Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2020Jun02

Nincs kerek évforduló, ezért úgy gondoltam másra hagyom a megemlékezést. Aztán, meggondolatlanút, belelapoztam az „RTV Részletes" újságba, megnéztem a február 11-i műsorokat. Elképedtem! Azon a napon, amikor 1945-ben egy kisvárosnyi magyar férfi (nő és gyerek!) halt meg, a közszolgálati televíziók (az M-1, az M-2, de a Duna és a Duna-World), de a közszolgálati rádiók: a Kossuth, a Petőfi és a Bartók rádió tingli-tangli vidám műsorokat sugároznak. Eszükbe sem jut megemlékezni az e napon néhány óra alatt elesett hozzávetőleg 20 ezer (!) magyarról, hozzávetőleg ugyanannyiról, mint az 1526-ban lezajlott mohácsi csatában.
Kategória: Élet-halál harcaink
2014. Január 13., Hétfő 20:44

Patkányok honfoglalása

Kategória: Wass Albert
2013. November 06., Szerda 22:11

Bujdosó könyv

FELJEGYZÉSEK 1918-1919-BŐL - Tormay Cécile a századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az „Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű „Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos ítéletével.
Kategória: Élet-halál harcaink
2013. Október 08., Kedd 09:15

A pákozdi ütközet

A pákozdi csatának, mely 1848. szeptember 29-én zajlott az egyik negatív szereplője, Jellasics, horvát bán volt. Mit tudunk róla? Josip Jelačić Bužimski (magyarul Jellasics József) 1801. október 16-án, Péterváradon, egy grófi családban látta meg a napvilágot. Édesapja, Franz Freiherr von Jelačić, császári-királyi (K. und K.) altábornagy, édesanyja a német származású Anna Portner von Höflein.
Kategória: Élet-halál harcaink
2013. Szeptember 28., Szombat 17:52

Miért éppen 2014 lesz a holokauszt éve?

Amikor a magyarság számára fontos keresztény ünnepeket nézzük, sokszor azt látjuk, hogy a szocializmus óta célirányosan valamilyen másik emléknapot tartanak ezeken az ünnepnapokon. Ezen logika alapján 2014-ben ismét megpróbálnak elfeledtetni egy nagyon-nagyon fontos tényt; 1914-ben, tehát kereken 100 éve tört ki az I.Világháború!Minden, ismétlem minden cionista összeesküvés felszínre kerülne ennek kapcsán! De a figyelmet el kell terelni erről az egészről...
Kategória: Élet-halál harcaink
2013. Szeptember 17., Kedd 08:45

Magyar antiszemitizmus?

Magyar rasszizmusról, antiszemitizmusról és cigányüldözésről gajdolnak a baloldali politikusok, és terjesztik ezt a tévhitet az egész világon. Mi pedig gyámoltalanul és hatástalanul védekezünk. Természetesen mások bűnei nem kicsinyítik a mieinket, de nem vagyunk kötelesek egyedül elszenvedni a világsajtóban megjelenő – egyetemes antiszemitizmussal vádló – aljas támadásokat.
Köztudomású, hogy a hivatalosnak nevezett történelmünket ellenségeink írták!  (Megjegyzés: a gugli kereső már veszélyesnek minősíti a blogot! Vajon miért?) 
Kategória: Élet-halál harcaink
2013. Július 09., Kedd 18:13

A pozsonyi csata margójára

Ebben az írásunkban nem az események újabb ismételgetésével szeretném, ha csatlakoznánk az ünnepléshez. Nem, mert az események magáért beszélnek, mint ahogy Albert úr történeti leírása is elfogadható. Azonban e sorsdöntő honvédő háború történelmi környezete még mindig nem kellően feltárt, főleg nem hivatalos feldolgozásban. Mint ahogy egyetlen magyar állami ünnepséget sem rendeztek hivatalosan az országunk mai vezetői. Kérdezhető: mi ennek az oka? Szerintem a legfőbb oka ennek az, hogy ma már szinte teljesen elvesztettük magyar szuverenitásunkat, és idegen erők kormányozzák az országot. Igen, mert a magyar szuverenitásunk – a pozsonyi csata 907. évétől számítva – 1106-év küzdelmei után mára teljesen megszűnni látszik. Pontosabban az ország szuverenitása még mindig létezik, de ez már nem a magyar önrendelkezés folyamata, hanem idegen országfoglaló erők hatalmát jelenti felettünk. Egyszerűbben, amit 907-ben a csatában megnyertünk, azt 1106 év alatt tudták csak politikailag felőrölni az ellenségeink, hogy mára már végleg elveszítsük egykor virágzó függetlenségünket.
Kategória: Élet-halál harcaink
A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos ítéletével. "Napkelet" című folyóiratában ő gyűjtötte össze a világháború után induló új magyar nemzedéket. Szinte írói sikereit is feláldozta a szervező munkának nemzete és Európa közös nagy céljai érdekében. Ezt az érdemet méltányolta a nemzet, amikor őt küldte a népszövetség mellett működő Szellemi Együttműködés Tanácsába Genfbe. Sikere túlnőtt az ország határain, műveit angol, francia, német, olasz nyelvre is lefordították és a legelőkelőbb külföldi folyóiratokban közölték. Halála évében akarta az Akadémia a Nóbel-díjra ajánlani.
Kategória: Élet-halál harcaink
A Magyar Királyság trianoni békeszerződéssel megcsonkított határait a szovjet Vörös Hadsereg alakulatai 1944 szeptember 23-án Battonyánál érték el. A visszavonuló német és magyar csapatokkal együtt tízezrével érkeztek a menekültek Magyarországra Ukrajnából, Erdélyből, Felvidékről és Lengyelországból. A magyar lakosság hitetlenkedve fogadta a szovjet katonák szörnyű kegyetlenkedéseiről szóló beszámolókat.
Kategória: Élet-halál harcaink

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 69.6%Norway 1.2%
Romania 5.4%Canada 0.9%
United States 3.9%Sweden 0.8%
Ukraine 3.3%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Germany 2.2%Netherlands 0.3%
United Kingdom 2%Australia 0.2%
Slovakia 2%Kuwait 0.2%
Serbia 1.3%Italy 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 870
This Week: 1811
Last Week: 6071
This Month: 1811
Last Month: 38937
Total: 2409581

Belépés