Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2017Mar30

2016. November 15., Kedd 21:20

Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(1 szavazat)
FÁK - Meg fogunk lepődni, milyen sok érdekességet rejtenek fa neveink. Maga a Fa egy Pa alakú, valószínűleg régebbi szóból alakult ki. A Pa és Fa jelentésében a Fő és Fej is szerepet játszik. A fából való építkezések idején a Pa és Fa felvette a Falu, település, Fal jelentéseket.

II. fejezet Növények a mitológiában      

A Fa azonban elsődlegesen a Világfa, a Tejút. A Tejút egy óriási Fa, amely a láthatáron emelkedik az ég felé, és a másik oldalon a láthatárig terjeszkedik. Más neve az Égig Érő Fa, Égi Fa és a Tetejetlen Fa. Erre a fára csak egy kis helyen lehet felkapaszkodni, hogy Csudaországba, a magyarok Szkythia (Csudia) nevű országába jussunk. A magyarok, és persze a hunok, akik magyarok, az égből, Csudaországból származnak. Ezen nem kellene viccelődni, mert a magyarok összes utódja is ezt gondolja. Így az összes indoeurópai, az összes afroázsiai, az összes finnugor, az összes kaukázusi, az összes ural-altáji, az összes ázsiai, és valószínűleg az összes ember így gondolja. Csillagokból leszünk és csillagokká válunk.

            A Fa gyökerei valahol az űrben vannak. Az ágak, botok hosszan nyúlnak a végtelenbe, róluk kisebb ágak, gallyak, vesszők erednek. A vesszőkről levelek terjednek a végtelenbe, amelyekre a levélnyeleken lehet eljutni. A levelek önálló világok, földszerű bolygók. De egyes paloták a Világfán gyémántból vannak, vagyis ismeretlen anyagokból. Olyan gyorsan forognak, mint a pulzárok. Talán még a fekete lyukak is ott vannak a mesékben.

            A Világfa rengeteg csillagot tartalmaz. A csillagokat sok gyümölcsnév szimbolizálja. Azt kell mondani, hogy a Világfa bizonyára sok ezer év alatt fejlődött teljességre az emberi (magyar) tudatban, hiszen mások még alig voltak a Földön. Aztán a tökéletes képzet idején megalkották őseink a Világfa névtani rendszerét. Talán 40.000 éve indult a folyamat, és 10.000 éve ért el a csúcspontjára. Ettől az időtől kezdve a Világfa rendszere pusztulni kezdett, szétesett a teljes fogalomcsoport, széttöredezett az egység. Később részeire hullott az egész Világfa, de a részek ma is élnek, mint szavak, nem csak a magyar nyelvben. A szavak összegyűjtése és jelentésük értelmezése nehéz feladat.

            Sz. A. Tokarev kitűnő elemzést ad az Életfáról és a Tudás Fájáról. A két fa sok nép hagyományaiban összefügg egymással. A Tudás Fáját és Élet Fáját egy régebbi időbe utalja vissza, amikor a két fa még egy fogalmat alkotott. Ez a régebbi idő a magyar szupercivilizáció ideje, ami tízezer éve kezdett felbomlani. A Teremtés könyvében pontatlan a leírás, amikor az Élet Fájáról van szó, ami a kert közepén van, és a Jó és Rossz Tudás Fájáról beszél a szöveg, mondja Tokarev lexikonjának szövege. Valójában csak a Tejút fája létezik, amiből lesz az Élet Fája és a Tudás Fája, majd később a Tudás Fája két részre tagolódott, a jó és rossz részre.

            Az óegyiptomiak ismerték az Élet Fáját és a Tudás Fáját. Az orosz tudósok, akik talán a legjobbak a mitológiai kutatásban, elvesznek a részletekben, ahogy a nyugatiak is. Az alig pár ezer éves hagyományok csak a régebbi nagy hagyományok halvány visszfényei. Az Élet Fája azért a Tejút, mert onnan születünk, ilyen egyszerű a megoldás, amire nem tudtak ráébredni a jeles kutatók. A Halál Fája azért nem létezik, mert a halott lelke felszáll a Tejútra, de ott nem meghal, hanem megtisztulás után újra megszülethet. A Tejút tehát nem a Halál Fája, amint néha nevezik, helytelenül, hanem az Élet Fája.

            Rengeteg magyar település nevében szerepel a Pa és Fa. Szentpéterfa, Kondorfa nevében a Fa egyértelműen a Világfa, amelyen a települések elhelyezkednek. Másként azonban falu értelmet is tartalmaznak, de semmiképpen nem egy bizonyos Kondor formájú Fát. A településeket nem fákról neveztük el, hanem a Világfáról, vagy falu jellegükről. A falvak alaprajza is fa jellegű.

            Mi vagyunk a Paiónok is, így neveznek a bizánci tudósok bennünket 900 és 1.300 között. Paiónia, latinosan Paeonia, tartomány Makedónia központi területétől keletre. Ide trójaiak, türszénosz magyarok érkeztek Kr.e. 1.200 körül, de más adatok szerint az egész Balkán paiónok által volt lakott. Pa-Ión jelentése Fa-Lakó, ami a Világfa lakóira utaló név. A Pa nem csupán a magyar települések neveiben (Tar-Pa, Tom-Pa, Her-Pa, stb.), hanem a thrák és a maori települések neveiben is gyakoriak, a maori Pa értelme Falu, Erőd.

            Fairy angol szó értelme Tündér. A Fa természetesen a Világfa, az Iry – Szem, amint Ozirisz neve is Osz-Iri – Sok-Szem egyiptomiul. Arról van tehát szó, hogy a tündérek a Világfán lévő szemek, csillagok. A Nagy Szem a Nap, Isten Igaz Látó Szeme, a kis szemek is napok, csak messze vannak, ezért csillagok. A Fa-Iry két része egyértelműen magyar szó, a valódi jelentés pedig megfelel a magyar Tün-Dér szónak. A Fé francia szó is Tündér értelmű. A magyar Fé-Szek a tündérek széke, mivel a megszülető madárkák a kis tündérek, akik a székben tollasodnak meg. A Fairy egyik kiejtési módja a Fér. Ezzel arra utalok, hogy a fér-j tündérúr. A magyar szavak értelmei teljesen más világlátást bizonyítanak, mint a mai emberek világképe, amit a hatalom igyekszik felvázolni.

            Faun szavunkban a Fa természetesen a Világfa, az Un pedig egyik leghatalmasabb istennőnk neve. Un az Ég Királynője, akinek a Fája a Tejút. A Fa-Un tehát innen származik. Van egy spanyol film, amiben a faun valóban fa formájú (A faun délutánja). Az itáliai faunok nem fa alakúak, hanem emberszerűek, fejükön kis szarvval, jelezve, hogy alsórendű istenkék. A lábuk szőrös, még kecskeláb formában is ábrázolják, ami az égből való származásra mutat rá, a pata miatt. Az éji ég fekete, a fekete a halál színe, innen a patás forma.

            Faunusz király Itáliában az ősidők, vagyis az etruszk idők, királya. Szintén a Fáról származik, az Unus, Una, Unum – Egy (Égi) latin nevek a magyar Un ég királynőjének a nevei. Faunusz neve a Mé-Napi (Fény-Napi, menapi-us) törzs területén lévő Taunusz hegység nevével is kapcsolatban van. Csak nem latin, italicus, hanem magyar vonalon.

            A Nimfák (Nympha) is a magyarok Fájáról származnak. A Nim Magas, a Nym a Nőm értelmet tartalmazza. A görög hagyományban, ami a magyarból ered, a nymphák valóban fákban laknak. Herkules magyar hős felesége nympha, aki egy fában lakik, neve Deianeira. Ezért a Magas-Fa, vagyis a Tejút a nympfák szülőhelye, amint az embereké is. A nymphák nők, akik feleségek lesznek, ezért viselik a Nym, vagyis Nűm (nőm) fogalmat is nevükben.

            Nymphea a tündérrózsák neve. A Tündérrózsából születik az isteni napgyermek, aki maga a Nap, és az összes baba.

            A Fabian római név szintén magyar. Fa és Bia a két összetevő. A Fáról, vagyis a Világfáról jött Bia a meteorit, ami vas, ezért a Fehér jelentésű Bia jelenthet vasat is. Innen származik tehát a Fabianus nemzetségnév.

             Nagyon érdekes a latin Fagus – Bükk név. Fa-Gus a helyes elemekre bontás. A Fa a Világfa, de a Gus is fát jelent. Vajon miért kapta a Bükkfa ezt a rendkívül titokzatos nevet?

KUS

Ezen a szavunkon nagyon sokat gondolkodtam, végül arra jutottam, a Kus is a Világfának a neve. A Mókus nevének jelentése Tűz a Fán, Mó-Kus, ami a vörös bundás kis állatkát írja le, aki a fákon ugrál. Alapvetően azonban az a szócsoport adta a bizonyságot, amelyik a Kus rokonságába tartozik.

            Ide tartozik a Kúsz ige, ami a Világfára kúszással lehet kapcsolatban. Igaz, ma úgy tudjuk, a talajon is lehet kúszni, nem csupán felfelé. Aztán a Kosz – Fekete jelentésű szavunk, ami az éji égboltra vonatkozik. A görögök is örökölték tőlünk ezt a szót, amit a Kosz-Mosz nevében is felismerhetünk. Hát ezért csillognak a kozmetikumok, mert az éji égi Kosz teli van csillaggal. Persze, a Mosz is magyar szó.

            Nagyon fontos a szumer szavakra való hivatkozás. Igaz, a szumer nyelv sokkal fiatalabb a magyarnál, de sokkal idősebb az indoeurópai nyelveknél, ezért nem tudják azt állítani a nyelvészek, hogy valamely szó az indoeurópaiból került a magyarba, ha benne van a szumer, és a többi régi, magyar eredetű nyelvben. A Gis szumer szó jelentése Fa. Van egy Gus-Kin forma is, amiben a Gus szerintem Fa értelmű. A szumer Gis/Gus perdöntő a Kus, vagy a Fa-Gus (Fagusz) utótagjának a Fa jelentését illetően.

            A Kus csoportjába tartozik a Kos, ami egyértelműen a szarva miatt kapcsolódik az égbolthoz. A kusiták Afrikában élnek, a kusánok Ázsiában hoztak létre nagy birodalmat. Úgy tűnik, mindkét népcsoport neve valójában a Világfa Kus nevéből származik. Még az angol Ghost szó is, ami Szellem, Kísértet, kapcsolódhat a Gos/Kos Világfa fogalomhoz, mivel a szellemek az égboltra mennek az emberek halála után.

            Így a növénynevek közül soknak fel lehet tárni az igazi jelentését, ami viszont közel visz a régi magyar mitológia valódi terébe.

            A Fakusz madár a fán kúszik, olyan ügyes, hogy fejjel lefelé is tud kúszni.

            A Ficus a Fi, Csillag, és a Kusz – Fa szóelemek összetételéből ered. A ficus termése tehát csillag, amiből kinő az új növény.

            A Kókusz (Coccus) termése kőszerű, nagyon kemény és gömb alakú. Kó-Kusz tkp. Kő-Fa értelmű, amely pálmán kőkemény termések születnek.

            A Krókusz gyönyörű virágzata körben áll, ezért Kör-Kusz, másként Kor-Kusz a növény eredeti neve. Ez a Kor-Kusz alakul át Kró-Kusz formára, de már nem lehet érteni, mit akar mondani a név. A Kör természetesen a Nap, Hold és csillagok neve.

            Rengeteg más név is tartalmazza a Kusz fa és növény fogalmát.

RENDKÍVÜLI NÖVÉNYEK

Annyit már megfejtettem, hogy a Növény szó a Nő Fényét jelenti. El lehet gondolkodni rajta, hogy miért. Még alig fél évszázada is a feleség fontos feladata az udvar növényeinek rendben tartása volt. A feleség felelt az udvar gondozottságáért, növényeinek állapotáért.

            A fejletlen testfelépítésű, vagy alsóbbrendű növények is sok titkot tartogatnak számunkra. A Muha és Moha a Tűz-Háza, a Ha-Mu viszont Háza a Tűznek. Képileg nagyon erős leírás, az alul lévő parázs a tűz, fény, meleg birtoklója, amit felülről befed a háza, a már kihűlt, elporladt anyag. A Moszat a Tűz, Fény Kezdete, mert a Mo a gazdag Mu és Me – Fény jelentésű csoportba tartozik, a Szat/Szet a Kezdet. Zuzmó szavunkban a Zuz, a zúzmara neve mellett a Mó ismét Tűz lehet. Zúzza a hideget a tűzzel.

            A Páfrány egy olyan növény, ami a temetkezésekhez kell, hogy segítse a halottak lelkét az égbe emelkedni. Ezt jelzi a Rán név, ami Égbolt értelmű (Rá-Háza, Rá-Na), a Páf meg valószínűleg egy Pa-Fa – Fő-Fa, Fej-Fa összetételből rövidült. Haraszt nevünkben a Har a Hegy és Öröklét, az Asz a megsemmisülés felé vezető út egyik állomása, az elaszás már önmagában is a halál, a T a szó végén helyképző, illetve a Földanya jele.

            A számtalan gomba faj létezik. Egyik részük ehető, másik részük mérgező, de sok köztük a veszélyes kórokozó, kártevő faj is.

            Mérgező a Gallóca, mai írással Galóca csoport. Valami okból a szavárdok nagyon haragudtak a szumerokra, ezért adtuk a mérgező gombáknak ezt a nevet. Mert azt mindenki láthatja, hogy a Gal-Ló Nagy-Ember, a Lu-Gál (Lógál) szumer rangnévvel azonos. A Gal-Ló-Ca név végén a Ca kicsinyítés, vagy a Száj neve (Or-Ca). Talán a Lugál szájába kívánták őseink a gyilkos gallócát? De még azt is ki lehet olvasni a névből, hogy aki gallócát eszik, az Gal-Lóca lesz, vagyis Nagy Lócára esik, nagyon lócára esik, mert úgy megbetegszik, hogy bele is halhat.

            Viszont a Szemérmetlen Szömörcsög, ami a férfi nemi szervet utánozza alakilag, még dühödtebb név a szumerok ellen. A Szömörcsög nem más, mint Szumer-Csök, a Csök szóról pedig tudjuk, hogy a bikának is van, a bikacsök alapján. A Csök/Csög a Cső K-val való kicsinyítése mellesleg.

            Maga a Gomba név a Gom és Ba/Pa neveink ötvözete. Egy olyan gamós, vagyis kerekded forma, amely Ház is (Pa), Fa is (Ba és Pa), mivel növény. Egyértelműen a kalapos gombákról van szó, a többi gombának talán nem volt neve sok ezer évvel korunk előtt.

            A Légyölő Gallóca a mesegomba. Veszélyes, de nem annyira, mint a rokonai közül több faj is. Régen is, és ma is kedvelt szereplői a meséknek.

            Rendkívül sok furcsaság, érdekesség fűződik a gombákhoz. Kutatásuk meg sem kezdődött, mármint az ősiség fogalmaival összefüggésben. A Csiperke a Cseperedő gombácska, mert az eső, a sok csepp leesése után indul növekedésnek. Az Ördögkört a pusztán szintén gomba hozza létre. Az ördögkörhöz több mítosz is kapcsolódik.

            A nyitvatermők közül több csoport is fontos a magyar hagyományokban.

            Az Életfa valamiképpen valóban az Élet Fájához kapcsolódik. Nagyon fontos növény, Szavárdiában gyakori. Az Életfa, nagyon úgy tűnik, a fenyők rendkívüliségét emeli ki.

            Fenyő szavunkban a Fény-Ő értelem látszik elsődlegesen. Fényfa, annyi bizonyos. Talán az őskorban a tűz táplálására elsődleges anyagot nyújtott. A latin Pinus a Fényüs (Fény-Ős) magyar megfelelőből jól levezethető. A magyar névnek összetett jelentése van, a latinnak ilyen bázisa nincs. Sok tízezer hasonló megfelelő szócsoport van, ami a magyar nyelv elsődlegességét bizonyítja az összes indoeurópai nyelvvel szemben.

            A Fenyő a Fény újjászületésének a fája. Karácsonykor is fenyőt állítanak a magyarok. A fa alatt Kalácsban helyezték el a fenyőgallyakat, már sok ezer éve. Ez a misztérium az újjászületést szolgálja. A hazánkat megszállt osztrákok sok évszázadig nyomorgatták a népet, közben sok hagyományt eltanultak tőlünk.

            A Kalács pontos jelentése Kal-Ács, ami a Nagy Ácsoló fogalmat tartalmazza. A kalácsban letett fenyőgallyak, amit a fenyő köré helyeztek, a Végtelen Fonat mintáját ábrázolták. Ez a megoldás, a Végtelen Fonat, aminek több jelentése is lehet. Az egyik az Örök Élet, ami a Nap újjászületésében realizálódik. A kalácsot tésztából is el lehet készíteni, ma így ismerjük leginkább.

            A Cirbolya fenyő nevében a Bolya a Nap neve. Ez is misztikus név. A Cir előtag talán a Szir módosulata (Cir-Bolya).

            Boróka szavunkban a Bor és Óka, Ó-Ka neveink látszanak. Ebből a nyitvatermőből olyan ital készül, ami borféle, pálinka. A Bor Víz (folyadék) értelmű, sok ezer év óta. Az Oka jelentése Fia, vagyis Csillag. A borókával füstölést végeztek, temetéskor is. A boróka égetése az újjászületéshez kapcsolódott.

            A Lúc értelme Fényecske, magyar névnek tűnik.

            Ciprus szavunk egyértelműen magyar eredetű. A növény a szigetről kapta a nevét, ahol nagy rézbányák voltak a magyarok idejében. A Piros Kű adta a mi számunkra a Kű Pirosz nevet, ami a rézércnek és a vörösréznek felel meg. Ezt a Kű-Pirosz nevet később a görögök Küprosz formára rövidítették, aminek a latinos átírása Cyprus (Küprusz). A ciprusok tehát régi magyar nevet viselnek, amit egy remek magyar kutató fedett fel. Aphrodité egyik neve Küprisz, mivel a szigetnél született, Paphosz (Pap-Ház) városánál. Téves tehát a ciprus növény nevéből levezetni a sziget nevét, amit sok kutató is elkövet. A réz Cuprum neve a Kű-Pirum összevonódása, az eredeti magyar nevek pontos meghatározásokat adnak, a belőlük összevonódott neveknek már semmilyen belső értelmük nincs, csak az, amit magyar őseiktől örököltek.

            Cédrus szavunk nemkülönben rejtélyes. Nekem úgy tűnik, a Széd-Rusz lehetett az eredeti alak. A Széd Egyiptomban nagy ünnepségek neve. A Szed magyar ige a betakarítás neve, de a Sze Fény, a D speciális magyar helyképző, ami miatt a Fény-Helye fogalom is benne lehet. A Szed ünnepségek a magyarok által alapított Egyiptomban Fényes ünnepségek is, mert a fáraó valamilyen nagy tettét hivatottak dicsőíteni. A Rusz a magyarok népneve, hiszen a Kijevi Rusz nem más, mint Keve király Rusz országa. A Rusz-Alánok a magyarok és alánok szövetségét jelzi, tőlük ered a Roxolánok neve. A cédrus Krisztus jelképe, Asszíriában a királyé, a zsidóknál a királyságé, nemességé. a jó illaté. Sok hagyomány tartozik hozzá.

            A Tiszafa nevében a Tisz kétségtelenül Isten egyik magyar neve, a Tesz változata. A kelták és rómaiak a halottak isteneinek áldozták. Innen a magyar Tisza név, elvégre a kelták és rómaiak is a magyaroktól származnak.

            A Tündérrózsa a virágát mindig a Nap felé tartja. Éjjel lemerül a vízbe, hajnalban feljön a víz színére és a Nap felé fordul. Egész nap követi a Nap mozgását, este nyugat felé néz. Amikor a Nap alászáll az égről, a tündérrózsa virága is a vízbe merül. Éjjel a szár áthúzódik keletre, várja a növény a hajnalt. Maga Hor, a reggeli, legyőzhetetlen Nap is a tündérrózsából születik.

            Nymphea a Tündérrózsa. A Phea a Fée szótani rokona lehet, a Nym már feljebb említésre került.

            A Lótusz magyar név, jelentése Nagy-Tűz. Tündérrózsa, Egyiptomban él a kék lótusz. Szintén a Nap szülője, Nufertum, Nefertum, vagyis Nu-Feretum istennő virága. A Fertum a Fertő és Fürdő változata, a növény egyiptomiul Nenufer, Né-Napúr. A Szép jelentés onnan fakad, hogy a Napra lehet nézni, de a nagyon szép lányra nem. A Nap-Úr azért még szép, bár a szép lány még szebb. A Nuphar nemzetségnév a Nufer párja, ahova tartozik a vízitök. Nevében a Tök a Napot jelenti. A lótusz a női nemi szerv megtestesítője is, hiszen belőle születik a reggeli Napisten, és minden baba.

            Nem csak az angol Fa-Iry, francia Fée, de az egyiptomi Fer is tündér. A magyar Férj tehát nem más, mint Tündérke, mivel a J a magyar nyelvben kicsinyítő szerepű. A Férfi ezért Tündér-Fi, a Férfiú (Férfijú) pedig Tündér Új-Fi. Feri nevünk egyszerűen Tündér, a Ferenc Tündér-Istenke (Fer-Enc), a régi magyar hős Feridun neve pedig Tündér-Úr jelentésű.

            A Liliomfák nevében a Li Király. A Liliom a magyarok szent növénye. A lilomfák Magnolia neve a Mag-Nől fogalmat tartalmazza, a Mag a magyarok neve, Csillag jelentéssel. De a kiejtés Manyolia, ami a Manya irányába mutat. Az olasz „gn” kiejtése „ny”, de a „gn” honnan ered?A Tulipánfa és Csillagos Ánizs is ebbe a csoportba tartozik.

            A Boglárkák magyar neve a Napisten, a Bog, és a Lár, a Sugárzás, fogalmaiból ötvöződött eggyé. A név is csodálatos, amint a boglárkák is. Az ékszerek, lepkék és településnevek közt is van boglár nevünk. A nevet a virág formája hozta létre.

            A Hunyor névben a Hunor nevünk rejtőzik. Valójában a virág mutatja meg a név értelmét, mivel minden virág az égi csillagok, napok földi megjelenése. A Hunyor nemzetség tudományos neve a Helleborus, amely névben a Hell a Pokol, de itt az égre kell gondolnunk, ami szintén fekete, mint az Alvilág pokla. A magyar-hun eszmeiséget tartalmazza a Helleborus név, ami a Hunyor szónak felel meg. A hunyor öt szirmú virága a Napot, illetve a csillagokat jelképezi. Ha a hunyor nevet rosszul értelmezzük, nem tudjuk megérteni hun népnevünket sem.

            A Kömény neve nagyon régi, Mezopotámiában és Egyiptomban is ismert. Kő-Menny az értelme, mert nagyon kemény a magja, amit megőrölve, fontos és kellemes ízeket kapunk.

            A Kökörcsin nevében a Csin a csinosság neve, mint a Bakacsin névben is, ez utóbbi fekete értelmű. A bakák fekete bakancsának a fénylése adta a bakacsin nevet. A Kökör szórész a Kék-Úr (Kök-Őr), vagy a Kő-Kör jelentést adja. Dilettáns nyelvészeink valami török nyelvbe utalják gyönyörű nevünket.

            Kikerics növényünk nevében a Ker a Kör, ami a Nap, valamint a körben álló szirmok neve. De a Kik-Er a Kék Úr neve. A kökörcsin és a kikerics rokon nevek, a nyelvjárásokban több változatuk van.

            Tavaszi hérics nevünk a tavasz hírnökét nevezi meg. A Hér – Hír közeli rokonok, az Ics becézés és napocska, fiúcska a magyar nyelvben.

            Bors növényünk, az erős illata és íze miatt, még a tigris és párduc fogalmát is magára vette. Valójában a Bőrös fogalomból ered a neve, mivel a mag feletti bőrös rész adja az őrölt bors valódi anyagát. A magyarból eredő Barsz – Párduc, pl. a Bors származéka. Sok mesében szerepel a bors, mint a kicsiség, és az erő jelképe. Kicsi a bors, de erős.

            Az Alma gyümölcse női jelkép. Ma a Földanya, az Al itt magas, ami az almafa magasságára vonatkozhat. De az Óma és Olma nyelvjárási alak arról beszél, hogy az Ó-Ma a Földanya Ó megjelenítője. A latin Malus Alma, nő nemben Mala lenne, ami az Alma közvetlen változata. Ma-La a Földanya Helye, ami a nőkre vonatkozó szó. Az almafa gyümölcse tehát a nőiség megtestesítője. Az alma kultúrája a kőkorszakig követhető vissza, amikor pedig még nem léteztek indoeurópaiak. Régen szerelmi vallomás volt, ha valakinek almát dobtak. Az Alma nem görög szó, hiszen a görög nyelv csak Kr.e. 1.500 körül kezd kialakulni, szemben a magyar nyelv 40.000 éve írott voltával. Az Ország-Alma a Föld almaszerű alakjára utal. A király ugyanis a Föld egészének uralkodója.

            A Körte viszont Kör Isten, mivel a körte színe nagyon hasonlatos a Naphoz. De a körte gyümölcs alakja is gömbszerű. Körtvély neve volt régebben gyakori. A fatisztelet egyik példája a Körtvélyfa, ami II. András egyik adománylevelében maradt fenn. Határjelző fa is volt.

            Berkenye nevünkben a Ber a Napra vonatkozik, a Kenye a Kénye. Ehető a termése.

            Galagonya növényünk nevében a Gála Gúnya értelmet véltem felfedezni. A növény egy tündér formáját ölti magára, mintha benne egy tündérlány lakna. Gálára szeretne menni, de oda szép ruha kell. Ezért aztán varázslattal szép ruhát kap, és mehet a bálba. A bálban tündér herceget vonz magához, aki a férje lesz. Így a galagonya növényből a tündér herceg igazi nő felesége lesz.

            A Fanyarka cserje nevében a Fa egyértelmű. A Nyar a Nyár, ami a Fanyar szavunkat is megmagyarázza. A növények gyümölcse csak őszre lesz teljesen édes, kivéve a nyári gyümölcsöket, a Fa-Nyár gyümölcse még nem érett meg teljesen, mert csak nyár van, az ősz hozza meg a termés édességét. Innen származik tehát a Fanyarka nevünk.

            Rózsa a szerelem növénye. Maga a név Ró-Sza alakban a Nap Szája értelmű. A Ró a vörös nap, ami a szerelem izzásának is a szimbóluma, a Sza (száj). Ha megnézzük a rózsa virágát, akkor több mindent láthatunk. Az egyik látomás a nők száját idézi, a másik pedig mit is? A név természetesen magyar eredetű, változata a Rosz, a Rósa, a Rusa, Rusza és Ruzsa. Meg talán egyéb változatok is.

            A Barack nevében a Bar a sárgás-vörös színt és gömb formát tartalmazza, alapvetően a Fekete Oroszlán neve amely hatalmas ragadozó napjelkép volt. Tehát a barackfa termése a Napra hasonlít, ezért kapta a nevét. A Kajszi barack nevében a Kaj-Szi elemek Szi tagja a Nap, a Kaj a Kajlás, gömbölyűség neve, meg a kajálásé is. Az őszibarack Persica vulgaris nevében a Persica egyértelműen a Per Ház, és Sica Nap elemekből ötvöződött. Itt vélem felfedezni Bulgakov Perszikov nevű hősének a nevét. A hős neve tehát magyar nyelvű, a Nap-Háza értelmet tartalmazza. Igaz, a perzsa nevet is innen származtatják, csak a perzsák nagyon fiatal leszármazottaink, nem rúghatnak labdába a nevek értelmezése terén.

            A Mandula nevében a Du a Nap, a La a Hely, a Dula a Gyula közvetlen rokona. A Man ugyan Ember, a magyar nyelvben, de a Men a Menny. Igaz, a név alakváltozata a Mondola, Mandala, Mandorla, Amygdala – latin, Mandel – német, amelyekben a Menny (Men) név nem szerepel.

            A Kökény a Kék Enje, a gyümölcse miatt a Kék Herceg.

            A Ringló valójában Ringó Ég, vagy Ringó Ember.

            A Cseresznye névben a Cser-Esz-Nye elemeket láthatjuk. A Cser a Nap, a Ker fejlett rokona, az Esz magyar ige (eszik), a Nye az En fordítottja, ami szerint az enség jelentése az evés, a Cser meg a piros Naphoz hasonló gyümölcs neve. Az Eszenyi családnév igazolja az Eszeny és Esznye rokonságát. A Cerasus latin név Ker-Ász(-usz) magyarosan, ami szerint a Ker a magyar Ker/Kör, az Ász a magyar Ász névvel azonos.

            Meggy szavunk egyértelműen a Nap neve, a Meg változata. Piros gyümölcse a Nap jelképe, elvégre gömb alakú és szép sötétvörös a megérett színe. A Zselnicemeggy másik neve Májusfa. Ugyan több szótani bizonyítéka van Maja istennő magyar eredetének, de ezt a bizonyítékot is fel kell hozni nyelvünk érdekében. A Meggy önmagában is a megyerek nevét hordozza, a Májusfával való azonosítás pedig fontos bizonyíték, hogy az egyszerű magyarok mindig tudták, Maja istennő a mi ősünk, akinek nevéből ered a Május hónap neve. A hónap neve kapott egy kis latin formát, viszont az eredeti Maja név megmarad magyarnak, Itáliában is.

            Egyik tündérnevünk adja a Szilvafa nevét. A Szil tündérnév, akiknek a fája a Szilva és a Szilfa. A Szilfek tehát a szilfák rokonai, névtanilag. Az elesett hősök emlékére a nymfák szilfákat ültettek. Ebből megérthetjük, hogy a hősök lelke csillaggá változott, az égbe való felmenetelükben a szilfák segítettek, hogy tündérekké váljanak. Persze, a szilfa ültetésének a lényegét az indoeurópai kutatók már nem értik.

            A Hortenzia nevében Hor, a reggel felkelő Napisten, a Ten, ami Isten jelentésű, valamint a Zi, ami Élet jelentésű, szavainkat ismerhetjük fel. Hor-Ten-Zi-A a név magyar nyelvű felbontása. A növény virága az Élő Hor (Is)Tent mintázza.

            A Tündérfürt a tündérek hajára hasonlít. A Csillagfürt viszont olyan virágzatot hoz, amely a csillagok fürtökben állását mintázza.

            Az Iglice virága rózsaszín, a gyökere gyógyszert ad. A neve Ég-Lice értelmű, a Lice jelentése Királyka (Li – Király). A Somkóró nevében a Som a Szem, vagyis a Nap neve. A Lucerna valóban a Lu (Ló) kedvenc tápja. Ettől függetlenül a Lu-Ker-Na a Fényes-Kör-Háza, ami megint a Nap jelenlétét bizonyítja. A lucerna levele kör alakú, ami miatt őseink a növényt összevetették a Nappal, és az égi Naphoz hasonló nevet ruháztak rá.

            A Lóhere nevében is a Ló lehet a Nap neve, ami a kerek levelekre mutat rá, a Here meg a Hős, Hérosz neve, mert Her-E a Hős-Háza. A Her a Húr, Hor, Har közvetlen rokona is. A Nyúlhere másik neve a Nyúlszapuka. A Szarvaskerep nevében a Kerep pontosan érthető, mert Ker-Ep formában a Ker/Kör Háza a jelentése.

            A Lóbab Vicia faba nevű. A Faba a Fa-Bá magyar nevek származéka, ami valójában megint csak a Világfát jelenti. Mindjárt meglátjuk ennek az okát.

            A Fabales a Hüvelyesek tudományos neve. De mi tudjuk, hogy a latin, görög és az összes indoeurópai nyelve a magyar nyelvből ered, ezért minden nevet magyar szempontból is vizsgálni kell. A Fa-Bal nem más, mint a Nagy, vagy Ragyogó Fa, mert a Bal jelentése Nagy és Ragyogás. Ilyen természetű a Bál, meg a Tollas Bál, ahol a csodás álmokat látjuk.

            A Bab egyértelműen a Baba – Tündér, rövidülése. A kis babszemből kinő a bab növény, tehát a bab tündéri tulajdonságokkal bír. Másik neve a Paszuly. Bizony ebben a szóban is a Pa a Fa, a Szuly (Pa-Szuly) a Szulű, pontosabban Szülő. Ezért a Pa-Szuly nem más, mint a Szülő Fa. Ez a bizonyos Szülő Fa nem lehet más, mint a Világfa, a Tejút, ahol nagyon sok a csillag. A Paszuly tehát egy olyan magyar képzetet ír le, ami szerint a gyerekek, a babszemek, a Tejútról jönnek a Föld bolygóra.

            A Bab harmadik neve a Phaseolus vulgaris. Először Pha és Szülős (Seolus) formában értelmeztem a nevet, ami a Pa-Szuly közvetlen változatának tűnt. A Pha a Fa, ez egyértelmű, mint sok más szóban is. De a Seolus szórészben aztán megláttam a Seol nevet, ami a magyar Sehol variánsa, bár a Se-Ol is magyar nyelvű. A Sehol a Világűr, ahol nincs semmi, bár nem tudom, honnan tudták ezt őseink sok ezer évvel mai korunk előtt. Ezért aztán, a Seol miatt úgy véltem, hogy a Pha-Seol-us névben a Sehol-Fa van benne, ami az égig ér, kinyújtja fejét a világűrbe, a Tejúttal szorosan összefügg, és ahonnan az embergyerekek születnek.

            A Borsó neve úgy is érthető, hogy Bor és Só, vagyis Víz és Só kell megfőzéséhez. A Borsó Bőrös neve a hüvelytermést írja le. Fontos és ősi növényünk. Pisum latin neve egyértelműen magyar nyelvű. A Pi-Szum elemzés alapján a Pi Csillag, a Szum Szem, amiatt a Pisum pontos jelentése Csillag-Szem. Úgy látszik, a borsó termésében lévő kis gömbölyű és zöld magok is csillagoknak számítanak.

            Az Ébenfa fekete fája rendkívül értékes. Az Ében nevében az Éb a Fekete, az Eb, vagyis fekete kutya, az En enség. Az Eb szónak több jelentése van, nem csupán gyenge, értéktelen, hanem az ellentéte is, király, királyság, mint a kan – kán is mutatja. A Szantál nevében a Szan az Úr, Hegy, a Tál a Bölcsesség. Szintén értékes fája van. Rokonai a fagyöngyök, a sárga fagyöngy és a fehér fagyöngy. Élősködők, a sárga fagyöngy a tölgyfán élősködik. Aeneász aranyágat ad áldozatul Proserpinának. A druidáknak is fontos volt, akik tölgypapok. Apolló jelzője Ixiósz – Fagyöngyös, a görög Ikszósz fagyöngyöt jelent. Az Ik a magyarban Csillag, ami a fagyöngy termését nevezi meg, mivel a termések közül sok csillagra hasonlít. Így függhet össze a magyar Ik és görög Ikszósz. A karácsonyi fagyöngy állítás a Nap újjászületésével kapcsolatos, de a nyári napfordulókor is alkalmazták. A fehér fagyöngy termése értékes gyógyszert ad, ami tovább növelte hírnevét.

            A Füzények vizek partján élnek. Így a nevükben a Füz Víz értelmű. Hasonlóan a Füzike is nedves helyeken, vizek partján él, a nevét is a vízről kapta. A Fűz ige és a Víz szoros kapcsolatban van.

            A Cserszömörce nevében a Szumer (szömör) szó rejtőzik. Tudományos nemzetségneve Cotinus, ami azonos a Kárpát-medencében élt Cotinus törzs nevével. A Mérges szömörce nemzetségneve Rhus, ami a magyarok egyik neve. Bár több faj észak-amerikai a nemzetségből, de a Rhus nevet, amit a botanikusok adtak, természetesen örökölhették a római időkből. A rómaiak pedig tudták, hogy minket neveznek meg, magyarokat.

            A Vadgesztenye díszfa, a Geszt-Enje név van a Kasztanyetta ütő hangszerben. A kasztanyetta két fél gesztenye burokja valójában. Az egyiptomi Geszt – Oldal, ami megfelel a Gesztenye nevének első részével. A Vadgesztenye faj a jégkorszakban egész Európa lakója volt, de aztán kipusztult, csak a Balkánon maradt fenn. A törökök 1557-ben vitték be Konstantinápolyba, ahonnan aztán újra elterjedt sok országban.

            A Magyalfa fehér virága és piros termése a magyar színeket tartalmazza. A Magyarfa névből lett a Magyalfa.

            A Benge növények nevében a Ge a Földanya, a Ben a Fény, egyes nyelvekben Fiú.

            A Szőlő a Szülő szó változata: Igen fontos név, mert Kis-Ázsiában, egyik fontos őshazánkban, istennőket is ábrázoltak sok mellel, mintegy a szőlőfürt szemeivel azonosítva a melleket. A Szőlő neve a Zöld szóval is rokon, továbbá a Szol (Szól) Nap névvel.

            A Narancs termése a Nap megfelelője. Az Oran, Uran, Aran mind a Naphoz tartozik, a holland Orániai név is az Orange, Oranje rokona. Mind a magyar alapszavak származéka. Az Arany, ami megfelel a narancssárga színnek, a nyugati Aran változattal rokon, pl. narancsszörp – Arancia. A holland válogatott meze is ezért narancsszínű. Úr-An az Ég Ura, vagyis a Nap, aki narancsszínű.

            A Répa narancsvörös főgyökerének a legfelső része kilátszik a talajból. Ré, a Napisten is narancssárga, ami miatt a Ré-Pa jelentheti Ré Fáját, vagy esetleg Ré Fejét is. A Kapor viszont Fej-Úr, a virágzata miatt.

            Érdekes a Mályva neve, ami latinul Malva. Valójában a Máj színéről kapta a nevét a növény, mert szép májszínűek a virágai. A Mály-Va utótagja, a Va értelme felsőbbség, kisebb istenség, de a nevet ma csak Vé és Va képzőnek tartják. Helytelenül. A Máj a Földanya Ma nevének speciális magyar nyelvű kicsinyítése, tehát a Mályva nevének kétségtelen a magyar eredete. Őseink már tízezer évnél régebben keverték a J és Ly betűket, pl. a Tej létezett Tely formában is. A latin csak a Mály (Máj) formát írta át Mal alakra.

            A Len jelentése Nap, aminek jelképe az Oroszlán, vagyis Lán. Szép virága és hosszú szára van, a Napnak hosszú a keze, sugara, az oroszlánnak hosszú a sörénye, a szép lányoknak meg hosszú a haja. A Lány önmagában is oroszlán, vagyis magyar és Nap.

            Menta (Mentha) a Menny Tája, igen mennyei illatú növénycsoport.

            A Nadragulya és Beléndek mérgező. A Nadragulya nevében a Nad a Nagy, a Rag a Rág, az Ulya az Ölje. A megmérgezettet a Nagy Rágó Ölje meg. Talán túlzás, amit itt leírtam, de olyan mérhetetlenül sok indoeurópai, és más szó is a magyar nyelvből ered, hogy néha egy kis fantázia segítségével juthatunk a név valódi, eredeti értelmére. A Beléndek nevében egyértelműen a Belén keresztül, vagyis a Bélen keresztül, Dögöljön meg, a Dek a Dög szóval látszik azonosnak. Rettenetes növénynevek.

            A Mandragora, vagyis nadragulya, altató és élénkítő tulajdonságokkal bír. Sok tévhit kapcsolódik hozzá, nálunk Boszorkányfű, Boszorkánygyökér nevekkel illették. Gyökere gyakran ember alakot mutat, emiatt is sok varázslatot, hiedelmet fűztek hozzá.

            A Paprika név a Pap Ríka fogalomból ered. Az erős paprika kicsalja a könnyet is a szemből, ezért a nép, amikor Amerikából átkerült hozzánk a növény, papríkatónak nevezte el. Mert a nőket és papokat megríkatja, de a harcosokat nem, mert kibírják az erős paprika csípését.

            A Paradicsom magyar eredetű szó, az égi Paradicsomra vonatkozik, ami egy csillag, vagyis bolygó is lehet, de elképzelhető a Földön lévő területi elhelyezkedése is. A Par-Ad Iseum pontos jelentése Ház-Atya-Őseim. A Par-Per-Pur Ház (Város, Törzs), az Ad a szumerban is Atya, Ad, Ada, Adda, az akkádban Atta, az Iseum valójában Fényeim, akik az ősök. A növény termése a piros és gömbölyű formájáról kapta szép nevét. Amerikából származik, tehát a névadók még értettek magyarul.

            Fontos növényünk a Mák, ami magja kicsisége miatt sok mesében, közmondásban is előfordul. A Mák nevének a rokona a Makk, a Mag és mások. A Mák-Szem kicsi, a Mak-Szim nagy. A Mák-Szem nevében a Szem jelenti a csillagot, a kicsit, vagy a gabonaszemet, a Mak-Szim nevében a Szim a Nap neve, az Oroszlán neve, ami a csillaghoz képest nagy. A rómaiak Maximus alakban írták. Makh istenanya egyértelműen Nagy istenanya, mivel a Ma az egész Föld neve is, a Makh a Ma név becézése, lásd Vaj-k nevünkben a kicsinyítést.

            A Pipacs nevében a Pi Csillag, pipet ácsoló a virága. Így lehet értelmezni nevét. A sárkányvérből pipacs képződhet.

            Mustár szavunk egyértelműen magyar, bár Galliában is ismert. A Mu a Fény, a sárga és virág neve, a Tár Csillag, mint Is-Tár nevünkben is látható. A Mu s-el jelzett formája a Mus. A Fényes-Csillag fogalmat onnan is kaphatta, hogy az erős mustártól csillagokat láthatunk.

            A Káposzta címernövényünk. A Káp a Kap, Fej, az Osz Sok, a Ta a Talaj, a Föld neve. A káposzta feje valóban sok levélből áll, erősen osztott. Van Fejeskáposzta variáns is. A Kel-Káposzta Nap-Káposzta, ami magyarázatot ad a címernövény eredetének okára. A Kelkáposzta, Kelbimbó, Bimbóskel nevekben a Kel ige főnévi jelentése Nap.

            Karalábé nevünkben a Kara, a Láb és az É magyar szavak tűnnek elénk. Kara a fekete, ami a fekete földre utal. A Kara magyar szó, a Ka és Ra, a Háza és Fekete alapszavakból épül fel. Nem török szó, mert a török nyelvből nem lehet levezetni a két rész, a Ka és Ra alapszavakat és jelentésüket. A Láb a karalábé lábát nevezi meg, mert egy kis lábon áll a föld felett gumószerűen megvastagodott szár. Az É pedig a Ház neve.

            Különös név a Retek, mert Ré Tekét (Ré napisten tökét) formázza elénk. A Tek magyar szó, pl. a „tok, tek, tök” ragnevek alapján is.

            A Fogasir jelentése Fogas-Nap.

            Bazsarózsa a neve a Paeonia nemzetségnek. Nem árt hangsúlyozni, hogy a Paeonia egyik saját népnevünk az ókorból.

            A Tök a Nap neve. A tökfélék kabak termése a Naphoz hasonlít. Sárga és gömbszerű termése miatt kapta nevét.

            A Dinnye voltaképpen a Din Háza (Dinny-E), ami gömb alakjára vonatkozik. Egyértelműen magyar eredetű név, változata a Tinnye. A Din szerepel Ul-Din, vagy Din-Gir neveinkben is. A Tin a Ten rokona, a Din a Den (Min-Den) testvére.

            Az Uborka és Ugorka neveink összefüggenek. U-Bor-Ka jelentése Hosszú-Bor-Háza, a szeszes italokra kiváló az uborka, mert semlegesíti az alkoholt. Az U-Gor-Ka Hosszú-Hegy-Háza, mivel az uborka alakja valóban hasonlít a hegy alakjára. Őseink valóban félelmetesen képlátóak voltak. A Gor a Kur szócsoportba tartozik.

            Gyönyörű növényünk a Harangvirág. A Cickafark a cica farkához hasonló levelű. A Pipitér Csillagok Csillaga, fehér sugárvirága miatt.

            A Pitypang, másként Gyermekláncfű, nevében a Pityek a termés magjai, amire ha ráfújunk, akkor Pangás lesz, mert a kis pityek, csillagok, elrepülnek a szelek szárnyán.

            A Porcsin olyan növény, amely a porban csúszik, mivel heverő szárú. De csinosságához nem férhet kétség. Ezért Por és Csin.

            A Szegfű egyértelműen Napfű, a szirmok még szegettek is. A Csillaghúr neve Csillagnapot jelent, ami rendkívül misztikus. A Porcika apró virágú, a földre terült szárú, ami miatt kapja a Por nevet. A Por-Cika név második tagja a Nap, vagy Csillag (Szika) értelmet viseli, ez vonatkozik a virágocskákra.

            A Kender a Kendúr változata, Egyiptomban is ismert név. A fáraó fejdíszét kenderből alkották, innen ered a fennkölt név, ami nagyon sok mindenről beszél.

            Az Egyszikűek osztályába is sok növény tartozik.

            Az Átokhínár valami miatt igen rossz jegyekkel rendelkezik. A Hí-Nár értelmezésben a Hí a hivogatás neve, a Nár a Nyár, az az időszak, amikor a hínárok ellepik a vizeket.

            A Hagymák neve a hajuktól ered, Hajma az igazi nevük, lásd Hajmási Péter és Hajmási Pál kuruc harcosok nevét. De a Vörös-Hajma (vöröshagyma) neve mutatja, hogy a Haemus Vér neve, a Balkán-hegység régi nevéről van szó, meg a latin Hemo – Vörös név is szoros összefüggésben van a Haj magyar szóval, nagyon úgy tűnik, hogy a magyar Haj szóból erednek a görög és latin megfelelők.

            A Fokhagyma szintén hajas, a gerezdek fehér fogakat mintáznak. Olyanok a fokhagyma gerezdjei, mint a ragadozók szemfogai, ezért a Foghagyma lenne a helyes név.

            A Királyné Gyertyája az Asphodelus, görög neve Asphodelos. Régóta ültetik a gyász jeléül a temetőkben, elterjedési területén belül. Mivel a név magyar, ezért ez a név is bizonyítja a Mediterraneum eredeti népességének magyar nyelvűségét. Platón írja, hogy a hősök sírjára aszphodeloszt ültettek. Tehát az Ászok, vagyis a Hősök sírjára került a növény, Födélként, talán nem szemfödélként. Ász-Födél az eredeti magyar, Aszphodel-osz a pösze görög forma. A görögöknek Ö betűje sem volt. Az is érdekes, hogy a Födélt próbálták átírni a Fedél helyett, ami szerint az Égeikumban a Födél magyar forma volt elterjedve. Az Ászok a magyarok, ma a szó képzővé teljesült ki, lásd Lov-Ász, Juh-Ász, Vad-Ász, stb.

            A Kockás Liliom a magyarok szent növénye.

            Hasonlóan fontos a Fehér Liliom, ami Lil isten virága, neve szerint. Lil isten sok névben fennmaradt, pl. a Lile és Lilik madárnevekben, vagy a Liliom, latin Lilium, nevekben. A tisztaság jelképe, Mária-képeken gyakran ábrázolják a művészek.

            A Kerti Tulipán nevében a Tuli a magyar Túl szóból származik, Égővörös jelentéssel, a Pa Fej, lásd tudományos Tuli-Pa nevét, a Pán a Fejecske Háza, bizonyára.

            A Csodabogyó termése piros gömböcske alakú. Ruscus neve azért fontos, mert bizonyítja, hogy a rómaiak a Rusz alatt a magyarokat értették, mivel a magyar fontos jelentése a Nap, a csodabogyó termése pedig kicsi Nap. A Rusz-Kusz név eszerint Magyar-Fa értelmű, a termése miatt.

            A Gyöngyvirág a gyöngyökből álló virágaitól kapta a nevét.

            Gyönyörű növényünk a Tubarózsa is. A Tuba nevében a Tu a Napisten.

            A Nőszirom szintén szent magyar növény. Iris neve a Nap szemére utal, mivel Iri – Szem értelmű.

            A nőszirom, vagy Iris rokona a Kardvirág, vagy Gladiolus. A Gladius római rövidkard nevéből ered a Gladiolus. Ám a Gladius a Galad-ius magyar névösszetételből származik. Ga-Lad pontos jelentése Háza a Hegynek, vagyis a szúró fegyvernek. Valóban a gladius szúró, és nem vágó fegyver volt. A kardvirág levele kis kardocskára hasonlít.

            A Dákoska, vagy Kardvirág neve igazolja, hogy a Dákok tényleg Dákók, tényleg magyar nevet viseltek, amit a Daka, Daha nevek is igazolnak. Mivel a Kard egyben Dákó, csak azoknak, akik értenek is magyarul. A Dákoska is igazolja, hogy a dákok nem románok. Meg azt is, hogy kik a dákok, akik Közép-Ázsiából érkeztek Erdélybe.

            A Kosborok hatalmas rendjének tagjai a legfejlettebb növények közé tartoznak. A Kosbor a Kosbőr változata, állítólag. Orchidea nevük az Orches – Here szóból származik.

            A Boldogasszony Papucsa virágai csodálatosak. Kicsi papucsokat mintáznak. Boldogasszony lábára kis papucsok is ráférnek, meg a nagyok is. Tehát Boldogasszony nem egy kicsike tündér, mivel tudjuk, hogy a Világegyetem talán leghatalmasabb úrnője.

            A Bangók szintén orchideák, csodálatos virágokkal.

            A Sások a Sáskák nevével rokon nevet viselnek.

            A Papirusz nád a Nílus mentén nagy tömegekben élt. Belőle állították elő őseink a papírt, ami magyar találmány. Pap Írós a helyes neve. A papír feltalálásának helye nem tisztázott, csak az, hogy Belső-Ázsiában és Egyiptomban is magyarok hozták létre. A kínai császár egy hun rabtól szerezte meg a papír készítésének titkát.

            A Gyékény neve Egyiptomból is ismert. A név magyar eredetű, Gé, a Földanya adta a fekvőhelyet este, amire Kényt terítettek, kényelmi szempontból. Ezen aludtak az emberek a Nílus mentén. A Gé magyar eredetű szó, Szumerban Gi a párja, bár a magyarban is ismert a Gi változat is. A gyékényből font szőnyegek az ágyakat helyettesítették. A földön lévő kényelem fogalmából következik a gyékény jelentése.

            A Káka növények neve a Kakával függ össze. Ugyanis a görögök is leírták, hogy a Káka a hasmenés elleni hatóanyagot ad az embernek. Az egyiptomi magyarok találták fel a gyógyszert, egyiptomi neve Kakesz, vagyis Kakát Esz, a növény neve ma is viseli az eljárás, a gyógyítás nevét.

            A Nád a Nad (Nagy) szóval azonos. Mezopotámiában 4 m a magassága. A nádhajók egykor az összes tengert bekóborolták. A bibliai Nod földe szerintem Nagy Föld, vagyis Ázsia, és nem Nád földe, vagyis Mezopotámia.

            Fontos növényeink a gabona-félék.  Először az Árpa volt a legfontosabb kenyérnövény, de később a Búza kiszorította első pozíciójából. Az Ár-Pa szó pontos jelentése a Hegy-Füve. Már a szumerok is így hívták. A Bu-Sza a Fő-Száj, vagyis a száj elsődleges tápláléka. Ez a Bu-Sza fejlődött Búza formára. A Rozs a Ró – Vörös jelentése miatt kapta a nevét, a szumeroknál is ismert a Ru név. A Zab a magyarok lakta Zabu (Zab) folyók környékén élt, onnan terjedt el, voltaképpen a Zab a Búza fordítottja is.

            A Pálma neve Ma Földanya nevéhez kapcsolódik, a Pál a Bál – Ragyogás, változata. Így a Pál-Ma a Földanya Ragyogása értelmet tartalmazhatja. Felettébb érdekes a Datolya neve, mivel a név Da és Toja elemekből áll. Da az idősebb Földanya, akinek a Tojatja, Tojása a datolyapálma termése. Valóban, a datolya termése hasonlít egy hosszúkás tojáshoz.

FATERMETŰEK

A fatermetű növények őseink képzeletében külön kategóriát alkottak a cserjék és füvekkel szemben. A fák nevei is sok rejtélyt tartalmaznak.

            A Hársfa nevében a Hár jelentése Öröklét és Hegy is. A Hársongárdi temető nevében az öröklét tartalma van benne. A hársfához sok szokás kapcsolódik. Ha valaki egy hársfa alá ért, akkor nem lehetett felette bíráskodni, nem foghatták el. A sors és a család fája.

            A Hárs szláv neve Lipa, a szlávok szent fája. Csupán megjegyzem, hogy a Li-Pa magyar szóösszetétel, Király-Fa a jelentése. A Li a hattiból mutatható ki legrégebbről, amely nyelv magyar nyelvjárás, a Pa még ennél is régebbi.

            Juharfáink a hegyek és dombok lakói. A nevükben a Har hegyet jelent. A Korai juhar kifejezetten a dombok és hegyek lakója. A juharfa hatásos védelmet ad a boszorkányok ellen. Ha az ajtóba juharfa csapokat vernek, az a démonok és a villámcsapás ellen is véd. A Hegyi juhar hatalmas termetű, az alhavasokba is felhatol. A trójai faló is juharfából készült, állítólag, ha volt egyáltalán. Szerintem nem volt, hanem egy áruló ló (Ló – Ember) árulta el Tróját, ha volt trójai háború. Magyar neve az Ihar is (I-Har – Háza a Hegynek), ami a Juhar név rokona.

            Az Éger varázslatos fa. A nyugatiak azt tartják, hogy az égerfák az „embereket elnyelő lápok”, és a „szúnyogot szülő” pocsolyák szegélyén éltek, ezért a gonosz szellemek, a boszorkányok és az ördög fájának tekintették. A boszorkányoknak égerfára volt szükségük, hogy vihart kavarjanak. Vergilius szerint a Héliadákat, Phaeton nővéreit Zeusz égerfává változtatta. Kalüpszó nimfa barlangjában is voltak éger ágak. Homérosz szerint Aiaiét, a halál szigetét, amit Kirké birtokolt, szintén égerfák vettek körül.

            A havasi éger a női nem szülője, az északiak szerint. Ebben azért erősen kételkedem. Az Éger szó az Ég Ura értelmet tartalmazza.

            De a régebbi felfogás, vagyis a magyar idők szerint, az égernek vannak jó tulajdonságai is. Ez a régebbi hagyomány fennmaradt a mai napig is. Az éger megvéd a láztól, a fogfájástól, a szemölcsöktől. Az éger a verebeket, vakondokot, egereket elűzi, ha a pajta négy szögletébe nagypénteken égergallyat tűzünk. Az éger korai barkáinak a termékenységi varázslatokban is szerepe van. Az égerlevél a bolhákat elűzi. A tűz ellen is védettséget nyújt.

            A Nyír neve a szumer nyelvben Nir formájú, evező jelentéssel. Azt gondoltam, hogy az evezők nyírfából készültek anno, amelyek nyírják a vizet. A nyírfaág a tavasz és a szerelem jelképe is. A háromszéki székely fiatalok tavasszal énekkel, tánccal vonultak ki a nyírfákat megcsapolni. A csíksomlyói búcsún lombos nyírfaág jelképezi Máriát, Pünkösd idején. A Nyír ige is a magyar nyelvben.

            A Bükk a bikk szó változata, a bikkmakk a bükk termése. A magyar név jelentése Nagy, Óriási, a Bika szó rokona. Azt is jelenti, hogy a bükk feje kinyúl az égen túlra, a világűrbe. A bükkhöz kevés hit tartozik, mivel a Világfa egyik megtestesítője. A Világfa Isten fája, ezért tabu volt róla babonát gyártani. A Fagus latin név (Fa-Gus) jól mutatja a magyar eredeti jelentést, vagyis a Fák Fáját.

            A Kőris neve voltaképpen a Kör-Is fogalmat mutatja, ami a Nap Fénye jelentéssel bír. Az Edda tudósít a világkőrisfáról, az Yggdraszilról, amelynek a gyökerei az Alvilágba nyúlnak, és a bölcsesség és a sors forrásából táplálkoznak. Régebben a kőris fáját a friss sebek gyógyítására használták. Névváltozata a Körösfa, de Is-Kur isten neve is hasonló a Kőrishez.

            A Dió neve Ó Di, ami a didire mutató név. Sajnálatos, hogy a magyarságot mások vezetik saját nyelvének megértésére, nem kevés rosszindulatot mutatva. A Di a Földanya neve is, nagyon régi, tehát 30.000 éves szobrokon is látható a név megjelenése. A Di név a női szobrokon a didit jelképezik, kis gömböcskék formájában. A bölcsesség jelképe. Dióhéjban összefoglalni a beszéd velejét jelenti. A magyaroknál a dió termése szerelmi és kozmikus jelkép, mint a makk is, a tölgyfával egyetemben.

            A magyar népdal Aranyos levelesnek mondja, a palóc anya a bölcsőben fekvő csecsemőjének azt énekli, hogy „diófalomb takarjon”. Egy tündéri táncdalban így szerepel: „Kivirágzott a diófa – nagyot vetett az árnyéka – alatta van szép vetett ágy – benne fekszik Márton diák” stb. (Ipolyi). Mítoszi fontosságát mutatja pl. a Szent Iván tűzi, és tündéri játéki felemlítése népi dalokban. A dió kapcsolatos a halállal is, a koporsó legyen diófából, vagy a halál tengerén dióhéjban evez a boszorkány, a dióhéjból veti áldozatát a tengerbe. A latin Juglans név a Jovis glans fogalomból jött létre. A diófa szintén a Világfa megtestesítője. Sok település nevében van jelen.

            A Mogyoró a Magyar-Ó fogalom változata, a magyar ember ó helye, ahonnan ered. Vagyis a here egyik beszédes és költői leírása. A termés színe barnássárga, hasonlít a Nap színére, a Magok Urára. A Varázsvesszőt mogyoróból vágták. A vessző, mint hím vessző, és a mogyoró, mint here, szorosan összefügg, és magyar eredetet valószínűsít az európai hagyományokban.

            A Gesztenye a Geszt-Enje fogalomból eredő név, az örmény Kasken – Gesztenye, már erős romlása a magyar eredetinek, mivel az örmény szónak már nincs további jelentése, a magyar szónak viszont van.

            A Gyertyán nevét viseli egy kaukázusi magyar uralkodó, Geretán. A névben a Ger és Gyer a gyerek neve, a gyertyán termése szintén makk.

            A Szelídgesztenye termése szőke, arany, sárga és vörös színekben játszik, amit Szög (Szőke) színnek neveztek őseink. Ilyen színű volt a hunok hajának színe, meg barna, ahogy Arany János is mondja.

            Tölgyfa nevünkben a Tuld, ebből Told, eredetet láthatjuk. A Túl szó az Égen Túl fogalmat tartalmazza, a Túloz ige azt jelenti, hogy még az ég csillagainak távolságán is túltesz, aki ilyen nagyokat mond. Told és Toldi is Tölgy értelműek. Toldi Miklós maga a Tölgy, aki csillaggá válva az égig ér.

            A Kocsányos, vagy Mocsári tölgy rendkívül nagy fa, kivételesen 60 m magasra is megnő. Termése makk, a makkoltatás rendkívül egészséges a disznók számára. Első a fák közül, elvégre a Tetejetlen Fa egyik megnyilvánulása. Az ember eredete is kapcsolható a tölgyfához. A legtöbb indoeurópai hagyomány teljes csődöt jelez, mivel nem értik a magyar jelentéseket, amelyek a tölgyhöz is kapcsolódnak. A hatalmas termetű, de ezen kívül ehető termésű fát azért tartják szentnek és termékenységi képviselőnek, mert sok a termése és régen emberi táplálék volt. Ezzel szemben a magyar nyelv azt mondja, hogy a makk a penis elülső része, ezért termékenységi jelkép. A magyarok utódai az indoeurópaiak, akik sok hagyományunkat megőrizték, de sokat elfelejtettek.

            A Quercus a tölgyek tudományos, latin neve. A név magyar eredetű, Quer és Cus, vagyis Kver és Kusz elemekből áll. A Kver a Cser kentum alakja, a Kusz önmagában is Fa. De itt a Cser és Kver (Quer) egyértelműen a Nap neve, amiből egyenesen következik, hogy a Quercus (Kverkusz) Nap-Fa jelentésű az eredeti magyar nyelven. A Napfa fogalomból sok minden eredhet, még az is, hogy a fa feje az égboltba nyújtózkodik. Ezt igazolja a magyar Cserfa is, ami szintén Napfa. A Cser a Ker közvetlen rokona. A tölgyet a görögök Zeusznak, a germánok Donarnak ajánlották.

            A Fűzfák nevében a Fűz ige azt jelenti, hogy a füzek ágaiból, gallyaiból, vesszőiből kitűnő eszközöket, kosarakat, állványokat és egyebeket lehet fűzni. De a Fűz ige a Víz szó közvetlen rokona, és amint tudjuk, a füzek a vizek partján díszlenek a legszebben. Így aztán a Fűzfa egyben Vízfa is. A „szomorú fűz” a boldogtalan szerelmesek jelképe. A magas botoló füzek a boszorkányok, rémítő szellemek fái.

            A Nyárfák nevében a Nyár szó a nyár időszak neve. A név abban a rendszerben érthető meg, ami a magyar nyelvben az évszakokat írja le. A nyár népe a magyar nép, sok-sok törzsével, de ez a fogalom is az utóbbi 5-6.000 év fogalmai alapján nem érthető meg. A nyárfa alapvetően a nyár időszak elhozója. A nyárfák sok újabb nép mitológiájában is szerepet kaptak. A görögöknél, akik helyi magyar törzsekből fejlődtek ki, több hagyomány is kötődik a nyárfákhoz. Az egyik szerint Hadész felesége lett Leuké, Fehér, aki Ókeánosz, vagyis Ó-Keán, másként Enki, vagy Keán leánya volt. A Fehér nyár kötődik tehát Leukéhez. Amikor Leuké meghalt, Hadész megengedte, hogy az Elíziumi mezőkön nyárfák nőjenek.

            Perszephoné (Per-Szép-Hon-É), Hadész felesége is szentnek tartotta a nyárfát. Hadész a tél, az év vége felett uralkodott, Perszephoné viszont a nyár úrnője volt. A Nyárfa egyértelműen Perszephonéhoz tartozott, magyar neve erre a magyarázat. Vannak olyan kutatók, akik a Nyár szót „mocsár, nedvesség” értelemben terjesztik, de ezek a magyarázatok helytelenek. A Nyár a Növekvő Ár, az arany fény időszaka (Nű-Ár), vagyis Nő az Ár, a fényár.

            Latin neve a Populus, aminek jelentése „Nép”. A monda szerint a rómaiak a rezgő nyárt így nevezték el, mivel a levelei, mint az embertömeg, folytonosan mozog, izgalomban él. A római leírás igen képszerű, csak annyit kell hozzátenni, hogy a Populus név magyar eredetű, mint Populónia város neve is. A Pop Ul ugyanis magyarul a Pap, Papa Fia értelmet tartalmazza, a nép a papák fiai. A Pap, Papa név gyakran O magánhangzót kap, különösen a déli területeken, pl. An így lesz On.

            A Jegenye nevében a Jég Enje fogalom ismerhető fel. Jégkorszaki név.

A FA-ÉV

Robert Graves „A görög mítoszok” című könyvében ismertet egy fa-ábécét, amely a tizenhárom hónap alapján tizenhárom betűből áll. Minden betűhöz csatlakozik egy növény. A hónapok holdhónapok, vagyis 28 naposak, ezért adódik ki a tizenhármas szám.

01. Dec. 24     B         nyírfa, vad olajfa

02. Jan. 21.     L         berkenye

03. Febr. 18.   N         kőrisfa

04. Márc. 18.  F          égerfa, vagy som

05. Ápr. 15.    S          fűzfa, SS (Z), kökény

06. Máj. 13.    H         galagonya, vagy vadkörtefa

07. Jún. 10.     D         tölgyfa, vagy pisztácia

08. Júl. 8.        T          magyalfa, vagy tövises tölgyfa

09. Aug. 5.      C         diófa, CC (Q), alma, berkenyefa, vagy birsalma

10. Szept. 2.    M        szőlőtő

11. Szept. 30. G         repkény

12. Okt. 28.    Ng,Gn nád, vagy labdarózsa

13. Nov. 25.    R         bodzafa, vagy mirtusz

            A növényekre épülő naptár nagyon sok titkot rejteget. Mivel maga Graves is „A fehér istennő” című művére hivatkozik, amiben részletesen kifejti a fanaptár lényegét, nem érdemes megfigyeléseket tenni a fanaptárra. Graves sok tévedésére sem, de az bizonyos, hogy meg kellene vizsgálni a fákhoz kapcsolt hónapok rendszerét.

FÜVEK

A boszorkányok ismerik a füvek titkait. A füvek bűverőt tartalmaznak. Bizonyos időben megszólal a fű, főleg hősökhöz szól, jó tanácsot ad. Ipolyi Arnold és más kutatóink is fontos adatokat mondanak a néphitben meglévő hagyományokról.

            A hideglázban szenvedő az Élőfához megy, hogy betegségétől megszabaduljon. Mesék, mondák említik, hogy a hű szerető, a szerencsétlen végzetű elátkozott, a megbűvölt, az ártatlan, halála után, virág, fa, növény lesz. A tündérek, szellemek gyakran nádszálból, almából lépnek elő.

            Ismert a Zádokfa névről, hogy a régi pogány világban szent fa volt, az istenek fája. A kereszténységben szent árnyékú fa, a templomok előtt áll. Még az áldozó szent kelyhek és csészék is zádokfából készültek. A zádokfa a hársfa, van Szádok, Száldok alakja is nevének.

            Ipolyi Arnold megemlít egy kazár fatiszteletről szóló adatot. A Jazad-fa a perzsa istenség neve, aki a fában lakhatott, a fa tölgyfa volt. A kazároknál a Gyertyánfa is szent volt. Mivel szerintem a kazárok magyarok voltak, Geretan kaukázusi magyar király neve a Gyertyánnal és Gere nevünkkel van összefüggésben.

            Mondáinkban és meséinkben gyakori szereplő az Arany Alma, amihez az Ezüst Körtefa is tartozhat. Tündérek és hősök kívánják megszerezni.

            A nép jeles növényeknek tartotta a pálmát, mirtuszt, cédrust, borostyánt, narancsot, olajágat, különösen pedig a ciprust. Erős előítélet kell ahhoz, hogy e növények tiszteletét a Bibliából eredőnek gondolják némelyek, nem pedig a Szavárdiából, Mezopotámiából, Kis-Ázsiából való származásnak, ahogy Bulcsú és Tormás is mondta. Ugyanis eme növények közül kevés él az Ural környékén, vagy Nyugat-Szibéria mocsaras és kietlen tájain. Ez a hagyomány egyedül is tönkreveri az akadémiai maszlagot, ami az Uraltól keletre akarja űzni a magyarok őseit, hogy a szerencsétlen manysi és hanti népekkel rokonítson bennünket. A magyar őshaza sokkal nagyobb, minthogy egy szűk területre lenne szorítható. Mellesleg az Ural keleti részére Kr.e. 2.100 környékén telepesek érkeztek Szavárdiából, vagy Szumerból, Mezopotámiából, akik a helyi emberekkel keveredve hozták létre a manysi és hanti törzseket.

            A Rozmarin (rozmaring) még ma is fontos kelléke a lakodalmaknak, temetkezéseknek, ami szintén déli növény. A régebbi kor nagyon sok tulajdonságát említi, írja Ipolyi Arnold.

            A néphit nagyon sokat tud a növények, füvek bűverejéről és hatásukról. A táltosok tudása rendkívül nagy volt a gyógyászat terén is, amit főleg gyógyfüvek alkalmazásával végeztek.

            Babonás székely és oláh képzet, hogy a Vasfű, a tenyérbe bevágva, kinyit minden zárat. A bájoló szerelemital a szerelem taplójából készült. A szerető bokrétája a Boldogvirág. A Fodormenta orvosság, Banyavirág nevet is viselt. Az igézéstől óv a Tisztesfű. A váltott gyereket a Kakukkfű felfedi. Az akasztófa alatt növő fű a vakok látását visszaadja. A Varázsvirág száráról csak a szeplőtelen szakíthat kinyílt virágot, ami véd a Gonosz ellen, a növény csak száz évente egyszer nyílik.

            A „golia korem” a gólya köröm, a Szent László király five (füve), a tiztös fiu (fű), a The Mondad Fiu (fű), és más növények különleges hatással bírtak.

            A Holdruta, Holdfű a babác babonas füve. A körös fa alatt a kígyó meg nem maradhat. A rózsaolajecet a szívet ágyú előtt erősíti. Se szeri, se száma a régi hagyományoknak.

            Csaba Ír egy titokzatos növényünk.

            A jégkorban a tűzgyújtáshoz használt növények közül a Gyopár (Gyú-Pár), a gyújtás háza értelmű.  A gyopártapló neve ezt a jelentést megerősíti. A Gyop – Gyúl értelmű, a Gyopon, Gyaponbeli is tűzgyújtás nevei. A Gyappan is tűzet jelent, a Heliochrysum stoechas a tűz, vagyis Heliosz és a Chryzosz – Kürzős (Arany) nevet tartalmazza. Az Ürömtapló Artemisia vulgaris, szintén jégkori magyar tűzgyújtáshoz használt növény. A Tapló, amint tudjuk, Tűz-Ember, vagy esetleg Tűz-Nagy, attól függően, hogy a Ló szót miként értelmezzük.

            A növények mérhetetlen gazdagságú tudást őriznek neveikben, a hozzájuk fűződő hagyományokban. Legfontosabb élelmiszereink, gyógyszereket adnak, fát a házakhoz és építkezésekhez, gyönyörködtetik szemünket. Nagyon sok kutatónk foglalkozik a növényekkel. Vizsgálatuk nagyon szükséges.


 

Tartalom

♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet

    

Megjelent: 149 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 358 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.3%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 158
This Week: 2378
Last Week: 5814
This Month: 24111
Last Month: 23113
Total: 1478141

Belépés