Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Apr29

2008. Május 04., Vasárnap 16:21

A boszniai piramisok - Maghar Akadémia

Írta:  Aranyi László
Értékelés:
(7 szavazat)
Semir Osmanagic, a boszniai piramisok felfedezője, átírta a múltat, átírta a jelent, és egyúttal a jövőt is. Bátor ember. Volt kellő ereje és kitartása már-már az egész világgal szembeszállni - főleg a régész- és a tudományos társadalommal, akik mindent elkövettek nevetségessé tételére és lejáratására -, ragaszkodni igazához, mely fényes igazolást nyert és nyer: Boszniában, Szarajevótól mintegy 32 km-re Visoko városának közvetlen közelében, a Visokica hegy - piramist rejt. Azóta négy további hegyről derült ki ugyanez. 

 Önmagát boszniai amerikainak vallja, nevének ismertségét a bosnyák város, Viszoko közelében általa felfedezett piramisoknak köszönheti. Ez azonban csak a legfrissebb felfedezése életében, hiszen élete nagy részét a kutatásnak szentelte, beutazta a világot, személyesen kereste fel az ősi kultúrák helyszíneit.

Semir Osmanagic

Zenicán született 1960-ban, az „acélvárosban”, és Szarajevóban nőtt fel. Az utóbbi 15 évben már Houstonban él, Texas államban, feleségével és fiával. Politikai gazdaságtant tanult a szarajevói egyetemen. Hallgatott szociológiát is, azonban nemzetközi gazdaságtanból szerzett mesteri képesítést. Jelenleg PhD végzettség megszerzésére törekszik Szarajevóban, témája a Maja civilizáció (könyvet is írt róla),

Osmanagic bejárta Közép- és Dél-Amerikát - egy évet töltött az ősi maja városok tanulmányozásával Mexikóban, El Salvadorban, Guatemalában és Hondurasban - ezek mellett tanulmányozott és kutatott ősi perui helyszíneket is.

Európai kutatásokba is bekapcsolódott, főleg a szerte Boszniában talált rejtélyes kőgolyók keltették fel figyelmét, valamint a pre-illír korszak leletei Dalmáciában és Hercegovinában.


Visoko címere

2005-ben történt, első látogatása során Viszoko városában, amikor észrevette a térségben található hegyek különleges geometriai formáját. Elgondolkozott, vajon lehetséges-e, hogy több is van a dolog mögött, ezért elvégzett némi alapkutatást annak eldöntésére, vajon a megfigyelt formák természetes eredetűek, vagy sem. Egyik alkalommal felfedezte, hogy a hegyek szimmetrikus oldalai megegyeznek az iránytű által mutatott égtájakkal, azaz észak, dél, kelet és nyugat felé mutatnak; ekkor határozta el, alaposabb utánajárást igényel a dolog. Még abban az évben próbaásatásokat végzett, szerte mindenfelé a területen emberkéz által megmunkált kőlapokat talált és egyéb struktúrákat.

A munkáját folytatta, további bizonyítékokat keresett ősi, emberkéz-alkotta formákra és kulturális nyomokra, melyek kora, felfogása szerint, messze a jégkor idejéig nyúlnak vissza. A völgyben elvégzett további vizsgálatok igazolták, legalább öt piramis található a völgyben.

Osmanagic alapítványt hozott létre, Archeológiai Park: a Boszniai Nap Piramis - néven, a munka folytatásához, habár továbbra is igen fontos szerepet tölt be a projekt irányításában és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében.

Visoko, ahogy a műhold látja

Osmanagic - terveinek megfelelően - két hónapot töltött 2006-ban a boszniai ásatások helyszínén, miközben maga a feltárási időszak majdnem hét hónapra terjedt. Úgy érzi, szerepe csak a munkálatok megkezdésében volt hangsúlyos, elsősorban a piramis-komplexum létének bizonyításában, valamint az Archeológia Park számára jelentős tőke biztosítása szakértői csoportok alkalmazására a munka folytatásának érdekében.

Ha a kutatási program sínre kerül - tervei szerint - visszatér a csendes-óceáni, az afrikai és a közép-ázsiai kutatási helyszínekre.

Osmanagic elnöke egy kisebb gyárnak és önmagára úgy hivatkozik, mint „független kutató”, saját maga fizeti saját kutatásait, írásai megjelentetését és utazási költségeit. Az 1980-as évek közepén kezdte megjelentetni kutatási eredményeit, azóta számos könyv született keze alatt, a legismertebb a „Maja világ” című munka, melyben 50 maja városról alkotott összefoglaló képet; Mexikói, El Salvadori, Guatemalai és Hondurasi településeket beleértve.

Számos további könyve is megjelent Boszniában, többek közt a Coloradói, Új Mexikói, Utahii és Arizóniai kutatásaira alapozva az „Anaszázik rejtélye”, valamint az „Alternatív történelem” - Perui, Közép-Amerikai és Európai utazásaira építve. Könyvet adott ki a boszniai piramisokról is.

Piramisok völgye Boszniában: Tudományos bizonyítékok a boszniai piramisok létezése mellett

Piramis-komplexum léte Közép-Boszniában, megrázta a világ tudományos társaságait, hiszen - részben - át kell írniuk a világtörténelmet.

A boszniai piramisok kutatásában a klasszikus geológiai-archeológiai módszerek mellett a modern geofizikai és távérzékelés technikákat is bevonják.

A boszniai Nap Piramis - korábban Visokica hegy néven ismert - Visoko mellett, közép Bosznia-Hercegovinában.

1. A piramisok geometriai jellemzői

Számos légi- és űrfelvételre alapozva, boszniai Nap Piramisáról egyértelműen kiderült, három oldalát tökéletesen szabályos geometriai formák uralják, konkrétan: háromszögek. Habár ilyen formák létrejöhetnek a természetben, rendkívül ritkák, ha egyáltalán megtalálhatók, arra pedig végképp nincs példa, hogy ezek a rendkívül szabályos háromszögek egy azonos domb három oldalát alkossák. Ebben az esetben a két háromszög a háromból teljesen megegyező, azonos mérettel és dőlésszöggel.

Közép-Bosznia-Hercegovináról készült űrfelvételek (elsősorban Landsat, Radarsat, Hyperion, Ikonos - Dr. Amer Smailbegovig közbenjárásával), azt jelezték, a völgy területén öt olyan alakzat található, melynek legalább két, de olykor három oldala is tökéletesen szabályos háromszöget formál. Valamennyi imént felsorolt alakzat tehát két vagy három teljesen szabályos oldallal rendelkezik, ám voltak köztük olyanok is, melyek lépcsős szerkezetet mutattak, lapos felső résszel.

A boszniai Nap Piramis esetében a négy közül három oldal mutat tökéletes háromszög alakot. Geometriai mérések alapján kijelenthető, nincs jele különösebben a jégkorszak időszakában nagyobb jégtömegek jelenlétének, melyek esetleg hozzájárulhattak volna a teljesen szabályos alakzatok kialakításához az adott oldalakat tekintve.

A boszniai Nap Piramis. Az Előtérben Visoko városa, Bosznia-Hercegovina

A boszniai Nap piramis és a Kheopsz piramis arányai

Így nézhetett ki a boszniai Nap Piramis

2. Tökéletes tájolás - a világ fő égtájai szerint

A Bosznia-Hercegovinai Geodéziai Intézet által kivitelezett mérések arra utaltak, hogy a boszniai Nap Piramisának (BPS) irányítottsága pontosan megegyezik a négy fő világtájjal (észak-dél, kelet-nyugat), ez a tulajdonság pedig igen jellemző a már eddig ismert Egyiptomi, Mexikói, Perui, Guatemalai és Kínai piramisok esetében. A Boszniai Nap Piramisának tájolása pontosan egybeesik a csillagászati északkal, (miként az Egyiptomi Nagy Piramisnak is), oldaléle a Sark Csillag felé mutat

Műholdas mérések alapján készült topografikus vázlat a Boszniai Nap Piramisról, a piramis tájolása a fő világtájak felé mutat (Dr. Amer Smailbegovic szívességéből).

A geológiailag „szokatlan” alakzatok, avagy piramisok, térbeli elhelyezkedése a térképen; pontosan kivehető fő világtájak szerinti tájolásuk - észak-dél, kelet-nyugat. A piramisok az alábbi neveket kapták:

Az eddig ismert boszniai piramisok elhelyezkedése

3. A hőmérsékleti inercia kimutatható jelei

A hőmérsékleti inerciára vonatkozó ismereteket az ASTER nevű hő-detektor révén gyűjtötték (felbontása 60 méter körüli), a mérések nyomán megállapítást nyert, hogy a vizsgált objektumok kevesebb tömör anyagot tartalmaznak környezetüknél, ezért gyorsabban hűlnek ki (a feltételezések szerint tömörebb) környezetüknél. A megfigyelések egybeesnek a Geológiai Jelentésben foglaltakkal és a helyszínen az ásatások során tapasztalt tényekkel. Az eredmény pontosan az, amit egy mesterségesen létrehozott objektumtól elvárunk - kevésbé tömör anyagot tartalmaz, porózus, üregeket és kamrákat rejt, folyosókat, stb. - olyan dolgokat, melyek a gyorsabb hővesztéshez hozzájárulnak.

A hőmérséklet inercia jelei

4. A lerakódások geológiai elemzése

A 2005. augusztusában és októberében szűk körben, majd 2006-ban és 2007-ben már kiterjesztetten elvégzett próbafúrások és sűrűségvizsgálatok eredményeként elmondható, ezek a mérések megerősítették a kezdeti megfigyeléseket és egyben alátámasztották azt a feltételezést, miszerint a piramisokat homokkő- és breccsa (kavicsos jellegű anyag homokba vagy agyagba ágyazva) tömbök, melyek láthatóan és nyilvánvalóan kézi erővel megmunkáltak és/vagy a kívánt méretre alakítottak. Kötőanyagot találtak a homokkő elemek között, darabos breccsát - azaz több színben pompázó sódert -, homokkövet és agyagpalát, mindezt a kötőanyagba ágyazva, vagyis összecementezve; e kötőanyag pedig emellett szenet és kvarcszemcséket magában foglaló homokkövet, földpátot és csillámpala forgácsokat tartalmazott. Az építőelemek sima felületei, az egymással való kapcsolódási részek és a kötőanyag tisztán látható. A homokkő blokkok között végzett további kutatások feltárták, a blokkokat kézzel megmunkálták, laposra és símára, a kötőanyag ezt követően került közéjük és a felszínükre.

Homokkő tömbök, emberkéz alakította őket és helyezte el a bejárati platóra

5. Geodéziai topográfiai rétegrajz elemzés

Nagyfelbontású, a felszínből kiemelkedő alakzatot rétegvonalak segítségével bemutató ábra nagyszerűen láttatja a szabályos formát és a lépcsőzetességet a Nap Piramis oldalfalain.

3-dimenziós rétegrajz a Boszniai Nap Piramisról (a Bosznia-Hercegovinai Geodéziai Intézet szívességéből).

3-dimenziós szintvonal térkép a Boszniai Nap Piramisról (A Bosznia-Hercegovinai Geodéziai Intézet szívességéből).

6. Arculat-detektálás

Az automatizált arculat-anomália detektor, a LINANAL (eredetileg tektonikai mérésekre tervezték, a talaj topográfiájának vizsgálatára) az oldalfalak lejtési szögét 43.822 fokban határozta meg (+/- 1.6), a fákkal nem fedett területeken; a piramis valamennyi oldalán ugyanezzel a hibahatárral dolgozva. A vizsgált alakzatok nem keverhetők össze természetes geológiai eredetű formákkal, melyek esetlegesen tektonikus tevékenység során jöttek létre, azok ugyanis csak egyetlen oldalukon mutatnak háromszög formát, azonban sokkal kisebb, vagy sokkal nagyobb hajlásszög mellett, viszont, ebben az esetben a piramisok legalább két, de olykor három oldala is háromszög-jelleget tükrözött, az oldalak dőlésszögét pedig 40-48 fokos szög alatt mérték. Továbbá, semmi hibát nem találtak az egyes alakzatok oldalát alakító háromszög-formákban, azaz semmi jele annak, hogy esetleg mai keletű tektonikai mozgások eredményeként jöttek volna létre pontosan ezek a formák.

Az automatizált arculat-detektor mérési eredménye, nagyfelbontású adatsor, a Boszniai Nap Piramison végzett eljárás eredménye (a mérési eredményekkel részletesen külön tanulmány foglalkozik). Figyeljük mega háromszögletű oldalak és az élek határozott irányítottságát. (Dr. Amer Smailbegovic szívességéből)

(1. oldal / 3)
Megjelent: 27793 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. Május 29., Vasárnap 20:58

Hozzászólások  

 
Dr. Orbán József
#1 7635 Pécs, Fekete u.20.Dr. Orbán József 2016-04-25 23:16
A piramisokról egy másik vélemény is jelenjen meg,
előadás formájában: www.orbanjozsef.hu
Az előadás keretében beszámolok a helyszíni bejárás során szerzett személyes tapasztalataimról, valamint a "piramisokból" vett „betondarabok” szilikátkémiai vizsgálatainak eredményeiről. Érintem a piramisok környezetében talált kövek magyar-székely rovásírás jeleit, valamint foglalkozom a piramis-, mint energia-gép működési elvével is. Részletesen elemzem, hogy a piramis formájú hegyek mikor és milyen körülmények között keletkeztek és milyen anyagokból épülnek fel.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 221 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 606
This Week: 4724
Last Week: 5520
This Month: 20744
Last Month: 25421
Total: 1500165

Belépés