Print this page
2017 január 25, szerda

Dél királysága. Titokzatos ősi szigetek

Szerző: Péterfai János István

Számtalan ősi titokzatos szigetről van tudomásunk, amelyek emléke különböző népek szóbeli örökségében és mitológiáiban maradt fenn. Nem alábecsülve a mitológiákban a törzsi ősök származásának fontosságát, egyes hősök tevékenységének leírását, az érdekes és lenyűgöző történeteket, mégis ki kell emelni néhány kiemelkedően fontos, folyton visszatérő motívumot e szellemi kincsekből.

Ilyen motívum az özönvíz, az emberiség születése, a kultúrateremtő istenek tevékenysége, vagy éppen a rejtélyes szigetek szerepeltetése a mítoszokban, mondákban, legendákban. A szigetek holléte is eltűnt a feledés homályában, de teljesen biztosra vehető, valójában a legtöbb hagyomány konkrét, létező eseményekről és földrajzi helyekről beszél.

Keretes

Hírneves eltűnt szigetek

Minden szigetek legnevesebbje, azt gondolhatjuk, Atlantisz. Ráadásul Atlantisz nem is volt eredetileg sziget, de fennállása egy szakaszában kétségtelenül elöntötte a tenger a körülötte lévő területet. Aztán magát a várost is.

Ys szigete is régi, mint Mu, amit a Csendes-óceánba képzelnek általában. Zipangu messze keleten van, Ortügia meg úszó sziget volt, belőle lett Délosz szigete. De hol volt Dél szigete, amelyen Dél Királysága virágzott? Fogalma sincs senkinek, de mi most megtaláljuk, ha tudjuk.

A szigetek csábítása

A szigetek ősidők óta vonzották elődeinket. A vándorló csoportoknak útját állta a tenger, de őseink tovább akartak jutni. Csónakot vagy tutajt készítettek, majd átkeltek a vízen. Flores szigetére a Homo floresiensis 800.000 éve hatolt be. Mivel Florest mélytenger választja el környezetétől, ezért kizárólag vízi alkalmatosságon kelhetett át Homo erectus ősünk, mégpedig Sumbawa, vagy Sumba irányából. Az elmúlt évezredek alatt termetük 100 cm körülre csökkent, majd kb. 15.000 éve kihaltak. Reménykedjünk, hátha élnek még valahol a környező esőerdőkben.

Hajózni tehát a Felegyenesedett ember (Homo erectus) biztosan tudott már legalább 800.000 éve. Ennek a ténynek függvényében felettébb furcsa, hogy a Földközi-tenger nagyobb szigeteire a modern ember, vagyis a mi fajunk, csak mintegy 8.000 éve tudott behatolni. Rögtön ki is irtotta a törpe elefántokat és az óriás patkányokat. Szicília félelmetes kyklopszainak meséje a szegény törpe elefántok fennmaradt koponyáinak látványából fakadt. A kicsi elefántokat őseink nem kímélték meg, hanem az utolsó szálig legyilkolták. Talán majd a génmérnökök segítségével újra éleszthetjük a törpe elefántokat, hogy szaladgálhassanak gyerekeinkkel az udvarokban. Elvégre egy törpe elefánt nem nagyobb, mint egy hattyú, továbbá rendkívül okos.

A szigetek kihívást is jelentenek. Le kell küzdeni a tenger hullámzását, ha földjükre akarunk lépni. Azután a szigeteken titokzatos lények élhetnek, mint King Kong. A csillagok is szigetek, csak a tenger helyett az űr választja el őket egymástól. Van olyan ember, akit nem vonz a csillagok látványa?

Szigeteken lévő őshazák

A kelta hagyományokban igen gyakran szerepel a titokzatos Dél-sziget, mint a kelták vágyott, de a múltba veszett tündöklő földje. Sok kelta király célja volt az egykori Dél-sziget rendjének és gazdagságának a visszaállítása. A Brit-szigeteken létrejött kelta királyságokról fennmaradt írásokban a Dél-sziget nagyjából az Éden, a Paradicsom, a Mennyország földje.

Az Ígéret Földje is hasonló vonásokkal rendelkezik, mint Dél-sziget. A vándorló héberek az elveszett őshazát, a Paradicsomot keresik. Az aztékok Anahuac országa az ő ígéret földjük, ami a „körforgás közepe", Peter Lemesurier szerint. Még sok nép hagyományaiban szerepel az Ígéret Földje. Azt nem lehet kijelenteni, hogy a két terület azonos volt, mert további bizonyítékok szükségesek az azonosság eldöntéséhez. Úgy tűnik, hogy a magyarok, a kelták és a héberek tudnak a legtöbbet Dél-szigetről.

Frank Joseph írja, a gallok úgy hitték, hogy ősi uralkodó rétegük a pompázatos Üvegtornyok szigetéről érkezett, amely természeti katasztrófa miatt tűnt el. Timogenész szerint, aki I. századi görög szerző, a barbárok ősei egy elveszett Atlanti-óceánban fekvő szigetről érkeztek Nyugat-Európába. Porto városából hatoltak Franciaország felé, ahol találkoztak a gallok első törzsfőivel. Ez a mese félig igaz, csak értelmezni kell, és behelyezni a visszavetített valódi földrajzi körülmények közé.

Dél-sziget párja a Szép-sziget. A két sziget gyakorlatilag azonos területet jelöl, de a sok évezred alatt, ami Szép-sziget pusztulása óta eltelt, az illető népek körében sok monda, mese, kitaláció kelt lábra az egykori létező királyságról.

Dél Királysága

Ha nem kutatnák az őstörténelmet a nyugati kultúra kutatói, akkor nem is találhatnánk meg soha Dél Királyságát. De szerencsére mai korunkra jellemző a tudásvágy, sokan szeretnék megtalálni a régi nagy kérdésekre a válaszokat.

Graham Hancock vizsgálja a Ta-Neteru országról meglévő írásokat. Arra jut, hogy Ta-Neteru országról az egyiptomiak azt gondolták, hogy valós, földi hely, tengereken és óceánokon túl fekszik. Ta-Neteru jelentése az „Istenek Tája".

E. A. Wallis Budge kiváló egyiptológus. Ő írja azt, hogy a mitikus paradicsom, az „áldottak lakhelye", egy „nagy kiterjedésű vízen túl" elhelyezkedő terület. Ez a terület Dél-sziget. „Az egyiptomiak úgy hitték, hogy ezt a földet csak hajóval lehet elérni ..."

Akik eljutottak oda, egy varázslatos kertben találták magukat, mely kanálisokkal összekötött szigetekből állt, amelyekben folyóvíz volt, aminek következtében a szigetek mindig zöldek és termékenyek voltak.

Talán innen származott Ozirisz, a földművelés bevezetője, akit úgy is neveztek, „ a déli föld ura"? Innen kelt át az íbiszmaszkos Toth, hogy elhozza a csillagászat és földmérés felmérhetetlen ajándékait Egyiptomba?

Egyiptomból nézve Dél-sziget keletre volt, az óceánon túl. Az Indiai-óceánon, és nem az Atlanti-óceánon túl. Szigetekből állt, amelyeket édes vizű folyók, csatornák öveztek körbe. Maldíve-szigetek, Seychelles-szigetek, Comore-szigetek, nézzük végig az egész térséget. Egyik szigetcsoport körül sincs édes víz, csak sós víz. De Sumer, vagyis Szumer, minden feltételnek megfelel.

Szigetekből áll, a szigeteket csatornák övezik, a szigetek mindig zöldek és termékenyek. Ez a vidék az ősi kert, a búza öt könyök magasságúra nőtt, ebből a kalászok két könyök hosszúak voltak, az árpa hét könyök magasságra nőtt, ebből a kalászok három könyök hosszúságot értek el.

Ebbe a csodálatos országba a legjobb embereket is elvitték Egyiptomból. Más forrásból tudható, hogy az egyetemistákat, amikor végeztek tanulmányaikkal, a fáraó jutalomból Sumerba küldte, tanulmányútra. Azt ma már tudjuk, hogy Egyiptomban legalább kilenc egyetem működött, és Sumer sem volt szegény egyetemekben. Vajon milyen nyelven beszéltek az egyiptomi ifjak, amikor megérkeztek a királyi hajókon Sumerba?

Dél-országa Sumer, ez nyilvánvaló. Pedig a szó nem országnév, hanem világtáj jelentésű. Szumer egyszerűen dél, ahol a Szem Úr, a Nap hatalma kiteljesedik, mert annyira ontja a sugarait. A Szem a Nap, országa Dél, és Dél Királysága, tehát a vágyott csodálatos föld nem más, mint Sumer, ami Délt jelent.

Talán az óceánból érkező barbárok, atlantisziak is a sumeroktól erednek? Csak a későbbi szerzők összekeverték az óceánokat, mert nem is volt világosan akkoriban elválasztva a három óceán egymástól. Csak egyszerűen óceánnak nevezték a nagy vizeket, amelyek a szárazföldeket körbe ölelték.

Keretes

Az egykori szigetek emléke munkál bennünk akkor is, amikor arborétumokat hozunk létre? Az Állatkert Üvegháza, vagy a Füvészkert is Szép-sziget emléke? Amikor a Duna partjára pálmafákat helyeznek ki, akkor Dél-sziget emlékét jelenítjük meg? Vagy amikor lakásunkban zöld növényeket ápolunk, köztük pálmákkal, délszaki növényekkel, akkor otthonunkban adózunk őseink emlékének? Vagy csak egyszerűen az őshaza sok éve az, ami a génjeinkbe ivódott?

Keretes

A mai turisták, ellenállhatatlan hívásnak engedelmeskedve, elindulnak a trópusokra, gyönyörű világokat látni. A Nyugat-Indiák, Óceánia szigetei, Kanári-szigetek és ezer más sziget hívja őket. Talán arra is gondolnak, hogy itthon is léteznek csodálatos szigetek. Igaz, nem olyanok, mint Jáva, ahol Borobudur templomában megcsodálhatjuk a száznyolc sztúpát. De azért szépséges szigetek, nagy folyóink vizeitől átölelve. Mint a szépséges Margit-sziget.

A dolgozat a szerző lapján is megtekinthető: