Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Apr29

2016. November 05., Szombat 07:55

Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(1 szavazat)
A magyar mitológiában több teremtés történet létezik. Fontosságukra való tekintettel részletesebben is érdemes közölni a szövegeket. Mivel mi vagyunk a Föld első népe, teremtésmítoszaink különleges értéket képviselnek. Történeteinket utódaink, gyerekeink, mint az indoeurópaiak, ural-altájiak, kínaiak, afroázsiaiak, kaukázusiak, tovább fejlesztették, de a sok ezernyi újabb történet mind az eredeti magyar hagyományokra épül.

X. fejezet Teremtés

            Komjáthy István a „Mondák könyve” című munkájában közli a Föld teremtésének mondáját. Mivel a szerző nagy szeretettel igyekszik összeszedni a magyar őstörténet és mitológia töredékeit, nem illeti meg súlyos kritika részemről. A kritika elsősorban azokat a szerzőket venné célba, akiktől Komjáthy István merítette könyvének anyagát.

A Föld teremtésének mondája szövegét minden érdeklődő elolvashatja a Mondák könyvében. Itt csupán rövid kivonat következik.

            Arany Atyácska a Tetejetlen Fa legtetején, egy pázsitos dombon lévő palotában lakott. A közelben az Aranyerdő fái susogtak. Palotája kapuja hétpántos volt, fejét hét hajfonata díszítette, asztalánál ült. Arca lépesméz-fényű, szeme, mint a tavirózsa. Rendkívül jókedvű volt, kurjantott egy nagyot.

            -Hé, lurkók, hozzátok ide a vaskötelet meg az ezüstbölcsőt. A bölcsőt lebocsátom a tengernek.

            Erre a királyfiak és királylányok köré sereglettek. De Arany Atyácska nevetve szorította hátra a gyereksereget. Azt nézte, ki érdemli meg az ezüstbölcsőt.

            A huncut Hold Királylány, a busa Szélkirály, a kormos Tűzkovács Király nem érdemelte meg. De a Napkirály és a mostoha kis Levegő Tündérke igen, így ők ereszkedtek alá az Óperenciás-tengerre. Ott hét nap-hét éjszaka hintáztak, azután egy tutajt kértek Arany Atyácskától, hogy a vízre tudjanak szállni. A tutaj megérkezett, megint hét nap-hét éjszaka hintáztak, a hetedik napon Levegő Tündérke azt mondta Napkirálynak: -Azt álmodtam, hogy Arany Atyácska küld nekünk egy kisfiút, hogy ne legyünk magunkban. Úgy is történt. A kisfiút Hüvelykpicinynek nevezték el.

            Hét nap és hét éjszaka nevetgéltek a tutajon, de a hetedik nap Hüvelykpiciny szeretett volna szaladgálni a pázsiton, de mindenütt csak tenger volt. Megkérdezte Napkirályt, hogyan lehetne földet létrehozni, de Napkirály nem tudta, hanem Arany Atyácskához igazította.

            Hüvelykpiciny a kötélen felszaladt Arany Atyácskához, és megkérdezte, hogyan lehetne a tutaj mellett föld is. Arany Atyácska a búvárkacsa bőrét adta oda, mondván, ezt vegye fel Hüvelykpiciny, azután merüljön a tenger mélyére, ahonnan a pázsitos szép földjét felbuktathatja kisfia.

            Hüvelykpiciny leereszkedett a tutajra. Bebújt a búvárkacsa bőrébe, és alámerült az elérhetetlen fenekű tengerbe. Hét nap, hét éjjel úszott, de földre nem akadt. Ekkor feljött a felszínre. Ezután megint úszott hét nap és hét éjszaka, de most sem talált földet. Harmadszor is alábukott, most végre megtalálta a földet, amiből nagy darabot felgörgetett a felszínre. A föld megdagadt, óriás föld lett belőle. Még kétszer lebukott a tengerbe, földet hozott fel, amiből egyszer erdő lett, másodjára rét lett egy kerek tó két partján.

            A föld azonban úgy pörgött, mint az ördög motollája. Egy pillanatra sem állt meg. Hüvelykpiciny belátta, hogy nem tud vele mit kezdeni, ezért felszaladt Arany Atyácska palotájába. Elmondta panaszát, és várta a segítséget.

            Arany Atyácska adott négy cethalat, mellé az ezüstgombos övét is Hüvelykpicinynek adta. A forgó földet a négy cethalra kell tenni, az övvel körbe kell keríteni. Hüvelykpiciny azt cselekedte, amit Arany Atyácska javasolt. A föld rögtön megállt forgásában, az övből hatalmas hegyek keletkeztek. De Hüvelykpiciny nem volt elégedett. A földön nem lakott senki. Szaladt megint Arany Atyácskához.

            Arany Atyácska meghallgatta a kérést, majd azt mondta. Hamarosan hó hull a földre. A hóból és földből gyúrj embereket, csinálj nekik kezet és lábat. Aztán gyúrj állatokat, madarakat, mindenféle élőlényt, mind életre fog kelni. Hüvelykpiciny megalkotta az embereket, állatokat, madarakat, benépesült a föld. De ekkor újabb problémába ütközött. Szaladt megint Arany Atyácskához.

            Azt kérdezte, hogy mit egyenek, ha éhesek, mit vegyenek fel, ha fáznak? Arany Atyácska megmondta. Adott tavi halat és patakbéli halat, megtanította vadászni, megmutatta, hogyan kell íjat és nyilat készíteni. Az erdei vad bundájából hogyan lehet ruhát alkotni.

            Hüvelykpiciny úgy cselekedett, ahogyan Arany Atyácska mondta. Kövér nyulat lőtt, kihalászott egy keszeget, az emberek meg hatalmas lakomát csaptak. Megkezdődött az ember időszaka.

            A történetet a Napkirály meséli Szélkirálynak, a könyv szerint.

            Ha lehet, néhány megjegyzést érdemes a mondához hozzáfűzni. Az olvasó úgy gondol a történetre, mint a primitív és naiv magyarok egyik mítoszára. De nézzük csak, miről is lehet szó? Szó sincs primitív és naiv elbeszélésről.

            Arany Atyácska mellett az Aranyerdő az aranykor idejét bizonyítja. Arany Atya a teremtő isten, némely vonatkozásaiban a Nap is lehetne. De a történetben szerepel a Napkirály, tehát Arany Atya mégis a Világegyetem Teremtője. A Tetejetlen Fa egyértelműen a Tejút, illetve a többi tejúttal együtt a Világegyetem. A hét hajfonat a Leghatalmasabb Isten jellemzője, mivel a legnagyobb szumer isteneknek is csak négy hajfonata, vagyis négy szarva van. Nem tudni, a tíz hajfonatú Boldogasszony mennyivel hatalmasabb Arany Atyácskánál? Úgy látszik, Arany Atyácska Nagyboldogasszony egyik fia.

            Az égben sürgő lurkók a megszületendő gyerekek, vagyis csillagok. Nem árt tudni, hogy minden gyerek királyfi és királylány, amit nem csak úgy mellékesen kell elképzelni. Hanem igazából.

            Az Óperenciás-tenger nem más, mint a világűr. A csillag-tenger, tehát Hüvelykpiciny a Föld bolygót valójában a világűrből görgette elő.

            Hüvelykpiciny apja és anyja, nagyon úgy tűnik, a Napkirály és Levegő Tündérke. A mese ezt a témát kerüli.

            A pörgő föld a bolygó gyors pörgésére utal. Az ezüstgombos öv megint a Tejút lehet, ami fentről, továbbá az Üveghegyek, amelyek lentről ölelték körbe a lakható földet. Az ember megalkotása hasonló más népek elképzeléseihez, akik bizonyára tőlünk örökölték a földből is születés teóriáját. A négy bálna az indiaiaknál is jelen van, de az elképzelés titka még rejtőzik előlünk. Igen sok mítoszt az indoeurópaiaknál nem lehet értelmezni és megfejteni, hanem kizárólag a magyar nyelv szerint kell vizsgálni. Hüvelykpiciny misztikus isten, az emberiség őse, aki Arany Atyácska tanácsai szerint teremtette meg a Földet és emberiséget.

Lammel Annamária és Nagy Ilona Klézsén gyűjtötte a következő magyar ősmítoszt.

            Az Isten őszentsége és az ördög ketten dolgoztak. Akkor az Isten őszentsége leküldte az ördögöt a tenger fenekire, hogy hozzon fel földet. Hát fődet markolt ő lent a tenger fenekin, de amíg felért a víz szinire, addig kimosta a víz markából. Hát nem tudott hozni.

            Akkor megint leküldte, megint leszállott a víz fenekire, és markolt fődet, de nem tudott se hozni.

            Hát harmadszor, mikor feljött, akkor se tudott hozni. Akkor es kérdezte az Isten őszentsége az ördögöt. – Hát hoztál-e fődet?

            Azt mondja: - Nem tudtam hozni, mert kimosta a víz a markomból.

            -Jól van – azt mondja -, méges hoztál, piszkáld ki a körmeidet, mer ott a főd.

            Akkor kipiszkálja a körmeit szépen, valamennyi főd a körmei közi beragadott, akkor azt szépen kipiszkálta. Hát addig gyúrták, Isten őszentsége addig csinálta, amíg hat nap alatt akkorát csinált, hogy egyik lábával rálépett. Hát akkor, mikor rálépett egyik lábával, akkor azt mondta, hogy megpihennek. Lepihentek. S amikor lepihentek, újból hat nap alatt az a főd nőtt,, megnőtt akkorára, hogy ők le se tudtak mind a ketten feküdni. S amikor lefeküdtek este, hát akkor az ördög elkezdte lökdösni az Isten őszentségit, annyit nőtt a főd arrafelé. Nagyon nagyot nőtt azon az éjen a főd. Reggel mondta az Isten őszentsége:

-Hát mit csináltál – azt mondja, - egész éjjel lökdöstél – azt mondja.

-Hát – azt mondja, nem bírtam pihenni, hát, olyan rosszul feküdtem, nem bírtam pihenni.

-Na jól van, ládd-e, most már nagy a főd.

Nagy vót a főd, hát most kell valamit teremteni erre a fődre. Azt mondja:

-Teremtsünk!

-Hát teremtsél – mondta az ördögnek Isten őszentsége.

            Hát akkor megrúgott az ördög egy gallyat, lett belőle egy béka. Hát a béka elkezdett ugrálni.

-Na látod, hogy én tudok teremteni.

-Jól van – azt mondja, de embert is kell teremteni.

            Hát akkor az Isten őszentsége megrúgott egy gallyat, akkor lett egy ember belőle. Az az ember elkezdett beszélni. És így lett ember a fődre.

Mindkét mítosz önálló egész. Nagyon régi időkre mutatnak vissza. Tízezer évnél régebbi időkre.

Hérodotosz írta le a szküthák származását. Mivel a szküthák magyarok, amint azt bizonyítottan tudjuk, a leszármazási történet a miénk. Hérodotosz szavait össze kell vetni más szerzők írásaival is, hogy pontosabb képet kapjunk a történésekről, de az általa leírtak most elsődlegesek.

            A szküthák azt állítják, hogy az ő népük a legfiatalabb a világ valamennyi népe között. A közlés kizárólag a magyarokra értendő, mivel mi írunk 40.000 éve, mi vagyunk a világ legrégebbi népe. A szküthák földje lakatlan volt, ahol először egy Targitaosz nevű ember telepedett le. Tudjuk, a föld nem volt lakatlan, de amennyiben Targitaosz 50.000 éve érkezett a szküthák földjére, akkor elképzelhető, bár neandervölgyiek valószínűleg akkoriban is éltek Szküthiában. Mivel Hérodotosz mindig a földön élő szküthákról beszél, a Szkütha Csutha, Csuda értelmét most ne vegyük elő, ami a szküthák, vagyis magyarok, égből való származását bizonyítja, őseink képzelete szerint, ami igen csodálatos volt. Targitaosz neve a Tar, a Gi és Ta magyar szavakból áll, az Osz végződés Ős értelmű. Ennek a Targitaosznak apja Zeusz, anyja pedig a Borüszthenész folyó leánya volt. A leszármazás azt sugallja, hogy Targitaosz nem bevándorló, hiszen az anyja a Bor Üsten, másként a Don-A-Per, a Dnyeper leánya.

            Ennek a Targitaosznak a feleségét nem ismerjük, pedig volt, mivel három fia született, Lipoxaisz, Arpoxaisz és Kolaxaisz. A neveket Lebed, Árpád és a Kölesd, vagy Kölyök névformákhoz is lehet kapcsolni, az Aisz végződés az Ős (Ősz) változata. A szumer Usz Halál és Halott, véleményem szerint innen ered a latin Usz és görög Osz végződés. Az ősök persze, hogy halottak, de azért mérhetetlenül tiszteljük és szeretjük őket, mert tőlük vagyunk. Az égből aranytárgyak hulltak a földre, egy eke, egy járom, egy harci fejsze meg egy ivócsésze. Az aranytárgyak lángoltak, ha az idősebb testvérek közeledtek, a legkisebb közeledésére a lángok kihunytak. A tárgyak közül az eke magyar találmány, a járom magyar találmány, mivel a szarvasmarhát mi szelídítettük meg, a harci fejsze magyar találmány, még a bronzkorból, ez a fokos, vagy harci balta, az ivócsésze szintén régi eszköz, de ezt nem tudom biztosan, hogy ki fedezte fel.

            Azt is állítják, hogy Targitaosz óta csak ezer esztendő telt el Dareiosz átkeléséig. Ez az időpont teljesen rossz lehet.

            A Pontosz mellett lakó hellének másként mesélik el a szküthák eredetét. Héraklész, vagyis Herkules, Gérüonész marháit elhajtva jutott el szkütha földre. Gérüonészt megölte, akinek állítólag három feje volt szegénynek, és a Pontoszon, itt a tengeren, túl lakott egy szigeten, amelyet Erütheiának neveznek a hellének, amely Gadeiránál, vagyis Cadíznál, Héraklész Oszlopain kívül fekszik az Ókeanoszban. Erütheia nagyon Atlantisznak tűnik, ami azt is jelenti, hogy Herkules Atlantiszban járt. Onnan hajtotta a marhákat a Dnyeper környékére. A Nyugat az elbeszélés szerint erőteljesen megjelenik, mint magyar lakóhely. Herkules Szküthiában lefeküdt aludni, hóvihar és fagy lepte meg, betakarózott az oroszlánbőrrel és elaludt. Az oroszlánbőr magyar mivoltát bizonyítja Herkulesnek, mert a „magyar” szó oroszlánt is jelent. Mag-Or a csillagok ura, a Nap, akinek a jelképe az oroszlán. Az ur-magh értelme Oroszlán, a szumeroknál is, ami nem más, mint Magh-Úr, vagyis Magúr. Közben isteni végzés folytán eltűntek a lovai, amelyek a kocsiba fogva legelésztek. Tehát isteni végzés történt.

            Amikor felébredt, kereste lovait, a keresés közben eljutott Hülaia földjére. Ez a név a Hű-Laka, vagy Hu-Laka jelentést tartalmazza, mint a Hi-Má-Laja is Hó-Ma-Laka amúgy, és magyar nevet visel. A Hű a Hűs, vagyis Hideg földet, a Hu viszont a Hunok földjét jelenti.

            Egy barlangban talált egy felemás lényt, félig asszony-félig kígyót, akinek felsőteste asszonyi, alsó része pedig kígyószerű volt. Megkérdezte tőle, nem látta-e a lovait. A csodalény azt mondta, hogy a lovak nála vannak, de csak akkor adja vissza, ha vele hál. Így aztán Herkules több évig a csodalénynél maradt, és három fia született. Agathürszosz, Gelónosz és Szküthész. Ott hagyta az íját és övét, azt mondva, hogy amelyik fia úgy övezi fel magát, mint ő, és úgy ajzza fel az íjat, mint ő, az legyen a király, a többit zavarja el az anyjuk más földre. Szküthész lett a király, aki megoldotta a feladatot, ő lett a szkütha királyok ősapja.

            A felemás lényről tudni kell, hogy egy valódi asszony volt, a kígyó a Tejút, és az Ókeanosz, az Abzu jelképe. A kígyó, a Pi-Ton, pontos magyar jelentése Csillag-Folyó, ami nem más, mint a Tejút. Az asszony tehát égi lény volt, istennő a csillagokból, akik közül többet is ismerünk. Ezért nem lehet megmondani az istennő pontos nevét. Nem volt felemás, hanem a Tejútról származott, a magyarok ősanyja tejúti volt.

Borosjenői Kádár István Urartu című könyvében kis fejezetet szentel a szkítáknak, Szkíta eredetmonda címen. Az urartui övlemezek mintái és a szkütha hasonló leletek között azonosságot állapít meg. Urartu a szavárd területen fekszik, bronzművessége kimagasló minőségű. Királyai többnyire magyar neveket viselnek, a hurri és urartui nyelvet önálló ágnak mondja a nyelvészet. Szerintem magyar-rokon nyelvet beszéltek.

            Szárnyas csodalényeket láthatunk, hosszúhajú emberi fejük és emberi lábaik vannak, törzsükből egy haltest nő ki, amely a végén kinyújtott nyelvű kígyóban végződik. A lényeknek koronája van. Más rajzolatok a szkütha területen talált rajzolatokhoz hasonlóak. Piotrovszkij orosz tudós több leletet közreadott a szkütha hagyatékból, amelyek az urartui leletekkel nagy azonosságot mutatnak.

            Egy övlemez rajzolatainak mondanivalója a Homérosz által leírt szkíta eredetmonda történetét mutatja be. Eszerint Héraklész, vagyis Herkules, Makar, egy félig kígyótestű szüzet termékenyített meg, három fiú apja lett, akik közül a legkisebb, Szkütész lett a királyi szkíták ősapja. Egy másik szerző, Diodorus Siculus azt írja, hogy maga Zeusz, vagyis Ten, nemzette egy szkítaföldi, felül asszonyi, alul kígyótestű nőtől Szkütészt, a szkíták ősét.

            Egy görög ötvösművész a szkíta ősanyát görög ruházatú, díszes fejékű nőként ábrázolja, akinek ruhája alól mesebeli lények és kígyók göngyölődnek elő. Ezt a leírást és a rajzot László Gyula adta közre. A kígyók tejutakat jelentenek, ami azt igazolja, hogy őseink több tejutat ismertek.

            Az urartui művész ugyanezt a történetet jeleníti meg. Az égi megtermékenyítő alakját szellemalakkal ábrázolja, a szintén égi származású ősanyát pedig koronás, szárnyas csodalény alakjával.

Wass Albert „A Teremtés története” mondájában önálló változatot közöl, székely hagyományok alapján. A monda lényege: Magosan fönn, az ég kékjén is túl, napsugár-sátrából uralkodott Úr-Isten a világ fölött, két édes testvérével, a napsugárba öltözött Boldogasszonnyal és az éjszaka sötétjébe öltözött Ördöngasszonnyal együtt. Mikor a világ teremtésére került a sor, az Úr a teremtést két testvérére bízta.

            Boldogasszony kioldotta hajának hét aranyos tincsét, és ahol megérintette a földet, hét hatalmas folyó támadt. Ahol Ördöngasszony érintette meg hajával a földet, ott ingoványos mocsarak keletkeztek. Boldogasszony megteremtette a méhecskét, Ördöngasszony megteremtette a darazsat. Boldogasszony jó gyümölcsöt termő fákat, bokrokat, hasznos növényeket, jó ízű gombákat ültetett, erre Ördöngasszony mérges gombákat, mérges gyomokat és mérges gyümölcsöt termő fákat, bokrokat ültetett melléjük.

            Mikor Úr-Isten meglátta, mit cselekedett Ördöngasszony, eltiltotta a teremtéstől. Haragjában Ördöngasszony leereszkedett a tenger fenekére, hogy a szájában agyagot hozzon fel, amiből megalkotja saját szobrát a földön. De odafönn Úr-Isten parancsot adott, hogy minden, ami van a földön, növekedni kezdjen. Ördöngasszony szájában az agyag gyorsan növekedni kezdett, alig tudta kiköpni. Ahol az agyag a földre esett, csúnya sziklás hegységek alakultak ki, ahol vadállatok leselkednek.

            Úr-Isten nagyon megharagudott ettől, arany kopjájával mély likat ütött a földbe, annak mélyére száműzte gonosz testvérét, az Ördöngöt.

            Miután a föld így szépen elkészült, Úr-Isten letört egy kis darabot a Napból. Ebből formálta az első embert és az első asszonyt. Még maradt egy kis törmelék, abból teremtette meg az ember és az asszony két hű szolgáját, a kutyát és a lovat.

            Egy reggel az első asszony szépséges aranyvirágot talált a sátra előtt. Bevitte a sátorba urának megmutatni. Kibontotta a kendőt, de aranyvirág helyett egy fiúcskát találtak a kendőben, aki édesanyámnak és édesapámnak szólította a két felnőttet.

            Úr-Isten úgy rendelkezett, hogy a fiú neve legyen Világügyelő. Tanítója legyen az emberiségnek, a kezdetek kezdetétől a világ végezetéig. Világügyelő megtanította az embereket, az első pár leszármazottait, a halászat, a vadászat és a pásztorkodás sok titkára, de legfőképpen azt, miként engedelmeskedjenek a Teremtő törvényeinek. Úr-Isten látta, hogy jól haladnak a dolgok, elment égi sátrába aludni.

            Világügyelő az égi mezőkről lehozta a földre a tündéreket és törpéket, azok meg saját kincseiket hozták, éneklő madarakat, pillangókat, illatozó színes virágokat, szitakötőket, csigákat, és mindenféle mást.

            A föld alatt, ahova száműzte Úr-Isten, Ördöngasszony megszülte gonosz leányát, Kincset. Kincs csábítani kezdte az embereket az arannyal, ezüsttel, drágakövekkel. Az emberek ástak a kincsekért, az üregekből kiszabadultak a lidércek, terjeszteni kezdték a betegségeket, a viszályt, az Ördöng bűneit, a hazudozást, gyilkolást, lopást, s végül a legnagyobb Gonoszt, a háborút. Úgy megromlott a földi élet, megtelt gyűlölettel, hogy Boldogasszony éjjel-nappal sírni kezdett, könnyei sóssá tették a tengereket.

            Világügyelő igyekezett tanítani az embereket, de azok nem hallgattak rá, csak nagyon kevesen. A kevesek voltak a Választottak. A magyar pásztornépek, akik szabad mezőkön legeltették nyájaikat. Éjszaka felnéztek az égre, és tudták, hogy ott fönn Úr-Isten, vigyázza a világot, jobb kezében az Igazság, bal kezében a Szeretet.

            Ragyogó-tiszta éjszakákon látták odafönn a Hét Küszöböt, ami az Úr-Isten sátrához vezet. Látták a Küszöb-őrét, az Úr sátra körül csillogó Szérűskertet, ahol Kaszás aratta a csillag-gabonát, mögötte asszonya, Sánta Kata cipelte a kosarat.

            Láthatták a Hadak Útját, melyen az égbe lovagolnak a hősi halottak. A Nagy Göncöl szekerét, melyen Úr-Isten maga szekerezte be az égi mezőket. Ilyenkor dörögtek a szekér kerekei, ha a lovak patkója csillagot ért, villám szikrázott keresztül az égbolton. Olykor megharagudott az Ördöng gonoszságain, Isten-nyilát hajított a földre. Ha a szekér kereke csillagba ütközött, a szekér derekából hatalmas dördüléssel lezuhant egy Mennykő.

            Békés, szelíd éjszakákon Boldogasszony szállt alá a Kis Göncölön. Gyógyító növényeket és jó gondolatokat hozott az emberiség számára.

            Amióta Ördöng, és lánya, Kincs az emberiségre szabadította a Gyűlöletet, Irigységet, Háborúságot, Világügyelő bujdosásba ment. Senki sem tudja, hol van. Senki, kivéve a legöregebb pásztor, a táltos maga. Ő adja tovább a titkot utódjának, amikor meghal. Így száll a titok nemzedékről nemzedékre, a titok tudása az emberiség egyetlen reménye.

            Végül Wass Albert azt állítja, hogy egy öreg pásztor megsúgta neki is a titkot, hol rejtőzködik Világügyelő. A pásztor azt mondta, hogy a titokzatos búvóhely nem egyéb, mint az emberi szív.

Táltosok állítják a következő mítoszt.

A Világegyetem egyetlen pontból keletkezett. Az egyetlen pontot a Teremtő alkotta meg, a pont, másként csillag, kiteljesedett. Ezt a folyamatot ma Ősrobbanásnak nevezik. A Teremtő lényege kettős, női neve Boldogasszony, férfi neve Teremtő.

            A kiteljesedés folyamán Anyag keletkezett, ami az Anya-Ga formában az Anya-Háza értelmet tartalmazza. Ő a női oldal. Az Erő a férfi oldal, az Er a magyar nyelvben Férfi, az Ő Isten, ami miatt az Erő nem más, mint Férfi-Isten. A kiteljesedés folyamán jött létre a mai Világegyetem.

            Előbb forrongó, izzó felhő keletkezett, amiben az Anyag és az Erő együtt volt jelen. Majd a kiteljesedés folyamán a hatalmas izzó felhő lehűlt, részeire szakadt. A részekre szakadt felhőkben csillagok, bolygók, kisbolygók, üstökösök és meteorok keletkeztek, amelyek tejutakká formálódtak. A tejutak központjában fekete lyukak képződtek, a tejutakban pedig nagyon sokféle csillag.

            Az Anyag kiteljesedésekor Tér és Idő is keletkezett, amelyek magában az Anyagban is benne laktak. Az Erő Energia formájában betölti a teret, és sok változatot öltött magára. Az Energia szó En Isten, Er Úr, és Gi Hely nevekből jól megérthető a Teremtés kutatói számára.

            Összességében a Világegyetem csak két részből áll, az Anyagból és Erőből, és a Térből és Időből. Hangsúlyozni kell, hogy Boldogasszony és Teremtő nincs benne a Világegyetemben, de ugyanakkor benne is van, ha akar. Boldogasszony és Teremtő nevét sokan összefoglalják Isten fogalmaként, de ez az eljárás leegyszerűsítése a valóságnak, és helytelen következtetésekre ad lehetőséget. Tehát Boldogasszony és Teremtő kívül áll a Világegyetemen, tulajdonságaik nem anyagiak. Az Anyagon és Erőn, a Téren és Időn kívül állnak. Egyelőre még nem érthetőek, de ők mondták, hogy egyszer majd megértjük őket, ha képesek vagyunk megérteni a teremtés legfontosabb céljait. Anyag és Energia, ez a világ, még tovább egyszerűsítve Rezgés. A Húrok rezgések, amelyekből a Világegyetem, a Mindenség felépül. Az ismeretek további megszerzése az emberiség tudásának bővülése alapján lehetséges.

Egy elképzelés szerint, a világ, és a Föld is, az élettelen anyagokból keletkezett. Az élettelen anyagokból képződtek az egyszerű növények, az egysejtű moszatok, amelyekből fejlettebb növények jöttek létre. Az állatok a növények létezése után képződtek, mert nem tudnak fotoszintetizálni, ezért kénytelenek növényeket enni, hogy fenntartsák magukat. Az állatok hatalmas ágából fejlődött ki az ember, aki a Teremtés Urának képzeli magát. Ez az elképzelés meglehetősen régi, nem is rossz, csak túlzottan egyszerűsítő, és kirekeszti az isteni erők működését.

Következő elképzelésünk százezer évesnél is régebbi. Az emberiség, akiknek első képviselői a magyar vadászok, az Égből származnak. Az Égbolton csillagok ragyognak, minden csillag egy-egy megszületendő embergyerek. A csillagokból születünk a Földre, és halálunk után a csillagokba távozunk, nem csupán a lelkünk, a tudatunk, hanem a testünk is, valamilyen formában. Tehát a csillag-magzat-gyerek-felnőtt-öreg-vén-csillag ciklus nagyon erős mítosz is volt, ami a Magor-Hunor testvérek nevében, azonosságában és különbözőségében is megnyilvánul.

            Egy csangu hagyomány szerint, ami inkább őshaza mítosz, mint teremtés mítosz, az őshaza a Fekete-tenger túlsó partja volt, ami a Pontusz, vagy Grúzia területének felel meg. A szövegből az is kideríthető, hogy itt a magyarok és finnek csúnyán összevesztek, ami miatt a finnek észak felé vándoroltak. Ez az elbeszélés a magyarok és finnségiek rokonságáról beszél, de a nevek nem érthetőek általánosan, csupán magam értelmeztem a szövegben lévő neveket magyarnak és finnek.

            Baráth Tibor azt írja, hogy az őshaza valahol Afrikában, Etiópiában volt. Innen eredt sok törzs útnak észak felé. Nagyon érdekes leírás, amit a magyar rovásírások is bizonyítanak, de mégis csak rész igazság. A rovásírás 17.000 éve került Közép-Afrikába, ahonnan sok területre terjedt tovább. Baráth Tibor leírása szenzációs, igaz is, de egy nagyobb volumenű térképre kell teríteni, amelyen más adatok is megjelennek, cáfolva az egyedüli etióp eredetet.

            Az Atlantiszhoz, Indiához, Kínához kapcsolható eredettörténetek mind igazak, de nem egyedül valóak.

            Egyes legújabb elképzelések Amerikához, Mayaföldhöz, Peruhoz tartozónak vélnek bennünket. Ehhez azt kell hozzáfűzni, hogy mind igaz elképzelés, csak az iránnyal van baj. Emberek Amerikában nem éltek, csak azóta, amióta oda behajóztak őseink. Közük pedig volt az Óvilági magyarokhoz, ami a magyar és az amerikai indián nyelvek szókincsének rokonságában is megnyilvánul.

            A magyarságnak, amint az látható, több teremtéstörténete van. A törzseknek, népeknek egy teremtéstörténete létezik, a magyaroknak sok. Azért, mert a magyaroknak nagyon sok népe létezett, továbbá, mert a magyarok létezése százezer évnél is jóval régebbi, ami indokolhatja is a több teremtésmítoszt.


 

Tartalom

♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet

 

Megjelent: 158 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 195 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 214
This Week: 3531
Last Week: 5419
This Month: 20352
Last Month: 25421
Total: 1499773

Belépés