Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2018Nov16

2009. December 03., Csütörtök 08:41

Újabb szenzációs szkíta-hun lelet

Írta:  HunHír
Értékelés:
(10 szavazat)
A régészek ugyanis rábukkantak egy olyan kemencére, amelyről - a sütőfelület átvágása után - kiderült, hogy készítői kővel rakták ki a platni alatti felületet. "Ez a gyakorlat, mely a kemence hőmegtartó-képességét növelte, ugyan általánosan elterjedt volt a szarmatáknál, de a korábbi feltárások során szinte kizárólag összetört kerámiaréteget találtunk, míg itt malomkövek és nagyobb, járólapszerű kövek feküdtek szorosan egymás mellett" - mondta Wilhelm Gábor, a KÖSZ ásatásvezető régésze.

Újabb szenzációs szkíta-hun lelet

A Hun Birodalom egyik településének gazdagságát bizonyító leletekre bukkantak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei a Kecskemét mellett épülő Mercedes-gyár területén.

Kecskemét határában, a Mercedes-gyár építéséhez kapcsolódó ásatások során már több szarmata és Árpád-kori települést feltártak a KÖSZ régészei. Az előkerült leletanyagok révén igen pontosan rekonstruálni lehet az itt élt népek életét, szokásait, most viszont az is kiderült, hogy a helyi közösség a korabeli viszonyok között meglehetősen gazdagnak számított.

Minderre egy késő szarmata-hun kori (IV-V. századi) település feltárásakor derült fény. A régészek ugyanis rábukkantak egy olyan kemencére, amelyről - a sütőfelület átvágása után - kiderült, hogy készítői kővel rakták ki a platni alatti felületet. "Ez a gyakorlat, mely a kemence hőmegtartó-képességét növelte, ugyan általánosan elterjedt volt a szarmatáknál, de a korábbi feltárások során szinte kizárólag összetört kerámiaréteget találtunk, míg itt malomkövek és nagyobb, járólapszerű kövek feküdtek szorosan egymás mellett" - mondta Wilhelm Gábor, a KÖSZ ásatásvezető régésze.

A kőben szegény Alföldön igen nagy értéket képviseltek a kőeszközök. A szarmaták mindennapi életében nélkülözhetetlenek voltak a kézimalmok, a két darabból álló gabonaőrlő alkalmatosságok. Beszerzésük a korabeli kereskedelem kiterjedtségét tükrözi, a szarmata településeken fellelhető példányok főként az Északi-középhegység területéről származnak.

A Kecskemét mellett feltárt szarmata település egy igen fontos, ősidők óta használatos kereskedelmi út mellett feküdt.

A kemence sütőfelülete alatt talált nagyobb mennyiségű kőzet ilyen célú felhasználása a település átlagon felüli gazdagságát jelzi, amit a további telepobjektumokból napvilágot látott számos késő római készítésű tárgy, átlagon felüli mennyiségű fémeszköz és jelentős számú késő szarmata kori díszkerámia is jelez. A település valószínűleg a 400-as évek első felében élte virágkorát, úgy tűnik, hogy a 420-as években a Duna–Tisza-közén ténylegesen is megjelenő Hun Birodalomnak az egyik gazdagabb, alávetett szarmata közössége lakhatta – összegezte a tapasztalatokat Wilhelm Gábor.

HunHír.Hu - múlt-kor

Megjelent: 7098 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 205 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Serbia 1.1%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4.4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.4%France 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.3%
Sweden 2.5%Netherlands 0.3%
Germany 2.4%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.2%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 286
This Week: 2818
Last Week: 4185
This Month: 9429
Last Month: 20291
Total: 1956788

Belépés