Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Dec18

2014. Április 29., Kedd 14:44

Kitalált Képes Kor –nika

Írta:  Dobos Csanád
Értékelés:
(21 szavazat)
Sokszor a LOGIKAI HIBÁK a túlmutatnak önmagukon. Hajlamosak vagyunk kérdez-felelek elv alapján, mindent a betanult reflexek alapján minősíteni. Ennek megfelelően ha logikai hibát találunk egy műben, nem tudunk másra gondolni, csak hogy tévedett a szerzője –ezzel a saját megszokásaink és előítéleteink rabjai vagyunk!

Pedig ez nem így van. Az Odüsszeia Napút elemzésemnek (http://www.naput.hupont.hu/27/odusszeia-naput-elemzese-i)  legfontosabb sarokkövei, pillérei éppen ezek, a mások által értelmezhetetlen, hibának minősített “logikai bakik” voltak. Ezek, melyek minden esetben a vízöntő-paradoxon jelenlére utaltak az eposzban. De hasonlót állapított meg Pap, Németh és Szántai is a Képes Krónika képanyagának, valamint a középkori Szent László templomi falfestmények értelmezésekor is. A krónika miniatúráiban a tudatosan alkalmazott HAMIS TÉR ábrázolás töltötte be azt a funkciót amit a homéroszi eposznál a LOGIKAI HIBA.

Az eddigi tanulmányaimban több alkalommal is párhuzamokat véltem felfedezni a homéroszi eposzok és Szent László képsorozat (http://www.naput.hupont.hu/23/akhilleusz-ina-vagy-a-kun-labszara), valamint a Képes Krónika egyes miniatúrái között (http://www.naput.hupont.hu/35/odusszeia-napjai-a-kepes-kronika-miniaturainak).

De a homéroszi eposzokhoz hasonlóan az Artur mondakor képi ábrázolása is többletjelentéssel ruházódott fel a Képes Krónika és Szent László ábrázolások ismeretében (http://www.naput.hupont.hu/41/bors-dilemmaja-i-resz).

Mintha ugyanaz a szerkesztési logika hatná át mindegyik művet: a homéroszi eposzokat, a Képes Krónika szövegét és képanyagát, valamint az Artur mondavilágot. Ez csupán a véletlen műve? A válaszom erre egyre határozottabb: NEM!

A fantom középkor

Tóth Gyula a naptár hamisítás és a fantom középkor okaként a hun Attila, valamint Aladár és Csaba fia személyének eltitkolását véli felfedezni.

Meggyőződésem szerint a naptárhamisítás felgöngyölítése az egymástól 7, 44, 297 és 323 év távolságokra mozgatott, de lényegileg összetartozó dátumok és események összegyűjtésével lehetséges! Ezek azok a diszkrét időtávolságok, melyek tömegével fordulnak elő a kérdéses korban. De nem csak ezekre kell odafigyelnünk, hanem ezek minden lehetséges kombinációjára is! Láttunk olyan esetet, amikor a 297 évnyi szöktetés egy julianusi Era szerinti 44 éves mínusszal kombinálódik! Ilyen volt az Alexandriai Könyvtár kétszeri elpusztulásának esete is. Előfordul, hogy a julianusi Erából adódó 44 év különbséget még megfejelték a Krisztus újonnan megállapított születési évéből adódó 7 éves korrekcióval, s így összetartozó eseményeket 51 év távolságra taszítottak egymástól! Aztán előfordulhatott olyan is, hogy egy dátumot véletlenül vagy szándékosan kétszer korrigálnak hét évvel, s a hozzá tartozó eseményt így hét helyett tizennégy év távolságba taszították eredeti időbeli helyétől! Továbbá plusz-mínusz egy év differencia adódhatott abból is, hogy az évkezdet nem mindig esett január elsejére. Tavaszi évkezdettel számolva egy februári esemény még az előző év dátumát kapja, míg januári évkezdettel számítva már az idei évszámot viseli!

Úgy látom tehát, hogy Illig sarkos tétele túlságosan leegyszerűsíti a problémát, nem kis támadási felületet hagyva ezáltal. Hogy ő 297 fiktív évet emleget, az teljesen érthető, hiszen ez a Nyugat-Európára jellemző domináns szöktetési távolság,
”             Tóth Gyula

Ez alapján a magyar krónikák korábban lenézett időrendje jelentősen felértékelődhet, hiszen pont a mi krónikás hagyományunk az, mely ezt a fantom időszakot ismeri, sőt jelzi is a maga módján a krónikáiban. De valójában mennyire megbízhatók a krónikáink adatai, hiszen sokszor még a legalapvetőbb évszámokban sincs összhang közöttük?

A Képes Krónika

Németh Zsolt A Képes Krónika miniatúráinak átfogó értelmezése című könyvében két érdekes megállapítást tesz a királyaink nevére:

Az Árpád-ház férfiágából származó királyaink nyolc különböző nevét egy 7+1-es rendszerben vizsgálva bolygó tulajdonságokhoz társítja. Így Lászlót a Holdhoz, Andrást a Marshoz, Istvánt a Vénuszhoz, Kálmánt a Szaturnuszhoz, Bélát a Naphoz, Gézát a Jupiterhez, Imrét a Merkurhoz. Salamon nevét, mint ószövetségi nevet külön kategóriának tekinti, ő hozzá a Mars és Jupiter közti hajdani –ma már csak kisbolygó övezetként számontartott Celes bolygót kapcsolja.

Könyvében utalást tesz e királynevek és az utódlásuk közötti kapcsolatra is.

Megemlíti Szár László és Álmos hercegeket, kik ugyan nem lettek királyok, de mégis királyokat nemzettek, valamint jelzi, hogy egyetlen egy László nevű királyunknak sem lett királyi utóda. Hasonlóan ahogy szinte az Istvánoknak sem, bár ott V. István kívétel, hiszen IV. (Kun) László személyében mégis lett királyi leszármazottja.

Németh e furcsa végzetet nyelvi úton közelíti meg: LáSZLÓ-ban a LeSZáLLÓ, a LeZáRÓ, addig az ISTVÁNéban az eSTeVAN szavakra utalva. Azaz mindkettőben felfedezni véli a hanyatlás, befejezés tulajdonságokat. Ezzel kapcsolatban kétszer is megemlíti: “Nome nest omen” mondást– azaz “a név kötelez”. De tényleg így van? Esetleg ennek vannak más okai is?

Véleményem szerint van, és az nem más, mint az utókor tudatos történelem szerkesztése! Érdemes ennek utána járni. Ehhez célszerű Tóth Gyula módszerét alkalmazni, azaz ismétlődő események közti időtávolságokra vadászni. Míg Tóth a kutatásában leginkább a Nagy Képes Világtörténet kiadvány adatait és évszámait vizsgálta és vetette össze a magyar krónikás hagyománnyal addig én most a Képes Krónika szövegére és azon belüli ellentmondásokra vadászok.

A Bors dilemmája tanulmány kapcsán már korábban is feltűnt a Képes Krónika időnkénti valószínűtlen meseszerűsége, valamint a számolási hibák gyakorisága. De ezek a “logikai hibák” rejtélyes módon mindig is többletjelentést kaptak más-más megközelítésben (http://www.naput.hupont.hu/41/bors-dilemmaja-i-resz  tanulmányban Könyves Kálmán álmát és BORicS-csal kapcsolatos viszonya, valamint a http://www.naput.hupont.hu/36/gutkeled-meg-a-tobbiek-i  tanulmányban Orseolo Péter származására vonatkozó meglátások).

A kutatók többsége eddig, pont ezen “hibák” alapján nem tekintette hiteles forrásnak a krónika lapjain olvashatókat. Ideje ezen változtatni! A továbbiakban a Képes Krónikát ne ”csak” történelmi forrásnak tekintsünk, hanem inkább egy különleges adatbázisnak, melyen keresztül jobban tetten érhető a múltunkat behállózó fantom időszakok sorozata – még a saját történelmünkben is. És ehhez tekintsük a legjobb iránymutatónak a krónika lapjain fellelhető belső "logikai hibák"-at.

Pap, Szántai és Németh és más kutató számára már egyértelmű tény, hogy a Képes Krónika HIBÁS TEREKet ábrázoló miniatúrái tudatos szerkesztés eredménye. Ideje hasonlót feltételezni az írott szövegéről is. Merjünk a krónikai szövegében és évszámaiban található logikai hibákra úgy tekinteni, mint tudatosan kitett útjelző táblákra melyek biztonsággal átvezethetnek minket a fantom időszakkal átszőtt hamis történelmi múltban labirintusán.

A Bors dilemmája tanulmányomban többszörösen is a figyelmem középpontjába került Könyves Kálmán személye. Ezért az ő (vélhetően fantom) történetével érdemes kezdeni a Képes Krónika szövégének vizsgálatát.

Könyves Kálmán

 

Könyves Kálmán = Nagy Károly / Jámbor Lajos

 

Szent László

„uralkodásának tizen­kilencedik esztendejében, és Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap.”

 

Könyves Kálmán

 

 „Első feleségétől a király Lászlót és Istvánt nemzette, az Úr 1101-ik évében.

Az Úr 1112-ik évében Kálmán király N. [László] fia meghalt....

Huszonöt esztendeig, hat hónapig és öt napig uralkodott; eltávozott e világból az Úr 1114-ik évében, február 3-án,” 

II. István

„Kálmán fiát, Istvánt koronázták királlyá. Serdületlen volt még, de elméjét már kézben tartotta...

Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében”

 

Ami azonnal feltűnő: Szent László 1095-ben távozik. Ha Kálmánt ezt követően koronázzák királlyá és 25 esztendeig uralkodik, úgy 1120 korül illett volna meghalnia. Ezzel szemben a Képes Krónika az Úr 1114-ik évében határozza meg halála időpontját! Ennyire nem tudott számolni a krónika írója, vagy inkább tudatossan ejtett LOGIKAI HIBÁ-ról beszélhetünk?

Melyik a helyes halálozási dátum az 1114 vagy az 1120-21? Érdemes mindegyiket külön külön megvizsgálni 323, valamint 297 év korrigálással -Tóth Gyula kutatási módszeréhez hasonlóan.

323 év: „Nagy Sándor ugyanis Kr.e. 323-ban halt meg, s tudjuk, hogy a halála évétől útnak indult egy időszámítási rendszer. Ha valaki a középkor során következetesen a Nagy Sándor halála óta eltelt években gondolkodott, akkor pontosan 323 évvel nagyobb dátumokat használt, mint azok, akik már Krisztus születésétől számították az időt!”

297 év: Kitoldották tehát a naptárt 297 évvel azért, hogy az ariánus eretnekségből kinövő iszlám kezdetét, vagyis a Hidzsrát, a juliánusi Era szerinti 666-os évre, vagyis az Antikrisztus évére rögzítsék! Mivel a julianusi Era szerinti dátumokat értelemszerűen 44 év levonásával lehet Krisztus születésétől számított dátumokká konvertálni, ezért a Hidzsra korábban megállapított Era szerinti 666-os dátumából 44 év levonásával Krisztus szerinti 622 lett! A hivatalos történelemtudomány mind a mai napig 622-re teszi Mohamed futását!”            Tóth Gyula

1114 -323= 791, azaz a hivatalos történelemtudomány szerint Nagy Károly avar hadjáratának éve, ami 792-ben törik meg.

A Képes Krónika eltérően a Kézai Krónikától Könyves Kálmán fiát (II. Istvánt) úgy említi, hogy az apja halála után közel 18 évig uralkodott. Ez elég hosszú idő, főleg egy uralkodó életében. Mégis, hogy lehet, hogy a Kézai közel százötven évvel Könyves Kálmán uralkodását követően nem is hallott II. Istvánról? Nála Könyves Kálmánt azonnal Álmos herceg fia, Vak Béla követi a trónon. Talán mert Könyves Kálmán és II. István egy fiktív párost alkotnak?

Ha Könyves Kálmán 25 esztendős uralkodást tekintem alapnak (az 1120-as halálával), továbbá ehhez hozzáveszem a vélhetően sosem létezett II. István fiának 17 évi uralkodását, úgy a Kálmán vérvonalának 1137-ben kellett kihalnia.Az 1137-es évet ha 323 évvel módosítjuk, 814-es évet kapjuk, ami nem más, mint a dicső, de egyben fantom Nagy Károly halálának időpontja! Nagy Károly és Könyves Kálmán halálának időpontja összehangolható az eltérő naptárrendszerek harmonizálásával!

Nagy Károly párhuzamos életpályája ezek szerint azonos lehet Könyves Kálmánéval? Érdemes most Tóth Gyula könyvéből idézni a következő gondolatokat:

 Nagy Károly avarok ellen indított háborúja valójában nem egyéb, mint az Attila halála után kitört trónutódlási harcnak, Csaba és Aladár harcának történelmi lenyomata”

„Mivel a meghamisított időrend miatt az Attila halála utáni események évszázadokkal későbbre csúsztatva frank-avar harcokként ismétlődtek meg, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy Csaba és Aladár harcát valójában a frank-avar háború történetéből kreálták krónikásaink. Akárcsak a Csaba – Kuber kérdés kapcsán, úgy most is joggal feltételezhetjük, hogy krónikáink őrizték meg a helyes időbeli keretet, a Nagy Károly féle avar-írtó hadjárat pedig nem több egyszerű történelmi duplikációnál. Ha azonban ez így van, akkor logikusan vetődik fel a kérdés: Ki volt valójában Nagy Károly?”

Tudjuk, hogy Childerik 457-ben, mindössze három évvel Attila halála után kezdett uralkodni. Nagy Károly trónra lépésének időpontja 768. Van-e bármi összefüggés, bármi eddig még fel nem tárt kapcsolat e két dátum között? Elég megnézni, hogy mennyi a különbség a két dátum között és a megoldás máris adja magát! Ha 768-ból levonunk 457-et eredményként 311-et kapunk. Mi ez a 311? Nos akik az ókorból örökölt és egymással párhuzamosan futó időszámítási rendszerek témájában jártasak, azok rögtön a homlokukhoz csapnak: Pontosan 311 év a különbség a Szeleukida időszámítás dátumai és a Krisztus szerinti időszámítás dátumai között! Nem elképzelhetetlen tehát, hogy azzal a Childerikkel, akiről épp az imént mutattuk ki, hogy Attila idősebbik fiával, Aladárral azonosítható, egy szeleukidányi, azaz 311 évnyi csúsztatással élve már Nagy Károlyként találkozhatunk!”

“Láttuk tehát, hogy a Childerik név nem tulajdonnév, mert a jelentése KÁLOD, KÁLoDik, azaz „elsőszülött”. Azt is észrevettük, hogy az Aladár név sem tulajdonnév, hanem egyszerűen ELDER, azaz „idősebb” jelentéstartalommal rendelkezik. Na de mit jelenthet akkor Nagy Károly neve? Vajon az sem tekinthető egy szimpla tulajdonnévnek? … De nem ám! Érdemes megfigyelni, hogy a meroving korszakra jellemző „KÁL-KÁLOD” típusú nevekhez kísértetiesen hasonló módon három fiktív évszázaddal később hogyan kezdenek hemzsegni a „KÁROLY” típusú uralkodónevek nyugaton. Martell Károly, Karlmann, Nagy Károly, Kopasz Károly, stb. Mit jelenthet tehát ez a titokzatos KÁROLY név? Nos, ez valójában nem más, mint az általunk jól ismert uralkodói titulus, a KIRÁLY! Nagy Károly neve voltaképpen azt jelenti, hogy viselője Nagy Király volt! Ezek a nevek semmit nem árulnak el tulajdonosuk valódi nevéről, egyszerűen annyit közölnek, hogy viselőjük birtokolta a hatalmat, ő volt az uralkodó! ! Ez a megnevezés egyértelműen Attila krónikáinkból is ismert királyi titulusát idézi fel. Természetesen a hivatalos magyarázat a fordított logika hamis talapzatán állva kijelenti, hogy nem a Károly név származik a magyar király szóból, hanem épp megfordítva! A mi király szavunk származik Nagy Károly tulajdonnevéből! Hogy ez mennyire nem így van, és hogy a Károly elnevezés eredetileg valóban Attila uralkodói titulusából alakult ki, azt jól jelzi, hogy ez az elnevezés már Nagy Károlyt megelőzően is felbukkan. Mégpedig pontosan azzal a dicső gót fejedelemmel kapcsolatban bukkan fel, akiről már oly sokszor kimutattuk, hogy élete pontról pontra, a legapróbb részletekig Attila történetéből lett lemásolva! Igen, a nyugati gótok hős fejedelméről, a folyómederbe temetett Alarikról beszélek!

Tudjuk, hogy Alarik és Attila valójában egyugyanazon személy volt. Mivel azonban életének eseményeit egyaránt följegyezték a Julián naptár bevezetésétől induló időszámítási rendszer szerint is és a Krisztus születésétől induló időszámítási rendszer szerint is, így ez a személy kettévált és életének története, dicső tettei, győztes csatái duplán kerültek rá az időszalagra egymástól 44 év távolságban. Ha tehát tudjuk, hogy Alarik valójában Attila volt, akkor vajon mit jelenthet maga az ALARIK megnevezés?” …

Láttuk továbbá, hogy Nagy Károly pannóniai avarok ellen indított háborúja rendkívüli hasonlóságokat mutat Csaba és Aladár krónikáinkból ismert küzdelmével. Azt is észrevettük, hogy a „Nagy Károly” név eredeti jelentése a hun Attila által használt királyi titulusra vezethető vissza, amelyet természetesen utódai is előszeretettel használtak a későbbiek során. Végül felfigyeltünk arra is, hogy Childerik trónra lépésének dátuma és Nagy Károly uralkodásának kezdete között éppen 311 év távolság van, ami pontosan megfelel a szeleukida időszámítás dátumai és a Krisztus szerinti időszámítás dátumai között meglévő különbségnek! Úgy gondolom a fentiek alapján már bátran élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a meroving Childerik és a karoling Nagy Károly valójában egy és ugyanaz a személy volt, Attila király idősebbik fia, akit nemzeti krónikáink Aladár néven ismernek!

A szemfüles olvasó talán ezen a ponton megjegyzi, hogy a fent felvázolt logika némileg sántít, ugyanis Nagy Károly 768-as trónra lépése és az avarok ellen indított háború 791-es kezdőéve nem esik egybe! Aladárról pontosan tudjuk, hogy uralkodása a Csaba ellen intézett harccal vette a kezdetét. Hogyan lehetne akkor Aladár azonos személy azzal a Nagy Károllyal, aki csak 23 évvel a trónra lépését követően indította meg a pannóniai avarok elleni háborúját? Az észrevétel jogos, a megoldás pedig éppen ebben a 23 év eltérésben keresendő. Már korábban feltűnt nekem, hogy a Kézai Simon krónikájában említett 872-es honfoglalás dátum és a ma általánosan elfogadott 895-ös honfoglalás dátum között van egy 23 éves eltérés.”

Ez a 23 év, mely a Róma alapítása és az első olümpiai játékok közötti dátum különbség, mely a római és görög időszámítás közötti különbséget is meghatározta...

Ahogy ALADÁR megfeleltethető a meroving Childerikkel és a karoling Nagy Károllyal, úgy Könyves Kálmánnal is, sőt annak fiával, II. Istvánnal szintén!

És erre utal a Kálmán név is, mely nagyon kilóg az Árpádházi királyok nevek közül. KÁL-MAN... KirÁLy-man KároLy-MAN esetleg Karl-man... vagy éppen azzal a Karlmann-nal, akiről a wiki azt állítja „megbízható források alapján”, hogy ő nem más, mint Nagy Károly egyik testvére.

Október 9-én, azonnal apjuk temetése után, mindketten visszavonultak Saint Denis-ből, hogy kinyilvánítsák trónra lépésüket. Károly Noyon-ba, Karlmann pedig Soissons-ba... A fivérek uralmának első jelentős eseménye az aquitánok és a baszkok felkelése volt, 769-ben” http://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_frank_cs%C3%A1sz%C3%A1r

Apjuk halála után a két királyjelölt, külön helyekre vonul vissza, hogy kinyilvánítsák trónralépésüket... akár Attila halála után Aladár és Csaba... És szóba kerül a baszkok felkelése 769-ben. Azok a baszkok, akik a Képes Krónika szerint Attila vállogatott, kapitányokból álló seregrészét alkották, kiket Attila a Catalaunumi csata előtt leküldött Hispániát felszabadítani és kik később Hispániában telepedtek le:

(Attila) levonult a Rhône mentén Catalaunumba, ahol is megosztotta seregét, és egy­harmadát válogatott kapitányokkal a nagy hatalmú Miramammona szultán ellen küldte; ennek hallatára ez a hunok elől Sevilla városából átkelvén az úgynevezett sevillai tenger­szoroson Marokkóba menekült.

Attila király seregének harmadik része pedig, mely nem vehetett részt ebben a csatában, késedelme miatt rettegett Attilától, s Katalóniában maradt Attila egész élete folyamán; ama haza lakosai lettek, és nem akartak visszatérni Pannóniába. A Miramammona ellen kül­döttekből maguk a hunok hatvanötezren voltak, nem szólva az idegen népről. E hunok közül többeket kapitánynak rendeltek, ezeket a maguk nyelvén spánoknak nevezték, róluk kapta nevét azután egész Ispánia.

Ők azok a baszkok, kiknek százalékosan hasonló vécsoportja a magyarokéval, kik szintén ragozó nyelvvel rendelkeznek és a ragjaik nagyfokú hasonlóságot mutatnak a magyaréval... (Erről bővebben Tóth Gyula Baszok http://maghreb.blog.hu/2011/02/14/a_baszkok) Így a 769-es „baszk felkelése” alatt nyugodtan Attila hunjainak felkélését lehet érteni, Attila Hispániában rekedt és ott letelepedett seregének utódait.

Érdemes jobban megvizsgálni ezt a 769-es dátumot.  769+323=1092, azaz pár évvel korábbi dátum, mint Szent László halála! Ennek a későbbiekben még szerepe lesz.

Nézzük tovább ezt a párhuzamos történelmet:

„(Nagy) Károly felkereste Karlmannt, ám az visszautasította az együttműködést és visszatért Burgundiába. Károly sereget gyűjtött és egyedül indult a lázadók ellen Bordeaux-ba,“… majd “A fivérek fenntartották a közömbös viszonyt egymással ... azért tette hogy körülvegye Karlmannt a saját szövetségeseivel... Ám még mielőtt a háború kitörhetett volna Karlmann meghalt 771december 5-én.”

Mintha Aladár és Csaba konfliktusa kezdene kirajazolódni.

Karlmann halála 771 legvége, ami akár lehet 772 eleje is. Újabb 323 év módosítással 1095-be jutunk, azaz Szent László halálának évébe, ami egyben Kálmán megkoronázának éve is. Annak a KAL-MAN-nak aki ugyebár lehetne KÁROLY is , akinek a neve nem jelent se többet, se kevesebbet, mint hogy király és aki a testvére (Csaba, Karlmann, Álmos) félreállásával, halálával, elmenekülésével, legyőzésével válhatott csak KIRÁLLYÁ.

Egyre biztosabban állíthatjuk, hogy ALADÁR nemcsak megfeleltethető a meroving Childerikkel és a karoling Nagy Károllyal, hanem Könyves Kálmánnal is. Lássunk erre három további idézetet a Képes Krónikából:

„Géza herceg pedig nemzette Kálmánt és Álmost meg leányokat. Mintegy tizen­három esztendeig csöndes békesség virágzott a király és a herceg között.”

„Géza király fiai: Kálmán és Álmos. Előre tudta a király Kálmánról, hogy vérontó lesz: ezért akarta egri püspökké tenni. Meghallotta ezt Kálmán, és ugyanazon éjen kimenekült Len­gyelországba, mert tudta, hogy apját és nagyapját tisztességgel fogadták Lengyelországban.”

„Szent László király úgy rendelkezett, hogy őutána Álmos uralkodjék, de ez őszinte egyenességében úgy tisztelte bátyját, Kálmánt, hogy átengedte neki az ország koronáját, minthogy az elsőszülött­ség szerint annak is volt joga hozzá.”

Kálmán és Álmos nevének kihagyásával szinte mindenki egyből Aladár és Csaba történetére gondolna!

És az egyezőségek sora még folytatható. Íme pár idézet újra a Képes Krónikából

„Kisebbik István király kegyetlensége folytán Álmos herceg is mintegy félig fővesztést szenvedett. Noha megvakították, félt, hogy István király megöleti, ezért Görögországba menekült. A császár tisztességgel fogadta: Constantinus nevet adott neki; már előbb is épített egy Constantina nevű várost Macedóniában; István király kegyetlensége elől sok magyar menekült hozzá.”

Kálmán (ALADÁR) testvére Álmos herceg (CSABA) félelmében Makedoniába (anak fővárosába Thessalonikibe) menekül, ahol Constantinus (Konstantin) nevet veszi fel...

„Először Csaba győzte le öccsét, utóbb azonban ő maradt alul, de annyira, hogy alig tizen­ötezren maradtak meg Csaba részéről; a többi hunokat és Attila fiait teljesen kiirtották, leölték. Attila halála után fiai és a hunok egymást gyilkolták le. Tehát a legyőzött Csaba és öccsei, Attila királynak vele szemben álló fiai, szám szerint hatvanan, a hagyomány szerint tizenötezer hunnal Csaba nagyatyjához, Honoriushoz menekültek. Ámbátor Honorius görög császár Görögországban akarta megtelepíteni, ő nem maradt, hanem visszatért Szittya­országba, ősei székébe, hogy ott maradjon. Csaba tizenhárom évig volt Honoriusnál Görög­országban”                                                                       Képes Krónika

Nagy Károllyal kapcsolatban van még jópár érdekesség:

780-ban kitagadta legidősebb fiát, Púpos Pipint, mert az lázadást szított ellene” Károly másik fiát, Karlmannt átkeresztelte Pipinre, hogy fenntartsa a nevet a dinasztiában.” 

Ez aztán a jó indoklás! Inkább nem arról van szó, hogy a testvérének a neve teljesen kitörlődjön a nemzeti tudatból, a családi krónikákból? Mindezt ugyanolyan okok miatt, ahogy Tóth Gyula is megfogalmazta a Árpádházi királyok Aladár utódokkal kapcsolatos hozzáállásában:

a Gutkeledek puszta létezése is fenyegetést jelentett Csaba utódaira, az Árpád-házi uralkodókra. Ha ugyanis egy Árpád-házi uralkodónak joga volt Magyarország trónjára ülni, akkor egy Gutkelednek kétszeres joga lehetett volna hozzá! Mert míg a Gutkeledek Attila győztes fiától származtak, addig az Árpád-házi uralkodók a vesztestől.”

Esetleg nem valami hasonló ok miatt volt szükséges Nagy Károlynak is megváltoztatni annak a fiának a nevét, ki emlékeztette őt arra a testvérére akivel a trónért hadban állt?

Eddig a PÚPOS Könyves Kálmán - Nagy Károly (Púpos Pipin)- Aladár párhuzamos életrajzáról volt szó. És itt előkerül egy hasonló karakter Púpos Pipin személyében! Ez sem véletlen!

A wiki oldal tájékoztatója erős áthallást biztosít:

Testét egy feltűnő hiba csúfította el, innen kapta melléknevét. Alkalmatlansága miatt Pipin sohasem volt versenyképes a trónért folytatott küzdelemben, de Károly jól bánt fiával és megadta neki azt elsőbbséget öccseivel szemben, ami korából adódóan kijárt neki..  kifejezték fájdalmukat az anyjával szembeni bánásmód miatt, amikor Károly a lombard herceg kegyeibe ajánlotta őt. Ezért 780-ban Károly formálisan kitagadta Pipint és a pápával átkereszteltette harmadik fiátKarlmannt Pipinre.

780+297=1077 Szent László uralkodásának kezdete.

780-323=457  Aladárral is valami hasonló történhetet... De mit rejt a 780-as esztendő? Ha 323 évvel visszafelé módosítjuk, úgy 457-et kapunk, a mai hivatalos történelemoktatás szerint pár évvel Attila halála utáni időszak, mikor Aladár kerül ki győztesen a hun polgárháborúból és Csabának menekülnie kellett, és Bizáncba új nevet felvenni.

De mit lehet találni Pűpos Pipin testvéreinél? Minél meseszerűbb egy történet annál inkább gyanússá válik. Íme egy újabb példa erre: http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos_frank_cs%C3%A1sz%C3%A1r

817-ben Lajos és egész udvartartása éppen egy fából készült galériát tekintett meg az aacheni katedrálisban, amikor az összedőlt, kioltva több ember életét. Lajos túlélte a szerencsétlenséget, de érezve a halál közelségét kiadta az Ordinatio imperiit, amely utódainak öröklését tartalmazta. 815-ben már tett lépéseket arra, hogy megossza a hatalmát első két fiával, amikor Lothárt Bajorország királyává koronáztatta, Pipint pedig Aquitánia urává, de nem adott neki királyi címet. Most viszont az egész birodalmat felosztotta három fia között:

I. (Jámbor) Lajosra (Nagy Károly harmadik fiára) majdnem rázuhan a galéria

817+297=1114.

Könyves Kálmán ekkor meghal, de a fiában mégis tovább él 1137-ig a Képes Krónika lapjain. És milyen véletlen, Jámbor Lajos 817-ben (melyhez hozzáadva 297 esztendőt éppen az 1114-es évhez jutunk) még megmenekült a haláltól ...,  de Könyves Kálmán fiának 1137-ben bekövetkezett halálát már nem tudja túlélni, így 840-ben meghal. És megint ha 297 évvel korrigáljuk a 840-es esztendőt, II. István halálának évéhez jutunk. 840+297=1137

Ez tényleg véletlen egyezőség? Könyves Kálmán évszámai 297 évvel korrigálva visszaköszönnek Nagy Károly és Jámbor Lajos történetében!

És itt jön megint egy meglepő fordulat:

Judith 823-ban egy fiúnak adott életet, akit Károlynak neveztek el. Agyermekszületésefelborítottaaz Aacheniegyezménybenfelállított öröklésirendet. Lajoskísérletei, hogymindanegyedikfiánakisjuttassonelegendő örökséget, anélkülhogyaztestvérháborúteredményezneKároly ésLothárközött, végülpolgárháborúbatorkollottak.”

Ez a frissen született Károly nem más, mint a II. (Kopasz) Károly , akit azért hívtak kopasznak a hivatalos történelem kutatás szerint, mert:

„Valószínűtlen, hogy Károly tényleg kopasz volt. Valószínűbb hogy a Kopasz melléknév a kora középkori humor és a történetírók játéka, amely Károly sűrű szőrzetére, hosszú hajára és szakállára, utalt.”

Ez a történelem gyártás ékköve! Azért hívják kopasznak, mert sűrű haja volt....  Itt inkább valami hasonlót érdemes keresni a német KOPASZ-BOLT-BALTA- PÁRTHUS vonatkozásban. Ahogy Könyves Kálmán halálát követően kihalt a vérvonala, és ezzel együtt újraindult az Álmosi vérvonal, úgy itt is valami hasonló játszódhatott le. Kálmán halála után az Álmos vérvonal indult újra, itt pedig Kopasz Károly személyében a Attila, aladári hosszúhajű merovingok vérvonala született újjá!  (lásd Tóth Gyula. Hosszú hajú Merovingok http://maghreb.blog.hu/2012/04/20/hosszu_haju_merovingok )

823+297=1120  És itt is csak 297 évvel kell korrigálni az évszámot, mint Jámbor Lajosnál!

Elég sok adat került elő Könyves Kálmán zavaros uralkodási dátumai kapcsán. Ami nagyon világosan kitűnik: Könyves Kálmán dátumainak 297 évnyi módosításával Jámbor Lajoshoz jutunk, de ugyanezen dátumok 323 évvel történő módosítása révén pedig annak apjához, Nagy Károlyhoz. És mindhármukon keresztül Aladárhoz jutunk.

Joggal vélhetjük, hogy Nagy Károly, mind Jámbor Lajos kitalált történelmi alakok, de vajon Könyves Kálmánról is elmondhatjuk ugyanezt?

Ahogy már írtam minél meseszerűbb egy történet a Képes Krónikában, annál inkább van mire gyanakodnunk. II. Istvánnal kapcsolatban álljon itt még pár idézet. A történet erős átcsengése az Bors, Artur király lovagjára, valamint Kún Lászlóra sem véletlen...

„Lelkének indula­tosságában István király tehát sok rosszat cselekedett, amit nem kellett volna. Krisztina úrnőt megégettette, és tüzet rakatott emberekre tett lóganéjból. Nagy égő gyertyákat csöpögtetett az emberek fenekébe”

„Bors ispánt pedig csúfosan kivetette az udvarból Görögországba, és azt határozták, hogy atyafiságából ezután senki se legyen méltó arra, hogy belépjen a királyi udvarba. Ezért merészelték a főemberek Bélát megjelenteni a királynak, a király ugyanis felette bánkódott azon, hogy nincs ki örökébe lépjen.

Ï Abban az időben István király a kelleténél jobban szerette a kunokat; a király mellett tartózkodott Tatár nevű fejedelmük, aki a császár öldöklése elől kevesedmagával menekült a királyhoz. A király azután vérhasba esett. A kunok pedig, akik a király kedvezése folytán hozzászoktak a gonoszságokhoz, ekkor is javában dühöngtek a magyarok ellen. Amikor a magyar parasztok megtudták, hogy a király halálán van, megölték a kunokat, akik javaikat ragadozták. Tatár kun fejedelem elpanaszolta a királynak, hogy megölték embereit. A király pedig úgy érezte, hogy némiképpen jobban van; amikor látta, hogy Tatár könnyezik, a többi kun pedig jajgatva veszi körül - minthogy nagyon szerette őket -, felmordult és így szólt: „Ha meggyógyulok, tízet ölök meg mindegyikért, akit közületek megöltek. Ï Most ne búsuljatok életem miatt, mert jobban vagyok.” E szavakkal kinyújtotta kezét a kunok felé, ezek nyakra-főre rohantak, hogy kezet csókoljanak neki, és oly nagyon megszorongatták, hogy ellankasz­tották a királyt, így visszaesett bajába és meghalt. Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében; Váradon temették el....”

- 2. rész -

”Tudniillik ő teljesítette és váltotta valóra atyja fogadalmát. Ott a Szentföldön a keresztény sereg vezére és kapitánya lett” 

Képes Krónika következő „Logikai hibája” II. Andráshoz kapcsolódik. Érdemes a hozzá kapcsolható évszámokat a korábbi gyakorlatnak megfelelően- 323 valamint 297 évvel módosítani.
Képes Krónika idézetei:

II. András király =Árpád vezér ?

II. András király

(III). László

Utána fia, László uralkodott, augusztus huszonhatodikán, csütörtökön koronázták meg. Hat hónapig és öt napig uralkodott. Elköltözött az Úrhoz annak 1201-ik esztendejében, május hetedikén

 

II. András

Ezt III. Béla fia, András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján..

András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban.

A gondok az idővel már Lászlónál elkezdődnek. Ha Augusztus végén koronázták meg és éppen hogy 6 hónapig uralkodik, akkor március legelején kellett volna az Úrhoz elköltözni, nem pedig május 7-én!

Majd II. András eseténben ezek az időzavarok csak elmélyülnek. Itt már sem a napok, sem az évek nem egyeznek. Május 7-e után 27 nappal semmiképpen nem következhet május 29 ! Hasonlóan 1201+29=1230 de lehet 1231 is, de semmi képpen 1235 !

Ha ezen “logikai hibákhoz” még hozzávesszük II. András képi ábrázolásának hibáját, miszerint András koronázásakor ott áll előtte Szent Erzsébet lánya érett hölgy alakban, akkor ez azt jelenti, hogy itt tudatos figyelem felhívás zajlik a krónika író és rajzoló részéről. Szent Erzsébet csak 1207-ben születik meg, tehát évekkel apjának, II. Andrásnak koronázását követően!

Kezdjük a vizsgálódást III. Lászlóval, akiről furcsa módon sem a Kézai krónika, sem IV. Kun László sem akart tudomást venni Imre király fiáról, mintha nem is létezett volna (Kun László ezért önmagát folyamatosan III. Lászlónak címezte a leveleiben.)

Kézai így jelzi a királyaink sorrendjét (9-11. §. ):

“Ez után uralkodék görög Béla…, Béla után uralkodott fia Imre… Ez után uralkodott András hatalmas és dicső király. Ez a szent földet megjárta, hol az összes keresztyén fejedelmek kapitányukká választották, s a babiloni szultán seregét a magyarokkal és székelyekkel megszalasztotta, és az assziriabeliek s más nemzetek által népével együtt nagy tisztességgel lőn fogadva. Onnan igen nagy dicsőséggel tért meg Magyarországba.

Tehát a gyermek III. Lászlónak nyoma sincs Kézainál, az a gyermek László király akire a Képes Krónika "második" sorszámmal hivatkozik:

"Második Lászlót megkoronázzák"

A Képes Krónika második Lászlóként sorszámozza András közvetlen elődjét és nem harmadikként, ahogy a történelem oktatás teszi.

A fél évszázaddal korábban élt László herceget viszont a Képes Krónika tekinti korona bitorlónak és nem kíván tudomást venni róla (viszont erre a Lászlóra a későbbi Kun László teljesértékű királyként tekintett, hisz önmaga sorszámozásában jelzi őt, mint elődjét). 

„Uralkodása alatt László herceg, a vak király fia bitorolta a koronát fél esztendeig. Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében, február elsején, vasárnap; teste Fehérvárott nyugszik.”

Szóval a László kérdéskörben bőven van mit tisztázni. 

De most csak Kun László közvetlen elődjére, a kiskorú László királyra koncentráljunk, aki közvetlenül II. Andrást megelőzően, az 1200-1201-es évben uralkodott.  Ó az akinél már gond van a pár hónapos uralkodási idejével. Nálunk egy gyermek László, és a frankoknál 297 év korrigálással: egy Gyermek Lajos (1201-297=904):

IV. Lajos vagy Gyermek Lajos (németül Ludwig IV. das Kind), (893szeptembere – 911szeptember 24.) keleti frank király 900-tól haláláig; uralkodása a magyar támadások megindulása mellett egyben a törzshercegségek – lotaringiai, bajor, frank – kialakulásának ideje is, ami egyet jelent az állandósuló belháborúkkal”               Wikipedia

Mindkettő gyermek és...

903-ban a magyarok újra feldúlták Bajorországot. Hadjárataik ettől kezdve mind mélyebben érintik a birodalom területét... A királyi hatalom e támadások ellen nem tudott fellépni, ezért 907-ben Lajos elrendelte:
„decretum...
Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak.”
– Annalium Boiarum

De ha 323 évvel korrigáljuk II. András halálának évét, akkor szintén ide jutunk. A magyarok kiirtásának rendeletéhez, ami a pozsonyi csatában nyilvánult meg.   1231-323=907

907-es évhez kapcsolódik:

- Magyarok kiirtásának rendelete,

- a dicsőséges pozsonyi csata, amiről sajnos soha egyetlen egy szó sem hangzik el az iskolai oktatásban http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata

- valamint Árpád fejedelem halála.

Azaz II. András halála és Árpád halála 323 év korrigálásával egybeesik!

De II. András elhalálozásának másik évszáma: az 1235-ös év szintén 323 évvel korrigálása újabb érdekességgel szolgál. 1235-323=912. Ahhoz a 912-es évhez jutunk, amiről Tóth Gyula így ír:

„Érdemes emlékeztetni rá, hogy Illig tétele szerint a történelem 911-ben kezdődik újra, tehát 912-ben, a házasságon kívüli fiú megkoronázásakor immár a valós történelem filmkockái peregnek!”

De 912 I. Ottó születési éve is. Azé az Ottóé akivel kezdődnek a frank trónutódlási gondok

http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ott%C3%B3_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r

„A későbbi konfliktusok a birodalmon belül abban gyökereztek, hogy Ottó az I. Eduárd wessexi királyleányát, Eadgythet vette feleségül, ezzel kiemelte magát a birodalmon belüli családi kötelékek közül. Ottó kijelölése egyedüli trónkövetőnek szintén törést jelentett a keleti-frank trónkövetési hagyományokkal. A lépés viszont erősítette a birodalom feloszthatatlanságát.

Ideje 323 után a 297-gyel korrigált dátumot is megnézni:   1235-297=938

„trónöröklés rendjének sérelmezése miatt csatlakozó báty, Thankmar lázadt fel Ottó ellen... A király 938-ban verte le őket: Thankmart meggyilkolták, Ebben az évben zajlott a magyarok utolsó betörése is a Szász Hercegségbe, de miután két nagy csatában vereséget szenvedtek, többé nem próbálkoztak”

Thankmar-Karlmark-Kálmán... ráadásul trónöröklési harc. (Csak emlékeztetőül Könyves Kálmán – Álmos herceg konfliktus)

És mi történt 13 évvel később:

“A lázadók 954-ben még a magyarokat is segítségül hívták. A magyarok már öt éve hiányolták a zsákmány, valamint az adóztatás felújítása reményében Bulcsú harka vezetésével küldtek sereget...

Árpád fejedelem dédunokájával Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárnál járt követségben, az ekkor kapott információkat a császár megőrizte az utókor számára, innen vannak információink Magyarország ekkori viszonyairól. 955-ben, a Lech-mezei csatavesztés után Regensburgban – Lehellel együtt – kivégezték....”

Mintha Csaba lenne.... Érdemes jobban utána nézni Bulcsúnak.

„Bulcsú születési idejéről semmit sem tudunk, Bíborbanszületett Konstantin hiteles információja szerint apja Kál volt, “    KÁL, azaz KiráLY ?

A 13. századi Kézai Simon valóságos mondát kerített a Vérbulcsú név köré: eszerint

„nagyapját Krimhild csatájában a németek megölték, és ő erről biztos tudomást szerzett, hogy bosszút álljon, több németet nyárson süttetett meg, s állítólag olyan kegyetlenséggel tombolt ellenük, hogy némelyiküknek úgy itta a vérét, mint a bort”.

Anonymus Bulcsút a „vér emberének” nevezte....

“948-ban Bizáncban járt magyar küldöttség élén. Itt megkeresztelkedett (947-50 körül) és a császár „kedves fiának” nevezte, patríciusi ranggal és aranylánccal jutalmazta.”

Akár Csaba esetében Honorius császár…

Tehát a legyőzött Csaba és öccsei... Csaba nagyatyjához, Honoriushoz menekültek. Ámbátor Honorius görög császár Görögországban akarta megtelepíteni, ő nem maradt, hanem visszatért Szittya­országba, ősei székébe, hogy ott maradjon. Csaba tizenhárom évig volt Honoriusnál Görög­országban,”                                                           Képes Krónika

Ezek az egyezőségek lehetnek véletlen művei, de ennyi?

Imre és III. Béla király

Az eddigiekben Könyves Kálmán, II. István, III. LÁszló és II. András dátumainál fedeztünk fel idő anomáliát a Képes Krónika adataiban. Őket közvetlenül megelőző két másik királyunk koronázási és halálozási adataiban is „logikai hibák” fedezhetők fel.

III. Béla

Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.

Imre

Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

Január 13.-át követően másfél hónap elteltével (1 hónap és 19 nap) az idő nem érkezhet meg május hónapba!

Hasonlóan Imre király esetében is gond van az idővel. Apja, III. Béla 1196-ban távozott. Ha 8 évig uralkodott az apja halálát követően, akkor 1204 előtt nem illet volna az Úrhoz távoznia. De neki sikerült, hiszen a Képes Krónika közlése alapján 1200-ban már meghalt.

Kezdjük III. Béla 1196-os évszámát vallatni:   1196-297=899

„Az első ismert honfoglalás utáni kalandozó hadjáratok kezdete; a magyarok Arnulf keleti frank királyszövetségeseként I. Berengár itáliai király ellen vonulnak.”         Wikipedia

Ezek után érdemes a Képes Krónika királyainkra vonatkozó dátumait egy közös táblázatban tanulmányozni:

Az Árpádházi királyok uralkodásának kezdete és vége egységes táblázatban a Képes Krónika szerint.

Szt István születése és halála

„Géza pedig isteni jóslat által intve nemzette Gyula leányától, Sarolttól az Úr megtestesü­lésének 969-ik évében Szent István királyt, miképpen meg van írva a boldogságos István király legendájában.

„Szent István király azután országlásának negyven­hatodik évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból, és a szent angyalok társaságához csatlakozott.”

Orseolo Péter I.

„Péter király atyja, Vilmos pedig Zsigmond burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrúd nevű húgát adta hozzá feleségül: ettől nemzette Gizella királynét. Gertrúd halála után Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.”

Aba Sámuel

Péter országlásának harmadik esztendejében ... választottak hát maguk közül egy ispánt, Aba nevezetűt, Szent István király nővérének férjét, őt tették királlyá.”

Orseolo Péter II.

Aba királyságának harmadik évében Péter eljött Henrik német királlyal.. az Úr 1042-ik évében követeket küldött a császárhoz, hogy kitudakolja, ellensége-e neki, amiért Pétert királyságából kiűzte”

I. András

koronázta meg az Úr 1047-ik esztendejében. Megparancsolta tehát egész nemzetének, fejvesztés terhe mellett, hogy hagyják el a pogány szokást...

Szent István király halála óta tehát tizenegy esztendő és négy hónap telt el András király uralkodásának első évéig.   Ebből a német, vagyis igazában velencei Péter első és másodízben öt és fél esztendeig uralkodott, Aba pedig három évig országolt. 

(I. ANDRÁS) tizenkettedik évében, vénségétől rokkantan, fiát, Salamont, még mint ötesztendős gyermeket egész Magyarország királyává kenette és koronáztatta.

 I. Béla

 „A jámbor Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyítha­tatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból. A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szögszínű volt és szár, azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.”

Salamon

(I. ANDRÁS) tizenkettedik évében, vénségétől rokkantan, fiát, Salamont, még mint ötesztendős gyermeket egész Magyarország királyává kenette és koronáztatta.

I. Géza

Három eszten­deig uralkodott, és Vácott temették el

Szent László

uralkodásának tizen­kilencedik esztendejében, és Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap.

Könyves Kálmán

 

 

 

 Első feleségétől a király Lászlót és Istvánt nemzette, az Úr 1101-ik évében.

Az Úr 1112-ik évében Kálmán király N. [László] fia meghalt.

Huszonöt esztendeig, hat hónapig és öt napig uralkodott; eltávozott e világból az Úr 1114-ik évében, február 3-án,

II. István

Kálmán fiát, Istvánt koronázták királlyá. Serdületlen volt még, de elméjét már kézben tartotta...

Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében

II. Vak Béla

Vak Béla kilenc évig, tizenegy hónapig és tizenkét napig uralkodott. Az Úr 1141-ik évének február idusán (13-án) csütörtöki napon költözött az Úrhoz

II. Géza

Húsz évig uralkodott, meg három hónapig és tizenöt napig. Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán

III. István, II. László, IV. István

Helyébe fiát koronázták meg: tizenegy esztendeig, kilenc hónapig és három napig uralkodott. Uralkodása alatt László herceg, a vak király fia bitorolta a koronát fél esztendeig. Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében,..

Ezután testvére, István bitorolta a koronát öt hónapig és öt napig ...Zimony várában halt meg, az Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;

III. (­?) Géza

István király fia, Géza, az Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap költözött az Úrhoz

III. Béla

Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.

Imre

 

Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

(III). László

Utána fia, László uralkodott, augusztus huszonhatodikán, csütörtökön koronázták meg. Hat hónapig és öt napig uralkodott. Elköltözött az Úrhoz annak 1201-ik esztendejében, május hetedikén

II. András

 

 

Ezt III. Béla fia, András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján..

András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban.

IV. Béla

Utána fiát, Béla királyt október tizennegyedikén, vasárnap,..

Harmincöt évig uralkodott..

A király az Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken, a szent kereszt megtalálásának napján a budai szigeten

V. István

Utána az Úr 1270-ik esztendejében fia, István kezdett uralkodni egész Magyarország felett... Két esztendeig uralkodott, és országlásának harmadik évében halt meg a nagy szigeten

IV. Kun László

 

(bár önmagát III.-nak nevezte!)

Követte fia, László, és megkoronázták ugyanabban az esztendőben, amikor atyja meghalt, vagyis az Úr 1272-ik évében...

az Úr 1290-ik esztendejében, hétfői napon, nem sokkal szűz Szent Margit vértanú ünnepe előtt, a kőrösszegi vár közelében maguk a kunok - akikhez pedig annyira húzott - a királyt nyomorúságosan megölték.

III. András

Ugyanazon esztendőben a király halála után tizennyolcad napra velencei András herceget koronázzák meg, akit még László király életében hoztak be Magyarországra ...

az Úr 1301-ik évében Szent Félix napján András király a budai várban elnyugovék az Úrban,

Károly Róbert

A pápa teljesítette kérésüket, és egy Károly nevű tizenegy esztendős fiút az Úr 1299-ik évében Magyarországra küldött, amikor András király még élt.

Az eddigiekben átnézett "zavaros" évszámmal rendelkező uralkodók időszakai:

            Kálmán:           25 év   6 hó     5 nap  

            II. István:         17 év

            III. Béla:          23 év  1 hó   19 nap

            Imre:                8 év  7 hó     6 nap

            III. László         0 év  6 hó     5 nap

            II. András        29 év                         .

            Összesen        102 év   20 hó   35 nap , azaz majdnem 104 év !

(II. István és II. András esetében nem ismert a pontos hónapok száma)

104 év, ami Tóth Gyula figyelmét is felkeltette:

Attila halála és a magyar honfoglalás között mindössze ötgenerációnyi távolságot, és mindössze 104 évet vezetnek le” a krónikákink.

Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból ..." (Képes Krónika)

Néhány bekezdéssel lejjebb pedig:

Az Úr megtestesülése utáni hatszázhetvenhetedik évben, száz évvel Attila király halála után, a nép nyelvén magyarok vagy hunok, latinul pedig ungarusok, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében ismét benyomultak Pannóniába. (Képes Krónika)

“Tudjuk, hogy a hivatalos történelemkutatás a magyar honfoglalást a 895-ös esztendőre datálja. Ha a magyar krónikák adata az Attila halála és a magyarok második bejövetele között eltelt 104 évnyi távolságról valóban helytálló, akkor ennek a 104 évnek valamilyen formában a 895-ös koordináta-rendszerben is fel kell bukkannia! Nézzük meg mi történik 104 évvel a magyar honfoglalás hivatalosan elfogadott 895-ös dátuma előtt! A kivonás egyszerű matematikai műveletét elvégezve a 791-es esztendőbe érkezünk. Ekkor kellene tehát kezdődnie valami olyan eseménysorozatnak, ami az Attila halála utáni nagy összeomlásra, Csaba és Aladár harcára emlékeztet. Mi történik 791-ben? Vajon történik-e bármi olyan, ami a mi gondolatmenetünk szempontjából fontos lehet? Nos, azt kell mondanom: Igen, történik! Ez az esztendő ugyanis nem más, mint a pannóniai avarok ellen indított frank háború kezdőéve!”

“Vegyük észre: ha a hivatalos 895-ös dátumból vonom le az Attila halála és a magyarok második bejövetele között krónikáink szerint eltelt 104 évet, akkor 791-be érkezek. Ekkor indult Nagy Károly háborúja az avarok ellen. Ha azonban a Kézai által közölt 872-es honfoglalás dátumból vonom le a 104 évet, akkor pontosan 768-ba, vagyis Nagy Károly trónra lépésének esztendejébe érkezek! Itt tehát világosan tetten érhetünk egy 23 éves csúsztatást. Nagyon valószínű tehát, hogy Nagy Károly uralkodásának kezdete és az avarok ellen indított háborújának kezdőéve között valójában nem telt el 23 év, s a két esemény egyszerre, egyidejűleg következett be, pontosan úgy, ahogy azt Csaba és Aladár történetéből ismerjük.”

Tóth Gyula Nagy Károlyt trónra lépését, az avarok elleni háborúját említi… azokat amikről eddig is szó volt. Ez véletlen lenne?

Az időzavarral rendelkező 6 királyunk két csoportba osztható időrendileg. Az egyik csoportba Könyves Kálmán és fia tartozik, akiket akár vehetünk egy személynek is a már részletezett okok miatt… A másik csoportba III. Bélától-II. Andrásig uralkodó királyaink, kik egymást követték a trónon a Képes Krónika szerint is.

Könyves Kálmán és fia (hiszen azonos személyek!) 1131-es halálától pont 104 év tellik el II. András 1135-ös távozásáig! Azaz az az időtáv, mely a két pannóniai bejövetel között eltelik. Egyik a hunok, másik a magyarok rézséről... akik viszont ugyan azok! Az évszám korrigálással Könyves Kálmánhoz és fiához Nagy Károlyt, Jámbor Lajost, és több meroving és karoling eseményt tudtunk kapcsolni, azokat akik Attilának és Aladár fiának a utángyártásai, róla gyártott fantom személyek. Ez a hun időszak.

A másik csoportnál: III: Bélához a kalandozások kezdeét, II. András halálához Árpád halálát és a pozsonyi csatát és Bulcsú személyt kapcsoltuk, ami már a magyarság időszaka! Ez sem véletlen. Itt viszont az a Csaba köszön vissza, akitől származtatta magát az Árpád-ház.

A 104 év megjelenik II. István (vele együtt Könyves Kálmán) és II. András halálozása közti eltelt években. De ugyanúgy megjelenik Kálmán és II. András koronázása közötti időszakban is! Ha a Képes Krónika által mindkét dátumot 1-1 évvel közelítjük egymáshoz (azaz csak a teljes éveket vesszük figyelembe) akkor 1096-1200 között is 104 év különbség van. Ez véletlen?

Lassan az az érzésem, hogy a Képes Krónika időrendjében tudatossan húzták szét Kálmán és II. András idejét 104 évre! A történelmi tényszerűséget felülírták a szimbolikával. De mennyire beszélhetünk történelmi tényekről, ha nyugaton Attila személyét tagadják le, nálunk Aladár utódjainak vérvonalát? És ha mindezt egységbe kell hozni...

A Képes Krónika „logikai hibáinak” megfigyelése eddig két szinten zajlott: Királyaink egyéni sorsán keresztül és csoportban vizsgálva. Mindkét módszer meglepő eredményeket hozott.

Van azonban még egy terület mely hemzseg a „logikai hibáktól”, ez pedig az Árpádházi királyaink konkrét koronázási és halálozási dátumainak a hét napjaihoz rendelése. 

Folytatás


Forrás: http://www.naput.hupont.hu/

(1. oldal / 3)
Megjelent: 6919 alkalommal

Hozzászólások  

 
laci
#1 kklaci 2014-05-11 19:32
jo iranyban van a matatas sztem
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 393 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.2%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.3%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Belgium 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Kuwait 0.2%

Today: 54
This Week: 54
Last Week: 4845
This Month: 12659
Last Month: 25794
Total: 1680183

Belépés