Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2017Aug23

Kitalált középkor

Kitalált középkor (37)

A jövő biztos, csak a múlt bizonytalan - tartja a régi kommunista mondás. Bizony, a hivatalos "oktatási rendszeren" pallérozódott elme először nehezen tudja befogadni a hitvilágával ellentétes tényeket. Előbb utóbb azonban, minden felszínre kerül...

2016. Március 19., Szombat 05:00

Szent Korona és a fantom idő

Írta:
A 2013-as kiadású Angyali korona, szent csillag A MAGYAR SZENT KORONA könyvében Pap Gábor avarokat és Nagy Károlyt említ, akikről a fantom korszakkal kapcsolatos előadásaiban következetesen állítja, hogy sosem léteztek. Vélhetően Pap Gábor is érzi ezt ez ellentmondást, ahogy azt is, hogy helyesek a különálló véleményei akár a Szent Koronával kapcsolatban, akár a fantom korszak létét illetően. Helyesek, de mégis egymásnak ellentmondóak, aminek látszólag nincs is feloldása. Pedig van!
2015. Szeptember 02., Szerda 04:45

A nagy ciklus III. és IV. rész

Írta:
Ekkor azonban - mint már oly sokszor - nyugtalanító gondolatok leptek meg. Kis híján elkerülte a figyelmemet, hogy egy ordító ellentmondás bújt meg a soraim között. Ez a fenti gondolatmenet ugyanis szöges ellentétben áll mindazzal, amit a korábbi fejezetekben feltártunk. Az Isten ostora és a tetrarkhák c. tanulmányban ugyanis világosan kimutattuk, hogy a hunok Attila idején történt első bejövetelének egyik legfontosabb kiváltó oka éppen a Diocletianus által elindított keresztényüldözés volt. Isten ostora éppen a keresztényüldöző tetrarkhákra sújtott le, s annak az egész kontinensre rátelepedő pusztító szuperhatalomnak vetett véget, amely a tetrarchia idején bestialitás tekintetében túlment minden határon.
A történelmi rétestészta első változata (avagy, ki olvasta el a krónikákat?) alapjában véve azokat a következtetéseket tartalmazta a Kitalált középkor témában, amit viszonylag gyorsan, Tóth Gyula: A magyar krónikák és a kitalált középkor című könyvének elolvasása után vetettem papírra. A második rész megírása (A történelmi rétestészta nyújtása, avagy a töltelék dátumok titkai) az ezek után átolvasott nagy mennyiségű könyvnek köszönhető. Az azóta eltelt időben megpróbáltam a helyükre tenni a dolgokat, így az első és a második írás tévedéseit igyekeztem kiszedegetni és a két részt összedolgozva, fogyaszthatóbb formába önteni. De erről ennyit, ahogy Anonymus is írta, haladjunk a történelem útján.
Felvetődhet a kérdés, hogy a mai világban miért fontos meglelnünk a múlt igazságát, miért kell tisztáznunk sok évszázaddal korábban történt eseményeket és hogyan hat ki ez a mai életünkre? A válasz egyszerű: hazug múltra hazug jövő épül.
2014. Október 24., Péntek 18:40

Planetárium programok és a fantom korszak

Írta:
Tanulmányom fő mottója: “Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen már nem!” . Vagy talán mégis? Mégha az égbolton nem is, de a számítógép képernyőjén és a planetáriumokban annál inkább.
2014. Május 06., Kedd 15:33

A nagy ciklus II. - Arszakida évek

Írta:
Rendkívül hasznos, ha az ember választott témájának kutatása közben olykor megáll, hátra lép és messzebbről, mintegy madártávlatból is megszemléli az addig összegyűlt adatokból kirajzolódó képet. Ha nem akarunk elveszni a részletek között, ha nem akarunk leragadni jelentéktelen részletkérdéseknél és föl szeretnénk ismerni a mélyben húzódó lényegi összefüggéseket, szükséges, hogy néha lassítsunk és összegezzük korábbi eredményeinket. E gondolat jegyében döntöttem úgy néhány hónapja, hogy újra átolvasom eddigi írásaimat, újra végighaladok a bennük követett logikai ösvényen, hátha azok olyan új gondolatokhoz és új meglátásokhoz vezetnek, amelyek továbblendíthetik a kutatást.  
2014. Április 29., Kedd 14:44

Kitalált Képes Kor –nika

Írta:
Sokszor a LOGIKAI HIBÁK a túlmutatnak önmagukon. Hajlamosak vagyunk kérdez-felelek elv alapján, mindent a betanult reflexek alapján minősíteni. Ennek megfelelően ha logikai hibát találunk egy műben, nem tudunk másra gondolni, csak hogy tévedett a szerzője –ezzel a saját megszokásaink és előítéleteink rabjai vagyunk!
2014. Március 15., Szombat 17:12

A sárkányölő

Írta:
Az előző fejezetben két sárkányölő hős legendáját tettük vizsgálat tárgyává, s személyük mögött a dicső Attilát, Isten ostorát fedeztük fel. Attila hőstetteit népmesénk Fehérlófia történetében örökítette az utókorra, melynek szimbolizmusát Beowulf óangol legendájában és a Báthoryak sárkányölő ősének, Vidnek a történetében is felismertük. 
2014. Március 15., Szombat 15:20

Beowulf (Gutkeled - Fehérlófia - Atilla?)

Írta:
Gyakorta előfordul velem, hogy egy gyanútlanul megpiszkált téma túlnő eredeti szándékaimon, szinte önálló életre kel és teljesen átrajzolja mindazt, amit múltunk valamely szakaszáról addig gondoltunk. Néha csak érintőlegesen, mintegy mellékszálként akarok foglalkozni egy-egy kérdéssel, ám az mégis láncreakciót idéz elő és döbbenetes felismerések egész sorozatához segít hozzá. Ilyenkor hatalmába kerít egy különös érzés: valójában nem is én vagyok az, aki kutatom a történelmet, hanem maga a történelmi igazság az, amely keresi a lehetőséget, keresi az utat. 
2013. November 23., Szombat 10:22

Fehérlófia

Írta:
Lassan két évtizede is megvan annak, hogy egy rendkívül különös könyv került a kezem ügyébe. A könyv címe ez volt: Csodakút – Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Akik engem közelebbről is ismernek, azok pontosan tudják, hogy soha semmi sem állt tőlem távolabb, mint éppen azok a dolgok, melyek e kötet alcímében felsorolást nyertek. Keresztyén életfelfogásommal ugyanis – amit még a debreceni Kollégium ódon falai között szívtam magamba – az efféle okkultizmus határát súroló témák kibékíthetetlen ellentétben állnak. Nincs ez másképp azóta sem és nem is hiszem, hogy ez az alapállásom a jövőben megváltozhatna.
2013. November 22., Péntek 20:53

A Gutkeled nemzetség

Írta:
A 2012-es esztendő jelentős mérföldkőnek bizonyult a magyar múlt feltárásának útján. Az a háttérben folyó kutatás, amely az azt megelőző tíz évben kisebb-nagyobb intenzitással ugyan, de folyamatosan zajlott, végre elkezdte meghozni a gyümölcsét. A sok-sok gondolat, ami az évek során megindult bennem, ekkorra érett be. A kérdések, a kételyek és a látszólag egymásnak is ellentmondó adatok özönéből ekkorra kezdett kirajzolódni valami értelmes, valami logikus és ugyanakkor borzongtatóan magasztos: az eltagadott magyar múlt. Ennek körvonalai még homályosan derengenek, de máris konzisztens és koherens képet rajzolnak kárpát-medencei történelmünk kezdeteiről.
2013. Március 24., Vasárnap 05:18

Szekiz-Munduz

Írta:
Amikor a Nagy Konstantinról szóló fejezetet közzétettem, még magam sem gondoltam, hogy a téma, amelyet gyanútlanul megbolygattam, ilyen hatalmas. Eredetileg csak egyfajta mellékszálként akartam foglalkozni ezzel a kérdéssel, megemlítve, hogy e dicső keresztény uralkodó valójában nem más, mint a háromszázas évek koordinátarendszerének Aladárja. Később azonban, ahogy a témával kapcsolatos felismerések sokasodni kezdtek, úgy lett a Konstantin-kérdés egyre nagyobb és szerteágazóbb. Egyre világosabbá vált előttem, hogy nem egy jelentéktelen mellékszállal van dolgom, hanem az időrendi problémák eredendő okával, a hamisítások gyökerével.
2013. Március 03., Vasárnap 16:48

A Kőszikla

Írta:
2012 novemberében, Debrecenben, a Régről regélők... c. előadássorozat keretei között ismét lehetőséget kaptam, hogy legújabb kutatási eredményeimről beszámoljak. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a Nagy Konstantinnal és Cirillel kapcsolatos gondolataimat szélesebb körben is kifejthettem. Az előadás után régi kedves barátom, egykori középiskolai évfolyamtársam, Gacsályi Csaba odajött hozzám és egy rendkívül érdekes gondolatot osztott meg velem. Elmondta, hogy szerinte nem lehet puszta merő véletlen az, hogy a keresztség során Attila mindkét fia ugyanazt a nevet kapta. Az általuk felvett Konstantin név talán valami módon az ő történelmi szerepükre, hun mivoltukra utal, esetleg konkrétan annak kifejezője, hogy mindketten Attila fiai voltak.
Heribert Illignek a kitalált középkorról szóló szenzációhajhász elmélete tíz éve került be nálunk a köztudatba. Azt hihetnénk, hogy ennyi idő elteltével feledésbe merült Illig teóriája, ám még mindig akadnak, akik a fiktív évszázadok képtelen ötletével próbálják felkelteni a történelem iránti érdeklődést. Közéjük tartozik Tóth Gyula informatikus, aki a középkori magyar krónikák alapján „továbbfejlesztette" Illig elméletét, amelyet 2012. március 11-én Debrecenben a Szkítiából kijöttekről című konferencián és 2012. szeptember 25-én Győrben is előadott. Tóth Gyula ugyan kritikával illeti Illig elképzeléseit, de azok közül csak a 297 év betoldását és a krónikáknak néhány beavatott által kitervelt meghamisítását veti el. Az előadó szerint az európai krónikákat a nyugat-európai történetírók hamisították meg, a magyar történelem eseményeinek időpontját pedig azért kellene átírni, mert azokat krónikaíróink különböző ókori időszámításokat alkalmazó forrásokból vették át.
2012. November 29., Csütörtök 16:15

Umbriától Ungriáig

Írta:
A most következő gondolatok akkor kezdtek megfoganni, amikor újra kezem ügyébe került Szádeczky-Kardoss Samu Az avar történelem forrásai c. munkája. A szerkesztő rendkívüli alapossággal gyűjtötte össze mindazokat a főleg bizánci szövegrészleteket, amelyek e rejtélyes koraközépkori népről tudósítanak. Mivel az avar korszak léte a kitalált középkor elmélete kapcsán alapjaiban kérdőjeleződött meg, ezért őszinte kíváncsisággal vetettem bele magam a források tanulmányozásába. Természetesen a bizánci szerzők írásainak újraolvasása rengeteg izgalmas tanulsággal szolgált, e mostani gondolatözönt mégis egyetlen szerző egyetlen sorának egyetlen szava indította útjára.

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 281 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 3.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Czech Republic 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 746
This Week: 3690
Last Week: 4610
This Month: 15698
Last Month: 20980
Total: 1586163

Belépés