Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017May27

2014. Május 21., Szerda 18:05

Phaisztoszi korong, mint tökéletes naptár?

Írta:  Dobos Csanád
Értékelés:
(20 szavazat)
ÓKORI GÖRÖG MŰVEK NAPÚT ELEMZÉS - "Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen már nem!" Mi köze az 5+1-es zodiákus rendszernek az Iliászhoz? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon esettanulmány? Kitatált-e a Képes Krónika - "Képes Kor"nika?

phaisztoszi korong1Az elmúlt fél év (2014.január) óta, amióta interneten is elérhetővé tettem az Iliász és Odüsszeia napút elemzéseimet több érdekes kritikát is kaptam. Ennek egy része a Nap 26.000 éves ciklikus mozgásával és annak ókori ismeretével volt kapcsolatos. Néhányan elrugaszkodott gondolkodásnak tekintették, hogy a 26.000 éves precessziós mozgás ennyire fontos lehetett az őseink számára, mint ahogy az is, hogy ez az emberi ésszel nehezen felfogható 26 000 éves időtáv az Iliász és az Odüsszeia szerkesztési elvében oly fontos szerepet töltsön be. 

Pár nappal ezelőtt egy görög ismerősöm pólóján egy régi, ismerős ábra köszönt vissza rám: a phaisztoszi korong ábrája. Érdekes volt megtapasztalni, milyen bűszkén viseli magán a többezer éves korong ábráját, és mennyire nem tud róla semmit, ahogy a saját nemzeti eposzaik napút mozgásáról sem.

Ekkor határoztam el, hogy a koronggal kapcsolatos, évekkel ezelőtti megfigyeléseimet újra előveszem és a napút elemzésekkel együtt publikálom. A vizsgálódásaim nem terjednek ki nyelvészeti kérdésekre, nem kívánok foglalkozni a neten és a későbbiekben hivatkozott kutatók által publikált fordítási változatokkal. Vizsgálódásom pusztán egy kérdéskörre koncentrál:

Phaisztoszi korong, mint tökéletes naptár

Az első igazi találkozásom a Phaisztoszi koronggal, az Égig érő paszuly fejezetben ( http://www.naput.hupont.hu/34/az-egig-ero-paszuly) is idézett könyv, CHRISTOPHER KNIGHT ES ALAN BUTLER Szupercivilizáció A történelem előtti idők szupertudománya 5. függelékében olvasottakkal indult. Az idevágó rész elolvasásával érdemes kezdeni, melyet az internetről is bármely érdekődő letőlthet.

 phaisztoszi korong2 Phaisztoszi korong 2

A phaisztoszi korong

phaisztoszi korong5phaisztoszi korong6

Amennyire lázbahozott ez az alig egy oldalnyi ismertető, hogy rögtön meg is rendeltem a könyvet Angliából. De az ezzel kapcsolatos könyvük csalódást okozott. A könyvben szinte mindenről szó esett, de legkevésbé a korong naptár funkciójáról. Úgy érzetem, hogy a könyvük csak ismételi a Szupercivilizációban leírtakat. Csalódottságomban úgy döntöttem, ha a szerzők nem képesek továbbvinni a saját gondolataikat akkor én megteszem helyettük... Rajzolgattam, számolgattam és döbbentem tapasztaltam ez az egyszerű kerámia korong az általunk ismert egyik legjobb naptár. Tökéletes naptár a napok, évek, évszázadok mérésére ugyanúgy mint a 26000 éves precessziós idő mérésére is. Ez hihetetlen felismerés volt.

Ahogy az Iliász napút elemzésében egyszerre van jelen a kis- és nagyévi idő mérése, úgy a korongon is egyszerre van jelen mérhető formában a kis- és a nagyévi időmérés lehetősége. De nem is akárhogy! 

Alan Butler idézete hivatkozik a korong pontosságára. Ennek megértéséhez érdemes egy kis figyelmet szentelni az Európa keleti és többségi felén használt naptárak pontosságára:

Az ortodox világban (pl Oroszország, Szerbia) ma is használt Juliánus-naptár 128 évente csúszik egy napot. Látszólag nem nagy az eltérés, mégis ez ezer évente közel 8 nap, ami 26000 év alatt viszont már 203 nap...

A nálunk is használt Gergely naptár már sokkal pontosabb, de ennél is nagyjából 3000 évenként egy nap csúszással kell számolni, mely 26 000 éves precessziós nagyév esetén 9-10 napnak felel meg.

A oldal

A oldal

Ennyi bemelegítő gondolat után ideje jobban szemügyre venni a korong midkét oldalán lévő főbb sajátosságokat:

A spirális vonalakról, a köztük elhelyezett 119 és 123 ábráról (45 egyedi jelről) már szó volt, ahogy a spirál végén lévő 4 illetve 5 pontról és ezek egyfajta szerepéről is. A 45 jel közül a legtöbb könnyen beazonosítható mindennapi dolgokat reprezentál, melyeket Louis Godart (1995) elég populáris elnevezéssel látott el: Gyalogos, Tollas fej, Bilincs, íj... Az ábrákat és a hozzájuk kapcsolt neveket a http://hu.wikipedia.org/wiki/Phaisztoszi_korong oldal részletezi. A jeleket kisebb csoportokra bontják a spirálra merőleges vékony vonalak. A korong két oldalán így 31, illetve 30 elválasztó vonal található. Egyes blokkokban található jelek száma 2-7 darab. 

Az idézetben szereplő 40 éves ciklus fontossága már ismerős lehet a homéroszi eposzok napút elemzés olvasói számára.  Az Odüsszeia legfontosabb számértékei között is kiemelt helyen szerepel a 40-es számjegy (http://www.naput.hupont.hu/30/odusszeia-naput-elemzese-iv) A 40-es számjegy és annak sumér kapcsolódását, érdemes újra átolvasni, hiszen vélhetően hasonló gondolkodásmód fedezhető fel mögötte.

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a 242 db ábra miért nem 120x122-es arányban van megbontva a korong két oldalán, hiszen ennek szorzata pont 14.640 lenne (120x122=14.640), azaz pontosan annyi mint 40 év alatt eltelt napok száma egy 366-napos éves rendszerben. (366x40=14.640)

B oldal

B oldal

Ezzel szemben a korongon lévő 119/123-as megoszlásnál minden teljes 40 éves ciklus zárásakor korrigálni kell a hiányzó három napot a spirál végén lévő pontokkal, azaz csak bonyolódik a számolás és az idő nyomonkövetése is (119x123=14.637). De biztosan így van?

Mivel egy év hozzávetőlegesen 365 és ¼-ed napból áll, azért ezt az ¼-ed napot valahogy kezelni kell. Ezt egy 365 napos éves rendszerben lehet egy négyévenkénti szőkőnap betoldásával korrigálni (lásd Juliánus és Gregorián naptár). De a 366 napos éves rendszer esetén is szükség van pontosításra. Minden 492. napon korrigálni kell az időt egy-egy nappal visszafelé (123x4=492). De mi köze ennek a vizsgált koronghoz. Pont ez a 492 naponkénti korrigálás ténye, mely szétbontható 4x123 napra. És a korongunk A oldalán pont 123 ábra, valamint három (vagy négy) pont található a spirál végén!

De ezek után lássuk sorban, milyen módon lehetett e korongo(ka)t különféle idők mérésére alkalmazni. Előszőr is fontosnak tartom tisztázni, hogy véleményem szerint több ugyanilyan korongot használtak más-más időtartam mérésére. A kövekezőkben ezeket érdemes sorbavenni:

I. A 40 éves időtartam mérése:

Ez melyet Alan Butler és Christopher Knight részletezett a könyvükben. A korong A és B oldalán lévő ábrákat, mindegyiket mindegyikkel összetársították (119x123), majd a hiányzó 3 napot a pontok segítségével kiegészítették.

II. A 492. nap nyomonkövetése, a 366 napos évkör korrigálás céljából:

Ekkor csak a korong A oldalát használták. Négy alkalommal haladtak végig  a napi ritmusban a spirális pályán (4x123). Minden egyes kör után a pontok figyelembe vételével jelezték az már megtett körök számát, pl festéssel, mely könnyen eltávolítható volt az új ciklus kezdetekor. (Indiában mai napig szokás a buddha és egyéb istenszobrok időnkénti átfestése...)

De ahogy a könyv szerzői is jelezték, ennél jóval többfajta időmérésre is alkalmas volt a korong.

III.  365 napos év követése, a szökőévekkel:

Bár vélhetően 366 napos évet használtak a korong készítői, mégis alkalmas volt a korong a 365 napos év nyomonkövetésére is. 123+119+123=365. De vajon ad e lehetőséget a korong a 366 és a 365 napos éves ciklusok összehangolására? A válaszom igen, de nem úgy ahogy az általunk is használt Gergely-naptár teszi.

A további gondolatmenet megértésében érdemes átfutni a Juliánus és a Gergely-naptár sajátosságát.

„az esztendők hossza 365 nap, de minden negyedik évben (szökőévben) egy napot még be kell iktatni,Az új (Juliánusz-naptár) számítás már elég jól megközelítette az év valós hosszát, de 128 évenként mégis okozott egy napnyi eltérést. A lassú csúszás egyre nagyobb gondot okozott az egyházi ünnepek kapcsán, ezért került sor a XVI. században a Gergely-naptár bevezetésére.”

A Gergely-naptár „csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a százas évekből csak 400-zal maradék nélkül oszthatóakban hagyta meg a szökőnapot (ezért 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen).”

Azaz 128 évente egy nap eltérés adódik a Juliánus és a Gergely naptár különbségéből (a szökőnapok sűrűségéből). 128 évente 32 alkalomal alkalmaz szökőnapot a Juliánusz naptár (128/4=32), míg a Gergely naptár egy alkalommal kevesebbszer, csak 31-szer. És ez a 31-es felbontás szintén megtalálható a phaisztoszi korongon:  A korong A oldalán az ábrák egyes csoportjait 31 elválasztó vonal különíti el. Másképp megfogalmazva 31 részre van osztva a 123 ábra.

Így 128 év nyomonkövetéséhez nem kell mást tenni, mint a korong A, majd a B és újra az A oldalán a spirálokon napi ütemezésben végighaladni (123+119+123=365 nap). Minden 365 nap követően az A oldal spiráljának végén lévő pontokon jelezni az eltelt 365 napos évek mennyiségét. Amennyiben egy négyéves ciklus befejeződött, úgy a szökőnap beiktatása gyanánt az első ábra blokkot kell láthatóan kiemelni (pl kiszínezni...). Újabb négyév elteltével a következőt. A 31. ciklust követően mégegy 365 napos menet vár a naptár figyelőire, de ekkor már nincs szükség újabb szökőnap beiktatására, hiszen pont ez az elmaradó szökőnap adja meg a Gergely naptár pontosságát.

Adott tehát egy 40 éves ciklus (366 napos évvel) és egy 128 éves ciklus (365 napos évekkel). 640 évente a két rendszer szinkronizálható egymással (16x40=5x128=640). Ha egyszerre záródnak, akkor helyen volt az eltelt 640 év napjainak a nyomonkövetése. Ez már egy olyan időtartam, mely birodalmak, nemzetek számára is sokszor csak álom. Olyan időtartam, mely átvezet minket a következő, ímmár jóval hosszabb időtartam mérésére. 

IV. 2160 évnyi világkorszak, valamint a 26000 éves precessziós „nagyév” mérése:

Ennek megértéséhez érdemes a precessziós mozgás http://www.naput.hupont.hu/4/fuggelek-3-precesszios-mozgas  és a világkorszakok http://www.naput.hupont.hu/5/fuggelek-4-vilagkorszakok  rövid összefoglalását a függelékekben újra átolvasni. 

„A Nap évrõl évre a tavaszi napéjegyenlõség idején nem ugyanazon a ponton áll, mint az elõzõ évben. Ennek oka a földtengely elmozdulása. A tavaszpont tehát lassan végigvándorol az ekleptika körén (a Nap látszólagos pályáján a Földrõl nézve), mégpedig az állatövi jegyek sorrendjével ellentétes irányban, hátrafelé. Ez a precesszió jelensége. Az egész kört, a 25920 éves ciklust Nagy Napévnek nevezzük, az egy-egy jegyre terjedõ 2160 éves szakaszok a Nagy Napév hónapjai, a világhónapok; az egy fokra jutó 72 esztendõs út pedig egy-egy világnapnak felel meg.”  Forrás: Internet

2160 éves időszak felbontható 2x1080 évre is, ami már lemodellezhető a phaisztoszi korongon. A menete szinte hasonló mint az I. változatnál, a 40 éves időtartam mérésénél. A legfőbb különbség, hogy napok helyett évente kell egyet-egyet haladni a spirális körpálya blokkjaiban (az ábrák helyett).

A matematikai háttere az évek számolásának: 31x31+119=1080. A korong A oldalának minden egyes blokkját kell hozzárendelni egy másik, de ugyanolyan korong szintén A oldalán lévő blokkjaihoz. 

Míg az első változatnál, a 40 éves ciklus figyelésénél a korong ellentétes oldalán lévő ábrákat rendeltük sorban egymáshoz, addig itt az azonos oldalon lévő blokkokat (elválasztó vonalakat). Az összes lehetséges társítást követően a korong B oldalán lévő 119 vonalat (vagy blokkot) évenkénti ütemezéssel (tehát 119 év alatt) egyesével szintén hozzá kell adni az eddig eltelt 961 évhez.

E lassú folyamatot kétszeri megismétlésével egy-egy világkorszak hossza, 24-szeri ismétlésével viszont a teljes 25.920 éves precessziós nagyév időszaka mérhető biztonsággal!

Az idő további mérése is adott, hiszen a B oldal 30 egyenes vonalának is időmérési szerepe van - de erről a következő részben.... A korrektség kedvéért szükséges megemlíteni, hogy a hivatkozott könyv szerzői a korong naptárt kapcoslatba hozzák az egyes állatövi jegyekkel, valamint a Nap-Vénusz együttállások előrejelzésével is, de ezzel nem kívánok most foglalkozni.

A figyelmes olvasó joggal jelezheti, hogy 3 vagy 4 pont található-e az A oldali spirál végén, hiszen a 40 év mérésénél 3-pontot említenek a könyv szerzői, majd a 492 nap követése alkalmával már négy pontról van szó.

Meglepő módon az eltérő pontok száma okozta és okozza mai napig is a legnagyobb gondot számomra. Ahány fotó, tiszázó rajz található az interneten, mindegyiken eltérő mennyiségű pont található a spirálok végén. Úgy tűnik, hogy ebben tényleg nincs egyetértés sem a másolat készítők, sem a vizsgálói között. Ennek ellenőrzésében még az „eredetinek” minősített fotók sem segítenek, hiszen a fotókról nem lehet eldönteni, hogy tényleg az eredeti korongokról készültek, vagy pedig ennek valamelyik eredetinek tűnő másolatáról. Hajlok arra a véleményre, hogy a könyv szerzői tévedtek a 3 ponttal kapcsolatban, és vélhetően az A oldalon 4, míg a B oldalon talán 5 pont található.

A pontok pontos ismerete nélkül marad csak számunkra mindkét lehetőség végiggondolása. Különleges gondot mindez nem okoz, hiszen csak megegyezés kérdése, hogy mikor mit kell tenni.

A koronggal kapcsolatos eszmefuttatás első részének lezárására a múlt-kor történelmi portál oldaláról vett idézetet tartottam legalkalmasabbnak (http://mult-kor.hu/cikk.php?id=21170):

Hamisítvány lehet a phaisztoszi Korong 

 “Az ősi korong 45 titokzatos szimbóluma egyesek szerint egy 4000 éves költeményt, vagy egy szent szöveget, illetve akár egy mágikus feliratot is rejthet.

A Phaisztoszi-korong egyedi felfedezésnek bizonyult: teljességében megegyező lelet nem került elő. Más leleteken, számban találhatók hasonló feliratok, úgynevezett krétai-hieroglifák. Az első ilyen lelet egy krétai város, Arkalokhori mellett található barlangból került elő, egy Spyridon Marinatos által felfedezett Arkalokhori balta. További hasonló jeleket tartalmazó tárgy a Malia városban talált oltárkő.

Jerome Eisenberg, a hamisított műtárgyak szakértője szerint a korong, és azon talált megfejtetlen szöveg valójában egy modern hamisítvány lehet, amelyet Pernier hozhatott létre. Szerinte ugyanis a régész kétségbeesetten próbálta lenyűgözni valamivel kollégáit, és szüksége volt egy olyan felfedezésre, amivel lepipálhatta Sir Arthur Evans és Federico Halbherr régészek eredményeit. Éppen ezért a korongot ő maga alkothatta meg, és sikerrel is járt. A kortársakat, így Evanst is annyira lenyűgözte a felfedezés, hogy maga is megpróbálta azt megfejteni. Az elmúlt évszázadban többen próbálkoztak hasonlóval: szinte mindegyik kutató más-más ókori civilizációhoz kötötte a tárgyat.

Az Amerikai Államkincstár, illetve a J. Paul Getty Múzeum számára is elemzéseket folytató kutató szerint a terrakotta tárgy legnagyobb hibája annak tisztán vágott éle lehet. Ilyen tökéletes égetésre ugyanis az adott korban senki nem lett volna képes. A korongon nagyon sok olyan jel is van, amelyet Eisenberg szerint Pernier a többi kutató félrevezetéseképp helyezhetett el.

A görögök persze nem örülnek a bejelentésnek: elsőként rögtön megtiltották, hogy Eisenberg személyesen is megvizsgálja a tárgyat, mondván az túl sérülékeny a szállításhoz. A feltételezéseket egy - hasonló leletek esetében sikerrel alkalmazott - termolumineszcencia vizsgálattal persze könnyen megcáfolhatnák, ám a hatóságok erre sem hajlandóak.

Érdekes párhuzam, hogy a múlt héten újra felmerült, hogy 
középkori öntvény lehet az ókori ikonként tisztelt római anyafarkas is. Eisenberg kutatás eredményei a Minerva régészeti folyóirat július-augusztusi számában lesznek olvashatók.”

Igazi, vagy hamisítvány? Ugyanaz a kérdés, mely az Iliász, Odüsszeia és Antigoné esetében is joggal felvetődik. Ami a Phaisztoszi koronggal kapcsolatban mégis elmodható:

Ha hamisítvány lenne, akkor csak olyan készíthette, ki pontosan ismerte a megalitikus kultúra és a „minószi láb” fogalmát, valamint ezek kölcsönös kapcsolát egymással. A korong készítője nem csak az egyéb minószi régészeti leleteken talált formákat nyomogatta bele véletlenszerűen egy kerámia korongba –hogy aztán megtalálja, hanem egy nagyon pontosan végiggondolt, tudatosan szerkeszett szuper naptárt készített. Hogy mikor? Ez számomra másodlagos kérdés, de inkább hajlok arra, hogy nem a megtalálása előtti években, évtizedekben. Azt bizton állíthatjuk, hogy a korong készítőjének, olyan tudással kellett rendelkeznie, mely még a megtalálást követően évtizedekig is ismeretlen volt a tudósok számára (Lásd Alan Butler Szupercivilizáció).

Továbbá ha elfogadjuk azt a felvetést, miszerint a „hamis” korongot Pernier (a megtaláló) készítette és rejtette el a régészeti feltárás területén, akkor joggal kérdezhetjük, hogy miért nem ő (az állítólagos készítő és megtaláló) „fejtette meg” a korongon lévő szöveget, vagy éppen a naptár összefüggéseket? Pernier számára az igazi dicsőséget nem a korong megtalálása, hanem annak a megfejtése jelenthette volna! 

A HOLD

Az előző részben a NAP égi mozgása alapján vizsgáltuk a phaisztoszi korong naptár funkcióját. Az időmérésnek másik általános módja a másik nagy (esti) világítóhoz kapcsolódik, a Hold havonkénti alakváltozásához, így ideje megvizsgálni, hogy vajon a korong alkalmas e a Hold ciklusok, és főleg a NAP-HOLD szinkronizálások mérésére is.

V. Kallipposz-ciklus (Nap-Hold ciklus) nyomonkötése

“Egy teljes holdciklus, ami holdhónap, vagy szinodikus hónap (teljes holdhónap) néven is ismert, átlagosan 29,53 napig tart. Az égbolton észlelhető legfeltűnőbb ciklikus jelenség (a Nap látszólagos mozgásán kívül), már az őskorban is ismert volt. A 30 000 évesre datált Abri Blanchard csont holdnaptárra utaló véseteket tartalmaz. A holdciklusok jelenleg is több naptárban központi szerepet játszanak, ezek közé tartozik az iszlám és a zsidó naptár.”  Forrás Wiki

A Hold és a Nap mozgásán alapuló naptárak összehangolása már régóta foglalkoztatja a csillagászokat.

„A Metón-ciklus csillagászati fogalom, 19 évből áll, ami után a Hold fázisa az évnek ugyanarra a napjára esik. I. e. 433 körül tette közzé Metón görög csillagász. Tőle függetlenül a babiloni csillagászatban is ismert volt.

A ciklus magyarázata, hogy 235 holdhónap hossza majdnem pontosan megegyezik 19 tropikus évvel (napév). 235 holdhónap hossza 6939,689 nap, a 19 tropikus év pedig 6939,602 nap. A két hossz közti különbség mindössze 2 óra.”    Forrás wiki

Metón ciklusát Kallipposz fejlesztette pontosította:

„Gondos méréseket végzett az évszakok hosszát illetően, eredményei alapján egy 76 éves ciklust állapított meg (ez a kallipposzi ciklus), ezzel célja a nap- és holdévek szinkronizálása volt. Ez a 19 év hosszú Metón-ciklus pontosított változata volt. A holdfogyatkozások időpontját is ki lehetett számítani vele.

Az első kallipposzi ciklus i. e. 330-ban, a második i. e. 254-ben, a harmadik i. e. 178-ban kezdődött, ezt a datálási rendszert széles körben használhatta a korai hellenisztikus csillagászat, mint arra Klaudiosz Ptolemaiosz Almagesztjének hivatkozásai is utalnak.”   Forrás Wiki

Az előző fejezetben megemlítettem, hogy a korong B oldalán lévő 30 blokknak fontos naptár szerepe kell, hogy legyen. Van is, de nem a Naphoz, hanem a Holdhoz kapcsolódóan. A hivatkozott wiki oldalak angol ismertetői bővebb csillagászati adatokkal szolgálnak, ezek adataira érdemes odafigyelnünk:

"The Metonic cycle has 19 tropical years and 235 synodic months in 6940 days. The Callippic cyclesynchronizes days per orbit and rotations per orbit within the Metonic cycle, noting the difference of one after 4 Metonic cycles, a duration of 76 years. 

The Callippic cycle of 76 years appears to be used in the Antikythera mechanism, an ancient astronomical mechanical clock and observational aide of the 2nd century BC (discovered in Mediterranean waters off Greece). The Mechanism has a dial for the Callippic cycle and the 76 years are mentioned in the Greek text of the manual of this old device."

Azaz a kallipposzi ciklus 4 x 235= 940 szinodikus hónapot használ. De a 940 számunkra sokkal érdekesebb módon is felbontható: 30x31+10! Azaz a Korong A és B oldalán szereplő 31, illetve 30 db blokkok egymáshoz rendelését követően (ahogy a 40 éves ciklus esetében az ábrákkal tettük) még 10 hónapot leszámolunk a spirálok végén lévő pontok segítségével.

Itt újra gondban vagyunk, hisz a pontok pontos számában nem lehetünk biztosak. A rendelkezésre álló adatok szerint az A oldalon 3, vagy 4, a másik B oldalon 5, vagy 6 pont található. Ennek függvényében a 10 hónap mérése történhet a B oldal 5 pontjának kétszeri átszámolásával, vagy az A és B oldal pontjainak összevonásával.

KLICK videó

A phaisztoszi korong és a kallipposzi ciklus alapján működik az ókorból ránk maradt Antiküthérai naptár szerkezet is.

(Az Antiküthérai szerkezetről, naptárról bővebben a wikipedia alábbi oldalán http://mutat.net/?http://hu.wikipedia.org/wiki/Antik%C3%BCth%C3%A9rai_szerkezet

Forrás: http://naput.hupont.hu/

Ajánlotta: Száraz György

Megjelent: 2273 alkalommal

Hozzászólások  

 
Dobos Csanád
#1 Phaisztoszi korong, mint tökéletes naptár? újabb részeiDobos Csanád 2014-06-04 09:17
Phaisztoszi korong, mint tökéletes naptár? írás folytatása:

naput.hupont.hu/.../...
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 274 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 18
This Week: 5317
Last Week: 4813
This Month: 20125
Last Month: 21665
Total: 1521161

Belépés