Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Mar27

2017. Január 25., Szerda 08:03

A piramisok színe

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(4 szavazat)
Megdöbbentő lehet mindenki számára, akár piramis rajongó, akár nem, hogy a piramisok színéről eddig alig jelent meg értekezés. Elképesztő az emberiség tudatában az a rejtett gátoló hatás, amely nem engedi felvetni azt sem, vajon a piramisoknak volt e valamilyen színe?

A mai emberiség tudatában azok a piramisok jelennek meg, amelyeket a fotókon láthatunk, a szerencsésebbek saját szemükkel is megismerhették küllemüket. Akinek van elég pénze, bármikor elutazhat Egyiptomba, és megszemlélheti a piramisokat. De a mai piramisok romos állapotban vannak, és nem úgy néznek ki, mint eredeti állapotukban. Alig van közük az eredeti csodálatos építményekhez, a grandiozitás azonban szerencsére megmaradt, ami kivívja csodálatunkat az építők iránt.

Nagyon sok kitűnő könyv és cikk tárgyalta már eddig a piramisok rejtélyeit, építésének titkait. Ezek a könyvek és cikkek alig jutottak azonban közelebb a megoldásokhoz. Egyáltalán, miért építették a piramisokat? Még ezt sem tudjuk biztosan.

Forduljunk azokhoz a szerzőkhöz, akik saját szemükkel látták ezeket a csodálatos építményeket, eredeti pompájukban. Az egyiptomiak nem írnak a témáról, mert számukra magától értetődő volt a piramisok felépítése és kinézete. Hérodotosz, a történetírás atyja, saját szemével látta a piramisokat, amelyekről meg is emlékezik. Azt írja, hogy rövid fagerendákból készült gépekkel emelték helyükre a kőtömböket. A felszínükről nem emlékezik meg, de az építőanyagukról igen.

Atlantisz városában, amint tudjuk, a bástyákat fehér, piros és fekete kővel burkolták. Sajnos, a színekhez kötődő jelentések egy részét elfelejtette az emberiség, illetve az ősi jelentések helyébe mások kerültek. Sok jelentés azonban fennmaradt, a fekete a Földanya, a piros a felkelő Napisten és dél, a fehér az Isten, a tisztaság és a király színe volt.

Hérodotosz a médeket említve elmondja, hogy Déiokész nevű királyuk Egbatana főváros köré hét körfalat épített. A legnagyobb körfal kerülete nagyjából megegyezett Athén kerületével, ami azt igazolja, a méd főváros igencsak hatalmas település lehetett. Az első kör védőbástyáit fehér, a másodikét fekete, a harmadikét bíborpiros, a negyedikét kék, az ötödikét narancsszínűre festették. A két utolsó fal közül az egyiken ezüstös, a másikon aranyos színűek lettek a bástyák.

Érdekes, hogy a színek nem a feketével, hanem a fehérrel kezdődnek Egbatanában, de a hatos és hetes szín itt is az ezüst és az arany.

A toronytemplomok építése rendkívül régi hagyományokon alapult. Jelenleg a legrégebbi piramisok, amelyeket ismerünk, a Viszokoi piramisok, amelyek a Kárpát-medence déli részén, a mai Boszniában épültek. Annyi bizonyos, jelen időhöz képest 14.000 évnél régebbiek. Egyelőre kettőt fedeztek fel, mind a kettő jóval nagyobb, mint az egyiptomi Nagypiramis.

A boszniai piramisoknak valószínűleg külső borítása nem volt, a mezopotámiai szikkuratuknak azonban igen. Kezdetben kettő, azután három emeletük volt, majd az emeletek száma növekedett, egészen hétig. Az emeletek az égbe szálló lélek tisztulási állomásait jelképezték, voltaképpen az ég szféráit. A hét szférából később akár kilenc vagy tíz szféra is kifejlődhetett, de ezekhez a szférákhoz nem építettek már jelképeket, vagyis piramisokat.

Assziriában hét emeletes toronytemplomok, piramisok épültek, amelyeknek a színskálája kapcsolódott a többi szomszédos országban épült hatalmas építmény színskálájához. Alulról felfelé haladva ezek voltak a színek: fekete - piros - kék - sárga - narancs - ezüst - arany. A színkulcs talán a sumeroktól ered, de ők is valahonnan örökölhették a színrendszert, egy ősibb civilizációból, amelyet még nem ismerünk kellően.

Egyiptomban sok piramis épült, de most csak az Órión csillagkép övét jelképező három piramissal foglalkozunk. A piramisokat 'színes sávokban díszítették', ezt mondja W. R. Lethaby, egy görög szerző után, a csúcs aranyozott volt. A színes sávok adják kezünkbe a döntő bizonyítékot, amit a görög szerző látott. A piramisok hasonló színűek voltak, mint a többi hasonló céllal épített templomszerű óriási építmény. Valószínűleg fekete - piros - kék - sárga - narancs - ezüst - arany színeket viseltek.

Egészen elképesztő, senkinek nem jutott az eszébe komolyan venni az ókori görög szerző leírását. Nem is készült olyan ábrázolás a piramisokról, amely megközelítette volna az eredeti látványt. Még a legmodernebb leírások és képi ábrázolások sem emlékeznek meg a piramisok színeiről. Az egész emberiség elfelejtette, a piramisok színesek voltak.

Sok szerző tudja, a piramisok csúcsán az arannyal borított piramidion foglalt helyet. A piramisok oldalát nagy mészkőtáblák borították, amelyek fehér színűek voltak. Ezt a mészkőborítást egy nagy földrengés leomlasztotta, a kőanyagot Kairó házai falába építették.

A színeket megtalálni mára már lehetetlenség. Felröppent az aggasztó hír, gyors pusztulásnak indultak a piramisok belsejében festett csodálatos remekművek. A belső festményeket sem sikerül megvédeni, nemhogy a külső színezéseket. Jelenleg a csodálatos festményeket fotózzák, mikrofilmre veszik, ennyire telik az emberiség erejéből, hogy ne vesszen oda végleg az emberiség egyik legnagyobb kulturális kincse.

Érdemes lenne a piramisok belső ábráival is foglalkozni és a rengeteg felirattal. Ezek a feliratok a piramisok építésénél ezer évvel régebbi eszmeiséget őriznek, ami azt jelenti, bepillantást nyerhetünk segítségükkel az 5.600 évvel ezelőtti emberek gondolatvilágába. A feliratokat piramisszövegeknek nevezi a tudomány.

Érdekes módon a piramisok külső felszínének színei félig hasonulnak a szivárvány színeihez, de van eltérés is. A fekete (1.) szint és a fehér(6.) szint, arany (7.) szint egyértelműen a Föld, a Hold és a Nap jelképei. A Földanya istennő színe a fekete, a termékeny talaj színe, szakszóval csernozjom. A fehér, illetve ezüst a Hold, az arany a Nap színe, ezt mindenki tudja. A sárga és narancs a szivárvány színei, de a piros és kék fogalmát tovább kell keresni. A szivárvány színeit őseink is számtalanszor látták, a lila - sötét kék - világos kék - zöld - sárga - narancssárga - piros skálát tudatosan nem keverhették össze. Ha a jelképekben ez a sorrend nem volt tetten érhető, akkor ott a szivárvány színeinek nem is volt szerepe. A színeket más eszme alapján állították össze.

Azt a jó szemű olvasónak biztosan nem kell mondani, a szín szó és a szint szó között, ez utóbbi emeletet is jelent, szoros összefüggés van. A szintek színekkel jelöltek, egy ősi csodálatos eszmeiség kifejeződései. Talán kapcsolódnak a lélekvándorláshoz, a lélek megtisztulási folyamatához is, amelyet a piramisok jelképeztek.

Mert azt a tényt, hogy a piramisok szimbólumok, senki sem tagadja

A dolgozat a szerző lapján is megtekinthető:

Megjelent: 242 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. Január 25., Szerda 08:22

Hozzászólások  

 
cartwright
#2 csúsztatás - kérdőjelekkelcartwright 2017-02-02 15:21
A szerző figyelmébe ajánlanám. Először leszögezi, hogy az Egyiptomi piramisok közül csak a Gizeh-iekkel foglalkozik.
"Egyiptomban sok piramis épült, de most csak az Órión csillagkép övét jelképező három piramissal foglalkozunk."
Utána sajnálkozik, hogy a piramisok belső falfestése pusztulásnak indult.
"Felröppent az aggasztó hír, gyors pusztulásnak indultak a piramisok belsejében festett csodálatos remekművek."
Csakhogy pont ezekben, illetve sok más piramisban sem, nincsenek és nem is voltak falfestések. Az V. dinasztiához kötött, Unisz sírkamrája az első és majdnem az egyetlen festményekkel és feliratokkal díszített sírkamra.
Vagyis - miért kell össze-vissza írni?
Még egy pár érhetetlen megjegyzés.
"Atlantisz városában, amint tudjuk, a bástyákat fehér, piros és fekete kővel burkolták. Sajnos, a színekhez kötődő jelentések egy részét elfelejtette az emberiség, illetve az ősi jelentések helyébe mások kerültek."
Utána a következő kijelentés található.
"A színkulcs talán a sumeroktól ered, de ők is valahonnan örökölhették a színrendszert, egy ősibb civilizációból, amelyet még nem ismerünk kellően."
Atlantiszt tehát ismerjük, de a sumérok elő civilizációját nem, pedig Atlantisz legalább 7000 évvel előbb volt, mint a sumer városok.
Hmmm
Idézet
 
 
LEWIS
#1 MOST NEM TUDNAK EGY OLYAN PIRAMIST EPITTENILEWIS 2017-02-01 05:43
LEGJOBB LENNE MINDEN OKOS GONDOLKODO ODA MEGY ES EPITT EGY PIRAMIST,
UGY HOGY VAN OLYAN KEPPEN HOGY LATNI LEHET, HASONLO ANYAGBOL ES OLYAN TAVOLSAGOKROL OLYAN SULYOS NEHEZ SZIKLA DARABOKKAL HOGY OTT VANNAK ES UGY RAKJA EGYMASRA HOGY OTT VAN,
AKKOR RAJON ARRA HOGY NEM EMBER EPITETTE VAGY LEGALABB IS FOLDON KIVULI EMBER, KINEK MEG VOLT HOZZA A TECHNIKAJA ES NAGY TELJESITTMENYU HATALMAS URHAJOKKAL ODA HORTAK A KOVEKET ES EGYMASRA RAKTAK, VAGY EGYMASHOZ ILLESZTO DARABRA VAGTAK VAGY EPPEN SZELETELTEK, ILLESZTETTEK,
CSAK UGY KEPZELHETO EL HOGY HATALMAS URHAJOKKAL MEG HORTAK A HATALMAS PIRAMISOKAT, HASZNALVA ELECTROMOSSAG VAGY ELECTRONOK TERMELESERE A HATALMAS EPITMENYEKET,
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 202 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.3%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 317
This Week: 317
Last Week: 5814
This Month: 22050
Last Month: 24152
Total: 1476080

Belépés