Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017Aug22

2015. November 14., Szombat 17:22

Polgári ellenállás a transzatlanti óriáspiaccal szemben

Írta:  Amélie Canonne és Johan Tyszler
Értékelés:
(6 szavazat)
Folytatódnak a titkos tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között a strasbourgi parlament által idén május 8-án jóváhagyott transzatlanti óriáspiac létrehozásáról. A szabadkereskedelmi egyezmény veszélyeivel szemben azonban állampolgári ellenállás szerveződik az Atlanti-óceán mindkét partján, méghozzá a helyi önkormányzatok mozgósításával.

A Multilaterális Beruházási Egyezmény (Accord multilatéral sur l'investissement) elleni 1998-as megmozdulások óta nem volt példa ehhez fogható felvilágosult tiltakozási hullámra.

ttip1„Az Île-de-France-i Regionális Tanács[i] (...) a demokratikus ellenőrzés és a társadalmi vita hiánya miatt kéri a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP), más néven Transzatlanti Óriáspiacról (GMT) szóló tárgyalások felfüggesztését." Az Île-de-France volt az első régió Franciaországban, mely „TTIP-n kívüli" (vagy az angol betűszót használva „Tafta-n kívüli") övezetnek nyilvánította magát. Az idézett döntés 2014. február 14-i megszavazása óta csaknem 500 különböző méretű francia helyi önkormányzat, azaz a teljes lakosság 54 százalékát reprezentáló helyi képviselő szavazott meg hasonló indítványt.

Már maga a tény, hogy egy ilyen szöveget helyi politikai szinten szavaznak meg, jelképes erővel bír. A mozgósított tanácskozó testületek ugyanakkor irányt mutatnak a szabadkereskedelmi egyezmény elleni, Franciaországban és Európában egyre terjedő tiltakozás számára. A politikai pártokon kívül állampolgárok sokasága javasolja helyi (regionális, megyei, települési) képviselőinek, hogy ehhez hasonló indítványt szavazzanak meg. Ennek fényében a „Stop Tafta" nevű szervezet, amely számos egyesületet, szakszervezetet és politikai pártot tömörít magában, tanácskozási modellt javasol és minden állampolgárt arra kér, hogy forduljon képviselőihez. Azzal azonban, hogy a helyi önkormányzat megszavazza a határozatot, még nem védi meg magát az óriáspiac veszélyeitől, hiszen a nemzetközi egyezmények jogilag kötelezik a tagállamok összes szervezeti szintjét. Számos francia prefektus emlékeztette erre a lázongó testületeket. Mindenesetre a „Tafta-n kívüli övezet" elnevezésű indítvány segíti a képviselők figyelmének felkeltését és a mozgósítás elindítását az önkormányzatok számára olyan fontos kérdésekkel kapcsolatban, mint a munkahelymegóvás, a közszolgáltatások és a környezet védelme, az amerikai vállalatok betörése a helyi közbeszerzések piacára...

Az aktivisták remélik, hogy a helyi szinten kirobbant vita beszivároghat a nemzeti politikai rendszerbe. „A tény, hogy az indítványt egy olyan város, mint Tulle elfogadta, amelynek a jelenlegi francia köztársasági elnök 2001-2008 között polgármestere volt, számomra nemcsak jelképes, de stratégiai fontosságú is - hangsúlyozza Samuel Désaguiller, Tulle városi tanácsosa. - Számos, a legkülönbözőbb politikai színeket képviselő település szavazott meg hasonló indítványt Corrèze megyében."

Németországban 228 „Tafta-n kívüli" övezet található, köztük Köln, Lipcse, München, Ausztriában 260 önkormányzat, Belgiumban 82 település, köztük Brüsszel, Nagy-Britanniában 21 város, illetve közigazgatási kerület, köztük Edimburgh (Skócia) és Bristol nyilvánította ki ellenvéleményét. Olaszországban Milánó és Ancona városa csatlakozik a mozgalomhoz, Spanyolországban pedig a Podemos párt helyhatósági választásokon idén májusban aratott győzelme indítja el a tiltakozást. A cseh aktivisták 2015 őszétől szintén támogatják a helyi kezdeményezéseket.

A transzatlanti óriáspiac terve nem az első kereskedelmi és befektetési egyezmény, mely ilyen mértékű fenyegetést jelent. A GATS[ii]-egyezményt 1995. január 1-én írták alá, méghozzá éveken át tartó és a legnagyobb homály övezte tárgyalásokat követően[iii]. Nyilvánosságra hozatala azonban az európai polgárok haragját váltotta ki, és a „GATS-on kívüli övezetek" körül ellenállási mozgalom szerveződött a 2000-es évek elején. „Valami olyasmivel állunk szemben, ami nagyon gyorsan megy előre a maga útján, és ami elképzelhetetlen lett volna a mozgósítás megszokott formái által: a kiinduló ötlet az volt, hogy alulról indulva változtassuk meg az erőviszonyokat, és riasszuk a helyi képviselőket"- magyarázza Frédéric Viale, aki részt vett az Attac mozgalom által indított GATS elleni mozgósításban. A kampány tehát nem várt módon terjed: négy év alatt 816 helyi önkormányzat és a 22 francia régióból 20 csatlakozott az akcióhoz. Azoknak, akik szkeptikusan tekintenek az effajta jelképes erejű kezdeményezésekre, Viale a következőképpen vág vissza: „Nagyon is fájdalmas szálka volt ez a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szemében!"

2013-tól kezdődően megszerveződött a különböző európai mozgalmak közti együttműködés, és a „Tafta-n kívüli övezetek" ma a páneurópai mozgósításnak csak az egyik oldalát jelentik. A GATS elleni kampánnyal ellentétben a jelenlegi ellenállás jelentősen meghaladja az elkötelezett aktivisták körét. Ez utóbbi is az Európai Bizottság számára 2014 júniusában benyújtott európai polgári kezdeményezésen alapul. Mintegy húsz ország 230 szervezete indította el a petíciót, melyben felkéri az Európai Tanácsot, hogy vonja vissza a tárgyalások folytatására vonatkozó megbízatást, és ne kösse meg a másik szabadkereskedelmi egyezményt Kanadával (CETA). Az európai polgári kezdeményezés, a Lisszaboni Szerződés újítása, 2011 óta lehetővé teszi az egyszerű állampolgárok számára, hogy közvetlenül az Európai Bizottságtól kérje, terjesszen az Európai Tanács és Parlament elé jogalkotási javaslatot. Ennek feltétele egy millió aláírás összegyűjtése legalább hét tagállamban.

2014. szeptember 10-én a Bizottság elutasította a kezdeményezést, mégpedig arra hivatkozva, hogy a tárgyalások megindítása csak előkészítő jogi aktus volt, nem pedig az európai polgári kezdeményezés jogi körébe tartozó jogi aktus. A kezdeményezés elindítói fellebbezést nyújtottak be a határozat ellen az Európai Unió Bíróságának, és a döntés ellenére a több mint 480 szervezetből álló összefogásnak köszönhetően „önszervező" módon továbbra is folytatni kívánják tevékenységüket. A cél: 3 millió aláírás összegyűjtése egy év alatt, és az Unió történetében soha nem látott mértékű petíció elindítása. Az aláírásgyűjtés minden tagállamban decentralizált módon történik: a lakosok száma alapján minimális számú aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy a kezdeményezés érvényes legyen (Franciaország esetében például 55 550 aláírás a szükséges minimum)[iv].

Láthatóan minél nagyobb megvetést mutatnak az intézmények a társadalmi vita és az állampolgárok aggodalmai iránt, annál erősebb a tiltakozás. 2015 augusztusában már több mint 2,5 millió aláírást gyűjtöttek össze, és a kezdeményezés lezárásához szükséges küszöbértéket október 6-án már el is érték. A „Tafta-n kívüli övezet" indítványhoz hasonlóan ez a petíció is elsősorban mozgósító és nevelő ereje miatt fontos. A kezdeményezés köré csoportosult európai koalíció a nyáron bejárta Európát: számos találkozót szerveztek az állampolgárok számára, melyek célja a téma iránti figyelem, felkeltése és egy olyan probléma megvilágítása, amely nagyon gyakran pár mozaikszóra és egy titokzatosan csengő jogi szaknyelvre korlátozódik. „Ez az egyezmény éppen olyan, mint a norvég mesékben a troll: amint napfény éri, kővé változik - magyarázza Laura Gintalaité, a koalíció litván aktivistája. - A kampány célja, hogy eljusson minden tagállamba, és rávilágítson a szabadkereskedelmi egyezmények lényegére, ami a vesztüket okozhatja." Amikor ugyanis az állampolgárok felfedezik a kereskedelmi megállapodások lehetséges következményeit az egészségügyre, az oktatásra, a mezőgazdaságra vagy a környezetvédelemre, az egyezmények azonnal elveszítik minden legitimitásukat.

Ahogy az már a GATS esetében is kiderült, a nemzeti és európai parlamenti képviselők alig érdeklődnek a kereskedelemmel és a befektetésekkel kapcsolatos kérdések iránt. Sokan beérik a teoretikus állásponttal, de nem ismerik az egyezmények valós következményeit, sem a veszélyt, amelybe honfitársaikat sodorják. Az idén július 8-án az Európai Parlamentet felkérték, hogy foglaljon állást a tárgyalásokkal kapcsolatban, mégpedig egy saját kezdeményezésű állásfoglalás megszavazásakor, mely utóbbi elég gyakori eljárás Strasbourgban. A képviselőknek egy olyan eljárás bevezetésével kapcsolatban kellett állást foglalniuk, mely lehetővé teszi a külföldi vállalatok számára, hogy gazdasági jogvita esetén a tagállamokat választott bíróság előtt támadják meg. Már a kereskedelmi főigazgatóság által 2014 végén indított konzultáció során kiderült, hogy a megkérdezettek 97 százaléka ellenzi egy ilyen eljárás engedélyezését.

Míg a német európai parlamenti képviselők közül csak a Zöldek és a Die Linke képviselői szavaztak a rendelkezés ellen, a Strasbourgba küldött francia szocialisták a rendelkezés elutasítása mellett döntöttek, és egyhangúlag a határozat ellen szavaztak. A szociáldemokrata csoport megosztottságát magyarázhatjuk azzal a népi nyomással, mely egyrészt a Tafta-n kívüli övezeteken és az európai polgári kezdeményezésen keresztül, másrészt a szavazás előtt közvetlenül az európai parlamenti képviselőkhöz beérkezett több tízezer levél és telefonhívás által fejtette ki hatását. Ez utóbbiak bevallása szerint ez a nyomás kényszerítette az európai parlamenti képviselőket arra, hogy állást foglaljanak - ami politikai kulcskérdéssé vált az utóbbi hónapokban Strasbourgban. Miután többség hiányában egy hónappal későbbre kellett halasztania a szavazást, a Parlament szociáldemokrata elnöke, Martin Schulz elnyerte a liberálisok és a konzervatívok támogatását, mégpedig azáltal, hogy fenntartotta ugyan a választott bíróságra vonatkozó eljárást, de az állami hatóságok által kinevezett hivatásos bírákkal és a döntéseikkel szembeni fellebbezés lehetőségével.

A németek, az angolok, az osztrákok és a franciák rendkívül aktív és harcias kampányokat folytatnak. Az európai polgári kezdeményezés keretében benyújtott petícióhoz szükséges számú aláírás néhány hét alatt összegyűlt. Az ellenállás terjed keleten is: Csehország, Horvátország és Magyarország nemrégiben elérte az állampolgári kezdeményezés benyújtásához előírt küszöbszámokat, ami ezekben az országokban, ahol az európai kérdések gyakran hidegen hagyják az állampolgárokat és a politikai felelősöket, figyelemre méltó eredmény. Ezért Európának ezen a részén a mobilizálás gyakran egyéb, geopolitikai és társadalmi nehézségekbe ütközik, vallja Mădălina Enache, román aktivista: „Nagyon nehéz a transzatlanti piachoz hasonlóan bonyolult téma fontosságáról meggyőzni az embereket. Itt, ha valaki nem támogatja az amerikaiakat, rögtön oroszpártinak minősül. De létezik egyfajta elakadás is. Az emberek azt gondolják, hogy ez az egyezmény lehetővé teszi majd az amerikai álomra alapozott fejlődés magasabb szintjének elérését."

A tárgyalások megkezdése óta számos vitát, találkozót, konferenciát szerveztek Európa-szerte a transzatlanti óriáspiac veszélyeinek bemutatására. 2014. október 11-én nem kevesebb, mint 1100 tiltakozó akció (tüntetés, gyűlés, aláírásgyűjtés, stb.) valósult meg 22 országban! De mi a teendő, miután sikerül meggyőzni az európai polgárokat a kérdés fontosságáról? Lévén, hogy az egyezmények a tervek szerint csak több év múlva lépnek hatályba, a kampány hosszú távúnak ígérkezik, annál is inkább, mivel a tárgyalások nem igazán értek el jelentős eredményt a tiltakozás mederbe terelése szempontjából.

Az állampolgárok bírálataira és kéréseire süket, de az energia-, a pénz- és a mezőgazdasági szektorban tevékenykedő multinacionális vállalatok követeléseinek utat engedő Európai Bizottság makacsul kitart a tárgyalások mellett, melyek ráadásul a legnagyobb titokban zajlanak[v]. Csak az Állam- és Kormányfők Tanácsának van politikai lehetősége a tárgyalások leállítására. a rendelkezik a leállításhoz szükséges politikai eszközökkel. A kormányok azonban még az olyan országokban sem vállalják a tárgyalások leállításával járó felelősséget, ahol az állampolgárok és helyi képviselőik tömegesen az óriáspiac terve ellen foglaltak állást (például Németországban vagy Ausztriában). A mobilizáló és felvilágosító kampány azonban, mely a probléma mélyebb megértését hivatott segíteni a képviselők és az állampolgárok körében, csak most kezdődik.

Amélie Canonne, a Mérnökök, Szakértők és Kutatók Nemzetközi Szervezetének (AITEC[vi]) elnöke, a kereskedelmi és befektetési politikával kapcsolatos kérdések szakértője, a TAFTA (a transzatlanti óriáspiac angol mozaikszava) elleni franciaországi és európai kampány vezetője.

Johan Tyszler, a TAFTA elleni kampány franciaországi megbízottja az AITEC és az ATTAC[vii] nevű szervezetekben, a „Stop TAFTA" szövetség vezetője.

Fordította: Barna Anett

[i] Párizs és környéke.

[ii] General Agreement on Trade in Services (Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről). Magyarországon az angol betűszó terjedt el, ezért a fordításban ez szerepel. A ford.

[iii] Ld. Susan George és Ellen Gould: Libéraliser, sans avoir l'air d'y toucher [Liberalizálni, mintha semmi közünk se volna hozzá], Le Monde diplomatique, 2000. július.

[iv] A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb számának kiszámításához 750-nel kell megszorozni az adott ország képviselőinek számát. 2015 júliusában, egy évvel az aláírásgyűjtés elindítása után, az Unió 18 országa meghaladta az előírt küszöbszámokat.

[v] Akkora a titok, hogy a Wikileaks 100 000 eurós jutalmat ígér annak, aki nyilvánosságra hozza a tárgyalás alatt álló megállapodás szövegét.

[vi] Association Internationale de Techniciens, Experts et Chercheurs

[vii] ATTAC: Association pour la Taxation des Transactions pour l'Aide aux Citoyens (Szövetség a Pénzügyi Tranzakciók Megadóztatásáért a Polgárok Megsegítésére)

Megjelent: 603 alkalommal

Hozzászólások  

 
Zoli
#1 És akkor újra és újra a TTIP-rölZoli 2016-05-22 12:17
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) olyan rendszer, ahol a cégek nemzetközi bírósága a nemzeti bíróságok felett áll, bármikor perelhetik a kormányokat, de a kormányok nem perelhetik őket. Mindezt tehetik egy szűk cégcsoport számára, a népek és a Föld kárára. Vendég: Drábik János echotv.hu/.../...
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 328 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 3.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Czech Republic 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 599
This Week: 1669
Last Week: 4738
This Month: 14688
Last Month: 20941
Total: 1585153

Belépés