Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Nov19

2016. November 30., Szerda 07:40

Szumer istenei / Bevezetés a magyar mitológiába I. rész. IV.Fejezet

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(4 szavazat)
Lukia, Kilikia felől a civilizáció kelet felé haladt, amit a kerámiák terjedési iránya igazol. A kerámiák hamarosan Szubartuba (egy Magyarországba), Szíriába és a Termékeny Félhold, a Kur (Kör) irányába terjeszkednek.

IV. FEJEZET: SZUMER ISTENEI

Nagyjából Kr.e. 12.000 körül indult el a fejlődés, Lukia környékéről. A régebbi időkkel most nem szükséges foglalkozni. A kultúra terjedési iránya tehát Kis-Ázsia felől a Közel-Kelet felé mutatott. A régi magyar csoportok, mintegy Kr.e. 5.900 körül jutottak el a Két-folyó közének déli részére, és megalapították Eridut, az Eredő városát. Ez a nép magyar nyelvű volt, de nem csupán Szumerban, hanem más területeken is fontos civilizációkat hozott létre. Európában Kr.e. 5.000 körül a földművesség eléri az Atlanti-óceán partjait. Az európai magyarok több jelentős szétterjedését ismerjük. Ezek egyike hozta létre a később Szumernek nevezett nagy civilizációt. Mivel Kis-Ázsiában is, és más területeken is magyarok éltek, nehéz pontosítani a szumerok őshazáját, akik valószínűleg több magyar népcsoport keveredéséből jöttek létre. Egyes elképzelések szerint kárpáti, kis-ázsiai és turán-alföldi magyarok voltak a szumerok ősei.

Újabban terjed egy elmélet, ami szerint az Ubaid nép már az özönvíz előtt kultúrát hozott létre a medence déli részén. Az özönvíz után az Uruk kultúra népe érkezett meg, majd a Dzsemdet-Naszr népe. Ebből a három népességből erednek a szumerok.

Más elmélet szerint a völgyben, amely gyakorlatilag lakhatatlan volt a mocsarak és árvizek miatt, több kis létszámú törzs is élt, akiket a szumerok elpusztítottak, elűztek vagy magukba olvasztottak. Úgy tűnik, a régebbi törzsek nyelve magyar volt.

A szumerokat nem szabad csak a Két folyó közének déli részére helyezni, mert a Földközi-tenger keleti partjaitól az Eufrátesz nagy kanyarulatáig, majd onnan az Al-tengerig lakták a Közel-Keletet. A terület északi övezetében határosak voltak a szavárdokkal, keleti irányban, a Zagrosz felé szintén rokon törzsek laktak. A szemita törzsek vagy a Szír sivatag, vagy északkelet felől érkeztek a térségbe, vagy pedig a szumer népességből differenciálódtak ki, sok évezred alatt. A kérdésre nincs még olyan jó válasz, amit el is lehetne fogadni.

A tudomány ma azt hirdeti, hogy a szumerok a Zagrosz felől érkeztek a síkságra, amelyet több ezer éves munkával földi paradicsommá varázsoltak. Ma az ország olyan sivatag és mocsár, mint amelyen volt a szumerok előtt.

A szumer nyelv fiatalabb a magyar nyelvnél. A szumer nyelv ered a magyar nyelvből, és nem fordítva. Az indoeurópai nyelvekben tömegesek a magyar szavak, amelyek a szumerban is megvannak, és meggátolják azt a dogmává vált elképzelést, hogy a magyar nyelv az indoeurópaiaktól kapott sok ezer szót. Mivel a sok ezer szó a szumer nyelvben is létezik, képtelenség azt állítani, hogy az alig 3.000 éves indoeurópaiak olyan sok szót adtak át a 40.000 éves írással rendelkező magyar nyelvnek, mint amennyit állítanak az indoeurópai szerzők. A szumer nyelv hatalmas gátat alkot a hamisító szándékoknak.

Mégis, honnan érkezhettek a szumerok a Két-folyó lapályára? Azt is gondolhatjuk, hogy a mai Ukrajna területéről, ahol akkoriban, mint a legtöbb más helyen Európában, magyarok laktak. Legalább 15.000 éve Ukrajnában bizonyíthatóan magyarok éltek, akik az első ismert térképet faragták egy mamutagyar darabjába. A rajzolatot újabban Merics-térképnek nevezik. Egy jellegzetes várost vagy országot ábrázoltak őseink, amely ábra azonos formájú a mai székely címer hét várával. Ha ez nem bizonyíték, akkor mit nevezünk bizonyítéknak? A rajz még egy tengerjáró hajót is ábrázol, evezősökkel, akik két-két sorban ülnek, a hajó jobb és bal oldalán. Elöl 32 evezős ül hátra felé nézve, hátul szintén 32 evezős ül, de előre néznek. Az evezősök száma összesen 64, valamint 7-8 tiszt áll a hajó orrában. Mivel a hajó hátsó egyharmada nem látszik, a törés miatt, felvethető, hogy az álló alakok száma nyolc volt, talán valaki hátul is állt. Így az emberek száma 72 lehetett az ábrázoláson, ami rendkívüli szám.

Szumer területe nagyjából Kr.e. 5.500 és 2.000 között volt fejlődése tetőpontján. De az ősi hajó emberei 15.000 éve magas kultúrát bizonyítanak. Fontos még az a tény, hogy a szumerokat szkytháknak és kusitáknak is nevezik. A Szkytha és a Kus szó jelentése mindent megmagyaráz. A szumerok önmagukat Ki-En-Gir, vagyis Enki Gyerekei névvel illették.

Felmerülhet az is, hogy a szumer népesség több hullámban érkezett Mezopotámiába, nem egyszerre. Az egyik kiindulópontjuk a Kárpát-medence lehetett. Döntő bizonyítéknak számít a Kárpát-medencében talált feliratok magyar nyelvűsége. Az írás itt már 30.000 évvel ezelőtt létrejött. A magyar ábécé jeleit igen sok helyen megtalálták már, a Kárpát-medence területén is. A Zagrosz és Nyugat-Irán szintén szumerok által volt lakott, ahonnan a népesség a síkságra ereszkedett.

Maguk a szumerok azt állították, hogy egy magas hegyekkel körülvett országból érkeztek a Két folyó országába. Ez az ország, nagy valószínűséggel, a Kárpát-medence, benne Erdéllyel, amit szintén nagy hegyek vesznek körül. Továbbá Boldogsán országa is szerepelhet az őshazák között, mivel ebben az országban is magyarok éltek egykoron. Ma Badahsan a terület neve, szintén medence jellegű, de nagyon ősi magyar feliratok nincsenek a területén. Ez a tény a Kárpát-medencét valószínűsíti a szumerok őshazájának.

Van egy olyan mítosz is, ami szerint a szumerok délről érkeztek Mezopotámiába. Valószínű, hogy volt délről érkező bevándorlás is. Ugyanis az őskorban a hajósok a Nílus ágain szabadon hajózhattak a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között. Ezért Atlantiszból, Kis-Ázsiából, az Atlasz vidékéről és esetleg más területekről érkezhettek magyar hajósok Mezopotámiába a Vörös-tengeren keresztül is, megkerülve Arábiát.

Szum-Er értelme Szem-Úr. A Szemet mondtuk Szum, Szüm, Szöm és Szim alakban is, az Úr szót mondtuk Er, Ír, Or, Ar alakban is. Szumer, vagyis Szemúr, a Nap hatalma alatt lévő ország, amely szó igen elterjedt a magyar nyelvben. Továbbá sok más nyelvben is felismerhető a Szumer összetett szó (lásd ’A Szumer szó vizsgálata’ című munkát).

Isten Igaz Látó Szeme a Nap, akit Szem alakban ábrázoltak őseink. A görög hajók elejére szem volt festve, amit a napvallás maradványának minősíthetünk. A Nap északi területeken a Déli irányt képviseli, ezért Szumer egyik jelentése Dél. A szemiták eredetileg napvallást követő magyarok voltak, akiknek a nyelvéből jött létre a mai szemita nyelvcsalád. Ezek a népek eredetileg a Napot, vagyis az égi Szemet tekintették istenüknek, innen ered a nevük is. A Szumer névnek sok változata van.

Híres a Szempiramis is. A Szumer szó azt is jelenti, hogy a Szemnek mintegy farka van, mint egy üstökösnek, amivel eléri izzó sugárzásával a föld felszínét. Ahol eléri a sugárzás a földet, arra van Délszak.

A szumer (sumer) szövegek beszélnek az özönvízről, isteneket és királylistákat neveznek meg. Az asztrális és földi istenek két csoportja nem válik el élesen egymástól, egységes csoportot alkotnak. A szumer városállamoknak külön istenei voltak. De külön istenei voltak az egyéneknek is, akik a mai őrangyalokkal lehetnek azonosak. A szumer istenvilágba nagyjából 3.000 isten tartozott. Egyes királyokat is isteni rangra emeltek dicső tetteik miatt.

A bonyolult istenvilágot már a III. évezred első felében rendszerezni kezdték. Valójában 3.600 istent képzeltek el. A szexagezimális, azaz hatvanas, a 60-as számra épülő rendszer nagyon sikeres volt. A szumerok találták fel és ma is használjuk.

A latin sexagesimus jelentése „a hatvanadik”. A szögbeosztás 360 foka és az időbeosztás 60 perce, 60 másodperce innen ered. Egyes isteneknek külön száma volt.

A városokban papfejedelmek uralkodtak. Hatalmukat az istenektől kapták, egy személyben egyesítették az uralkodó, főpap, bíró és hadvezér tisztséget.

An a legfőbb isten. Annyira ősi, hogy a szumeri magyarok még a nemére sem tudtak pontos választ adni. An férfiisten az Özönvíz utáni korokban. De egyes jelek azt mutatják, női tulajdonságokat is viselt valamikor az özönvíz előtt. An nevének jelentése Ég, Menny. A születést őseink a nőkhöz kapcsolták, holott a férfi nélkül nem jöhet létre születés. Az N jel a magyar írásban kifejezetten a Nő jele, az M jellel együtt.

Az An lágyult formája az Any. Ez az akkádban Anu olvasatú lett, a magyarban megmaradt Any/Ány, továbbá Anya és Anyu olvasatúnak. A magyar N írásjel döntve az Eget, a Mennyet ábrázolja.

Férfi jellegű az An név elől jejes vagy hehes alakja, mint a Jan és Han. Ez a János, német Hanzi (Johann becézése), Hans és más formák eredete.

A rómaiaknál Janus, a kétarcú isten, An nevéből és fogalmából származik, vagyis magyar eredetű istennév. Janus, vagyis Jánusz két arca a férfi és nő fogalomból ered, de ezt a rómaiak a jövőbe és a múltba való nézésnek értelmezték, elfelejtve a nők egykori társadalmi fontosságát, amit An isten neve is kifejezésre juttatott.

An közeli rokona az En, Isten, Herceg, Én jelentéssel, továbbá minden dolog belső lényege, továbbá az Ön, az Un, az Ín/In és az On. Az An tükrözve Na, aminek jelentése Nagy, Nő, Ház, Kő és Fiú, a többi jelentést a szótárak is tartalmazzák. Az En hármas jelentése az Isten, azután kb. Herceg, valamint bármelyik ember, vagyis Én, más magyar szavak hármas jelentésével rokon. Az Enség, mint negyedik jelentés, szintén nagyon fontos, sok más magyar szó is négyes jelentést tartalmaz. Kitűnő nyelvkutatók erre már ráébredtek, csak elnyomás alatt állnak, téziseiket nem tudják a köz javára átadni.

An uralmának kora talán a csillagvallás koránál is régebben kezdődött.

An első fia Lil, akit En-Lil, második fia Ki, akit En-Ki néven ismerünk. An uralkodott talán a Vízözön koráig, Noé neve tőle származik, ez az idő talán Kr.e. 5.500-tól 4.000-ig tartott Szumerban. Máshol persze a kezdetektől. En-Lil kb. 4.000-től 2-800-ig, En-Ki kb. 2.800-tól 2.000-ig volt a főisten. A neveket összetevő alapszavakat szabadon variálhatjuk, mert egymás nélkül is önálló, értelmes jelentésük van.

Lil-En a Levegő, Lég, Lélek istene, tündére. A Lil nyújtott kiejtésű formája a Lél, amely névnek hehes alakja a Lehel. A Lél-Ek jelentése Lél-Éke, vagyis Lil isten Ékessége, Csillaga. De Lelle is Lél városa, a Lel ige a Lél, Lil változata, a Le a La (Hely, Település) magas hangrendű alakja. A magyar Liliom és latin Lilion is Lil isten jelképe, virága, talán Lili-An volt az eredeti alak. Lile madarunk helyesen Lil-E, vagyis Lil-Háza, a Lil-Ik (nagy és kis lilik) meg Lil-Íke, Lél-Éke, Lil-Csillaga. A Lil, Lél, Lel nagy szócsoportot alkot utódnyelveinkben. A trójai türszénektől, vagyis magyaroktól délre élt a Leleg nép, akiket Lelexnek neveztek a görögök, ők Lél isten népe voltak. A mai két Lelesz településen még lelexek élnek. Lelesz és Tarna-Lelesz e régi nép két utolsó hajléka. Maga a Lelesz a Lél Ész, vagyis Lél Fénye jelentést viseli.

Ki isten a Kü és Kő isten, lásd pl. Kies – Köves, közvetlen változata Gé neve. A Kő a Földanya valódi neve, többnyire Föld szóval adják vissza az értelmezők, de a Föld valójában mást jelent. A szárazföldek csontozata a köves hegységekből áll, ellenben a Föld a hegyek málladéka, művelhető terület, amit felszántanak. Ki isten tehát a Földanya, akinek a fia En-Ki. En-Ki nevét is írhatjuk Ki-En formában, sőt, ez a gyakoribb névalak. Kien lehet Kjen, Ken, Keny, ez utóbbi a Keny-Ér szóval függ össze. Kien a kövek és a vizek istene, a kenyér felkenése vízzel történt kezdetben, aztán olajjal. A király felkenése is innen származik, mivel a Keny-Ér pontos jelentése Nap-Úr. A király is napúr.

Ki-En neve köszön vissza Káin nevében, aki a magyarokat jeleníti meg. Kaján istenünk szintén Ki-En, Kaján a mindentudás istene. Arcán isteni mosoly, egyes szobrok ezt a mosolyt mutatják az Égeikumban és Itáliában. A magyar Kaján szobrokat összetörték a kultúrapusztító keresztény papok. Kajár neve is fennmaradt, Bál-Aton-Fő-Kajár nevében. A héber Kajin jelentése Vaskovács, és az anatóliai magyarok, többek közt Tubal-Kain (Szubar-Káin) a kajinok megjelenítői. Anatólia helyesen Ana (Anya)Tól-i-a. Az –i-a végződés nagyon ősi magyar nyelvű képlet. Tubal-Kain talált fel sok dolgot, vagyis mi, magyarok. A hébereknél törvény volt, hogy minket testvérként kell fogadni és testvérnek kell tekinteni.

Ki-En hatalmas vízisten is, nem csak a Kövek, szárazföldek istene. Nagy istenünk A-Keán, vagy O-Keán (Okeanosz), latinosan Óceán, akit titánnak mondanak a görögök. Keán lehet a Kán, Kan egyik ősibb szóalakja, a bulgár fejedelmet is így nevezték, akit Szent István, valamilyen súlyos ok miatt megtámadott. Ke-Án a Ki-En név egyszerű változata. Az A egyik fontos jelentése Víz, ezért A-Keán jelentése a Vizek Enki istene. Az A Víz, a Ke Kő, az An An, vagyis Ég, Menny.

Okeánosz görög titán neve ebből a magyar A-Keán névből származik, ez kétségtelen. Az –osz a névben csupán görög toldalék, a hím nem jelzője, voltaképpen ez is magyar eredetű.

Dél-Amerikában a kecsua uralkodó neve Inka. Ez is a Ka-In név változata, magyar rangnév. In-Ka lehet Isten-Háza, de lehet a Kövek (a Föld) Istene is. Attól függően, az etymon melyik jelentését vesszük elő a név értelmezésénél.

Mivel a szumerok magyar származékok, a szumer mitológia is magyar származású, és magyar nyelvű. A sok tízezer bizonyítékot nem lehet megmásítani. Az a magyar csoport, amelyik a legutolsó honfoglalást hajtotta végre, a szumeroktól származik bizonyos mértékben.

A szumeri magyar istenek java része tovább él az indoeurópai mitológiában. Ez csak úgy lehetséges, hogy ezek az istenek magyar istenek, és a magyaroktól kerültek át utódaikhoz, az indoeurópaiakhoz. A szumer nevek pontosan érthetőek magyarul. Egyes istenek nevei a magyar nyelvterületen, mint településnevek, földrajzi nevek, királynevek, személynevek jelennek meg. De rengeteg más helyen is megjelennek ezek a nevek, bizonyítva, hogy a magyar nyelv az elsődleges a szumer nyelvvel szemben. Ez a mitológiára is vonatkozik.

An, Lil és Ki szent hármassága mellett sok ősi női istennek is nagy a fontossága. Arról van szó, hogy őseink szemléletében a férfiak és nők egyenrangúak voltak. Sok női istenségünk létezett. Nőuralom sosem volt, amint nem létezett férfiuralom sem. Nálunk a teljes egyenjogúság volt uralmon, amíg társadalmi berendezkedésünk össze nem omlott a rabszolgatartók támadásai hatására. Az anyajogú és apajogú társadalmak csak az ókorban jelentek meg, amikor már a magyar eredeti szabad társadalmak az utolsókat rúgták. Akár az anyajog, akár az apajog kerül hatalomra, az már a teljes elkorcsosulást mutatja. Az emberi nem rohant a csökevényesedésbe. A nőket még ma is több területen elnyomják. Szumerban az apajog volt uralmon, bár a nőknek jelentős jogaik voltak, nem nyomták el őket teljesen.

Az Özönvíz után, mintegy Kr.e. 4.000 körül, (több özönvízről lehet beszélni) a patriarchális társadalmi berendezkedés megerősödött, sok földrajzi területen. Ez az emberi egyenlőség pusztulását jelzi. Nem lehet szabad az a népesség, amelynek nem minden tagja szabad. Ahol a nőket elnyomják, ott alakul ki a rabszolgatartó társadalom, ami kegyetlen ellensége az emberi fajnak.

Az En a Né tükrözött alakja. Ilyen tükrözéseket, ennyire nagy számban, egyetlen más nyelvből sem lehet kimutatni, csak a magyar nyelvből. A Ni az ige, a cselekvés jelzője. Főnévi igeneveinkben a Ni valójában a Nő, a keletkezés megnevezője. A görögben In a nő nem jele. A finnben En a főnévi igenév jelzője. Az In is Isten, amint az En, igen gyakran, az Isten pedig a Keletkezés szinonimája. Ezek a szótani tények nem a semmiből jönnek elő, hanem a szent, ősi magyar nyelvből.

An isten nevének egyiptomi alakja az Anh/Ank – Élet jelentésű szó. Az Anya természetesen Élet is. A mai magyar Any, Ány szórészek tömegei An isten nevét idézik, talán Anh nevével együtt. Rengeteg magyar névben van jelen az An, Án Any, Ány, de vizsgálatukkal vigyázni kell. Egyes neveinkben teljesen világos az elemek elválasztása és értelme. A Sur-Ány, Par-Ány, Per-Ény, Tor-Ony, és hasonló nevekben az utótag az An, En változata. De a Por-Dány, Padány, Ladány és hasonló neveinkben nem tisztázható első látásra a szóvégi Ány mibenléte.

Az is érdekes, hogy egy ősi vallásháború után An isten neve ellenséges tartalmat vett fel. A hehes Han ugyanis Ördög. Han Istók neve Ördög Istók értelmű, a Hány ige az ördöghöz kapcsolódik, és An nevéből származik. A Han Tengri csúcsnévben a Han még ’király’ jelentéssel bír, a kínai Hanok meg ördögök a magyar Hunokkal, a Menny Fiaival szemben. A Hun és Han népnév régebben azonban egy nép két részét jelentette, vagyis magyarokat és kínaiakat.

Az angol Ant – Hangya szó is An nevének változata, az Ant a halállal kapcsolatos, jellegzetes magyar szóképződmény, lásd T végződésű neveinket. A magyar Han-Gya szó is misztikus, az An-Gyal szóval közeli rokonságban van. Han a Halál, az Ördög neve, a Gya a Földanya egyik neve. A Hant a halott helyét jelzi.

A Hány – Mennyi matematikai nevek An, az Ég, és a Menny, az Ég fogalmait tartalmazzák. De ebbe a rejtélybe most nem megyünk bele. A vallásháború szétzúzta An neveinek egységes, isteni jelentését. Sok szóformára az ördög jelentést ragasztotta, meglehetősen igazságtalanul. A háború biztosan lezajlott, csak nem tudjuk, mikor és hol?

A kövek és vizek istene, vagyis En-Ki neve É-A is lehet. Ezt a nevet akkádnak minősítik, pedig színmagyar név, és a magyar nyelv nem akkád nyelv. É – Ház, Palota, Templom, A – Víz magyarul. Tehát É-A neve magyar nyelvű, jelentése Palotája a Víznek, vagy a Víz-Háza. Ez a név a francia nyelvben is megjelenik, magyar örökségként. A francia L’Eau tehát nem más, mint a magyar É-A, a vízisten neve, a L’ az Él Isten nevének maradványa, az Eau U hangja a Sok, Hosszú jelentést tartalmazza. Ezt a nevet a magyar nyelvből kell eredeztetni. A kelták egyik része magyar nyelven beszélt, még Krisztus idejében is.

Igen fontos Ab-Zu neve is, amit a Ház-Tudása értelemben fejtenek meg némelyek. Az Ab egyik jelentése valóban Ház. De az Ab jelent még Apát/Abát, Vizet, Törzset is, ez utóbbi a Ház fogalmából ered. Ab jelenthet még Felsőséget, ami a fejünk felett van, vagy a víz felett van. Ab-Zu ezért a Víz-Tudása, a Felsőség-Tudása értelmű. Az akkád Apszu nevet Kezdettől Létezőnek értelmezik, ami teljes képtelenség. A magyar nyelv nyakára nem lehet rá rakni semmilyen nyelvet sem, mert a magyar az ősi nyelv, az összes többi nyelv a magyarból keletkezett. Amint az akkád is.

Az Ab-Zu nevet Vizes-Mélységnek is mondják, ami nem igaz megint, szótanilag. Ez az értelmezés legalább tartalmaz valamennyi igazságot is. Az Ab lehet Víz, a Zu a Zuhanás töve, ez igaz. Olyan víz, amely zuhan a mélybe, sok van, zuhatag a nevük. Ab-Zu neve nem innen származik.

Az Ab egyik jelentése Víz, azután Felső. Az Apa, Aba is Felső a gyerekek előtt. Az Áb-Ra Háza az Embernek, vagy Felső része az Embernek, vagyis az Ábra az Arca, mindenkinek. Az Ab-Lak névben a Lakon lévő Felső nyílás az Ab. Egyes ősi városokban tényleg csak a tetőn lehetett bejutni a laktérbe.

Az is kétségtelen, hogy az Ab némely esetekben Hab formát vehet fel. A Hab a vízzel, és más folyadékokkal kapcsolatos, a folyadékok felső részén helyezkedik el. Ilyen a Ser habja, vagy a Tej habja, amelyek a folyadék felszíne felett habzanak. A Hab talán a Ha-Ab, Háza a Víznek, fogalomból eredhet. A Hab tehát valószínűleg összefüggésben áll az Ab szóval

Az Ab-Zu Ház-Tudása jelentése félre viszi értelmezésünk irányát. Az Ab valóban jelent Házat, de jelent Vizet is. Ismert Pandzs-Áb országa, amelynek jelentése Öt-Víz, Öt-Folyó, mivel ezt a területet valóban öt folyó öntözi. Az Ob folyó neve is Ab volt eredetileg, csak az oroszok nevezik Obnak, mert nekik nincs tiszta ’A’ hangjuk, valamikor elvesztették az idők sodrásában. Az Abál ige, ’l’ magyar igeképzővel Vízben Főzni jelentésű. Kétségtelen tehát, az Ab jelentése Víz, Ab-Zu pedig kétségtelenül Vízisten. A Zu Tudás, de igeképző is!

Abzu isten nevének mai alakja Habzu, vagyis Habzó. A felkorbácsolt mélytenger felszíni vize, amelyen tarajos hullámok rohannak végtelen sorokban. Amit nem értettek meg a nyelvészek az istennévvel kapcsolatban, az a valódi óceáni mélyvíz hullámzása a beltengerek, tavak, folyók vizének hullámzásához képest. Egy holland kapitány vitt ki az Északi-tenger vizére, ahol megértettem a kétféle víz mozgása, hullámzása közötti lényeges különbséget. Aki ezt megtapasztalja, mint őseink, az tudja, hogy az Ab, akár a víz felső része, vagyis háza, másként hullámzik az igazi óceán felett, mint a kisebb mélységű vizek felett. Ab-Zu ezért a Víz Házának, vagyis Felső Részének Tudása. Itt habzik a víz, de csak az igazi mélyvizek felett lehet igazán látni ezt a természeti tüneményt. A habzó, tarajos hullámokat viselő víz az igazi mélyóceán felett figyelhető meg igazán. Az őskori hajósok ezt jól tudták, amit az Ab-Zu istennév bizonyít a legjobban. Őseink az egész Föld összes tengerét bejárták, jól ismerték a vizek természetét.

Abzu magyar isten neve az akkádoknál Apszu formájú lett, akihez a Kezdettől Létező jelentést kapcsolták. Az akkád név a magyar név zöngétlen változata csak. Mivel Európában akkádok sosem jártak, de Európa népei a magyaroktól eredtek, kétségtelen ténynek tekinthető az Abyss, Abyssikum nevek Abzuból való eredete. Abyssikum a tenger aljzatának a mai neve, amely Abzu, illetve Abuz, Habzú, Habus/Habos névformákból ered. Abüsz-Szikum továbbá Abüsz isten Széke, aki a tengerek aljzatán él palotájában. Az Abyss a mélyóceán, En-Ki rokonának a mélye. Félelmetes hely a tengerek sötét mélysége, az Abysshoz démoni erők is csatlakoztak az újabb elképzelések szerint. Egy magyar gondolkodótól értesültem, hogy az Abyss az ő számára a világűrt jelenti. Zseniális meglátás, mert az Abyss tényleg jelentheti a világűr végtelen mélységeit.

A szumer istenek egy része termékenység isten, más része oltalmazó, ismét mások csillagistenek. A szumer istenek rendszerezése az akkád, illetve a mai korból való, mert a kutatók jobban szeretik az isteneket rendszerben látni, mint kusza halmazban. Ezért az eredeti istenvilágot alig lehetséges rekonstruálni.

Az ősi magyar isteni hármasság jelen van a szumerok hitvilágában is. A hármasság képzetét Európából, vagy Ázsiából vitték át Mezopotámiába. A szumer templomokban az Oltár három osztatu. Ezt a mai templomok is többnyire megjelenítik az egész Földön.

An nevéhez kapcsolható az Atya, és az Anya is. A kisgyerek az Anya szót ma is így mondja: Ana. Kezdetben Gyerek volt a hármasság harmadik tagja, akinek nincs neme, illetve szabadon lehetett Fiú, vagy Lány. Később, a szumer időkben már az isteni pár utóda kifejezetten Fiú lett, akik közül az első En-Lil.

Még később, a rendszerezés idején, az ősi isteneknek elvették a női felét, női tulajdonságát, csak a férfi tulajdonságokat hagyták meg. A Kárpátiába bejövő szumerok, mintegy 4-5.000 évvel ezelőtt, már ezt a degenerálódó vallást hozták be, rombolva a kárpáti magyarok egészséges vallási világát. An a férj és Ki a feleség. Ki a Kő, ami harci fegyver alapanyaga, tehát férfi tulajdonság, de a Ki az Anyaföld neve is, ami női tulajdonság. Lil női oldalát nehezebb megtalálni, de a Liliom, mint Szűz, kétségtelenül En-Lil női jellegét fejezi ki. Szuz-Anna ezért Liliom a héberben, mert a Liliom a Szüzesség jelképe, az An-Na jelentése pedig Ég-Ház. A Szuzanna, Zsuzanna ezért magyar név, más nyelvből meg sem lehet érteni.

An-Tu An hitvese, a feleség nevében Tu a Földanya neve, általános értelemben Országnak kell felfognunk. A Föld a magyar értékrendben mindig a Nőiség kifejezője. Ez fontos alaptörvény, amit azonban igen nehéz alkalmazni, éppen a magyar nyelvben és mitológiában. Pontosan azért, mert a legősibb korban az istenek nem nélküliek, illetve kétneműek voltak, képesek voltak teremteni önmaguk lényegéből kiindulva. Valójában Isten ma is ezt a tulajdonságot hordozza, nem kell neki nemekre válnia, hogy teremteni tudjon.

Az Ég férfi jellegű, a Föld női jellegű isten.

Az Égből erednek az emberiség Apái, a Földtől erednek az emberiség Anyái. Ők házasságot kötnek, gyerekeik a mai emberiség. Ez a kép még mindig sokkal régebbi, mint a görög, római mitológiák által tárgyalt képzetek. Ezt lefordítva mai nyelvre, a magyarok, az Ég urai, a Naporoszlánok, a Csillagokból Jövők, többnyire férfiak, összeházasodtak a Föld leányaival. Ebből az égi-földi frigyből származik a mai egész emberiség. An-Tu nevének Tu része lehet Ta, Da, Di, De is, a magyar nyelv szerint, mind a Földanya nevei. Megjegyzendő, a Ta jelenthet férfit is, egyes esetekben, mint a hatti nyelvben, vagy a Tata mai nevünkben. A Ta férfi jelentése ritka, mint a Tata, de létezik, azt mutatva, hogy nagyon régen a Ta Anya lehetett, de néhány esetben Apa is lehetett.

An-Ki a Mennyei-Kő (Föld), aki An atya felesége. An-Ki azokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, amelyekkel An-Tu. A két név közé ne tegyük ki az egyenlőséget, mert ezáltal csorbítjuk a magyar mitológia gazdagságát. Ki istennő is lehetett a neve.

Enkinek a felesége még Nin-Ki, Ninhurszag és Ninmah.

En-Lil neje Nin-Lil. A név Níni-Lil értelmű, a Níni, Néni magyar szó gyakran rövidülhet. A Nin változata a Nun, Nan, Nén, sőt Nón. Isteni és női jelentésük mellett Herceg jelentést is tartalmazhatnak, továbbá a női ellentétet, a Nem jelentést. Nin-Lil a Lélek, a Levegő istenasszonya, nevében a Nin tartalmazza a női jelleget.

Egyik neve Szud volt, aminek Ápolónő jelentést tulajdonítanak egyesek. Ezt nem lehet elfogadni. Szud a Dél, a Teljesség istennője, a foglalkozása Ápolónő. Neve Szuz formában is ismert, lásd Szuzy. A magyar Szűz szó a Szud változata, a Szűz jelentése Teljes, Egész. Jelentős magyar istennő. Szud-Án neve a Mennyei-Szud (Dél) alatt lévő terület. Zsuzsa, vagy Zsuzsanna nevünk a Szűz szóból származik. A héber azért mondja a Zsuzsanna nevet Liliomnak, mert a magyarból eredően a Liliom-Tiprás a Szűz (Szud) megbecstelenítése. A Szudéta hegységnévben is jelen van ez a magyar név. A hegység térségében magyar államok jöttek létre, mélyen az őskorban, többször is. A név helyesen Szud-É-Ta, vagyis Szud istennő Házának Tája. A Szud sok utód nyelvünkben is tovább él. Rokon a South, Süd, Csúd, Csuda, Süt, Sut, stb.

Anyja neve E-Res, a név jelentése Háza-Illatos. Mivel a Res (Rez) nevet Rózsaillatnak is értelmezik, ezért E-Res jelentése lehet Rózsaillat-Háza is. Eres istennő neve eszerint Háza a Rózsaillatnak. De lehet az Eres (Eresz) nevet Eresnek is értelmezni, továbbá annak az istennőnek, aki leereszti a koporsót a földbe. Az Eresz a vizet vezeti le a tetőről. A víz mozgása az Alvilág felé irányul.

En-Lil fia Nin-Úr-Ta, aki magyar isten. Nin az uralkodó neve, hercegi rangot jelképez. Az Úr megfelel a mai Úr neveinknek, Isten, Király és Férfi, Úrnő a jelentése. Ta a Táj, az Ország neve. Nin-Úr-Ta nevének három eleme magyar nyelvű, jelentése az Ország (Ta) Herceg Ura. A Nin még azt is jelzi, hogy valódi nőtől származik, aki a Földanya kegyelméből hercegnő volt.

En-Lil másik fia Nan-Na, vagy Nan-Nar, a Ragyogó. Ő a Hold. A Nan, Nun, Nin herceg jelentéséről volt már szó. A Nánás, Nándor, Naná, Nána szavainkból eredhet a szumer Nanna, Na-Nar neve, aki Holdisten. A Nan jelentése úr, herceg, a Nár viszont a Nyár változata, a Nyár viszont Ragyogó évszak. Nan-Na a Hold-Háza, esetleg Hercegi Nagyság lehet. De vajon miért a Hold a Nyár Ura? Nem tudni, de a Hold lehet Nyár, vagyis Ragyogó Úr is (Nan-Nar).

Nan-Na felesége Nin-Gál. A Nin jelzi néni mivoltát, egyben uralkodói helyzetét, a Gál egyszerűen Nagy, Hatalmas jelentésű magyar szó.

A Hold másik szumer neve Szu-En. Ebben a névben az En Isten jelentésű, a Szu jelentése Alsó-Fény, vagy Ezüst-Fény. Amikor a Nap világít, Szu a világ alsó oldalán halad. Amikor a Nap lenyugszik, Szu, az alsó égtájról felemelkedik és világít az emberek örömére. A Szu neve az éjhez kötődik, az Alvilághoz és a Föld túlsó, alsó oldalához, ahol a Nap halad az éj szakaszában. A Szú bogár is holdbogár, éjszaka perceg, alakja hasonlatos a Holdhoz.

A Szin a Nap neve, amit az akkádok megfordítanak, és Holdnak értelmeznek. A Szu-En nevet nehéz Szinnek olvasni. De a Szinai-félsziget Hold-félsziget értelmű, amit az alakja tökéletesen bizonyít. A Szinai-hegy tehát Hold-hegy. A mai Szin, Szín nevünk a Szi-Na összetételből ered, Szi a Nap, Na a Ház, Szina tehát a Nap-Háza, olyan felszín, amelyet a Nap jól meg tud sütni. A Színek a Fényekből erednek, összességük a Fehér. A Fonáka a Színe ellentéte.

En-Lil harmadik fia Is-Kur, a Hegyvidéki, vagy Távoli, Hegyi Ország. Ez a név is magyar nyelvű. Is a Fény és Ős neve. A Kur jelentése Hegy, Ország, Kör, de igei jelentése is van a magyar nyelvben, hegyelés értelemben. Is-Kur jelentése lehet Fény-Hegy, Fény-Országa, Fény-Köre.

De az Is jelentésében több más fogalom is jelen van. Ezek közül nagyon fontos az Ős jelentés. Minden, ami Ős, Üs, az egyben Is is, vagyis a Fény birodalmához tartozó. Az isten talán az ősök országából érkező törzsek kedveltje volt.

Is-Kur másik neve Adad, amit Kedvelt, Szeretett értelemben adnak meg a kutatók. Ezt a jelentést a Dédi, Dada – Nagybácsi értelmével magyarázzák, horribile dictu! De ez a magyarázat is helytelen, mert a szumer Ad jelentése Atya, és megegyezik a magyar Ad igével. Mindig az Atya Ad, a Nej kap. Ad-Ad jelentése az Atyák-Atyja, az Ad ige jelentései igen széles körűek. Az Ad ige Had rokona eredhet a Ház szó irányából is. Az Ad és Ad-Ad ősi jellegű. Az Atya szervezi a Hadat, amivel háza népét akarja megvédeni. Had-Ad istennév szín magyar nyelvű, a Had Atyját nevezi meg, sok évezreddel mai korunk előtt. Ez a Had-Ad a háború istene, a Had Atyja, vagyis aki Ad Hadat.

Had-Ad elterjedt isten, nevének jelentése: Had-Atya. A Hadak Atyja, aki a seregek irányítója. Az Ad Atya jelentése az Úr fogalmat is felveti, mivel az Ad, Atya egyben Úr is. Had-Úr istennevünk kétségtelenül nagyon ősi. A Hadak Ura fogalom megegyezik Had-Ad nevével, vagyis a Had-Úr formával. Ad-Ad tehát nem a Da-Da változata, aki nő, bár a két névalak összefügg egymással.

Nin-Úr-Ta olyan hercegi isten, aki Nin, továbbá Úr-Ta, vagyis Befejezi az Alapokat, legalábbis ezt állítják a nevéről a megfejtők. Mivel a neveket kizárólag az ősnyelv, a magyar nyelv felől érdemes vizsgálni, ezért csakis a magyar nyelv jelentése szerint ajánlatos közölni a jelentéseket. Lehet a név továbbá Herceg (Nin), aki Őre, Őrzője (Úr) az Országnak (Ta). Az Úr név gazdag rokonságú, amely körbe olyan szavak is tartoznak, mint az Űr, Őr, Or, Er, stb. Másik neve Nigurszu, felesége Bawu, Ba’U, és Baba. Baba azonos a Gu-La – Istenek-Orvosa nevével, de a Baba önmagában is Bába, régen orvosi teendőket ellátó asszony neve. A Baba becézve Babi, ma is lánynév, angol formája Baby. Mivel a Bá kifejezetten férfiak neve, ezért a Baba lehet idősebb férfi, lásd orosz Bábuska, török Baba, pl. Gül Baba – Rózsák Atyja. A Bawu olvasható Bájúnak, a Ba’U névben az U jelentése lehet Isten, Hosszú, Örök, mivel a magyar Ü és Ő a Magasságos Isten neve, az U pedig Hosszú, Örök. U-Bor-Ka jelentése Hosszú-Bor-Háza, vagyis sok bor mellé uborkát ettek őseink, ami felszívta a bor hatását. Ba’U ezért Báj-Istennő, talán értett a bájoláshoz, varázsláshoz. És szép volt, a báj szépséget is jelent.

Nigurszu neve fontos lehet minden magyar számára, amikor a neveinket akarjuk megérteni.

En-Ki feleségének egyik neve Nin-Ki. A névben a Nin jelzi a Néni állapotot, a Ki itt is Kő, Földanya, Ország.

Nin-Hur-Szág is En-Ki feleségének a neve, a nevet „Hegycsúcs Úrnője” formában értelmezik. A Ninről szóltunk, a Hur a Kur változata akar lenni, Hegy értelemben. A Szág, mint Főség jelenthetné a csúcsot, ezért a Hur-Szág a Hegy-Fősége, amit pontatlanul Hegy-Csúcsnak értelmeznek. Megjegyzendő, a Hur szónak több jelentése is van. A Húr az Íj Ívének az Ura, az Úr pedig gyakran Nap. Továbbá a Csillag-Húr, Bél-Húr nevekben a Húr kifejezetten Napot jelent. Nin-Hur-Szág eszerint olyan Néni, aki Nap-Főség. Talán ő az egyik Napba Öltözött Asszony. A Nin rangnévből, amely eredetileg a nőket jelölte, később a férfi uralkodók tőkét kovácsoltak maguknak, és felvették ezt a címet. A Szág, Ság és sok változata terjedelmes csoportot alkot a magyar nyelvben.

Nin-Hur-Szág másik neve Nin-Ti, aminek pontos jelentése Úrnője (Nínje) az Életnek. A Ti személyes névmás Életet jelent. Az Élet, vagyis a Ti ápolója a Nap, ami miatt Nin-Hur-Szág nevében a Húr mégis Nap, és nem Hegy jelentésű lehet. A híres filmhős, Ben Húr neve is magyar nyelvű, Fia a Napnak a pontos jelentése. Nin-Ti, vagyis az Élet Úrnője, más neveket is viselt.

Ő Mammu, aki a Mama és a Mami. Mammu nevét így kell értelmezni: Mam-Mu. A Mam jelenti a Mamát, ma is sok magyar Mamnak szólítja édesanyját. A Mu jelentése Fény, ami a Mu kontinens nevére is vonatkozik. Mam-Mu tehát Fényes-Mama, Ősi-Mama, Mama-Ragyogása, Ragyogó Földanya. A Ma-Ma név a Földek Anyját jelenti eredetileg.

Ma a Föld, gyakran helyképző, tömeges az elterjedése ma is a magyar nyelvben. Kis-Ázsiában Ma anyának temploma állott, még Strabon idejében is. A Ma kettőzve többes számot jelent, ezért a Földek Anyja jelentés. A Ma még időisten is, továbbá Három Év, lásd Mái Napság kifejezésünket, amely a közeli, néhány éves múltra vonatkozik. Mami nevét is használjuk, becézve a Mamát, ma is így mondjuk, Mami, Mamika.

Dam-Ki-Na istennő szülte Marduk istent En-Kinek. Mar-Duk neve jellegzetesen magyar név. Ismert és elterjedt értelmezése a Tiszta Halom Fia. Ezzel szemben áll a magyar jelentés. Mar lehet Ifjú és Halál. A Mar-Ék (Mar-Ok) az ifjú emberek erőssége, voltaképpen napjelkép, amit az Ék (Ok) Csillag jelentése ad tudomásunkra. A Mar ige viseli a Halál jelentést, igen bőséges szókészlettel és kifejezéssel. A Duk töve a Du, ami Napot jelent, ezért a Du-k lehet a Nap becézése is, egyszerűen csak Napocska. A Du-Ka értelme Nap-Háza, ebből is rövidülhetett a Duk. De a Düh is rokon a Duk szóval, a Dug (Szent) szóról meg se emlékezzünk. Mar-Duk az Ifjú-Napocska, vagy az Ifjú-Napisten, esetleg az Ifjúság-Dühe. Kétségtelenül magyar eredetű név. A mezopotámiai harcokban, amelyek egyben vallásháborúk is voltak, az akkádok számtalan magyar istennevet átvettek és sajátjuknak tekintettek. Az akkád istenvilág döntő többségében magyar nevű istenekből áll. Újabban egyes kutatók azt állítják, hogy az akkádok magyar nyelvet beszéltek, sémi nyelvtannal keverve.

Ner-Gál En-Ki második fia, a rendszerezők szerint. Nyer-Gál a név értelme, a Gál, Kál mindig Nagyot jelent. Nyer igénk sok változatát ismerjük, ilyen a Nyereg, Nyerés, Nyergel, Nyerít, Nyereség, rokona a Nyír ige. A Nyerő Nyeri a harcot, a Nagy Nyerő, Ner-Gál később az Alvilág ura lett.

En-Ki harmadik fia Dumuzi, akinek a nevét sok formában olvassák, mint Dumuzzi, Dumuzid, stb. Du-Mu Udu isten Fénye, aki az Isteni Napgyermek. Minden magyar gyerek, sőt, minden embergyerek Napgyermek. A Dumu nevet pontosan fejtették meg, amikor Gyereknek értelmezték a kutatók. Dumu ma Döme formájú. Az isten nevének Zi szava Élet értelmű. Ezért Du-Mu-Zi helyes jelentése a Nap-Fény-Élet értelemből hámozható ki. A Nap-Fénye a Gyerek, aki Él (Zi), vagyis Gyerekeket Éltető, a Nap Fényéből hoz létre Élő Gyerekeket ez az isten. Ebből a fogalomból származik aztán több egyszerűbb értelmezés. Ő a Tavasz isten, amikor a fény növekedni kezd, kikelnek a madarak fiókái, életre kel a természet.

Ő a Dumus-Id, ebben a névformában Dömös, a gyerek királyfi városa ismerhető fel. Van ám a lánynak, lányoknak is városa, Leányfalu a neve. Ő a Tömős, a gyerekek szaporítója. Dumus-Id a Gyerekes-Isten, aki a gyerekek védnöke. Az állatok ivadékait is támogatja. Dömsöd városunk neve Dumusdé volt még néhány évszázada, ez a városnév is Dumusid nevét hordozza. Mint isten, a szaporodás felelőse, a pásztorok támogatója. Névalakja a Támasz, lásd Támasztani, életre kelteni, a Temes, Tömés, a Tömős. Rengeteg neve él ma is, ilyen a Tamás, Thomas, stb. valamint Tammuz neve. Tammuz tavaszisten neve egyszerűen Dumuzi alakjának folytatása. Két Dumuzid királyt is ismerünk. Eriduban számtalan ábrázolását ásták ki a régészek, amely szobrok a szaporodásra kész állapotot mutatják. Nevében az Id megegyezik a magyar Id, vagyis Isten névvel. A Zi Élet jelentését akkor érthetjük meg legkönnyebben, ha nyári estén füves területen sétálunk, és meghalljuk az élet zizegését. Értelmezik Törvényes Fiú és Igaz Fiú jelentéssel is nevét. Felesége Inanna.

Nanna testvére Adad, Úr város istene, Nanna gyerekei ikrek. A fiú Utu, a Napisten. Neve rövidülve Út, amin Utu jár. Ha a név végéről lekopik egy magánhangzó, akkor általában a szó első magánhangzója meghosszabbodik, mint ezt látjuk az Utu – Út nevekben. Utu neve igen sok formában él tovább, rengeteg nyelvben. Baráth Tibor jó áttekintést ad az Utu/Udu névformákról. Az Út a városban fényes, kivilágított, amint ezt a neve jelzi. Az Utca lehet egyszerűen Utacska, de esetleg jelentheti az Út Száját is (Út-Sza), ahol az útról mellékutak nyílnak.

A Nap őseink tudatában igen fontos tényező volt. Ott, mondták egymásnak, a Napra mutogatva. A helyhatározók egy része, mint az Ott, Itt, Ide, Ez, Oda, Az, stb. kétségtelenül a napot, illetve istenneveket jelölnek.

Utu zöngés változata Udu. Igen sok alakja él ma is. A japán Do Út, mindkét név a régi magyar nyelvből származik. Odu szavunk Meleg jelentéstartalma Udutól származik. Üdül igénk Udul, vagyis Napozik jelentésű, hasonló hozzá az Üde. Mind e magyar szavak átmennek az Ata, Ada, az Et és Ed, meg az It és Id szócsoportokra. Rengeteg e nevek száma, amelyek a magyar nyelvből erednek, nem a szumer nyelvből. A német Ottó is napnév, a magyar Ott formából származik. Utu és Udu neveink származékai számosak.

Mivel a Napnak a magyar nyelvben igen sok alakja él, amelyek csak szinonimák egymással, kétségtelennek kell látni, hogy ezek a nevek a magyar nyelvből terjedtek át minden utódnyelvbe, amelyek már nem tartalmazzák a nevek összességét, csak kis hányadát.

A Nap neve a Szem is, Isten Igaz Látó Szeme. A Szem szó a Sze – Fény szóból származik. A szumer Igi (Szem) egyszerűen Égi, angol Eye(s), Égő. Az egyiptomi Szem Irtu, vagyis Irtó, országa Irtut. A Szemnek ugyanis félelmetes ereje van, még az oroszlán, a kutya is lesüti a szemét, ha erősen ránézünk. A szemmel verésről meg nem kell sokat szólni. Az oroszlán természetesen az Állatkertben nézegethető. A Szem égető, irtó erejű. Hiszen ő a Napisten egyik neve. A Szem változata a Szüm, Szöm, Szom, Szum, Szam, Szám, Szim, mind a magyar nyelvben. Szemes, a Napisten, adja Balaton-Szemes nevét, a város testvérvárosa Bét-Szemes, vagyis Szemes-Háza, Izraelben. A Szemes és Számos változata a Szamas és Samas, aki Napisten. Somos, Szamos, Számosz, a lapp Számi, a finn Szuomi (Szömi) és egyéb nevek származnak a magyar Szem szóból.

Az Alvilág úrnője Ereskigál, vagyis E-Res-Ki-Gál. Ez a név is színmagyar, valahonnan Európából került a Közel-Keletre. Ugyanis a Res (Réz, Rész, Rózsa) magyar nevek, a rézbányászat és rézkorszak a Kárpát-medencében kezdődött, amint a bronz is itt jelent meg legelőször, és innen terjedt szét a földön. Ezek megkérdőjelezhetetlen tények, amivel nem szabadna a politikának játszadoznia. E-Res neve Háza a Rózsaillatnak, amit el kell fogadni. A Ki-Gál a Kő-Nagyja, Kő-Kál voltaképpen. A Nagy Földanya Rózsaillatú Háza a név, mai pesti nyelvjárásban, régebbi magyar nyelven E Res Ki Gál. Az E-Res összeolvasva Eresz, Eres, Eressz, de az istennő nem ereszt, ha elkapott.

Egy istenháború szerint Zu isten, értelme Bölcs, szerintem Tudás, illetve magyar igeképző, megtámadta az isteneket. Zu nevét tartalmazza a Zu-Han, Zúg, Zu-Ha-Tag és más nevek. Zu rátámadt az istenekre, de végül vesztett a harcban. Zu, a Bölcs, a Tudás, Zu madár képében végül lezuhant az égből. Zu az Anból, az Égből, végül Zuhanni kényszerült, madár formát is felvett. Nem zúzta össze magát, de leveretett, a Tudás az istenek által szét lett zúzva. Hol volt ez a Zuhan madár térsége? A magyarok lakta Eurázsiában, ahol számtalan utódnépünk született, és tért önálló útra.

Inanna a szépség istennője, Utu, a Nap, ikre. Nevét Innin és Ninni alakban is értelmezik, olvassák. Inanna nevének értelme Anu Úrnője, amit nem lehet elfogadni végleges és helyes megoldásnak. In-An-Na neve szó szerint: In Isten, An An isten, vagyis Ég, Menny, Na Ház, Nagy, Nő. In-An-Na ezért An, az Égisten Isteni Nője. An-Na An Házából való, az In a magyar nyelvben Isten jelentésű. Szépsége Antól, az Égtől ered.

In-Nin formában Isteni Níni, Nin-Ni formában Níni Nő a szavak jelentése. Ezek a nevek is magyar nyelvűek. A sok városállam és a hosszú idő, meg a sok nyelvjárás ilyen változatokat hozhat létre.

Folytatni szükséges a szumer istennevek értelmezését. De mivel igen sok van, továbbá erősen keverednek a nevek az akkád, továbbá a környék államainak istenneveivel, ezért a feladat egy másik munkára hárul.

En-Ten neve egy adott korban a Tél megszemélyesítője, valójában azonban Is-Ten nevének változata. En önmagában is Isten jelentésű, a Ten a magyar Tenni főnévi igenévvel azonos, annak Ten tövével. A Ten fontos alakjai a Tesz, Tégy, Tett, Tét, Tehet, Tevés, továbbá sok más szó, amelyek ebből az alapszóból képződtek. A Ten szóban tehát nem csupán csak a Tenni fogalma van benne, hanem a Teremtés folyamata is. Aki Tette a Világegyetemet, Ő Teszi ma is a Teremtést. A Tett Teszi hőssé az embert. A Tét a legmagasabb helyzet. Más magánhangzókkal e nevek sok más fogalmat jelölnek.

Is-Ten neve tehát En-Ten nevével szoros rokonságban van. Ide kapcsolódik Is-Tár neve is, mivel a név előtagja, az Is (Isz, Iz) Fény jelentésű, amint az Is-Ten nevében is. Is-Ten a Fény-Teremtője, aki Tette a Fényt, Izzást.

Is-Tár istennő neve szintén magyar eredetű. Az Is a Fény neve, a Tár magyar ige. A nevet sok formában lehet írni. Az első szó lehet Isz, Iz, Is, sőt Esz, a második szó lehet Tár és Ter. Istár, Isztár, Iztár, vagy Iszter, Eszter mind azonos nyelv azonos jelentésű szavai.

Az Isz-Tár tehát Tárolja az Izzást. Ez csak a csillag lehet, amely égi képződmény mindig izzik, mindig fényt bocsát ki. Az Isztár elől rövidülve Sztár, vagyis Csillag. Ezeket a magyar neveket akkádnak minősíteni nem helyes. A Tár, Tér szócsoport igen gazdag a magyar nyelvben, sok a változata is, jelentéstartalma is sokrétű. A Dár, Dér zöngés alakok tovább bővítik e csoport gazdagságát.

Emesh a Nyár istene. Egy En-Ten-nel vívott vitájában vereséget szenvedett, En-Ten győzött, aki a természet megújítója, az esők elhozója, ezért kapta a Tél fogalmat egyes fordítóktól, értelmezőktől. A magyarok részére nem kell En-Ten nevét értelmezni, Télnek fordítani, mert magyarul jól érthető a név. Emesh neve kétféle módon értelmezhető, ami magyar nyelvűségét bizonyítja. E-Mesh értelme Háza az Ifjúságnak, tehát Emesh is teremtő isten, de ereje nem ért fel En-Ten testvére erejéhez. Em-Esh értelme Em, vagyis Keletkezés, Anyaság, az Esh az Ős, ami miatt Em-Esh az Ősi Keletkezés istene. Őt Nyárnak minősíteni, amint ezt teszik a kutatók, nem lehet.

Sukallutuda, vagy Sukaleituda isten a Sok-Álló-Tudó. Az Állat egyben Álló, olyan lény, amely kifejezetten a lábait egyenesen tartja. A Sukallutuda név a Suk-Allu-Tuda elemekből épül fel. Sok Álló Tudó az isten nevének jelentése. Ő tényleg az állatok életét védte. Őrizte az állatokat, védte őket a ragadozók és az ember ellen. Egy környezetvédő isten, akit népünk már az ősidőkben létrehozott, félve az állatok kipusztulásától. Sok állat tudása már abban a korban is eltűnt, az állatfajok kipusztultak, elsősorban emberi tevékenység hatására. Suk-Alei-Tuda neve hasonló jelentésű Sukallutuda nevéhez.

Másik neve Szumugan, amely nevet egyes kutatók nem tartanak szumer nyelvűnek (hanem magyar nyelvűnek?). Az állatokat figyelő istennek sok szeme van, mert sok állatot kell megvédenie az emberek, és ragadozók ellen. Szumugan neve magyar nyelvű! A Szumu a Szeme variánsa, a Gan a Kán, a Király. Szumu-Gan a Szumu-Kan, a Szemek Királya. Talán a Gan szó miatt értékelik idegennek a nevet a nyelvészek és kutatók, de ez is magyar szó, nem török, nem mongol, hanem a magyar ősidőkből ered, amikor még se török, se mongol nyelv nem létezett. Szumu-Kán az a király, aki Szumével figyeli az állatokat, és megvédi őket. Szumu-Gan olvasatban ez a helyes jelentés, magyarul, de írták Szumukan formában is az isten nevét. Vagyis inkább az olvasatok alapján mondjuk Szumu-Kánnak.

Egy monda szerint An-Szar és Ki-Szar a legősibb istenpáros. An a férfi, Ki a nő, vagyis az Ég, Menny a Férfi, a Ki, a Föld, a Nő. A Szar utótag értelme Király, aztán Fehér, Sárga, és egyebek. A Szár szó a Láb-Szár viszonylatban a Láb Királya. A Szár és Sár a király neve, amiből az orosz Cár keletkezett. A római Caesar, vagyis Cézár, helyesen Szé-Szár, vagyis Fény-Király. A Kaiser és a magyar Csá-Szár nem feltétlenül Caesar nevéből ered, mert a Csá-Szár éppen a magyarok királyát jelenti (Csa – a magyarok népneve, Szár – király). A latin nevek a magyar nyelvből erednek, innen eredhetnek az átfedések.

An-Szar tehát az Ég Cárja, Ki-Szar tehát a Kőbirodalom, a Földanya Cárja. E nevek más változatai a Lahmu és Lahamu, amelyeket akkádnak minősítenek. De ezzel sem lehetünk kibékülve, mert ezek a nevek is jól értelmezhetőek magyar nyelven.

Niszaba nevében a Nyisza magyar szó, a gabona aratására vonatkozik. Niszaba kétségtelenül gabonaistennő. A Nisza és a mai magyar Nyisza egyértelműen azonos név. Jelentése Búza, amit a búza learatásához képzeltek. A búza szárát el kellett nyiszálni, mivel a régi időkben még nem volt kitalálva a kasza. A nyiszálást akkoriban főleg nők végezték, a kaszálást később már férfiak hajtották végre. A kasza súlya férfierőt vont magához. Aki kaszált már, az tudja, milyen emberpróbáló feladat a kasza megsuhintása.

Finnül a Nisza szó Búza értelmű. A görög Niszai Mezők kétségtelenül Búza Mezők értelmet tartalmaznak. Egyértelmű, hogy a magyar világ volt előbb, mint a görög világ. A Niszai Mezők kifejezés olyan területekre vonatkozik, ahol a búza aranysárga tengere hullámzik. Ahol sok a búza, ott nincs éhezés sem. A Nyiszál magyar ige a búza, és árpa aratására vonatkozik, a Nyisza (Búza) változata. Abban a korban még nem létezett a Kasza, ezért Nyiszálni kellett a Niszát, vagyis a gabonát, főleg a búzát. Lenyűgöző ez a régi világkép, amely a Niszai Mezők alatt egyfajta paradicsomi állapotokat tételez fel. A Niszai Mezők a magyarok világát jeleníti meg, amikor béke volt az emberek között, és sok volt a búza.

Nisza városa igen fontos adalékokkal járulhat hozzá a magyar történelemhez. Parthia fővárosa, a terület a magyarok egyik központja volt, néhány évezrede. Az orosz Psenyica Búza fogalmat tartalmazhat. A Nyisza a Búza aratásának a neve. Niszaba lehet Niszava/Nyiszava is. A Hold alakú Sarlókkal aratták őseink a gabonát, de a Kasza enyhe íve is Hold alakú. Nyiszálták a gabona tövét, majd a gabona fejét, a kalászát cséplővel kiverték, aztán a magokat, a csillagokat megőrölték, majd megették, miután a lisztből kenyeret sütöttek.

Asag a betegségek démona. Asz-Ag az Aszottságokat fogalmazza meg, az Ag névnek Magas értelme van. Ez az Ag a koponya tekintetében az Agy neve, ami a fej felső része. Az Ag kimondottan Fejtető, az Agy neve, és az Ág neve a fákon. Ha az Ag már magasba került, Isten közelébe, akkor a neve Agg. Az Ag, Agg, Ág sok nevet fejlesztett ki később. Az Asag démonnév teljesen érthető magyar nyelven.

Utnapistim akkád név, Utu-Nap-Isten a jelentése. Az Istim az Isten szó egyszerű változata, kb. Istenem az eredeti formája.

Zi’U-Szud-Ra nevének pontos jelentése: Zi – Élet, mint a Zi-Bele-Szurdos isten nevében, vagy a Zizeg névben, U – Hosszú, Örökkévaló, Magasságos, Végtelen, az Ü és Ö/Ő változatokkal együtt, Szud a Dél, Ra az Ember. Az értelmezés Komoróczy Géza érdeme, kivéve az U – Hosszú jelentése melletti többi jelentést. Görög neve a kultúra teremtő hősnek Xiszuthrosz, a névben felsejlik a mi Trósz, vagyis Trójai, Tarján nevünk.

Hírneves hőseink Adapa, Etana, Gilgames, Enkidu, és mások. Sok istenség fogalma úgy képződött, hogy valódi emberek isteni rangra emelkedtek, az utódok a régi hősöket isteníteni kezdték. Dumuzi név alatt két király is uralkodott, talán az isten fogalma is a két uralkodó hagyományaiból ötvöződött.

Adapa neve helyesen Ad-Apa, ami azt jelenti: az Atyák Apja. Hősünk eszerint igen régi, hőstetteit is az ősi korokban hajtotta végre.

Etana neve szintén magyar nyelvű, helyesen E-Tan-A a név értelme. Háza az Isteni Tanoknak. Mivel a Tana azonban szerepel ősatyáink nevei között, ezért az E-Tana jelentése lehet egyszerűen Háza Tana ősatyának. Mivel Etana rendkívül régi isteni hős, nevéből eredően az következik, Tana régebbi isten (ősapa), mint E-Tana. Elvégre E-Tana származik Tana házából, vagyis Etana Tana utóda. Tana Nimrúd apjának a neve.

Gilgames nevét akkádnak minősítik, holott színmagyar név. A név helyesen Gil-Ga-Mes elemekből áll. Mind a három elem magyar szó, semmi köze az akkádokhoz, hacsak az akkádok nem magyarul beszéltek. Gil a Galamb egyik neve, lásd Gilice, ami galambot jelent, és a Gil becézése. A perzsa Gil szintén galamb, a perzsa szó kétségtelenül a magyar nyelvből ered, csak vessük össze a két nyelv létezésének idejét. A Ga egyértelműen Ház, a Mes Ifjú, mint a Mes-E szavunkban is. Ez a Galamb-Házi-Ifjú jelentés a hős galamb lelkű viselkedésére vonatkozik. Elsősorban édesanyja nevezte Gilnek, gyakran Gisnek.

Nevét aztán később, a Gil elemet Gyilnek értelmezve, a Gyilkosság-Házának-Ifja jelentésre módosították. A Gil, Gyil, Kil tényleg jelent gyilkost is. Gilgames az egyik legnagyobb magyar király, akinek tetteiről később eposzokat írtak.

Enkidu hősünk Gilgames barátja, neve színmagyar nyelvű. Enki isten neve alkotja a hős nevének két első szótagját. En-Ki-Du nevének utótagja a Du. Elsődlegesen Nap, aztán Duh/Düh, aztán In-Du-L értelmű. Enki-Dühe, esetleg Enki-Napja testvéri barátságba kerül Gilgamessel. A két hős barátsága mintának szolgál a későbbi korok ifjú hőseinek.

Gilgames másik neve Izdubar, ami kitűnő olvasat, hasonlóan Enkidu nevének Luhunga olvasatához. Iz-Du-Bar jelentése Izzó-Nap-Ragyogása. Mivel a Bar magyar alapszó egyik nagyon fontos jelentése a Fekete Oroszlánhoz kapcsolódik, ezért a név jelentése lehet az Izzó-Nap-Barlangi Oroszlánja is, mivel a barlangi oroszlánt Bar névvel illettük, nagyon sok ezer évvel ezelőtt, amíg ez a hatalmas termetű nagymacska létezett. A magyar nyelv régebbi a barlangi oroszlán kipusztulásának idejénél. Az oroszlán napjelkép, és máris a Ragyogás fogalmánál vagyunk. Egy kis logika sosem árt.

Enkidu Luhunga névalakja szintén magyar nyelvű név. A név Lu-Hun-Ga elemekben értelmezendő. A Lu több jelentésű, legfontosabb a Fény, Isten, Nagy, Ember, a Hun szintén több jelentésű, alapvetően Mennyek Fia és Csillag az értelme. A Ga egyértelműen Ház. Ebből következően Lu-Hun-Ga jelentése Fényes-Csillag-Háza. Az egész föld összes erejét összegyűrte Enki Enkiduban, hogy legyőzhesse Gilgamest, ez a Ki-Du szórész jelentése, de Gilgamest így sem sikerült legyőzni, sőt, a két hős összebarátkozott.

Meglehetősen érdekes Pazuzu démon neve. Ez a démon nagyon veszedelmes volt, félte őt a népesség. A név helyesen Pa-Zu-Zu olvasatú. A Pa sok száz magyar szóban Fej jelentésű, a Pa-Fa-Fő-Fej evolúciós szósorozatban az első, vagyis a legrégibb tag. A Zu-Zu olvasata Zúzú, vagyis Zúzó, de nem Zúza. Pa-Zu-Zu tehát a Fej-Zúzó démon.

Allatu istennő az Alvilág istennője. Al-Látó értelemben valóban az Al-Világ istennője, Látó funkciója az emberi sorsok ismeretét is feltételezi. A Látók nagyon fontos emberek voltak az őskorban, de a szerepük ma is rendkívüli lehet némely esetekben. Az Al szó ebben a névben valóban Alsó értelmű, de tudni kell, az Al jelenthet Magasat és Távolit, vagyis Elt.

U isten a Juh isten, de ezt nem tudom maradéktalanul elfogadni. U voltaképpen az Öröklét, a Végtelenség, a Magasságos, közvetlen változata, rokona az Ü és Ő, mindkét hang Istent jelent. Ezek a nevek a Végtelen Istent jelentik, amint azt sok nevünkből láthatjuk. A Juh hogyan kapcsolódhat az U végtelenség fogalmához? Talán úgy, hogy a kos szarva a végtelenség szimbóluma. Az U lehet Jú, Új, Júj, Hu, Uh, Huh, szabályos szóképzéssel.

Lahar isten nevét a Lajhár szóval vetik össze. A lajhár erről a névről kapta a nevét, mondják. A La-Har értelme: a Hely-Hegye, a Hely-Örökléte, a Hely-Harmóniája.

Dur-Tur istennő neve egyszerűen Dúr-Túr értelmű magyarul. A juhok kedvelője. A Túró istennője is, a juhtejből finom juhtúrót készített. Dúrta, túrta a tej anyagát, addig, amíg az túró nem lett. Két magyar főnévi igenév, a Dúrni és Túrni alkotta az istennő nevét.

Istenháborút, vagyis hatalmas emberi háborút jelez Tiámat és Kingu harca a magyar ősistenek ellen. Tiámat nevében a Ti az Élet, az Ama az Anya neve. A szó végén a T jel a nő nem jele, valójában a magyar Ta, Földanya nevének jele. Ezt az istennőt mégis akkádnak minősítik, holott magyar eredetű istennév. Nevében a Mat végződés jelenthet önmagában is Földanyát, mert Ma Földanya, Mat a Mátka nevünkben a Földanyát jeleníti meg. A nevet Ti-A-Mat formában is értelmezhetjük, a szavak jelentése Élet-Nagy-Földanya. Tenger jelentése helytelen.

Fia, Kingu, nevének két része Kin és Gu. A Kin Király, a Kény, Kün, Ken, stb. rokona, a Gu itt Fő, Fej jelentésű. Kin-Gu tehát egy Fő-Király, aki valamilyen erőszak ellen fellázadt, és harcolni kezdett. Az angol King ebből a magyar névből származik, jelentése tehát Fő-Király.

Tiámat elvesztette a harcot, fiát, Kingut is megölték a győztesek. A mítosz mai értelmezése nem fogadható el teljesen, tovább kell még kutatni a rejtélyeket.

Az égből számtalan isten szállt alá a Földre. Az egyik csoport neve Annunaki, vagy Anunnaki. Az Anun(n)a, föltételezhetően a „Herceg Magja” értelmet tartalmazza. Az A-Nun-Na inkább A-Herceg-Háza értelmű. Az An-Nun-Aki felbontásban az An szó jelentése Ég, Menny. A Nun rangnév, herceg, legrégebben a Nő neve. A régi Nun, kifejezetten női vezetőt jelentő rangnév, később, sok ezer év múlva, férfiak rangneve is lehetett. A Nun, Nuna, Nin (Níni, Néni), Nán, Nón egyetlen csoportot alkot. Az Aki lehet Aki, de lehet Nagy-Föld (A-Ki) is. A rangnév ezért Aki-Mennyei-Herceg jelentés mellett Égi-Herceg a Nagy Földekről jelentést is tartalmazza. Az An-Nuna-Ki az űrből, égből érkezők népét jelöli, akik az égi, mennyei bolygókról (Ki – Kő, Bolygó) jöttek a Földre.

A másik istencsoport neve Igigi, vagy Igigu. Ezek a nevek is többféle módon értelmezhetők. I-Gigi jelentése Háza a Gyígyíknek. Ezek a gyorsan futó gyígyík, lúk, a Naprendszer bolygói. Az égi szférákban lakó istenek neve, mondják a lexikonok.

Másik értelmezés az Igi-Gi, amit Égi Gyínek, avagy Égi Ki-nek, tehát Égi Földnek érthetünk. Az Igi-Gu Égi-Fő. Ha az Igi Szem jelentését vesszük elő, akkor ezek az istenek gyorsan haladó, vagyis Gyí Szemek, vagy Fő Szemek, a csillagok között. A hét bolygóról van szó, régi magyar nyelven. A Nap, Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz gyorsan haladnak az égen, mint a gyigyi, vagyis a ló.

Til-Mun a szumer Mennyország. Egyes szerzők azt állítják, a név jelentése ’Rakéták Földje’. A Til egyben Rakéta. Ez azonban téves megállapítás, bár más meghatározásnál sokkal jobb. A Til Csil, vagyis Csillag. Mivel a Til-Mun ismert Dil-Mun alakban is, jól látható, hogy a név valódi jelentése Csillag-Mennyei. A Mennyei Csillagok távoli világok, talán innen vették a Mun, vagy Til? Föld értelmét. A Til, Dil önmagában is Csillag. Til-Lak nem más, mint a Csil-Lag régi alakja. De a Csillag magyar szó lehet Csill-Ág is, ebben az esetben a Lak/Lag nem szerepelne a névben. De őseink több értelmű szavakat hoztak létre nagyon sokszor, ezért az összes értelmezésnek létjogosultsága van.

A T-Sz-S-Cs hangfejlődési sorozat Til, Szil, Sil, Csil, sőt Dil és Zil, és talán a Zsil formái is mind Csillagot, olykor Napot jelentenek. Az angol Cilla női név a magyar Csilla női név párja. A Csilla névről azt mondják, Vörösmarty Mihály hozta létre, a Csillag szóból, amiből annyi lehet igaz, hogy felújította a Csilla nevet. Mert a Csille sem a Csillegből lett, meg a Cilla is önálló név. A Dél a Napcsillag ragyogásának legteljesebb ideje. A Déli irány pedig a Nap égtája, ahonnan a legerősebb fénnyel süt. A Dél a Tele, Teljesség szinonimája, a szumer Til is ebbe a magyar gazdag szócsoportba tartozik.

Mun szavunk a Men, Min mély hangrendű változata. A Men a Menny eredeti ősalakja, amihez a Mun tökéletesen illik. Mun-Kács városnevünk pontos értelme Mennyei-Ház. Aki látta Munkács várát, annak érthető a név. A Mun-Ka magyar szó a Menny-Háza, a Menny-Kapuja, mivel a munka segítségével vagyunk képesek előbbre jutni és boldogulni az életben.

Til-Mun, Dil-Mun ezért Csillag a Mennyben, vagyis Mennyei-Csillag. Létező terület, valamilyen égitest, pontosabban távoli bolygó.

A Möndölöcskék című ma is élő magyar mondában a Möndölök az égi bárányfelhők, amelyek az égi csillagok megfelelői. Ezek a Möndölök valójában Mundilok, vagyis Égi Csillagok, gazdájuk az Úristen, amint ezt megtudjuk a mondából. A csillagokat tehát az Úristen teremtette.

Ez meglehetősen perdöntő tény azzal kapcsolatban, hogy a Dilmun, Tilmun ma is él a magyar nép nyelvében. Csak a Möndöl fordítottja a Dilmunnak. A Möndöl, vagyis Möndölöcske a Mundil és Muntil mai változata, de van Mendel és Mendöl családnevünk is. Gregor Mendel genetikus tudós szumer nevet visel.

Közeli rokonaink, a kelták is, akik voltaképpen magyarok és szumerok, használják ezt a régi nevet, amikor Mundiált rendeznek. A Mun-Diál is a Dil-Mun változata, Nagy Mennyei Csillogás a jelentése. Amikor a spanyolok világbajnokságot rendeznek, akkor mondják a rendezvényre a Mundiál kifejezést. Őseink a szavakat gyakran felcserélték, a helyes értelem felfedése miatt ezt a gyakorlatot is mindig számba kell venni. Ez lenne a Víz-Özön – Özön-Víz szabály, ami szerint a szavak részeit szabadon lehet cserélni.

Egyes kutatók Til-Mun mitikus földjét Bahreinnel azonosították, pl. egy svéd kutatócsoport. Ez teljesen téves meghatározás, a svéd kutatók nem értették meg Til-Mun valódi, égi fogalmát, amelyet a Földön nem lehet keresni. Bahrein szigete, valamint a szárazföld területe egykoron a szumerok bázisa volt. A szumer telepek mélyen behatoltak az Arab-félsziget belsejébe.

Egyes szumer írástudók írhattak arról, hogy Bahrein szigete paradicsomi szépségű terület, emiatt nevezhették a szigetet Tilmunnak is, egyes feliratokon, de ez nem változtat a lényegen: Tilmun nem földi hely, mert a magyar nyelv ezt tagadja. Til-Mun tehát Csillag a Mennyben, mennyei haza, ahonnan a népünk a Földre érkezett. A sok égi bolygónak, amelyeken őseink laktak, az egyiknek Tilmun, vagy Muntil volt a neve.

Mu egy ősi ország egyik neve. Valójában Fény a jelentése az országnévnek, a Me/Mé mély hangrendű párja. Ez az ország az őskorban létezett, a csillagvallás korszakában. Ázsia középső részének a neve, a Kárpátoktól az Altájig, vagy annál is keletebbre terültek el határai. Mu kutatását az indiai mitológiában kell kezdeni, mivel ott találunk róla adatokat.

Az istenek Din-Gir neve is magyar nyelvű. A Din a Tin, Den, Ten változata. A Ten a Teremtő Isten neve és igéje (Ten-Ni főnévi igenév), a Ten változatai csak nyelvjárásnyira vannak tőle, vagy annyira se! Ezért a Dingir egyszerű változata a Denger, vagy a Tenger.

A Din-Gir Gir utótagja a Gör, Kör szócsoportba tartozik. Mivel az emberek a csillagokból születnek, ezért a Gir szumerul Gyerek, vagyis a magyar Gyer is Kör értelmű (a Gyer-Ék kb. Kör-Csillag). A Gir, mint Kör, igen gazdag számtalan magyar-utód nyelvben, ma is.

Din-Gir jelentése lehet Isten-Gyereke is. Ezek a Dingirek tehát nem igazi istenek, hanem csillagok, Din Körei. Isten Gyerekei eszerint a csillagok, amelyekből megszületnek a kisbabák. Ott vagyunk a magyar Életkörnél, ami nélkül nem lehet megérteni őseink gondolkodását, de a mai kor eredetét sem.

A Dingir és Tenger teljesen rokon hangtanilag és jelentéstanilag. A Tenger eredetileg a Csillagtenger volt, ez is világos számunkra. Ha valaki a Tengri, Tengiz és hasonló nevekből a magyar szótani alakokat kezdi levezetni, annak még sokat kell tanulnia magyarul, mivel nem érti a nyelvészet alapszabályait.

Mintegy háromezer szumer istenről szólnak egyes kutatók, melyeknek csak kis részét ismerteti a hazai irodalom. A szám a 3.600 miatt alakult ki.

A Nefilimek titokzatos csoportja is magyar nevet visel. Helyesen Né-Fi-Lim a név felbontása. A Né-Fi kifejezés abba a magyar szócsoportba tartozik, amellyel őseink a Nép fogalmát fejezték ki. Több ilyen nevet is felismerhetünk, mint a Neurosz nevet, amely Né-Úr viszonylatban népet jelent, a nék és az urak közösségét. Nép szavunk is a Né-Pi, vagyis a Né és Fi (Fér-Fi, Vér-Fi) két elemből jött létre. Az etruszk Nepi városneve is Né-Pi jelentésű. A nők és férfiak közösségei alkotják a népet. Ilyen szó az Em-Ber, vagyis Anya és Férfi is. A Nép és az Ember szavak eredetét ismeri a magyar nyelvészet.

Nehezebb a Ne-Fi-Lim névben a Lim jelentésének meghatározása. Vajon a Ne-Fi milyen nép lehet? A Lim szerepel a Lim-Lom, és Ha-Lim-Ba neveinkben, továbbá sok más szóban. A Lim-Lom apró, mindenféle, régi tárgyak együttese. Az „apró” és a „régi” a csillagvallásra utalhat. A Ha-Lim-Ba névben a Ha kétségtelenül Ház, vagyis Település, Birtok. A Lim jelentését nem tudom meghatározni. Mivel a Li Királyi Házból Való, a király pedig gyakran a Menny Fia, átvitt értelemben csillag, ezért a Lim rokon lehet a Csillag fogalmával.

A Lim, Limu jelentése Szarvas, de ez a Szarvas a Csudaszarvas, az Égbolt, ami a csillagok terepe. A Szarvas mellett a Kecske (Bak?) és Kos is lehet Limu, de mindkét állat szintén a Világegyetem jelképe, szarva miatt. Távol-keleten él a Milu-szarvas, amelyik a legnagyobb termetű mai szarvasféle. Megdöbbentő a Milu és a Limu nevek hasonlósága.

Ne-Fi-Lim jelentése eszerint a Csudaszarvas Népe. Az űrből érkezett magyarok egyik neve, sok más név mellett. Rakéta értelme kétségtelenül ebből a magyar képzetből fakad. A Nefilimek az űrben haladó csudaszarvas népe, vagyis magyarok, de az űrhajók neve is Nefilim.

Mu a Fény, Múl a régmúlt fogalma (Mu+L igeképző), a szumer Mul Csillag, a Mul-Mul Csillagrendszer, a Múlt az a kor, amikor a Csillagok Fiai, a magyarok laktak a Földön, amikor még minden ember csillag volt, és minden ember egyenrangú volt a másikkal, mivel minden csillag egyenrangú a másik csillaggal. A Múl-T szóban a Mul jelenti a csillagok korszakát, a T helyképzőnek tűnik.

A Mul szót így adják vissza a nemzetközi tudományban: ’Ami a Magasban Ragyog’. Ez az értelmezés mesterkélt, a Mul egyszerűen Múl, a csillagok hatalmának az ideje, a Múlt. Megjegyzendő, hogy minden szavunk, amely a múltra vonatkozik, mind Fény értelmű. De ez a szabály nem csupán a magyar nyelvben van jelen, bizony ám!

Vajon a Mul-Mul milyen csillagrendszert jelent? A Naprendszert, vagy a Tejútrendszert? Talán mind a kettő rendszert egyszerre. A Múlt a Fényes kor, az Arany kor, amikor még az ember nem volt az embernek farkasa. Szép kor lehetett, ami után csak vágyakozhatunk.

A szumer istenek szarvakat viseltek fejükön, amelyek belesimultak fejfedőikbe. A szarvak a Világegyetem, vagy a Tejút, a Galaxis jelképei. Aki négy szarvat viselt, az egész Világegyetem felett hatalommal bírt, ezt jelképezték a szarvak. A többiek kevesebb szarvat viseltek, mert kisebb hatalommal rendelkeztek.

Vigyázni kell a szumer nevekkel kapcsolatban azért, mert a könyvek gyakran nem választják el a szumer és a szemita, mint az akkád neveket egymástól. Az akkád nyelv irdatlan nagy mennyiségben tartalmaz magyar szavakat, de a szumer istennevek némelyike mintha messzebb állna a magyar nyelvtől, mint az akkád megfelelője. A szumerok szumerul, az akkádok meg szemita nyelven beszéltek, a kettőt nem lenne szabad összekeverni.

A Közel-Kelet magyar kultúrái közül a szumer igen magasrendű eredményeket ért el. Tudását más magyar területekről vitte be a lakatlan Mezopotámia mocsárvilágába, amely területet édeni területté változtatott. Azután elpusztult a szumer nép, országa sivataggá vált. Istenvilága, mitológiája mély nyomokat hagyott a később élt emberek gondolkodásában, amelyet kutatni nagyon élvezetes dolog.

Megjelent: 616 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 294 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4.1%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 2%Netherlands 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 61
This Week: 4848
Last Week: 5625
This Month: 14726
Last Month: 25521
Total: 1657088

Belépés