Mégsem legenda a bosnyák piramis?
A 650 méter magas Visocicán április közepén kezdett el ásni a bosnyák Semir Osmanagič vezette régészcsoport. Első bizonyítékként egy szűk bejáratot találtak, amiről úgy tartják, a piramis belsejében található folyosórendszerhez vezet.
Bementek a folyosón[1]
A bejáratot követve a kutatók 3,8 kilométer hosszan merészkedtek a hegy belsejébe, ahol két irányba tartó kereszteződésre bukkantak. A folyosórendszerről úgy vélik, nem lehet természetes képződmény, így az egyiptomi piramisoknál nagyobb monstrum kizárólag emberi építmény lehet, írja a BBC.
A régészek műholdas felvételek és a hőtérképezés alapján két további, kisebb piramist találtak a Visoko-völgyben, szerintük a Visocica csatornái a másik két építményhez vezetnek.
Nap, Hold, Sárkány
Osmanagič, latin-amerikai kutatómunkájának tapasztalataiból merítve a szerkezetet a mexikói piramisokhoz hasonlítja, amelyek szintén i.sz. 200 körül épültek, és rendszerint kettesével építették őket, a Napot és a Holdat szimbolizálva. A mexikói példára Osmanagič a bosnyák piramisokat is elnevezte, a Vicocica hegy a Nappiramis, a másik kettő a Hold- és a Sárkánypiramis nevet kapta.[2]
A kutatás során egy sorozatnyi geometrikus formára metszett szikladarabot is találtak, illetve egy nagyobb kőtömb is előkerült, ami a szakértők szerint a piramis külső felületének egy darabja. Amennyiben a kutatócsoport feltételezése helyes, a Visocica az első, Európában felfedezett piramis. A kutatás fél évig tart, május közepén egyiptomi régészek csatlakoznak az ásatáshoz.
Kamu vagy nem kamu?
2005 októberében merült fel először [3], hogy a Visocica nem hegy, hanem ősi piramis. Semir Osmanagič azóta igyekszik a legendák sorából a tudományos tények közé emelni az első európai piramist, azonban még így is akadnak [4], akik a boszniai háború óta hanyatló gazdaságú Visoko marketingakciójának tekintik a piramis-történetet.
A cikkben hivatkozott linkek: