Print this page
2008 október 02, csütörtök

A Sínai hegy titka

Szerző: Ismeretlen

Azonban egyre többen vetik fel a kérdést, hogy valóban ez a Sínai hegy? Ugyanis a sumer leírások, majd az arra épülő Biblia sem így írja le környéket, mintha ez nem az a hegy lenne. Csak kevesen tudják megkérdőjelezni a bemutatott hegy valódiságát, hiszen ahhoz eredetiben kell olvasni a sumer leleteket, vagy a Bibliát, hiszen fordításkor, átíráskor mindig torzul az információ.

Az ősi történelem kiemelt helye a Sínai hegy

A sumer leírások ezt a helyet „Az Istenek Hegyének” nevezték, ezt átvették a sumeroktól a ciaiak, az asszírok, és az egyiptomiak.

Gilgames, Uruk város királya, aki a halhatatlanságot kereste, miután nem járt szerencsével az űrrepülőtérnél, mely a cédruserdő mellett volt található, a mai Baalbek helyén, második próbálkozása ide vezetett a Sínai hegyre. Ide is azért jött, hogy az istenekkel találkozzon, illetve beszámol arról, hogy űrrepülő kilövésére szolgált a hely. Ez a reptér a Vízözön után lett építve, mikor az elsőt elárasztotta az iszap, beborította a föld.

A hegy nevezetes egyfelől, hogy itt kapta meg Mózes a Tízparancsolatot, másfelől ide hívta Isten Mózest, mikor utasította a zsidók kimenekítésére. Itt Isten „csodát” is bemutatott.
Bár a sumer leírások alaposan körülírják a helyet, de konkrétan beazonosítani nehéz. Sokan kutatták már, legtöbbet az első világháború idején német, majd brit kutatók.

Manapság nagy „divat” felkeresni a Sínai hegy környékét, megnézni a Mózes hegynek nevezett domborzatot. Remek kirándulásokat szerveznek, először kis repülőkkel lehet megtekinteni a környéket, majd gyalogtúrákkal lehet eljutni egy kolostorig, végül pedig szintén gyalog eljutni a Mózes hegyre. Aki részt vesz egy ilyen túrán, az még egy oklevelet is kap.

Azonban egyre többen vetik fel a kérdést, hogy valóban ez a Sínai hegy? Ugyanis a sumer leírások, majd az arra épülő Biblia sem így írja le környéket, mintha ez nem az a hegy lenne. Csak kevesen tudják megkérdőjelezni a bemutatott hegy valódiságát, hiszen ahhoz eredetiben kell olvasni a sumer leleteket, vagy a Bibliát, hiszen fordításkor, átíráskor mindig torzul az információ.

Jelenleg a Mózes hegy télen hóban áll, azonban a sumer leírások éppen ellenkezőleg említik az időjárást. Akkora változás nem történhetett, mert a környék időjárása viszont nem változott az elmúlt néhány ezer év alatt.
A régészeti leletekben pontosan le van írva a hegyről történő kilátás, a teljes panoráma. Ezt a Biblia már nem taglalja ilyen részletesen, de a régi leírások igen.
További gond, hogy a Mózes hegy túl kicsi, nincs hely a leírt események megtörténéséhez.

A régi leírások alapján a térképen követve az eseményeket, illetve a környező tájat, panorámát elemezve, a Sínai hegy valahova egészen máshova esik. Ez ma katonai terület, bemenni sajnos nem lehet. Alacsonyan szálló kisebb repülővel be lehet repülni felé, mert bár elzárt terület igazi katonaság nincs ott, hanem inkább őrző-védő katonai szolgálat.
A hegycsúcs érdekessége, hogy teljesen szabályos kör alakú, szabályosan vésve/marva, és 3-4 nyílás látható rajta. Felülről nézve úgy néz ki, mintha egy UFO szállt le volna a hegy tetejére.

Mivel közelről megtekinteni nem lehet, kérdés marad, lehet ilyen szabályos egy természeti képződmény, illetve miért őrzik ennyire, ha nincs ott semmi katonai állás?

Ezekre a kérdésekre nem a napokban fogjuk megkapni a választ.
Az információ hatalom, az információ visszatartása erősíti a hatalmon lévők hatalmát.

Forrás: http://vizkoz.silihost.hu/Erdekesseg/erd_1_21.html