Magyar Megmaradásért

A magyar népmesék nemcsak ősi titkokat rejtenek, hanem népünk régiségének meséink tündérködébe burkolózott bizonyítékai.  Szerencsére a Habsburg uralom századaiban az osztrák cenzorok figyelmét elkerülték a csácsogó gyermekmesék, hiszen a titkait nem értették.  Nem értették, mit jelent az "Üveghegy", mit a „Hetedhétország, az „Óperencia"...

Felháborodva olvasom az alant bemásolt bejegyzést, ahol többekközt a magyar népmeséinket is támadják de olyan aljas módon, hogy például ezt írják; „A magyar népmese, mint a szexista nevelés bűnös formája" vagy A Mátyás királyról szóló mesék minden európai polgárban jogos felháborodást keltenek"... - Igaz kérdőjel van a megadott cím végén de már ezt is kipattanásra ösztönzi a zsebben rejlő bicskát.

Sokan keresik a magyar ősvallást, sok jó kutató próbálja felderíteni őseink hitvilágát. A keresés egyik fő bázisa a mesék világa. Többnyire a mai állapotokból indulnak ki, sokan összevetik a magyar meséket más népek meséivel.

Lehet-e időtorzulás? Követheti-e a Halak világkorszakot közvetlenül a Nyilas világkorszak, átugorva a két köztes, a Vízöntő és a Bak világkorszakot?

Népmeséink egyik legnagyobb varázsa, hogy teljesen másképp szólnak hozzánk az egyes életszakaszainkban. Kisgyermekként a mese varázsfonala, a tiszta erkölcsisége ragad minket magával, kiskamaszként viszont már az elbújtatott, izgató szexualitása mozgatja meg a fantáziánkat, valamint annak a megérzése, hogy valami sokkal többről is szólnak ezek a mesék. Aztán, ahogy bővülnek a csillagászati és szimbolikai ismereteink, úgy egy és másra újabb és újabb réteg tárja fel varázslatos világát számunkra. És ez a feltárulkozás folyamatos, hiszen a gyerekeink, unokáink mesehallgatási izgalmát átérezve a népmese újra erőre kap bennünk.

Gyermekként mindenki képzeletét megmozgathatta, miként lehet, hogy a magyar népmesékben a kiskondás, a legkisebb királyfi a táltos paripáért, a királyi palástért három nap alatt szolgál ki egy esztendőt. Régi népek feljegyzései, mítoszai utalnak a néhány napos esztendőre. A csoda abban rejlik, hogy a magyar nép emlékezete megőrizte. - E titok feltárásához az özönvíz előtti időket kell felidézni...

A magyar népmesék nemcsak ősi titkokat rejtenek, hanem népünk régiségének a népmesék tündérködébe rejtezett bizonyítékai is. Szerencsére az Habsburg uralom századaiban az osztrák cenzorok nemhogy nem törődtek, de nem is értették népmeséink titkait. Nem értették, mit jelent az üveghegy, mit a hetedhétország és az óperenciás tenger", ezért őrződhetett meg.

BÉKA szimbólum az ókori egyiptomi sírkamráktól a Grimm meséken át a gyimesi tojásfestésig.

A kiváló íjászok a sztyeppei lovas társadalom legmegbecsültebb tagjainak számítottak, nevüket kőbe vésték, dicsőségüket az utódok szájról szájra adták az utódoknak. A középkorban felemelkedett mongolok leghíresebb mestere Dzsingisz kán öccse, Kaszar volt, akiről máig csodás történetek keringenek, tiszteletére máig íjász versenyeket rendeznek.

Lassan két évtizede is megvan annak, hogy egy rendkívül különös könyv került a kezem ügyébe. A könyv címe ez volt: Csodakút – Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Akik engem közelebbről is ismernek, azok pontosan tudják, hogy soha semmi sem állt tőlem távolabb, mint éppen azok a dolgok, melyek e kötet alcímében felsorolást nyertek. Keresztyén életfelfogásommal ugyanis – amit még a debreceni Kollégium ódon falai között szívtam magamba – az efféle okkultizmus határát súroló témák kibékíthetetlen ellentétben állnak. Nincs ez másképp azóta sem és nem is hiszem, hogy ez az alapállásom a jövőben megváltozhatna.