III. fejezet Állatok a mitológiában

Most azonban az áll az érdeklődés központjában, vajon az állatokkal kapcsolatban képesek vagyunk-e felfedezni mitológiai kapcsolatokat? Általában nem, vagy teljesen téves megoldásokra jutnak a kutatók a témát illetően.                                                                                       

A Homo habilis, a Homo erectus és a Homo heidelbergiensis emberi fajok után a Homo neanderthalensis következett. Egy elmélet szerint az Óriások népe 700.000 évtől 280.000 évig létezett, belőlük fejlődött ki a neandervölgyi ember, aki 300.000-től 25.000 évig járta a Föld tájait, valamint a Homo sapiens, 200.000 évtől máig uralkodva az állatvilágon is. Itt jegyzem meg, hogy a neandervölgyi ember bekeveredett a sapiensek közé, továbbá a Tibesti térségében még Kr.e. 5.000 táján is biztosan létezett, csak őket elfelejtette az európai tudomány. A két faj eszerint közös őstől származott, a neandervölgyi nem kihalt, hanem bekeveredett a mai ember közé. Az első kultúrák neve az abbevilli, az acheuli és a clactoni.

            Napról-napra nő az ismereteink száma a régészet viharos fejlődésének köszönhetően. Egyre több szenzációs felfedezés születik, egyre gazdagabb az a hatalmas ismeret-mennyiség, amit át kell tekinteni, ha a fejlődést kis részletekben is meg szeretnénk érteni.

            Kiemelt helyen kezelendő a Kármel-hegy leletcsoportja. Mintegy 90-100 ezer, más adat szerint 80-120 ezer év közé tehető a sok lelet. Neandervölgyiek és bölcs emberek lakták a hegyet, nem háborúztak, inkább keveredtek egymással. A mai emberek génjei 4 % arányban neandervölgyi eredetűek. Mivel azonban rengeteg gén azonos a mai ember és a neandervölgyi ember esetében, a genetikai rokonság természetszerűen sokkal nagyobb, mint amit a 4 % mutat. Valójában 90 %-nál is magasabb arányú a rokonság.

            Egyes barlangokban, mint a Mugaret es Skhul és a Qafzeh barlangokban, temetkezés történt. Egy kisgyerek mellére kecskebak koponyáját helyezték, a két szarvval együtt. Más barlangban kos koponya került a halottra, ismét más helyen szarvas koponya aganccsal együtt. A Skhul barlangban egy öreg karjai közé hatalmas vadkan állkapcsát helyezték.

            A La Chapelle-aux-Saints-i moustier-i lelet sziklába vágott sírjában egy felhúzott lábú neandervölgyi ember volt. Több hasonló temetkezés ismert, ami azt bizonyítja, hogy egyes csoportok magas szintre emelkedtek. Más leletek azt bizonyítják, hogy emberevők voltak a telep lakói, megették saját rokonaikat is.

            A Tesik-Tas barlangban, Üzbegisztánban, az eltemetett fejét hat pár szibériai hegyikecske szarv veszi körül, a szarvakat nem szedték le a homlokcsontról.

            A felsorolt állatok a Bak, a Kos, a Bika (szarvasbika), és a Kan (vadkan) neveket viselik, az öt magyar totem közül négy nevét, de a Hím nincs köztük, bár mind a négy állat hím. Továbbá a Mén (Menny) mindet összefoglalja. Azt is láthatjuk, hogy az állatok csillagképekben is megjelennek. A Bak és Kos mellett a Bika és a Szarvas csillagkép is létezett, a Szarvas csillagképet alig 100 éve akarják megsemmisíteni a magyar csillagos égről. A Kan a Kutyához is kapcsolható. De felettébb furcsa, hogy a Vadkan ma nem rendelkezik csillagképpel, miközben más lények, felkerültek az égboltra. Valami miatt a Vadkan kiesett a csillagászok kegyeiből, vagy valakik kirakták a szűrét, ismeretlen ok miatt? Mert Tesik-Tas barlangjában már megjelenik a halottak mellett a vadkan.

            A szarvak, tülkök és az agancs a Világegyetem jelképei. Bizarr feltevés, hogy már ebben a korban ismerték őseink az aranymetszés matematikai formuláját? Nem gondolom annak, mert már 40.000 éve írtunk, volt ábécénk, fejlett magyar nyelvünk és számírásunk. Minek kellettek a számok, ha nem a csillagok járásának lejegyzésére? Őseink rendkívül okosak voltak, bátrak a vakmerőségig és erősek. Első látásra bizarrnak tűnő feltevésem egyáltalán nem bizarr, ha a valódi tényeket vesszük figyelembe.

            A szarvak az aranymetszés törvénye szerint hajlanak. Előbb kellett felismerni az aranymetszés szabályát, hogy aztán őseink megkeressék azokat a dolgokat, amelyekben felismerhetik a szabály megjelenését. A Kos és Bak több szarvtípusa megfelel az aranymetszés szabályának. Az agancs más módon hirdeti Isten üzenetét. A Vadkan agyarának ívelésében látták meg az aranymetszés szabályát? Ezt nem tudom.

            Egyszer volt egy nagyon okos magyar nyelvű népesség, akik feltalálták mai korunk minden fontos jellemzőjét, talán csak a számítógép hiányzott kellékeik közül. Mivel magyar nyelven beszéltek, a mai magyar utódok, akiknek nyelvei közben tovább fejlődtek, és nem értik a magyar eredeti nyelvet, mindenféle akadályt gördítenek atyáik nyelve megértésének útjába, hogy nehogy megérthessék saját eredetüket. Így áll ma a nyelvtudomány.

ATLANTISZ FESTMÉNYEI

Franciaország területe a magyarok egyik központi vidéke volt, a kezdetek idején. Ezt a nyugati nagy földséget Atlantisz név alatt ismerjük. Tele van a terület magyar nyelvű feliratokkal és csodálatos festményekkel, amelyeket őseink alkottak, elsősorban barlangok falára helyezve, tanítási célzattal. Ezért nevezem a barlangokat tanbarlangoknak.

            Az első művészi alkotások Kr.e. 36.500 éve keletkeztek, a magyar feliratok szintén hasonló idejűek. A magas szellemi műveltséget bizonyító leletek sora azonban azt igazolja, hogy nagy baj van az időszámítással, pontosabban a Homo sapiens, vagyis a magyarok megjelenésének idejével, és a régebbi idők neandervölgyiekhez való csatolásával. Mintha folytonos lenne a megdöbbentően magas szellemi tevékenység Nyugaton, a magyarok egyik legfőbb bázisán.

            Most azonban elsősorban az állatokat vizsgáljuk, van-e valamilyen mitológiai vonatkozásuk a festményeken ábrázolt figuráknak. Mivel a specialisták a sok ábrát korszakokra osztják, továbbá nem egységes nép alkotásaiként kezelik, ezért a specialisták véleményét is érdemes figyelembe venni. Sajnos, magam nagyon kevéssé ismerem az alkotásokat, ezért csak néhány megjegyzésem fűződhet az alkotók szándékaihoz. Megpróbálom néhány művész valódi szándékát megidézni, elvégre őseimről van szó.

            Gyakori a Medve a festményeken. Nagy ellenségünk volt, elsősorban a Barlangi medve. A csontleletek alapján mondhatjuk, hogy sok barlangi medve került őseink asztalára, de néhány ősünket is elkapták a barlangi medvék, szerte Európában. Lehetetlen, hogy ne lett volna nevük a medvéknek, mégpedig magyar nevük. A Med-Ve névben a Ve kisebb isten, a Va/Ve rendszer alapján, a Med pedig éppen saját egyik népnevünk, a Méd - Megyer alapja. A Medvék népe lennénk? Bizonyos mértékig talán. A barna medvét szintén vadásztuk, de kisebb arányban, mint a jóval nagyobb barlangi medvét.

            A medve az égboltra is felkerült, Ursus neve magyar eredetű, Úr Szusz formában a Szuszogó Úr jelentést birtokolja. De Taweret istennő feladata szerint, aki forgatja a Föld golyóbist, két póznára szerelt kötéllel, a két Göncöl szekér, másként a Nagy Medve és a Kis Medve, az Úr Su-ja, vagyis az Úr Keze jelentést tartalmazza. Az Úr a Kezével, a Su-jával forgatja a Földet, a Su „s”-el jelölve Sus, vagyis latinosan Szusz. A latinban, és sok más nyelvben nincs S hang és betű. Hamlet malma nem más, mint őseink által felfedezett Föld bolygónk forgásának bonyolult rendszere.

            Messze északra élnek a jegesmedvék, amelyek a jégkor idején közvetlenül összeütközésbe kerültek a magyar vadászokkal. A Jéger germán szó Jégúr jelentése a Vadász megfelelője.

            A Barlangi oroszlán legalább négy remek őskori festményen látható. Őseink feltétlenül ismerték. A Barlang szó is tartalmazza nevét, Bar-Lan-Ga formában a Barna Oroszlán Háza viseli a Fekete Oroszlán nevét a mai magyar nyelvben is. Hol volt akkor még a szumerok magyarból eredő nyelve, amelyben a Bar szintén megvolt. Mivel a magyar Bar még Napot is jelentett, hiszen az oroszlán napjelkép volt, és napjelkép ma is, a Bar szó jó közelítés a Fekete Oroszlán eredeti magyar nevére.

            Veszélyes ragadozó volt a Sárga Oroszlán is, amely a mai afrikai oroszlánnal volt azonos. A sárga és a fekete (barna) fajok nem szívelték egymást. A perzsa oroszlán alfaj a Holocénben hatolt be Európába.

            A Kardfogú tigrisek utolsó példányai valószínűleg az embereknek estek áldozatul. A kardfogú tigriseknek nevezett fajok az emberek totemjei lehettek sokáig. Nagy hatást gyakoroltak a magyar törzsekre, aminek nyelvi nyomai is lehetnek.

            A Balti tigris mellett élt még egy nagy testű Hópárduc, két archaikus párducfaj, Barlangi hiéna, Hiúz, Vadmacska és sok kisebb termetű ragadozó. A Rozsomák észak felé növelte elterjedési területét, követve a jég visszahúzódását.

            Mamutok járták a síkságokat. A név a Mam Út fogalmából vezethető le. Ebben az értelemben a Mamok ősanyák lehettek, őseink képzeletében. De nem csupán a mamutok járták a tundrát, hanem más elefántfélék is. A latin nyelv szavainak jelentős része a magyar nyelvből ered, ezért lehet érteni sok latin szót. A Mammuthus a Mamut latin változata.

            Az Egyenes agyarú elefánt szintén elterjedt volt. Őseink az agyarát hatalmi jelvényként használták.

            A Gyapjas orrszarvú fehér szőrzetével a havas tájba illeszkedett. Mivel az egy tülkű orrszarvúak közé tartozott, ezért azt is hihetnénk, ő az egyszarvú megtestesítője. Vannak kutatók, akik valóban az Egyszarvú megtestesülését látják a gyapjas orrszarvúban.

            Bölények, Vadtulkok, Őstulkok, továbbá a Bivalyok is kedvelt célpontjai voltak a vadászoknak.

            Juhok és Kecskék, Vadkecskék, továbbá Lovak is láthatók a barlangokban. Olyan lovakat is megfigyelhetünk, amelyeken kantár van. Legalább két kantáros ló festménye ismert, Kr.e. 17.000 tájáról. A vadló és a házi ló egymáshoz való viszonya kérdéses, főleg abból a szempontból, mikor tenyésztettük ki a házi lovat? A Szamár a jég elolvadása után hatolt északi irányba.

            Gímszarvasok és Jávorszarvasok lakták Európát, a Rénszarvasok északra vonultak a jég visszahúzódása idején. A Maral szarvas a holocénben jelent meg. Őzeket nagy számban vadásztak az emberek.

            A Mezei nyúl, Róka, Farkas, Hód, Vadmacska, Barnamedve a prémje miatt volt veszélyben. A Vaddisznót húsa miatt vadászták.

            A vadászott állatok csontjai mellett a barlangi festmények is sok információt hordoznak.

            A korszak embere a Cro-magnoni volt, aki minden tekintetben azonos a mai emberrel. Egész Európát benépesítette, északon nordikus, délen mediterrán típusra tagolódott. A mai magyar lakosság 80 %-a nordikus és mediterrán, átszőve cro-magnoni jellegekkel. A cro-magnoniak Kr.e. 36.000 és 9.000 között uralták Európát, de messze más területekre is kiterjeszkedtek. Belőlük alakultak ki a mai europid csoportok. A Gravettiek közvetlenül a cro-magnoniak után érkeztek, nagyon hamar összeolvadtak az előbb érkezőkkel. Cro-magnoniak alatt gyakran ezt a két csoportot kell érteni, mindkét csoport magyar ábécét használt és magyarul beszélt, amit a fennmaradt írásokból tudunk.

            A festményeken kívül véseteket is alkottak. Az egyik sziklába vésett kompozícióban szarvasok úsznak az égen. A lábuk nem érinti a talajt, éppen úgy, mint a Csudaszarvas ábrázolásokon. Ebből a tényből rá lehet jönni, hogy a szarvasok az Égbolt megjelenítői. Lazac, vagy Csuka típusú halakat is véstek a kőbe. Az egyik mintha a szarvas tőgyéből szopna, a másik mintha a szarvastól éppen megszületne. A hal szeme mintha halott lenne.

            Úgy gondolom, hogy a Halak csillagképről van szó, amely kapcsolatos a Szarvas csillagképpel valamiképpen. A halottnak tűnő szemek az éj egyik jelképét üzenik felénk, mégpedig azt, hogy a csillagok egyik része a Holtak Lelkeit, másik része az Újjászületők Lelkeit képviselik.

            Elefántcsontba vésett figurák is ismertek. Egy 4,2 cm magasságú elefántcsont lapocskába Vezér csillagképét vésték. A lapocska kora Kr.e. 38.000-32.500 év közötti. Mivel Vezér a magyarok egyik vezetője, nagy bizonyossággal állítható, hogy a lapocskát is magyarok vésték. Michael Rappenglueck bajor tudós értelmezte a lapocska jeleit.

            Egyik megdöbbentő felfedezése az volt, hogy egy kard, mégpedig ívelt pengéjű kard van a lapocskán Nagy Orion-köd helyén. De kard nem lehetett a véset megalkotása idejében, mert fémet abban a korban nem használtak. De ott van a kard. A másik érdekesség, hogy a lapocska hátlapján pontok vannak. Michael Rappenglueck a terhesség időtartamát számolta ki a pontokból. További megjegyzés, hogy Catal Hüyükben kőkardokat találtak a régészek.

            Az 50 és 60 ezer évek közé tehető Würm interstadiális után az emberiség gyors fejlődésnek indult. Megjelentek a késpengék, a hajítódárda-hegyek. Kőpengékből árvésőket készítettek, amelyekkel nagyon finom munkálatokat is lehetett végezni. Az agancs és a csont hasznosításra került, eszközöket készítettek belőlük. Lapátkák, árak, tűk, kaparó eszközök mellett megjelennek az ékszerek. Gyöngyök, függők, karperecek jelzik a fejlődést.

            Grafikák, szobrok jelennek meg, és zenei eszközök. A nyelvdugós furulya olyan, mint a mai magyar népi furulyák, csak éppen már 35.000 éve léteznek.

            A Vénusz-figurák termékenységi kultuszt igazolnak. Terhes nőket ábrázolnak, elnagyolt lábbal. Egyértelmű, az elnagyolt láb miatt, hogy a figurák istennőket ábrázolnak. Mivel önmaguk is csillagok, nincs szükségük lábra. A Nagy Istenanya megnevezésük helyes. A Terhes szó különben Csillaggal való értelmű, mert a Ter Csillag. Így a Terhes – Teher fogalom azt jelenti, hogy az anya csillagot, magzatot hord magában.

            Legalább két Vénusz-szobrot vörös festékkel színeztek. Ez a tény ismét magyarok jelenlétére utal. A Vér és Fér(fi), a Pír változata, a felkelő és lenyugvó Napisten színe. A névanyag a finn Veri-től a latin Vir-ig számos nyelvben megvan, de mivel a Pi-Ra – Csillag-Nap – magyar eredetű, ezért az összes származékszó is magyar eredetű. Vajon kiktől kapta az emberiség az írást? Talán csak nem a magyaroktól?

            Egyértelmű tehát, hogy a piros festék az Élet színe, a terhes istennő pedig Babának, vagyis Tündérnek, ad életet.

            A Dél-Uralban lévő Kapova-barlangban lévő festmények azonos stílusban készültek a francia és spanyol festményekkel. Barlangi medve, szarvas, ló, és mamut látható a falakon.

            A chatelperroni, az aurignaci, a gravetti, a solutréi, és a magdaléni szakaszok messze keleten is felismerhetők. Keleti-gravettinek is nevezik a keleti művészetet. De úgy látszik, hogy az emberek, vagyis a magyarok, keletről hatoltak nyugat felé, és az egész hatalmas térségben egyetlen nép létezett, amelyik dominált.

            Atlantisz pusztulásának ideje feltűnően egybe esik a magdaléni kor elmúlásával. Mivel tudtunk írni, számolni, az adatokat hitelesnek kell venni. Csak nem görög, hanem egyiptomi magyarok feljegyzései alapján. Sőt, az egyiptomi magyarok is máshonnan, Eurázsiából vitték be tudásukat a Nílus mentére.

GÖBEKLI TEPE

Szavárdiában, a mai Urfa várostól északkeletre emelkedik a Pocakos Domb, törökül Göbekli Tepe, amely rendkívüli leleteket rejt. Csak mostanában fedezték fel, véletlenül. A domb talajában kőkörök rejtőznek, nagy számban. Az első kőkört 12.000 éve építették, majd Kr.e. 8.200-tól nem épült több kőkör. Mivel a térségben a magyar írás sokkal régebben is létezett, kétségtelennek kell tekinteni, hogy az építményeket magyarok, vagyis szavárdok, hozták létre.

            Az oszlopok magassága 5,5 méter, T alakjuk van, némelyik 15 t tömegű. A kör úgy néz ki, hogy belül két oszlop van, ami körül több oszlop kört alkot. A kör oszlopai mintegy fél méterre állnak egymástól, elég szoros kört alkotva. Az oszlopok megmunkálása igen fejlett, nehéz elképzelni, miképpen voltak képesek őseink megmunkálni a kőzetet egyszerű kőeszközökkel, miképpen szállították és állították a helyükre?

            A T forma egyértelműen a Tető szóra vezethető vissza, a magyar T betű is hasonló a Tetőhöz. Ez még kevés a magyar jelenlét igazolására, bár a magyar írás perdöntő bizonyíték, csak kicsit távoli időben vannak a kőre vésett jelek.

            Néhány évtized után betemették az oszlopkört földdel, de közvetlenül mellette új oszlopkört építettek. Az új oszlopkör „működött” egy ideig, de aztán azt is betemették. Így ment ez egészen Kr.e. 8.200-ig, amikor felhagytak a következő oszlopkör megépítésével. Ettől kezdve nem építettek új kört, valamilyen ok miatt.

            A világűrből méréseket végeztek, és megállapították a kutatók, hogy talán 30 kőkör létezik, jó részük még a domb talajában rejtőzködik. A 30 körüli szám részünkre fontos, bár jobb lenne, ha teljesen pontos számokat ismernénk.

            Göbekli Tepe építményei északi tájolásúak, aminek bizonyára van jelentősége. A magyar Észak az Éjszak, ami a csillagok terepe, színkódja a fekete.

            Az oszlopokon vésetek vannak, amelyek igazi szenzációt jelentenek. A régészek rögtön halálkultúrára gondoltak az építők esetében, de szerintem ez tévedés. Csillagképekről van szó.

            Róka, oroszlán, skorpió, keselyű, pók, kígyó, vadkan vésete díszlik az oszlopokon. Csupa halálosan veszedelmes, vagy a halállal kapcsolatos állat. A róka esetleg farkas is lehet, ha a vésetet vizsgáljuk. Azonnal eszünkbe juthat a magyar nyelvű etruszkok halállal kapcsolatos kultusza. Az etruszkok Kis-Ázsiában is éltek, csak a nevünk Thyrszenosz, Trójai és Tarján volt.

            Saját meglátásom, hogy az oszlopok embereket jelképeznek. Egyes oszlopokon olyan embert látni, aki ágyékkötős. Ezért vetődhet fel, hogy Egyiptomba innen is mentek magyarok, megalapítani a nagy egyiptomi kultúrát. A Göbekli Tepe egyik oszlopán általam vélt ágyékkötős ember viselete nagyon hasonlít a majdnem 4-5.000 évvel későbbi egyiptomi festményeken lévő emberek ruházatára.

            Göbekli Tepe népe nagyjából 1.800 évig építette a kőköröket. Ha valóban 30 körüli kőkör épült, akkor egy kőkörre 60 év jut. Ebből viszont arra lehet gondolni, hogy az építők valamit számoltak. A precesszió idejét keresték, ami 72 év egy fok alatt. A kőkörök kör alakja megfelel a 360 foknak, a körből mérték a fokokat. Amikor egy fokot bemértek, akkor betemették a kőkört, mintegy az elmúlt fok hatalma odalett, ezért az új fok hatalmára, vagyis az új korszakra koncentráltak. A 72 év, amint láttuk, rendkívül fontos volt őseink gondolkodásában. Valamikor fel kellett fedezni a létezését, mégpedig nagyon régen.

            Az állatok közül a Róka, az Oroszlán, a Skorpió csillagkép is. A Kígyó másként van fenn az égen, mert a Tejút is lehet, a Vadkan itt is jelen van, de nem csillagkép. A Keselyű az egyiptomiaknál fontos volt, a Pók Európában magas rangra jutott.

            Ismert a hurriták inváziója. A hurritákat Götz László egyértelműen magyaroknak, másként szavárdoknak tartja. A hurrita népnév azonos a horita népnévvel, ami a Bibliában is szerepel. Véleményem szerint a hurri név nem jó, mert feltétlenül Szeszosztriszhez kötődik. A nagy fáraó európai hadjáratát ismeretlen időben hajtotta végre. Több Szeszosztrisz nevű uralkodót ismerünk, a Nagy előnevet kapott Szeszosztrisz véleményem szerint Kr.e. 3.600 körül hajtotta végre hódítását. Mivel a hurriták, vagy horiták az ő nevéhez kötődhetnek, ezért a hurritákat visszavinni Kr.e. 10.000 tájára meglehetősen nehézkes.

            Ezért helyesebb a Sza (Sza-Várda) nép kiterjeszkedéséről beszélni, akik Kr.e. 8.000 körül a Balkánra hatoltak. Ők azok a magyarok, akik a Kárpát-medence magyarjaival közösen nagy birodalmat hoznak létre. A későbbi Kukutyin-kultúra is tőlük ered, valamint a Várnai kincsek is magyar kincsek. De mindegy, sza, hurri-urartui, hatti-heta, vagy egyéb név alatt említjük őket, mindenképpen magyarok voltak. Magyar rovásírással, magyar nyelven írtak.

            A Várnai aranykincsek között van egy kecskepár. Bulgár kutatók megállapították, hogy a két kecske aránya 3 aránylik az 5-höz. Nem mondták, hogy értik, miért. Véleményem szerint ismét az aranymetszés ismeretét láthatjuk a kecskék egymáshoz való nagyságában. Az aranymetszés így indul: 1.2.3.5 stb. Itt a 3 és 5 aránya a két kecske egymáshoz viszonyított arányában.

            A Kukutyin-kultúra keletre terjeszkedett. Falvakban, városokban éltek, de rendkívüli módon, 60-80 év után a telephelyeiket elhagyták, újakat építettek. Ha lenne pontosabb mérési eljárásunk, akkor egészen biztosan a 72 év jönne ki az egy lakhelyen tartózkodás idejéül. Megdöbbentő, hogy őseink mennyire fejlettek voltak és mennyire a csillagok és számok rabságába estek.

            A magyar mítoszokat megérteni nem lehet a legfejlettebb ősi kultúrák minél alaposabb feltárása nélkül. Ősi kultúrák alatt a 7-8 és 10-12 ezer évnél régebbi kultúrákat értem, míg az „ősi” kifejezést nagyon gyakran használják az ókori, alig 5.000 éves időkre is. Teljesen megtévesztve a gyanútlan olvasókat és tanulókat, meg az egész emberiséget.

ALSÓBBRENDŰ ÁLLATOK

A Természet lényei minden időben és minden helyen lehettek a mitológia tárgyai. Az állatok mitológiai szerepe nincs kellően feltárva, magyar szempontból, kizárólag saját véleményem szerint. Nem szeretném senkit sem terhelni meglátásaimmal, de gondolataimat felső késztetés hatására, mindenképpen szeretném lejegyezni minden témában, ahol tudom. Nagyon fontos a nevek jelentésének megértése. Ha a neveket megértjük, akkor nagyot lépünk előre, ám most sem nyelvészetet kell alkotni.

            A névanyagban számtalan megdöbbentő adatra bukkanhatunk, ha keressük az érdekességeket. Nem csupán a magyar nyelv tartalmaz magyar adatokat, hanem sok más rokon nyelvünk is. Mint a latin, a germán, a görög, az orosz, a perzsa és más nyelvek. Nem az én hibám, hogy a magyar nyelvészet teljesen hamis alapokon senyved.

            Állat nevünk az Áll ige származéka. Az állatok álló helyzetben töltik mindennapjaikat, lábuk a talajra merőlegesen áll. Sok más állat, mint a hüllők, képtelenek álló helyzetben mozogni, a békák még a hüllőknél is laposabb helyzetben vonszolják testüket, ha éppen nem ugranak. Tehát az Állat név kiváló megfigyelésből ered, leírja az emlősök és madarak körét, amelyek képesek állni. A mai Állat fogalom modern, a szerves anyagokat előállítani nem képes összes lényre vonatkozik.

            Az Al szónak Magas, Alacsony és El értelme van, a latinban is, ami egyértelműen magyar hagyaték. Régebben Lelkes Állat, élő-állat, oktalan állat, okos állat nevük is volt. A latin Ens (Enc) csillagocska lenne, magyar eredettel, az Animal szintén magyar eredetű, mert az A-Nimal nagyjából Nincs Neme.

            Koralloknak nevezik azokat az állatkákat, amelyek Körben Állnak, vagy Kör-Állatok, egyszerűbben Körállók. A korallok tapogatói a szájnyílás körül kört alkotnak. A kettős LL is a magyar nyelvet jelzi a korall állatok nevében.

            Medúza neve több formában is érthető, pl. Me-Dúsa a Fény-Dúsa. A latinban, görögben még az S betű sem volt ismert, ezért a nevet le sem tudták írni. A szerencsétlen Medúza megölése közismert. Haja valójában a Medúza állat tapogatóit jelképezte. Egyes medúza fajok rettenetesen veszedelmesek, még az érintésük is megöli az embert. A Med Úsza fogalma sem vethető el.

            A Szivacs a Szívást Ácsoló. Nyelvújítási szó, de az elemei magyar nyelvűek.

            Féreg nevünk régi, a tudományos Vermes (Vermesz) valóban a Vermes magyar szóval azonos. Amikor még télire vermelték a húst, addig vermeket készítettek, ahonnan a fagyasztott húst kivették, ha sütni akartak. De Kr.e. 6.000 körül az enyhülés miatt a vermekben férges lett a hús, vége volt a jégkorszaknak. Érden ismeretes a legkésőbbi vermelő gödör, Gáboriné Csánk Vera feltárása alapján. A latin Vermes Féreg, valóban. Az angol Worm talán Féreg, a Verem rövidülése. A Féreg hosszúkás, hasonlatos a kígyóhoz, folyóhoz, Tejúthoz. Nem is mertem arra gondolni, hogy a Féreg kapcsolatos lehetne az éggel, pedig mégis erről van szó. Fér-Eg Tündér az Égen. Úgy tűnik, népünk annyira a szeretetre hangolva élt, hogy még a férgeket is összevetette a Tejúttal, másrészt meg a férgek szebb élőlényeket is jelenthettek, mint amilyeneket ma férgeknek tartunk.

            De a Féreg a Fríg (firge hajdú, dalszövegben) népnévben is megjelenik. A frígek azért férgek, mert akkor támadták meg a hettiták központi városait, amikor a hettita hadsereg nem volt otthon. Így aztán a frígek férgek, árulók, a mai napig is. De lehet, hogy a frígek nem is árulók.

            Polip volt a neve azoknak az állatoknak, amelyeknek a lába a Pa, vagyis Po (Fej) részből nőtt ki, és úgy Lépkedtek. Po-Lip nagyjából Pa-Lép, a Fej-Lépő. Világos tehát, hogy a Polip szó is magyar eredetű. Fej-Lépők, Lábasfejűek, Fejlábúak.

            Csiga szavunk jelentése egyenesen felkavaró. Két eleme, a Csi, és a Ga azt jelenti, hogy a Nap-Háza. Tehát amikor a Csiga szóval találkozunk, akkor erre a jelentésre kell gondolnunk. De a Csi-Ga miért kapta ezt a szép nevet? Talán a házának kanyarodásáért? A csiga háza valóban az aranymetszés számsorának megfelelően tekeredik, amit csigavonalnak is nevezünk.

            Az építkezéseknél csigát használtak, a csigasorok nagyon megkönnyítették a hatalmas kőtömbök mozgatását. Több lelőhelyről is kimutatták a régészek, hogy az építők csigákat is alkalmaztak a nehéz kövek mozgatásához. Egy tíz tonnás kőtömb a csigák segítségével egészen könnyen mozgatható. Ez a tényező is lehet oka a Nap-Háza jelentéshez. A Nap a király is, a fáraó, akinek háza a piramis is lehetett.

            Csiga-biga gyere ki, ég a házad ide ki, mondja a gyerekdal. Tudjuk, hogy nem ég a csiga háza, mégis jöjjön ki, kap tejet, vajat, holnapra is marad. Tehát mégis a Csiga a Nap Házából való lény, akinek a háza az Ég (ige is), elvégre a Napnak valóban az Égbolt a háza, ami nappal Ég is, vagyis világos van. Ha kijön, vagyis felkel a Nap, vagy előbújik a felhők mögül, akkor finomságokat kap, amiből holnapra is marad, vagyis holnap is felkel a Nap, ne féljen senki. Nem kell lemészárolni sok embert, hogy feljöjjön a Nap az égre. A gyerekdal, ami nagyon régi lehet, bizonyságot ad arra, hogy a Nap folyamatosan minden reggel fel fog kelni.

            A Helix név két fő eleme a He Nap, a Li Király. A csigát jelentő Helix magyar jelentése tehát hasonlatos a Csiga szó jelentéséhez. De honnan tudták a görögök, hogy a Csi-Ga mit jelent? Ami után Helix nevet adtak a csigáknak? Talán mégis magyar eredetűek a görögök, bár elég haszonelvűek lettek az idők folyamán.

            A Kagylók nevében a Kaj és Ló neveink ismerhetőek fel. Fejük nincs, de némelyik tud ugrálni két héja csapkodásával, másoknak meg egy sor szeme van, amivel látnak. Fura élőlények, de sikeresek. A Kaj a Kajlás, Hajlás neve, ami a héj alakjára vonatkozik. A Ló ebben az esetben Lény, nem Ember. Kajló alakú a kagyló, ez nem vitás.

            Az Osztriga nyugati szó, de az Oszt sok részre tagol, és a Ri Forrás, Víz, Ga pedig Ház és Hal lehet. Emiatt az Osztriga neve az atlantiszi magyarokhoz köthető. Őstéri-Hal (Ga) jelentését nem nagyon fogadnám el, bár a legnagyobb magyar mesterek hasonló elvek alapján gondolkodtak. Az osztriga héja nem sima, hanem tagolt, sokan kedvelik.

            Misztikus eredetű az Ammonitesz puhatestű csoport neve. Ammon, pontosabban Amon, Amen nagy isten nevéből született a kihalt csoport tudományos névformája. Az A-Men szó szerint magyarul Isten a Mennyben, mert „A” Isten, „Men” Menny. Ma is Ament mondunk imáink végén, de sokan nem értik a szent szó jelentését. Az Amen variációja az Amon. Nem sorolhatom fel a rengeteg bizonyítékot, ami egyértelműen igazolja az A-Men magyar eredetét, mert most nem ez a dolgunk. Az Ammonitesz csoport, mint Ammonszarvak, mára már kihaltak, de a kőzetekben rengeteg maradványuk van.

            Nautilusz a neve egy másik jelentős puhatestű csoportnak, a hajós polipoknak. Verne Gyula Nemo kapitány című regényében is a tengeralattjáró Nautilus nevet visel. Maga a Navigál ige a Nap magyar szóból ered, a latin navigare a Nap utáni hajózás származéka. Nap – Nav, ez a szabályos fejlődés.

            Ismert, hogy a 90 karúak mellett a 10 és a 8 karú lábasfejűek élnek manapság. A Kalmárok talán Kalmar svéd város nevéről kapták nevüket, amely város a kalmárok fontos fészke volt. A Kalamajó lábasfejűek neve is magyar eredetűnek tűnik. A Kalama ismert pl. Hurszag-Kalama nevében, a Jó a Víz neve, ami azt bizonyítja, hogy a kalamajók a vízben élnek.

            Az egész emberi mitológia egyik legnagyobb rejtélye következik, amit szintén a puhatestűek nevei rejtenek. A Teuthis és az Architeuthis nevekről van szó. Mindkettő ma is használatos, és mindkettő magyar név. A Teuthis pesti nyelven Tejutis hangzású és jelentésű. Nem kétséges, hogy magyar szóról beszélünk, mivel a szó összetétel. A Te és Tej, valamint az Utis elemek összetételét látjuk. A Tejút, 200 évvel ezelőtti Teuta, még régebbi Tejutis forma egyértelműen a Tejutat nevezi meg.

            Huszka József ismerte fel, hogy a krétai kultúrában meglévő polip ábrázolások a vitéz kötés eredeti ősforrásai. Szenzációs könyvben, „A turáni ornamentika” címűben, egy egész fejezetet szánt a polipoknak, sok ábrát is felvonultatott. A kériek, vagy káriak, hatodik törzsünk, rengeteg ábrán örökítették meg a polipot. Lenyűgöző ismereteket mutatnak a festmények és ábrák.

            A nyolckarú polip pontosan úgy néz ki, mint a Tejút, felülnézetből. Középen van a polip feje, ami a Tejút magjának felel meg. A polip fejéből indul ki a nyolc kar, amelyek feltekerednek, mint a Tejút karjai. Eddig mindenki azt mondhatja, hogy mindez véletlen, a polip feltekeredve úgy néz ki, mint a Tejútrendszer. És akkor mi van?

            Ekkor azonban közbelép a magyar nyelv. A Teuthis Tejutis jelentése elsöprő erővel leveri az összes mellébeszélést és ellenállást, amit az emberiség félrevezetői az utóbbi több száz évben elkövettek a magyarok, és az emberiség ellen. Mert a név, a Teuthis név, nem magyarázható sehonnan, hanem kizárólag a magyar nyelvből.

            Az Architeuthis óriáspolip, Ősi-Tejutis, vagy Vezér-Tejutis értelemben csak megkoronázza a Teuthis értelmét. A hatalmas testű óriáspolipokat ismerték Kréta kéri lakói is, akik a tekeredő karokat a Tejút mintája alapján nevezték el. A tény teljesen bizonyos, a hogyan nem annyira, amiért annál több kérdés vetődhet fel.

            Honnan ismerték a magyarok a Tejút spirális szerkezetét? Mert ismerték, ezen ne legyen vita. A Teuthis nevű polipokkal adták tudtára a bölcsek a népnek, hogyan épül fel a Tejút? De a bölcsek honnan tudták a spirális szerkezetet? Talán az Androméda-galaxis látványából? Mert szabad szemmel is látható az Androméda-köd, amiből kihámozható a spirális szerkezet. Voltak jó nagyítóik, távcsöveik?

            Vajon volt-e a régiek birtokában üveglencse, amivel egy csomó galaxist megnézhettek, kis nagyítással, amiből leszűrhették a galaxisok spirális szerkezetének tényét? Ha volt, akkor is zseniális gondolkodással átvitték az ismereteket az óriás polipokra, amelyeket Tejutisnak neveztek el. Hasonlónak, mint a Tejút. De ezt még a görögök előtt tették, mert a görög haszonlesők mindent tönkretettek az Égeikumban, a civilizációt újra kellett építeni a romokon.

            Mérhetetlenül nagy tudást halmoztak fel a régi korokban, aminek csak kicsi részleteit próbáljuk felderíteni. De a kicsi részletek is legtöbbször grandiózus tudás nyomait fedik fel, a tudás nyelve pedig mindig a magyarok irányába mutat.

ÍZELTLÁBÚAK

Az Ízeltlábú név, csakúgy, mint a Rovar név, modern találmány. Ellenben e nevek részei ősiek. Az Íz önmagában is több jelentésű. Egyrészt apróbb egységeket jelent, amelyek ízesülnek egymáshoz, az izületek segítségével. Az ujj ízei jó példa erre a fogalomra. De az izületek fájhatnak, izzó érzést kelthetnek. Az Izzás tehát szoros kapcsolatban van az Íz alapszóval. Továbbá az izzást a jég is okozhatja, mivel a jég érintése izzó fájdalmat okozhat. Így aztán Iz-Land valóban a Jég-Föld (Ice-Land), a Land is magyar eredetű, ami a szóvégi D-ből rögtön látszik, a sziget Iseland meg egy Ízelt földdarab, amit a többi földtől a víz elválasztott. Ízisz (Isis) istennő neve is viseli az Iz szót, egyértelműen Ész,Tűz, Izzás értelemben, mivel nagy varázsló és eszes nő volt.

            A Rovátkolt Barom a Rovar szó két fő eleme, a Rovátkolt szóban a Rovás is benne van. A szelvényekre vonatkozik a rovátkolás. A rovarok fajai szépen megjelennek a mitológiában.

            A Rák a Kar fordítottja. A Tízlábú rákok első lábán ollókat látunk, amivel megcsíphetik orrunkat is. Hátrafelé képes úszni, ezért fordítottuk meg nevüket. A görög is a magyar nevet alkalmazza. Sajnálatos a rák betegség, aminek nevében a kar van jelen (karcioma). Sok név tűnt el az idők folyamán, ezért a rákok neveit sem ismerjük, pedig bizonyára sok nevük volt.

            A Languszta nevében a Lang Hosszú is, a Lang-Úsz-Ta tkp. Hosszú-Úsz-Táji, mivel vonulás közben hosszú sort alkotnak. A vezér után egyes vonalban halad a többi. Talán innen kapták nevüket, ami magyarul még mindig érthető. A Homár nevét nem értem, de a Garnéla Gar szava Nagy Tömeg értelmű lehet. A Hun-Gar, a Garral és a Grand ezt mutatja.

            A Pók különös lény. Nyolc lába van, ami a Szerencse száma. Nyolc szemmel nézi a világot. De a Rák felkerült az égboltra, a Pók viszont nem. A Pók az Alvilág állata, a sötétben és homályban leselkedik. Egyes fajoknak marása halálos is lehet.

            A Pokol egyik lehetséges értelmezése kapcsolatban lehet a Pók nevével. Pok-Ol ugyanis Pók Hely értelmű. Az Ol és El egyaránt Hely jelentésű, nagy számban vannak jelen a magyar nyelvben, a Pok megfelelhet a Pók nevének.

            Az Alvilágban a Pókanya egyes tartományokban uralkodhat. Nem az egész Alvilág ura, de nem elhanyagolható a hatalma. Arachné a görög mitológiában szerepel.

            Cselőpók azoknak a fajoknak a neve, amelyek cseleznek, hogy zsákmányhoz jussanak. Aknákban laknak, erős mérgük van. Ha fonálon leengedünk egy meggyúrt szurokdarabot, nagy dühükben a szurokba harapnak, amit aztán nem tudnak elengedni, csáprágójuk beleragad a szurokba. Így könnyen kihúzhatjuk őkelmét a lukból.

            A Kaszáspók lába kaszáló mozgásokat végez. Vajon van-e köze a Kaszáshoz? A lába önálló idegdúccal rendelkezik, ezért a kaszáspók halála után is a lába sokáig képes mozogni.

            A Pók név kapcsolatos lehet, amint látjuk a hangtani formájából, a Pék, Bék alakokkal. Még a Fő szó is, ami Fej, a pók potrohának gömböc alakjával is rokonítható.

            Tetvek, poloskák, bolhák az emberek életének megkeserítői. Vérszívó fajaik betegségeket is terjeszthetnek. Az emberek utálata övezi őket.

            A Tetű szó a Tet és Ű összevonódásának eredménye. A Tető magas hely, házon, hegyen, bárhol. Ezért az ember feje, ami a legmagasabb helyet foglalja el, egyértelműen lehet Tet/Tét, vagyis Tető. A Tetű ezért eredetileg őseink hajában telepedhetett meg, ami miatt ezt a nevet kapta.

            A Ruhatetű a genetikai vizsgálatok szerint, Kr.e. 72.000 körül fejlődött ki, mégpedig a fejtetűből. Ez az adat azért fontos, ha igaz, mert az emberek ruházatának bizonyítéka. A bőr ruházatban a ruhatetű nem él meg, ezért bizonyosra vehető, hogy az emberek szőtt ruhákat kezdtek előállítani Kr.e. 72.000 éve, amiben a ruhatetű megtelepedett és elvált genetikailag a fejtetűtől. A fantetű még később jött létre, bizonyára a ruhatetűből. A genetikai óra adatai még nem teljesen biztosak, ezért fenntartással is kezelhetjük az adatokat.

            A Bolha nevének pontos jelentése: Tűz Háza (Bul = Tűz, Ha = Ház). Amikor megcsípi az embert, akkor égő érzés jön létre. Elsősorban a patkolt bolhák érdekesek, mert akár színházi előadást is képesek bemutatni, ha jól vannak idomítva. A patkókat ezüstből érdemes készíteni, mert az ezüst szépen csillog és jól lehet látni a bolhák lábainak táncát.

            A Csótány a Sátán nevének változatát viseli. Attribútumai: éjjel, a sötétben aktív, lukból jön elő, vagyis az Alvilághoz tartozik, igen ronda, színe barnásvörös vagy fekete, a pokol színeit viseli magán, lopkod, menekül a fény elöl. Az ember automatikusan eltapossa, szinte ösztönből utálja.

            A Poloska a Fölszállás nevét is viseli. Voltaképpen a Pölöske szóval is rokon a nevük, mintegy Fölös-Ház értelmezésük azonban eltér a Pölöske Fölös-Kő, Fölső-Kő fogalmától. Nagyon sok poloska faj van, köztük az ágyi poloska rendkívül utálatos vérszívó.

            A Kabócák nagy dalnokok. Zizegő énekük kellemes az emberi fül számára.

            A Termeszek nagy várakat építenek, amikben nagy Termek vannak, innen a Termes nevük. A latinnak nincs S hangja, ezért nem is tudta kimondani a magyar szót.  A Terem szó alapja a Ter – Csillag, mivel az emberi termekben csillogó világítás volt, amit fáklyákkal értek el.

            Szitakötő a nevük azoknak a nagyon jól repülő rovaroknak, amelyeknek a szárnyán lévő erezet hasonlít a szita szövetéhez. Persze, lehet, hogy nem ettől a hasonlóságtól ered a nevük. A Szita kerek, a nevében a Szi Napot jelent, a Ta Táj, Hely. Kerek formája miatt viseli a Nap nevét. Szitá istennő neve természetesen azonos a Szita nevével, kétségtelenül magyar eredetű, jelentése is azonos.

            Az Acsa szitakötő nagytermetű, ezért az Atya szitakötő fogalom is az övé.

            Kérészek név alatt határoztuk meg az egyik tündérekre hasonlító állatcsoportunkat. A Kérészek nevében a Kér szó Tündér jelentésű. Ebből is következik, hogy a Kérek és Károk tündérek, ám a tündér fogalmat mások adták nekünk. Kér-Ész a név mai elterjedt alakja, az Ész/Ász kétségtelenül az istenek, pontosabban a félistenek neve.

            Amikor a Tiszavirág, vagy a Dunavirág, a folyók felett repkedve játssza rövid életének táncát, még a ma embere is csodálkozva nézi a káprázatos jelenséget. Őseink is így voltak ezzel, a rovarok táncát a tündérek táncával hasonlították össze, miközben a görögök éppen a magyarokat tartották tündéreknek.

            Egyenesszárnyúaknak nevezzük a Szöcskék, Tücskök és Sáskák csoportját. A szöcskék szökkenésükről híresek, ezért a Szökcse név lehet a mai eredetije.

            A Tücskök viszont Tűskök, mivel nagy tojócsövük hasonlít egy tüskére. Hírneves dalnokok, több mesében is szerepelnek. Rokonszenves állatok, mert zenéjük kellemes az emberi fül számára. Gyakran pórul járnak, mert amíg a hangya szorgalmasan dolgozik, addig a tücsök zenél. De amikor elkövetkezik a tél, a hangya ad élelmet a tücsöknek is, elismerve művészetét, amivel a nehéz munka közben vidámabbá tette a napokat.

            A Sáskák közül a vándorsáska a legveszélyesebb. Természeti csapást jelentett, mert elpusztította a termést, amivel az embereket éhhalálra is ítélhette. Neve a Sas nevéhez hasonló, mert jól repül. De a Sáshoz is hasonló, mert kinézete hasonlít a sás leveléhez.

            Ájtatos Manó volt a neve az Imádkozó Sáskának régebben. Lassan az Ájtatos Manó név kimegy a köztudatból. Igen csúf lény, hasonlít a valódi manók kinézetéhez.

            Légy a neve a levegő gyors, de nem kedvelt rovarainak. Nagyon régen rájöttek az emberek a legyek rendkívül káros voltára. Nevük a Légi szó változata, aminek alapja a Lé, ami a levegőre is vonatkozik. Ide tartozik a Leg is, ami jelzi a Lég magas mivoltát, amiben a Légi, vagyis Légy is repül. A légy a Sátánhoz is tartozik. A Legyek Ura maga a Sátán.

            A Bögöly amolyan Bököly, csúnyán szúr. A Bög szó a Nap Bag nevéhez tartozik. Meséinkben többször szerepel.

            A Szúnyogok neve a Szúr és Nyög szavainkból alakult ki. A gyötrő szúnyog vért szív. A hetvenkedő szúnyogokat az oroszlán egyetlen farkcsapással megsemmisíti.

            Bogár szavunk is kapcsolatos a Nappal. A Bog kifejezetten Nap értelmű, az Ár igei fogalma talán azt hirdeti, hogy a Nap fényárja idején szállnak a bogarak. Rendkívül sok fajuk van, amelyek közül néhány jelentős szerepet visz gondolkodásunkban. A „bogárkám” ma is kedveskedő kifejezés.

            Talán legérdekesebb bogarunk a Katica. Az érdekességeket a neve rejti, valamint a külleme. Különösen a Hétpettyes Katica rejti a titkokat. A Ka Király, Egyiptomban is. De a Kat is Király, a hattiban, amely nyelv a szavárd magyarok nyelve. Az angol Cat egyértelműen Királyt jelent, mert a macska valójában király a kis birodalmában. Az emberek etetik, szeretgetik, egész nap henyél, királyi dolga van. Sok más névben is szerepelnek hasonló állatnevek, amelyek a magyar nyelvből jól érthetők. Sok háziállat bizony nagyúr.

             A Hét a számok rendjében a Király fogalmát tartalmazza. Hét Petty az hét csillag, a királyság rangjának jelzője. Ebből következik, hogy a hét petty a katica királyi jelzője. De a neve is királyt jelent, a két fogalom kiegészíti és megerősíti egymást.

            A Katica talán Király Ica? Az Ica az Ilona név becézése, amint tudjuk, Tündér Ilona pedig nem akárki. De a Katalina névben a Lina szintén Királynő jelentésű magyarul, a Katalinából rövidül a Katalin. Így aztán a Katicabogár a hét pettyével királyi jeleket visel magán. Ha még a pettyek csillag jelentését is figyelembe vesszük, akkor már az égbolt felé kell néznünk, ahol Tündér Ilona trónol, mivel ő az ég királynőinek egyike. Katica, Katalin jelentése egyszerűen Királylány.

            A Hét Petty még a Fiastyúkot is eszünkbe juttathatja.

            A katicabogár sok népnél az Isten Tehénkéje nevet kapta.

            Cserebogár nevünkből ered a Szkarabeus. Az egyiptomi görögök nevében az „Szk” egyértelműen a magyar Cs betű torzítása. A magyar Bog megfelelője a Beu, aminek megértéséhez még a Cerebüj névalakunkat is sorompóba állíthatjuk. Maga a Csere a Nap neve, ezért a cserebogár napbogár. A Cser a nagy Ker (Kör) szótartományba tartozik, ami egyértelművé teszi Nap jelentését. A galacsinhajtó gömb alakú trágyadarabot készít, amibe beletojja a petéjét. A gömb a Nap jelképe, innen kapta a bogár a szent jelzőt.

            A Csíbor nevében a Bor Víz jelentésű, a Csí a Nap, de a Csíp ige is szóba jöhet. Ekkor Csíp-Or (Csípő Úr) lenne a bogár nevének jelentése.

            A Holyva hólyagot húz a bőrre. A Futrinkák gyorsan futók. Talán futárok?

            A Lepkék neve a Lap fogalmából ered, ami a szárnyaikra vonatkozik. Lepek névváltozatuk a Lep és Ék összevonódása, jelentése a Lep Fia. Csodálatos szépségük és változatosságuk, libbenő szárnyalásuk miatt kis tündérkéknek is képzelték őket.

            Pillangó és Pille nevük a Pilla és Pillanat szavakkal függnek össze. Csapongó szárnycsapásaik valóban a pillanat csodáját mutatják.

            Moly szavunk talán a Mul változata. A Mul Csillag, a Múlt a Csillagkor egyik magyar neve. Mivel a molyok régebbiek, primitívebbek, mint a lepkék, ezért kaphatták ezt a nevet. A név azt igazolja, hogy őseink igen magas tudomány szerint adták a neveket.

            Szenderek azok a lepkék, amelyek az esti szendergés idejében kezdenek repülni. Szen a Lélek és a Szent fogalmát tartalmazza, a Der kétségtelenül Csillag. A csillagok este jönnek fel az égre, amikor a szenderek repülnek. Nevük talán Lélek-Csillagok jelentést tartalmaz. Gyönyörű lények.

            A Fátyolkák recésszárnyúak. Nagyon szépek, hasonlatosak a kistermetű tündérekhez. A Fátyol jelentése összefügg a Világfa nevével, ahol a csillagok milliói laknak.

            A Darázs névben a Dar Csillag, ami tüzes is. Tüzes érzés éri az embert, ha a daraszak megszúrják. A Lódarázs Nagy Darázs.

            A Dongó lehet méh és légy is. Nevében a Don Úr értelmű, mivel nagy a termetük a többi méhhez képest. De dönögni is tud..

            A Hangyák nevében a Han az ördög neve. A földben élnek, ami az Alvilág tartománya. A Han-Gya amolyan Ördög-Háza nevet visel. Szorgalmasak, mindent megesznek. Az eltemetett embereket is felfalják.

            Fényiloncák azok a kis lények, amelyek kapcsolatosak Tündér Szép Ilona nevével. A Fény lakói. Ilonca nevük az Ilona becézése, kétségtelenül kis tündérekről van szó esetükben.

            A magyar Méh az angol Bee (Méh) szóval azonos, a magyar az eredeti. A Mé szó a Fény egyik fontos neve (Mé és Mu), ezért a méhek a fény nevét viselik. Fényből jönnek, fénybe mennek. A méhkaptár szervezeti felépítését őseink is megpróbálták utánozni. Mehi egyiptomi király, Mehikó Amerikában méhország (Mexikó). Mézet készítenek és méhpempőt.

HALAK, KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK

Hal szavunk a Ka, Ga, Ha alapszavakból származik, a Hal ige a halak hideg testére utal. Régi és fontos élelemforrásunk a hal. A vizek lakói. A Halak csillagkép fontosságukat bizonyítja.

            Cápa a neve a porcos halak egyik részének, a másik fő csoport a Rája, a tengeri macskákat nem nagyon ismerték őseink. A Cápa neve magyar származású, a Szá és Pa, a Száj és Fej összevonódása. Szájuk a Főségük, kegyetlen ragadozók. Magyar nevük pontosan leírja természetüket. Nagy száj-fejek, a ragadozással törődnek.

            A Rája valószínűleg Lény a Vízben, vagy talán Nap a Vízben, jelentésű. Az elektromos rája csúnyán üt, megrázza az embert. Őseink bizonyára jól ismerték a tengereket is, hogy találó neveket tudtak adni a bennük élő állatoknak. Az Ingolák fajaival kevésszer találkozhatunk a mesékben, magam nem ismerem szerepüket.

            Az édesvizek halai közül sok nevét nem tudtam felderíteni, de néhány nevet sikerült megérteni. A nevek az állatok szerepére is utalnak. Egyik legfontosabb halunk a Ponty. Talán a Ponty a Halak csillagkép ihletője. Erre elsősorban a neve utal. A Pont Csillag is, mint a Pötty, de a két szó nem ered közös alapszavakból. A Pont rokonsága a Fönt, Fent, így maga a Ponty lehet Ponti, vagyis Fönti. Pikkelyei csillognak, mint a csillagok, néha kidobja magát a vízből.

            Csuka a Víz Királya, neve szerint. Mivel azonban a Csu jelent Csillagot is, neve Csillag Király is lehet. Ezért a csuka is igényt tarthat a Halak csillagkép ihletője címére. Bár a Halak csillagkép nevében nem szükséges egyetlen halfajt keresni, mert a név az összes halra is vonatkozhat.

            Furcsa név a Kárász, mivel a Károk neve mellett az Ászok nevét is tartalmazza. A Károk tündérek, Kér formában is ismerjük őket, elvégre egyik népünk neve. Talán a csillogó pikkelyek miatt kapták a halak a nevüket? A Keszeg nevében egy másik népnevünk van, a Kesz, másként Kasz. A Kesz-Eg esetleg Egy Kéz nagyságú hal? Innen a neve?

            Harcsa halunk neve Hegy a Vízben értelmű, mert Har – Hegy, Csa – Víz, Folyó. Régebben a 400 kg-ot is meghaladták, talán innen a nevük.

            A Viza neve hasonló a harcsa jelentéséhez. A Víz jelenti a viza életterét, az A ebben az esetben Nagy. Valóban óriási hal a viza.

            A Kétéltűek között is van néhány igen érdekes faj. A Béka neve két részből áll, a Bék és az A részekből. A Bék egyértelműen az Öröklét és a Pokol neve, az A itt Víz. Pokol a Vízben, Öröklét a Vízben, ez a Bék-A. A Békás-szoros valóban Pokol-szoros, a Békás-patak vize hideg, mint a jég. A boszorkányok kedvelt állata a béka. A tündérek békává változtatták a gyenge jellemű embereket, hogy megtanulják, hogyan kell viselkedni.

             A Varangyosok és a Varas békák, úgy látszik, nem azonosak. A Varangyos szónak két fontos jelentése is van. Az egyik a Vár-An-Jós, amely név az időjóslásra utal. Várja az An, vagyis az Ég időjárásának jobbra fordulását. Befőttes üvegben ücsörög, van egy kis létrája, azon mászik fel, ha jó az idő, és ki akar szabadulni fogságából. A másik jelentés a Várand-Jós, ami a várandósság kimutatását jelenti. A béka pisi ugyanis tényleg alkalmas a terhesség kimutatására. De mindkét névben a Vár ige van jelen, míg a Varas béka bőre valóban varasnak látszik.

            Unka békáink nevében Un istenanya neve látszik. Un-Ka jelentése Un-Háza, Un istenanya pedig az Ég Királynője, egyik legnagyobb istennőnk. De vajon miért kapták az unka békák nagyon izgalmas nevüket? Az unka békák hasa alja sárga vagy piros, tele apró pettyekkel. A képzet egyértelmű, a csillagos égbolt jelenik meg a békák hasán, innen kapták nevüket.

            Hasonló az Unka szó értelméhez a latin Rana (Igazi békák), ami magyar eredetű, a Rán és A szavak ötvözete. Rán az Égbolt, az A Víz, tehát megint Égbolt a Vízben a név jelentése. A Rana fajok bőrén a sok petty a csillagokat jelöli, a néhány vonal meg a Tejutat.

            Szalamandra nevünkben a Sza nagyon fontos népnevünk, közismerten Szalafő és Zala (Szala) megye neve innen ered. Sza a Menny Fia, a szalamandra fekete testét kénsárga foltok díszítik. A fekete bőr az égbolt, a sárga foltok a napok, csillagok.

            A Hüllő a Hűlőből kialakított műszó. Belőlük alakultak ki az emlősök és madarak, egykor ők uralták a Földet. A dinoszauruszok kipusztulása után rövid ideig a madarak, majd végül az emlősök kora jött el.

            Kígyó szavunk rejtélyes tartalmakat hordoz. A név alkotója a Ki, ami Földet, Követ jelent, és a Jó, ami Vizet jelent. Ebből a Ki-Jó összetételből keletkezett a mai Kígyó szó, amint látjuk, J > Gy hangfejlődéssel. A magyar Kígyó fogalom tehát nagyon eltérő az indoeurópai kígyó jellegzetességeitől. A magyar fogalom sokkal fejlettebb, magasabb rendű, és régebbi, aminek az indoeurópai és más népek kígyófogalmai csak a roncsait tartalmazzák.

            A magyar Ki-Jó tehát a Föld, Kő, amit körbevesz a Víz, amely kígyó formában a saját farkába harap. En-Ki a földek (kövek) és vizek istene, neve megjelenik a Ki-Jó nevében is, bár bizonyosnak vélem, hogy inkább a Ki-Jó neve volt a régebbi, az En-Ki az újabb név. A magyar kígyó tehát maga az óceán, amely kígyóként öleli a szárazulatokat.

            Még a középkorban is élt a magyar kígyó fogalma alapján létrejött elképzelés. Német területről ismertek olyan grafikai ábrázolások, amelyeken a földségeket egy hatalmas kígyó öleli, ami a tengerek megfelelője. Magyar Adorján is közöl egy ilyen képet.

            A kígyó jellemzői (attribútumai): Hosszúkás, Tekergős, Csillogó. Ha ezt nem értjük meg, nem fogjuk megérteni őseink gondolatait sem!

            Másik hatalmas kígyónk a Tejút. Hosszúkás, az egész eget átíveli. Hajlatok is vannak rajta, ami a tekergőző mozgásnak felel meg. Csillog is, a csillagok a kígyók pikkelyeinek megfelelői. Rögtön érthetővé válik, miért féltek annyira az emberek az Égi Kígyótól, ha tudjuk, hogy az maga a Tejút. Mivel a magyarok, a mítoszok szerint, a Tejútról jöttek, valamint a mai emberiség döntő többsége a magyarok utóda, ezért a Tejút egyben az őshazánk is. Az Ég fiai a Földanya leányaival összeházasodtak, utódaikból lett az emberiség, tudjuk hagyományainkból.

            Harmadik gigantikus kígyónk Udu járásának a rajzolta. Úgy gondolom, hogy Ádám megfelel Udumnak, a Napnak, az ősatyának, másként ősanyának (Napa). Ami igaz is, mivel a Nap nélkül nem lenne emberiség. Ádám, mint Nap, reggel felkel, este lenyugszik, napközben egy ívet húz az égbolton. Az Ív Éva istenasszonyunk nevéhez tartozik, mivel mi az Ősanyánk ivadékai vagyunk. Ádám tehát íveket húz az égen, összesen 365 ívet, de valójában ugyanazt az ívet kétszer járja be egy év alatt. Ezért elég 182 ívet megrajzolni, ha meg akarjuk kapni Ádám járásának bordázatát. Íme, itt az Év, Éva istenasszony valódi neve, és itt a bordázat, vagyis egy kígyózó vonal, ami Udum-Ádám éves útját mutatja be. Tehát a Nap járása alapján egy kígyóformát kaphatunk.

            Tollaskígyónak nevezzük azt a rajzolatot, amelyet a Nap járása alapján kapunk. Az ábrázolások ismertek Kis-Ázsiából, Egyiptomból és Amerikából. A Tollaskígyó maga a Nap, a kígyózó mozgását kígyóként ábrázoljuk, a tollak a Nap repülése miatt szükségesek. A magyarok Kr.e. 18.000 körül már egészen biztosan áthajóztak Amerikába, innen is eredhet az amerikai Tollaskígyó fogalma, aki természetesen isten, hiszen elvont fogalom.

            Pitonnak nevezzük az Óvilág óriáskígyóit. A név magyar szóösszetétel. A Pi Csillag, a Ton Folyó, Víz, a Don és rokonságához tartozik. A Pi-Ton ezért Csillag-Folyó, ami nem más, mint a Tejút. Egyiptomi változata a Pitom, egy város és egy folyóág neve, voltaképpen Egyiptom névadója. Pitom folyóágán lehetett áthajózni a Vörös-tenger és Földközi-tenger között, amíg az ág el nem sekélyesedett, iszaposodott.

            Megfigyelhetjük, hogy a Kígyó, Tollaskígyó, Piton nevek az égboltra vonatkoznak, értelmükből eredően, nem pedig a hüllőkre. Ami fenn van, lenn is, szól az alaptörvény, tehát az eredetileg csillagászati megnevezések később átmentek a kígyókra.

            A kígyók tulajdonságai közül a vedlés az újjászületés bizonyítéka. Nincs lábuk, de mégis képesek gyorsan mozogni. Közel állnak a földhöz, hiszen nincs lábuk, ezért khthonikus állatok. Sok a mérges kígyó, a kígyóméreg halált okoz, az embert felküldi a csillagok közé. Emiatt a Gonosz megtestesítője, de máshol a gyógyítás, a bölcsesség jelképe.

            Az Édenkert kígyója a Sátán. Az emberek ellensége, azt akarja, hogy az emberiség elbukjon, és Isten egy új fajt teremtve kíséreljen meg egy hozzá hasonló népet létrehozni.

            Aszklépiosz a gyógyítás félistene. Nem más, mint Imhotep, aki sokkal régebbi, mint Aszklépiosz. Egy botra tekeredő kígyó a jelképe, aminek görög magyarázata téves. Állítólag a kígyók magyarázták meg a növények hatóanyagait. Valójában a botra tekeredő kígyó a Tejút jelképe, Toth isten tudása. Maga Toth isten neve is a Teut magyar formából ered.

            A lernai hidrát, a kilenc fejű szörnyet, Herkules-Makar öli meg. Medúsza, vagyis Medúza fején kígyók nőttek, a bölcsesség jeleként. Őt Perszeusz öli meg. A Gorgók, maga Medúsza is gorgó, a görögök jelképe, mivel a Gorgó Görgő, vagyis Görög. Visnu a gonosz Kaliyát pusztította el, akinek több feje volt.

            Apep a Halál Völgyének kígyója. Amikor Ré alászáll este az Alvilágba, harcba kezd a sötétség és káosz képviselőjével, Apeppel, de mindig győz. Péppé veri Apepet.

            Egy kobra Buda-Buddha fölé árnyékot tartott nyaklebenyével, amikor elaludt a sivatagban. Buddha megáldotta a kobrát, két ujját a nyakára helyezte, azóta visel a kobra szemüvegmintát.

            Laokoónt és két fiát óriáskígyók ölik meg, amelyek a tengerből jöttek ki. Ezt azonban lehetetlen elhinni, csak a görögök áskálódása a magyarok ellen, mivel Laokoón trójai tarján volt.

            A Kobra neve Köb-Ra, vagyis Köb nyakú Lény. A Ra Nap és Ember(meg Fekete), de gyakran a Lény értelmet kell figyelembe venni nagyon sok nevünk esetében. A Kob-Ra sem ember valójában. A görögök a Köb nevet sem tudták kiejteni, ezért alakult ki a Kobra név, bár a hasonulási folyamat is működhetett.

            Fontos a Naga népnevünk. Jelentése Nagy (Na) Ház (Ga), ami az Égbolttal azonos. A japán Naga szó Széles értelmű, ami az égbolt szélességére vonatkozik. A Naya kígyónév a Naga egyenes származéka, a Tejút jelképe. Az Ureusz kígyó nevében az Úr-E az Úr-Háza, vagyis az Úristen Háza, az Usz Halott, Halál a szumerban is. Emiatt az Ureusz kígyó marása az Úr Házába viszi a Halottat. A fáraók jelképként viselték az ureusz kígyót a homlokukon. A Naga nép magyar származású, neve szerint is, Afrikától Dél-Ázsián át Japánig vándorolt, sok helyen a mai népesség is tőlük származik.

            A germánoknál Mirdgardsomr és Iörmungadr a világot körültekerő kígyók. A langobardok egy arany kígyót tiszteltek. A lettek tejáldozatot mutattak be a kígyónak és Tejanyának nevezték. Egyértelmű, hogy a lettek a Tejút kígyóját tisztelték, csak elfelejtették az eredeti jelentést. Az arany koronás kígyók, fehér kígyók mind Tejút jelképek.

            A Gyík közel áll a kígyó Tejút fogalmához. Ezért az Égi Gyík hasonlatos az Égi Pitom (Egyiptom) által szimbolizált óriáskígyóhoz. A Gyík a Gekkó szóval is rokon, de eredete a Yik felé mutat. A Yik, pl. torokyík, a torokgyík betegség nevében is benne van. A gyík valóban yikban lakik, de a Yik (Lyik) szó a nagy Luk szócsoportba tartozik. A Lu Fény, a Lu+K Fényecske, vagyis az égi lukak nem mások, mint csillagok. Ebből is következik, hogy a yik-gyík a csillagok megfelelője is lehet, elvégre testalakja hasonló a kígyóéhoz. Az angol Gik egyértelműen a magyar Yik, Gyík változata, az égi lyukak neve.

            Teknőseink neve Tekenős formában a Tek és az En szavakat tartalmazza. Hátpáncélja félgömb formájú, innen a Tek név, aminek a Tok, Tök, Tik mind a testvére, a Nap neveként is megjelenhetnek. A Tek Enje a tekenős, négy lába az égbolt négy táját jelképezheti, mozgás közben. Ezért még arra is képes lehet, hogy az egész Földet ő hordozza a hátán.

            Szibériában sok kőből faragott teknős van, amelyek a régi magyar fennhatóság idején lettek elkészítve. A teknősök tehát fontos mitológiai szereplők.

MADARAK

Madár szavunk helyesen Ma-Dár értelmű, olyan lények neve, amelyek a Ma, vagyis a Földanya felszínén élnek, de repülni is tudnak, amit a Dár – Csillag jelentése fejez ki. Földi Csillagok a madarak, nem az űrben léteznek, ezzel különböznek a valódim csillagoktól. Némelyik faj neve a csillagokra mutat, mintha a madár is csillag lenne.

            Feltűnő a Madár és Magyar nevek hasonlósága, ami miatt oda kell figyelni a régi írók közléseire, ha madarakról írtak. Így a Nagy Sándort kísérő tudósok a Kaszpi-tengert  Madarak tengerének nevezték, de miért? Talán sok madár volt a tenger környékén? Valójában Magyarok-tengere volt a helyes név, amit a tudósok félrehallottak. Egyébként a madarak valóban a magyarok, a szabadság népe jelképei.

            Sok madárnévvel nehezen lehet kezdeni valamit, más nevek azonban fontosak számunkra. A Búvár a Búvik igéből származik, az Albatrosz nevében az Alba Fehér, a Trosz viszont minket  jelöl. Vajon mit keres a magyarok Trosz, vagyis trójai, etruszk, tarján neve az albatrosz nevében? A Vöcsök a „mint a vöcsök” szólásunkban szerepel, a Gödény meg az „iszik, mint a gödény” kifejezésben. A Gödény régi neve Gud-En lehetett, ami szent mivoltára utal. Másik neve Pelikán.

            Rendkívül értelmes a Kárókatona, másként Kormorán.. Nevében a Kor Fekete jelentés, mint a Kara is, ami magyar szóösszetétel, Ka - Ház, Ra – Fekete.

            A Gémek neve a Kém – Fekete szóval rokon, ami az egyiptomi Kem testvére, szintén Fekete jelentéssel. Képesek órákig kémlelni, halak, békák után, a gémes kút meg vizet kémlel. A Kócsag nevében a Kocs törzsünk neve ismerhető fel. A Bakcsó a vizek Bakja, a Csó Víz jelentésű. A Gólya  nevének jelentése Nyak a Vízben, ami hosszú nyakára utal. Ciconia a tudományos neve, ami a magyar Kikón törzs nevéből lett képezve. Úgy látszik, már az ókorban is hozzánk kapcsolták a gólyákat. Megjósolják a baba születését, de tűzmadás is. Aquileja városának elestét Atillának gólyák jósolták meg. Az elesett városban tűzvész pusztított.A Marabu arab név, jámbor remete értelemmel.

            A Gólyatöcs nevében a Töcs a Tő, vagyis kicsi értelmét rejti, „Cs” alakú becézéssel, kicsinyítéssel. A Pocgém szintén kicsi gém a többi gémhez viszonyítva, ezt fejezi a Poc név. Ez a Poc gömbded jelleget is jelenthet.

            Az Íbisz Toth isten madara volt, csőre íves hajlású, ami a Hold ívéhez is kapcsolható. Toth a Hold istene, de a neve a Teut (Tejút) magyar névből ered. Gyakran íbisz fejű emberként ábrázolták. Az egyiptomi íbisz ma már kipusztult Egyiptomból. A Tantaluszok nevében Tantalosz király neve rejlik. Kis-Ázsiai magyar név, a Tan Tal pontos jelentése a Tan Bölcse. A Batla neve nagyon egyszerű, de jelentését nem értem.

            Réce madarunk neve azt bizonyítja, hogy Napmadárral van dolgunk vele kapcsolatban. Ré Napisten neve becézve Réc, elvégre a madár csak Napocska lehet, de Nap nem. A Réc kiegészítve E – Ház szavunkkal, kapjuk meg a Réc-E, vagyis a Napocska-Háza értelmet. Az Alpok felől induló Tengeri Népek fontos jelvénye volt a Réce, hajóik orrát récefejek díszítették. Talán a rétiekkel is kapcsolatban voltak. Ruca névváltozata a Rusz magyar népnévre utal, bár a Ru-Sza alak Írott Csillag/Menny Fia értelmű. Vajon miért?

            A Kacsa és Kácsa névből a Ka lélek a Vízen fogalmat lehet kiolvasni. Eszerint a Kacsa valójában lélekmadár.

            Lúd nevünkben a Lu Csillag, Fény, kicsinyítve Luk. A magyar nyelvben ismert a D-vel való kicsinyítés is, összesen legalább 15 féle kicsinyítés ismert, ezért a Lúd szintén Fényecske, Csillagocska jelentésű. Népnévként a Lyd voltaképpen Lúd értelmű. De a Liba is nagyon érdekes, mivel a Li –Király, a Ba az Ab – Ház változata. A Liba tehát Királyi Ház, vagy a Háza Királyi, ami a házi libák fehér tollából következhet. A királyok egyik alapszíne a fehér, a tisztaság jelképe. Libanon neve magyar, Liba Hercegség a jelentése. A szumerok Lib-Nan neve Líb Hercegség jelentésű. De líbek alapították Libyát is, amit az egyiptomiak Libu, vagyis Líbek, formában neveztek. Libussa hercegnő Csehországot alapította, Libuska pedig kiment a rétre.

            Hattyú madarunk az égen repül. Hat Tyú, vagyis Hat Csillag nevének a pontos jelentése. Valóban, a Hattyú csillagkép hat (6) fő csillagból áll. A Tyú a Tu, Utu – Napnevek lágyult, vagy kicsinyített formája. Mivel a Hat-Tyú összetett szavunknak sok rokona van, kijelenthető, hogy mind a magyar szóból ered és változáson ment keresztül.

            Tyúk szavunk a Tu (Utu) Nap jelentésű szavunkból származik. A Tu becézése K-val adja ki a Tuk, lágyultan, kicsinyítve a Tyúk szót. Valamilyen mitologikus csillagászati történet lehet a Tyúk név mögött. A Fias-Tyúk Fi neve is Csillagot jelent, az As Ház a szumerban is, ezért a Fi-As szó szerint Csillag-Ház.

            A Kakas nevében a Ka Király. Hajnalban köszönti a Napot, a ház népét munkára serkenti. Igen sok mítoszi képzetünk beszél a kakasról.

            A Tyúkfélék közé tartozik a Fajdok nemzetsége. A Fajd a Fa-Id, vagyis Fa-Isten névösszetételből származik. Vajon miféle történetek húzódhattak meg a Fajd név mögött, amelyek a Világfával kötik össze e nemes madarakat?

            Fácán szavunk a Fa és Szan elemeket tartalmazza. Latin neve Phasianus colchicus, ami igazolja, hogy a latinok is a Fa névből indultak ki. Magas hegyekben is élnek keleti fácán fajok, a Himalája és Tibet sem ismeretlen előttük. A „colchicus” a mi Kolcs törzsünk hazája, amit Kolh alakban ejteni nagy tévedés. Grúzia magyar lakossága a kolcsokhoz kapcsolódik.

            Fogoly madarunk szintén a Fa származéka. A német Vogel – Madár kétségtelenül magyar eredetű szó. A Fürj viszont a Fű madara, a füves bozótosokban szeret rejtőzködni.

            Páva madarunk szintén a Tyúkfélékhez tartozik. Neve a Pa és Va elemek tanúsága szerint a Fa Felsőbbsége, Kisebb Istene jelentést is tartalmazhatja. Díszes farktollai miatt a Fáról jött csillaglénynek is tarthatták.

            Daru madarunk nevét így képzelem megoldani: Dar – Csillag, U – Magas, Hosszú. A Dar szó a repülése miatt dukál, az U a hosszú lába, hosszú nyaka és magasan szárnyalása miatt.

            A Haris, Szárcsa, Guvat nevét is jól lehet elemezni.

            Túzok madarunk neve a Tűz és Ok, vagyis a Tűz-Csillag, vagy Tűz-Fia jelentést bírja. A madár tollazatának színe megfelel valóban a tűz lángjai színének.

            Lile madaraink Lil-Háza nevet viselnek. En-Lil isten Szumerban tevékenykedett, a levegő és a lélek istene volt. Lil-E pontosan megfele a Lil-Háza magyar értelmezésnek. Ezért a Lilék valamiképpen szintén lélek madarak voltak.

            A Bíbic, Cankó, Póling mellett a Szalonka és Gulipán is a lilék rokona.

            A Gu-Li-Pán neve magyarul Nyak-Király-Úr értelmű. A Szalonka név a szalonok díszes madárétkére is utalhatna, ha nem tudnánk, hogy a Sza éppen Menny Fia, egyszerűbben csillag, ami a madarankra bizony ráillik.

            A Sirály nevében a Sír ige egyértelműen felismerhető, a madár hangja valóban síró jellegű. De a Si-Rály felbontásban a Si is lehet Nap, meg a Rály is. A Csérek, Csüllők, Szerkők sok titkot rejtegethetnek. A Csér a Csőr változata is lehet.

            A Galambok fontos madarak, a postagalambok híreket vittek egyik településtől a másikig. Nevük a Gal-Am-Ber összetételből származik, ami a Nagy-Ember fogalomhoz áll közel. Ezért az Égből érkező küldöttek, akik valóban nagyhatalmú lények, Galamb képét is felvehették. A Gal még a Gyal-Og szóval is rokon, innen származik az égi küldöttek gyalogló képzete. Vagyis nem lovon érkeznek.

            Gal-Amber még lehet Nagy-Sárga is, ami a Nap neve. Ebből az következik, hogy a galamb napjelkép is egyben a magyar népeknél. Ez a név a Bal-Amber magyar király nevének csak a változata, mindkettő a Nap fogalmát magyarázza, csak más aspektusból. A galambok a sólymok helyére kerültek, mivel hasonló a röpképük, viszont a sólymok ragadozók, a galambok magevők. Amikor a vér, a ragadozás visszaszorult az emberek gondolkodásában, a sólymok helyébe a galambokat helyezték. A galamb csőrének nincsen foga, mint a sólyom csőrének, ezért az ókori ábrázolásokon meg lehet határozni, mikor a sólyom, mikor a galamb látszik a képen. Dúcz László kiváló magyar kutató végzett maradandó vizsgálatokat ebben a témában.

            A latin Columba és a sémi Szalambó, jól láthatóan, a magyar Galamb név fejleménye.

            A Kakukk olyan madár, amelyik más madarak fészkéből kidobja a tojást, és saját tojását tojja a helyére. Fészekparazita, ivadékát más madarak nevelik fel. Általában a nevét hangutánzónak minősítik, amit el kell vetni. Tudjuk, hogy az ősi emberek szavai léteztek, egyszerű alapszavak voltak. Később a meglévő szókincshez valóban a természetben hallott hangokat társítottak, így jöttek létre a hangutánzó nevek, amelyek zöme csak látszólagosan hangutánzó, bár van köztük nagyon fiatal, nem régi igazi hangutánzó szó is. De akkor mit jelent a Kakukk név, ha nem hangutánzó?

            Ka-Kukk a név valószínű felbontása. A Ka lehet Ház (Fészek), vagy Király, a Kukk pedig a Kukkolás neve. A kakukknak kukkolnia kell, hogy kifigyelje, mikor repül el a fészekből a költő madár, hogy a saját tojását a fészekbe helyezhesse. Így a magyar névnek van reális értelme a hangutánzáson felül. Ebből az is következik, hogy a latin Cuculus, görög kokkyx, angol cuckoo, német kukuck, orosz kukuska, észt kégu, svéd gök, mind a magyarból ered, több-kevesebb romlással. Mert egyiknek sincs komoly értelme a magyar néven kívül. A kakukk megjósolja az embereknek, mennyi ideig élnek.

            A Lappantyúk nevében a Lapulás és a Tyú – Csillag értelmét láthatjuk.

            Szalakóta madarunk nevében a Sza-La a Menny Fia-Helye értelmet tartalmazza. A madár gyönyörű színeiben sok a kék, ami az Égre vonatkoztatja nevét. Rokon a Szalamandra, és a Szala (Zala) név is vele.

            A Gyurgyalag, vagy Gyurgyóka valóban gyúrja a löszfalakat, amibe alagutat fúr. A fúrás mélyén van a fészke, ahonnan kifejlődve kirepülnek a fiókák. Szintén gyönyörű küllemű madár.

            Banka a neve azoknak a madaraknak, amelyek színe rozsdabarna, fahéjbarna, ami az aranyra utal. Kis bánkák, bánocskák, népünk képzelete szerint. Sajnos, szegény búbos bankákból sok helyen varázsitalt készítettek, ami miatt a faj pusztul.

            A Jégmadarak szintén pompás színűek. Közéjük tartoznak a Halcyon fajok. A Hal-Cyon nevében a Hal valóban halat jelent, mert a jégmadarak elsősorban halakra vadásznak. A Cyon Farkast is jelent, de valójában magyar eredetű szó, Lukia nevével kapcsolatos. Itt a Cyon Farkas értelme tehát eredetileg a görögök részéről a magyarokra vonatkozott. Egyik fontos totemállatunk a Farkas, ne feledjük el. Eléggé érdekes a Hal szó megjelenése a halakra vadászó jégmadarak nevében.

            A Harkály neve a Harka méltóságnévvel rokon. Fekete-Fehér-Vörös színe szintén nagyon fontos, ez a színkombináció egykor méltóságjelvény volt. A Hőcsik neve furcsa, Hő-Napocska jelentése számomra most nem érthető. A Fakopáncs értelmét a név mutatja. Ellenben a Küllő hasonló a Hőcsik névhez, a Nap egyik névformája. A Kul/Kül és Ló/Lő elemekből áll. A Küllős szekerek kereke szintén a Napot szimbolizálja.

            A Bagoly neve a Bag és Oly (Ol) elemekből áll össze. A Bag a Nap is, kerekded forma, mint a bagoly feje. Az El/Ol többnyire a Helyet jelöli. De miért a Nap Helye a Bagoly? Az okossága miatt, mivel a tudás jelképe is, amire a kerek feje a legjobb bizonyíték, gondolták őseink.

            Az Uhu nevében az U-Hu alakzat jelenthet Magas-Menny Fiát. A Menny Fia mindig madarat, repülő lényt jelöl a madarak esetében. Talán az Uhu sem hangutánzó név eredetileg, bár kétségkívül hasonló az uhu hangjához. A Kuvik, mint Halálmadár, lett híres. A kuvik a fényt kíváncsian szemléli éjszaka. Ahol beteg volt, ott sokáig világítottak, amit a kuvik észrevett. Gyakran kuvikolt is. Ha meghalt a beteg, az emberek azt gondolták, hogy a kuvik hozta a bajt a betegre, ezért aztán gyakran agyoncsapták, ha elkapták.

            Az Énekesmadarak hatalmas rendjéből is meg kell néznünk néhány faj nevét. Sok érdekességre bukkanhatunk ez által.

            Pacsirta a neve a Pa, vagyis a Fa madarainak, amelyek Sírnak, a Ta a Táj.

            Fecskéink Fecsegnek. Kilesik az istenek titkait, és elmondják az embereknek, akik nagy haszonra tesznek szert. Ezért tilos bántani a fecskéket. Máskor ők az üzenetek tolmácsolói az istenek felől az emberek felé. A tavasz hírnökei.

            Varjú madaraink a vartyogás művészei. Állandóan veszélyt kiáltanak, mivel a Var a Ver ige párja, háborút is jelent (War – Háború). Fekete tolluk sem bizalomgerjesztő. Az Ördög, a Vész, a Had, a Halál kíséretében szállonganak. A magyar hagyományban a hadnemtők madár alakban való megjelenései.

            A Holló régi, nagyon régi tulajdonságokat hordoz okosságról, halálról. Neve is a Hull igével kapcsolatos, ami a Hal ige rokona. Bizonyos tündérek, elvarázsolt gyerekek hollók képében repkednek. Hunyadi címerállat. A hollók és rokonaik rendkívül értelmesek. A hollók bizonyosan tíznél tovább tudnak számolni.

            A Szarka neve egyszerűen a Szar névhez kapcsolódik, mivel nagy tolvaj. Minden fényes tárgyat ellop, ha teheti. A Szar-Ka név második része lehet Ház, vagy Király. Eszerint a tolvaj madár egyszerűen Szar-Házi, de egyébként lehet Szar-Király is. A tollazata királyi tollazat, a fekete-fehér színek uralkodói színek. Az élet és halál feletti hatalmat jelképezik. Ha csörög a szarka, a házhoz vendég érkezik. A kitömött szarka megóvja a bajtól a lovakat.

            A Csóka a folyamatos beszéd nagymestere. Csó a Folyó, a folyamatos beszéd neve, a Ka itt egyszerűen Ház. A Beszéd Házából (törzséből, népéből) származó madár tényleg tudja utánozni az emberi beszédet. Innen kapta a nevét.

            Hasonló hozzá a Szajkó is, szintén nagy dumáló madár. Ezt igazolja a neve is. Szaj a Száj, a Kó a Ka – Ház változata. Tehát ő is a Száj Házából való, őseink szerint.

            A Rigó talán Király. Ré isten nevéhez tartozhat, a Rigo kelta nyelven Király. A kelták meg szoros testvéreink voltak, a kelta nyelvek a magyarból eredtek. A Ri Forrás értelme a Rikkantásra is mutathat. A Rigó neve ezért Ri-Gó alakban a Rikkantás Háza (Ga) értelmet is képviselheti. Csodálatosan éneklő madarak, engem minden nap a fekete rigók bársonyos dala ébreszt, vagy a cinkék csivogása. A sárgarigó éneke egyenesen csodálatos.

            A Bülbül madár neve nem török eredetű, hanem magyar. Kétségtelen, hogy a Bülbül ma a török nyelvekből ered, ám a török nyelvek meg a magyar nyelvből származnak. A Bülbül eredetileg, magyarul, Bul-Bul volt, vagyis Tűzmadár. A Bul-Bul névből lett aztán török testvéreinknél később Bülbül a Tűzmadár neve. Bul magyarul ugyanis Tűz.

            Királyka madarunk hősiességéről még ma is szól a mese. Magam is megírtam versben a hős Királyka történetét.

            Fülemüle madarunk neve szintén az ősiségből ered, mint a Bülbül, és oly sok más madarunk neve is. Sajnos, sok név elpusztult az idők sodrában, de ami maradt, azt illene minél nagyobb tiszteletben tartani, és megérteni. A Fülemüle jól érzékelhetően a Füle és Müle két részre bontható. A Füle a Fül-Háza (Fül-E), ami megfelel a fülemülék csodaszép dalának. A Müle a Mul-E, vagyis a Csillag-Ház értelemmel azonosítható. A Fülemüle nevéről eszerint sok oldalt lehetne írni.

            Csuk madaraink neve az egyik kedvencem. Sikerült teljesen megérteni a Csuk nevet, ami ige is. A Csuk nemzetség különböző fajainak nevét átírták Csúcs alakra is, mert nem értik a Csuk nevet. Helyette pl. ismert a Csaláncsúcs madárnév, aminek semmi köze az eredeti magyar madárnevekhez. A Csu, amint tudjuk, a Csillagok egyik neve. Csu-Da a Csillagok-Országa, ami amott fenn van a fejünk felett. A Csu Csillag, a K (Csu-K) a névben speciális magyar nyelvű kicsinyítés. Ezért a Csuk egyszerűen Csillagocska. De a szépséges madárka lehetne-e csillagocska, ha nem egy hatalmas magyar eszmerendszer állna mögötte? Nem!

            Az Ökörszem típusú nevek azt bizonyítják, hogy az Ökörszem egy csodálatos madárka, szépséges, mint az ökör szeme. A héberben Lea a neve az ökör szemének, a Lea a magyaroknál is elterjedt személynév.

            A Begy név értelme a Beg/Bog Nap kerek, gömb értelméből eredhet. A Begy hatalmas szótartomány egyik tagja. Ezért a Vörösbegy, Kékbegy, Szürkebegy mind a Begy fennhatósága alá tartozik.

            A Seregély nevünk értelmének elferdítése az tudatlanság egyik legnagyobb bizonyítéka. Arról beszélnek a tudósok egymás közt, hogy bizony nem értik ezt a magyar nevet sem. Kitalálják ezért, hogy a Seregély legyen ismeretlen eredetű név, ebbe nem köthetnek bele a magyarok. De igen, beleköthetnek. A mögöttes szándék is bemutatja a magyar mitológia ellenségeinek mozgási terepét, a nyelvet, és annak elferdítését.

            Seregély szavunk önmagában is mitikus. A Sereg-Ély értelmezés egy Seregben repülő madárfajra vonatkozik. A seregélyek valóban sok tízezres létszámban, hatalmas felhőben is repülnek. Innen a magyar Sereg név. De meg kell jegyezni, hogy a Sereg is Ser-Eg elemekre bontandó, ami sok magyar régi névre adhat igazolást.

            A Ser-Eg-Ély névben az Ély egyszerűen Éj. De miért? Azért, mert a seregély madárka tollazatán, ami alapvetően barna színű, mint az éjszaka, fehér pettyek díszlenek. A fehér pettyek a csillagok, ami őseink képzeletében névadáshoz vezetett el. Őseink tehát a Csillagköz tartományát tekintették hazának, ahonnan minden szavunkat gyűjtötték. A Ser-Eg Ély madárka a tollazatán viselte, seregben szállva, az Éj (Ély) nevét.

            A Csuszka, Fakusz és hasonló nevek sikeresek.

            Pityer nevünkben a Pity Csillag értelmű. Remélhetőleg a Pit szót sokan ismerik, pl. a Pit-E (Csillag-Ház) névben is. A Pityer ezért Pityeket, vagyis csillagocskákat, könnyeket Ereget, amikor énekelve sír. Vagy éppen pityergő dalával hajnalban búcsúztatja, este felkelti a csillagokat.

            Cinke és Cinege azoknak a kedvenc madaraknak a neve, akik a Nap nevét viselik. A Szin szó eredetileg, a magyar nyelv szerint, Nap értelmű, csak később változtatták a sémik, a maguk rendje szerint, Hold értelműre. Mivel most, amikor a magyar mitológiát kell kutatni, semmilyen más érdekkör sem jöhet szóba, ezért kizárólag csakis a magyar nyelv szerint kell értelmezni a magyar szavakat.

            A Cinke tehát Szin-Ke, vagyis a Nap-Háza, vagy egyszerűen Napocska. A Cinege nevében meg a Szin-Ege, vagyis a Nap-Ege értelem rejlik. Rendkívüli értelmezések. A Cinke madarak tehát nem Hold madarak, ahogy először gondoltam, hanem Nap madarak, amit a nevük is jelent.

            Pinty a neve annak a madárnak, amelyik csodaszép, de eltűnik, feltűnik, tündéri tulajdonságokkal bír. Ezt mutatja a neve is. A Pin nagyon fontos szó, a Ty talán becézés, talán a Tu kicsinyítése (Tu – Nap). A Pintyek léte átszövi életünket, ma már egyre ritkábban lehet hallani őket. Nagy baj van.

            Tengelice annak a madárnak a neve, amelyik Ten isten, és a Tengely fogalmát tartalmazza nevében. Csodálatos madár, nevének értelme az idők homályába vész. Tengel a Tengely, ami körül a Föld forog. Tengelice, vagy Tengelic olyan név, ami az őskultúrából ered. Akkoriban sokkal többet tudtak az emberek, mint ma. Nem volt tv.

            A Csíz, Zöldike, Kenderike, Zsezse, Süvöltő, és sok más név is isteni titkokat rejt.

            A Pirók neve egyértelműen a Pir és Ók nevekre mutat. A Pir a Nap egyik neve, az Ók a Fia. Eszerint a Pir-Ók magyar madárnév Nap-Fia értelmű. A madarak az égen repülők, a Nap szárnyalását követők.

            A Sármány madárka neve a Sár és Mány elemekre tagolható. A Sár a Sárga, ez egyértelmű. De a Mány lehet Föld, aztán Terület, vagyis felszín. Ebből az értelmezésből azután teljesen világossá válhat a Sár-Mány madár nevének kozmikus mivolta.

            Veréb madarunkkal fejezem be a madárnevek értelmezését. A Veréb nagyszerű madár, de sokan utálják. Mindenhol megél, egy kicsit pimasz, de nagyszerű túlélő. A városokban a verebek a vidámságot hozzák el. Nevük a Verdeső-Eb fogalomról majd más fogalmakra fog átmenni. Nagyon rosszul repülnek.

            Sas madarunk neve természetesen magyar eredetű, egyik fontos népnevüket viseli. A Sza és Sa ugyanis Menny Fia jelentésű, tömeges a magyar nyelvben, a Szavárd népnévben mint Sza Várda szerepel. A Sa s-el jelölve Sas. Amint a neve is mutatja, lélekmadár, mennyei uraság. Számtalan mesében, mítoszban szerepel, a madarak királya. Taskent régi magyar, vagyis hun neve Sas volt.

            A Sólyom napmadár, amiként a sas is. Nevének a Szó az alapja, L igeképzővel alakult ki a Szól, ami a latinban Sol formájú. És még mondja valaki, hogy a latin nem magyar eredetű! A Szol a Nap, aki egyedül van, mint az egyeduralkodó is, aki előtt nem volt szabad megszólalni, szólni. Ezért a Szóló a király, vagy a király küldötte, aki ura nevében szól.

            Lukia keleti harmada Solymos nevű, amit nem szabad görögösre átírni, pl. Szolümosz alakra, mivel a görögök írása nagyon fiatal, a miénk meg 40.000 éves. Solymos országban olyan nép élt, amelynek a jelképe a Sólyom volt. A Sólyom, illetve Szólyom neve nagyon régi, számtalan helyen felismerhető. Zólyom városa is Szólyom volt, a Somlyó, Solyma a Sólyom változatai. Híres Uru-Solyma, vagyis Jeru-Sálem (Jeruzsálem) neve, amelyben a Salem, Salom a Sólyom nevéből alakult ki. Csík-Somlyó szintén Napsólyom értelmű.

            Ráró nevünk egyszerűen azt jelenti, hogy Rá Ró. Rá napisten megjelenítője a sólyom, ezért a ráró sólyom. Rá Rója az égen égi útját, innen a név. A gyors lovak is ráró lovak.

            Kaba, Kerecsen, Kerecset, Vándor, és más neveink is jelzik a sólymok égi természetét. A Krím, a kimmer magyarok egyik lakhelye, Kercs várossal is rendelkezik. Őseink alapították, a Kerecsen nevet adták a városnak. Zalában Kercsje, Somogyban Kercse liget is igazolja megállapításomat. A Kaba név különben nem rokona a Csaba névnek. Ka-Ba a Ka lélek Háza (Ab – Ház), lélekvezető  sólyom.

            Keselyű a Késelő, a saskeselyű a nagy harcot jelzi előre. A Héják az égi héjakból való madarak. Kányák talán a Ka lélek Házai. Ölyvek az Ölők.

EMLŐSÖK

Az emlősök messze a dinoszauruszok kora előtti világban már léteztek, mint emlősszerű őshüllők. Később a dinók kerültek uralmi helyzetbe, de az emlősök ágazatai egy pillanatra se vesztették szem elől a küzdés terepét. Végül győztek, minden létsíkon kiszorították a dinoszauruszok létformáit. Ez az igazság, a többi elgondolás meg amolyan melléklet.

            A Cickányok fajainak nevében a Cic a Csúcs fogalmát írja le. Maga a Cici a Nap Ci/”Szi” nevének kettőzése, a Csúcs a cickányok esetében az orrukra vonatkozhat. A Cic-Kány név második része lehet Király, illetve Farok, a csúcsos orrú kis ragadozók természete szerint. A Farok a Far Éke, már az egyiptomi fáraók is büszkén viselték, mint a férfi termékenység jelképét.

            A Vakond, Vakondok egyértelműen vakságáról híres. A Vak-Ond-Ok névben a Vakság Urának a Fia értelem látszik. Nagyon hasznosak, ne bántsa őket senki.

            A Sün viszont szúrós tüskéiről kapta nevét. A szúrása tüzes fájdalmat okoz, a tűz viszont a Nap sajátja. Ezért a Sün a Son, Sun szavakkal közvetlen rokonságban van. Okos is, a sün a medve hátán szeret lovagolni, ahogy a mese mondja. A görög Echinos, latin Erinaceus nevekben, amelyek sünt jelentenek, magyar eredetet kell látni. Echinos az Ék-In-Osz elemekből épül fel, az Ék Tüske is, az Ék-In egyfajta ékes, tüskés lény Istensége. Az Erinaceus névben az Er Hegy, ami a tüske hegyét nevezi meg. A sün a béke hőse. Szegénynek bőre bélés, és húsa gyógyír a hajhullás ellen. Plinius dicséri gyűjtőkészségét. Tüskéivel felfelé gurul. Dicsérik ügyességét.  Fontos tulajdonsága, hogy barátságos a gyerekekhez. Súlyos ellentét feszül a sün és a kígyók között. Amikor egy sün elkap egy kígyót, meg is eszi.

            Az Egér szó az Eger és Éger társaságába tartozik. A név mögött az Ég Úr fogalma rejlik, mivel az egér mindenütt megél. Ezért a név alkotói úgy gondolták, hogy megilleti az egereket az Éghez tartozó név. Az Ég Ura segíti őket, hogy mindenütt megéljenek. A Templom Egere viszont rettentően szegény, mivel a templomban nincs mit enni.

            A Pocok nevében a Poc és Ok olvasható ki. A Poc, Posz kerekded forma, az Ok a Fiú, Csillag. A pockok orra rövidebb, az egerek orra megnyúltabb, a névadók ezt a tulajdonságot vették figyelembe névadáskor. A Poci Fia értelem arra is vonatkozik, hogy szeret enni, az alakja is Poc szerű, vagyis gömbölyded.

            Patkányok uralják a Föld nagy területeit. Európában a Fekete (Házi) patkány volt elterjedve, egy tisztaságot jobban kedvelő faj. Rattus nevében a Ra a hatti Ra – Fekete szóból ered, a hattik pedig a szavárdok népéhez tartoztak. Ma a Rat szót, Patkány értelemben, árulónak is értelmezik, az ír – angol harcok idejéből. A Vándorpatkány nevű faj Ázsiából érkezett Európába, és hamarosan kiszorította a Fekete patkányokat élőhelyeikről. Sokkal koszosabb faj, a csatornák lakója. Számtalan gondot okoz a mai nagyvárosokban, irtásuk nagyon nehéz, szaporodási tulajdonságaik miatt.

            A Vándorpatkány mellet a Fekete patkány és még 200 faj terjeszti a rettenetes pestist. A pestisbolha mellett más bolha fajok is a terjesztők között lehetnek.

            Ürge állatunk üregekben él, innen ered a neve is. Ür-Ge egy Űr a Gében, a Földben. A Ge, Gea, Gaia nem görög és latin eredetű, hanem magyar, mint a Gi, Ki is, amelyek a szumerban is léteznek. Az ürgék vízzel való kiöntése régebben gyakori volt.

            Hörcsög a neve azoknak a mérges kedvű rágcsálóknak, akik valóban Hörögve rontanak elő talajbeli lakukból. A Csög a Hör-Csög névben becsmérlő jelentésű, a Csök az ostobaságot jelöli, most nem kimondva eredeti értelmét. Azért ostoba, mert az ember elkapja, ha előjön az otthonából.

            Sül szavunk a Sün nevével rokon. A sülnek is nagy tüskéi vannak, amelyek Sütnek, ha szúrnak. Sütő fájdalmat okoznak, gyakran még az oroszlánok is otthagyják a védekező sült, veszélyes fegyverei miatt.

            A Hódok neve a Hold nevével rokon. Régen a prémjét a nők, vagyis a Hölgyek viselték, a Hölgy szó a Hold nevéből származik. Bundája színe ezüstös, mint a Hold színe. A farka ívelt formájú, ami megint összevethető a Hold  különböző alakjaival.

            Mókus szavunk különlegesen fontos. Mó-Kus a helyes értelmezése. A Mó, illetve szumer Mu jelentése Fény, Tűz, a Kus egyértelműen a Világfa neve. Mó-Kus tehát Tűz a Fán. A név a mókus vörös színe miatt tartalmazza a tűz nevét, valamint többnyire a fákon tartózkodik, ezért kapta a Kus – Fa nevet is.

            Több Pele fajunk is van. A fákon élő rejtőzködő állatok a mókusokkal hasonló élettérben élnek.

            Nyulaink nevében is sok rejtély rejlik. Unnul a Nyúl neve az egyiptomi nyelvben. Ez a név Un Ég Királynője Nyula (Un-Nyúl) értelmet tartalmazza. Un istenanya a végtelenség istenanyja is, ami a szaporodással is kapcsolatos. A Nyúl csillagkép Vezér (Ozirisz) lábainál lapul az égen, pontosan Nyolc (Nyúl-c) csillagból álló csillagkép formájában. Lapul a Lepus.

            Nyuszi lenne a Vé-Nusz is, Isteni –Vé, Nusz - Nyusz. Venus nevét majd máshol alaposabban érdemes elemezni.

            Hangsúlyozni kell, hogy a képekben gondolkodó őseink neveit, amelyek többnyire tízezer évnél régebbiek, az indoeurópai, hámi-sémi, kaukázusi, finnségi, és más fiatal népek képtelenek megérteni. Nagyon fiatalok hozzánk képest, a képekben gondolkodást félig elfelejtették, a saját felsőbbrendűségi eszméik pedig megakadályozzák őket a logikus gondolkodásban.

            A Denevérek, mint Bőregerek, az égben szállnak, az Egér szó itt is megerősítést nyer, az Éggel kapcsolatban. A Denevér szó jelentése feltétlenül misztikus. A Deneb és Denebola csillagok neveivel is rokon, Den-Eb-Ér forma lehet a név valódi eredete.

            A vízi emlősök között is sok magyar név akad. A Bálnák, Delfinek, Cetek neve magyar eredetű. A Bál-Na jelentése Hatalmas, Nagy – Ház. A Bala a hurrita Bala – Nagy szóval azonos, a hurri (szavárd) nép meg már akkor is létezett, amihez képest az indoeurópaiak majd csak 8.000 év múlva fognak megjelenni, vagyis Kr.e. 10.000 körül. Az indoeurópaiak meg majd Kr.e. 2.000 után jönnek elő a magyarok törzseiből.

            A Delfin Dél-Fiú, a déli tengerek gyakori lakója. A Kár magyar nép szava lehet. A Dél a Teljesség, Tökéletesség neve, ami Delfi nevében is benne van. A Kár magyar törzs voltaképpen a tündérek közé tartozik. A Delfin tengeri disznó lenne a görögök szerint. Ez a görög értelmezés is rámutat a fiatal népek értelmezéseinek teljes képtelenségére.

            A Cet neve a Szet magyar név változata. Amikor Jónást bekapja a Cet, teljes setétségbe kerül, de Isten kimenti őt. A Szet, mint Kezdet, lassan átmegy az idők folyamán a Set és Setét szóalakokra. A neveket a héber nyelv ragyogóan megőrizte. Mivel a héber a magyarból ered, ez a tény is természetesnek tűnik.

            A Szirének rejtélyes népe valóban uszonyos farkú, de a fejük nem női jellegű. Tengeri növényevők, békés állatok. A Szir-En névben a Sír-En, halotti sirató enségek neve is felmerülhet, ami összefüggésben lehet a torzult görög elbeszélésekkel, amelyek a magyaroktól erednek. A tengeri tehenek faját alig száz éve pusztította ki az ember. Mellesleg a Szi-Rén pontos jelentése Nap (Szi) az Égen, (Rén a Csudaszarvas egyik neve, vagyis az Égbolt). Hal farkuk a Tejúthoz köti őket, mivel a Tejút kígyószerű is, vagyis hosszúkás, és csillog, mint a pikkelyek, amelyek a halak testét is borítják.

            A Fókák feje látszik ki a vízből, ezért kapták Fő-Ka nevüket, amit Fóka alakban ejtenek a görög és latin népek.

PATÁSOK

A Patások nevében a Pata az ölés, gyilkolás neve. A harci lovak a küzdelemben segítették lovasukat, rúgásuk gyakran halálos volt. Innen a Pata Patológia jelentése. Mellesleg a Pa-Ta eredetileg a Pa, mint Fa és Fő, valamint a Ta, mint Talaj neveket tartalmazza. Meg kell nézni a lovak patáját, és láthatjuk a növekedési vonalakat, ami a fákra is jellemző.

            Bika állatunk az erő megtestesítője volt sokáig. A Bi-Ka nevében a Ka jelenti a Bikát, a Bi viszont a Lelket, Életet. Ezért a Bika Élő-Bika, nem elvonatkoztatott lény. Catal Hüyük városában a bikák már fontos szerepet játszottak. A király jelképe volt a Bika, akit a térségben Bikakirály fogalommal illettek. Kis-Ázsia déli részén húzódik a Taurus, amely a nevét a Bikáról nyerte. De ez a név is magyar, mivel Ta a Táj, Ország, az Úr a Király, Uralkodó. A névből azt látjuk, hogy a Bikakirály valóban létezett, Ta-Úr neve az Ország Urát jelenti. Az ilyen egyszerű magyar neveket a nem magyarok nehezen, vagy sehogy sem értik meg.

            A Bika fontos mitikus állat. Csillagképe is van, éppen Vezér csillagképének közelében. A Bika csillagkép két szarva közül az egyik vörös, a másik fehér színű. Emiatt a Fehér Bika és Vörös Bika képében küzdő táltosok története ismét az égbolthoz kapcsolódik. Ír testvéreinknél is ismeretes a Vörös Bika és Fehér Bika küzdelme. A kozmikus kapcsolatot az írek sem ismerték fel, csak félig. Beregszász városát ott alapították, Tompa egyik regéje szerint, ahol egy szász pásztor viaskodó bikája a földből kincset rúg elő.

            A Bika csillagkép, az ókorban Egyiptom földjén északabbra került rövid időre az Aján vonaltól, ami miatt nagy riadalom támadt. Mivel a Föld imbolygó keringése miatt hamarosan helyre állt az égi rend, a Bika visszakerült az Aján vonaltól délre, ezért a bölcsek megnyugodtak. Később a Bika és Mithrász mondája alakult ki az eseményből, ami szerint Mithrász, a hős legyűri a Bikát, és visszaűzi a helyére. Némelyek szerint meg is öli a Bikát, ami megmutatja, hogy már az ókorban sem értették a mítoszt. Csillagképet megölni ugyanis nem lehet.

            A Marha és Barom szavaink népünk nagyállattartó mivoltára ad igazolást, valamint a kis-ázsiai kapcsolatokra. A Marha neve ugyanis a Mar – Ifjú, néha Halál, és a Ha – Ház nevekből áll. A Mar ige is a magyar nyelvben, Martu, vagy Mardu isten is, valamint a mai Szíria térségének régebbi földrajzi neve. Az ifjú, amikor elhagyta szülei házát, javadalmat, örökséget kapott, amivel a család új ágát volt köteles létrehozni. El is vándorolhatott, a szülői háztól messze, de köteles volt feleséget szerezni, és sok gyereket nemzeni. A Mar-Ha tehát az Ifjú-Háza, amivel új életet kezd. Nem csak szarvasmarhát kapott, hanem aprómarhát is, mindenféle kisebb állatot, de még lakberendezést is, hogy kényelmesen lakjon új házában.

            A Barom jelentése hasonló a Marháéhoz, jobb megközelítést ad a Bar-Ma foma az eredeti jelentéshez. A Bar lehet Fiú is, aki Ragyogás, a család jövőbe vetett bizalma. A Ma a Hely, ezért a Bar-Ma az Ifjú-Helye, azok az állatok, amelyeket az ifjú kap akkor, amikor új családot alapít. A Vadbarom azonban nem tartozik az örökségként kapott állatok közé, mivel vad. A Barom fogalmában nem csak a szarvasmarhák vannak benne, hanem másféle állatok is, pl. oroszlánok.

            Az Ökör nevében az Ő-Kör van benne. A Kör természetesen a Nap, ezért az Ökör a Naphoz kapcsolt állat. Sok ábrázoláson az ökör szarva között a napkorongot látjuk, ami bizonyíték a Kör szóra az ökör nevében. Hun regék szerint az ökör is vezető állat. Egy liguri Corsa nevű asszony által őrzött gulya bikája fedezte fel Corsica szigetét. Ezt csak Sallustius mondja, mert a Korszika név a Kör és Szik magyar neveket tartalmazza. A Hadisten elásott kardját is ökör mutatja meg Atilla számára (Ipolyi). 

A Tinó az Úrnak szánt áldozat neve, a Tin (szumer) azonos a Ten magyar szóval, az Ó akár jelző is lehet.

            Tulok szavunk két eleme a Tu, és a Lok. A Tu a Nap neve, a Lok a Lak, latin Locus, ami szintén magyar eredetű, de a magyar Ilok (I-Lok) is tartalmazza ezt a nevet is. Itt is hatalmas szócsoportról van szó, amire nehéz lenne kitérni, mivel mitológiát és nem szótárt írok. A Tu-Lok tehát a Nap Laka, a szarva közé tehetjük a Napot. Az őstulok és vadtulok a mai szarvasmarhák elődei, hatalmas szarvaikkal védekeztek a ragadozók ellen. De Egyiptomban is van olyan ábrázolás, amelyen a Tulok a szarvai között tartja a Napot.

            Még a Bölény és a Bivaly is nagytermetű tulokféle. A Bivaly Bihal neve is a Bi Lélek nevet tartalmazza, ami áldozati állatra utal. Viszont a Bi Kettő értelme a két szarvra vonatkozhat. A Bölény egyrészt Bő-Lény, vagyis Nagy Lény, ami teljesen igaz is. Ellenben a Böl-Ény forma a Bul-En, a Tűz-Isten fogalmat tartalmazza, ami az állat tűzáldozati szerepére vet fényt.

            Tehén a neve a tulokfélék nőstényeinek. Gyönyörű név, aminek jelentését senki sem értette meg. A Tej Enje a Tej Énje, a Tejen nevet idővel a Tehen,/Tehén váltotta fel, mivel a J és H egymást könnyen cserélhetik. A Tej Enje ezért lehet Tej Isten, de az ilyen magasztos fogalmaktól óvakodva, inkább a Tej Hercegnő fogalmat vegyük számításba. Ezért a Tehén eredeti magyar szóösszetétel, és nem más nyelvből származik. Viszont a magyar Tehén szó több utódnyelvben is megjelenik, mint pl. az egyiptomiban, perzsában, latinban.

            Riska tehén a szerencse hordozója, védő lény. A pásztorfiút Riska tehén védi a Vasorrú bába ellen. Az egyiptomi Delta nyugati széle Tehenu (Tehenek) nevű, ahol a teheneket legeltették őseink. Ma gyakran Tjehenu alakban írják, hogy nehezebben ismerje fel az ifjú magyar tanuló a Tehén nevet.

            A Kecske több városunk nevében is szerepel, lásd, Kecskemét, Tisza-Kécske. A Kecs szó mellett a Kék is szerepelhet nevében (Kék-Cse), mivel Mezopotámiában a kecskéket kifejezetten kék színű kövekkel ábrázolták. A soproni Benedek egyház Kecske tornya egy olyan kincs helyére épült, amelyet kecskék mutattak meg.

             A Juh neve a Jó, Eu, szumer U fogalmát viseli. A Bárány nevében az Ány An isten nevét mutatja, a Bar a Nap, Ragyogás. Ezért a Bárány az égi bárányok, bárányfelhők képzetéből fakad. Ami fenn van, lenn is. A Bárány (Bar-An) sok névben szerepel, nem mindig a barika fogalmával. A Birka viszont a Bírás Háza. Eszerint a Ház nagyon fontos állata volt a juh.

            Rendkívüli csalódás számomra, hogy az indoeurópai és szemita hagyományokat kutatók, pl. Tokarev, képtelen kimozdulni az ókor 3-4.000 éves idejéből. Azt is mondhatnám, hogy nem értenek semmit a mitológiából, csak azt, amit számukra meghatároz a legutóbbi 3-4.000 év. De ilyen hozzáállással nem lehet nekiindulni a tízezres évek hagyományainak.

Folytatás - Ragadozók → 

 RAGADOZÓK

A Medvék neve magyar eredetű, Méz-Evő a jelentése. A Medvigy is mézevő. A hun Medos Mézös ital, amiben szintén benne van a Méd/Méz szó. De a szumer Me (és Mé, Mu) Fény, amely szó Da jelzőt kapva alakul ki a Méd – Méz szó. Ha valaki megtanul magyarul, akkor nem újdonság neki a sok meglepő tény, így a medve szó magyar eredete sem. A Medve név Ve része kisebb istent jelent, ami miatt a medvék a méz főnökei, őseink szerint. A finneknél a vasat a medve és a farkas találja fel.

            A Bocs viszont kerek jelentésű, éppen a bocsok gömbded alakja miatt. A Bocs a Becs változata, kerek, egész, hiánytalan jelentéssel, ami a Becsület szóban már jól látszik.

            A kutyák családjába sok állatot sorolnak. A Farkasok a kutyák ősei, ők a legfontosabbak. Azután a sakálok, a rókák és a hiénák alkotják a legismertebb csoportokat. A hiénák, amint tudjuk a modern genetikai vizsgálatok alapján, inkább a medvék őseinek bizonyultak, ami nem befolyásolhatja a régi emberek gondolkodását.

            A Kutya az ember első szolgája. Néhány évtizede azt állították a kutatók, hogy a juh és a kecske után a harmadik háziasított állatunk. Nagyjából Kr.e. 11.000 éve lett háziasítva, a juh és kecske után, amelyek Kr.e. 15.000 körül lettek az ember szolgálatába állítva. De sajnos, az adatok nem teljesen jók, bár az egyetemeken is ezt tanították. Megenni őt bűn, Isten ellen való vétek. Isten rendelte a kutyát az ember szolgálatába, amint a macskát és lovat is. Egy igaz ember nem eszi meg a szolgáit, a lovat sem.

            Egyes amerikai kutatók azt állítják, hogy a kutya 100.000 évvel ezelőtt lett háziasítva a Szaharában, és nem a Termékeny félhold területén csatlakozott az emberhez. Azt kell látni, hogy a különböző tudós csoportok gyakran gátlástalanul röppentenek fel híreket, megzavarva a valódi kutatásokat, valamint az emberek fejét.

            A Szaharában nem éltek farkasok, ami a kutyák Szaharából való származtatását lehetetlenné teszi. Afrikában egyes sakálokat farkasnak neveznek, teljesen tévesen, ami megzavarhatja az embereket. Az abesszin farkas valójában sakál, tőle a kutyák nem származhattak. Ebből a tényből is eredően a kutyák nem Afrikából származnak, hanem Eurázsiából, a farkasok közül.

            A Kutya szó eredeti magyar szóösszetétel, a Ku és Ta összevonásából keletkezett. A Ku Száj, a Ta a Hely, ami kicsinyítve Táj, majd Tja/Tya alakot vett föl. Kuta egy nagy szumer város neve is. Itt volt egy lejárat az Alvilágba, ahol a magyar hősök leereszkedtek, feladatukat elvégezni. A Ku-Ta rövidülése a Kút. A Kút egy száj a földben, többnyire lefelé vezet, és gyakran víz van benne. A Ku-Ta tehát a Táj (ország) Szája, nagy város, ahonnan Kr.e. 700 körül jelentős telepes csapat ment Galileába. A Szkytha nevet is némelyek összevetik a Kuta névvel. Az Uskuta talán egykor létező szó, biztosan magyarokat jelöl. Az Usz a szumerban Halál, Halott, a magyar Us, Üs, Ős megfelelője.

            A kutya legfontosabb jellemzői az ugatás, amivel riasztja a ház lakóit, és a harapás, amivel elbánik a rosszakaró támadóval. Mindkét tulajdonság, az ugatás és harapás, a szájhoz, a Ku szóhoz kapcsolódik.

            Az ind Kutta jelentése Kutya, az ind szó a magyar nyelv felől származhatott. Az ind Kalkutta nagyváros nevében is szerepel a Kutta, ami azt jelzi, hogy a Kal Nagy, a Kutta Száj-Helye, vagyis Kikötő. Aki nem tud képekben gondolkodni, hogyan akarja megérteni őseinket? A kikötők ugyanis a szárazföldek szájai is egyben, amikor a hajó a tengerről közelít a kikötő felé.

            A Kutya rokon formájú szavai a Kutakodni, ami Szaglászni, Kutatni, Kutyakodni értelmű is. A kutya kiváló nyomkereső, az is volt mindig. A Kutyálkodni a kutya szaporodási szokásaira utal, a kutya hímjének, a Kannak az erőszakosságát mutatja be. Ipolyinál olvasható, hogy a Kutyaarc a Kudarc szó őse.

            A kutya fontosságának a bizonyítéka sok jelképe. A Kan egyben Kán, vagyis király. Ebből is érthető, hogy a Kán szó magyar eredetű, a keleti népek csak pár évezrede vették fel királyaikra a nevet. A Kan az öt legfőbb magyar totemnévhez tartozik.

            Azt is tudjuk, hogy a Kan sok állatfajnál a vezető hímet jelenti. A magyar nyelv annyira régi, hogy a mai nyelvek döntő többsége nem vethető össze vele, ezért nehezen értik meg, hogy a magyar képzetek 40.000 évnél is régebbi korokban mozognak, ellenben a saját nyelveik, amelyek döntő többségükben magyar eredetűek, csupán 3-4.000 évre mehetnek vissza, ráadásul nagyon sok nyelv ennél az időnél is sokkal fiatalabb. Ezért a Kan és Kán szót sok nyelvben megtalálhatjuk, amelyek magyar eredetűek.

            A Vul-Kán egyértelműen magyar szó, Tűz-Kán (Tűz-Király) a jelentése. Vulkán és Volkány városunk is van. Volcano szigetén működő vulkán van ma is. Kánikula (Canikula) Kutyácska értelmű, a nagy meleg miatt a kutyák nyelve is kilóg. A Vatikán szóban is jelen lehet, ami eredeti etruszk (magyar) városka volt. Va-Ti-Kán értelemben Isten-Élet-Király a jelentése, vagyis az Élő-Isten-Királysága a szent hely nevének értelme. Akit érdekel a szavak eredete, a szumer, egyiptomi, hatti, etruszk, pelazg és más ókori nyelvek szótáraiban megtalálhatja mindet.

            Canis a kutyafélék tudományos neve, vagyis Kanis. Kaniska király nevében is felismerhető. A Kan a Ken igéhez is kapcsolódik, ami a Nap neve, így a Kan és Kán fogalmilag a Naphoz is kapcsolható. Igen nagy az elterjedtsége a szónak, több variánsa is van. A Konyec orosz szó Vége jelentésében a Farok van jelen, mivel a Kony Ló értelmű, aminek a vége a Konyec. A szó általában is király jelentésű, mint a Kan-Csó, Kan-Na, Kan-Tár, Kan-Táros (krétai magyar), vagy a latin Con szavakban.

            Eb a másik szavunk a kutyákra. Jelentése Rossz, Gyenge, Fekete és Király, pontosan úgy, mint a Kan Kán jelentése. A Veréb, Verebes (Vereb-Es), verdeső ebecske, mert eléggé rossz repülő madárka. Az Éb-Er egyszerűen Eb-Úr, aki éberen őrködik éjszaka a ház biztonságán. Az Ében a Fekete-Enség, fája királyi, akár sok ezer évig is tartósak az ébenből készült bútorok.

            De fekete kutyából készítették a dudát, mivel a duda az Alvilág hangszere, az ördöghöz tartozik. Szegény fekete kutyákat öltek meg a bundájuk miatt, hogy duda legyen belőlük.

            A kutya Füles, azután Bundás, azután Juhászkutya.

            Henrik a magyarokhoz kutyát küldött, adót követelve. Ez is kemény bizonyítéka a magyarok és hunok azonosságának, lásd a germán Hund és Hunt neveket. Henriknek a magyarok Kutyaarcot küldtek, ez lenne a Kudarc (Kuty-Arc) szó eredete. Nem is rossz. Henrik tehát nagy kudarcot szenvedett.

            A magyarok Istenre esküdtek mindig, az eskü megszegőjére halált mondtak, Kutya képében. Kétségtelenül az égi Kutya csillagzatokra gondoltak, mert Vezér, és kutya kísérői egyben a halál képviselői is voltak, hiszen az emberek lelkei Vezér csillagképbe távoztak.

            A Magreb szóban a Magor-Eb, vagyis a Magor Királyság értelem van, amit magam fedeztem fel, és a Csillagok Fiaiban, meg más írásaimban közöltem. Az arabokhoz képest Egyiptom nyugatra fekszik, ezért a Magor-Eb eredetileg nem más, mint Egyiptom, a magyarok egyik nagy alapítása. Ma már egész Észak-Afrika a Maghreb fogalmához tartozik.

            Ebla királysága is az Eb fogalmához tartozik. Tipikus magyar név, az Eb-La a Királyság-Helye jelentést viseli.

            Ebéd szavunkban az Eb a gyenge, rossz jelentést viseli. Az Éd (Eb-Éd) az Ét, az étkezés neve, amihez lásd még Ed-Ény szavunkat is. Az Ebéd ugyanis a meleg éghajlat alatt gyenge étkezés volt, amit Kutya Étkezésnek is értelmezhetünk. Az emberek reggel étkeztek valamit, délben alig, de este aztán megtömték a gyomrukat. Ezért az Eb Éd eb étkezés.

            Ebes község környékén mocsarak voltak, ami az eb hely jelentést indokolja.

            A Deneb és Denebola csillagnevekben a Den a Ten (isten) változata, az Eb lehet kutya, vagy király. A Denebola talán becézés, a Den Eb Óla bizonyára félrevezető. Az arab csillagnevekben igen jelentős a magyar eredetű névanyag.

            A Göreb így bontandó: Gör Eb, amiben a Gör a Kör.

            Még a Neheb városnevet nézhetnénk meg, aminek testvérvárosa Nehen volt. De nem nézzük meg, mert a Neh-Eb, mint a Nej Királysága, nehezen passzol a Neh-En, a Nej Istenséghez. Nem értem pontosan a két városnevet.

            Érdekes adatot közöl Halasy-Nagy Endre a Demokrata 2002/25-ös számában. Azt írja, hogy Asszarhaddon asszír király krónikái bizonyítják, hogy a sereg vezérét Kutyának nevezték. A szkytháknál, vagyis a csuda népnél, hunoknál, ismert egy király, aki Iszpaka nevű volt, a név Kutya értelmű. A névben az Isz a Fény, Izzás, a Páka egy eszköz.

            A kirgizek a vörös agár, a kyzil taylak utódainak tartják magukat. A Nogaj mongol népnév Kutya értelmű. A Kobek, Kobok, Kobjek, Kobjak több népnél, a tobolszki tatároknál, oguz-karlukoknál is Kutyát jelent.

            A szláv Kanisz, Knyáz rangnevek Kutya értelműek. A Knyáz szóhoz hozzáfűzném, hogy a Kend, Kened, Kende variánsa is, amiből ered a Kenéz rangnév.

            Szumu-Kán szumer isten, Kukul-Kán viszont mexikói. A mexikói nevekben azonban a Kán, vagy Rakán Láb értelmű.

            A tatárok kutyafejű nép. Ebben a képzetben a tatárok gonoszsága, alvilági természete van kódolva. Bár utódaink voltak, de rablásból éltek.

            A hunokat, vagyis a magyarok csapásmérő erejét a kínaiak Hsziungnu – Kutyaszülte néven illették. A Szíriusz, a Kutyacsillag, a legfényesebb csillag, Ízisz csillaga, aki az egyik ősanyánk. A magyarok általában megverték a kínai seregeket, ami után a kínaiak frusztráltak lettek. A magyarok egyik jelképe a Vezér csillagkép, amit Orionnak is neveznek. Mellette van a Nagy Kutya és a Kis Kutya, azután a lapuló Nyúl és a Bika. A kínaiak mérgükben találták ki a gyalázkodó jelzőt, de ma már biztosan tudják, hogy Vezér népe vagyunk. Elvégre ők is tőlünk erednek, tehát nem lehetnek Kutyaszülték.

            A kelta piros fülű kutyák, amelyek teste egyébként fehér színű, az Alvilág jelképei.

            A kutya hűséges az emberhez. Ez a tulajdonsága genetikailag kódolt, amit megváltoztatni nem tud. A kutyák megölése, verése ezért a gonosz emberek játszótere. Túltenyésztett kutyák is vannak, amelyeket emberek ellen tenyésztettek ki. Ha a kutyák veszélyességét alábecsüljük, akkor nagyot hibázunk.

            Gyakori kutyanevek a Tisza, Duna, Dráva, Száva, Maros, Sajó, Szamos, Rajna. A folyónevek biztosan a Tejútra utalnak, az Égi Folyóra, ahol két kutya csillagkép is van. Egy pogány eskü szerint az eskü megszegője úgy vesszen el, mint egy kutya, ha azt kettévágják. A kutya lehet szerencsétlenségre, vagy szerencsére vonatkozó jelkép.

            A Kan más állatoknál is szerepel. Kandúr a macskafélék főnöke, a Vadkan a vaddisznók veszedelmes harcosa. Amikor a vadkan megöl valakit, akkor gyanakodhatunk, hogy valójában a vadkán követte el a merényletet. A kutyák értelmesek, szeretik az embert, de néha halált is okoznak. A kutyák felett az irányítást mindig az embernek kell gyakorolnia.

            A Róka a tyúkólak nagy tolvaja. Nevében a Ró Vörös, a Ka vagy becézés, vagy Ház lehet. Vulpes latin nevében a Vul Vörös, Tűz, ami a bundájára vonatkozik.

            Ravaszdi neve a Rá és Vasz neveket tartalmazza, a Di becézés és helyképző. Rá a Nap, aki megfényesíti az Észt. Vasz a Fehér, a tiszta, ami miatt a Ra-Vasz igen okos, de elsősorban ember. Az emberi tulajdonság ment át a rókára, aki hírnevesen tényleg nagy vadász.

            A rókákhoz kapcsolódó történetek, mesék száma rendkívül nagy. Az emberek becsülik is ravaszságát, de néha megdühödnek, és akkor kíméletlen vadászatot rendeznek a rókákra.

            A Sakál neve szintén magyar. Sza-Kál formában a Száj és Nagy értelmet látjuk. Szája Nagy a sakálnak, az biztos. Rettenetesen tud üvöltözni, felzargatja még a halottak lelkeit is. A Sza alakból a Sa alak szabályos fejlemény. Toldi nádi farkasokat vert agyon, a nádi farkas valójában sakál. Ma is élnek a Duna-Tisza-közén, a Kiskunságban.

            A halottak lelkét is kísérik az égi mezőkre. An-Pu, vagyis Anubisz, segíti apját, Vezért, aki a halottak ura odafönn. Anpu ezért sakálfejű. An az Ég, Menny, Pu a Kapu és Üresség.

            A kutyafélék közé tartozik a hiénakutya, és a vörös farkas. Mindketten félelmetes vadászok, az oroszlánt és tigrist is széttépik, ha úgy adódik. A hiénakutyákról nem ismerek hagyományokat, magyar szempontból, pedig bizonyosan voltak. A vörös farkas azonban nem csupán a Dzsungel Könyvében szerepel, Rudyard Kipling örökbecsű művében. A neve Kyon is, ami viszont a régi magyar hagyományokkal függ össze. Ugyanis Lukia nevét a görögök Farkasnak értelmezik, bizonyára minket értve alatta. Az ország neve nem ez, hanem a Fény Országa (Ki – Kő, Föld, Ország), ahová Apolló magyar isten is megpihenni jár. De a Farkas valóban a jelképünk, a Szarvas mellett, ami azt feltételezi, hogy a kései görögök a farkast rángatták elő jelképeink közül. Így aztán csúnyán mellélőttek, de azért a céltáblába beletaláltak. A Kuon, Cyon tehát a farkas, mégpedig a vörös farkas neve.

            Kis-Ázsiában végül a 2.000 évvel ezelőtti nyelvet lukiánnak nevezték, ami magyar nyelvjárás volt. Lukiánosz nagy mesemondó tehát magát magyarnak tartotta, amit a neve is mutat. Azt a roppant fontos népnevet, ami minket jelöl Lykurgosz nevében, majd máshol mutatom be. Lyk-Urgosz értelme Farkas-Ember, nagy trák (magyar) király volt, a Trójai Háború előttről.

            Farkas volt az egyik legfontosabb totemünk. Sokáig próbáltam megfejteni a név jelentését, de mindig csak a Far és Kas fogalmakhoz jutottam. A Far is Ház (Fár-Aó), a Kas is Ház, hol lehet a rejtély kulcsa? A germán Wulfar szintén Farkas, de Róka is. Mivel a Wul Vörös, Tűz, a Far meg Ház, ebből megtudhatjuk, hogy a Wul-Far Vörös-Ház, vagyis vöröses bundát visel. Eredetileg a germánok a farkast és a rókát egy fajnak vették, de később szétválasztották őket, talán 3.000 évvel ezelőtt. A Wolf, Wolv a Wulfar változatai.

            Összeillesztve a három eredeti szót, a Wul-Far-Kas formához juthat bárki. De ezzel a formával sem lehet megérteni, mitől ilyen rendkívüli a farkasok neve és nemzetsége. Miért szerepelnek őseink között? A magyarok ősei között? Aztán rábukkantam a Forkus (Forcus) névváltozatra, ami természetesen Farkast jelent. Még mindig bizonytalan a feltevés, vajon teljesen igazam van-e? Mert a Forkus bizony mitikus név, megfelel a csillagős hagyományoknak.

            A For-Kus először Forgó Kus, vagyis a Forgó Világfa. A Mó-Kus névnél is említettem a Kus Fa jelentését, amit a szumerból is igazolni lehet, bár ott Gus és Gis a formája. A For-Og igében az Og az Óriás, ami megint az égboltra vonatkozik. A For jelenti a Forgást, mint a Per, Pör, vagy For-Tuna, Per-Dül nevekben. A Kus a Fa, a Világfa, vagyis a Tejút. For-Kus tehát a Forgó Tejút, a pörgő galaxis. Igen, ez lehet a megoldás, a Forkus nevének jelentése a Farkas dicsőségére. A Farkas tehát nem közönséges állat, hanem önmaga a Forgó Tejút jelképe.

            Bondor-Forkus király neve érthetővé válik, ha a Bondor szóban a Tejút bondorodását, számtalan csillagát, kiágazó csillogását látjuk. A király nevét Bondor-Farkasnak írva, valamilyen bondor szőrű farkasra gondolhatunk. De ismert egy táltos neve is, akit Furcus néven jegyeztek fel. A Furcus ismét Farkast jelenthet, de a Fúr ige már nem teljesen azonos a For(og) jelentésével. Igaz, a fúrás is pörgés, a fúró pörögve hatol előre az anyagban. A Fúró csillagok rendkívül jelentősek, mivel az egyiptomi magyarok is nagyra tartották őket. A két Fúró tartja azt a két kötelet, amivel az istennő pörgeti a Földet, mint bolygót.

            A farkasok, ha tehették, elragadták a gyerekeket, és felfalták őket. A pásztorok háziállatait is állandóan fenyegették, ami miatt a konfliktusok folyamatosak voltak. Ezért a szerencse, másrészt a végzet jelképeivé is válhattak. A kutyákat a megszelídített farkasokból nemesítettük ki, ami a farkasok jó oldalát testesítette meg.

            A farkasemberek a rettegő falusi nép kitalációi, sosem léteztek. A farkasőrület, vagy lycanthrópia olyan betegség volt, ami a sokat éhező embereket megőrjítette, akik aztán valóban széttéptek bármit, hogy megegyék. Ez a súlyos betegség sok tévhithez vezetett.

            Rómát az etruszk magyarok alapították, régebbi neve Ruma volt. A mitológia szerint Mars és Rheia Silvia ikrei voltak Romulus és Remus. Rheia Silvia apja Alba Longa királya Numitor volt, aki Numi Torem isten nevével függ össze. Numitort a bátyja, Amulius elűzte, a két gyereket pedig a Tiberis folyóra bízta. Egy nőstényfarkas azonban a Palatinus hegy tövében megmentette őket. A farkasról készült szobor etruszk művészeti remekmű, amit a későbbi latinok átplántáltak magukra. A nevek többsége is magyar nyelvű, ami kétségtelenné teszi az egész mítosz magyar eredetét. Romulus neve Ro Mul Us alakban bontandó, a Rovó Csillag Ős nevében a város népességének összeíróját láthatjuk.

            Felső-Egyiptom magar hódítói szerint egy farkasisten, Upuaut vezette őket, aki később Assziut városának lett a védnöke. Upuaut az Utak Megnyitója, de magyar nyelvű azonosítása pontosabb: Az Örök/Magas Ürességkapun át vezető Út. Vezér két társa két kutya, de elképzelhető, hogy messze Egyiptom születése előtt a két csillagkép két farkast jelölt.

            Apolló neve szintén magyar, a farkasokat az ő állatainak tekintették. Lehet látni, hogy a mitológusok mennyire tanácstalanok Apolló és a farkasok ügyében. A Lu magyarul Fény, aztán Ember és Ló. Lukia a Fény Országa, mert Lu Fény, és Ki Ország, Föld, Kő, a szumerban is. Ezért a Lukia ország nevét nem érdemes összetéveszteni a Lykia formával, mert az csak görög tévesztés, akiknek nem volt U jelük, hogy leírják a magyar neveket. Apolló Lükianosz hol a világosság, hol a farkasok északi istenét jelenti, pedig csak félreértelmezésről van szó. A helyes név Apolló Lukianosz.

            Hasonló a világosság gall istenének, aki Belen vagy Belenos, és a farkas gall Bleis nevének az összefüggése. Belen egyértelműen a Bél En magyar név változata. A Bél és Bál a magyarban Nagy és Ragyogás, az En isten, ezért Bel-En a gall isten nevének helyes felbontása. A Bleis – Farkas név pedig a magyar Bél-Isz – Ragyogó-Fény név rövidülése.

            A Valhallában Ódin lábainál két farkas feküdt, Nagybélű Geri, és Falánk Freki.

            Fenrir farkas Ódin nagy ellensége. Fenrir elnyelte Ódint, de Vídar, Ódin fia azon nyomban megölte Fenrirt.

            Az Egyszemű Farkas a Tündérhonba vezető út megmutatója. Vajon melyik csillag lehet?

            Toportyán Féreg név alatt is szerepelnek a farkasok. A Féreg, mint Farkas, megdöbbentő elnevezés első látásra, de azután eszünkbe véssük, a Fér Tündér, Fa-Iry angolul, Fa-Iri magyarul, amiből a Fér keletkezett, az Eg meg Ég. A farkas tehát tényleg totem, de olyan ősi, hogy abban a korban még nem voltak indoeurópaiak, a Féreg meg nem gilisztafélét jelentett, hanem Tejutat.

            További bizonyíték a zsuan-zsuanok neve, amit Tekergőző Féregnek értelmeznek kínai testvéreink. Ez a Tekergőző Féreg a Galaxis, a Féreg ebben az esetben is Tündér.

            Ordas a neve a farkasok vezetőjének, mai névvel alfa hímjének. Az Orda, és Horda második neve a Da, ami a Földanya neve, továbbá Hely. Az Or az Úr, míg a Hor a reggeli felkelő Napisten. Mivel az Or, mint Úr, hegyet is jelent, ezért a harcosok, a farkasok esetében a fogak fogalmát is tartalmazza. Az Ordas ezért az úr a farkasok között. De Ordosz, a hunok központi területe is az Ordas név közeli rokona. Az Ordosz magyar név, az Or az Úr, a Dosz a Tosz változata, ami a hunok etruszk rokonságának a bizonyítéka, mivel a Toszkok etruszkok. A görög Orthosz – Egyenes, szintén a magyarok-hunok egyenes jellemét tartalmazza, az Ordosz szó változataként.

            A Szuka a kutyák, farkasok nősténye. A Szu a Hold, máskor Víz, Folyó, a Ka a Ház, ezért a Szu-Ka a Hold-Háza. Alaposabb magyarázatot nem tudok adni a rejtélyre.

            Másik fontos állatcsoportunk a Macskák. Nevük a Makacs szóból származik, mivel makacsabb szolgánk, barátunk nincsen, mint a macska. Állandóan a saját feje után megy, ráadásul ő tekint minket szolgának, akik kötelesek vagyunk őt finom ételekkel ellátni, cirógatni, babusgatni. Ennek fejében kifejezi szeretetét irányunkban, továbbá leöli a sok káros és veszélyes rágcsálót a környezetünkben. Rendkívül kiváló vadász, de néha a hasznos madarakat is elkapja. Azt már sikerült elérni, hogy a tyúkokat, kacsákat, libákat nem tekinti zsákmánynak. Az embergyerekeket rendkívüli módon szereti. Sok mese hőse. A 7 vagy 12 éves macska boszorkánnyá vagy macskakirálynővé válhat. A macska második hű szolgánk.

            Csizmás Kandúr, Kandúr Bandi, Kacor Király és a többiek szeretett hőseink.

            Cat neve magyar eredetű, Kat valójában Király értelmű a hatti magyar nyelvben. Így Miska Kotovnyik is magyar eredetű nevet visel. Mivel a Kat (Cat) Király jelentésű eredetileg a magyar nyelvben, a Ka – Király név képzett formája, ezért a Katicára visszautalva jól látszik ennek a szép női névnek magyar eredete. A hét petty a katica bogáron szintén Király jelentésű (Hé – Nap, Ta – Táj, Hely, ez a Király), és megerősíti őseink képekben való gondolkodását.

            Az Oroszlán a Nap és a magyarok jelképe. A Fekete Oroszlán hatalmas ragadozó volt, nagyjából Kr.e. 8.000 körül pusztult ki, az emberi vadászok miatt. Másik neve barlangi oroszlán, négy remek festmény maradt fenn róla. Talán ő volt Nagyerős, meséink szereplője. Mivel a színe sötétbarna, azt gondolom, hogy a Bar-Na szavunk a Bar Háza, vagyis a Fekete Oroszlán bundájának a színéből ered, a Bar magának a barlangi oroszlánnak magyar neve volt.

            A Sárga Oroszlán a mai afrikai és indiai oroszlánok rokona, őt is az ember pusztította ki. Utolsó példányai a Rodope hegységben éltek, Kr.u. 300-ig. Az oroszlánok Közép-Ázsiát és Szibériát is lakták, Amerikában az amerikai oroszlán Kr.e. 8.000 táján pusztult ki, pedig Alaszkától Peruig élt, igen nagy területen. Láthatjuk, hogy az oroszlán hogyan szorult vissza Indiába és Afrikába, éppen az emberek terjeszkedése miatt.

            Az Oroszlán névben a Lán jelenti az oroszlánt, amit a Lány (pl. Jó-Lán – Jolán) is igazol. Amíg a magyar férfiak Bar és Ber, ember nevet viseltek, addig a nők, szintén nagy vadászok, Lán, Lány, Leány nevekkel illették magukat. Az oroszlánok Leon, Lion, Leo, továbbá a Lev, Lew és más alakok mind a magyar Lán szóból fejlődtek ki.

            Az Oroszlán napjelkép, ami a tüzet is jelenti. Ezért az angol Love – Szerelem egyértelműen a magyar Lán származéka, ugyanis a szerelem tüzes érzés, a tűz legfőbb megtestesítője a Nap. De a szerencsétlen szlávok nevében is a Láv magyar név. A szlávok azért szerencsétlenek, mert semmit nem tudnak, mindent elfelejtettek.

            A Tigris szintén napjelkép. Tig neve Napot jelent, a Risz a Rész, illetve Rés megfelelője. A tigris bundája fekete csíkos, a csíkok között a Napot jelképező narancssárga bunda látszik. Ezért is a Nap Része a tigris. Tiger neve Tig-Er, vagyis Nap-Úr egyszerűen. Hatalmas ereje megfelel a Nap erejének. A Tigrisz folyó neve is magyar, amint láthatjuk. A Tig szónak nagy rokonsága van nyelvünkben, elég a Tik és Szik nevekre utalni.

            Harmadik nagymacskánk a Párduc, aki szintén napjelkép. Neve természetesen magyar eredetű, a Pár Ház, a Duc Napocska. A Du (Udu) Nap, a c-vel jelzett kicsinyítés speciális magyar nyelvet bizonyít. Pár-Duc tehát a Napocska-Háza, ami a bundájára is vonatkozik. A párduc tele van pettyekkel, amelyek mind nap és csillagjelképek, ezért háza a napocskáknak, vagyis a csillagoknak. A szumer Nib név Párduc, valószínűleg a Nap rontása. Ugyanis a Níp, vagyis Nép gyakran azonos a Nap fogalmával. A Níp és Nib meg már nagyon közel állnak egymáshoz.

            A macskák Kandúrja a főnök. A név Kan Dúr és Kand Úr értelmezési lehetősége is nyilvánvaló. A Kand megfelel a Kend – Király szónak, ami miatt a Kand Úr egyszerűen Király Úr a macskák között.

MAJMOK

A Majmok neve, meglehetősen megdöbbentő tény, de az ősapákat jelenti. A svédeknél a Majom Apa jelentésű. De a Maj a Mak fejleménye, ami Nagy jelentésű is, a Mag közvetlen rokona. A Maki név még pontosabban kifejezi a majmok nevének származását. A jelentés az ősiségről is beszélhet, ami alapján a magyarok ősei felismerték a majmokkal való közeli rokonságot. Ezért a Magor, Mak istenanya és más neveink összevethetők a Majom, Maki, Makákó nevekkel. A másik összefüggés a Mak és Mag Magas jelentésével kapcsolatos. A majmok fajainak legnagyobb része fákon él, vagyis a magasban. A majmok rokonságának felismerése rendkívül nagy tudományos felkészültséget bizonyít őseinkkel kapcsolatban. De megjegyzendő, más állatcsoportokkal is rokonnak tartottuk magunkat, nem csupán a majmokkal.

            A Csimpánzok is ismertek voltak őseink előtt. A Csimpánz név a Chimpanze névvel rokon, a Csim a Csimpaszkodás neve, a Pán Úr. Chim-Pan-Ze a jó értelmezés. Csimpaszkodnak az ágakon a kezeikkel emberszabású rokonai azoknak, akik őket rokonnak tartják. A név azonban menthetetlenül magyar nyelvű, mert a Csimpaszkodást semillyen más nyelv sem írja le.

            A Gorillák neve szintén azt bizonyítja, hogy ősatyáink nagyon jól ismerték ezeket a lényeket, a nevüket is róluk formáztuk meg. Nem ám a görög, meg római időkből, hanem sok tízezer évvel tőlük régebben. Vajon képesek-e felfogni a nyelvkutatók a magasabb dimenziójú időszakaszokat? Egyelőre úgy tűnik, hogy nem. A Gor jelent Hegyet is, de itt a Hor név jelenik meg. Hor isten a reggeli felkelő Napisten, aki Óriás is. A Gorilla Óriás testű lény, senki nem tagadhatja. Nyugodt, nem agresszív, mint a csimpánzok. A Gor a Hegy nagyságú testét is jelenti.

            Szegény Gorilla nevünket az Illa teszi kicsinyítő formájúvá. Eszerint a Gor-Illa egyszerűen csak Hegy (Gor) Ecske (Illa). Valóban, a gorilla egy hegyecske, az emberhez képest. Nagy a teste mérete.

            Nem is kell arra utalni, hogy a gorillákat akár 40.000 év óta is ismertük. A gorillák alig 600.00 éve jelentek meg a Föld felszínén. Egyszerűen teljesen téves a mai nyelvészeti rendszer, ami az indoeurópai és szemita nyelvekből indul ki. Hatalmas tévedés, hogy modern nyelvekből akarjuk levezetni az ősnyelveket, mert az indoeurópai és szemita nyelvek nem régebbiek 5.000 évnél.

            A Gibbonok csoportja rendkívül különös. Több tulajdonságuk arra ad bizonyítékot, hogy az emberiség inkább a gibbon típusú fajoktól származik, mint a csimpánzoktól. Lar nevű fajuk jelentése ősapa, lásd a latin Lares nevet.

            A Magótok nevében ismét elénk kerül a Mag szó.

ÚJRA PATÁSOK

Az Elefántok nevében az Ele, és a Fán szóelemek jól kivehetők. Az Ele az Élő változata, Eleje valaminek. A Fán a Pán egyiptomi névvel rokon. Élő Fák azt jelentheti, hogy fa nagyságú állatokról van szó. Az Ele-Pán formában a Pán Úr, a Nap fordított szóalakja. Élő Napok eszerint az elefántok.

            Ló szavunk gazdag jelentésű, de a szó formája is sokféle. A Lu, Lao, Loa, Luó alakok mellett még más megfelelő formák is léteznek, pl. a magyar nyelvjárásokban is.  A Ló jelentéstanilag Fény, aztán Ember, meg Nagy, végül Paripa értelmű. Van, aki egyenesen Isten egyik neveként tartja számon.

            A Ló már közel 20.000 év óta háziállatunk, nemes nagyvadból engedelmes barátunkká vált. Harmadik szeretett szolgánk, akinek a húsát tilos megenni.

            Az Ötlábú ló kétségtelenül napjelkép. Az Öt magyar számnév Út, a Napisten nevével van közeli rokonságban. Nézzünk a tenyerünkre, és látjuk a Napot. A görög (?) Penta Öt, de magyar jelentése Nap-Táj, mert Pen = Nap, Ta = Táj, Ország. Ezért a görög Penta valójában magyar szó, és a Napra utal. Így aztán az Ötlábú ló egyértelműen napjelkép. A magyar hősöket viszi diadalra abban a korban, amikor semmilyen indoeurópai és afroázsia nyelv még nem létezett.

            A Hétlábú ló királyi ló. A Hét a Napkirály neve.

            A Nyolclábú ló a szerencse lova. Germán rokonainknál Slipnir a neve. Ezt a nevet Séllépő alakban bontottam fel, a Nir az Evező a szumeroknál, nálunk a Nyír igében testesül meg. Lehet, hogy a név teljesen mást jelent. A kínai testvéreinknél a Nyolc a szerencse száma.

            A Ló színe biztosan fontos volt harcászatunkban. Egyes korokban hadseregeinknek lovai különböző színűek voltak, de egyes hadseregeknél azonos volt a lovak színe.

            A lóval kapcsolatos szókincsünk igen nagy. Mi adtuk az emberiségnek a lovat.  Őseink csúcslovakon lovagoltak. A telivér fajtát is mi tenyésztettük ki, az egyik Hungáriában, amit ma Dzsungáriának neveznek utódaink. Az angol és arabs telivér a magyar, vagyis hun telivérektől származik.

            A Zabla egyrészt a Zab Helye, vicces név, mivel a ló szájába kell behelyezni legkedvesebb táplálékát. De a Szab-La a Szab Helye, a szabályozást valóban a gyeplővel, vagy szárral végezték őseink, vagyis irányították lovukat. A Gyeplő talán a Gyepálás neve, a Lő a Ló szóhoz tartozik, magas hangrendben. Tehát ismét az irányítás fogalmát tartalmazza ez a név is, mint a Szár. A Nyereg két eleme a Nyer és az Eg (Ég, Egy). A Nyereg ezért a nyerés fontos eszköze volt, mivel az ellenséges lovasságok nem ismerték a nyerget, amit szintén mi találtunk fel. A Kengyel egyszerűen Kend-Jel. A Kendék, vagyis a magyarok lovassága kengyelt viselt, míg az ellenség ezt a fontos harci eszközt nem ismerte. A kínai, perzsa, római és más hadseregeknek esélye sem volt a magyar lovasságok ellen, csak miután elsajátították harci találmányainkat.

            A Mén a lovak vezetője, a csődör a többi hím ló. Ő a ménes uralkodója. Nevének rokona a Meny és Menny, mindkettő modernebb változat. Különösen a Menny, ami 100 éves szó és kifejezetten a magyarok gondolkodását akarja megzavarni. A Mén Egyiptom első királyának is a neve, aki emiatt Mennyei értelmet is viselt nevében. A Csődör tenyészló, a csöve tör előre. A Csikó nevében a Csi a Nap, ami K-val becézve Napocska, amit a Csík szó is jelent. A Csikó, mint Lófi, megjelenik a spanyol nyelvben is, Chico formában, ami kétségtelenné teszi a spanyol Fiú szó magyar eredetét.

            A Kanca egyszerűen Kánocska. Ő vezeti a lovakat, ha a Mén máshol van elfoglalva. Ezért aztán a Kanca királyocska a lovaknál, amit őseink világosan láttak és meg is neveztek. A Paripa nevében a Par Ház, de lehet a Pergő ház is, ami csillag, mivel a csillagok mindig pörögnek. A Fehér Kanca királynői név (Leukippé). Par-Ipa az Ipa Háza, ahonnan kiváló lovak kerültek ki harcra, háborúra. A ló mérhetetlenül gazdag hagyományokkal bír a magyarok tudatában.

            Az Orrszarvúak sokáig szoros kapcsolatban voltak magyar őseinkkel. Európában a fehér szőrzetű gyapjas orrszarvúk adhatják a Monocerosz, vagy Egyszarvú, lovakhoz hasonló lényeknek az előképét. Feltűnő, hogy ebben az esetben is felismerték őseink a lovak és orrszarvúak rokonságát, a nagyobb testű gyapjas orrszarvút könnyen azonosították a fehér egyszarvúakkal. Az egy tülkű és két tülkű orrszarvúak közül is a modern őslénytan által meghatározott megfelelő fajokat találjuk Európában és Ázsiában.

            Az elterjedt Rhinocerosz név a régebbi Orrin-A-Kerasz magyar elemeket tartalmazza. Az Orrin-A-Kerasz/Cérosz rövidül Rhin-O-Cérosz formára. Így rövidül az eredeti és képekben beszélő magyar szókincs ezres nagyságrendben, a továbbiakban már nem érthető nevekre. Az indoeurópai szavaknak belső jelentésük már alig van, ezért az indoeurópai kutatók szeme előtt zárva marad nyelvileg az őskor. A Kerasz, Cerosz eredete a Szarvas szóból külön részletes levezetést igényelhetne, amit máshol elvégeztem.

            Az Egyszarvúak isteni jellegű állatok, sőt értelmes lények. Tudnak repülni, a hőst segítik küzdelmei során. A Fehér Ló fogalma kétségtelenül rokon az Egyszarvúakkal. Egyes patások orrán szarv nőtt, de ezek a kihalt állatok olyan régen éltek, hogy nagy merészség lenne azt állítani, hogy őseink róluk mintázták az Egyszarvúakat.

            A Tapír neve csupán azért érdekes, mert a Ta Ország, Pir a Nap, ami a névből azt igazolja, hogy a névadók tudták, hogy a tapír keleten, Hátsó-Indiában él. Mivel a név magyar nyelvű, ebből következik, hogy őseink ismerték a tapírokat.

            Furcsa állat a Zsiráf. A nevet, ha magyarok rótták az ősi, igazi ősi évezredeket, amely évezredek a mai népek tudatában felfoghatatlanul messze időkbe viszi gondolkodásunkat, akkor teljesen más értelemben kell felfogni a Zsiráf nevet is. A Gir-Áf forma megfelel az állat nevének. A Gir a Kör változata, az Áf az Ap megfelelője. Gir-Áp a Kör-Háza, ősi magyar nyelven. A zsiráfok testén lévő foltok a kör megfelelői, de a zsiráfbikák harca, amikor a fejüket összeverik, akkor a szörnyeket idézik elénk, aminek a lényege, hogy a nyakuk félkör alakban fonódik egybe. Ebből a formából azután őseink fontos következtetést vontak le. A Zsiráf a Kir/Kör háza, mivel a testén is foltok, körök vannak, de a nyakukat is kör formában vetik össze, amikor a zsiráfbikák harcolnak egymás ellen.

            A Teve nevű állat a tova, tevé magyar igékből kapta a nevét. A To alapszó sok szóban jelenik meg, a nyelvi evolúció folyamán. Nem csupán a magyar nyelvben.

            A Disznók neve rendkívül fontos, mert őseink egyik legkedveltebb zsákmánya volt a vaddisznó. A Disznók azonban keményen harcoltak a vadászok ellen. Ma is a vaddisznó harcos állat, a kan igyekszik megvédeni kicsinyeit élete árán is. Aztán a harcos vaddisznót feltálalják a vendégek asztalán.

            A disznó szóban a Disz a lényeg. Sok nyelvben is rá lehet bukkanni a Disz fontosságára. Ipolyi írja, hogy a Disznó név Dísz, Tisz tövénél fogva hasonló az Emős szóhoz. Az Emse azonban az Em – Emlő, és a Se – Fény nevek ötvözete, de nincs köze az Emese (Eme – Anya, Se – Fény) névhez. A Dísz, Tisz „isteni”, a Disznóisten hat-nyolc méter magas, hossza is nagyjából annyi, hatalmas agyarakkal. A kelta Moccus a magyar Makkos változata, tehát a vaddisznók hatalmas istenének a nevét is tudjuk.

            A disznó, sertés rút alakja az elátkozott királyfi (Ipolyi). Ismert a Szurtos sertés, a Zöld disznó és a Fene vad. Sokakat, köztük hőseinket, a Vad Kán (vadkan) ölt meg.

            Szarvas a legfontosabb állatunk, a farkasok és lovak mellett, amelyeket szintén az égbolthoz kell kapcsolnunk. A Szarvas neve két részből áll, a Szár és a Vas elemekből. Sok baj keletkezett a Szár és Vas szavak megértésének hiánya miatt. Ha nem értjük saját népünk szókincsét, gondolatvilágát, miért várjuk el, hogy a belőlünk keletkező népek majd nálunk jobban megértik a mi saját nyelvünket? Ez teljes képtelenség! Pedig a magyar nyelvészet ezt az utat járja. Ezért a magyar nyelvészet egyetlen szavát sem hiszem el, hanem mindennek magam járok utána. A Szár és Vas szónak is.

            Azonnal kiderül, hogy a Szár a király, a Sárga, másként Arany, és Vas az Ezüst, másként Fehér. A Szár-Vas ezért nem más, mint az éjszakai égbolt, amelyen arany és ezüst csillagok ragyognak. Ami fenn van, lenn is. Ezért az éjszakai égbolt földi, vagyis lenti jelképe lett a szarvas. Sok szarvas faj oldalán apró fehér foltok vannak, amelyek a csillagokat jelenítik meg. De nem szükséges feltétlenül olyan fajt keresni, ami megfelel a Szár-Vas követelményeinek, mert őseink tudtak elvonatkoztatni, amit ma sokan elfelejtettek.

            Egy hun monda Jordanesznél, két magyar monda pedig krónikáinkban maradt fenn a népvezető szarvasról. Arról van szó, hogy a népvezető szarvas a népnek utat mutat nyugati irányban, hazát keresni. A Föld nyugatról keletre forog, ami miatt a mozdulatlan éggömb látszólagosan keletről nyugat felé mozdul el. A Szarvas tehát az éggömb, a Tejúttal, amelyek mozgási irányát követték a régi törzsek. Már 40-50.000 éve lezajlottak az első nyugati irányba indult terjeszkedések, amit a Homo sapienshez kötünk. Nem beszélve a sok nem magyar törzsről, amelyek mind a magyar Teuta nevet használják, amikor nyugatra vándorolnak. Ez is magyar eszmeiséget bizonyít sok indoeurópainak mondott törzs esetében.

            A latin Cervus a Szarvas módosulata, sok más szóval együtt. Mi a bizonyíték? A magyar szóösszetételnek pontos jelentése van, a többi szónak csak az egyszerű jelentés maradt meg, minden kozmikus jelentést elvesztve.

            Bars vagy Baros vezérnek szarvas mutatja a helyet, ahol Bars várát emeli fel a vezér. A Baros nevet Ipolyi Arnold Borosnak értelmezi. A kimmeriai vadászokat is szarvas vezeti. Mi tudjuk, hogy a kimmeriaiak is a magyarok törzscsoportjába tartoznak. A frankoknak szarvas mutatja a Maina folyón Frankfurtnál az átkelés helyét. Grimm szerint a vadászokat szarvas vezérli, a pásztorokat bika, tehén, a hősöket farkas. Mind magyar totem állat.

            Ünő szavunkban egyértelműen felismerhetjük a Nő szót. Az Ünő ráadásul valóban női szarvas, szarvas anya. Az Ü szót is ismerjük, Isten a jelentése. Ezért aztán Ü-Nő nevünk jelentése Isten-Nő. De milyen istennő? Ha azt gondoljuk, hogy szarvas istennő, akkor már csak az igazság feléhez juthatunk. Mert az igazi istennő az égbolt istennője, akit a szarvas ünő is jelképez, de nem azonos vele.

            Őzeink neve szintén titkos talányokat rejteget. Magát az Őz szót is igen nehéz értelmezni, sokrétű jelentést takar. Kétségtelenül napállat, az éji égbolt megjelenítője, mivel a bak szarva és az őzek oldalán lévő fehér foltok csillagjelképek.

            A Szika nevében a Szi a Nap, de a Szik is Nap. Szi-Ka nem más, mint a Nap-Háza. De a Szik-A felbontás értelme talán más, talán Nap-Isteni, vagyis Isteni Nap jelentést visel. Annyi bizonyos, hogy ennek a szarvasnak a neve magyar eredetű, és az is, hogy kozmikus jelkép, amit a testén visel. Ma is.

            Gím a neve Anya, mint ősanya, mivel egyik mítoszunk szerint szarvastól születtünk. De a szarvas az égbolt jelképe, a Gím Díszest is jelent, lásd a Gím és Hím szavak szoros kapcsolatát. Ezért a mítosz azt állítja valójában, hogy a csillagoktól születtünk, és csillaggá is leszünk az életkör bejárása után. A szarvasborjú oldala pettyes, ami az égbolttal való kapcsolatát igazolja. Néhány hét után a pettyek eltűnnek, de ez már nem számít, mivel születése után pettyes volt.

            Nagyon fontos a gímszarvas agancsa. A szó az Ág és az Ancs szavak összetétele. Az Ancs nem más, mint An isten, vagyis az Ég, Menny istene nevének kicsinyítése. A kifejlett gím hímje a bika, az agancs hét ágú. A Hét, Heta, a magyar számok rendszerében a Király jelképe. Emiatt a gímszarvas bikája az Ég Királya, az Ünő viszont Magasságos Nő, Istennő. Az agancs 2x7 ágára csillagokat, máskor gyertyákat helyeztek, ezzel is igazolva, hogy a szarvas az égbolt jelképe.

            Homlokán a Hold, két agancsa közt a Nap ragyog, oldalán és az agancs csúcsain csillagok ontják a fényt. Az a nép, amelyik a szarvastól származik, valójában az égboltról származik. A csodálatos költői képeket sokaknak nagyon nehéz felfogni, ezért nem is értik őseink fantasztikusan gazdag gondolkodását.

            Szika szarvas a neve annak az indiai szarvasnak, amelyik pettyeket visel az oldalán, mint a dám szarvas is. A Szika magyar szó, a Szi Nap, a Ka itt valószínűleg Ház, ami a szarvas oldala miatt égboltot jelent, vagyis a Nap Házát. A Nap az égbolton utazik nappal, ami miatt az égboltot azonosíthatjuk a Nap Házával.

             A Dámvad, vagyis Dám szarvas pettyei csillagokat mintáznak. Kis-Ázsia területéről telepítettük be a Kárpát-medencébe, ahol egykor valószínűleg élt, aztán kipusztult, végül visszatelepítettük ezt a szép szarvas fajt.

            Nagyon nehéz volt megfejteni a Rén nevét. Természetesen magyar szó, de több utódnyelvünkben is megőrződött. A Rén a Rán közvetlen változata, magas és mély hangrend szerint, mindkettő Égbolt jelentésű. Bemutatni itt a szó igazi jelentésének felderítését nem tudom, de annyi bizonyos, hogy a Rénszarvas egyértelműen a csillagos égbolt jelképe. Ré Na alapvetően Ré napisten Háza, ez a szóösszetétel is rövidülhet Rén formára.

---

 

Tartalom

♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
♦ Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet