Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2020Sep28

A Semir Osmanagic piramiskutató által 2005 óta feltárt régészeti terület legjobban a magyarokat vonzza. Bizonyára nem véletlenül. Radics Géza, a magyar történelem kutatója 2011-benjárt a boszniai helyszínen. Levélben értesített arról, hogy a Nap piramishoz vezető alagútban egy tájékoztatás olvasható, mely szerint régi angol runák láthatók a kövekbe vésve és kérte, hogy mondjak-írjak erről véleményt.
Kategória: Friedrich Klára
2012. Február 29., Szerda 05:54

Az újkőkori, avagy „dunai” írásbeliség

Míg hazánkban az akadémikusok agyonhallgatják az Erdélyben talált újkőkor végéről származó írásos emlékeket, addig keleti szomszédunkban komoly szakmai konferenciákon ismertetik a nemzetközi kutatás új eredményeit. A teljesség igénye nélkül bemutatjuk, hogy mit gondol néhány szakértő a vincsa vagy a „dunai” írásról. 
Kategória: Régészet
2012. Február 27., Hétfő 13:04

Vörös vihar Théba felett

A hazai sajtó új ellenszenzációját a Magyar Hírlap július 16-i számában így fogalmazta meg: Nem királysírt fedeztek fel a magyarok Egyiptomban? A cím kissé meglepett és azonnal két kérdés ötlött az agyamba. Először az, hogy a kérdőjel helyett miért nem használtak felkiáltó jelet. A másik pedig az, hogy vajon a román sajtó tudta volna-e másként fogalmazni ugyanezt? Igen, a fenti cikkből és a vezényszóra beinduló ellentámadásból egyértelműen megtudhattuk, hogy a magyarokkal ismét baj van. 
Kategória: Régészet
2012. Február 02., Csütörtök 00:54

Szaszanida ezüst a szkíták kincse?

Hiába a pártus-szkíták magas szintű szervezettsége és ipara, a korszak fellelt régészeti emlékei bizony gyakran más népek múltját "gazdagítják". Hála Kuliffay Hanna jó szemének és történelmi ismereteinek, egy washingtoni kiállítás kapcsán újból módunk van elgondolkodni, hogy a szkíta kor emlékei miért szasszanida emlékekként kerülnek bemutatásra.
Kategória: Művészetünk
2012. Január 24., Kedd 07:05

Ősi erdélyi leletek

A Kárpátok magaslatai szinte ontják magukból az ősi fémeket, melyek már a korai közösségek számára is fontos alapanyagnak számítottak. A román régészek a tavalyi évben Csíkpálfalva mellett végeztek ásatásokat, ahol késő-újkőkori leleteket találtak. A székely falu mellett edényeket, agyagszobrokat találtak, sőt még egy nagy tűzhely nyoma is előbukkant a föld alól.
Kategória: Régészet
2012. Január 20., Péntek 16:37

Miért hallgat a tudomány?

Az egyik külföldi fórumot olvasgatva egy csodálkozó hozzászólást találtam. Szerzője nemrégiben belefutott egy számára megmegyarázhatatlan dologba, és nem érti, hogy miért hallgat erről, és hasonló esetekről a tudomány, a tömegtájékoztatás.
Kategória: Magyarázatra vár
2012. Január 07., Szombat 08:14

A Tiszántúl uralmi központja

Szinte az egész történelmünk folyamán végigkövethetjük azt, hogy a Tiszántúl egyes régiói különös jelentőséggel bírtak, hiszen már a 449-ben Attilához látogató Priszkosz rétort is ott fogadhatták a hunok. további segítséget nyújtanak a régészeti leletek, melyek ismét azt valószínűsítik: a termékeny keleti terület akár egy főkirályi udvart is képes volt ellátni.
Kategória: Régészet
2011. December 16., Péntek 00:58

Sumérok magyar földön

Szerkesztő előjegyzete: A SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN Fehér Jenő Mátyás és Fehér Anna, a "MAGYAR ŐSKUTATÁS", Buenos Aires, 1972, "SUMÉR KÖNYVEK", három részből álló kiadása. A Bevezető és Előszó Fehér Anna fogalmazása; az I. rész, Jáki Gábor, TORMA ZSÓFIA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA, című dolgozata; a II. rész, Torma Zsófia, SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN - Foyta István fordítása; a III. rész, Jáki Gábor, SUMÉROK MAGYAR FÖLDÖN című dolgozata. * * * SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN HARMADIK RÉSZ SUMÉROK MAGYAR FÖLDÖN Jáki Gábor AMI AZÓTA TÖRTÉNT TORMA ZSÓFIA munkája halála után többet foglalkoztatta és foglalkoztatja a sumeológiát, mint életében. "Ami azután történt", hogy a nagy magyar jövőbelátó régésznő örökre elpihent, kidomborította munkája jelentőségét és főként gyűjteményének felmérhetetlen értékét.
2011. December 14., Szerda 22:42

Elhallgatott nyelvemlékeink

1924-ben egy francia falu, Glozel közelében Claude Fradin parasztgazda és a fia földjüket szántották, miközben az egyik tehén alatt hirtelen megnyílt a föld és egy mély gödörbe zuhant. Ebben az üregben olyan írással ellátott és rajzokkal díszített csontokat, köveket, agyagtáblákat és urnákat találtak, melyekre az ősi magyar írás betűihez nagymértékben hasonlító írásjeleket róttak. A leleteket vizsgáló szakértők az edények jellegzetességei, a rajzok, valamint a használati eszközök, csontszerszámok, kőpengék alapján megállapították, hogy ezek a tárgyak az őskőkorszak végéből, Kr.e. 14000-9500 év közötti időszakból származnak. 
Kategória: Anyanyelvünk
2011. November 25., Péntek 20:36

Letűnt civilizációk emlékei

Mai ismereteink szerint kb. 8 millió évvel ezelőtt jelent meg az emberfélék azon faja, akik már különböző eszközöket is használtak. A ma élő ember ősének a megjelenése kb. 500 ezer évvel ezelőttre tehető, s bár jóval fejlettebb volt elődeinél mégis egészen az újkőkorszak végéig, kb. Kr.e. 4500-ig kőeszközöket használt.
Kategória: Rejtélyek

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.6%Austria 1.3%
Romania 5.2%Canada 1.1%
United States 4.1%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.7%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Serbia 1.3%Italy 0.1%
Norway 1.3%Poland 0.1%

Today: 372
This Week: 372
Last Week: 4713
This Month: 17019
Last Month: 17398
Total: 2478039

Belépés