Humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású talaj nem porzik

Ne féljen a víztől!
No fear of water!
Keine Angst vor Wasser!

Tisztelt Olvasó!

Elöljáróban kérem engedjen meg két megjegyzést:

- Neves tudósoknak is az a véleménye, hogy a klímaváltozás során azok az államok válnak pénzügyi nagyhatalommá, melyeknek sok vizet sikerül tartalékolniuk…
- Fotoszintézis (asszimiláció):
Mikor van a levegőben a legtöbb oxigén? - Nappal; amikor a fák és a növények szorgalmasan végzik az asszimilációt.
Az asszimiláció egyszerű képlete: 6 H2O + 6 CO2 +napenergia = C6H12O6 + 6 O2 (Tehát szőlőcukor, mint a legalapvetőbb táplálékforrás és hat atom szabad oxigén.)
Relatíve mikor van a legkevesebb oxigén a levegőben? - Éjszaka, amikor nincs asszimiláció, mert nem süt a nap.
Hogyan működnek a fák és a növények sötétedéstől virradatig? - Úgy, hogy oxigént lélegeznek be… (Disszimiláció.)
Az emberek döntő többsége mikor szellőzteti lakását? – Sajnos este, éjjel, hajnalban, amikor jóval kevesebb az oxigén a levegőben...
Miért nem értik és a napi gyakorlatban miért nem alkalmazzák ezt az emberek? (Pedig valószínűleg alaposan megtanulták a fentieket.) - Talán azért nem, mert lótás – futás közben eszükbe sem jut ez az életminőséget nagyban befolyásoló, alapvető dolog!

Humán táplálékforrás a köles, fontos állateledel és a vadföldek-, bioenergia források növénye a cirok és a szudáni fű…

Hazánkban rengeteg kárt okoz az aszály! A nagyvárosok és a falvak lakóin kívül csak a szántó-vető ember látja ennek az igazi kárát.

Pál Mihály nemesítő és társai kiváló munkásságának köszönhetően, ma már van egy olyan növényfajunk, amely a címben foglalt valamennyi előnyt hozza, ill. tartalmazza. Ez a cirokfélék népes családja, mely növényfajok és fajták s z á r a z s á g t ű r ő k.

Az 1-3 méter magasságúra megnövő cirok kiváló zöld- és tömegtakarmány, a kukoricával együtt igen jól silózható. Magtermése kenyérpótló lehet az embernek, ill. tápanyagforrás a háziállatoknak és a vadonélő fácánok, őzek, szarvasok, stb. számára. (8-10 tonna/ha magtermést ad!) Kiváló takarónövény, a nemesített állomány 2-5 tonna/ha cukrot képes teremni. Májusban, vagy másodveteményként júniusban kell elvetni, 50-70 cm-es sortávra, ill. a szudáni füvet dupla gabona (24 cm) sortávra…

Szeretném röviden kifejteni még azt is, hogy már 2011- nyárvégén, ill. őszén bekövetkezett az a súlyos csapás, amely hazánkat az elpazarolt vízkészleteink miatt sújtja. Augusztus közepe óta nem volt számottevő csapadék! 2012. március hónapban pl. alig esett eső! Ennek következményeként elsősorban a városok-falvak-, erdőségek- és a termőföldek talaja porzik, a lakókörzetek levegője szinte elviselhetetlenné vált. (Megjegyzem, hogy 2012. május 22-23-án és július második felében, főként a D-i megyékben kiadós esőzések voltak. Ezek azonban nem képesek pótolni, az évek óta folyamatosan halmozódó csapadékhiányt! Ezért előbb-, vagy utóbb öntöznünk kell a termőtalajainkat… Legjobb lenne: mielőbb.)

El szeretném mondani, hogy az elmúlt 90 évben, a Balatonból éves átlagban legalább 354 millió m³/ év édesvizet hasznosítás nélkül leeresztettek a Dunába! Továbbá a Vértes-Gerecse D-i lejtőiről származó legalább 450 millió m³/év, (csapadékosabb években ennél is sokkal több!), mennyiségű forrás- és csapadékvíz készletünket szintén elpazaroltuk, azt mindmáig, hasznosítás nélkül leeresztik a Dunába.

Továbbá a hatalmas mennyiségű friss és egészséges csapadékvizet szállító Rába folyó vízhozamát, - alig hasznosítva-, gondolkodás nélkül leeresztik a Dunába… Pedig a Rábán–, a VJ- I. sz. víztározón át-, a Zala folyó racionális kibővítésével Szentgotthárdtól – Zalaegerszegig, személy- és teherszállító kishajók és 500 tonnás kis-uszályok közlekedhetnének.

A Zala folyót Zalaegerszegtől – Keszthelyig sürgősen hajózhatóvá kellene tenni! Ezzel ez a roppant nagyméretű- és igen fontos térség, valamint a Balaton és környéke bekapcsolódhatna a DMR 3.300 km-es folyamhajózási szakaszába.

Egy racionális fejlesztéssel a VJ- I. sz. és a VJ-II. sz. víztározókról, - a Rába folyón -, hajókkal is elérhető lenne Körmend, Vasvár, Sárvár, Répcelak, Szombathely, Csorna, továbbá Győr Megyei Város is. A hajózó útvonalak mentén, jelentős méretű öntözőtelepeket lehetne kiépíteni!! Ezek birtokában fel tudnánk venni a versenyt a holland-, valamint a dán gazdákkal. Hozzájuk hasonló intenzív, öntözéses, kertszerű gazdálkodást lehetne megvalósítani hazánkban is…

Az csupán az egyik hatalmas mértékű kár, hogy ennek a (viszonylag könnyen megmenthető és hasznosítható!) több milliárd m³/év kiváló minőségű édesvízkészletünknek az elpazarolt éves értéke legalább 800 - 6000 milliárd Ft/év.

Még ettől a hatalmas nagyságrendű kiesésénél is nagyobb azonban az a károkozás, - amely az (el)sivatagosodás miatt-, veszélyezteti Magyarországot. Amennyiben a vízügyi lobbi, - elsősorban kényelmi-, ill. féltékenységi szempontok miatt-, nem gáncsolta volna el javaslataimat, - 2005 től kezdődően-, évente legalább 800 millió m³ kiváló minőségű forrás- és csapadékvizet tudtunk volna kiöntözni Magyarországon. Sőt napjainkban már ettől is sokkal többet! (Lakókörzeteinkre és a termőföldjeinkre.) Ennek áldásos hatását, bizonyára nem kell ecseteljem. Messze nem itt tartanánk! Megjegyzem, hogy pl. az utóbb említett 800 millió m³/év vízmennyiség legalább +2 millió tonna/év malmi búza, vagy I. o. szemeskukorica termelésére lenne elegendő!

A korrekt talajerő utánpótlásról most alig beszélek, mivel az egy különlegesen nagy témakör. Teljes fejezetet érdemelne!

E helyen csupán annyit, hogy a termőtalajok humuszpótlása azért is fontos, mert a talajban milliárd számban élő mikrobákat és rekuperáló szervezeteket folyamatosan táplálni kell. (Víz + szervesanyag + oxigén=itt laza szerkezetű, gondosan megművelt talaj, melyben sok az oxigén!) A talajban élő mikrobák és a rekuperáló szervezetek készítik elő, - vagyis a növények gyökérzete által felvehető állapotba hozzák -, a tápanyagokat, a kultúrnövények napi betevő falatjait... Így működik (működne) a természetes tápláléklánc…

A műtrágya csupán a növényt táplálja, viszont a humifikációt nem segíti, hanem gátolja! A műtrágya a talajban élő hasznos mikrobáknak és rekuperáló szervezeteknek egy igen jelentős részét kiéhezteti, a kilúgozás folytán azok éhen halnak. Tehát tartósan szünetel, vagy megszűnik az évezredek óta természetes módon működő tápláléklánc! Jelentős mennyiségű istállótrágya adagolás és kellő mennyiségű víz kilocsolása nélkül, a termőtalajok életlehetősége erősen beszűkül, a kultúrnövény silány termést hoz, vagy kipusztul…

A feladat tehát adott; egységnyi területre vetítve, annyi háziállatot kellene tartanunk, - elsősorban kérődzőket-, mint tart pl. Hollandia, Dánia, Anglia, Németország, Ausztria. Termőtalajainkat 3-4 évente 80 tonna/hektár érett istállótrágyával kellene gazdagítanunk, továbbá jól kellene gazdálkodnunk a csapadékvíz készletünkkel is!

Nézzék; elképesztő állapot az, hogy hazánk lakosságának egy igen jelentős része, elégeti-, vagy a szemétbe dobja a drága pénzt érő humuszalapanyagokat. (L: tarlóégetések, a lenyírt fű kidobása, a zöldségnövények pucolásából-, vagy a fák- és szőlőkultúrák nyeséséből származó termékek szemétbe dobása, elégetése...

Bárcsak tudnák az emberek, hogy milyen szenzációs mennyiségű és minőségű szervesanyagot pótolhatnánk a fentiekből, valamint a déligyümölcsök-, a burgonya és a tojások héjának összegyűjtéséből; ezeknek a termőtalajainkba történő visszajuttatásából. A romlásnak indult almának, burgonyának, egyéb gyümölcsöknek és a természetes ásványi anyagokban dúsgazdag tojáshéjnak nem a szemétben, hanem a komposztban lenne a helye! Mindezek megbecsüléséből évente legalább 1,8 – 2,0 millió tonna kiváló tápértékű humuszra tehetnénk szert. Ez azt jelenti, hogy 20 tonna/hektáros humuszadagokkal számolva; évente legalább 100.000 hektár termőföldnek nyújthatnánk elsősegélyt… Az un. háborítatlan természetben ezer évente egy cm vastagságú humuszréteg képződik. Az ezer évet nem én találtam ki, hanem egy frissebb keletű tudományos értekezésben olvastam!

Azt viszont saját tapasztalatomból tudom, hogy a humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású talaj nem porzik, sőt ha takarónövényt is vetnek a földbe, (Kolontár és Devecser?!), a növénytakaró megkétszerezi a pozitív hatást…

Ausztriában több mint 1629-, hazánkban mindössze 37 vízi erőmű üzemel! Mit gondol a T. Olvasó, hogy miért van ez így?

Azért, mert az osztrák vízügyi szakemberek, az országukba érkező víz- és csapadékmennyiség jelentős részét megmentik! (Visszatartják!) Olcsó vízenergiával áramfejlesztő turbinákat hajtatnak meg. (Napjainkban Ausztria elektromos áram fogyasztásának több, mint a 63 %-át vízierőművekből nyerik!) A természetes- és mesterségesen kialakított vízfolyások mentén, - a termőtalajok intenzív vízellátására-, öntözőtelepeket alakítottak ki. A racionálisan felduzzasztott vízfolyásokat, hajózható vízi-utakká alakították és azokat nap, mint nap hajózzák…

Hollandia alig fele akkora termőterületről, mint a mienk, (sokkal mostohább időjárási adottságok mellett!), eltartja 17,5 millió lakosát és évente mintegy 56 milliárd Euró élelmiszerexportot bonyolít le. Ez meg hogyan lehetséges?

A holland gazdák termőföldjein nem szárad ki a vetés, nem sül ki a kultúrnövény, nem száradnak ki a legelők, erdőségek, települések, stb. Az édesvízhozam megbecsülésében és intenzív hasznosításában Ők világelsők! A náluk élő gazdákat, egész egyszerűen nem csaphatják be a busás haszonban dúskáló kereskedőláncok…

A termőtalajok, erdőségek gyepek és a lakókörzetek kiszáradása nem lenne ennyire súlyos csapás. Nagyon sajnálatos tény az, hogy egyes illetékesek nem nagyon akarják elhinni nekem azt, hogy elsősorban a vízhiány, (olykor a belvíz- és az árvíz kár!), teszi tönkre hazánkat, nyomorítja meg a magyar emberek életét, egészségét. Kérem értsék meg jól azt, hogy egy racionális vízgazdálkodással messze nem lenne ennyire súlyos a porszennyezés sem hazánkban. Azért vagyunk ennyire nagy bajban, mert nincs racionális vízgazdálkodás Magyarországon. Pedig a krónikus vízhiányt nem lenne túl nehéz kiküszöbölni!

Kérem próbálja ki Ön is!

Gyűjtse össze és tárolja a háztetőről aláfolyó csapadékot, vagy a kertjében csörgedező csapadék-, ill. forrásvizet. Azzal rendszeresen locsolgassa kedvenc gyümölcsfáit, szőlőtőkéit, a zöldséges ágyásokat vagy gyepszőnyegét. Meglátja mekkora nagy lehetőségek rejlenek még ebben a kis befektetésben is... Miért?

Azért, mert az emberi szervezet működése nagyban hasonlít a növényi- és az állati szervezetek funkcionálásához! Abban feltétlenül, hogy a normális élethez egészséges, tiszta vízre van szükségük.

Kérem gondoljon bele a T. Olvasó abba, hogy mennyit szenvednek növényeink és állataink a vízhiánytól, a szomjúságtól. Az ember kellemes hőmérsékletű vizet, sört, bort, fröccsöt, stb. iszik a nyári melegben, ill. ha megszomjazik szinte bármikor. Ám növényeink és állataink rettenetes kínlódások közepette vészelik csak át, avagy nem is képesek átvészelni a vízhiányt. (L: vadon élő állatok, természetesen tenyésző növényeink, stb. melyeknek vízellátásáról igen alaposan megfeledkezünk!)

Az énekesmadarak az ivóvíz után, szinte menekülésszerűen vándorolnak, miközben közülük nagyon sok elpusztul, az elhagyott területek biológiai növényvédelem nélkül maradnak…

Nekünk magyaroknak, - termelési eszközök tekintetében-, egyetlen pótolhatatlan kincsünk van! Ez a föld, amelyen élünk. Tehát termőföldjeink, telkeink, a rétek, legelők, erdők és a jelenleg még meglévő vizeink, beleértve ebbe a geotermikus vízkészleteinket, ill. a geotermikus energiaforrásainkat is.

(Földtani vagyonkészletünk: 5795 millió tonna lignit, 3202 milló tonna barnakőszén, melyeknek évente alig 1 %- át hasznosítjuk csak…)

Vajon miért felejtettük el oly gyorsan azt, hogy a magyar államvezetés 1994-ben, a külföldi nagytőke kezére akarta átjátszani a magyar termőföldet? Egy sikeres népszavazással tudtuk csak útját állni akkor, ennek az égbekiáltó gazemberségnek!...
1.sz._tablazat
2.sz._tablazat
Forrás: http://ausztriaingatlan.shp.hu/hpc/web.php?a=ausztriaingatlan&o=a_cirok_es_a_szudani_fu_Xe8u

Idéztem a www.learning-de.hu honlapról, a honlaptulajdonos írásos engedélyével