Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017May01

2016. November 03., Csütörtök 09:55

Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(1 szavazat)
ISTENEK - Az alábbi fejezetben a magyar istenek bemutatására történik kísérlet. Mivel azonban számtalan más, a magyar nyelvű népekhez köthető mitológia ismert, amelyekben magyar nevű istenek szerepelnek, ők nem kerülnek itt megemlítésre, ha igen, akkor csak a szöveg mondanivalója okán. Azonban nem szabad a Kárpát-medence legutolsó ezer évére sem leszűkíteni a magyar istenek bemutatását, mert akkor nagy hibát okozna ez a szándék. Inkább tehát a magyar mitológia azon szereplői kerülnek ebben a fejezetben megemlítésre, akik nem tartoznak karakterisztikusan más magyar népek mitológiájához, mint a szumerokhoz, egyiptomiakhoz, etruszkokhoz és másokhoz. Viszont kétségtelenül magyar nevűek, és magyar törzsekhez, népekhez kapcsolhatók. Természetesen nem lehet követni a jelenkori akadémia iránymutatását sem, mert nálunk jóval fiatalabb népek mitológiájából vezetik le a mi rendkívül régi mitológiai isteneinket.

MAGYAR ISTENEK

Magáról Istenről az 1. Rész III. fejezetében részletes említés történt, az ott elmondottakat nem szükséges újra leírni. Azt is meg lehet említeni, hogy Isten Atyáról sokkal többet kellene írni, sokkal részletesebben kellene beszélni, ha lehetne, mint amennyit beszélünk róla. További adatokat is meg lehetne említeni Istenről, amely adatok a Kárpát-medence magyarságához tartoznak, de vannak máshonnan való isteni tételek is. Fontos lenne, hogy sok kutató foglalkozzon Istennel.

Az egyistenhit mellett a több istenhit is jelen volt őseink gondolkodásában. Az egyistenhit kérdésének meglehetősen nagy irodalma van, amiből kiderül, hogy a magyarok, a legősibb időktől kezdve, egyetlen hatalmas istenben hittek, akinek Ten, majd később Isten neve volt. De Ten mellett sok kisebb istenben is hittek, akik Ten családjához tartoztak. Valójában arról volt szó, hogy az Egyetlen Isten több formában is megjelenhetett őseink tudatában. Az Egy a Részekből áll össze, a részek adják ki az egyet.

            Isteneink tételes felsorolása, egy jó regeszta, még nem készült el, mert sosem fogott hozzá senki. Egy jó magyar vallási lexikonra gondolhatnánk. Meg kell indítani a kezdő lépéseket a magyar istenvilág összefoglalására, abban a reményben, hogy sok kiváló kutató, majd később, a jövőben, össze tudja állítani a valódi magyar istenvilágot, legalább nagy vonalakban. Kezdődik az istennevek felderítése.

            Seb Er (Seber, Rebes) isten a Nyugat burkus, vagy atlantiszi területein már több tízezer éve létezik. Ő a Sebesség és Sebzés ura. Mivel ló oldalára karcolták be őseink a nevét, ezért összefügg a sebességet képviselő ló fogalmával is. Nyugaton a magyarok már Kr.e. 36.500 körül biztosan megjelentek, a feliratok magyar nyelve megdönthetetlenül igazolja az európai elsők magyar nyelvűségét és írástudását. A lovak megszelídítése is régen megtörtént, Kr.e. 17.000 környékéről már ismerünk felkantározott ló ábrázolást, nem is egyet.

            Seb isten nevének huszonegyezer éves megjelenése mégis kicsit megrázó, régisége miatt. Nem vagyunk hozzászokva a rendkívül régi időkhöz. A Rebes olvasat a Seber felirat visszafelé való olvasása, a Repes szó közvetlen rokona, ami a repülés neve. Persze, az örömtől is repeshetünk, de mivel a felirat lóra karcolt, egyértelmű a ló repülő, vagyis táltos mivolta. A Rebes nagyjából azonos a Repes szóval, a Rebesget mai szó a szárny mozgatására irányul. Két franciaországi felirat is ismert a Seber felirattal, mindkét írás ló oldalára lett karcolva barlangi festményeken. A festmények megnevezése megtörtént az 1. Rész lapjain.

            Francoise Bordes francia tudós egy 200.000 évesre becsült őstulok csontra karcolt feliratot talált, a felirat olvasata Meseseb. A Mese magyar szóösszetétel, Mes az Ifjú, E a Ház, ami miatt a Mese jelentése az Ifjúság-Háza, vagy az Ifjú kor-Háza. A Seb istennév ebben a rendkívüli feliratban is megjelenik. Ha Francoise Bordes felfedezése igaz, amiben senki sem kételkedhet, akkor Seb isten nevének, és a magyar nyelvnek és rovásírásnak korát 200.000 évre kell kitolni az őskorba. A magyarázatokat, hogyan lehetséges ebben a rendkívül régi korban magyar írás, más területekről kell keresni, pl. az emberré válás, vagy az őslénytan területéről.

            Annyit hozzá kell tenni Seb isten nevéhez, hogy sok ezer év múlva megjelenik Egyiptomban is, a Geb változattal együtt. A Seb magyar szóból más szavak is származnak, ilyen pl. a Zseb. A Seb a testen való nyílás, a Zseb a ruhán való nyílás. Nagyon nem hihető, hogy csak Seb isten neve jelent meg a régmúltban. Úgy látszik, hogy az emberiség, más néven a magyarság fejlődése, már 200.000 éve megkezdődött, ami felülírja a mai elképzeléseinket az ősidőkről. Természetesen rendkívüli tényeket kell taglalni, de van a tényeknek hatása, vagy nincsenek tények, ami alapján a tudomány szerveződik. Ha nincsenek tények, akkor nincsenek tudományok sem.

            A Homo sapiens 280.000 éves megjelenése azonos időt mutat a Homo neanderthalensis testvér fajunkkal. A két faj közti rokonság nagy fokú, a mai emberekben 3-4 % neandervölgyi gén lehet. Ez a tény igazolja a két faj biológiai keveredését, de azt is, hogy a két faj közelebb állt egymáshoz, mint pár évtizede állították. Mivel amúgy is közeli rokonok, a gének jelentős része a két fajban azonos volt, ami további hasonlóságokat feltételez. A neandervölgyiek a Szahara középső vidékein Kr.e. 5.000 táján haltak ki, tehát jóval később, mint Európában, ahol a kihalás Kr.e. 23.000 körül történt.

            Igyes Paci nevünkben, ami szintén több tízezer éves felirat, az Igyes az Isteni szinonimája. Az Id jelentése Isten, az Igyes és Ides az „isteni” megfelelője. A ló tehát nem maga isten, hanem isteni teremtmény. A felirat Paci (valójában Paciii) része a Ló magyar nyelvű becézett szava. A Paci név esetén arra gyanakodhatunk, hogy a Világfa, a Pa (Fa) területén lévő csillag neve, mivel a Ci a Szi – Nap szónak a közvetlen változata. Az Igyes Paci nem isten, hanem Ügyes Paci, ami az isteni ló leírása valószínűleg. Közvetlenül a Táltos Ló fogalmával lehet kapcsolatban.

            Hadúr istenünk a hadak ura. Több támadás zajlott neve ellen, de a mezopotámiai Hadad és Adad megvédi Hadúr valódiságát. Hadad, vagyis Had Ad is hadisten, Had Atya a jelentése, amint Ad-Ad isten nevének is. Tehát Had Úr a hadak ura, fogalma legalább annyira  idős, mint Had-Ad istené. Az Ad magyar ige, főnévi értelemben Atya a jelentése. A szumeroknál Ad, Ada és Adda formában fordul elő, tehát az Ada is Atya, míg a héberben az Ada női név. A magyar Ada város neve, a Tisza mellett, ezért Atya értelmű. A Had szó a Ház nagy magyar szócsoportba tartozik. Egy Ház adott ki egy Hadat, a sok hadból gyűlt aztán össze a Hadsereg, a Hadak-Serege. Így a Had-Ad istennév jelentése: Hadak Atyja.

            Damasek istenünk neve Székelynél fordul elő. Atilla fia Csaba a testamentumában Damasekre fogadtatja népét, hogy keletről visszamennek Pannóniába. Heltainál az ő istenükre Damasekre fogadnak. Damasek valódi név, így kell a két legfőbb szóelemét szétválasztani: Damas és Ek. A Damas Dumuzi isten neve, az Ek egyenlő Ék (Ok), ami csillag alapvetően, de a csillag a fiú, a gyerek is. Damasek tehát Dumus Fia, vagy esetleg Dumuz, Dumus becézése. A névhez a Dömsöd, Dömös helynevek is társulnak, továbbá a Dumu – Gyerek név, ami Du-Mu alakban a Nap-Fénye jelentéssel bír. Igaz, a Dumu szumer szó, de az összetételét adó két alapszó magyar. Mellesleg a Döme a szumer Dumu mai formája. A névhez a Tamás és Tammúz név is hozzátartozik. Damas-Ék jól megfelel a Tamas-Ék formának is, Damas-Fia értelemben. Az Ék Csillag, a Csillag viszont Gyerek. Damasek neve tehát színmagyar nyelvű.

            A Pilisben találták meg régészeink a római korból származó Teuthates Juppiter feliratot. Jupiter neve, ami ugyan magyar eredetű, de Rómához és a latinokhoz, vagy inkább az etruszkokhoz tartozik, most ne kerüljön figyelmünkbe. Ellenben a Teuthates név igen, magyar nyelvű, amit nem lehet nem megérteni. A Teutha a Teuta magyar névvel azonos, ami Tej Uta értelmű. A Teutha-Tes név Tesz része pedig Isten értelmű, amint azt tudni lehet számtalan más példából, de elsősorban Tenni főnévi igenevünkből, és Tesz igénkből. Tesz fordítottja Szet, Vezér, vagyis Ozirisz megölője, akit Ízisz mégis feltámasztott.

            Teuthates Juppiter ezért, szó szerint, Tej Uta Isten Juppiter értelmű. Még 150 éve is a Tejút nevét Teuta formában írták őseink. Platón Toth egyiptomi isten nevét Theuth alakban írta. Ezzel a névvel megadta Toth isten Tejút jelentésű nevét. Több európai törzs önmagát Tauta, vagy Teuton névvel nevezte, ők azok, akik a Tejúton járnak. Vagyis a Tejút a házuk, vándorolnak. Így megérthetjük a Tóth népneveket, a kelta Tejút isten nevét, vagy az Illyr Teuta királynő nevét. De a sok tejút név arra is rámutat, hogy egykor a magyar nyelv valóban szélesen elterjedt, sokkal nagyobb területen létezett, mint ma, és szavainkat utódaink sajátjukként használták, mivel belőlünk keletkeztek.

            A magyar Tejút, Teuta szóösszetétel igen sok nyelvben előfordul, minden nyelvben magyar eredetet bizonyítva. Elvégre a Te (Tej) Uta magyar nyelvű szóösszetétel.

            Zamolxisz istent a dákoktól eredeztetik, pedig magyar istennév. Ez a tény is bizonyítja a dákok magyar, illetve a magyarhoz közel álló nyelvűségét. Számolxisz formában már közeledünk az istennév jelentéséhez. Zamolxiszról írják, mint Sztrabón is, hogy Pythagorasz iskolájának volt a tagja. Nagy bölcs volt, aki Erdélybe érkezve istenséggé vált. A Gogány vára mellett volt Cogeon barlangja, ahol a halhatatlan isteni Számolxisz időzött és jóslatait adta. Az isten nevében a Számol szó egyértelmű, ami Pythagorasz fontosságát is kiemeli, akinél az „isten” tanult a Számolásról. De nem szabad Szamolxiszt egyértelműen emberré nyilvánítani, mivel nem ismerjük a kort részletesen, és van a magyaroknak egy titkos és isteni számolási módszere, ami a mai számítógépek teljesítményével vetekszik. Bulcsú és Tormás számolási technikájára kell gondolni, amit ma is titkolnak a hatalmasságok. Azért helytelen a számolási technika titkolása, mert a rendkívüli számolási rendszer segítségével egy bajba került űrhajó nagyon gyorsan ki tudná számítani a megmenekülésére vonatkozó adatokat. Számítógépek nélkül, ha azok meghibásodtak. A számolási technikát az Amerikában kiadott Fáklya füzetekben pontosan megtalálhatjuk.

            Szamolxisz nevének a végén a Xisz, Kisz szó látszik, ami a Kéz változatának tűnik. Számol-Kész, Számol-Kéz fogalmak mellett a Számolok-Is, Számol-Ki fogalmak is szóba jöhetnek. A magyarok titokzatos számolási technikája, amivel néhány kézmozdulattal megadták egy bonyolult számolás helyes végeredményét, amivel a bizánci udvar egy egész napon keresztül foglalkozott, arra int bennünket, hogy őseink sokkal többet tudtak, mint azt képzeljük.

            A szkytha istenek magyar nyelvűségéről már volt szó.

            Zibeleszurdosz isten viharisten volt, a mennydörgés és a villámok ura. Neve abszolút magyar nyelvű, de az istent a dákokhoz kapcsolják, akik természetesen magyar rokonságú nép voltak.. Az isten neve Zi-Bele-Szurdos valójában, amit a görögök nagy pontossággal jegyeztek fel. Mivel a Zi Élet, ezért Zi-Bele-Szurdosz nevének értelme Életbe-Bele-Szurdos. Kétségtelenül megfelel a dühöngő viharisten fogalmának, aki néha az embereket is agyonsújtja villámaival. A Zi, mint Élet, meglehetősen elterjedt Európában.

            Papa Jó Hérodotosznál Papaiosz formában lett rögzítve. Papa Jó az istenek legfőbbje, a Papa, aki Jó is, és gondoskodik gyermekeiről.

            Ojtó-Szúrós, vagyis görögös írással Oitoszyrosz, vagy Goitoszyrosz, ez Hojtószúrós kiejtésű lehet, a növények nemesítésének istene, nálunk, magyaroknál. Őt Apollóval azonosítják, aki a növények Ápolója is egyben, nem csupán a betegeké.

            Hercules, vagyis Herkules, a magyarok egyik ősapja. Gondoljunk arra a történetre, amikor Herkules szkythaföldön jár Hérodotosz tolmácsolásában. A mítosz azt meséli el, hogy a magyarok magától Herkulestől származnak. Herkules neve a Her=Hős névből származik. A magyar nyelvben a Her-E (here) szó a Hős Háza értelmet mutatja. A Kul viszont a világűr egyik rétege, Kül alakban talán jobban érthető. Így Her-Kul-Es neve magyar eredetű, a Hős-Magas-Ház fogalomból, az etruszk Hercle is Her-Kul-E kiejtésű valójában. Az Es szóhoz annyi tehető hozzá, hogy a régi magyar nyelvben Ház jelentése volt, aminek rengeteg bizonyítéka van. Az etruszk Hercle olvasata Her-Cul-E, amely névben az E szintén Ház, Palota értelmű, mint az As-Es nevekben is. Tehát ősapánk Herkules is, akinek Makar neve Kardot is jelent, de pl. Boldog értelmet is tulajdonítanak e névhez.. A hős, aki istenné vált, az égi szférák egyikének nevét, a Kul, vagy Kül nevet viselte. Hős a Kül világok Házából. Rejtélyes név, ami egyértelműen a csillagok háza felé mutat.

            A Herkules nevének Makar változata önmagában is rendkívüli. Makar isten szerepel a kusiták népeinél, mélyen a mai Afrikában. A Machairodus Kardfogú tigris, a Machair tartalmazza a Kard nevet. Ha Makar a Nagy-Hegy (Mak Nagy), akkor valóban lehet Nagy Kardos, aki a Vezér csillagképpel is azonos lehet. Mak istennő, akit indoeurópai istennőnek akarnak beállítani, a Mag istennő nevének párja, akár ikrek is lehetnek.

            Marshoz is imádkoznak a magyarok. Mars neve kétségtelenül magyar eredetű, de Rómához kapcsolják általában a mai szerzők. A Mar ige és a főnév gazdag jelentése kétségtelenné teszi Mars isten nevének is magyar (etruszk, szikul, szabin) eredetét. A név valószínűleg Hadúr értelmű volt, amit Marsra fordítottak az írók. A Mar magyar ige egyik jelentése a Halál, másik jelentése az Ifjú. Mar-s Mező az a terület Rómában, ahol az ifjak gyakorlatoztak, felkészülve a harcra és a halálra.

            Apolló Tarján Trójából az Apoló, csókoló, és az Ápoló, a gyógyító isten. Alapvetően Napisten.

            Jupiter a Jú, vagy Új, Pit-Er, a Csillagok Ura. Pit Csillag, Er Úr.

            Bakkus neve Bak és Kus, elemekből áll össze. A Bak az égen is fenn van, a zodiákusban, ami sokkal régebbi, mint a görögök megjelenése a Földön.

            A magyar Nagy Istenek nagy csoportjának feltárását Ipolyi Arnold kezdte meg, de nem volt követője, nem tudni, miért nem.

            Isten Atya neveit nagyon fontos felidézni. Egy Isten, Ég Isten, Égi Isten, Úr Isten, Örök Isten, Élő Isten, Édes Isten, Jó Isten, Szerelmes Isten, Boldog Isten, Teremtő Isten, Nagy Isten, Való Isten, Bizony Isten, Szent Isten, a legfontosabb istennevek. Mindegyik istennevünk önálló, szerepük fontos és rendkívül gazdag volt a magyar nép hitvilágában. Ha szeretjük népünket és őseinket, akkor szeretnünk kell azt is, miről gondolkodtak, milyen világképben gondolkodtak életükről.

            Egy Isten nevét értelmezni azért nehéz, mert közvetlen rokonságban van Ég Isten fogalmával. Az Ég az Egy, mert Egy van belőle. Az Egy szó viszont az Ég szó kicsinyítése. Az Egy szó „y” jele a kicsinyítés, ami azt jelzi, hogy az Egy fogalma az Éghez kapcsolódik, és az Ég kicsinyítése az Egy, mint számnév. Igaz, az Ég és Egy pontos jelentésére nehéz volt ráébredni, de végül mégis sikerült. Az Egyiptom, Égei-tenger, Aegina és hasonló neveket ezért végül mégis sikerült megérteni a magyar nyelv alapján. Még az angol I (Áj) is az Egy szótani utóda.

            Az Úr Isten Úr szava, gyakran Or formára változva, olyan mérhetetlenül elterjedt utódnyelveinkben, hogy egyenesen az a csoda, hogy az indoeurópai nyelvészek képtelenek felismerni az Úr és Or jelentőségét. Az Úr a terület ura, az úr szónak sok jelentése van.

            Az Élő Isten Él szavát nagy tömegben alkalmazza a szemita nyelvcsoport, de az indoeurópai nyelvekben is gyakran szerepel az Él.

            Az Örök szó kapcsolódhat Uruk városához is, ami eredetileg az Örök Város volt. A héberben Erec a neve, a magyar Ereklye szóban az Örök-Lye értelem ismerhető fel. Örök, Uruk, Erek, Irak természetesen nem az örök lakhely, de mégis nagyon fontos terület számunkra. Az Örök az Úr-Ék, vagyis az Úr Fia, Csillaga, Éke változatban azt jelenti, hogy az Úr Fia is Örök.

            Édes Isten nevében az Id szó van, ami önmagában is Isten. A latin Idusa a Középső, mert a Mag a Középső, az Isteni közép. Édes – Ízes magyar nyelvi levezetés simán elvezet Jézus, vagyis Ízus nevéhez, aki a magyar nyelvi megfelelők alapján Isten nevet viselt. Jejes alakban az Ízus Jízus, aki nem más, mint Édes Istenünk.

            Jó Isten neve Papa Jó (Papaiosz) nevében is felismerhető. A magyar Jó szó végtelen gazdagságú a mai nyelvekben, Ja, Lya, Ho és Ko alakja is van. Az Ia, esetleg az Io alak is gyakori.

            A Való Isten neve tartalmazza a Vala szót, ami a Valák isteni csoportjának a nevét is alkotja. A Valák a Van magyar igéhez tartoznak. Ősi istenek, több indoeurópai nyelvben is feltűnnek, amely nyelvek természetesen a magyar nyelvből erednek.

            A Magasságos Isten, Örökkévaló Isten, Végtelen Isten fogalmak kifejezetten az U/Ő/Ü szavakhoz kapcsolódnak. Ezért az U és Ő Ü szavaink Isten jelentése, vagy Isten fogalmának közeli megfelelése, jó lenne, ha bekerülne a magyarok tudatába. Az arabok U neve Ők jelentésű. Az képzelhető, hogy az U (Zi'- U-Szud-Ra nevében is) a végtelenség neve, alapvetően a csillagos égbolt neve. Ezért az arab U – Ők a csillagokra vonatkozik, akik sokan vannak. Az arab nyelv magyar eredetéről pedig értekezni kell.

            A Bizony Isten névben a Bizony a Víz szóval rokon. A vízítéletek sokáig léteztek, talán ma is léteznek, de már nem a magyaroknál. A Víz szó elterjedtsége tartalmazza a Bizanteum, vagyis Bizánc nevét is, amit Pap Gábor Vízöntő jelentéssel azonosított. A Bizony Isten tehát egy vízítélet utáni bizonyítékot is jelent.

            Boldog szavunkat sokan vizsgálták. Ha a Bol Bul, vagyis Tűz, a Dog meg Szent, vagy esetleg Isten, akkor a Boldog szóban a Tűz-Isten fogalma is erősen benne van.

            A Szerelmes Isten a Szerelem szónak a változata. A Szer Király, ami miatt a Szerelmes Isten egyben Királyi Istenünk is.

            A Nagy Isten Nagy szava az Égbolthoz kapcsolódik. Na-Ga a Nagy-Ház, ami nem más, mint az Égbolt. A Naga magyar nép vándorlása a Földön viszonylag jól követhető. A Naga nem Kígyó, hanem a Tejút egyik névformája Kígyó, a Tejút pedig, mint égi kígyó, fonja át a Földet. De hogyan lehetne rendbe tenni az emberiség gondolkodását, őseinkkel kapcsolatban? A kérdésre nincs válasz.

            A Teremtő neve Ter – Csillag, Em – Keletkezés, Nőiség, Tő – Csinálás, mint a Du, Tu, keletkezés, indulás és Nap. A Teremtő neve tehát Csillagcsináló értelmű, magyar nyelven. Ő a Teremtő Isten, aki Csillagokat, Tereket csinál. Ezt mondja a magyar nyelv.

            A Szent ősi magyar szó, a magyar nyelvből került az indoeurópai nyelvekbe. A Tisza melletti Sentes felirat Kr.e. 2.500 évből való, amikor indoeurópaiak még nem léteztek a földön. Igaz, Sentes feliratunk egy női istennőt nevez meg. Az Egyiptomba ment magyarok a Szen nevet Ember értelemben használták, lásd pl. Szen-En-Mut nevét. Kínában viszont a Sen Lélek, lélekisten. Az összefüggést Kína és Egyiptom között az őskori magyar nyelv alkotja.

            Az Öreg Isten, Agg Isten, Ősz Isten, Jámbor Isten szintén istenneveink. Mindegyik szó természetesen magyar nyelvű. Az Öreg jelentése Ő-Rég, vagyis Ő Régi. Nagyon sokat élt, olyan időkre is emlékszik, amire a többiek nem emlékezhetnek, mert még nem éltek akkor. Az Ő-Rég fogalom alakult át Öreg alakra, ami az istenek között is az Öreg Isten fogalmában a nagyon régi istent nevezi meg.

            Az Agg az Ág és Agg szavunkkal rokon, ennek a szónak is sok a megjelenése a magyar nyelvben. Az Agg aggódik, de Ágoston személynevünk is ebből a fogalomból ered. Az Aggastyán igen idős ember.                                                                                                        Az Ősz az összegzés, de ugyanakkor a haja is ősz Ősz Istenünknek. Ő a Bölcs, aki nagyon sok mindent látott már. A Jámbor szót meg eddig nem sikerült értelmezni..

            Az istennevek előtagjai között, amit névelőnek vagy igekötőnek is hajlamosak elkönyvelni nyelvészeink, a Jó, a Szép, az Öreg, az Úr neveink mind, eredetüket tekintve, hamisítva vannak, hogy idegen nyelvűeknek mondják őket, mert magyar nevek valójában, amit egyes, fura magyar nyelvészek más nyelvekhez akarnak kötni. Ki tudja, miért?

           

TOVÁBBI ISTENEK

Teutate isten szerepe rendkívüli. Rámutat az ókor előtti magyar szupercivilizáció lényegére, a táltosok, mágusok fantasztikus tudására, az éggömb vizsgálatára és ismeretére. Tej Uta isteni megjelenése megdöbbentő, a Tejút istenítése nem tartozik szokványos gondolataink közé. De a Tejút rendkívül régen volt isten, pontosabban isteni forma, ami a Világegyetem Teremtőjéhez tartozik. Már az ó-kőkorban megállapították őseink a Tejút rendkívüli fontosságát. Az ó-kőkori viszonyokat a Tejúttal kapcsolatban, a magyar nyelvből lehet kikeresni és bizonyítani. Teutate isten ezért magyar nyelvből keletkezett istennév.

            Dana verje meg – egy szólás, amiben a Dana egy magyar istent jelent. Feltűnő rokonságban áll Tana nevünkkel. Dana neve ma is létezik, még énekeljük is nevét. Dana-Dana-Dom.

            Magyar isteneknek írják Diceneust és Cosmicust is, Számolszi mellett. Diceneus nevében Di-Kénye, illetve Dik-Enje formai alakok ismerhetők fel. A Di-Kénye (Di-Cene) esetleg a Földanya-Kényura lehet. De a Dik-Enje Nap-Isten, vagy Nap-Herceg lehet.

            Cosmicus neve Kozmikus olvasatú. A név a Kozmosz, pontosabban a Kosz-Mosz nevéből alakult ki. Ez a név egy Teuta típusú összetétel, természetesen magyar nyelvű. A Kosz alapvetően Fekete jelentésű, de Csillogó Fekete, mint amilyen az éjszakai égbolt, vagy a Koszorú (Kosz-Örv). A névnek sok újabb fejleménye van, a Kos, Kus is ide tartozik. A Kosz jelenti tehát az éji csillogó feketeséget. A Mosz Ifjú, vagyis a régebbi Kaosztól fiatalabb. Így tehát a Kosz-Mosz magyar szóösszetétel az őse a görög Kozmosz szónak, Cosmicus isten tehát egyszerűen Koszmikus isten. Talán kapcsolatban áll a Teuta névvel. A görög Koszmosz és Kaosz nevek magyar, vagyis pelaszg, trójai, krétai eredetűek.

            A magyarok imádják Mercurius istent is. Az informátorok gyakran nagyon hűségesen lejegyezték a hallottakat. Gyakran a hallott nevet lefordították koruk megfelelő nevére. Toth neve Hermész Triszmegisztosz, Hermész pedig azonos Mercurius istennel. Ha Toth, Thot, Thoth neve talán mégis a Teut (Tejút) névből ered, akkor a magyarok által tisztelt Mercurius kétségtelenül Hermész Triszmegisztosz, vagyis Toth, a Teut képviselője. Platon Theuth formában írta az egyiptomi Toth nevét, ami perdöntő egy esetleges vitában, megtalált láncszem, ami kétségtelenné teszi Mercurius, Hermész, Toth, Hermész Triszmegisztosz azonosságát, és a magyar gondolatvilágból való eredetét. Vagyis Mercurius azonos a Tejúttal. Maga a Mercurius név azonban nem Tejút értelmű, hanem a Mer – Ifjú, és Kur – Kör fogalmakkal azonos. Mert Mer-Kur ifjú, hajnalban ébred, és gyorsan köröz a Nap körül, mintegy rohan, ahogy egy aggastyán nem tudna rohanni.

            Poszeidón neve a szkytháknál Thagimaszadasz, amit több formában is értelmezhetünk. A Tág Imás Adás mellett a Tha Táj, Gim az Égbolt, Ász Adás forma is szóba jöhet.

            A Vesta istennő neve szintén magyar nyelvű. A Vesz magyar ige, a Ta Hely, Ország. Igaz, Rómához köthető az istennő neve, de Rómát is mi alapítottuk. Teljesen bizonyos, hogy a felsorolt istenek őseink szellemvilágában tényleg léteztek, a magyar istenvilágba besorolhatóak. De azt is hozzá kell fűzni, hogy a magyar istenek világa a bemutatott neveknél sokkal gazdagabb, szélesebb, rendkívülibb, egyszerűen ma még alig belátható.

KÜLÖNÖSEN FONTOS TÖBB ISTENNEVÜNK

Úr. A név kétségtelenül Úr volt a legrégebbi időktől, 40.000 évtől, vagy sokkal régebbről  kezdve. Mivel felmerült az Uru szó is az Úrral szemben, világosan állást kell foglalni amellett, hogy az Úr volt előbb a hátul nyitott Uru alakkal szemben. Az Úr az ősi magyar nyelv szava, az Uru Szumerban fordul elő nagy számban. A magyar nyelv sok tízezer évnél is sokkal régebbi, mint a szumer nyelv.

            Az Úr elsősorban a Legfőbb Isten, a Teremtő, a Világegyetem Ura. Az Uru a „Síkból Kiemelkedő”. Mezopotámiában a városok dombokra épültek, a dombok anyaga a régebbi városok elmállott tégláinak anyagából képződött. Így aztán az Uru szóból ered Uruk és több más város szumer neve. Úr városának neve is azonos Úr nevünkkel. Az áradások minden évben elöntötték Mezopotámiát, a dombok ezért Hegyet és Várost is jelentenek. A nép az áradás elől a dombokra, vagyis a városokra húzódott. Állandóan újra építették városaikat, ami miatt a városok hegyeknek látszottak távolabbról.

            Az Úr fogalma Nyugaton a Napra ment át sok esetben, ami helytelen szóhasználat, mégpedig azért, mert az Úr az Ég, a Világegyetem, a Nap viszont az Úr Fia, egy kisebbik Úr. Az Úr gyakran Or formájú. A magyar nyelvben is az Ur sokszor Or alakú, ráadásul a magyar nyelvben az Őr és Űr is az Úrhoz kapcsolódik, nem bonyolítva a magyar nyelvet azok számára, akik értenek egy kicsit magyarul. Hollandiában az Orange szó helyesen Úr-An-Ge, ahol a Ge a Földanya, az An az Ég, az Úr a Nap. Ez a Narancs = Orange nevében is megjelenik, a Narancsfa termése a Nap kicsinyített gömbje. Orange – Oranzs – Narancs, a magyar Narancs szó az Orange szóból származik. Az Orange meg a magyar Or-An-Ge szavakból. Az El-D’Or-Ado, vagyis Eldorado névben, meg hasonló szavakban, mint a Dorado halnévben is, a D’Or az Úr, a Nap nevét tartalmazza. Ezért Aranyország Eldorádó. A North, Nord a No-Úr-D, No-Nap-D értelméből keletkezett, vagyis a North az a terület, ahol nincs nap. A Terület fogalmát a D, Th őrzi.

            Urazág – Ország, Ursag, Urságok, Wrsagot, továbbá Urus, Urusság, Urusolni szavaink régiek. Az Ormuzda, Chormuzda iráni nevek az Úr és a Mazda magyar nevekből épülnek fel. Az irániaknál Ahuro és Hur világosság, amely nevek magyar eredetűek. Egyes szerzők még az Arya, Airija neveket is az Úr szóból vezetik le. Az Úr szóról érdemes lenne egy könyvet, vagy dolgozatot írni.

            A mai Húr inkább Csillag jelentésű, ami persze szoros összefüggésben van az Úr fogalmával. A kaldeus és héber Úr, Húr szintén azonos jelentésű a magyar Úr, Húr nevekkel. Az Íj ura a Húr. Amikor az Íjat, vagy Ívet felhúrozzuk, akkor Húrt teszünk az íj két végére. A Húr az, ami az Íjat behajlítja. Ilyen értelemben a Húr egyben Úr is.

            Ha Ben Hur nevét nézzük, akkor azt látjuk, hogy színtiszta magyar névről van szó. A Hur az Úr változata, a Ben pedig a Fia, nagyon sok magyar névben is jelen van, pl. Bene (Ben-E), Bendekus (Ben-De-Kus), és hasonlók. A Hur-Ka szó is ide tartozik.

            Csillaghúr növénynevünkben a Húr egyértelműen a Napra mutat, mivel a csillaghúr virága sárge és kerek.

            A Világegyetem Húr felépítéséhez kevés az ismeretanyag. Ez azonban nem tiltja a Húr elképzelés lehetséges létezését.

            Az Aurora név A-Úr-Óra értelme a Nap felkelését jelenti. A-Úr-Óra jelentése Isten-Úr-Óra, a névben tisztán megjelenik az Óra magyar szó, amit igyekeznek meghamisítani és letagadni némelyek. Az „A” jelentései között lehet más fogalmat is kutatni a névelőn kívül, mint az Isten, a Nagy, a Magas, de több ókori nyelvben is ezek a jelentések jönnek elő (görög, egyiptomi, szumer, és a magyar), tehát a magyar értelmezés a helyes. A-Úr-Óra az isteni Nap Órája, amikor felkel, és beragyogja a világot, világunkat. Az Óra az Ó+Ra szavakból épül fel.

            Hor isten neve szintén keletkezhetett az Úr névből, de ezt nem kell feltétlenül elfogadni. Hor a felkelő Napisten, neve a Hő/Ho fogalmából is származhatott. A magyar nyelvben rengeteg Hor szó van jelen, amelyek mind magyar nyelvi eredetűek. Az egyiptomi Hor kétségtelenül a kárpátiai Hor istentől ered.

            Hakit isten neve a táltosok elleni perekben tűnik fel. Gyógyító istenség volt, egy táltos is viselte ezt a nevet. Az egyiptomi Hakit-Nut isten kétségtelenül magyar, vagyis európai eredetű. Az Un Ég Királynője neve fordul Nu alakra, amely nevet aztán, sokkal később, Nut alakra változtattak. A Hakit magyar mágusnév, és az egyiptomi Hakit istennőnév azért rokon, mert az egyiptomi istennő alakja a Béka, és a szüléshez is van köze. Ez a tény pedig perdöntővé teszi a békapvizelet eljárás magyar ismeretét, amivel táltosaink meg tudták mondani a terhesség valódiságát. Még ma is elvégezhető ez a teszt a terhesség megállapítása ügyében. Csak az a nagy kérdés, hogy ezt az orvosi eljárást már ismerték őseink sok ezer évvel ezelőtt is? Egyes békanevek vizsgálatakor már rá kellett ébredni, hogy őseink orvosai ötezer évnél is sokkal régebben ismerték a békavizelet eljárást, de az egyiptomi Hakit, a név értelmét nem sikerült megismerni, ráerősített a régi feltételezésekre.

            Toma megjelenik a nyugati modern elképzelésben, mint Toma Bombadil. Tudni kell, hogy Badacsony-Tomaj nevünk eredetileg Toma volt, néhány száz éve, vagyis az isten nevét viselte. A Toma névből lett a Tomaj, amit aztán töröknek minősített néhány elfogult nyelvész. Természetesen a Toma volt az eredeti név, ami messze a pannon idők elé mutat, a pannonok természetesen magyar nyelvűek voltak. Toma neve ezért sokkal inkább magyar nyelvű, mint bármilyen más nyelvű. A Toma családnév ma is gyakori a magyarok között. Toma helye még a Tó, és a Ma elemeket is elénk hívhatja, mivel Badacsony-Toma tényleg a nagy tó partján fekszik ma is. Toma Bombadil kelta isten nevét Tolkien zsenialitása hozta újra a felszínre. A Bombadil név is, Tolkien akarata szerint, jól érthető magyar nyelven. Az angol zsenik között számtalan magyar-barát van, köztük van Tolkien is. Toma Bombadil isten egy olyan magyar isten, aki a kelta és germán hagyományokban is szerepel.

            Maksus isten a Nagy Süvegű. A Mak alapvetően Nagy értelmű. Az indoeurópai fiatal kutatók egy része azt képzeli, hogy Mak egy indoeurópai Nagy Istenanya, de ezek a kutatók nem tisztelik a kort, az időt és az evolúciót. Maksus az erdőket járja, segít az állatokon, hatalma végtelen. Egyik legnagyobb magyar isten, olyan régi időkbe vezet bennünket, amely régi időket már nem is érthetjük. Nevének Mak előtagja egyszerűen érthető, Nagy a jelentése. De a Sus miért Süveg? Annyit lehet tudni, hogy a magyar Su egyik jelentése Kéz, a másik Levegő, ami miatt a Mak-Sus olyasmit jelent, hogy a kézzel, a Su-val lekapni a föveget, azt a sapkát, vagy inkább tornyos föveget, amit a mágusok, táltosok hordtak a fejükön az ókor előtt. Az is csodálatos, hogy Maksus istenünk nevét fel lehet fedezni a tiltott magyar szerzők írásaiban. De miért tiltottak az igazi magyar kutatók írásai? Kik tiltják le nekünk, magyaroknak, hogy ne ismerhessük meg legalább ősi isteneinket? Maksus isten maga a csoda, védi az erdőket, a réteket, a mocsarakat, mindent. A Környezetvédelem hatalmas istene! Tényleg kellenek a magyaroknak idegen fogalmak, amikor ott vannak a magyar mitológiában a környezetvédő magyar istenek?

            A Szem Úr a Nap. A Mag Úr szintén a Nap, a csillagok ura.

            A Szem szó a Sze – Fény, és az M helyképző elemekből épül fel. Ez a levezetés azért nagyon fontos, hogy megmagyarázhassuk a Szem szó létrejöttét. A Sze-Ma szintén a Fény-Helye. A Sze-Ma-For egy olyan eszköz, amelynek a végén kör alak van, a körben egy piros kör, ami a Szemet akarja jelképezni. A vasutak mellett volt sok szemafor, de ma már talán megritkultak.

            Ha a szemita nyelvekbe akarunk behatolni, és bizonyítani a szemita nyelvek magyar eredetét, akkor nagyon sok példát találunk, ha akarunk. Ugyanis a  szemita királyok, magyar eredetüket akarva bizonyítani, a Napistentől származtatták magukat. De gyakran alig felismerhető formában, amit a kifejlődő szemita nyelv jellege tár fel előttünk. A Szemes, mint Beth-Szemes város nevében még tökéletesen magyar nyelvű, mert a Szemes szó is összetétel. De azután sok királyi névben, már Samshi formában jön elő, ez egy asszír királynév, ami teljesen megváltozott formájú a Szem, Szemes névhez képest. De most a szemita nyelvek vizsgálatához nem fogunk hozzá.

            A Szem rendkívül fontos magyar szó, kiterjedése igen nagy, sokkal nagyobb, mint azt ma a nyelvészek elképzelik. A Szem magyar szó további vizsgálata rendkívül fontos a magyar nép szempontjából.

            Bárány Isten, akit népi szövegeinkből lehet értelmezni, az Ég Ragyogása. A Bar Ragyogás, Felső, az Ány An istennek a neve, ami az Ég egyik magyar neve.. A Bárányfelhők az Égistenhez tartoznak, a Möndölöcskék, vagyis Mundilocskák mesében az Ég Urának tulajdonai. A Bárány (Bar-An) nagyon sok mitológiában megjelenik, mint szeplőtelen, hiszen akkor születik. A születéskor senki sem terhelt semmilyen vétséggel. Ennek ellentétele, hogy mindenki már születésekor terhelt a bűnökkel. De soha, senki sem bűnös felmenői vétkeiért, a fiú nem vétkes apja bűnéért. Ez bizony alaptörvény.

            Bátor is jelenthet istent, Bá a harcedzett férfi, a Tor a torlás szava. Meg kell vallani, hogy a Bátor szót nem tartottam Isteni szónak, de némely szövegekben ezt a szót Isten fogalmának gondolták magyar kutatók. Bátor szavunk sok nyelvben is megjelenik.

            Ármány. A névben az Ár és Mány elemek láthatók. Az Ár Hegy, de az Árul szóban, az elárulásról van szó, nem az árusokról a piacon. A Hegy-Fia ismerhető fel, Ár – Hegy, Ul – Fiú magyar szóösszetételben. Ebből következik, hogy az Ármány az Árulás kisistene. A Mány több jelentésű szó, Kéz, Ember, Föld, és a Mana – Lélek szerint valamilyen szellemi fogalom.

            Az Ár-Mány tehát az Árulás Lelke. Az ismert Ahriman gonosz isten neve a magyar Ármány névből eredhet. A perzsa vallás sok magyar istennevet tartalmaz. Megjegyzendő, hogy a legelső perzsa felirat Kr.e. 500 tájáról való, az ellenséges spekulációk elkerülése miatt. Ellenben az első írott magyar nyelvű szövegek akár százezer évnél is régebbiek.

            Az Ármány szót összevetik az Arimaspi névvel, helytelenül. Arimaspi Egyszemű, inkább a Naphívőkkel kellene összevetni az Arimaspi nevet. A Napisten ugyanis egy szemű.

            Haramia szavunkkal való hasonlítás szintén helytelen. Az Ármány egyszerűen Ármány, a Haramia meg egyszerűen haramia.

            A Hamis szóban a Hamita Fénye ismerhető fel. A Ham-Is jelentése szerint a Hámi nép többször be akarta csapni valamelyik magyar népcsoportunkat, ami miatt kialakult ez a név.

            Ocsmány. Egyes kutatóink a Zend Aveszta Ashmog, Bibliai Asmodi, görög Usmandivali fődiv nevéből eredeztetik e nevet. Van, aki a török Osman névvel azonosítja az Ocsmány nevet. Az Ocs, Ocsu a gabona szemetje, hulladéka.

            Az Ocsmány névben az Ó fogalma látható. Az Ó szó kicsinyítve Ocs. Talán valamilyen régi hagyomány őrzője az Ocsmány. Talán valamilyen régi ember, Homo erectus az Ocsmány. Az elmúlt idők gyakran tisztelni valók, máskor gyűlöletesek. A Mány szó az Ár-Mány szóban is előfordul. A törökök neve Ocsmán volt egy időben, ma Oszmán a név alakja. Az Oszmán arab név.

            Betyár szavunkat az Avesztából és a török nyelvből is eredeztetik, Gonosztevő, Hitetlen lenne az értelme. De a Betyár nem gonosztevő, nem hitetlen, hanem az elnyomó hatalom ellen harcol. A Betyárság bealkonyulása idején sok valódi gazember bűnöző vette fel a Betyár nevet, tehát összekeveredtek a bűnözők a valódi szabadságharcosokkal..

            A név magyar eredetű, Bet Jár, vagyis Ház Jár az értelme. Mivel a Bet az Égbolt fogalmával is kapcsolatos, ezért a Bet-Járok Csillagjárók is. Éjszaka járnak zsákmány után, a Házak védik őket, a parasztházak az urak ellenében. A Bet-Yár a csillagok mozgását jól ismeri, valószínűleg az ókori, vagy őskori csillagismerettel is rendelkezik.

            A Betyár rend teljes felszámolása az 1950-es években ment végbe.

            Manó. A magyar Manó szót régebben sokan Mani nevével hozták kapcsolatba. Maninak volt egy festett tankönyve, aminek Ertenk volt a neve. Ezt az Ertenk szót, aminek nem tudták a jelentését, rokonították az Ördög szóval, teljesen helytelenül. Ez alapján a Manó nevet Manihoz kapcsolták, akit egyébként rendkívül utáltak, és Manit is az ördöghöz igyekeztek kapcsolni.

            A Manó névnek ősvallási a jellege. Sok mondás fűződik hozzá: Manó vigye, Mi a Manó, Hozott a Manó, A Manóba!, Mi Manó hozott ide?, Hiszi a Manó, Egye meg a Manó, Beleszeretett a Manó és hamar elvitte, Hogy a Manó el nem vivé a vén szipát, Tölts az ecetes korsóra, eljön a Manó, elviszi korsóstól.

            Talán eredetileg jóságos volt a Manó, de a kereszténység felvétele után rossz lett.

            A vénbába manó-ördögnek hadnagya. Ebben a szólásban a vénség fogalma jelenik meg. Az Ormánságban a Manyó Öregasszony. Hasonlóan a tündéri Banya, Bába név is az Öregasszonyra vonatkozhat.

            A Manes Házi istenek Rómában, lehetséges a Manó kapcsolata velük is.

            A szegények ajtaját nem őrzi a Manó, „A kevély szegényt a Manó is csudálva nézi”, ebből a két mondásból a Manó Kincsőr szerepét lehet kiolvasni.

            A szalma bábokat, madárijesztőket a nép Manóknak nevezte.

            Még akkor a Manó is gatyában járt – ebből a mondásból azt véli kiszűrni Ipolyi Arnold, hogy a Manó ijesztő alak, valamint régi, mesés korból származik, vagy kincsszellem.

            A Manók mérete lehet kicsi és lehet akkora, mint az ember. A füle hegyes, vagy nem hegyes. Használjuk keresztnévként is.

            A Manó név jelentése valószínűleg a Man és Ó nevekből áll. Ó-Emberekről van szó esetükben, amint a Manyó név is jelzi. A Man szó nagyon régi, a Men (Menny), Min, Mun rokona. Szó sincs germán eredetéről, sokkal régebbi, mint a germánok. Úgy gondolom, a Manók képzete tízezer évesnél régebbi.

            Fene. Kétségtelenül a mítoszainkban mélyen gyökerező lények neve. A népi szólások gyakran tartalmazzák, olykor káromlással, szitkozódással érnek fel. Néhány példa: Mi a Fene, Ki a Fene, Fenébe, A Fenét, Vigyen a Fene, Egye meg a Fene, Fenét tud, Mind egy Fene, Kell a Fenének, Fészkes Fene, Fütykös Fene, A Fene rágja, Üsse meg a Fene, Fene szánkázzon. Vagy: Jó a Fene, aki megeszi, Egye meg a Fene, meddig kivan a csizmájából, A Fene is szereti a kismalacot, Ha én Fene volnék, Ragadós, mint a tót Fene.

            A Fenevad kegyetlen vadállat. Lehet Fenekedni valakire, a „daganat ölő” is Fene. Sok mondás a betegségekre vonatkozott. Van Fenélkedni forma is. A Fenekelés a Fenékből ered, a Fedekelés és Feddés jelentése hasonló.

            Fene szavunk szintén nagyon régi, mint a Manó, a jégkorból való. A Fen és az E magyar szavakból áll, vagyis a Fen-Háza a pontos jelentése.

            Abban az időben, amikor északon a hatalmas Üveghegyek elzárták az utat, a Föld Vége abban az irányban volt. Ez volt a Fenn, ami a Fen igéből származik. A Vég szó jelentését őrzi a Fin (olasz), a Fine (francia), a Finish (angol), és más szavak. Még a Pen és Fény is ebbe a körbe tartozik. A Fen-E ezért észak, a halál jeges területe, a fenn, vagyis felfelé lévő, a vég, mint a Nor-Vég szóban is láthatjuk.

            A Fene tehát egy ősi kisisten, akinek a szerepe sokoldalú volt.

            Nyavalya. Szintén a kisebb istenek közé tartozik. Néhány mondás: Nyavalya hányja ki, Nyavalya törje, gyötörje, rágja, Nyavalya üsse meg, Nyavalya verje, irtsa, pusztítsa. A Nyavalya a palócoknál Nyovolya, és ismert a Nevolya forma is. Van egy általános rossz, és egy betegségekre vonatkozó jelentése. A sajnálkozást fejezi ki a Szegény Nyavalyás.

            Közmondások a Nyavalyával kapcsolatban: Megtanít a Nyavalya, Jaj az én Nyavalyám, Nyavalya belé, A Nyavalya párosan jár, Minden Nyavalyának bokros az örvénye, Nagy Nyavalya a szerelem, Könnyen felejti az ember más Nyavalyáját, Nyavalyád nincs, bibét keressz, A közönséges Nyavalyát könnyebb eltűrni. Ipolyi Arnold elképesztő gondossággal gyűjtötte össze a közmondásokat. A Nyavalya jelentését Ipolyi Arnold nagy pontossággal adja meg, megtagadva annak szláv eredetét. A Nyavódik, Nyavalyodik, Elnyavódott – Elnyomorodott szavakból eredezteti a Nyavalya szót.

            A magyar nyelvben nagy a gazdagsága, a szlávoknál ismeretlen. Van egy Ne Vola = Nem Kedv értelmű fogalom, ami a magyar Nyavalya szlávos átvétele lehet. De a Nem Kedv nem felel meg a Nyavalya jelentésének, ez is kizárja a szláv származtatást.

            A Nya a Na, Nő szócsoportba tartozik, mint a Né, Nye és sok más szó. Van tagadás értelmük is. A Nyanya régi szó lehet, a Nye, illetve Nyenye szerepel a tatárlakai korongon, ami 7.500 éves.

            A Nyafog, Nyif-Nyaf is a Nyavalya rokona. A szóban szerepel a Na-Vala lehetőség, a Vala régi magyar istenek neve, de ige is. A Vala másik alakja a Volt (Vola). A Nya-Vala Nem Vala értelme a pusztulást idézi. Magyar nyelvű a Ne-Vola forma is, Ne/Na Vala az értelme. A szláv megfelelő más jelentésű, de alakilag rokon a magyar azonos szavakkal.

            A Nya-Va-La felbontásban a Nya tehát Nő és Tagadás, a Va Isten, a La Hely.

            Nyavalyád falu Zalában, Nyavalyás falu Hunyadban. A Nyavalya nevet érdemes még tovább kutatni, különösen a helynevek miatt.

            Guta. Szintén egy kisebb istenség neve. Ereje nagy, elterjedt a magyar nyelvben. Néhány példa: Mi a Guta, Üssön meg a Guta, Ütné meg a Guta, A Guta vén mostoha, Simítsa meg a lapos Guta, Összehúzta magát, mint Komoró végén a Guta, Meghúzta magát, mint Gúta mellett a mennykő, Lapos Guta ütötte meg az erszényét, Lelapult, mint Komoró végén a Guta. Komoró Ung megyében van, ahol a 14. században egy Guta Jakab nevű haramia parittyával megölte az utasokat és kirabolta őket. A hirtelen szélütés is gutaütés, némelyek azt tartják, hogy a Guta Jakab által művelt parittyázástól származik a gutaütésnek a szélütésre vonatkozó értelme. Ez ugyan nem igaz, mert a szónak pontos értelme van.

            A Gu jelentése Szarvasmarha, Nyak és Fej (Fő). A Ta értelme Táj, Hely, ritkábban idősebb férfi, vagyis Tata. Gu-Ta tehát Fej-Tája, amihez hasonló lehet a Gúta városnév is. A Guta, mint betegség, a fejet üti, és halálos is lehet. Agyvérzés és szélütés a neve, vagyis ősi magyar nyelven Fejtáji betegség.

            A Guga a Gug, Guj szavakkal együtt a mirigy, pestis, döghalál neve. A guga halál döghalál, amit el lehet fogadni. A Guga még pontosabban a döghalál idején támadó kelevény. Tehát kidudorodás, daganat, duzzanat.

            Ellenben a Guga másik jelentése ez: Gu = Nyak, Ga = Ház, vagyis a Nyak Kiemelkedése. Ez az Ádámcsutka. Fiatal koromban, a focicsapatban Guga volt a neve egy Gusztáv nevű társamnak. A Giga és a Gége a Guga testvérei, de a nyakon belül helyezkednek el. A Golyva neve rokon lehet a Guj szóval.

            Felvethető, hogy a Gig szó jelentése alakilag rokon lehet a Gug szó gömbszerű jelentésével. Még ma is a kocsiversenyeken összekuporodva ül a hajtó. Ezért a Gugg, Guggol, Guggolás testhelyzetet jelentő szavak a Gug és Gig nevekhez hasonlatosak. A Gigen kocsizó harcos állva, vagy guggolva hajtotta harci kocsiját. Ők a Gigászok. Az Ász szó nem indoeurópai eredetű, hanem magyar, sok nyelvben is létezik.

            A Gig két kerekű kocsi. Nagyjából Kr.e. 4.000 táján a Dunántúl és a Nyugat-Alpok térségéből harci kocsizók zúdultak a Balkánra, és elfoglalták Kréta szigetét. Ezért magyar nyelvű a lineáris A írás. De mentek tovább Afrikába. A Szaharában a sziklarajzokon négy rajz is van, amelyeken harci kocsizókat lehet látni. A rajzok ideje Kr.e. 3.500 körüli. A gigen ülő ászok fogalmából fejlődtek ki később a gigászok. Mivel akkor már a magyaroknak nagyon fejlett csillagászata volt, a későbbi görögök mindenféle mesét találtak ki a gigászokról. Ezekben a mesékben a csillagképek és a Tejút, a Világfa leírásai jelennek meg.

            A Titánok szintén magyar istenek, a görögök előtti korból. Titel város neve Tit-El elemekből épül fel, értelme Magas-Hely. A Tit-Án ezért Magas-Égi jelentésű.

            Ismert az Iszen Dejszen mondás, amit fiatal koromban gyakran hallottam. Ebben a mondásban két istennevünk van benne. Iszen az Isz-En elemek alapján Izzó Isten, esetleg Ész Isten. Az Ész Fényességet jelent, tehát rokon az Isz, Iz, Is csoporttal.

            A Dejszen szó a Dejsz és En nevekből áll, jelentése Dejsz Isten. A latinban Deus az alakja, a görögben Zeusz. Tudjuk, a hexameter verselés alapján, hogy Zeusz nevét Zejsz alakban kellett kimondani, és valószínűleg Deus is Dejsz volt eredetileg. De ide tartozhat a Teus, Teológia szó is. A magyar Dejsz talán a Tej, a Tejút szóval lehet rokonságban.

            Bál és Bél valószínűleg egy isten, mély és magas hangrendben mondjuk nevét, mint Rá és Ré nevét is. A Bala Nagy értelmű, talán hurri szó. A Bála is nagy. A Bál nagy ragyogású ünnepség, a Bél szintén nagy jelentésű. A Bél az ember leghosszabb szerve. A Bal oldal eredetileg nem volt ügyetlen, de kétségtelen, hogy a bal kezesek, bal lábasok kevesebben vannak a jobb kezeseknél, jobb lábasoknál. Belosz király hőseink közé tartozik, a Béla gyakori nevünk. Az orosz nyelvben Fehér a jelentése.

            Alapvetően a Nap egyik neve, Nagy és Ragyogó értelemben. Települések nevében is jelen van, Per-Bál Háza Bálnak, Bakony-Bél, Mónos-Bél, Bél-Apát-Falva, Bél-Megyer, vagy Béli-hegység, Bél-kő. A szépséghez is van köze, meg az ördöghöz is, lásd Belzebub, Belfagor. A sémi népeknél Baal az alakja. A Bálvány magyar szó, Bál és Ván szavainkból épül fel. Hannibál nevében a Bál a hegyek és viharok istene.

            Arany Atya az Ég királya.

            Fontos mítoszunkban Hüvelypiciny a az ősapa, és Levegő Tündérke az ősanyánk.

            A Nap isten neve a Na-Pa (Napa) szóból ered, Nagy Fő a jelentése. Igen elterjedt név a világban, számos rokon változata van.

            A Hold király szintén isteneink közé tartozik. A Hold a Hó szóval is összefügg, holdnap – hónap, meg a Halad szóval, amiből ered a Család szó is.

            Szél király a szelek ura, és a világ széle felől fúj. Magyar Adorján a Szél mellett megemlíti a Szellem, Szalomba és Szelevény neveket.

            Az Állatok Ura minden állatok parancsolója.

            A Szent Lélek neve a Lél Éke fogalommal azonos. Lél a Levegő ura.

            An isten az Ég. Anya formában női, Jan formában férfi tulajdonságú. De a Johann név női is lehet a Johanna formában.

            En Istent jelent, az enség a belső lényeg. A latinban is szerepel, pl. az Endo Belső értelmű.

            Min a Min-Den szavunkban szerepel, Mindenség értelemben a Világegyetemmel azonos. A Mindig, Minta, Mink, Minőség, vagy a krétai (kértai) Minosz is tartalmazza Min isten nevét. Egyiptomba valószínűleg Kréta felől került be.

            Kaján neve Ki-En isten nevével rokon. Kajin, a hébereknél a vaskovács, amely szó azt bizonyítja, hogy a magyarok találták fel a vaseszközöket is.

            Yotengrit istenről a Rábaközi Tudók beszélnek. Máté Imre négy könyvet írt a rábaközi hagyományokról. Yotengrit nevében a Jó-Ten-Ger fogalma van benne, a Ten-Ger jelentése Ten-Fia.

            Megemlítendő Bar-Ata neve, aki az Ős Erő, a Ragyogó Atya.

            A Csillagistenek száma nagyon sok.


 

Tartalom

♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet

 

Megjelent: 136 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 255 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 9
This Week: 9
Last Week: 4794
This Month: 9
Last Month: 25391
Total: 1501045

Belépés