Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2017Mar29

2012. Július 12., Csütörtök 17:16

Termeljük meg saját bioélelmiszerünket!

Írta:  Dr. Solti Gábor
Értékelés:
(8 szavazat)
Az egészséges, szintetikus vegyszerek nélkül megtermelt élelmiszerek iránt egyre nagyobb az igény. Ennek oka, hogy erősödik a tudatos vásárlók köre, a vásárlók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak egészségük megőrzésére, mely jelentős mértékben függ az elfogyasztott élelmiszerektől.

 Nő azoknak is a köre, akik fontosságot tulajdonítanak az élelmiszertermelés és környezetvédelem kapcsolatának. Ezeknek a bio élelmiszerek tesznek eleget. A szigorú, de drága ellenőrzéssel felügyelt ökogazdálkodással garantáltan egészséges bio élelmiszerekben megbízhatnak.

 Sajnos Magyarországon az ellenőrzött bioélelmiszerek 80-90%-ban exportra, elsősorban az EU nyugati országaiba kerülnek. A hazánkban maradt mennyiségre növekvő kereslet, a piaci terítés egyenetlensége a jellemző. A kereslet mértéke igen gyakran irreálisan drágává teszik a bioélelmiszereket. (A magas áraknak több magyarázatát is adják a termelők és a kereskedők.)

A jelentős export miatt az itthon maradt és forgalmazott bioélelmiszer árukészlet magas árai is összefüggésben lehetnek – egy 2006-os felmérés szerint amíg pl. Svájcban 105 Euró az egy főre jutó biotermék fogyasztás, addig hazánkban alig 0,3 Euró/fő/év (kb. 100 Ft/fő/év). Összehasonlításul a szomszédos Ausztriában 35, Németországban és Olaszországban 42 Euró/fő/év.

A családi, helyi bioélelmiszer igények kielégítésére korábban elterjedt volt az ún. „kis ellenőrzés” rendszere. Ez azt jelentette, hogy a családi kertekben az ökogazdálkodás szigorú feltételrendszere alapján végzett termelés során előállított bioélelmiszerekre is megszerezhető volt az igazolás. Ez azonban nem jogosította fel a termelőt, hogy áruját a kereskedelmi forgalomban értékesítse.

A gazdának az erkölcsi érték mellett csak az a tudata maradt, hogy papírja volt, hogy ő és családja bioélelmiszert fogyaszt.

Fontos lenne egy olyan mozgalmat indítani, hogy akinek van kiskertje, az az ökológiai feltételrendszer szerint termelje meg saját vagy családja zöldség- és gyümölcsszükségletét. Ehhez rendelkezésre áll az ökológiai gazdálkodást szabályozó rendelet, feltételrendszer és segíti őket számos szakkönyv, ismeretterjesztő kiadvány és az ökológiai gazdálkodás, biokultúra területén tevékenykedő mintegy ötven civil szervezet, szövetség, egyesület, alapítvány. Közülük több évente biogazda tanfolyamokat, klubokat szervez, működtet. (Budapesten a Parádi házaspár által már 26. éve működtet Bioklubot, Piliscsabán a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért honlapja és a Pilisi Biokertész Klub segíti a biogazdálkodás iránt érdeklődőket, a váci Pangea Egyesület évente biogazda tanfolyamot szervez.)

Ilyen szervezetek segíthetik, megszervezhetik a kiskertek biogazdálkodását és társadalmi felügyeletét, ellenőrzését, biztosíthatják a közösségi kontrollt.

Természetesen az így megtermelt termények nem árusíthatók ellenőrzött ökológiai termékként. De a termelőt elégtétellel töltheti el, hogy élelmiszere, amit megtermelt és elfogyaszt, azonos értékű, mint a biopiacokon – gyakran borsos áron kapható – bioárukkal. Egy hagyományosan biokultúra morállal működő bioklubok tagjai között az így megtermelt élelmiszerek cserélhetők, akár „helyi pénz” rendszerén belül.

A bioélelmiszert fogyasztani akarók ne legyenek kiszolgáltatva a negyedik éve csökkenő, illetve stagnáló termelésnek, az ellenőrzés és kereskedelem által generált árfelhajtásnak.

A globális klímaváltozás és a globális erkölcsi, pénzügyi, gazdasági vélemények miatt alapjaiban kell átértékelni a kihívásokra adandó válaszokat. Ezt kezdi felismerni a magyarországi agrár- és környezetvédelmi kormányzat is. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a „KIímaváltozás a XXI. Század kihívása” c. első hazai klímakonferencián 2009. február 27-én elmondottak szerint „a mezőgazdasági termelést a jövőben a fenntartható fejlődés keretei között kell megvalósítani, a klímaváltozás kapcsán a bioenergetikai termelés fejlesztésében érdemes gondolkodni.”

A civil szervezetek közreműködése elengedhetetlen a regionális és helyi klímaprogramok kidolgozásában és megvalósításában, miután a környezeti nevelési programok sikeres megvalósítása rajtuk is múlik. A klímabarát településeknek ugyancsak fontos szerepet kell kapniuk, ahogy az elkövetkező időszakban, a biztonságos ivóvíz- és energiaellátás tekintetében a helyi- és regionális ellátórendszereké a jövő.

Ennek a gondolkodásnak a része lehet az „önfenntartó kiskert” program.

Önellátó biokert

Egy ország ökogazdálkodásának mértékék, fejlettségét az adott ország mezőgazdasági területének, illetve az összes mezőgazdasági gazdaság öko területtel, illetve gazdaságok számával szokták kifejezni. Érdemes azonban megnézni, hogy egy ország ökoterülete milyen arányban van az ország lakosságszámával, milyen az adott ország bioélelmiszerrel való ellátáskapacitása.

Európában kb. 100 fő jut egy hektár ökológiailag művelt területre. Ez egyben azt is jelenti, hogy kb. 100 m2 bioterület jut egy lakosra. Itt érdemes megvizsgálni, mekkora az a terület, mely egy személy élelmiszer ellátását tudja biztosítani.

Edmond Bordeaux Székely (aki Székely Sándornak, Kolozsvár unitárius püspökének, a kiváló költőnek unokája, egyik utóda Kőrösi Csoma Sándornak) az Ökológiai Egészségkert, a túlélés c. könyvében (1978) a „kisgazdaság”, „megélhetési gazdaság” kifejezést a negyed (2 500 m2) és fél hektár (5 000 m2) közötti kis földterületre használja, „melyen a család (4 fő) megtermesztheti a számára szükséges növényeket, tyúkokat, tehenet tart, hogy kiegészítse élelmiszer ellátását és esetlegesen többletet is termel eladásra vagy cserére”. (Magyarországon a kommunista rendszerben, az „enyhülés időszakában” bevezetett háztáji terület 1 hold volt.)

Az Európai Unióban egy hektár ökológiailag művelt területre 108 fő esik. Ha Máltát nem számítjuk – ahol alig 12 hektár az ökológiai gazdálkodásra átállt terület -, akkor 584 (Bulgária), 13 (Lettország) fő jut egy hektárra. 40 fő alatti létszámmal kilenc ország vezeti a listát (Lettország, Észtország, Ausztria, Litvánia, Csehország, Finnország, Svédország, Dánia, Görögország).

Európában évek óta az álmodott szint a mezőgazdaságilag művelt terület 20%-ának elérése. Ez kb. 34 millió hektár ökoterületet jelentene. Ez ökohektáronként kb. 23 főt jelent a lakosság számarányában. Ezt jelenleg csak két baltikumi állam érte el (Lettország és Észtország), közel van hozzá Ausztria.

Egy adott ország ökológiai fejlettségét egy másik arányszámmal szintén felmérhetjük. Egy öko négyzetméterre jutó lakosságszám. Ha úgy tekintjük, hogy kb. 1 000 m2 gondosan, szakszerűen művelt ökoterület biztosíthatja egy fő bioélelmiszerét, akkor ehhez az értékhez legközelebb álló értékek a legfejlettebb arányokat jelenti.

Magyarország a fenti értékelés szerint az EU mezőnyének második részében helyezkedik el.
Az EFTA országokban az ökohektárra jutó lakosságszám 32-94 közötti, míg az egy főre jutó bioterület 106-309 m2.

Az EU, illetve az EFTA országokon kívüli országokban a fenti értékek igen magas, illetve igen alacsony értékei is az ökogazdálkodási szint alacsony fokát jelenti.

Székely az „ökológiai megélhetési gazdaságokat” már 40 éve az eredménytelen amerikai segélyezési rendszer helyett javasolta, mint megoldást, hogy a segélyezettek napi néhány órás munkával kikerülhetnek a nyomor frusztrációjából. (Magyarországon hasonlóan kudarcot vallott ez az idealisztikus terv, hogy a „megélhetési bűnözés” helyett „megélhetési gazdálkodással” vezessék vissza a segélyezetteket a munka világába.) A hazánkat is sújtó válság miatt egyre többen kerülnek pénzügyi válságba, de még nem erkölcsi válságba, így számukra megoldás lehet az „önfenntartó szociális kertészkedés”.

Ahogy Székely írja: „… az én ökológiai önfenntartó kertészeti rendszerem ökológiai kertjével a segélyrendszer szörnyetegét átalakíthatja. Kiküszöbölvén a munkanélküliség problémáját, automatikusan szükségtelenné teszi a segélyrendszert. Eltekintve a segélycsekkek embertelen hatásától, az ökológiai kert a munkanélküliség legtökéletesebb formáját nyújtja, ami nemcsak a család alapvető szükségleteit szolgálja, hanem egyúttal eleget tesz a kreatív, érzelmi és intellektuális igényeknek is. Másodsorban egy egészséges társadalom egészséges, önellátó egyénekből áll. Azok az erős, kiegyensúlyozott polgárok, akik reeatív kisgazdaságaikban alkalmazzák az ökológiai kertészetet, adják majd a magját az erős és kiegyensúlyozott közösségnek.”

E. B. Székely ennek a gazdálkodásnak az előnyeit az alábbiakban foglalta össze:

„Az ökológiai kertészkedési rendszer három legfőbb pozitívuma:

1. A természeti környezet állapotának javulása. A kreatív önfenntartó kisgazdaságok elterjedése nagyon eredményesen és főleg tartósan oldaná meg a következő jelenlegi problémákat: víz és levegő szennyezése, az élelmiszerek vegyi szennyezése, valamint a városi népesség egészségtelen növekedése.

2. Az ökológiai kert javítja mindazok fizikai egészségét, akik annak termékeit fogyasztják. Az ilyen tudományos alapokon nyugvó élelmiszertermelés termékei tartalmazzák az összes szükséges tápanyagokat, nélkülözik a káros kemikáliákat, közvetlenül a fogyasztás előtt szedhetők, segíthetnek a normális anyagcsere helyreállításában és fenntartásában, megelőzik a betegségeket, amelynek következményei a magas orvosi, gyógyszer- és kórházi költségek. A napi két három órás, nem megerőltető fizikai munka, amely együtt jár ezzel a kertészkedéssel, egészségi szempontból szintén előnyös és biztonságos bármilyen korú és fizikai állapotú személy számára.
3. A gazdaság javulása. Ez a tényező az, aminek kapcsán felvetődött a segélyrendszer és áldozatainak reménytelen helyzete. Ez az a terület, ahol az én ökológiai önfenntartó kertészeti rendszerem ökológiai kertjével a segély rendszer szörnyetegét átalakíthatja. Kiküszöbölvén a munkanélküliség problémáját, automatikusan szükségtelenné teszi a segélyrendszert. Eltekintve a segélycsekkek embertelen hatásától, az ökológiai kert, a munkalehetőség legtökéletesebb formáját nyújtja, ami nemcsak a család alapvető szükségleteit szolgáltatja, hanem egyúttal eleget tesz a kreatív, érzelmi, és intellektuális igényeknek is. Másodsorban egy egészséges társadalom egészséges, önellátó egyénekből áll. Azok az erős, kiegyensúlyozott polgárok, akik kreatív kisgazdaságaikban alkalmazzák az ökológiai kertészetet, adják majd a magját az erős és kiegyensúlyozott közösségnek. „

Ezekkel a módszerekkel egy nagy család táplálásához szükséges élelmiszerek, illetve alapanyagok, könnyen és egyszerűen megtermelhetők, minden különösebb előzetes tapasztalat nélkül egy olyan kis földterületen, amely megközelítőleg egyharmad kataszteri hold (kisebb, mint ¼ hektár). Az idősek, a gyengék, a családok gyermekei, mind-mind megtanulhatják, és alkalmasak arra, hogy sikerrel műveljék az ökológiai kertet, rövid idő alatt önállóvá téve azt. A legfontosabb itt az erkölcsi tényező, vagyis az, hogy ez a tevékenység nem elembertelenítő, hanem felemelő.

A hazai ökogazdálkodás helyzetének értékelését fontosnak látta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága is, amikor is 2009. április 24-én kihelyezett ülést tartott Hortobágyon az ország legnagyobb, legrangosabb ökológiai gazdálkodást folytató Hortobágyi Nonprofit Kft. székházában. A bizottság elnöke Font Sándor mellett részt vett az ülésen dr. Ángyán József, Bagi Béla, Kékkői Zoltán, Örvendi László, Borenszki Ervin, Demendi László, Godó Lajos, Kis Péter László.

Emlékeztetőül. 1999-ben megszerveztük és június 22-én megalakítottuk a Parlamenti Biogazdálkodók Baráti Körét, melyben négy pártból 10 képviselő képviselte a biogazdálkodók, biokultúra ügyét az orság házában. A fentiek közül Kékkői Zoltán és Godó Lajos voltak a tagjai. 1999. október 20-án a Biokultúra Egyesület akkori elnökének kalauzolásával a képviselők (Pancza István elnök és Godó Lajos alelnök vezetésével) ugyancsak Hortobágyon ismerkedtek meg a biogazdálkodás helyzetével, a hortobágyi és a környék gazdaságainak, gazdálkodásának örömeivel, gondjaival. Ekkor – 1999-ben – hazánk ököterülete 35 979 hektár volt, növekedése 13 478 ha (60%) volt, az előző évihez képest. (Sajnos 2001 után a Biokultúra Egyesület vezetése nem ápolta a képviselőkkel a kapcsolatot, a Parlamenti Biogazdálkodók Baráti Köre megszűnt.)

A képviselőket az agrár és környezetvédelmi minisztériumok tanácsosai, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. részéről dr. Roszik Péter és dr. Márai Géza tájékoztatta. A házigazda Gencsi Zoltán a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be a Hortobágyi Ökorégió működését, eredményeit, továbbá tíz pontban összefoglalta a Magyar Biokultúra Szövetség tagjaitól beérkezett igényeket. (Valószínűleg teljesebb képet kaphattak volna a képviselők, ha az öko-bio területen tevékenykedő kutató, oktató, termelő, kereskedő, ellenőrző szervezetek, alapítványok, egyesületek is tájékoztathatták volna őket.)

A programról beszámoló Hírlevélből (2009/5) megtudhattuk, hogy:
„Nagy öröm, hogy konszenzus bontakozott ki az ökológiai gazdálkodás pozitív megítéléséről, amely odáig jutott, hogy a képviselők megállapodtak abban, hogy ötpárti egyetértésre törekedve Országgyűlési Határozatot szándékoznak hozni az ökológiai gazdálkodás segítésére a közeli jövőben.

A fentiek ugyan nem támasztották alá, de a krónikás szerint: „Reméljük, hogy a szép napot szép hosszú, a biogazdálkodás felívelését mutató szakasz fogja majd követni.”

Fontos az állam, a törvényhozók felelőssége, azonban ez nem kizárólagos. Ugyanilyen fontos a biogazdálkodás szervezetei, a biomozgalmak közötti hatékony érdekképviselet, lobbyerőt képviselő összefogás, mely az állami döntéshozás szintjén is érvényesíteni tudja a biogazdálkodók és fogyasztók érdekeit. Remélhetőleg a hortobágyi találkozót követően 2009. április 29-én megalakult Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform eléri az általa kitűzött célokat.

A kertekben rejlő gazdasági lehetőségek jobb kihasználására figyelmeztet a 90 évének tapasztalatával, bölcsességével Bálint György, a népszerű Bálint gazda. A Szabad Föld 2009. május 8-i számában Pethes Józsefnek a vele készült riportjából így vall arról, hogy még mindig szívesen kertészkedik, mert hű maradt a hivatásához, a mezőgazdasághoz.

Amire – szerintem – rá kellene irányítani az egész társadalom figyelmét, mert a mostani gazdasági válságból csak úgy tudunk kilábalni, ha értelmes elfoglaltságot találnak a vidéki emberek. A harmincas évek elején, a nagy gazdasági világválság idején Roosevelt elnök felesége állt a kertmozgalom élére, s nemrégiben olvastam, hogy Obama felesége máris veteményez a Fehér Ház konyhakertjében.”

„Szomorú látni, hogy itt, a kertvárosban is kivágják a gyümölcsfákat. Az embereknek be kellene látniuk, hogy pénzt tudnak megspórolni, ha saját maguk termelik meg a konyháravalót. Ugyanakkor egészséges, idegnyugtató dolog a friss levegőn dolgozni. Ha pedig ésszerűen csinálják, pihenni is tudnak a kertben. Csodálkozom azon, hogy sokan megveszik a külföldről származó zöldséget és gyümölcsöt, amikor köztudott, hogy a hazainak nincs párja, mert ízben és zamatban verhetetlen.”

„Nemrégiben megkerestek Kerepesről is, hogy van egy községi területük, amit eddig nem használtak, és szét akarják osztani az arra vállalkozó cigányok között, hogy termeljenek rajta. Felhívtak, hogy kimennék-e előadást tartani, s úgy döntöttem: elvállalom. Nem azt nézem, hogy milyen politikai párthoz tartozik a polgármester. Félre kell tenni az előítéleteket, mert ezen múlik a társadalom boldogulása. Meg kell végre tanulnunk, hogy a különböző világnézetek nem választhatják el egymástól az embereket, s a közös ügy érdekében össze kell fogni.

Három vélemény, mely alátámasztja elképzelésünket az önfenntartó kert, biokert elterjesztéséről. Ötven évvel ezelőtt a Nóbel díjas Romain Roland és E. B. Székely megalapította a Nemzetközi Biogenikus Társaságot, azért, hogy a huszadik században az esszénusok ősi tanításai hatékonyan és praktikusan valósulhassanak meg mindennapi életünkben. Az ökológiai önfenntartó kiskertek gondolata azonos az ország legismertebb, nagy tekintélyű Bálint gazda hitvallásával. Mellettük a törvényhozók állásfoglalása is ezt bizonyíthatja.

Célunk, hogy az élelmiszertermelésnek egy olyan rendszerét vezessük be, amely képessé teszi a kertészeti tapasztalattal kevéssé vagy egyáltalán nem rendelkező embereket is arra, hogy a legkiválóbb minőségű zöldségeket, gabonaféléket és gyümölcsöket állítsák elő minimális földterületen, elenyésző munkával. Ezt a rendszert mi ökológiai kertészetnek nevezzük, miután bio-ökológiai alapelveket alkalmazunk mind a talajművelésnél, mind a termesztendő növények kiválasztásánál. A központi cél olyan növényi táplálékok előállítása, amelyek különösen gazdagok ásványi elemekben, vitaminokban és más tápanyagokban, s mindezt egy olyan életmód – a kreatív vidéki élet – keretében, amely lehetővé teszi a család számára, hogy szükségleteinek többségét előállítsa egy önfenntartó kisgazdaságban, amelynek integráns része az ökológiai kert.
Ezt a rendszert egészíti ki a helyi piac, melyen a felesleg értékesíthető.

Ökológiai kertészet a hagyományos gazdálkodással szemben

Az alapvető különbség az, hogy míg a farmok bizonyos élelmiszer alapanyagokat, gabonákat eladásra termelnek, az ökológiai egészségkert az összes alapvető élelmiszert előállítja, amelyek szükségesek az egészséghez és a táplálkozáshoz, azok teljes változatosságában és a legjobb minőségben. Bizonyos különleges körülményektől eltekintve mindig tömegtermelési módszereket alkalmaztak, mivel a termelés nem a saját felhasználást, hanem az értékesítést célozta és a gazdálkodó rendszerint máshonnan vásárolja a gyenge minőségű táplálékot a maga saját fogyasztására. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ökológiai kertész néha nem adja el saját termékeit, de alapvetően ő azt fogja eladni, amit nem tud elfogyasztani, míg a farmer többnyire csak azon saját termékeit eszi meg, amit nem képes eladni.

A „kisgazdaság” (tanya, farm) vagy „megélhetési gazdaság” kifejezését – Székely után - a negyed és fél hektár közötti kis földterületre használjuk, amelyen a család termeszti a számára szükséges növényeket, tyúkokat és tehenet tart, hogy kiegészítse élelmiszer ellátását és esetlegesen többletet is termel, eladásra vagy cserére. A kisgazdasághoz tartozik még egy gyümölcsös is.

Zöldségek – vitamin és ásványi források

Miután az ökológiai kertészkedés célja a maximális tápérték elérése minimális területen és munkával, a növénytermesztés során termesztendő zöldségek kiválasztásának óriási jelentősége van. Ugyanez igaz a gabonafélék, ehető magvak, gyümölcsök és csonthéjasok tekintetében is. Nem fektethetők le merev szabályok, de néhány vezérelv körvonalazható:

- Azokat a növényeket kell termeszteni, amelyeknek maximális tápértéke van,
- Azokat kell választani, amelyek a legalkalmasabbak az intenzív ökológiai kertészkedés számára,
- A személyes ízlés és nemtetszés szempontjai is figyelembe veendők és azon zöldségeket célszerű termeszteni, melyek a család kedvencei,
- Elsődlegességet kell adni azon zöldségeknek, amelyek közvetlenül étkezés előtt szedhetők, hogy azokat friss állapotban lehessen fogyasztani,
- Azokat a leghasznosabb zöldségeket kell termeszteni, amelyek nem szerezhetők be könnyen máshonnan.
- Célszerű a kiskertünkben megtermeszteni a szükséges gyógynövényeket.

Ezekkel az alapelvekkel összhangban javasolható, hogy egy bizonyos táplálék iránti egyéni ellenérzéstől el kell tekinteni és határozottan helyet kell biztosítani az ökológiai kertben a petrezselyemnek, kapornak, fokhagymának, vöröshagymának és metélőhagymának, továbbá mindazon növényeknek, amik az ásványok és vitaminok kiemelkedően értékes forrásai. Fontossági sorrendben következik a paradicsom (nagy A- és C-vitamin tartalma és a salátákban való használhatósága miatt), a zöldpaprika (magas és változatos ásvány- és vitamintartalma következtében), sárgarépa (tekintettel annak karotin, azaz A previtamin és ásványi tartalmára) és a cékla (aminek levele és gyökere egyaránt értékes elemeket tartalmaz). Egy harmadik, bár nem kötelező kategóriába sorolhatjuk a mustár zöldjét, a káposztát és az articsókát. Termeszthetünk továbbá burgonyát, csicsókát, retket, tökféléket (cukkíni, patisszon, uborka, sütőtök).

Az ökológiai kiskertben fontos, hogy a növényeket megtervezett vetésforgóban termesszük. Ennek során vegyük figyelembe a növénytársítási szempontokat is.

Vitathatatlan, hogy a nagyvárosi, modern életfeltételek a felelősek többnyire a kortársainkat kínzó gyenge egészségért, kiábrándultságért, mentális kiegyensúlyozatlanságért és az igazi spirituális élet hiányáért. Van egy nyilvánvaló és gyakorlati kiút: egyéni és kollektív visszahúzódás az óriás városi agglomerációkból és visszatérés a kis közösségekben folytatott élethez, ahol a szociális kapcsolatok megint értelmet nyernek, ahol a család visszaszerezheti gazdasági függetlenségét és kontrolját élelmiszerellátása, valamint más alapvető szükségletei többségének biztosítása fölött.


Dr. Solti Gábor, 2009. augusztus

 


Irodalom

Edmond Bordeaux Székely 2001: Ökológiai Egészségkert. (Biokert) A túlélés  könyve. – Living Earth – Élő Föld
Radics László szerk. 2001-2002: Ökológiai gazdálkodás I-II. – Szaktudás Kiadó Ház  Budapest
Solti Gábor 2008: Ökogazdálkodás a világban és Magyarországon. –  Kézirat
Papp Mónika 2009: Társadalmi összefüggéssel a klímaváltozás ellen. –  Az Európai Unió Agrárgazdasága
Megjelent: 3331 alkalommal

Hozzászólások  

 
Ködszurkáló
#1 Ködszurkáló 2012-07-13 14:58
"A szigorú, de drága ellenőrzéssel felügyelt ökogazdálkodással garantáltan egészséges bio élelmiszerekben megbízhatnak."

- Ennek a kijelentésnek olyan reklám íze van.

"a családi kertekben az ökogazdálkodás szigorú feltételrendszere alapján végzett termelés során előállított bioélelmiszerekre is megszerezhető volt az igazolás. Ez azonban nem jogosította fel a termelőt, hogy áruját a kereskedelmi forgalomban értékesítse."

- Akkor mi volt az értelme? Csak annyi, hogy a termelő, sznobizmusában betekintést nyújtott a hatóságnak saját tevékenységébe. Ezzel megteremtette egy hatósági ellenőrzés lehetőségét, indokot adott a hatóság működéséhez.

"Fontos lenne egy olyan mozgalmat indítani, hogy akinek van kiskertje, az az ökológiai feltételrendszer szerint termelje meg saját vagy családja zöldség- és gyümölcsszükségletét. Ehhez rendelkezésre áll az ökológiai gazdálkodást szabályozó rendelet, feltételrendszer és segíti őket számos szakkönyv, ismeretterjesztő kiadvány és az ökológiai gazdálkodás, biokultúra területén tevékenykedő mintegy ötven civil szervezet, szövetség, egyesület, alapítvány."

- A mozgalom indítására való felhívás, alátámasztva a jogszabályi háttér és feltételrendszer (magyarán: előírások) meglétével, szintén a hatóság működésének és fontosságának indoklására szolgál.

"Ilyen szervezetek segíthetik, megszervezhetik a kiskertek biogazdálkodását és társadalmi felügyeletét, ellenőrzését, biztosíthatják a közösségi kontrollt."

A segítségre szükség van. A szervezés is indokolható, bár nem derül ki a tartalma. Társadalmi felügyeletre, ellenőrzésre viszont csak azért lehet szükség, hogy ezzel álcázzák a hatalom felügyeletét a tevékenység felett. Azaz csak a minél teljesebb hatalmi helyzet megteremtése a cél egy egyéni, vagy kisebb csoport tevékenysége felett, a résztvevők megtévesztésével. Egy kistermelői tevékenység, amely nem termelhet kereskedelmi mértékben, ellenőrzése felesleges a termelő részére, viszont fontos a hatalom gyakorlása és kiterjedésének növelése érdekében. Ennek igazolása a következő mondat: "Természetesen az így megtermelt termények nem árusíthatók ellenőrzött ökológiai termékként."

Itt egy meglévő társadalmi igény és törekvés hatalmi keretek közé kényszerítésére láthatunk kísérletet. Amit az ember a saját kertjében megtermel és családjának fogyasztásra átadja, sokkal kisebb kockázatot jelent, mint az áruházláncok által forgalmazott és a fogyasztó által ellenőrizhetetlen, csupán bizalomból megvásárolt termékek.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 265 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.3%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 600
This Week: 3095
Last Week: 5992
This Month: 23916
Last Month: 23395
Total: 1477946

Belépés