Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Jul28

2015. Február 07., Szombat 10:17

Nem kapál nem gyomlál, csak elszór

Írta:  Sepp Holzer
Értékelés:
(3 szavazat)
Nem kapál, nem gyomlál, csak elszór 50 féle magot, mégis virul Holzer kertje... - Régi-új gondolatokat ébreszt bennünk Sepp Holzer abban a róla készült filmben, melyben olyan növényeket termeszt, - pl. melegcsapdák alkalmazásával tököt és szőlőt fenn osztrák hegyekben -, amiket más eddig ott elképzelhetetlennek tartott.

permakRégi-új gondolatokat ébreszt bennünk Sepp Holzer abban a róla készült filmben, melyben olyan növényeket termeszt, - pl. melegcsapdák alkalmazásával tököt és szőlőt fenn osztrák hegyekben -, amiket más eddig ott elképzelhetetlennek tartott. Úgy is fogalmazhatnánk, a gazda kertje egy kicsit más, mint a helybeli szomszédoké, és akkor még igen enyhén fogalmaztunk. A kert évről-évre úgy újul meg, hogy közben, egyszerűen nem lehet másképp leírni, ontja magából az egészséges és tápláló zöldségeket és gyümölcsöket.

Miben rejlik ezen érdekes mintagazdaság titka?

A permakultúra, azaz a keringő földművelés és az agroerdészet ismeretében, foglalhatnánk össze, ha egy mondatban szeretnénk megfogalmazni a siker titkát. „Teremts természetes keringést, és akkor a természet neked fog dolgozni!” Azaz „a természettel kooperációban és nem konfrontációban kell élni”, vallja a gazda.

Holzer több mint 40 éve műveli kertjét saját módszere szerint, - a szerint a módszer szerint, mely teljesen ellentmond különben a „hagyományos”, azaz az intenzív, ezer, tízezer hektárokat magába foglaló, a termőföldet végül teljesen elpusztító mezőgazdaságnak -, így ez a környezetkímélő metódus akár a jövő kertművelése is lehet.

Mindez persze csak akkor érhető el, ha a gazda a permakultúrát alkalmazza a kertjében. Hogy mi is a módszer lényege, azt nézze meg a kedves olvasó az alábbi filmrészekben, érdemes.

Így megtudhatjuk, hogyan lehet az ázsiai kertműveléshez hasonló teraszokat kialakítani az osztrák hegyekben a célból, hogy ne mossa le a víz a földből az értékes tápanyagokat a völgybe, azaz a talajt megkötni, hogyan kell/lehet mindehhez a földterület 30 %-át elfoglaló tórendszert kialakítani, valamint dombágyásokat megépíteni, de megtudhatjuk még azt is, hogyan lehet pl. új területeket a permakultúra „uralma” alá vonni. E tevékenység révén, ahogy Holzer elmondja a filmben, elkerülhető az öntözés és a trágyázás, a kapálás és a gyomlálás, avagy pl. a vegyszeres permetezés, - hisz a trágyázását maguk a növények végzik el egymásnak -, így a teraszos rendszer alkalmazása, ahogy kifejti a gazda, igencsak megéri a vállalkozó szellemű kertésznek.

De láthatunk még mást is a videóban.

A gazda a gyümölcsfák elültetésével egyidejűleg, azaz tavasszal csak elszórja a zöldségek magvait, és azok egy-két hét múlva már ki is kelnek. Hogyan lehetséges ez? Holzer szerint egyszerűen csak ismerni kell a természet működését, - amit ő már gyerekkorában elkezdett megfigyelni -, és megfelelően alkalmazni a szabályait. Szerinte ez a titka az egésznek. Ahogy elmondja: minél sokrétűbb a növényvilág, annál stabilabb a rendszer. E növényközösségben a zöldségek és a gyümölcsfák egymást váltják és szabályozzák, és ez az, ami csodálatos a természetben. A gazda éppen ezért nem ismeri azokat a fogalmakat, hogy gaznövény vagy kártevő, hiszen minden növénynek és állatnak szerepe van a rendszerben. A vadállatoknak is olyan kedvenc növényeket kell ültetni például, amit igen szeretnek, így ha ezek találhatók a gabonák mellett, az őzek nem bántják a haszonnövényt, békén hagyják azt. De szerepet kapnak az egész évben szabadon élő disznók is, amik az állandó élelmiszert keresve a gazda szerint fellazítják a talajt a dombágyásokban, így megakadályozható a növények felesleges „összegabalyodása”. A kertész a malacait így a kedvenc munkatársainak nevezi.

A filmben, illetve a többi részben még számos más hasznos ötlet, információ hangzik el, bárki alkalmazhatja ezeket, ha kedvet kap hozzá. Az első rész után még egy rövidebb-hosszabb bevezetőt fűzünk a második részhez is, így a második rész alább szintén megtekinthető.

Permakultúra 1 rész

A második részben folytatódik az első részben már részben ismertetett tórendszer szerepének, működésének bemutatása, melynek következtében sajátságos mikroéghajlat alakul ki a hegységben. Ennek a specifikus éghajlatnak köszönhetően jönnek létre azok a meleg- és nedvességcsapdák, melyek lehetővé teszik olyan zöldségek és gyümölcsök termesztését a térségben, amik itt különben nem élnének meg.

Növénytársításokból is kaphatunk ízelítőt, hogyan kell pl. együtt termeszteni a burgonyát és a gabonát. Érdekes az is, hogy Holzer magról termeszti a krumplit, mely módszert már alig vagy csak könyvekből ismernek a gazdák. Mint kifejti, keresztezi is a burgonyákat, így kísérletezgetve a jobb és jobb hozamok érdekében. De keresztezi a cukkinit és a tököt is, illetve termeszt olyan ellenálló fekete kukoricát is, mely fő tápláléka volt anno az észak-amerikai indiánoknak.

Láthatunk még képkockákat a hagyományos, gépeket alig használó szüretelésről, a gabona felhasználásáról, számos kultúrnövény megmentéséről, a magok begyűjtéséről és a felesleg értékesítéséről is. De megtekinthetjük azt is, miért nyereséges és fenntartható Holzer mintagazdasága a sokoldalú termény-betakarítás révén, illetve bepillantást nyerhetünk abba is, hogy értékesíti garanciával a gazda a földlabdás fáit terjesztendő a permakultúrát, halakat a tóból, terményeket, zöldséget, gyümölcsöt. Láthatjuk még azt is, a kertész állandó hőmérsékletű sziklapincéjében hogyan maradhatnak egész évben frissek a gyümölcsök, de megtudhatjuk azt is, hogyan adja a természetet kedvelő embereknek bérbe az „üzletember” többszobás faházát. Nem utolsó sorban hírt kaphatunk arról is, Holzer hogyan akarja bevonni a helyben lévő többi gazdát, erdészeket és hatóságokat is a permakultúrába, hogy fellendítsék azt a területet a térségben, ami egyébként hátrányosnak számít Ausztriában. Végezetül a gazda elmondja még azt is, hogy kezdett el tervei megvalósításába már kisgyermekként, valamint hogyan jött létre a későbbiekben e csodálatos kert az osztrák hegyek között.

Permakultúra 2, rész

Remélhetőleg, sikerült kedvet kapni a kedves olvasónak ahhoz, hogy a második részt is megtekintse!

Permakultúra az Alpokban 3. rész

Permakkultúra 4 

Forrás: http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/5328-nem-kapal-nem-gyomlal-csak-elszor-50-fele-magot-megis-virul-holzer-kertje

Beküldte: Raffai Klára

Megjelent: 2514 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 227 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Czech Republic 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 354
This Week: 2799
Last Week: 4501
This Month: 18739
Last Month: 25349
Total: 1568489

Belépés