Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2019Nov14

2019. Augusztus 10., Szombat 22:27

Testünk legnagyobb szerve nem is a miénk

Írta:  Nagy Nikoletta
Értékelés:
(23 szavazat)
Nemcsak otthont adunk a billiónyi baktériumnak, de szimbiózisban is élünk velük. - Az embereknek a baktériumokról legtöbbször valamilyen betegség, ételfertőzés, esetleg megromlott étel jut eszébe. Holott a szervezetünkben, köztük a tápcsatornában élő mikroorganizmusok hihetetlen számban, billiónyi mennyiségben vannak jelen – írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közleményében.

Tízszer több egyedből áll ez a kolónia, mint testünk sejtjeinek a száma, és úgy 300-1000 különböző fajhoz tartoznak. Egy átlagos felnőtt szervezetében közel 1,5 kg mikroba él, szinte az egyik legnagyobb „szervünk", nagyjából annyit nyom mint az agyunk, a májunknál pedig csak egy kicsit könnyebb.

Mi, emberek nem csupán szerencsétlen és alkalmi gazdateste vagyunk ezen baktériumoknak, ahogy régebben hittük. Épp ellenkezőleg, születésünktől halálunkig kiegyensúlyozott kapcsolatban élünk egy egész mikrobaközösséggel. Ezek az apró organizmusok nem tétlen átutazók, kulcsszerepük van életünk legalapvetőbb folyamataiban, ide értve az emésztésünket, az immunválaszainkat, sőt még a viselkedésünket is.

A bélben élő mikroorganizmusokat nevezzük bélflórának, vagy újabban a bél mikrobiótájának (mikrobióta: a nem-kórokozó baktériumok/mikroorganizmusok amelyek egy emberi szervezetben tartózkodnak), de szinonimaként a mikrobiom kifejezéssel is sok helyen találkozhatunk.

Egészségben, betegségben

A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépesség, azaz mikrobiom él a bélrendszerében, amelynek nemcsak az emésztésben, a táplálék továbbításában, hanem a fertőzések, „támadások" kivédésében is szerepe van. Számos kutatás vizsgálja, milyen kapcsolat van a mikrobiom, és jó néhány betegség, elváltozás – többek között a gyulladásos vastagbél-betegségek, a cöliákia, az elhízás, az ízületi gyulladás, az autizmus, és például a depresszió – között.

Bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa a normál balanszot. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, fertőzések, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítják ezt a természetes, ám kényes baktériumegyensúlyt és eltolják a káros baktériumok felé, ami fogékonyabbá teheti a szervezetet különböző megbetegedések kialakulására.

Itt lépnek a képbe a probiotikumok, olyan élő mikroorganizmusok, amelyeket megfelelő mennyiségben juttatva a szervezetbe jótékony hatást gyakorolnak. Fenntartják, illetve helyreállítják a bélflóra felborult egyensúlyát, támogatják a védekező rendszer megfelelő működését a kórokozókkal szemben.

A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimjei, így eljutva a célállomásra, azaz a vastagbélbe, szabad utat kapnak a „kibontakozásra", hozzájárulhatnak egészségünk védelméhez. Segítenek kialakítani és megtartani a bélflóra egyensúlyát, támogathatják az immunrendszert, rövidíthetik a hosszú tranzitidőt (a béltartalom bélcsatornán való áthaladási idejét), ezáltal segíthetik a székrekedés kezelését, enyhíthetik a hasmenés kellemetlen tüneteit, egyesek csökkenthetik a haspuffadást, valamint a „rossz", azaz az LDL koleszterin szintet, és az úgynevezett „utazók hasmenése" megelőzésére is jól alkalmazhatók.

A probiotikumok forrásai

A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből fogyaszthatjuk el, melyeknek napjainkra széles skálája ismert. Célszerű azokat választani, melyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított. A hatásosság alapvető feltétele az elegendő mennyiség és jó tudni, hogy a „probiotikus" jelző nem a tartalomhoz, hanem a koncentrációhoz kötött. Probiotikumot tartalmazó savanyú tejtermékek esetén a probiotikus mikrobák száma a minőségmegőrzési idő végén legalább 106 élőcsíra/g kell, hogy legyen.

Miután tudjuk, hogy mennyire fontosak a probiotikumok egészségünk megtartásában, még inkább törekedjünk a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által kidolgozott új hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR tej- és tejtermékek fogyasztására vonatkozó javaslatának megvalósítására, azaz napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék bevitelére, amitől sajnos messze elmaradunk. (Felnőttek étkezésében 1 adag 2 dl tejnek, vagy ugyanennyi joghurtnak, kefirnek, 5 dkg túrónak vagy 3 dkg sajtnak felel meg.)

Az elemzések alapján tudjuk, van még mit tenni a tejtermékek fogyasztása terén. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai alapján a hazai lakosság 84%-ánál a tej és a tejtermékek bevitele nem éri el az ajánlott értéket. A felnőttek 10%-a nem fogyaszt tejet, 62%-a pedig savanyított tejkészítményt. A magyar felnőtt lakosság 2009-ben átlagosan 259 g, 2014-ben 246 g tejet, tejterméket fogyasztott naponta.

A savanyított tejtermékeken kívül probiotikumokban gazdag a közkedvelt kovászos uborka, és a savanyú káposzta, míg a távol-keleti konyha gasztronómiájából a kimchit (koreai, zöldségfélékből erjesztett étel, kínai kelből, retekből, uborkából), illetve a misot (ázsiai konyhában gyakran használt, krém állagú alapanyag, amit szójababból és gabonafélékből állítanak elő) lehetne kiemelni.

Az egy főre jutó napi átlagos tej- és tejtermékfogyasztás a magyar felnőtt lakosság körében, 2014. Kép: MDOSZ

Amit a probiotikumok esznek

Tudomásul kell vennünk, hogy a probiotikumok csak akkor fejtik ki jótékony hatásukat, ha „nem halnak éhen", ezért folyamatosan táplálnunk kell őket. A prebiotikumok olyan természetes, az élelmiszereknek nem emészthető összetevői, amelyek a szervezetben nem bomlanak le, ekképp emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol a probiotikumok egyedüli táplálékai, ennélfogva elősegítik azok bélbeni elszaporodását, túlsúlyba kerülését. Ilyen prebiotikumok a vízben oldható diétás rostok (például oligoszacharidok, raffinóz, asztachinóz, frukto-oligoszacharidok, oligofruktóz, alaktulóz és inulin), melyek megtalálhatók a fokhagymában, póréhagymában, vöröshagymában, búzában, rozsban, spárgában, burgonyában, banánban, mézben, a zabpehelyben és csicsókában is.

Ételek nyelvére fordítva

Miként tudjuk a fenti, tudományos megalapozottságú ismereteket kamatoztatni mindennapi étkezésünkben? Nos, a reggel kezdődhet egy kis tálka zabpehellyel, amit probiotikus joghurttal és idénygyümölccsel összekeverünk, kevés mézzel ízesítünk. Fontos tájékozódnunk akár a gyártótól arról, hogy például a joghurt tartalmaz e probiotikumot, hiszen jelenleg hazánkban nem engedélyezett a „probiotikum" megnevezés feltüntetése az élelmiszercímkén. Vacsora vagy ebéd része lehet egy vitaminokban gazdag saláta melyhez jól illik egy áttört fokhagymával és bazsalikommal ízesített joghurtöntet, de egy főételként tálalt rakott burgonya kovászos uborkával is kiváló pro-és prebiotikum fogás lehet, melyek mindegyike védőpajzsként szolgálja szervezetünket, bélflóránkat.

Forrás: 24.hu/tudomany
Beküldte Antal Miklós

Megjelent: 615 alkalommal

Hozzászólások  

 
Polyák Endre
#1 probiotikumokPolyák Endre 2019-08-18 11:18
Nem lett említve a penészes sajtok kérdése. Vajon milyen szerepe van neki. Ha azt vesszük alapul, hogy "érett" sajtokról van szó, feltételezhető, hogy nem csak hasznos penészfajták érlelik, hanem a prpbiotikumok szerepével van külön jelentősége is az emberi szervezetre.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.8%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 4%Norway 0.8%
Russian Federation 2.8%Kuwait 0.3%
Ukraine 2.7%France 0.3%
United Kingdom 2.1%Switzerland 0.3%
Slovakia 2.1%Australia 0.3%
Germany 1.8%Netherlands 0.3%
Sweden 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 41
This Week: 1928
Last Week: 4388
This Month: 8249
Last Month: 17643
Total: 2181832

Belépés