Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Nov18

2013. Június 05., Szerda 19:38

Ígérik: az almásfüzitői vörösiszapot nem mossa ki az ár

Írta:  MM
Értékelés:
(4 szavazat)
Közel öt méterrel magasabban van az almásfüzitői gát teteje, mint a Duna várható legmagasabb vízszintje.

A Duna árhulláma nem veszélyezteti az almásfüzitői VII. vörösiszap-tározót – lapunk kérdésére ezt állította Szentiványi Kinga, az illetékes Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) kommunikációs tanácsadója.

Első körben árvízvédelmi gátak óvják a környéket, s ha azokkal bármi történne, a tározót egy másik, az előzőnél 4 méterrel magasabb rendszer vigyázza. Az utóbbiak ráadásul stabilabbak is, mert a Bős-Nagymarosi vízlépcső építésekor plusz kőgáttal erősítették meg őket.

Fotó: MTI / Mohai Balázs

A katasztrófavédelemmel és a vízügyi igazgatósággal egyeztetve, a Komáromnál várható 820 centiméteres tetőzés esetén a VII-es gátkorona körülbelül 4,5-5 méterrel lesz magasabban a vízszintnél – állítja a szóvivő, hozzátéve, hogy a mostani helyzetben a vízügy, a katasztrófavédelem, a környezetvédelmi hatóság és a TKV 24 órás ügyeletben, valamint a bányakapitányság naponta ellenőrzi a gátakat.

Szentiványi Kinga arra is emlékeztetett, hogy az évezred árvizének nevezett 2002-es áradás még a környező, alacsonyabb árvízvédelmi gátakat sem veszélyeztette. Így nincs reális esély arra, hogy a tározóra veszélyt jelentsen a mostani árvíz, hiszen annak gátja méterekkel magasabb, mint a környező településeket (Komárom, Esztergom, Tát ) őrző védművek.

17 millió tonna

A Duna mellett kialakított almásfüzitői tározókban összesen közel 17 millió tonna vörös iszapot tárolnak. (Összehasonlításképpen: a 2010-es kolontári és devecseri tragédia okozója, az ajkai tározó több medencében összesen 30 millió tonna vörös iszapot tárolt, s tárol ma is.) A vörösiszap-tározókat rekultiválják: a 172 hektárnyi területen lévő 6-11 méter vastag vörösiszap-rétegre átlagosan másfél méternyi földet hordanak, s füvesítik, így szüntetve meg a „kiporzást".

Ha kimosná, nagy baj lenne

Az almásfüzitői tározó veszélyeire többször is figyelmeztetett a Greenpeace – ezzel kapcsolatban tavaly akadémiai állásfoglalás is született.

Az említett 2010-es ajkai tragédiának 10 halálos áldozata volt, és a maró zagy kipusztította a Torna-patak élővilágát. Lapunk egy éve Almásfüzitőn járt, hogy megnézze, van-e élet a vörös iszap tetején.

Ha a pillanatnyi árvízi helyzetre kíváncsi, ez a link az öné.

Forrás: http://fn.hir24.hu/itthon/2013/06/05/a-vorosiszapot-nem-mossa-ki-az-ar/

Szerző: MM


Elözmények linkekben:

A Magyar Tudományos Akadémia szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői tározók
Sajtóközlemény - május 8, 2012 greenpeace.org

Az MTA Földrajztudományi Intézete a közelmúltban bemutatta a "Katasztrófák Tanulságai - Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások" című kötetét, Dr. Bakondi György altábornagy, a Katasztrófavédelem főigazgatójának előszavával. A Tudományos Akadémia intézete az almásfüzitői vörösiszap-tározókon kialakított veszélyes hulladéklerakó veszélyességéről pontról-pontra alátámasztja a Greenpeace állításait. [1] Figyelemre méltó, hogy míg a zöld szervezet nem foglalt állást a gátak földrengésállóságáról, addig az MTA ez ügyben is letette a garast: a földrengésveszélyes területen álló gátak megbízhatatlanok.

A tanulmánykötet bemutatója előtt a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága meghallgatást tartott Almásfüzitő ügyében. A meghallgatáson Németh Zoltán, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség vezetője pánikkeltésnek minősítette a Greenpeace kijelentéseit és butaságnak a tározó veszélyességét megállapító jeles tudósok szakvéleményeit.

Vay Márton, a Greenpeace szóvivője elmondta: "elképesztő, hogy Budapest ivóvízbázisa fölött egy nyilvánvalóan súlyos toxikus veszélyt jelentő létesítmény hosszú évek óta üzemelhet. Különösen elfogadhatatlan, hogy a hatóságok ezt gyakran önmaguknak is ellentmondva támogatják, fedezik."

Simon Gergely, a Greenpeace közép-kelet-európai vegyianyag-szakértője szerint "mivel számos szaktekintély mellett immár az MTA is bemutatta a tározók kiemelt kockázatát ezért a környezetvédelmi hatóságnak kötelessége fellépni a környezetet károsító tevékenység ellen."

A Greenpeace idén január közepén kezdeményezett az Európai Uniónál jogsértési eljárást, ami alapján az Európai Bizottság már bekérte a dokumentumokat a magyar hatóságoktól. A Greenpeace emellett a napokban bejelentette az ICPDR-nak, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságnak, a Dunát jelentősen veszélyeztető létesítménnyel kapcsolatos észrevételeit.

Jegyzet:

[1] Az almásfüzitői vörösiszap-tározókkal kapcsolatosan az MTA kutatói (szó szerint) az alábbi megállapításokat tették:

    • A tározókat a folyó jó vízvezető tulajdonságú ártéri üledékekből álló felszínén alakították ki, az I.-VI. tározók anyagát vízszigetelés kialakítása nélkül rakták le. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába.

    • A VII. sz. kazetta alatt a Duna egykori feltöltődött medre van, amely ma is a talajvíz fő áramlási vonalát képezi. A tározók gátjainak különösen sérülékeny szakaszait ott találjuk, ahol az egykori medreket keresztezik. Több évtizedes megfigyeléseink során gyakorta észleltünk ezeken a szakaszokon több tízméteres csúszásokat, rogyásokat.

    • A medrekhez köthető talajvízáramlást bizonyítják a zagytározók gátjainak Duna felé nyíló részein megjelenő fakadó források is.

    • A VII. kazettát délről határoló csatorna vize gyakorta vöröses, kisvíz idején a Duna mederoldalában vöröses színeződésű vizet adó források láthatóak. A tározóból szivárgó szennyezett felszín alatti vizek az év nagy részében a Duna felé áramlanak.

    • A különböző ártéri üledékekből felépülő felszín, a tározók átázó gátjai és a felszín közeli talajvíztől és az árvizektől képlékennyé váló vörösiszap veszélyeket hordozhat magában a tározók gátjainak állékonyságára nézve.

    • A Komárom-Móri övezet Magyarország leginkább földrengésveszélyes területe.

    • A hetes számú tározóban a hulladékok keverés növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását és megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását.

    • Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik.

A kiadvány bevezetője és az Almásfüztőről szóló rész bescannelt változata itt letölthető.

Kapcsolódó linkek:

Ajka, vörösiszap tároló gátszakadása 2010. október 4.

A vörös szenny gátszakadása.

Kolontár – Ajka, legújabb hírek

A vörösiszap-szennyezés hatásai

A vörös lavina

 

 

Megjelent: 1887 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 240 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4.2%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 2%Netherlands 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 66
This Week: 4080
Last Week: 5625
This Month: 13958
Last Month: 25345
Total: 1656320

Belépés