Print this page
2008 október 13, hétfő

A zsidó nép fogalma mesterséges találmány

Szerző: Jonathan Cook

Dr. Sand fő érve szerint valamivel több mint száz évvel ezelőtt a zsidók csak a közös vallás alapján tekintették magukat zsidóknak. A huszadik század elején a cionisták elvetették ezt a nézetet, és a nemzeti történelem megalkotásához láttak – amely arra az kitalált állításra épült, hogy a zsidók a vallástól függetlenül is önálló népként léteztek.

 

Jonathan Cook: A zsidó nép fogalma mesterséges találmány

Izraeli sikerkönyv, amely megdönti a nemzeti tabut

A zsidó nép fogalma mesterséges találmány, állítja a történész

Senki sem lepődött meg jobban, mint maga Shlomo Sand, hogy tudományos könyve tizenkilenc hétig az izraeli sikerkönyvek listáján szerepelt, és a történelem professzor sikeres lehetett, annak ellenére, hogy könyve megkérdőjelezi Izrael legnagyobb nemzeti tilalmát.
Dr. Sand szerint, a zsidó nemzet fogalma - amely indoklásul szolgált arra, hogy a zsidó nemzetnek szüksége van egy biztonságos lakhelyre – nem más, mint egy valamivel több, mint száz évvel ezelőtt kitalált mítosz. Mint ismeretes, Izrael állam létrehozásának szükségességét ez a mítosz támasztja alá.

Dr. Sand, a Tel Aviv Egyetem professzorának szűkebb szakköre Európa történelme. Dr. Sand jelenlegi könyve a történelmi, és a régészeti kutatások eredményeinek széleskörű alkalmazására épül. A könyv nem csak a zsidó nemzet fogalmának valószerűségét vonja kétségbe, hanem több - ugyanolyan ellentmondó állítást is tartalmaz.
Dr. Sand többek között azt is állítja, hogy a zsidókat soha sem űzték ki a Szent Földről, s a mai zsidók többségének nincs történelmi kapcsolata azzal a földdel, amelyet ma Izraelnek neveznek. Dr. Sand szerint, a mai Izraelnek a palesztinokkal való jelenlegi viszályának kérdésében, az egyedüli politikai megoldás a zsidó állam megszüntetése.

Úgy tűniknik, hogy a „Hol, és mikor találták fel a zsidó nép létezését?” c. könyv izraeli sikerének története megismétlődik világszerte. A múlt hónapban megjelent francia fordítás rohamosan fogy, és máris három utánnyomást igényelt. A könyvnek, egy tucat másnyelvű fordítása is folyamatban van. A könyvnek az Amerikai Egyesült Államokban jövőre tervezett kiadással kapcsolatban, a Verso Kiadó, az Izraeli Lobby részéről támasztott nehézségekre számít.
A szerző szerint, Izraelben, ha nem is üdvözlik a könyv megjelenését, legalább érdeklődnek a könyv mondanivalója iránt. Tom Segev, Izrael egyik kiemelkedő újságírója „lenyűgözőnek, és állásfoglalásra késztetőnek” nevezte a könyvet.

Dr. Sand szerint, a saját kollégái húzódoznak a könyv következtetéseinek általános elfogadásától. A fentiektől egyedül Israel Bartal, a Jeruzsálemi Héber Egyetem, zsidó történelem tanára. Bartal, a Haaretz izraeli napilapban nem tett különösebb erőfeszítést. Dr. Sand érveinek, és bizonyítékainak megdöntésére. Bartal, e helyett a történelmi szakmát védelmezte, és azt igyekezett bizonyítani, hogy az izraeli történészek ezekben a kérdésekben nem is olyan tudatlanok, amint azt Dr. Sand állítja.
A könyv ötlete régen megszületett, mondja Dr. Sand, de mindmáig vártam vele. „Nem állíthatom, hogy különösebben bátor lettem volna, a könyv megjelenését illetőleg. ” „Megvártam, amíg rendes egyetemi tanári státust szereztem. Izraelben nagy ára van annak, ha valaki ilyen, és ehhez hasonló nézeteket terjeszt.”
Dr. Sand fő érve szerint valamivel több mint száz évvel ezelőtt a zsidók csak a közös vallás alapján tekintették magukat zsidóknak. A huszadik század elején a cionisták elvetették ezt a nézetet, és a nemzeti történelem megalkotásához láttak – amely arra az kitalált állításra épült, hogy a zsidók a vallástól függetlenül is önálló népként léteztek.
Dr. Sand szerint, a zsidóknak, a vallási alapú meghatározása alapján, a judaizmus eszméjétől idegen volt az a gondolat, hogy a zsidóknak vissza kell térniük az Ígéret Földjére.

„A cionizmus megváltoztatta Jeruzsálem gondolatát. A cionista mozgalmat megelőzően, a szent helyek a vágyakozás helyeit jelölték meg, nem pedig a tényleges lakóhely lehetőségét. A zsidók 2000. évig nem azért maradtak távol Jeruzsálemtől, mert oda nem volt lehetőségük visszatérni, hanem amiatt, mert vallásuk megtiltotta nekik az oda való visszatérést a messiás eljöveteléig.”
A legnagyobb meglepetést a Biblia korabeli régészeti leletek tanulmányozása okozta.
„Nem vagyok cionista, de ugyanúgy mint a többi izraeli, én is azt feltételeztem, hogy a zsidók egy Júdeában élő nép volt, akiket a rómaiak onnan időszámításunk ezdete előtt 70-ben száműztek.

„Amikor, azonban a bizonyítékokat kezdetem vizsgálni rájöttem, hogy Dávid, és Salamon királyságai legendák.
„Ugyanaz a helyzet a száműzetéssel is. A zsidóság mibenléte a száműzetés nélkül nem magyarázható meg. Amikor, azonban a száműzetésre vonatkozó történelmi bizonyítékok után kezdem kutatni, kiderült, hogy erre vonatkozó bizonyítékok nem léteznek. Egyetlen egy sem létezik.”

Ennek az az oka, hogy a rómaiak nem száműzték a népeket. Mi több, a zsidók Palesztinában hatalmas többségükben földművelők voltak, és minden bizonyíték arra utal, hogy azok földjüket soha sem hagyták el.”

Dr. Sand, szerint egy másik elmélet sokkal elfogadhatóbb: A száműzetés a keresztények által kitalált mítosz volt, amelynek az volt a szerepe, hogy a zsidókat megtérítsék a keresztény vallásra. „A keresztényeknek az volt a célja, hogy a zsidókat meggyőzzék, arról, hogy elődeiket bűneik miatt száműzte Isten.”
Ha, tehát nem volt száműzetés, hogyan lehetséges, hogy olyan sok zsidó élt szétszóródottan a világszerte, mígnem a modern zsidó állam haza nem hívta őket.”?
Dr. Sand szerint, a kereszténységet megelőző, és az azt követő is, a zsidó vallás hittérítő vallás volt, és nagy szüksége volt a megtértekre. „Ez korabeli római forrásokkal bizonyítható.”

A zsidók járták az akkori világot és térítettek, leginkább Jemenben , és észak Afrika berber törzsei között. Századok múltán, mai dél Oroszország területét magába foglaló egykori a kazár birodalom lakossága tömegesen áttért a zsidó vallásra. Innen származnak a kelet európai Askhenazi zsidók.
Dr. Sand felhívja a figyelmet arra, hogy ezekben a kérdésekben az izraeliek a tömeges tagadás állapotában vannak. A közelmúltban a sajtó részletesen beszámolt a Káspi tenger közelében lévő kazár birodalom fővárosának leleteiről.

A legnépszerűbb izraeli újság, a Yedioth internetes honlapján vezércikk jelent meg a következő címen: „Az orosz régészek megtalálták a rég elveszett zsidó fővárost.” Egyetlen újság sem írt a fenti leletnek a jelenlegi zsidó történelemfelfogást érintő jelentőségéről.
Ma nem így tanítják az izraeli iskolákban, de a cionista vezetők többsége, beleértve s Izrael első miniszterelnökét, Davis Ben Guriont is, még ayt vallotta, hogy a mai palesztinok, a helyben maradt eredeti zsidók leszármazottai, akik később áttértek a muzulmán vallásra.”
Dr. Sand annak tulajdonítja az izraeli történészeknek, a saját könyvében feltárt adatokkal, és érvelésével való egyértelmű azonosulás hiányát , mert az egyetemeken tanított „zsidó történelem” építménye olyan mint egy kártyavár.

Dr. Sand szerint, Izraelben a történelem tanítás problémái abból adódnak, hogy az 1930-as években a történelmet két részre osztották: általános történelem, és zsidó történelem. A zsidó történelemnek ezek szerint külön tárgyköre van, mert a zsidó tapasztalat egyedülállónak minősül.
Ezzel ellentétben, azonban nincs külön zsidó politikai tudományi, vagy zsidó szociológiai katedra. Csak a történelmet tanítják a fenti módon, és ez lehetővé tette a zsidó történelemtudósoknak a saját világukba való elszigetelését, és nem kötelezte őket a korszerű kutatási módszerek alkalmazására.

„Engem Izraelben amiatt bírálnak, mert az európai történelem szaktanáraként zsidó történelemmel foglalkozom. Egy ilyen könyv megírására azért is fontos, hogy a világszerte elfogadott modern kutatási módszereket a zsidó történelemre is alkalmazzuk”- jelentette ki Dr. Sand.


Fordította: Kaslik Péter

Eredeti, angol nyelvű szöveg: http://www.zmag.org/znet/viewArticle/19090
Jonathan Cook, Jeruzsálemben élő író, és újságíró, akinek legújabb könyve: Israel and the Clash of Civilizations” (Izrael és a civilizációk harca) a Pluto Press kiadásában jelent meg. Jonathan Cook Honlapja: www.jcook.net