Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Jun24

2015. Szeptember 11., Péntek 17:23

A minószi (krétai) civilizáció rejtett összefüggései 2. rész

Írta:  Dobos Csanád
Értékelés:
(18 szavazat)
"Egy szentkép nem attól szent, mert a témája szent... Attól válik szent képpé, hogyha a ráhangolódás állapotában tényleg hozzám fordul... Ha le tud hajolni hozzám, meg tudja simogatni a fejemet, tud hozzám szólni szavak nélkül úgy, hogy az valóban megnyugtasson, és irányt mutasson a jövőre." - Pap Gábor

A minószi (krétai) falfestmények motívumainak továbbélése a párthus/hun/magyar művészetben

A művészettörténeti kiadványokból oly ismerős krétai falfestmények igen is SZENT KÉPEK, melyek ráhangolás állapotában tényleg képesek hozzánk fordulni és hozzánk szólni. És ehhez nem is kell más nyelvet beszélni, csak a mi szerves kultúránk képírását, melyet Pap Gábor évtizedek óta magyaráz számunkra. Falfestményekről van szó, melyeket apró darabkákból varázsoltak újra egységes képpé a szakértők. De valóban így néztek ki ezek eredetileg is, ahogy ma ismerjük őket? Vélhetően nagyvonalakban igen, de részleteiben annál kevésbé – és éppen ebben rejlik a lényeg. Ezért is érdemes közelebbről is megnézni az egyes falfestmények részleteit az eredeti maradványoknak, hiszen nem várt érdekességekre akadhatunk a részletek vizsgálatánál. 

A restaurátoroknak szinte a semmiből kellett ezen falfestményeket újra alkotniuk. Sokszor több részt kellett kipótolniuk, mint amennyi eredeti „kirakós” darab a rendelkezésükre állt. Nehéz feladatuk volt, hiszen ezekbe a töredék maradványokba kellett új életet lehelniük és ehhez csak az egyéb minószi tárgyi emlékek tanulmányozása révén kaphattak hasznos segítséget. És itt kezdődnek a gondok. Ezek a helyrehozott falfestmények sokkal inkább fotó szemléletet tükröznek, sem mint az élet működésére vonatkozó képben megfogalmazott összetett gondolatokat. Ez azért is szembetűnő, mert a múzeumokban kiállított tárgyak díszítése éppen ennek a fotó szemléletnek mond ellent.  A gyönyörű vázák, amforák, ládák festését, formázását elnézve vélhetően a falakon is meg kellett jelenniük a magyar népművészetből oly jó ismert növény-állat-növény átalakulás „mozgásdiagramjainak”[1], valamint az érdekes „életet fakasztó” formáknak – mely a vázák legtöbbjének alap „díszítő” eleme.

kretai1De nem csak ezek. Egyes falfestmény töredékről mintha a XX. Század festőgéniuszainak alkotásai köszönnének vissza, legyen az Csontváry vagy Picasso. Ez véletlen lenne, vagy pedig valamilyen ősi tudás újraéledése ezekben a géniuszokban? Vélhetően az utóbbi, hiszen a minószi és a Kükladikus kultúra nemcsak Picassóra volt oly nagy hatással, hanem Auguste Rodinre vagy éppen Modiglianira is [2]. Eredetiben rápillantva ezekre a részletekre, nagyon is meglapozottak lehetnek ezek az érzéseink, miszerint e ősi kultúra a XX században újra erőre kapott. A göndör tincsű hölgy minószi ábrázolásnál akár Picasso kétszemű asszonyainak elődje nézne vissza ránk, ahol aztán nehéz eldönteni, hogy melyik szem melyik hölgyhöz, tartozik. De míg Picassónál a hölgyek létszámán lehet eltűnődni, addig a minószi falfestmény részletnél a göndör tincs esetleges második szem funkciójáról. Biztos vagyok benne, hogy a minószi falfestők még ismerték azt a festészetet, mely képes volt túlmutatni a fotószerű ábrázolás szemléletén, és képesek voltak sokkal mélyebb gondolatokat is megfogalmazni a műveik által. De ehhez egy másik beszélt és egy másik képírás nyelvre volt szükségük, mint amit ma a tudományos elit feltételez róluk. Ezért is gondolom, hogy a homlokról lelógó göndör hajtincs sem csak a „divat” ábrázolása lehetett.

kretai2

De milyen krétai vázákra és ládákra is gondolok pontosan, mely inkább hasonlít a mi szerves kultúránk tárgyi emlékére? Heraklion Régészeti Múzeum néhány minószi kerámiája jó kiindulási támpont lehet számunkra, hiszen ezek szinte azonos logikát követnek mint a szkíta/magyar kerámia díszítések.

De nemcsak díszítésekben, hanem formai megoldásokban is lehet megfeleltetéseket felismerni, ahogy a tordai pereckulacs [3] és a minószi pereckancsó formája között [4] is.

kretai3

De a fő témánk a méltán híres minószi falfestmények, ezért a továbbiakban érdemes már csak rájuk koncentrálni és szó szerint közelebbről megvizsgálni, hogy milyen érdekességeket lehet magukon a falfestmény töredékeken felfedezni.

A madaras falfestmény

kretai4Heraklion Régészeti Múzeumban kiállított minószi falfestményeken jól elkülöníthetők az eredeti faldarabok a halványabb színezésükkel, így csak ezeket a darabokat szemlélve érdekes megfigyeléseket tehet mindenki - Pap Gábor előadásaiban is elhangzott útmutatások alapján.

Az alábbi madaras falfestmény érdekessége, hogy a fa, három vastag ággal és rajta a bogyó kretai5formájútermésekkel a madár hátából nő ki! Félre értés ne essék, a FA nem a madár mögött van, hanem a hátából nőtt ki. Ilyen fajta ábrázolás a magyar / szkíta népművészetben megszokott és fontos jelentéssel bír. Pap Gábor az ilyenfajta ábrázolásoknál szokta kihangsúlyozni, hogy nem a mester volt „nehézkezű”, aki elfelejtett a Fa alsó részét is megrajzolni, hanem szimbolikailag a Fa a madár (vagy egyéb állat, emberből) emelkedik ki. Pontosan ugyanez az ábrázolás figyelhető meg a tordai kulacson és a háromszéki kerámiákon[5] is. Mivel oly nagyfokú az egyezőség közöttük, hogy az Akadémiánk biztosan e nagyfokú egyezőség alapján jelentené ki, hogy pontosan ez a nagyon erős egyezőség zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kettő között bármiféle kapcsolat legyen. (Ahogy volt már ilyenre példa)

madaras vázák

A bikaugrás jelenet

bikaugrás

 

Az egyik legszebb és legtöbbet hivatkozott minószi falfestményen, a bikaugrás jelenet részletei olyan vallástörténeti összefüggésekre utalhatnak, amire nem is gondolnánk. A minószi falfestmény egyes részei megfeleltethetők az európai Mitrász kultusz bikaküzdelem ábrázolásának sajátos szimbolikus ábrázolásával. De miről van is szó?

kretai8A korábbi Mithrász [6] tanulmányaim sokat említett idézete [7], itt újabb jelentés kap: „A leszúrt bika oldalából szivárgó vér búzává változik, s ahogy a szemek a földre hullanak, vegetációt sarjasztanak.”

Ahol a késő római időszak bikaküzdelem ábrázolásain Mithrász kése a bika oldalába mélyedt és ahol a szivárgó vér búzává változik, ott pár évezreddel korábban a négylevelű lóherére hasonló manicheista fénymag jele [8] jelenik meg a minószi falfestmény eredeti darabján!

Arról a Mithrász kultuszról van szó, mely a Párthus Birodalom államvallása volt, s mely kultusz a hunokkal együtt érkezett a Római birodalomba. És arról a Mithrász vallásról van szó, melyet inkább a kereszténység előzményének lehet tekinteni, sem mint az ótestamentumi iratokat [9].

De ha azt gondolnák, hogy ez/ezek a lóhere alakú foltok a bika testén csak üres, jelentés nélküli díszítések, és hogy ezeknek semmi köze a Mithrász kultusz szellemiségéhez, sőt még asztrológiai kapcsolatot sem érdemes keresni a falfestményben, akkor tévedünk. A BIKA zodiákus jegy, és ezzel együtt a BIKA világkorszak [10], melyben a minószi civilizáció is az aranykorát élte, az IKREK jegyet és az IKREK világkorszakot követi a precessziós menetben. Ikrek világkorszakot, melynek jelképes IKER alakjai két oldalról veszik körbe a bikát a festményen [11].

kretai9A bika szemét és a bika szarvát is érdemes jobban megvizsgálni. A bika szemében ott van az a HOLD, mely a Bika zodiákus jegyben meghatározó szerepkörben van, hiszen az asztrológia szerint a bika jegyben a Hold erőben van [12].

De a bika szarvának formája még érdekesebb, mely kétséget kizáróan igazolja a minószi vallási szemlélet kapcsolatát a Mithrász kultusszal. A falfestmény eredeti darabján a bika szarva nem is igazán szarv. A szarv nem ilyen lágy vonalvezetésű, nem ilyen csíkos és nem lehet ilyen lágyan, puhán megemelni. Ez nem szarv, hanem összefogott búzakalász! [13]

kretai10A Mithrász változatban a búzának, az élet szimbólumának fontos szerepe van, de ezek szerint már a minószi kultuszra is érvényes ugyanez?  A Mithrász ábrázolásokon nemcsak a szivárgó bikavér változik búzaszemekké, hanem a bikának a farka is érett búzakalásszá! Míg a minószi falfestményen a BIKA eleje, a szarva, addig a Mithrász ábrázolásokon a BIKA vége, a bika farka az ölti fel az érett búzakalász alakját. Ez talán azzal van kapcsolatban, hogy a precessziós égi menetrend szerint melyik irányban található a Bika világkorszak? Az Ikrek csillagkép felöl, a Bikába a szarvai felöl lehet eljutni, de a Kos és a Halak felől viszont Bika farka van legközelebb.

Nemcsak a bika oldalán lévő négylevelű lóhere [14] formájú fénymag az egyetlen manicheista szimbólum a falfestményen. A falfestmény díszítő kerete teljes egészében az ötelemű (víz-, levegő-, föld-, tűz és a szer-elem) szkíta zodiákus rendszert idézi meg. A keretezés egymás után ismétlődő golyóinak színeiben, mind azok mintázatában egyértelműen ez a világszemlélet fedezető fel.

bika hátán

Esetleg a bika hátán szaltót ugró NŐI alaknak is jelentése van? Esetleg hasonló, mint madár ábrázolásnál a madár hátából kinövő életfáé? A magyar nyelv logikája alapján mindenképpen. Pap Gábor nem győzi hangsúlyozni az előadásaiban, hogy a NŐ-NÖVÉNY-NÖVEKEDÉSI állapot, valamint az ÁLLAT-ÁLLANDÓSULT állapot kifejezések összetartoznak mind nyelvtanilag, mind képírásilag. A madár hátából NÖ-vő fa és a bika hátán szaltót ugró NŐ mintha ugyanarra a logikára utalna- az állapot létből a növekedés létbe váltást.
szaltót ugró leány


A szaltót ugró leány önmagában is meglepő üzenetet közvetít. A mellkasa fölött alig gömbölyödő NŐ nemcsak a női nemet idézi meg, hanem a LEÁNY állapotot is. Elképzelhető, hogy e veszélyes bika ugrás akkoriban a tini lányok kedvenc elfoglaltsága volt? A szaltót ugró leány még nem NŐ, hanem leány. LÁNYOS alkat, mely kifejezés a JÁNOS névre is utal, mely névben a férfi/női kettősség is megtalálható. A népmeséink hőseinek is többségében ezért János a neve. Talán ez az oka annak is, hogy Leonardo az összes festményén leányos arccal jeleníti meg a Szent Jánosokat, még a borzas nagyszakállú Keresztelő Szent Jánost is [15].

„Annak (Jézusnak) növekednie kell, nékem pedig alább szállanom” - János evangélium 3.30.

A leány szaltó pördülésében a Szent János mondata, ugyanez a növekedés és alászállás jelenik meg együtt. De mi köze lehet a Lányosság /Jánosságnak a Bika jegyhez, hiszen a keresztény logika alapján Keresztelő Szent János a RÁK, a fény maximum állatövi jegyhez tartozik? Mivel a Bika jegyben két női planéta van meghatározó helyzetben (Vénusz otthon, illetve a Hold erőben) ez részben meg is magyarázhatja a „lyányos” szaltót a Bika hátán. De ennél van mélyebb magyarázat is. Míg a keresztény asztrológiai szemléletet Jézus személyéhez igazították, így a kereszténység megelőző időszakban vélhetően más viszonyítási rendszert kellett elsődlegesen alkalmazniuk. Ez véleményem szerint a NAP 26 000 éves precessziós ciklikussága volt, melyben a világos és sötét precessziós évkör határa az a Bika világkorszak, melyben a minószi kultúra is a világkorát élte! Az az időszak, amikor a fényes évköri 13.000 éves időszakból átlépünk a 13.000 éves „sötétség” által uralt precessziós időszakba, azaz a precessziós nap-éj egyenlőség. A szaltót ugró leány az Ikrek csillagkép irányából ugrik a bika hátára, a bika szarva irányából, de már átlendült az egyensúlya bika farka irányába. A bika másik oldalán, a búzakalász szarvat tartó legény ikertestvére várja a szaltózó leányt. De tényleg várja? Szerintem inkább a leány a szaltójával mintegy „átmenti” az IKREK tulajdonságot a sötét precessziós évkörre is! Ha elfogadjuk, hogy nem statikus fotószemlélet alapján készült falfestményről van szó, sőt a későbbi Mithrász kultusz kapcsolata alapján még a SZENTKÉP funkcióját is figyelembe vesszük, akkor joggal tekinthetjük ezt a festményt akár mozgásdiagramnak is, mely a minószi kultúra legfőbb szakrális feladatát is képi formába ölti. A szkíta IKREK mentalitás átmentését a Bika világkorszakon túli sötét időszakra is, többek között a mi vészterhes napjainkra. De a szaltót vető leány nem csak a férfi János tulajdonságot hordozza, hanem a csodálatos NŐI tulajdonságot is, melyben a növényi növekedés szavunk is benne rejlik. Ez alapján a bika hátán szaltót vető Nő és a madár hátából kiNŐvő Fa között vélhetően szoros logikai kapcsolat tételezhető fel. Ezt erősíti meg a későbbi korok bika „vadászati” jelenetein bőven található bika hátából kinövő életfa is. Mindenesetre a párthus és szaszanida művészetben még mindez nagyon hasonlóan jelent meg, ahogy az alábbi sasanida tálon is, ahol a bika „díszítésében” a fénymag módosult formája [16] még az uralkodó. A korábbi, Perzsa „Szent György” tanulmány képanyaga szintén hasonló logikai elvet mutat be [17].  

kretai13A képírás sajátossága, hogy több helyes értelmezése is lehet, nincs kizárólagos helyes kép értelmezés. Ez alapján a szaltózó leány testtartása további érdekességgel is szolgálhat. A leány lapos mellkasának egyik oka a hátrafeszített testtartása, de a hátrafeszitett lábaknak más szimbolikai szerepe is van. A leány háta felett előre hajló lábai a skorpió jellegzetes, a háta fölött előre csapódó méreggel teli farkára emlékeztethet minket. Bika és rajta a Skorpió két összakapcsolódó jegy, a precessziós nap-éj egyenlőségi tengelyt alkotják együtt, nehezen választható két jegy. Míg a Bika a testiséget, addig a Skorpió a szellemiséget jelenti. A leány - skorpió jegy kapcsolatot nemcsak a leány lábtartásában lehet felismerni, hanem a leány OLLÓ formájú karjaiban is. Ahogy a skorpiónak az ollója van elől, úgy a lánynak a kinyújtott, olló formájú karja, ahol a kézfeje beleolvad a karjának ívébe. A leány szaltó mozdulatát továbbfolytatva, vélhetően a leány a földet érkezése közben bika mögött várakozó legényt rugja („marja”) majd meg a lábával. Azaz nemcsak az Ikrek tulajdonságának átmentése függ a szaltót vető leánytól, hanem éppen az élet utolsó szikrájának elpusztítója is lehet. Ez hatalmas felelősség, amivel vélhetően a minósziak is tisztában lehettek. A legyőzhetetlen skorpió, mely képes önmagát is elpusztítani. Talán erre utal a leány feltünően sötét VÖRÖS BARNA bőrszine is? (Csak emlékeztetőül: Skorpió jegyben a VÖRÖS/véres Mars otthon, a míg sötétzöldes, barnás Szaturnusz rejtett erőben van.)
kretai14A leány göndör hajfonatja a szaltó ugrás következtében az ég felé „hajt ki”. Ez magában még nem lenne érdekes, azonban a leány mellbimbója, a szíve felett is „kihajt” egy növényforma. A lány korona- és a szívcsakrájából mintha a szellemiség és a lelkiség indulna a növekedés útjára e szaltó következtében. De mi van a leány testiség szintjével? Onnan nem indul ki semmi, viszont az derékvonal alá érkeznek a szellemiség szintjéből a lelkiség útján (a leány hátvonalán) felkúszva a hosszú hajtincsek. Ilyen hajmozgást nem lehet lefotózni, ez egyértelműen képírás! Mintha a szellemiség megtermékenyülése, testet öltése zajlana le a lány szaltója közben. És a szellemiség szintjéről kiinduló göndör hajfonatok pont a leány nemi szervének magasságában érnek össze újra…

Ha a göndör hajtincs esetleg szellemiség kisugárzásra utal, akkor a homlok alá hulló feltűnően göndör (önálló szemmé kunkorodott) hajtincs pedig a harmadik, a meditatív szem menyillására? Vélhetően valami kapcsolat lehet a harmadik szemmel is, hiszen a hölgy göndör tincse alatt, a harmadik szem felett egy látható kék gyöngyforma fedezhető fel.

Nemcsak a szaltót ugró leánynál figyelhető meg a hosszú, derékvonal alá érő göndör haj, hanem a bika két oldalán lévő IKREK fiatalembereknél is. Hasonlóan a bika mögött várakozó legény furcsa, „ollószerű” kéztartása szintén elgondolkoztató, túl életidegen testtartás, ami alapján joggal vélelmezhető itt is valami jelkép. Hasonlóan a feltűnően vékony derekak, sőt az ágyékkötő formája is mintha önálló jelentéssel is bírna, de erről bővebben majd a következő falfestmény részleténél.kretai15

Az ábrázolt személyek hajának S alakú csigái nagyon emlékeztetnek a szkíta szarvas ábrázolásának alap ívére ugyanúgy, ahogy egyes minószi ábrázolások alap formájára, a tengerhullámok alakjára valamint egyes minószi „tulipános ládán” a „fénymagok” születésére is. De hasonlóan a nagyszentmiklósi kincseken is található ilyen hajcsigás férfiarc, ami már további elmélkedéshez nyitja meg az utat.

 kretai16A tengerhullám motívum

Tengerhullám motívum, melynek alapja a már említett spirálforma, mely az S alakot ölti fel és mely mintha önálló életre kelne a vázákon. Láthatóan önálló életre kelnek, leszakadnak az egyenletes hullámzásról és alaktalan formációként, időnként madár/kígyó fejként próbálnának önálló testet ölteni. Végül a próbálkozásuk eredménnyel jár, nem is akárhogy: a vízöntő világkorszakra jellemző „tömegembereként”.

falfestmény

Azon a falfestményen, amellyel érezhetően a fotó szemléletben gondolkodó restaurátor sem tudott sok mindent kezdeni, mintha ez a vízöntői hullámhatás lenne tetten érhető. A vörös alapon fehéren világító szemű és nyakívű emberarcok vélhetően önálló jelentéssel bírnak. Talán a testi rabságból kiszabadult lelkek és szellemek szimbólumai, hiszen nyakív a lélek és szellem határvonala.
 
falfestmény2

De a test (az alsótest) is megjelenik két sorban ugyanezen a falfestményen, ráadásul vakító teljes egészében fehér alakjában. De nem csak itt, Heraklion múzeumban önálló, vélhetően használati tárgy funkció nélküli kerámiaként is láthatóak ezek az emberi alsó testek. Azonban jobban szemügyre véve a fehér alsótest formákat, ezek nagyon emlékeztetnek a bikaugrás ábrázolásnál a szereplők feltűnően vékony derekán lévő ágyékkötők formájára is.
 
szüzek tánca


Merész dolog érzésekről beszélni, de az alsó testek ilyenfajta kretai20sorozata egyből Csontváry Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban festményét idézte meg számomra, ahol a szüzek tánca kelti életre az agyagból az embert (a tanítót)[18]. Talán ezen a minószi falfestményen is valami hasonlóról lehet szó, ahol az ágyékkötő által körbefogott területen valami más, fontos megfogan? A föntről leereszkedő szellemiség és lelkiség testet öltése (a megfoganása), vagy pedig a test fogságából kiszabadulásról szól-e inkább a falfestmény?

Kőmíves Kelemenné, avagy a minószi csillagvizsgálódás?

Kőmíves KelemennéA népmeséink élve befalazott hősei nem halnak meg, hosszú éveken keresztül „vegetálnak”, meditálnak egy sötét lyukba befalazva, melyen csak egy kis rés látható. Ezen a résen nem csak a szükséges élelem és innivaló jut be, hanem a fény is. A Nap, a Hold és a csillagok fénye. Hosszú évek telnek el, amíg elérkezik az a megfelelő pillanat, amikor a nemzet érdekében ezek a hősök életre kelhetnek és a hosszú évek alatt összegyűjtött belső tudásukkal a nemzet érdekeit szolgálhatják.

Mintha a népmeséink ezen motívuma öltene testet az észak spanyolországi katalán katedrális kőfaragványában is [19], mely nagyon emlékeztet engem a minószi paloták fülkéinek funkciójára [20]. Talán a Kőmíves Kelemen falba (esetleg hídba) beépített asszonyának a sorsa is erre vezethető vissza, mely szinte minden európai nép kultúrkincse között fellelhető? Mindenesetre a balladánk álomlátása, égi eseményei emlékeztetnek a knoszoszi palota lyukainak szerepére, valamint a minószi távolba figyelő szobrocskák és a királyszobrocskák női jellege is nagyon szembetűnő. Mintha a szakrális funkció, az önfeláldozás a női nemhez tartozott volna ekkor?

Bár nem tartozik szorosan a minószi falfestményekhez, mégis úgy érzem helyénvaló záró gondolatként ezt a kis történetet is megemlíteni, mely igazolja, hogy érdemes az érzéseinkre, hirtelen jött gondolatainkra hagyatkozni, még ha ez ellent is mond a belénk nevelt „tudásnak”.

Korsó és koporsó, avagy mennyire érdemes hallgatni a gyermekeink és saját magunk megérzésére

Korsó és koporsóA hat éves kislányom hallgatva Benedek Elek meséjét az öreg királyról, ki már fél lábbal a KOpoRSÓ-ban tartózkodott, feltette a kérdést: „A koporsó és a korsó szavak kapcsolatban vannak egymással?” És valóban, a KO-POR-RSÓ szavunkban megtalálható a KORSÓ és a POR szavunk, amivé a halálunk után válunk a Halotti könyörgésünk és imánk szerint is.

Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. 

A lányom nem láthatta azt a fényképet, melyet Krétán, a minószi régészeti leletek között fotóztam a Korsós, koporsós temetkezésről és mely igazolja a kérdésének helyességét. 


[1] Mely a Magyar Népmesék rajzfilmsorozatának jellegzetes bevezetőjében is tetten érhető.

[2] The Metropolitan Museum of Art Bulletin, 2012 tavasza

[3] Tordai pereckulacs Kallós Zoltán Gyűjtemény - Válaszút, Kolozs vármegye.

[4] Sallai János A kulacs napszimbólum. A régi sumér agyagkulacsok tele vannak naprózsákkal és a népművészetből is ismertek olyan kulacsok, melyeken forgó virágok, illetve négyosztatú körkereszt található. Ezt a típust pereckulacsnak hívják, ünnepi alkalmakkor használták

[5] Szőcsné Gazda Enikő: Székelyföldi sgrafitto kerámia c. könyvéből (Forrás: Sallai János)

[6] Dobos:Mithrász – Bika – Köpönyeg,a Mithrász ábrázolás képírásának értelmezése www.naput.hupont.hu/74

[7] Dobos: A Fantom idő és a spanyol bikaviadal www.naput.hupont.hu/78

[8] A fénymag manicheista jele

[9] December 25-i Jézus születés és annak körülményei a Mithrász tisztelet misztikájához kapcsolódott, ahogy a háromkirályok üdvözlése is a párhtus királyok beavatási szertartásához. Ha tudjuk, hogy a Talmud mit is állit Szűz Mária származásáról, esetleg a magyar Pray kódex Jézus ábrázolásáról, ahogy a Torinói halotti lepel szövési technikájáról, mely megegyezik a párthus királyi családtagjai számára kizárólagosan készített leplekével… akkor ez a megfeleltetés még inkább figyelemre méltó.

[11] Kis-/nagyévi menetben az Ikrek (világ)hónapja a Bika előtt/után következik.

[13] A képek többsége nagy méretű, letöltésük esetén a részletek is jobban megfigyelhetők.

[14] Cseke Bence:

“Ami a különböző heréket illeti. Igen gazdag alcsalád, számtalan fajjal. De egyvalamiben egységesek. Amíg intenzíven növekszik felfelé, kizárt, hogy négy levél legyen  egy hajtáson. Pillangófélék családjába tartozik, ahol van páros és páratlan számú levélke egy levélen, fajoktól függően, de ahol páratlan a történet, nagyon ritka a páros.

Namost ha valamit, hát a jó szénáért ezeket vastagon kaszálják évezredek óta (vö: beviszik a fényt, az életet a sötétben a jószágnak), tehát rákényszerül, hogy nőjön fölfele a fényhez, a fényért (versengve a többiekkel). Azaz az a képhalmaz, ami a Szent Korona díszítő motivumain látszik, az pontosan a felfele törő szárakat mutatja, s alighanem így van ez máshol is. Következésképp akkor találhatok négylevelű hajtást, ha már nincs tovább hova nőnie, betetőzte magát. S akkor még el se merengtem azon, hogy miért hívják ezt az alcsaládot herének a magyar nevezékben. Bőséges, ontja magát, stb...”

[15] Pap Gábor észrevételei

[16] Sasanida ezüst tál Synya-ból

[17] Dobos: A perzsa “Szent György” www.naput.hupont.hu/81

[18] Pap Gábor észrevételei Csontváry festményéhez

[19] Catedral de Santa Eulàlia d'Elna. Kép forrás: Sallai János

[20] A minószi (krétai) civilizáció rejtett összefüggései www.naput.hupont.hu/57

Forrás: http://www.naput.hupont.hu/42

Megjelent: 967 alkalommal

Hozzászólások  

 
Dobos Csanád
#1 naputDobos Csanád 2015-10-11 11:35
"Mi késztet restaurátorokat arra, hogy a macska füléből ördög fület, a macska arcból pedig ördög fejet formázzanak? Ráadásul mindezt a legismertebb minószi falfestménnyel tegyék, melynek későbbi szimbolikai megfelelője a magyar népművészetünkben is fellelhető."

www.naput.hupont.hu/94
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 453 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.2%Canada 1%
Romania 5.9%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.1%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%Czech Republic 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.8%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%

Today: 489
This Week: 3962
Last Week: 8104
This Month: 20860
Last Month: 23465
Total: 1545777

Belépés