Magyar Megmaradásért

Pozsonypüspöki | Az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akar elkobozni több millió euró értékű telket, melyek az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatt vannak. A vagyonelkobzás jogi alapja, hogy a tulajdonosok felmenői magyarok voltak.

Ma reggel közzétette ítéletét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy magyar állampolgárságú magánszemély (Bosits Mihály) kontra Szlovákia ügyében, ami részben a Beneš-dekrétumokkal, részben a szlovák Főügyész jogköreivel kapcsolatos.

A 2018. június 19-én megtartott ülésén a tartományi képviselőház nacionalista érzelmű képviselői a VMSZ cinkos támogatásával november 25-e mellett ünnepnapot csináltak május 15-ből is, amely napon 1848-ban a helyi szerb lakosság nagyszerb érzelmű rétege egyelődalúan kikiáltotta a Szerb Vajdaságot és az elszakadást az ezer esztendős Szent István-i ország kötelékéből, amely a török fenyegetés idején oltalmat és új hazát biztosított számukra.  

Ma van Josip Broz Tito halálának 40. évfordulója. Ez alkalomból többen, főként a magukat jugoszláv nemzetiségűnek valló, az egykori kommunista vörös pártzászló alatt vonuló, Titót éltető zsolozsmákat mormoló, jugoszláv-szocialista utópiába révedő ember jelent meg – az idén a koronavírus-járvány miatt szájmaszkokban – az elhunyt vezérük sírjánál.

Reggel rendszeresen átnézem az internetes híroldalakat. A balliberális portálokon semmi. Teljes a csönd és az érdektelenség. Kiveri viszont a szemem a folyamatos nácizás. A beszűkült tudatú fóbiának, demagógiának és agymosásnak – az orbánozás mellett – ez mostanában a vezényszava. Mindenkinek, aki szereti, védi és tiszteli a hazáját, náci lett a stigmája.

Ma kaptam egyik olvasónktól ezt a nagyon fontos Nemetzi leltárféle írásokat, de előre figyelmeztetném honfitársaimat, hogy az itt megjelenő írások nagy része már több mint tíz évesek is, de tartalmuk lényegbevágóan fontos a mai helyzetünk megértéséhez és sajnos akkoriban kialakult egyes keserűségeink előidézői még mindég időszerűek.

ERRE AZ ALAPVETŐ KÖNYVRE KELL KELL FELHÍVNUNK MINDEN MAGYAR, KÜLÖNÖSEN AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEKRŐL SZÁRMAZÓK FIGYELMÉT. AZ ERDÉLYIEKNEK TALÁN MÉG KÖTELEZŐ IS VOLNA . NEMZETI POLITIKUSOKNAK PEDIG KÖTELEZŐ OLVASMÁNY / MAGYARÓDY SZABOLCS

A világ különböző országaiban hatalomra kerülő vörös diktatúrák több tízmillió embert gyilkoltak meg, milliókat zártak börtönbe vagy hurcoltak lágerbe. Európa azon felén, amelyet a Szovjetunió szállt meg a második világháború után, a lágerélet egy különös változatát is meghonosították.

A legelső beismerő vallomás: megjelent egy partizán beszámolója 1944-es tetteikről

Az erdélyi tömeges elhurcolásokkal párhuzamosan 1944 őszén román önkéntes alakulatok és helyenként civilek, valamint román, illetve szovjet katonák tartották rettegésben a magyar lakosságot. Észak-Erdélyben, ezen belül Székelyföldön a Maniu-gárdák néven hírhedtté vált önkéntes osztagok, a második bécsi döntést követően Romániánál maradt Dél-Erdély néhány helységében pedig a reguláris román alakulatok rendeztek vérfürdőt.