Print this page
2008 június 21, szombat

Hétezer éves falvak Magyarországon!

Szerző: stop.hu

Hétezer éves falvak nyomait rejti a föld Barcs, Istvándi és Kaposvár határában.  Néhány törött cseréppel és a barcsi földhivatal munkatársaival kezdődött Dél-Somogy egyik legjelentősebb régészeti felfedezése. A földmérők azzal kopogtattak be a barcsi múzeumba, hogy találtak pár régi kerámiát Istvándi határában, megmutatnák egy hozzáértőnek.

 

A tárgyak kilencven százalékáról kiderült, hogy teljesen értéktelen, egy cserépdarab azonban rendkívül réginek tűnt.

Szendvicsszerkezetéből látszott, hogy készítői nem tudták rendesen kiégetni, anyaga pedig szerves anyaggal volt keverve. Rózsás Márton, a barcsi múzeum munkatársa a helyszínre sietett, és ott egy 7000 éves településre bukkant. Mára Istvándinál két lelőhelyet azonosított be, s az ő nevéhez fűződik a hasonló korú barcsi lelőhely megtalálása is. Mindhárom lelőhely a neolitikum idejéből való, és a Balkánról érkező Starcevo kultúra nyomait mutatja.

A három lelőhelyről, valamint egy Kaposvár környékiről két társával tanulmányt készített, amely most a Nemzeti Múzeum gondozásában jelent meg. A címe: az élelmiszer-termelés kezdetei Somogy megyében Krisztus előtt hétezer évvel.

"Jellegzetes kerámiatöredékek, csiszolt és pattintott kőeszközök" - mutatja az Istvándinál előkerült leleteket Rózsás Márton. "Obszídián-darabokat is találtam, ami ezen a vidéken igen nagy ritkaságnak számít. Feltehetően 7000 éve egy kisebb - néhány házból álló - település feküdt itt a folyó árterében egy földnyelven. A megyében ritka az ilyen korú lelőhely, s a Dráva mentén azért különösen érdekes, mert sokáig a szakemberek azt hangoztatták, hogy ez a térség a csiszolt kőkorszakban teljesen lakatlan volt."

Akik hétezer éve itt élhettek, azok az úgynevezett Starcevo kultúrához tartoztak. Ez a népesség a Balkán felől érkezett, és egy horvátországi lelőhelyről kapta a nevét. "A jelentőségük igen nagy, mivel ők hozták magukkal és adták át az élelemtermelés tudását" - mondta Rózsás Márton.

"Ma már tudjuk, hogy Európa a Közel-Keletről, Délnyugat-Ázsiából készen kapta a termelőgazdálkodás módszereit; a háziasított gabona több fajtáját, négy-öt állatfaj tartását, az agyagedény-készítést és még számos újítást. A déli kultúrák élelmiszer-termelő ismereteinek átadása pedig éppen itt történt. Nálunk, a Dunántúlon találkozott a két világ. Ekkor ez az alig negyvenezer négyzetkilométeres terület hatalmas jelentőségűvé vált; ez lett a színhelye a termelőgazdálkodást elindító folyamatoknak, magyarán itt zajlott le Európa első agrárforradalma. Ez teremtette meg a mai életünk alapjait, az évezredeken át meghatározó európai paraszti gazdaságot és kultúrát.

A Starcevo kultúra nyomai egészen a Bakony vonaláig felfedezhetők. Sokáig a barcsi volt a legdélibb lelőhelye Magyarországon. A két istvándi lelőhelyről most jelent meg először publikáció, amely azért is különösen fontos, mert a terület közben beerdősült, így a továbbiakban már nem lesz kutatható."

(stop.hu)

Forrás: szentkoronaradio.hu