Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2018Nov16

2016. Január 15., Péntek 10:06

Gyepűrendszer ősi magyar határvédelem

Írta:  Bihari Dániel, Nagy Ádám
Értékelés:
(14 szavazat)
Nem mondhatnánk, hogy a Kárpát-medencébe költözött magyar állam barátságos környezetbe "érkezett". A legékesebb példa talán, hogy a keleti frank király már 907-ben kiadta a parancsot a magyarok kiirtására, és a kor egyik legnagyobb seregével támadt nyugat felől.

Így védték 1000 éve a magyar határt

Gyepű és gyepűelveAztán nagyot futott Pozsonytól egészen hazáig, nyugat felé. Ettől függetlenül persze a határvédelem megszervezése életbevágóan fontos kérdés volt. Ez volt a gyepű és a gyepűelve, ami török jepi, azaz kerítés, határvonal jelentésű szóból származik.

Gyepű és gyepűelve

A magyarban is hasonló értelemmel bírt, ám itt már az egész ország határvonalára vonatkozott. Pontosabban nemcsak egy "vonalról" volt szó, hanem gyepűrendszerről, amelyet a magyarokon kívül a hunok és az avarok is alkalmaztak. A lényeg, hogy magán a határon, a gyepűn túl hatalmas, sokszor akár száz kilométeres lakatlan sávot tartottak fenn, ez volt a gyepűelve.
Utóbbi gyepűn túli területet jelent, és az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, az Erdély elnevezés is az Erdőelve, azaz az "erdőn túli területből" származik. Az erdőt pedig itt az Erdélyi-középhegység 20 ezer négyzetkilométeres, erdős területe jelenti. Akárcsak Havasalföld, amelyet történetileg helyesen Havaselvének kellene mondanunk, minthogy a havasokon túl fekszik.

Csak a megnyitott kapun át

No, de a gyepűrendszer. Ha ránézünk a térképre, nyomban láthatjuk, a Kárpát-medence micsoda kiváló hely a határvédelmi rendszer kialakítására. Északon és keleten a hegyek áthatolhatatlan természetes akadályként meredeznek az érkező előtt, bejárás csak a könnyen védhető szorosokon át lehetséges. Délen és nyugaton a Duna, a Száva, a Fertő és a Hanság áthatolhatatlan mocsarai segítették a védelmet. A többi az állam feladata volt, pontosabban a mindenkori királyé. Árkok, földhányások, fatorlaszok és földvárak rendszere segítette egymás mögött két-három vonalban, átjutni csak a jól eltorlaszolható kapukon keresztül lehetett.
Nyilván fontos volt az is, hogy az ellenséget ne csak akkor vegyék észre, amikor már a kapuk előtt áll, erre szolgált a már említett gyepűelve. Többnyire lakatlan, erdős terület volt, szélessége több napi járóföldet is kitett. Ezen keresztül senki nem jöhetett észrevétlen, egyben kiváló vadászterület volt, de táborhelyként is szolgált elődeink hadjárataihoz. Szent István királyunk egyik első intézkedése volt a határvármegyék megszervezése, a gyepű védelmének biztosítása. Hogy a feladat ne szipolyozza ki teljesen az adott megyék erőforrásait, belső vármegyékből is rendeltek alájuk várföldeket és falvakat. Az akkori határőrök portyázó könnyűíjas lovasok voltak, az úgynevezett lövők és az őrnagy vezette őrök voltak.

Végvárak vették át a védelmet

A gyepű egyre kijjebb tolódott új területek elfoglalásával, a gyepűelve viszont folyamatosan zsugorodott, benépesült. A rendszer hatékonyan működött a  német, besenyő vagy kun betörésekkel szemben, de a tatár támadást 1241-42-ben már nem tudta megállítani. Sőt, a tatárjárás nagyrészt meg is semmisítette, IV. Béla modern kővárakat kezdett építeni. A fejlődés többé nem tette lehetővé ilyen óriási területek kihasználatlanságát, a határok pedig lassan megszilárdultak a legjobban védhető hegygerincek, folyók mentén, korszerű, erős várak környékén. A határ maradt, végvárak védték, a gyepűelve pedig a XIV. századra végleg eltűnt.

Forrás: http://24.hu/tudomany/2016/01/13/igy-vedtek-1000-eve-a-magyar-hatart/
Beküldte Kunavar


A honfoglalás kora

A gyepű és a gyepűelve

 A honfoglalás utáni, kora Árpád-kori térképeken gyakran lehetünk figyelmesek az akkori Magyarország különös határára; melyet hol vastag satírozott sáv jelöl, hol dupla határ, vagy egyszerűen csak meglepően messzire kitolt országhatárokat találunk.
Akkoriban ugyanis nem csak egy vékony határvonal választotta el szomszédjaitól Magyarországot, hanem egy nehezen járható, átlagosan bő 100 km széles, lakatlan határsáv. Ez volt a gyepű, illetve a gyepűelve.
A gyepű-rendszer nem csupán az Árpád-kori magyar állam jellemzője volt, hanem korábban a hunok és az avarok is alkalmazták, de valószínűleg más nomád népeknél is megjelent.
Mi is volt tehát pontosan ez a gyepű?
Érdemes megjegyezni, hogy már a honfoglalás is tervszerű letelepedés, elhelyezkedés útján ment végbe, ahol például a fejedelem törzsét a többi törzs védgyűrűje vette körül, és a védelmi rendszerben mindenkinek megvolt a maga feladata. Ezt a védelmet tovább erősítette a gyepű, mely az ország szélein kialakult / kialakított természetes vagy mesterséges akadály volt, ami a külső ellenség távoltartását szolgálta. A Kárpátok gerince, a Duna, a Száva, a Fertő-Hanság vidékének mocsarai, stb. rendkívül alkalmas volt arra, hogy betöltse a természetes országvédő határ szerepét. Ezt egészítette ki a mesterséges gyepű; ami állhatott árkokból, földhányásokból, sziklákból, stb., ám legjellemzőbbek a fatorlaszok voltak. A gyepű fenntartása a király feladata volt, a gyepűt őrző határőrök pedig leggyakrabban székelyek és magyarok voltak. A határon átvezető utakat „országkapuknak" nevezték; e kapukra és a gyepűre ma is számos település neve utal.
A határvédelem azonban itt még nem ért véget! A gyepű külső oldalán helyezkedett el a több napi járóföldet kitevő, jobbára lakatlan, erdős övezet: a gyepűelve. Neve „gyepűn túli [terület]"-et jelent. E széles határsáv megakadályozta a váratlan támadásokat, de emellett vadászterületként, és (portyázások előtt) táborhelyül is szolgált. A magyar államnak tehát fennállása első évszázadaiban tulajdonképpen kettő határa volt: a gyepű és a gyepűelve.
A gyepű új területek elfoglalásával egyre kijjebb tolódott, a gyepűelve viszont a terjeszkedések és a Kárpát-medence fokozatos benépesülése során folyamatosan szűkült, mígnem a XIV.századra végleg eltűnt. A gyepű szerepét határvárak vették át.

Különleges határvédelmet képezett tehát az egykori magyar gyepű-rendszer, megszűnése azonban szükségszerű volt. A Kárpát-medence, a szomszédos vidékek, és így a gyepűelve benépesülése nem tette lehetővé ekkora terület kihasználatlanul hagyását, a végleges, szilárd határok pedig a határvédelemre legalkalmasabb hegygerinceken, folyók mentén, korszerűbb várak vidékén alakultak ki.
Bejegyezte: Nagy Ádám

Megjelent: 3471 alkalommal

Hozzászólások  

 
R Zoltán
#6 Mi ketten itt befejezzük !R Zoltán 2018-06-26 15:52
Kedves Lajos!

Evvel az ez-MAGYAR az nem-NEM-MAGYAR témáddal menjél egy másik honlapra. Mi ketten itt ezt befejezzük.
pont !

Szeretettel >Zoli
Idézet
 
 
nagy lajos
#5 ...nagy lajos 2018-06-26 13:59
teljesen igazad van Zolikám (mint mindíg is). Itt csak abban nem, hogy nem érted meg azt, hogy nekünk VALASZTANUNK KELL ezen ketto között !!!

ez KÖTELEZO ahhoz, hogy tovább tudjunk az ido 'kerekén pedálozni'. Ha mi nem választunk abban, hogy a bejötteket, vagy a befogadókat válasszuk … akkor ott helyben maradunk. Nem tudunk továbbhaladni, mert nem tudjuk melyik vonalat kell kövessük …

már példáztam neked a folyó példájával. Azt általában az alsó folyásától felfelé szokásos megismernünk (a felso folyását egész a forrásáig).
Na ilyenkor MINDEN EGYES ELAGAZODASKOR
VALASZTANUNK KELL. A bal, vagy a jobb ágát válasszuk ?

persze, hogy tudjuk, ezek alább egyek. Azzal, hogy válasszuk a jobbat, azzal nem állítjuk azt, hogy a bal ág az nem a 'magyar'. NEM ! A választással nem állítjuk azt, hogy a másik ággal nem kell foglalkozzunk ! Csak azt, hogy elobb a foágat kell
kövessük. Miután elértük a forrást …, akkor visszatérhetünk .. . és a másik ágat is megismerhessük. Igy szokás az egy folyó teljes térképezését megtenni …

ez után teljesen evidens az, hogy a magyarok a K-M-ben élnek. Elotte kérdéses az, hogy melyik ágat válasszuk ?
ez egy egyszeru választás, teljesen szabad választás számunkra. Ezt úgy tesszük, hogy önmagunkat a befogadókkal, vagy a bejövokkel azonosítsuk …

te, Zolikám mindíg és folyamatosan csak egy oldalról nézed, vizsgálod a dolgot (a mostani példázatodban is így). A saját felfogásod, nézeted szerint. Itt Te magadról, Magatokról beszélsz. Ti mentek haza …
na ehhez jogod van. Viszont ez maga már egy választás. Ha most én az egyre csükkeno délvidéki magyarok oldaláról nézem ugyanezt, akkor NEM
beszélnék egy "hazajöttünk" (MI MAGUNK !).
Erted Zolikám !?

amikor Ti (csaknem MINDENKI !) arról beszéltek, TE beszélsz már sokszor, hogy hazajöttek, hazajüttünk … ezek közül az egyiket választanunk kell. Hol éltünk, mi történt velünk … elotte. Már
többször megemlítettem ; volt-e háborúnk a frankok ellen ? Erre csak EGY választ adhatunk.
Vagy volt, vagy nem !!!
amit Te, ti proponáltok az egy … igen is meg nem is. Ugyanis Ti NEM AKARTOK választani. Ezzel az ostörténelmünket egyszeruen 'letagadjátok' …

elovehetsz, elovehetünk bármely történelem-könyvet is, ott, abban a mi államiságunk a X. sz.-tól
kezdodik. Ugyanis Ti Arpádékat azonosítsátok a magyaroknak. Na ez egy választás részetekrol. Amit én reklamálok nálatok az az, hogy erre nem
adtok magyarázatot, érveket …

amikor mi a mi MAGYAR folyonkat a partján kövessük és ott egy elágazáshoz érünk, ahol az egyik ág 15, a másik 85 %-át a viztömegnek
hozza és ott mi ketten megállunk Zolikám … én a nagyobbik ágat választanám és ehhez magyarázatot érveket adnék …, ha Te a kisebbet, akkor NEKED IS KELLENE valami magyarázatot.
Ahhoz hogy együtt tovább folytathassuk utunkat a folyó mentén, ahhoz választanunk kell a két ág között …
igérem neked, mégha Te is, mint én a 85 %-ot hordozó ágat választod, akkor én NEM felejtem el azt, hogy van egy másik ág is, a 15 %-ot hordó,
amely szintén a mi folyónk vizét tartalmazza …

van azután egy másik dolog is. Az, hogy valaki vissz-, hazatudjon jönni, ott ennek elsodleges feltétele az a "haza" fogalma, tényezoje. NEM A
HAZATERO a meghatározó tényezo, hanem a befogadó akkor. Ha azok, akkor mi a fenének beszélünk azokról, akik oda hazatértek !?

egy példával ; egy mozi elott hosszú sorban állunk, várakozunk.
Egy házaspár érkezik oda és mondja a sorban-állókhoz, ott is a sor elején levokhöz ; visszajöttünk. Mi már reggel óta itt várakoztunk … és elmentünk valamit enni …
a sorban-állók vagy kiröhögnék oket, vagy bepipulnának rájuk …, de kevés esély lenne arra, hogy maguk elé engedjék oket …

viszont ha ezek úgy hagyták el a sort, hogy közben maradt közülük néhány a sorban …, akkor nagy a valószínusége, hogy a többiek is megengednék nekik azt, hogy eléjük kerüljenek …

amit ezzel neked, nektek mondani akarok az az, hogy a meghatározó 'elem' az a befogadó, a 'haza'.
Az, hogy akik jönnek visszajönnek, vagy csak ezt mondják mellékes …
neked, nektek sem lehetne hazamennetek, ha odahaza már nem lennének olyanok, akik ezen 'hazát' jelentik. Tehát itt ez is fontos. Ha az
Arpádékat befogadók magyarok voltak, akkor mi a fenének beszélünk;, gargarizálunk azzal, hogy bizony ok visszajöttek, hazajöttek. Akkor elegendo az otthoniakat venni a 'referenciának'. Ha mi a befogadókat válasszuk a magyaroknak (logikus, mert azok voltak olyan kb 8-szorosa elodeinknek), akkor annak semmi jelentosége, hogy azok visszajöttek, vagy sem. Késobb néhány tízezer kunnak nevezet bejött közénk. Az, hogy ezek is nagy valószínuség szerint egy rokonnép, magyaroknak nevezheto volt … semmi köze ahhoz, hogy ott éltek már a magyarok. A magyarok
történelme a XIII. sz. második felén már ott, a KM-ben folyt le …

megja egyszer majd a jó Isten, hogy megértsd Te ezt végre !?

szeretettel, Lajos
Idézet
 
 
R Zoltán
#4 Ne zagyváljuk már a végtelenségigR Zoltán 2018-06-25 19:32
Nézd Lajos!

Egy egyszerű példa: Mondjuk, hogy Délvidékről úgy 30 éve családostól "KIRAJZOTTAM" ide Svédországba és 30 év után kapok egy üzenetet "otthonról" magyarul, (sms :lol: ) hogy nagy baj van Délvidéken segítségre lenne szükség... Én megértettem a segítségkérést, mert az én anyanyelvem is magyar. Azonnal kapcsolatba lépek a környező városokban, országokban elő Délvidékről KIRAJZOTT hazafiakkal és megjelenünk Délvidéken. - Mondjuk mentünk ötszázan (500). Ebből 350 ugyan úgy beszélt magyarul mint én vagy mint azok a délvidéki magyarok akik üzentek.
Tehát MI HAZATÉRTÜNK ÉS A MIEINK HAZAVÁRTAK!
Az a 150 aki nem olyan jól beszélte már a magyart mert már a KIRAJZOTTAK harmadik vagy a negyedig DÉLVIDÉKIEK LESZÁRMAZOTTAI (vegyes házasságok) de ŐK is ugyanúgy hazatértek az őseik földjére segíteni és őket is ugyanúgy hazavárták az otthoniak. Itt és így kell megérteni, hogy Árpádék IS hazatértek - visszatértek mint én és a többiek innen Svédországból, Norvégiából, Németországból, vagy akár Dániából. Ennek okán í gyesen mind - mind MI magyarok vagyunk ugyan úgy mint a MI magyarjaink a hátrahagyott Délvidéken. Nincs és nem is tűröm tovább, hogy határt húzzon valaki MAGYAR és MAGYAR KÖZT !

ÉN" IS OLYAN délvidéki MAGYAR VAGYOK AKI HAZATÉRT MINT AKI ENGEMET HAZAVÁRT!
Idézet
 
 
nagy lajos
#3 ?nagy lajos 2018-06-25 18:29
a két kérdésedre (amely inkább 3), kedves Zolikám :

1) fogalmam sincs. Az tunt ebben nekem föl, hogy itt is, mint legtöbbször ezeket nevezik, azonosítják a magyaroknak. Ezt teszem, mint szokásom szóvá …

2) egyezem, de itt nem arról van szó (legalább is részemrol). Epp azt állítom és bizonyítom, hogy mivel a nyelvünk kötelezoen a befogadók nyelve, ezért azok, az ottélok, a befogadók voltak a magyarok !

3) (végül is ez az igazi kérdés !) itt mi magunkról van szó, akik magunkat magyaroknak azonosítsuk (a nyelv ebben ezt igazolja). Na magunkról van szó !!!!!!!!
hol éltünk mi, mit tettünk, mi történt velünk … ekkor és akkor ? Volt-e, voltak-e nekünk a frankokkal háborúink ? (ez csak egy példa) Hol éltünk mi 894 -ben (AD) ?

még egyszer és másként Zolikám ; NEM az egy t*obbes szám harmadik személyét kell használjuk, hanem az elso személyt !!!!!!!
nem 'róluk', hanem 'rólunk' van szó. Ha mi magunkat a befogadókkal azonosítsuk, az nem jelenti azt, hogy a jövevények nem lehettek magyarok ! Azok is azok lehettek, mert tényleg minden jel arra mutat, hogy ezek egymást megértették …

de még egyszer, ha mi magunkat, a magyarokat a befogadókban azonosítjuk, az, hogy Arpádék mik voltak, milyen nyelvet beszéltek …, annak semmi jelentosége. Legfeljebb azt mondhatjuk akkor, hogy ok is magyarok, ill. valami rokonaink lehettek …

még mindíg nem érted meg elég jól Zolikám. Itt magunkról van szó. Mi vagy bejöttünk, vagy befogadtunk !!!
ha idegenekrol lenne szó, akkor azokról, a másokról beszélnénk. Akkor mondhatjuk, hogy mindketten azok voltak. Amikor saját magunkról, akkor választanunk kell …

szeretettel, L
Idézet
 
 
R Zoltán
#2 Másokéról miért is nem beszélünk ?R Zoltán 2018-06-22 08:53
Nagyon jó, hogy célkeresztbe került ez a 2016-ban felszerkesztett cikk, mert amikor kibővítettem már akkor szándékomban volt megírni, hogy ezek az írások nem éppen ütik meg azt az íratlan szabályunkat, hogy minimum 75% a magyarság igaz történelméről szóljon a tanulmány.
Ezek a cikkek a téma fontossága végett kerültek ide és mert jobb híján ezek vannak.
Sajnos mint egyik állandó "ellenségem", az időszűkeiség na és a feledékenység ami minduntalan üldöz ezért maradhatott el a hozzászólás. Most viszont, hogy Lajos honfitársunk újra a célkeresztbe hozta a témát így megragadom a kínálkozó alkalmat és egy kis rögtönzött magyarázatot írok, pótolva elmaradásom.

A tanulmányba számomra is sok kivetnivalók vannak, de mivel sokan nem tudtuk elképzelni valójában mi is volt az a gyepű, mire szolgált, de főleg, hogy mekkora is lehetett a kiterjedése hogyan használták stb. Ezért döntöttem úgy, hogy arra nagyon megfeleltek, hogy mégis valami képet kapjunk erről. Ami viszont nem jó, hogy már az elején azt állítsák, hogy a "gyepű" szónk a török jepi (kerítés) szóból származik. Nekünk semmi szükségünk nem volt a török kerítés szó kölcsönzésére inkább fordítva volt. Tudva azt is, hogy a török nem is létezett amikor nekünk már gyepűnk és írásunk volt... A gyepűrendszerünknek egyáltalán nem egyszerű kerítésféle volt a kinézete és feladata sem az volt mint egy kerítésnek, hanem egy komoly határvédelmi övezet amit igazából itt elég érthetően le is vázolnak. Semmi köze ennek egy egy orbánféle "jepi" kerítéshez.
Ami továbbá bántotta az orromat, hogy itt is még honfoglalást emlegetnek amiről mi már tudjuk, hogy ha nem is hazatérés volt de legalább felszabadítás vagyis hon-visszafoglalás volt és kitudja már hanyadszor.
Van más szépséghiba is a cikkben ahol arról, ír, hogy "nem csak Árpád-kori magyar állam jellemzője volt, hanem korábban a hunok és az avarok is alkalmazták, de valószínűleg más nomád népeknél is megjelent." Igen ezek is alkalmazták de ezek is MI ŐSEINK VOLTAK csak mások másnak nevezeték őket!

"Másokéról miért is nem beszélünk ?"
Kedves Lajos, annak bizony nagyon örülök, hogy nem veszed kétségbe, nem kérdőjelezed meg őseink eme gyepű rendszerei igazát, mert bizony-bizony ez IS egyedi hun magyar védelmi rendszer és akinek hasonló volt az már csak minket illetve ősapáinkat utánozhatták. Ezért nem is foglalkozunk ezen a honlapon mások dolgaival azzal foglalkozzanak evvel ők. - Miért foglalkoznánk mi az örök-ellenségeink határvédelmi rendszereikkel amit talán sokszor ugyan azon a sávon - hosszon alakítottak ahol a miénk végződött? Ha ebben a tanulmányban meg is említették volna ezeket az idegen elnevezésű határvonalféléket akkor sem foglalkoznánk vele, hiszen őseink sem törődtek sokat avval, akkor vágtattak át azokon amikor csak akartak, de ez nem lehetett így volt fordítva. A mi gyepűnk és gyepűelvénk soha nem volt és nem is nevezték senki földjének. az mindég magyar föld volt amíg csak megtudták tartani.

Amit pedig újra és újra felpendítesz, hogy kik a magyarok és kik voltak a magyarok vagy hunok arra már tettem fel kérdést máshol is de válaszod sosem a kérdésre jön, hanem elkeríted mint. Most újra próbálkozok és két rövid de velős választ kérek kérdéseimre:

* Ki illetve kik azok, akik ezen honlap tanulmányaiban azt állítják, hogy Árpádék hozták be a magyar hun nyelvet a Kárpát-medencénkbe?

* Mi itt mindnyájan azt valljuk, valamennyi történelmi tanulmányok szálai is azt mutatja, hogy a Kárpálmedence kezdettől magyarlakta terület volt és ezen az úton megy a kutatások megjelenítése is. Egyezel evvel vagy nem, hogy így van ezen az oldalon?

* Ha Árpád és vezérei a "Kárpát-medencei" nyelven (amit ma magyarnak nevezünk) tudtak értekezni az ott lakó eleinkkel, őseinkkel, akkor azok (a felszabadítók) nem a mi magyarjaink voltak?

Szeretettel. >Zoli
Idézet
 
 
nagy lajos
#1 ezen témanagy lajos 2018-06-21 12:33
nem veszem, teszem kétségbe azt, hogy a gyepu-rendszerünk lehetett egy valami nagyon osi dolog is, amit mi nem másoktól vettünk át, viszont azt, hogy ezen tanulmány a másokéról nem beszél, azt igen !

a római birrodalom és ennek utód-birrodalma a frank birrodalom is használt ilyeneket. Ez a nagyon jól ismert "limes"-ek voltak. Ezek egyike pl-ul egyezo a mi nyugati gyepunkkel. Ez a keleti-limes, az osztrák-birrodalom embriója. Ami nekünk a nyugati gyepunk volt, a germánoknak a keleti gyepujük, amelyet ok eleinte, még a latin kifejezéssel, késobb a némettel rich-szeruséggel
mondtát (mint a frank-rich, az oostr-rich ±). A 'keleti-birrodalom' a magyaroktól elrabolt nyugati gyepünk volt (azoké, akiket ezen tanulmány avaroknak nevez) …

manapság egy ilyen sávot egy non-mans-land -nak nevezhetnénk. A késobbi Oláho. is az volt, csak késobb alakítottuk át egy függo idegen államra …

azzal, hogy egy ilyen terület egy valami senki földje volt két nagy hatalom között …, nem akadályozta azt meg, hogy ez benépesedjen. A nyugati gyepunk is vagy következetesen tudatosan lett betelepítve germán és gótokkal (ez utóbbiak lettek,
lehettek a szlávok) és a ki magyar maradék lakosok egyszerüen beolvadtak ezekbe. A magyarság képtelen fennmaradni, ha nincs nagy többségben …)

még egyszer; itt azt rótam föl, hogy nincs szó a "limes" -ekrol. Azt még, hogy a magyarazonosságot teljesen hamisan, helytelenül használja. Ugyanis azok voltak a magyarok, akiktol nyelvünk jön. Na a maximum 200 ezres Arpád népe nem tarthatta (volna) fenn a nyelvét az egy valami másfél-milliós befogadók között (az avaroknak nevezettek, akkor). Tehát nyelvünket az Arpádékat befogadóktól kaptuk. Tehát azok volta a magyarok (az, hogy Arpádék milyen nyelvet, milyen nyelven is beszéltek, az már lényegtelen) …

szeretettel, L
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 196 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Serbia 1.1%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4.4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.4%France 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.3%
Sweden 2.5%Netherlands 0.3%
Germany 2.4%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.2%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 285
This Week: 2817
Last Week: 4185
This Month: 9428
Last Month: 20291
Total: 1956787

Belépés