, a román nyelv nem az ördög műve, hanem a magyar nyelvből eredő nyelv. Egy volt ismerősöm, erdélyi, perfektül beszéli a román nyelvet. Mintegy 800 román szót vizsgáltunk meg egy alkalommal, és mind a 800 szóról megállapítottuk magyar eredetét. Ha a románok isteni titkokat akarnak megtudni saját nyelvükről, akkor tanuljanak meg magyarul, és kutassák az ősnyelvet. Isteni titkokat fognak felderíteni, amelyek a halhatatlansághoz vezetnek.

Erdély elcsatolásának legfőbb indoka az volt, hogy ott az „ősi” dák birodalom, egy magyar államalakulat, létezett, és a dákok a románok ősei, akik amúgy rómaiak, a dákokat meg kiirtották a római légiók. De ez nem baj, mert a románok mégis dákok, meg rómaiak együtt. Gyönyörű ilyen levezetéseket olvasni, és közben nem szakad le az ég. Ez a dáko-román kontinuitás elmélet olyan elképesztően hihetetlen, hogy már hihetetlenebb nem is lehetne. Ettől függetlenül azonban minden, vagy majdnem minden román elhiszi, mert el akarja hinni. Ez olyasmi, mint a trójai faló. Az sem létezett sosem, mégis sokan elhiszik. Meg a trójai háború sem létezett úgy, ahogy Homérosz megírta, szinte teljesen biztosan. Az Íliász ettől még remekmű, Homérosz pedig nagy költő, az emberiség egyik legnagyobb költője..

Azt is tudjuk, a dákok keletről jöttek, az alföldi dákok meg nyugatról. Ezek a dákok csúnya nagy háborúba keveredtek a rómaiakkal, amit végül a rómaiak nyertek meg. Szépen kiirtották a dákokat, amint ezt megszokták már sok más helyen, mert a népirtásban nagy gyakorlatuk volt ezeknek a rómaiaknak. Emlékeztessünk csak a karthágóiak, gallok, belgák, zsidók, egyes germán népek tételes kiirtására, hogy eszünkbe jusson, kik voltak a római kultúrlények. Aztán a dákok megúszták a kiirtást, mert haza mentek a csatából, és rómaivá vedlettek át. Azután ezek a rómaivá átváltozott dákok, megtagadva halottaikat, őseiket, isteneiket, románokká lettek, a rómaiak hűséges alattvalói. Azóta is ott élnek Erdélyben, ezért Erdély a románokat illeti. Ha egyszer valaki román, attól függetlenül még lehet dák?

Hihetetlenül bonyolult és tekervényes elmélet ez. De gyönyörű is, mert így megvezetni az embereket, a fél világot, orruknál fogva, miközben minden szavuk kitaláció, az mestermunka. Csak gratulálni lehet az elmélet kiagyalóinak. Kellett hozzá az állami pénz is, ami elterjesztette az elméletet. Nem kell félni az igazságomtól, ezt az írásomat sem fogja támogatni senki a megjelenítésre, könyvkiadásra, amerikai egyetemekre sem fog elkerülni egyetlen írásom sem, ezen kívül más írásom sem. Csak egy valakitől féljetek, de Tőle nagyon!

Az nagyon nem tetszik, hogy Erdélyben a magyar neveket, vagyis Isten nyelvének neveit, eltüntetik a románok. Úgy tesznek, mintha nem is léteztek volna Erdélyben a magyarok. Vigyázni kellene ezzel is. Egy műveltebb utókor ezt a nemtelen tevékenységet nehezményezni fogja. Eljöhet az a kor is, amikor a románok lesznek büszkék arra, hogy náluk magyarok élnek, vagy éltek. A magyar nyelv nem sumer, hanem a sumer őse. Sokan vannak, akik a sumer nyelvet nagyon is tisztelik. Aki a magyar, sumer, hatti, egyiptomi, nubiai, etruszk, hun, szkytha és egyéb ősi, magyar rokonságú nyelvek ellen megy, könnyen rajtaveszthet. Mert sokan e nyelvek beszélőit tartják őseiknek.

Ez a román okosság hibája. Minden nép annyira sikeres, amennyi magyar öröksége van. A kínaiak teljes magyar városokat építenek újjá, visszacsalogatva a magyarokat országukba. A románoknak van még másfél millió magyarja, akiktől meg akarnak szabadulni. Szóljanak a kínaiaknak, ők boldogan befogadják a magyarokat. Ahová tartoznak a magyarok, ott készítik az emberiség irányítását. Ezt sem vették észre a románok, de mások már igen.

A népek harca gyakran a nyelvek harca. Isten bonyolult nyelve a magyar nyelv. Egyszerűbb élni és gondolkodni, ha nem magyarul beszélünk, hanem egy leromlott, a magyar nyelvből degenerálódott nyelven éljük életünket. Könnyebb az élet, de kevesebb az isteni irányítás és intuíció. Vajon a Sátán ebben a közegben is jelen van? Az indoeurópai nyelvek a magyar nyelv begyorsult, lepusztult változatai. Ha őstörténetet akarunk kutatni, akkor vajon bármely indoeurópai nyelv szókészlete vizsgálható lehet? Nem, mert csak a magyar nyelv az ősnyelv. Kizárólag a magyar nyelv segítségével lehet meghatározni az ősök szavainak helyes jelentését.

Dáciát a rómaiak másfél évszázadig tartották megszállva. Tehát 150 év alatt a két halálos ellenség, a dák és római, felvette a római latin nyelvet. A két etnikum egyesülése csak akkor következhetett be, ha a dák fél különösen összetört, különösen önfeladó volt, keleti őseit feladta, és rómaivá vált. Ez a tézis lehetetlen fantazmagória. A hős dákok nem váltak rómaivá, akik őket rabszolgaként kezelték. A római nem azonosult dák rabszolgájával, mert az számára elfogadhatatlan volt.

Sok román történetíró helyes alapokon áll. A magyarokat ősnépnek tartja.

Amikor elcsatolták Erdélyt az európai hatalmak a magyaroktól, akkor leszakadt az ég. A magyarok a németek oldalán harcoltak, ez is érv volt. A románok talán nem a németek oldalán harcoltak? De a magyar égbolt többé már nem lesz gyönyörű, a magyar égbolt félig halott. Ez az egész emberiség teljes halálának az előképe.

Ezernyi oldalt írhatnánk még az átírásokról, hamisításokról, az igazság elkendőzéséről. Az átírások ma is működnek, a Nyugati világ minden szegmensében az átírások az uralkodók. Az emberiség megőrült, hogy tűri ezt a sok átiratot? A hamisítások miatt azonban egyszer fizetni kell. A Nyugati világnak is, és mindenkinek. Azért törvényszerű a hamisítások bukása, mert eddig is mindig ez volt a sorsa az emberiséget megtévesztő állításoknak, elméleteknek.

A franciák a Föld egyik legnagyobb kultúrnépe. A magyarok közvetlen rokonai, utódai, de valamilyen tévelygő eszme miatt, a románokat tartják a franciák a rokonaiknak. A románok a Balkán szülöttei, a magyarok meg a franciák ősi jogon rokonok. Nincs mit tenni, a franciák eltévelyedtek a történelem és nyelv útvesztőiben. Saját anyanyelvüket sem értik már. Szegény, szegény franciák. Azt sem tudják, mi az, hogy burkus. A gall kakas a jelvényük, mégis Rómából eredeztetik magukat. A galloknak meg végük. A gallok meg a magyarokból erednek, de ezt az igazságot már nem is akarják meghallani a franciák. A mai Bretagne lakói Walesből érkeztek oda, tehát nem róluk van szó. De Trianonért a franciák megfizetnek, mégpedig teljes és végleges kipusztulásukkal.

A román népesség egyik része délről vándorolt fel északra, Koszovó és Makedónia felől a Déli-Kárpátok felé. A török elnyomás és gyilkolás az emberiség legsötétebb lapjaira kívánkozik. Olyan volt a törökök behatolása Európába, mint egy fergeteg előre törése. A török elől menekültek a románok Magyarország felé, rengeteg szláv néppel együtt. Azután a befogadó ország testébe mártották tőrüket, kihasítva a magyar területből egy jó nagyot. Ilyen az emberi természet, hálátlan és gonosz. Pusztulásra ítéltetett.

A románok másik része északi eredetű, sok népből verbuválódott. A gótok, hunok, besenyők, gepidák, kelták, basztarnák, sziginnák, szkíták, jászok, roxolánok, szirákok és mások a mai Románia népeinek ősei. Ezek a népek magyarok és germánok voltak elsősorban, de nyelvüket vesztették, és románokká váltak..

A dák és római kontinuitás kiagyalói magyarok voltak. Csak a magyar árulók képesek ilyenre, mint a dákok és rómaiak, románok rokonságának hirdetése. Az árulók neve ismert. Románia zászlaja ma is a budapesti zászló változata, amit a magyar árulók találtak ki. De mi a kontinuitás feltétele? A gének lennének azok? Mert nagyon kell vigyázni azokkal a génekkel! Kezd nagyon fejletté válni a genetika. Meg lehet állapítani az emberekről valódi genetikai rokonságukat. A genetika állapította meg a magyarok legősibb európai mivoltát is.

Erdély 30.000 éve biztosan magyar nyelvű emberek által volt lakott. Abban az időben még nem léteztek sem az indoeurópaiak, sem mások, kizárólag csak a magyarok, az ősnép létezett, esetleges Homo erectus és Homo neanderthalensis csoportokkal. Úgy mondják jelentős nyelvészek, mintegy 15.000 éve (Kr.e. 13.000 év) kezdenek az ősnyelvről leválni az első olyan nyelvjárások, amelyek csírái lesznek a későbbi nyelvcsaládoknak. De a mai nyelvcsoportok és nyelvcsaládok csak nagyon hosszú fejlődés, mintegy tízezer év után, a 15.000 évhez képest, tehát Kr.e. 3.000 körül, kezdenek megjelenni. Mához képest a Kr.e. 3.000 év ötezer évnek számít. De csak néhány nyelvet ismerünk ebből a korból, ami azt is jelentheti, hogy már akkor is igen sok nyelv volt az emberek között, csak néhány bírt közülük írással. Sok mai nyelvcsoport, mint a latin, szláv, germán, török, ennél az időnél is sokkal fiatalabb.

A mai magyarok, mint régen is, rosszul politizálnak. Az oroszok kimentek az országból, de kötöttek egy titkos paktumot, amit az összeesküvés elméletek ismernek, egy budai villában. Itt írták alá a magyarok további alávetettségét. De az oroszok azt is mondták, hogy a magyarokat megvédik akaratuk ellenére is, atomfegyvereikkel. Talán az igazi, vérségi rokonságot is ismerik az oroszok a magyar és az orosz nyelv között, hogy ilyen vészjósló mondatokat üzent a távozó orosz hadsereg tábornoka, elsősorban a nem magyar világ felé?

Ma demokráciának nevezik a magyar rendszert, de sokan mondják, nincs demokrácia Magyarországon. Nem volt rendszerváltás sem. Ha lett volna, nem lehetne teljesen kifosztani a magyar népet, és mindenkit, aki magyar állampolgár. Ellenben Romániában van valamilyen demokrácia ténylegesen, igaz, az a demokrácia is sok sebből vérzik. A románokat nem lehet teljesen kifosztani. De erről a románok jogosultak véleményt mondani.

Hatalmas pénzeket vettek fel a mai kormányok. Ez a pénz eltűnt, nincs sehol. Azt mondják, hogy felélték a pénzt a magyarok. De a költségvetésben nem látszik ez a pénz, meg az életszínvonalban sem. Ilyesmit Romániában nem lehet megcsinálni, gondolom.

Magyarországnak olyan nagy az államadóssága, hogy félő, összeomlik az egész gazdaság. Romániának nincs államadóssága, amikor ezeket a sorokat írom.

2004. december 5-én népszavazás volt Magyarországon. A szocialista párt azért kampányolt, hogy a népszavazás ne engedje a külföldi magyaroknak megadni a magyar állampolgárságot. A jó magyar nép nem is adta meg ezt a jogot a külföldi magyaroknak. Érvénytelen lett a szavazás, mert a részvétel nem volt 50 %-os. Na, ezt is csak a magyarokkal lehet megcsinálni, senki mással a Föld kerekén. Gondolom, az összes közeli és távoli nép beleborzadt ebbe a népszavazásba. Egy nép megtagadja saját testvéreit. Ez a jövője a román identitástudatnak is? Lehetséges. Jobb lesz vigyázni a románoknak is, ha nem akarják megélni azt a szégyent, amit a kisebbségben lévő magyar érzelmű emberek átélnek, lassan több év óta.

A román zászló Budapest zászlaja. Az eredeti budapesti zászló színei a bíborvörös-arany-világoskék. Az első két szín adja Róma színeit is. Budapest színeit vitték Bukarestbe azok a magyarok, akik a román államot létrehozták, még 1849 körül. Így lett a piros-sárga-kék a románok nemzeti színe. De Moldva címere is magyar eszmeiségű és származású.

Bukarest útjai kitűnőek, a várost rendbe tették. Sokat beszélnek erről Budapesten. A magyar főváros útjai kátyusak, a város leromlott, szemetes, a lakosság menekül. A nemrégen 2,3 millió budapesti lakosból lassan 1,6 millió sem marad. Világvárosról beszélni ezzel a várossal kapcsolatban, ma már dőreség.

A román gazdaság messzebbről jön, mint a magyar, de gyorsabban halad. Arra is lehet számítani, még néhány év, és a románok életszínvonala magasabb lesz, mint a magyaroké.

Lehetne folytatni a sort még sokáig, de ennyi elég. Nem árt az okosabbtól tanulni, szegény magyarok. Nem is okosabbak, csupán nem engedik, hogy minden fontos pozícióba ellenségeik üljenek, akik kirabolhassák őket, akik természetesen nem a magyarok.

18. FEJEZET: DAHÁK HUN KIRÁLY

Közép-Ázsia történelme nem teljesen ismert, de a modern régészet, és a mai kutatók számtalan új és igazi tényt tártak fel, ezért azt nem lehet mondani, hogy Közép-Ázsia ismeretlen terület számunkra. Dahák nagy hun, vagyis magyar király Közép-Ázsiában. Turán és Irán közti testvérharcokban emelkedik ki neve, amit Zohák formában is írnak. Dahák király nagy hun uralkodó, a nevében a Dah a Daha, Daka népnevet testesíti meg. Az is tudni vélhető, hogy az Ak a szumerban Felső, a Dah-Ák névben a Dahák-Felsője értelmet láthatjuk. Ő Daha király. De a név nem indoeurópai, akik akkor még alig léteztek, hanem sokkal inkább magyar név.

Dahák neve még Zohák formájú is. Dajakku király is a Dahák névhez tartozik. Amikor a Da'A, vagy Daha nép Közép-Ázsiából Erdélybe vonul, akkor még a nyelvük egy magyar nyelvjárás volt. Ezt több későbbi tény is alátámasztja.

Mivel a Daka névből lehet levezetni a Dák népnevet, a Dahák hun királynév és a Dák népnév között összefüggésnek kell lennie.

Rendkívül fontos egy kiváló magyar kutató meglátása, aki Közép-Ázsia egyik neveként a Mat-Kush földrajzi nevet ismertette. A Mat Nagy értelmű, esetleg Föld, a Kush pedig a népet jelenti. Mat-Kush a Nagy-Kusok országa, vagy másképpen Földje a Kushoknak. Az akkádban is sok mat és matu szó földet, országot jelent. A magyarban a Ger-Matu (Gyarmat) jelentése: Gyerekeink Földje. Ez a Gyarmat, ami teljesen eltér a modern kori gyarmatosítás eszmeiségétől. A Mat-Kush ország ezért a magyarok és rokonaik területe volt, ahonnan a románok állítólagos indoeurópai ősei nem jöhettek Erdélybe.

Massza-Geta népnevünk Nagy-Heta értelmű, a görög ábécében nincs H betű, ezért gyakran a G betűt használták a magyar és más nyelvek H hangjának leírására. A Pszicho így hangzott: Hepszűhé, de ezt a hangalakot nem írták így le. A Massza-Heták Közép-Ázsia magyar hetái voltak, akik számtalan háborút viseltek idegen támadók elle. A földrajzi névanyag is eredendően ezért magyar nyelvű Közép-Ázsiában.

Egy szumer eposzban a király (Enmerkar és Aratta ura) azt mondja az irodalmi versszövegben a követére, hogy „da-ka”. Vagyis daka, dákó, mert elfelejti a király által megmondott szöveget. Ezért aztán Enmerkar kénytelen a szavakat agyagba dobni, hogy megmaradjanak teljes épségükben addig, amíg a követe a szomszéd királyhoz ér. Természetesen nem Enmerkar találta fel a szájból elhangzó szavak rögzítésének módszerét, hanem őt sok-sok tízezer évvel megelőző magyar nyelvű zsenik, akiknek a felirataira egyre gyakrabban rábukkannak a régészek, történészek.

Közép-Ázsia híres királya volt Bagzat, aminek a neve tipikus magyar név, és Nap-Fia, Naptól-Keletkező nevének értelme. A nagy Tolsztov ír Bagzat királyról, aki az iszlám hódítás előtt uralkodott Közép-Ázsiában. Bag a Nap, a Zat a Szat, a Kezdet, a Fia. A Szat-Szet és Zat-Zet is gyakori a magyar nyelvben, amely szavakat manapság képzőknek gondolnak a nyelvészek. Bag-Zat társa az Alj-Zat, Kar-Zat, Kör-Zet, Szer-Zet, és ezernyi más magyar szó, amelyekben a Zat/Zet szavakat már néha tényleg képzőként kell értelmezni. A Szat/Szet formákkal együtt.

Még sok adatunk van Turánról, ami tipikusan nagyon régi magyar területnek számít. A perzsa támadásokat a szkytha, vagy más seregek, gyakran hunok, súlyosan visszaverték, gyakran megtorolták. Kyrosz perzsa király seregeit szétvertük, őt is megölték őseink. Nagy Sándort egyedül a turáni magyarok verték meg. Erről a területről román ősök nem jöhettek.

19. FEJEZET: EURÓPA A DÁK IDŐKBEN

Csupán Dél-Kelet Európa területét fontos áttekinteni a dák kérdés ügyében, nem szükséges egész Európára kitekinteni. Annál is inkább, mert Trajanus (Tarjánus) háborúi éppen a dákok ellen zajlottak, nem éppen a rokoni szálak erősítése miatt. Inkább a dákok teljes kiirtásának szándéka vezette a római légiókat Dákföldre, amit meg is cselekedtek.

A rómaiak mesterei voltak a népek kiirtásának. Karthágó népe teljesen megsemmisült a III. pun háborúban. Caesar kiirtotta az összes belga férfit, amin maga is megdöbbent. Ezért elrendelte, hogy a nagyon hős belga nép maradjon fenn, a gyerekek érjék el a 20 éves kort, így a belga nép megmenekült a teljes kipusztulástól. Angliában a rómaiak emberi ésszel fel sem fogható vérengzéseket műveltek. Más törzseket, népeket a folyamatos támadásoknak tették ki, haderejüket megsemmisítve. Hány város védekező lakosságát irtották ki, vagy adták el rabszolgának, arról nem ismerünk egy összefoglalást sem. Jeruzsálem elpusztítása sem volt éppen a római dicsőség csúcsa. A dákok kiirtása a rómaiak szemében csak egy kisebb konfliktusnak számított. Ezért sem érthető a mai románok római imádata, mert ha lenne közük a dákokhoz, akkor a rómaiak éppen őket, őseiket irtották ki a földről, de örökre.

A Balkán, nevének jelentése Nagy-Kán, és nem török név, már a legősibb időktől kezdve magyaroktól, vagy magyar rokonságú népektől volt lakott. Írásos feljegyzéseket még nem ismerünk, mint a Kárpát-medence legalább 30-36.000 éves magyar írásait, de a régészeti felfedezések jó része is bizonyítéknak számíthat.

A Várnai aranykincsek egészen biztosan magyarok kincsei, Kr.e. 4.000 tájáról. A Tripolje-Kukutyin népesség biztosan magyar jellegű volt, aminek sok bizonyítéka van. Nem csupán a képzőművészeti remekművek magyar jellegűek, hanem sok minden más is. A települések 70-80 évenkénti betemetése adja meg az igazi kulcsot. A magyar csillagászatról van szó, ami már legalább 12.000 évnél régebben felfedezte a precessziót, és a 70 (72) évente való 1 fokos elmozdulást. A régészet bámulatos pontossággal határozta meg a 70-80 évet, ami a precesszióhoz tartozik. A történészek viszont nem csillagászok, és csak ritka esetben ismernek fel a történelemben csillagászati titkokat.

Trákiában eredetileg magyarok éltek. Nyelvük fejlődött, és átalakult indoeurópai nyelvvé. A hírneves Lykurgosz király még magyar volt, Lyk Farkas, Urgosz Ember. Nagyjából Kr.e. 800 körülre teszik uralkodását, ami valószínűleg sokkal régebbi volt. Spárta alapítója is Lykurgosz, akinek a törvényei alapján éltek a spártaiak (szapártaiak). A Lyk Lukia nevéből ered, ahol magyarok éltek, és egyik totemünk a Farkas volt, amit a hunok is viseltek, meg az etruszkok is. Róma farkas jelképe az etruszk-magyar alapítóktól ered. Az Urgosz név valójában nem Ember értelmű, hanem Magyar. Uruk szumer város neve volt még Unug és Urog, az Urgosz, vagy más helyeken Urogosz név nem más, mint Urog (Urog-osz) neve, ami bizony magyart jelent, az Uher, Ugor, Ugrán (Ukrán) és más névalakok mellett. Az Ugor népnév éppen azt akarja bizonyítani, hogy a „Magyarok” (királyaik rangneve, Nap) a szumerokkal azonosak, azonban a magam elképzelése szerint a szumerok csak magyar eredetűek, az igazi magyarok azonban akár 200.000 éves eredetűek. Amit természetesen írásaink bizonyítanak.

Nehezen lehet leásni a Balkán területén Kr.e. több ezer évre, de a feljegyzések szerint az egész Balkán egykor Paionia nevű volt, Sztrabón közlése szerint. A Paionok teljesen biztosan magyarok, vagyis a trójai türjének, vagy tarjánok népéhez tartoztak. Erről görög írások adnak bizonyítékokat. Sok tucat görög szerző a magyarokat módszeresen Paion néven nevezi, sok száz éven keresztül. Tyrhénosz királyfi története is erről szól, valamint Dárius király hadjáratának bevezető része, amikor egyes paionokat összefogdos, és Perzsiába deportálja őket, dicsekvésük miatt. A Pa-Ion szó lehet Fa-Lakó értelmű, ami a Világfán Lakó magyarokra vonatkozhat. A latin Paeonia országnév azonos a Paion (Pa-Ion) névvel.

Az egész Balkán, vagy Paionia, egykor magyar jellegű népek által volt lakott. Nyugaton az Illyr és Pannon törzsek éltek, akik biztosan magyar jellegű nyelveken beszéltek. Keleten a Trákok a tarjánok, másként trójaiak közvetlen rokonai voltak. Prátzki István nagyon fontos írásokat közöl a Balkán régi népeiről.

Északabbra éltek a Geták. Őket magyaroknak kell tekinteni, mert ők voltak a Heták, a hetu-magorok, de a görögök a H jellel nagy gondban voltak, mert ilyen jelük, betűjük nem volt. Ezért helyette a G betűt használták. A getákról sok irodalmi feljegyzés szól. Külön ki lehet emelni Iordanesz: Gethica című művét, ami valójában rólunk, Hetákról szól, amit erősen kevernek a történészek a Gót népnévvel.

A Geta-Heta és Gót-Gaut rokonság egyértelmű, mivel minden indoeurópai mai nép a régebbi magyar népektől származik. A preindoeurópaiaktól, akiknek többsége mi lennénk.

Kelet-Európa földrajzi névanyaga alapvetően magyar nyelvű. Minket nem kell szumernak nevezni, mint azt jeles orosz nyelvészek teszik, mert mi hoztuk létre Európából Szumert, és nem Szumer hozta létre a nagy magyar európai civilizációkat. Atlantiszt, a Tündér királyságokat, Kárpátiát, és még sok országot.

Mivel sem Közép-Ázsiában, sem Európában, a mai román nyelvű népnek semmilyen rokona nem létezik, azt kell gondolni, hogy azoknak a kutatóknak van igaza, akik a románokat, ruménokat a mai Albánia melletti Aromun nyelvű emberektől származtatják. De miért baj az igazság a román történészek számára? Fel nem lehet fogni, hacsak a háttérben nem teljesen jellemes gondolatok fogalmazódtak meg egyes politikai erők elképzeléseiben. Ha azonban tudatosan megmásítják az igazságot, akkor mire számíthatnak Isten Országában? Ha egy teljes nép nem mond igazat, attól még Isten mindent tud, és a hamisításért mindenkinek megfizet.

20. FEJEZET: A DÁK KÉRDÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

Dákok, vagy dakák voltak, rátarti dákók vagy dukák, esetleg dugók, sajnos mára eltűntek az életből. Vagy mégis a székelyek azonosak a dákokkal, mivel a székelyek szkíták, a dahák szintén szkíták, pontosabban szkűtha nép volt? A szikulok, akik Szicília nevét adták, a székelyek fontos testvérei. Szik Ul azt jelenti, Nap Fia. De sem a székelyek nem törődnek a szikulokkal, sem a szikulok a székelyekkel. Pedig a szikulok vándorlását Egyiptomig Dél-Itáliáig, majd onnan Szicíliáig, eléggé pontosan ismerjük. Legalább a szicíliaiak kapnák fel a fejüket a megtalált testvérek miatt. Vagy a gén és a vér már nem számít, csak az előre rohanó nyelv és a gazdasági érdek? Ma olaszul beszélnek a szikulok, de azért ősi testvéreikre vethetnének néhány pillantást. Vagy már náluk sem számít a vér szava, megtagadják testvéreiket, mint a magyarok oly sok testvérnépüket? Nem is tudom, a Cosa Nostra rendelkezik-e szikul tudattal? Nem is akarom megtudni, de az is biztos, a rendes emberek és a maffiózók is lehetnek hazafiak. Vagy rosszul gondolom?

A Dakák lehetnek Dahák és Dacosak is, esetleg Dácsák is (hét végi nyaraló ház oroszul), nehezen fogjuk kikérdezni őket, ők maguk mit gondoltak népnevükről. A Da’A a Daha régi alakja, a Dácsa az oroszoknál nyaralóház. A dákok azonban mégsem nyaralóházak, de a Dácsia és Dácsa ettől függetlenül hasonló alakilag.

Van húsz-harminc dák szó, vagy valamivel több, csak az a baj a románok szemszögéből, hogy ezek magyar szavak. Eszerint a dákok egy magyar nép volt, harcuk Rómával elbukott. Ezekből a tényekből kellett megkreálni a dáko-román elméletet és ezt az elméletet elterjeszteni a világban. A dákok románosítása után nagyobb eséllyel lehetett nekifogni Erdély Romániához való csatolásához. Amihez kellet Nyugat-Európa magyar eredetű népeinek árulása is.

Ámulatra méltó a románság teljesítménye, amit végbevittek a dákokkal és az egész történelemmel kapcsolatban. Elhitették a világgal, a magyar nyelvű dákok és a többi egykori magyar törzs jó része valójában a románok ősei, maguk is románok. A rómaiak ezeket a valójában román dákokat elrómaisították, akik aztán román öntudattal élték túl a rengeteg háborút. Hatalmas népek tűntek el a térségben, de a kitartó románok túlélték a történelem viharait. Így kell ezt csinálni! A románok minden népnek példát mutatnak, hogyan legyen egy nép sikeres. A balkáni származást, ahol jelenleg is sok aromun él, egyszerűen lenullázzák és politikai támadásnak minősítik a románok római származása ellen.

Az őskori és ókori világ viszonyait általában nem ismerik az emberek. A görög és római kultúrát preferálják, a magyar, kelta, germán világot barbárnak állítják be. Ebbe a korba tartozik a dákok viszonylag rövid története is. Pedig éppen fordított a fejlettség mértéke. A rabszolgaság rettenete Hellászt és Rómát igázta le, a szabad népeket nem. A szabad népek voltak fejlettebb társadalomban, a rabszolgatartók meg az alja társadalomban. Róma az alja népek táborába tartozik, a görögök egy részével együtt.

Az emberiség egy tőről származik és szorosan testvér egymással minden nép. Ha fajunk kétszázezer éves, akkor összesen 6.000 emberi nemzedék élt eddig a Földön. Ennyi nemzedék egy faj életében szinte semmi. Ha az emberiség kétmillió éves, akkor 60.000 nemzedékkel lehetne számolni. Ez sem sok egy faj életében.

Sokáig emberi fajunk nem ismerte a fegyvereket. Atlantisz hármas védőművei azért épülhettek, mert az atlantisziak ellenségtől tartottak. Tehát akkor már volt háború, volt harc. A fegyverek feltalálása abban az időben történt. Azt a románok is tudják, Atlantisz nyugati magyar bástya volt. Hatalma messze keletre is kiterjedt, ahol az atlantisziakkal rokon nyelveket beszélő emberek éltek. De ez a Kelet Közép-Ázsiánál is messzebb volt, kelettre.

Sok-sok évezred során az emberek egymást gyilkolták. A másik kirablása és megölése jövedelmező foglalkozás volt egyes népek számára. De manapság már olyan fegyverek léteznek, amelyek az egész emberiséget kipusztíthatják. Nem lehet tovább játszani a fegyverekkel, egymás öldöklésével. Az emberek egy kicsit magasabb szintre emelkedtek, úgy általánosan, az egész emberiséget beleértve.

Európában a béke és a gyors fejlődés ideje jöhet el, de vannak hatalmak, amelyek megint a rabszolgaságot erőltetik az európaiakra. Sikerül-e nekik szándékuk megvalósítása, vagy nem? Ez a jövő titka. Vigyázni kell a szabadságra, mert a szabadság Isten akarata, a rabszolgaság a Sátán, vagyis az Antikrisztus förmedvénye. A játszma nem babra megy, hanem az emberiség sorsa a tét..

Mindenkinek tudnia kellene, honnan jött és hová tart. A jövő a Világegyetemben való elterjedést ígéri. De ez hazug alapokról nem következhet be. Mert van Valaki, aki mindent tud, és cselekszik is. Nem kell hinni benne, csak tudni kell, hogy van.

A dákok mindenképpen a rabszolgatartók ellen harcoltak. Elbuktak, de harcuk igazságos volt. Rabló hadjárataikat nem szabad dicsőíteni, mert egyszerűen más emberek kirablása azonos volt a rómaiak rablásaival. Győztek a rabszolgatartók, elbuktak a szabadság harcosai. Nem kellene dörgölőzni a rabszolgatartókhoz, bár Rómát sikerült szétverni, nekünk, magyaroknak, és a rabszolgaságot egy időre a pokolba küldeni. A mai Róma már jobb Róma, mint a köztársaság és császárság Rómája.

Nem akarhatjuk, hogy az emberiség egy halvány nyomot sem hagyó jelensége lenne a Galaktikának. Ha nincsenek magyarok, nincsen emberiség sem. Ha az Első Emberek eltűnnek, eltűnnek a többiek is. Ha Isten saját nyelve eltűnik, eltűnik az összes többi is. Elbukik az emberiség, ha elbuknak a magyarok. Ezért segíteni kellene a magyaroknak, nem pusztítani őket. Mindenki saját, jól felfogott érdekében. Ez nem fenyegetés, ez csak az igazság, és az emberiség jövője.

Az eddig feltárt dák tényanyag, amelyet sikerült feltárni, egy gazdag kultúra és nyelv halvány lenyomata. Kétségtelenül a dákok nyelve magyar nyelv, vagy nyelvjárás volt. Mivel tűzzel-vassal pusztítják az ókori szerzők állításait, ami szerint az Alpoktól Koreáig magyarok lakták az Óvilágot, egy mai magyar szinte megretten, amikor azt mondják neki, az ősei hatalmas és dicső nép voltak. A dákok sem ragadhatók ki Közép-Ázsia magyar nyelvű népei sorából. A mai román történészeknek, általában, meg fogalma sincs a magyar őstörténetről. A magyarországi hivatalos történészeknek sem, akik inkább rombolják a magyar történelmet, minthogy feltárnák az igazságot.

Az emberiség egy tőről fakad, a magyar tőről Az emberiség minden népe, törzse, ága szorosan testvér egymással, ami sokaknak nem tetszik. Nehezebb kifosztani lelkileg egy testvéri népet, mint egy idegent, a lelkiismeret megszólal az ilyen esetekben. Ha mindenki testvér, akkor meg nem lehet senkit sem kifosztani, ami a nagy kifosztók érdekei ellen van. A magyarok meg ráadásul az emberiség atyanépe, az atyát meg végképp nem lehet kifosztani. Ennek ellenére évszázadok óta a magyarokat rabolják ki a legjobban, minden népek közül.

De mi lesz akkor, ha Isten összevonja szemöldökét? És mi lesz akkor, amikor a hun csillaghajók megjönnek a világűrből? A hun csillaghajók 2005 táján indultak el egy nagyon messzire lévő térségből.

Európában és a Földön a béke évezredei következhetnek el, az emberiség kiléphet a világűrbe. Talán a halhatatlanság is az emberiség birtokába jut, sok csillagrendszerrel együtt. De csak a magyar nyelv segítségével mehet ez a sok csoda végbe. Az ellenség mindent megtesz, hogy a folyamatok ne menjenek végbe.

A dákok magyar nyelvének románosítása nem egyedi jelenség. Tucatjával sorolhatjuk fel a magyar nyelv eltiprását más időben és más területeken is. Isten nyelvének eltiprása egy nagy közösségi játékká fejlődött az ókorban. Igen sok magyar nyelvű nép tűnt el, amelyek viszont megmaradtak, azok közül sokan nyelvet váltottak. Ma már csak néhány magyar nyelvű nép él, a magyar, a székely, a palóc, a csangu és a kabar. Néha olyan népekről is szólnak híradások, akik a magyarhoz nagyon közeli nyelvjárást beszélnek, de amely híradásokat a média kinevezett emberei nagy gyakorlattal tüntetnek el a süllyesztőbe.

A nyelvhamisítás tudománya egyetemi tanszékek felállítását követeli. De kit érdekel a nyelvhamisítás, amikor egész Európa fogságában vergődik? Nincs ereje Európának az igazsággal szembe nézni. Nem tudom elgondolni sem, mi lesz a hazug elméletek sorsa? Csak az biztos, hogy Európa sok kultúrájú népe a hazugság fogságában vergődik.

A dákok története és nyelve csak egy kis mozzanata az emberiség életének, és a mai európai nyelvi kutatásoknak. A dákok a magyarok egyik ága voltak, nem gondolhatjuk őket a mai székelyekkel azonosnak. Seregeik gyengébbek voltak a római seregeknél, ezért elbuktak, a többség elmenekült, vagy meghalt, sokan a rómaiak fogságába kerültek. Történetük érdekes, sok rejtélyt tartalmaz, ami a dákok további kutatására buzdítson mindenkit. Különösen azokat a kutatókat serkentse a dakák története, akik ismerik a magyar – indoeurópai leszármazás legfontosabb mozzanatait, nyelvi törvényeit. Akiket érdekel az emberiség valódi története, és nem az újkori megmondók által előterjesztett hamis elképzelések alapján akarják őseink igazi történetét kutatni, azok a történészek kezdjék meg a történelmet a magyar nyelv és magyar szempontok alapján feltárni.

Nincs semmilyen haragom, ellenvetésem a román szerzők iránt, akik nem írtak igazat, és ma is meghamisítanak mindent, ami a magyar nyelvvel kapcsolatos Romániában. Isten mindenkinek megfizeti, ami jár neki.

Mit fognak kezdeni az európai nyelvészek az ezernyi és ezernyi félrevezetéssel, egész nemzetek elbutításával, amikor megjelennek a Föld egén a hun csillaghajók? Amikor a hun csillaghajók keresni fogják a magyarok országait, akkor mit fognak mondani a politikusok? Jobb nem tudni róla.

 

(1. oldal / 3)
Megjelent: 5390 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. Október 25., Kedd 11:44

Hozzászólások  

 
szikulusz
#3 trakszikulusz 2017-10-19 20:24
books.google.ro/.../

elfelejtettem az utolso linket az elobb
Idézet
 
 
szikulusz
#2 turk=trakszikulusz 2017-10-19 19:37
www.youtube.com/.../
a 2ik pont.
szkitia.ingyenblog.hu/ostortenet-matatasokvarialasok.blog
Robert Latham a 19ik szazadba azt feltetelezte hogy a dak decsebal az a turk disabulos [aik szazad]
books.google.ro/.../
books.google.ro/.../

122ik oldal Latham beszede ahol monda johu Atilla Decebal kiralysaganak a restauratorja volt stb [alol balrol angolul ]
Idézet
 
 
nagy lajos
#1 belgiumAndennenagy lajos 2016-12-25 21:31
amit (a sok közül) én szeretnék megtudni, hogyha pl-ul a mai Kolozsvárunkat eredetileg a dákok egy Napocska-nak nevezték, akkor az a latin nyelven, betuzeten keresztül hogyan maradt volna ránk ?

lehetséges lenne az, hogy a ránkmaradt Napoca lenne az ?
szeretettel, L
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 206 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Serbia 1.1%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4.4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.4%Australia 0.4%
Ukraine 2.8%France 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.3%
Sweden 2.4%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.2%
Slovakia 2.1%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 3
This Week: 1517
Last Week: 4290
This Month: 15225
Last Month: 19077
Total: 1942390

Belépés