Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Mar27

2012. Július 29., Vasárnap 21:08

BAÉSZ válasz a Kúria döntésére

Írta:  Kasler Árpád
Értékelés:
(5 szavazat)
[Szerkesztő: A magyarság élethalálharca a tankoknál veszélyesebb bankok ellen folytatódik. A harcot napjaink Zrinyi Miklósa, Kasler Árpád vezeti. Köszönjük, Árpád!!!] Futótűzként terjed a hisztéria – A Kúria átállt a bankok oldalára – a sajtó képviselői és az adósok kérdezik a BAÉSZ véleményét erről, hogy mi is úgy látjuk-e, miszerint vége mindennek, most már nincs esélyük az adósoknak megtámadni a szerződéseket. A hisztériát a Kúria elvi döntése indította el amelyet Napi Gazdaság közölt le a következőképpen:

birosag_BAESZA Kúria elvi határozata szerint nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, amennyiben a dokumentum megfelel a hatályos jogszabályoknak" - írta a Napi Gazdaság.

A közelmúltban megjelent egyik elvi határozat sok szelet kifog azon érdekvédők vitorlájából, akik szerint a devizahitel-szerződések szinte minden pontja törvényellenes. A határozat leszögezte, nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol – ha a dokumentum megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak. A hitelintézeti törvény (hpt.) márpedig lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását – az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni.

A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa – kizárólag a kamat és a költségelem esetében – előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.

A Napi Gazdaság cikke szerint komoly hatása lehet az elvi határozat azon pontjának is, hogy az árfolyamváltozás becslése nem elvárható a banktól, és nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi volt a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét, a tájékoztatás meglétét a szerződéshez kapcsolt nyilatkozat bizonyítja. Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A fenti döntés azt jelzi, hogy a hitelszerződések generális megtámadása aligha lesz járható út." – írta a lap.

A BAÉSZ a következőket nyilatkozza az üggyel kapcsolatban

Biztos nem véletlen, hogy éppen ma kaptuk kézhez a Kúria azon végzését miszerint az OTP Bank kérelmére a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.052/2012/7. számú jogerős ítéletének végrehajtását a felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggeszti.

Mit is jelent ez pontosan? Mint ismeretes, jogerős ítélet született Szegeden az OTP Bank ellen és mint jogerős ítélet így végrehajtható. Nos ezt a végrehajthatóságot függesztette fel a Kúria, mondván hogy minden szükséges feltétel ehhez adott. Ebben eddig sem kételkedtünk, hogy minden feltétel adott, amely feltétel nem adott azt majd a Sanyi megteremti.

Komolyra fordítva a szót, mielőtt szemügyre vennénk a törvényi tényállásokat, térjünk vissza a Napi Gazdaság cikkére, ahol ezt írja:

„Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani."

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, ez egy hatalmas csúsztatás, mert a polgári törvénykönyvnek nincs ilyen rendelkezése, „hogy devizahitelnél a pénztartozást".

A 231§(1) bekezdése a következőket írja le: Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában (de van ellenkező kikötés K.Á) – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam(ár) alapulvételével kell átszámítani.

Miről van itt szó? A pénztartozás keletkezését kell górcső alá venni, az a kiinduló pont. Ugyanis a pénzkölcsönzésből származó tartozást a Hpt. 2. számú melléklete kőbe vési!

10.2 Pénzkölcsönnyújtás

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, AMELYET az adós a szerződésben megállapított időpontban-kamat ellenében vagy anélkül-köteles visszafizetni.

Tehát nem mást mint amit kapott, hanem AMELYET kapott. A Ptk. 231.§(1) és (2) bekezdése a pénztartozásról általánosságban ír, ugyanis a Ptk. számtalan példát ismertet, hogy miként keletkezhet pénztartozás. Ilyenek például az adásvételi és csere, szállítási, építési, kutatási, haszonbérleti, közüzemi szerződések, amikor olyan jogügylet következik be, hogy az egyik szerződő fél nyújt valamilyen terméket, szolgáltatást stb. és ennek következtében a másik szerződő félnek pénztartozása keletkezik, amelyet meg kell határozni. De pénzkölcsönnyújtásnál ez a feltétel nem áll fent mert ott eleve pénz lett átadva és azt szigorúan szabályozza úgy a Ptk.523§ mint a Hpt. 2. számú, fentebb említett melléklete, hiszen nem is tehet más, az adósok nem pénzváltók, hogy forintot kapjanak és devizát adjanak.

A szerződési akaratot a törvény így jellemzi

Ptk.205.§ (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2)A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

A pénzkölcsönadást márpedig konkrétan és félreérthetetlenül rendezi a Ptk. 523§ és a Hpt. 2. számú melléklete, mint azt fentebb kiemeltük.

A törvény világosan és egyértelműen fogalmaz, hogy a feleknek nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket a jogszabály rendez. Itt a pénzintézetek és most már talán a Kúria is tévesen értelmezik a törvényt, ugyanis mint korábban leírtuk a pénzkölcsönadás körülményei le vannak fektetve, a rendelkezésre bocsátott, a kötelezően rendelkezésre bocsátott pénzösszeget kell az adósnak, kamattal vagy anélkül megfizetnie.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

165.§.(2)A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a VALÓSÁGNAK megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet –hiba esetén-előírásszerűen javítottak.

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete, ismételten kihangsúlyozza azt, hogy a törvények egybehangzóan az adósok javára szabályozzák a kölcsönnyújtás feltételeit, de a bankok és egyes hatóságok szándékosan félreértelmezik azokat.

A Kúria szerint a kamaton felül, egyéb díjakat is felszámolhatnak a bankok, holott a Hpt. világosan és egyértelműen kimondja, hogy a hitelező hasznát és kockázatát a kamat KELL hogy fedezze. Tehát nem azt írja, hogy fedezheti, jó lenne ha fedezné, hanem kötelező érvénnyel kijelenti, Kell hogy fedezze. Slussz-passz, nincs apelláta.

Az ügyészségek, bíróságok szerint Magyarországon nincs olyan jogszabály amely tiltaná ezt a fajta hitelezést.

Ez is egy csúsztatás, hiszen nem is kell tiltani olyan dolgot, amit törvény konkrétan és kötelező jelleggel leszabályoz és ezt egy példával alá is támasztjuk.

Ezt a példát a közlekedési szabályok területéről vesszük. Ha egy úton haladva kereszteződéshez érünk, és ott egy útjelző tábla azt mutatja, hogy kötelezően előre lehet haladni, akkor már nem helyeznek ki tiltó táblát, hogy sem jobbra sem pedig balra nem lehet kanyarodni, mert a kötelező érvényű jelzés ezt feleslegessé teszi és nincs ez másként a kölcsönnyújtás feltételeinél, ahol mindkét idevonatkozó jogszabályhely kihangsúlyozza a

„köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsájtani" és

„kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, AMELYET az adós a szerződésben megállapított időpontban-kamat ellenében vagy anélkül-köteles visszafizetni."

A tények figyelembevételével a BAÉSZ-nak nem marad más választása, mint megkezdeni a felkészülést, hogy ha szükséges lesz, akkor nemzetközi bíróság elé vigye az ügyet. [Szerkesztő: Amíg honfitársaink szavazataikkal törvényesítik bármelyik pártot, addig hazánkban nem lesz jogorvoslat. Magyar érdekeket védő és képviselő párt csak a propaganda szintjén volt/van/lesz. A helyzet nem jobb nemzetközi szinten sem, hiszen az EU a világkormány előszobája - de honfitársaink az EU-t is megszavazták. Nincs mit tenni, együtt sírunk, együtt nevetünk.] Mindez mellett politikai térhódítás, társadalmi összefogás és a fizikai felkészülés is a program részét kell hogy képezze. Aki ettől megretten, annak nem lesz más választása mint a bankok, a pénzügyi és politikai maffia „krematóriumában" megsemmisülni, vagy elhagyni az országot. Mellesleg a több ezer öngyilkosságon felül, százezres nagyságrendben hagyták és hagyják el az emberek az országot. Csak az elmúlt egy héten két öngyilkossági kísérletről tudok a megyében, ahol egyértelműen a devizahitel kilátástalanságának következménye volt a kiváltó ok. Szerencsére még időben rájuk találtak és mindkét adós túlélte, jelenleg kórházi ellátásban részesülnek.

A BAÉSZ elhivatottságát és munkamorálját semmilyen médianyilatkozat nem befolyásolja negatívan. A győzelemhez vezető ösvényt kitapostuk, már csak szélesíteni és lekövezni kell azt. Ehhez kérjük az emberek segítségét és támogatását.

Kásler Árpád a BAÉSZ elnöke

Kelt: Gyulán, 2012. 07. 24-én

Forrás: Árpád honlapja

Megjelent: 1826 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 125 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.3%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 15
This Week: 15
Last Week: 5814
This Month: 21748
Last Month: 24152
Total: 1475778

Belépés