Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2020Jul05

2015. Május 16., Szombat 03:53

Az elhallgatott igazság a magyar nyelvről

Írta:  magyarnyelv.mozello.hu
Értékelés:
(9 szavazat)
Ha olvasod ezt a szöveget, akkor az azt jelenti, hogy valami felkeltette benned az érdeklődést a magyar nyelv iránt, s többet szeretnél tudni róla, mint amit azokon az unalmas tanórákon hallottál még az iskolapadban.

Ezen az oldalon olyan cikkeket találsz, melyek teljesen új megvilágításba helyezik eddigi ismereteidet, és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy meg fogják változtatni a világról alkotott képed.

A K+T (T+K) ősgyök eredete, jelentése és előfordulása idegen nyelvekben

Emese álma

Mottó: "A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet." (Jakob Grimm)

Vértes Olivér: A K+T (T+K) ősgyök eredete, jelentése és előfordulása idegen nyelvekben

Van-e általános jelentése a K+T (T+K) ősgyöknek ?

Induljunk el a KÖT szótól. Mi a KÖTés ? KETtő (KÉT) vagy több dolog egymáshoz rögzítése, összefonása, egybeillesztése.
Nagyon sok esetben használjuk ezt az ősi szavunkat: ruhát KÖT - kiKÖTi a lovat, a hajót - feKÖTi a gatyáját - házasságot, békét, barátságot, szerződést KÖT - KÖTi az ebet a karóhoz - nem KÖTi az orrára - KÖTve hiszem - nem áll KÖTélnek - nem KÖTelezi el magát - stb.

A magyar nyelvben ezek a szavak kezdődnek a KÖT gyökszóval (nem az összes szerepel a felsorolásban):

köt, kötanyag, kötbér, köteg, kötekedés, kötekedik, kötekedő, kötél, kötelék, kötelem, köteles, kötelesség, kötelez, kötelezett, kötelezettség, kötelező, kötelezvény, kötélfék, kötélgyártó, kötélgyeplő, kötélháló, kötélhinta, kötéljáró, kötéljártó, kötélke, kötéllétra, kötelődik, kötélrántó, kötéltáncos, kötélút, kötélverő, kötélzet, kötély, kötény, kötés, kötet, kötetlen, kötjel, kötlevél, kötmény, kötnivaló, kötő, kötődés, kötődik, kötőfék, kötőfonal, kötőgerenda, kötöget, kötőlánc, kötölék, kötőrúd, kötősás, kötőszíj, kötőtok, kötött, kötőtű, kötővas, kötöz, kötözés, kötözék, kötözget, kötözgetés, kötözködik, kötöző, kőtség, kötszél, kötsző, kötve, kötvény (forrás: Czuczor-szótár)

Egy-KÉT példa arra, hogy idegen nyelvekben milyen egyezések találhatók a fenti lista néhány szavával:

KÖT (hun) = TEXo (TEKszo, latin)
KÖTél (hun) = თოკზე (TOKze, grúz) = kəndir (azeri) = corda (lat)
KÖTeles (hun) = teriKAT (indonéz)
KÖTelesség (hun) = TUGas (indonéz) = നികുതി (niKUTi, malajálam) = கடமை (KATamai, tamil)
KÖTet (hun) = தொகுதி (TOKuti, tamil)
KÖTöz (hun) = KnyTte (nor)

Az azeri kendir a magyar kender szó miatt érdekes, mert ez a kötél alapanyaga. A latin korda pedig a "kordában tart" kifejezésünk kapcsán keltheti fel a figyelmünket.

A latin TEK, a grúz TOK, az indonéz KAT és TUG, a malajálam KUT, a tamil KAT és TOK, a norvég KIT mind-mind a magyar KÖT gyökkel azonosak !

Van, aki szerint ezek az egyezések véletlenül is előfordulhatnak. Varga Csaba viszont bebizonyította, hogy a szóegyezések terén nincsenek véletlenek.

TAKÁCS = KÖTŐ
Ezt támasztja alá a TAKács szó elemzése is. Az itt szereplő T+K szógyök megegyezik a KÖT szó K+T gyökével. A TAKács is KÖT, összeköti a szálakat - ezért szerepel az elnevezésében a K+T (T+K).

Más nyelvekben így írják ezt a szót:

TAKács (hun) = TOXucu (TOKszucu, azeri) = ткач (TKács, bel) = পটকার (paTAKara, bengáli) = тъкач (TUKács, bul) = TKAlac (bos) = TKAdlec (cz) = KUDuja (est) = KUToja (finn) = токуучу (TOKucsu, kirgiz) = TEXtor (TEKsztor, lat) = TKAcz (pol) = TECelão (por) = DOKumaci (tur)

TAK, TEK TOK, TUK, TEC, KUT, KUD, DOK - ezek mind a KÖT gyök változatai.

Ezt az azonosságot mutatják az alábbi példák is:

kiKÖTő (hun) = DOcK (en, fr) - KÖT = DOK
KÖTővas (hun) = CATena (KATena, latin) - KÖT = KAT
KÖTőtű (hun) = TEXtoria (TEKsztoria, latin) - KÖT = TEK

KIT = KÖT
A KITa egyik jelentése a Czuczor-szótárban: "Hajból, szőrből, kenderből, s ilyféle szálas testekből egy tekercs, egy kötés. Kender-kita (Molnár Albertnél), haj-kita (Sándor Istvánnál), selyem-kita (Szabó Dávidnál). Kitában kötni a kendert. "

TAKÁCS = SZÖVŐ = FONÓ
A takács összeköti a szálakat, a szövőszéken szövi a ruhákat, takarókat.
Jól látható, hogy a sző és a szövet szavak idegen megfelelőiben is sok helyen előfordul a T+K szógyök vagy annak valamelyik változata.

sző (hun) = ткаць (TKács, bel) = тъка (TUKá, bul) = tKATi (bos) = tKÁT (cz) = KUToa (finn) = TEiXir (TEiKszir, kat) = тоқу (TOKu, kazah) = токуу (TOKuu, kirgiz) = TEXo (TEKszo, latin) = TECer (por)
A FONás azeri nyelven TOXuculuq.

A latin TEKSZO két szónak tűnik: TEK+SZO, vagyis KÖT+SZŐ.

szövet (hun) = TOXuma (TOKszuma, azeri) = тканіна (TKanina, bel) = тъкан (TUKán, bul) = TKivo (bos, slo) = TKÁň (cz) = KUDe (est) = KUDos (finn) = ऊतक (ooTAK, hindi) = teixit (TEiKszit, kat) = ткань (TKAn, kirgiz) = textus (TEKsztusz, latin) = TKAnka (pol) = ऊतक (uTAK, nepáli) = TECido (por) = පටක (paTAKa, szinhala) = DOKu (tur)
szőttes (hun) = KODukootud (est) = KOTikutoinen (finn)

A vetélő az az eszköz, amivel szövésnél a keresztfonalat a láncfonalak közé bevetik. Ezek szerint a szövet is szóösszetétel lehet: SZŐ+VET = SZÖVET.

Meg lehet itt említeni az angol CUT (KÁT) és CUTter (KÁTer), illetve az olasz TAGliare és TAGliatore szavakat, amiknek magyarul vág és szabász a jelentésük. Ezek is a KÖT gyök elkóborolt rokonai.

TAKARÓ = KÖTÖTT SZÖVET
A TAKaró is egy szövet, ráadásul a TAKács készíti, tehát nagyon esélyes, hogy itt is a KÖT gyök TAK változatával van dolgunk.

TAKar (hun) = KATe (est) = TAKip (filippinó) = TEGo (lat) = DEKsel (nor)
TAKaró (hun) = TEKk (est) = TEGens (latin) = DEcKe (DEKke, ger)

A norvégban úgy lett a TAK-ból DEK, mint ahogy az angolban a kiKÖTőből DOcK.

TAKAR = FED, TAKARÓ = FEDÉL
A latinban a TAK helyett lett TEK, illetve TEG. TAKar = TEGo. TAKaró = TEGens.
A tető is TAKar, ezért hívták TECtumnak (TEKtum). A tetőcserép TEGula, mert TAKar. A gyékényt azért nevezték TEGesnek, mert főleg tetőfedésre használták. Az égbolt latin neve TEGmen, mert fed, TAKar, mint a tető.

Németül a TAKar és a TAKaró is DEcKen (DEKken). A tető DACh. A fedél TEKtur. A pokróc (TAKaró) pedig KOTzen.

SZÖVET = SZÖVEG
Kanyarodjunk vissza egy kicsit a szövéshez !
Latinul a KÖT és a sző is TEXo (TEKszo). A fon neCTO (neKTO). A szőttes TEXtile (TEKsztile). A szövedék TEXtum. A szövés TEXtus és a SZÖVEG is TEXTUS !
Tehát a latin nyelvben a szöveg a szavak szövedéke, a nyelv által KÖTött szövet. Latinul a SZÖVET = SZÖVEG.

A bőr is egyfajta szövet. Franciául CUTané (KÜTané).
Továbbá a következő, nagyon távolinak tűnő nyelvek bőr szavaiban is rálelünk a tárgyalt gyökre:
bőr (hun) = ቆዳ (KODa, amhara) = KATad (filippinó) = KUliT (indonéz) = തുകല് (TUKal, malajálam)
bőrszövet (hun) = ऊतक (oTAK, hindi) = TKAnka (pol) = පටක (paTAKa, szinhala)

KÖT = KÚT = FONS, FONTAN
Külön érdekesség a párhuzam a KÖT és a FON, illetve a KÚT és a FONs, FONtan szavak között.
Ha a K+T gyök jelentése a KÖTés, akkor a KÚT szavunknak is ez a legmélyebb értelme. Vagy a kutaknál használatos KÖTélre utal a gyök, vagy pedig arra, hogy a KÚT KÖTi össze a felszínt a méllyel. A KUTató fúrás esetén is KÚT keletkezik, ha vizet vagy olajat találnak.
A FON szónak ezek szerint van/volt egy KÖT jelentése is.

KUTACS = FONTANELL
Itt is látható a KUT - KÖT - FON kapcsolat. A kutacs a csecsemő koponyájának puha alkotórésze a koponyavarratok találkozóhelyén. A csecsemő koponyáján hat kutacsot különböztetünk meg. A kutacsok idővel megkeményednek. Azt is mondhatjuk, hogy megKÖTnek, összeKÖTik a koponyacsontokat.
Csak a magyar nyelv KÖT szavának segítségével derül fény a kutacs szó értelmére.
Más nyelveken a kutacs: FONticulus (lat), FONtanelle (en).

LÁNC = összeKÖTött szemek
Következő vizsgált szó a lánc. Latinul CATéna (KATéna), németül KETte, baszkul KATean, dánul KæDe = KETt (est) = KETju (finn) = Keðja (isl) = CADena (cat) = CADeia (por) = KEDja (se) = CADwyn (wal)
A lánc úgy készül, hogy a láncszemeket egymáshoz KÖTik, egymásba fonják.
Németül KETten = megKÖTöz. KETteln = láncol. Leláncol baszkul KATeatua.

TÉGLA - KÖTÉS - TAKARÁS
A tégla szónak is T+K gyök az alapja, csak a K G-re változott. A TÉGla latinul TEGula, olaszul TEGola, németül TEGel. Nagyon messzi vidékekre is elkerült az ősi gyök, s ezáltal a téglakészítés tudománya is:
TÉGla (hun) = тухла (TUKhla, bul) = CIGla (bos) = ഇഷ്ടിക (isTIGa, malajálam) = TEGel (se) = ගඩොල් (GADol, szinhala) = ఇటుక (iTUKa, telugu) = tuğla (TUGla, tur)

A téglát fal építésére használjuk, úgy, hogy egymáshoz KÖTjük őket valamilyen KÖTőanyaggal. A téglafalat a téglaKÖTés szabályai szerint kell falazni.
Másik felhasználási módja a burkolás, pl. szobának, padlásnak, járdának a TAKarása.

A TÉGlához sorolhatjuk a TÉGely szót is.
TÉGely (hun) = TEGla (bos) = sTAKlenka (hor) = sTIKlainis (lit)

KÁTRÁNY = KÖTŐANYAG
Őseink a nyírfakéregből előállított KÁTrányt ragasztónak használták, pl. törött cserépedény összeillesztésénél. (Kath Evans, Carl Heron: Ragasztó és rágógumi - a természetes anyagok kémiája a régészetben)
ÖsszeKÖTöttek vele különböző dolgokat, ezért szerepel az elnevezésében a K+T gyök (illetve annak valamely változata):
KÁTrány (hun) = KATran (al, bos, slo) = আলকাতরা (alaKATara, bengáli) = 타르 (taleu, koreai) = DEGutas (lit) = catrame (KÁTráme, it) = деготь (DEGoty, ru)

KÉT = KÖT, KETTŐ = KÖTŐ
A KÉT vagy KETtő szavunk is a KÖTést jelenti, azaz az 1 MEG 1 összeKÖTése a KÉT.

KEDD - KÉT - KETTEDIK
A KEDd jelentése második. Logikus, hiszen ez követi az elsőt. A FŐ szó kezdetet, eredőt, forrást jelent a Körösfő, Kaposfő településnevekben - ahol a folyó kezdődik, ered. Ebből következik, hogy a HÉT-FŐ a hét kezdete. KEDd pedig a második nap - KEDtedik.

DUG - DUGVÁNY - DUGÓ
A DUG egyik jelentése a Czuczor-szótár szerint "Töm, valamivel bizonyos hézagot becsinál."
"Rokonok vele a latin tego, német decken, stecken, ducken, szanszkrit sztagh, finn tukin (dugok), tuket (dugacs), tuko (dugó), magyar tok stb."
Szuahéli nyelven KUTomba a dug.

A szótár szerint a DUGnak rokonai a TEG, DEK, TEK, DUK, TAG, TUK, TOK.
Ebből a meghatározásból is kitűnik, hogy a DUG végső soron azonos a KÖT szóval.

DUGványozás = ivartalan szaporítás. Az anyanövényről leválasztott hajtást, vesszőt, levelet gyökereztetjük. Az új növényke gyökeret ereszt, vagyis megKÖT a földben.

DUGvány (hun) = CUTtings (en) = sTIKlinger (den) = sTEKken (ned) = కోత (KOTa, telugu)

Itt is láthatóü, hogy KÁT = TIK = TEK = KOT = KÖT.

A dugványt először le kell választani, vágni az anyanövényről:
vág (hun) = CUT (en) = কাটা (KÁTá, bengáli) = KUTt (nor) = TAGlio (it)

DUGó (hun) = uTIKač (bos) = sTIK (den)
A DUGó egy GÁT, ami képletesen beKÖTi a palack/hordó nyílását.

KETtyint - KETten
Ennél a szónál is alapfogalom a KETtő összeKÖTése. Másként mondva DUG. A DUGás során is KÉT külön dolog egyé válik, egybeKÖTődik.
A német GATten azt jelenti magyarul, hogy párosodik, párosít, összefűz, egybeKÖT.
GATtin és GATte = feleség és férj - párosodnak és összeKÖTik az életüket.

KOTLÓS - TAKAR - KÖT
DUGás után jön a KOTlás. A KOTlós ráül a tojásokra, beTAKarja őket. A tojásban a KÉT sejt megKÖT, így lesz belőle új élet.
A TYÚK szó is KOT, csak kicsit másképp.
KOTlós (hun) = թուխ (TÚKh, örmény) = కుక్క (KUKka, telugu)

TOK - HÜVELY - TÖK
A DUGás és a TOK szavak is összefüggnek. A hüvely is egy TOK. Meg is maradt több helyen a T+K gyök:
hüvely (hun) = sKEDe (den) = θήκη (TIKi, gre) = TAKotoranga (maori) = sKjEDe (nor) = తొడుగు (toDUGu, telugu)

A TÖK is egy TOK.
TÖK (hun) = कद्दू (KADdu, hindi) = каду (KADu, tadzsik)

A TOKmány is egy TOK. Finn nyelven isTUKka.
A TEGez is TOK.

KUTYA - DOG - DÖG - DIG
A KUTya sem újkeletű szó - ez kitűnik az idegen nyelvekben fellelhető változataiból:
KUTya (hun) = DOG (en) = TxAKur (baszk) = કૂતરો (KUTaro, gudzsaráti) = कुत्ता (KUTtá, hindi) = nKITa (igbo) = कुत्रा (KUTrá, maráthi) = ਕੁੱਤੇ (KUTé, pandzsábi)

A kutya folyton ketet-KUTat, talán innét az eredet.
A kutyák sokat kaparnak, ásnak is. Ás angolul DIG. A gudzsaráti KUTaro lehet KOToró is.
Ha rossz helyen ásnak GÖDröt, akkor azt mondjuk rájuk, hogy büdös DÖG.
DÖG (hun) = CADaver (KADaver, latin, se) = KÖTer (ger)

A kutyákra jellemző még, hogy megKÖTik őket. Lehet, erre utal az elnevezés: KUT - KÖT.

A kis kutya latinul CATula (KATula), ami hasonlít a magyar KUTyuli szóra.
A latin CATulus (KATulusz) magyarul kölyök, (macska, kutya) állat kicsinye.

Ide sorolható még az angol CAT, német KATze.

KETET - KUTAT - KOTOR - KOTONOZ
A kutya szó kapcsán feltűnik, hogy a DUG és a KUT milyen közel állnak egymáshoz. A kutya elDUGja a csontot, aztán meg KUTat utána.
A KOTonoz kifejezést már kikopott nyelvünkből. Jelentése: kézzel tapogatózva keres valamit, azaz KUTat.
Thai nyelven a KOTor = ขุด (KUD).

DAGAD - KÖD - TÁGUL - GÁTOL
Angol nyelven a TŐGy DUG, mert DAGad a sok tejtől - talán.
A KÖD is DAGad. Angolul a felhő KlÁD (cloud), maráthi nyelven pedig DÁG (ढग).
KÖD (hun) = TåGe (den) = धुके (DUKé, maráthi) = TåKe (TÓKe, nor)

Jól látható itt is a K+D, D+G, T+G, T+K gyökök azonossága.

A DAGaszt albánul GATuaj.

GÁT - GÁTOL - GÁTLÁS - KÖT
Ha GÁTat építenek a folyó mellé, akkor meggátolják a vizet, nehogy kilépjen a medréből, lényegében KÖTött pályássá alakítják. A GÁT is KÖT. MegGÁTol = megKÖT.
A GÁTlásos ember feszeng, nem KÖTetlen a viselkedése.

GÁT (hun) = ግድብ (GIDibi, amhara) = KATua (maori) = DIGa (it) = ఆనకట్ట (anaKATta, telugu)
GÁTol (hun) = TAKistada (est) = అడ్డుకుంటుంది (adDUKuntundi, telugu)

GATYA
A GATya latinul TEGumentum. A nadrágnak KÉT szára van, valószínűleg ez az elnevezés alapja.

TÁK
A Czuczor-szótárban TÁK egyik jelentése szíj, mellyel a bocskort a lábszárhoz KÖTik. A székelyeknél a bocskor talpához ragasztott folt. Másik jelentése: folt, toldalék, s ebből lett TÁKoz v. TÁKol, valamit összetold, máshoz fércel.
"A tulajdon értelemben vett ták rokonságban látszik állani a burkolásra, födésre vonatkozó takar és tekenő szók tak, tek gyökeivel, és dug szóval is, mennyiben a ták, részint mint szalag, részint mint folt valamit takar, beburkol. Egyébiránt Vámbéry szerént csagataj nyelven take am. folt, kiegészitésül valamihez illesztett darab."

TÁKol = összeKÖT
TÁKolmány (hun) = TAGpi (filippinó)

TAKAR - TEKER
TEKer (hun) = KThesë (al) = катуу (KATuu, kirgiz) = suKTi (lit) = TAKawiri (maori)
TEKercs (hun) = ጥቅል (TIKili, amhara) = sviTAK (bos)

A takarót is feltekerjük szállításhoz.

TAG
Egy egész dolog részekből áll, különböző TAGokból, amik összeKÖTtetésben állnak egymással.

TAGol
A KÖT ellentéte. Olasz nyelven a vág TAGlio.

KOTTA, KÓTA
A KÓTa jelentése hangjegy. A KOTta zenei jelrendszer, mely hangjegyekből, KÓTákból áll. A KÓTák is össze vannak KÖTve egymással.

KÖVET
A követett és a követő között is van egy láthatatlan KÖTelék.
Az üzenetet közvetítő követ KÖTi össze a távollévő feleket.

KÖveT (hun) = ተከተል (TEKeteli, amhara) = iKUTi (maláj) = дагах (DAGakh, mongol)
KÖveTő (hun) = TAKipçi (tur)
KÖveTség (hun) = KEDutaan (indonéz)

KÖLDÖK
A KÖlDökzsinór KÖTi össze az anyát a babával.

KÁD
KÁD (hun) = KADa (bos) = KAD (slo) = KADda (arab) = CADus (KADusz, latin)
szanszkrit KUD vagy KUT (tartalmaz)
"(magyar elemzéssel: ka-ad v. ka-ed azaz gömbölyü edény, gömbölyü eszköz vagy tartó) fn. tt. kád-at, harm. szr. ~ja. Megegyezik vele a héber kad, arab kadda, latin cadus, hellén cadoV szanszkrit kud v. kut (tartalmaz), innen; kutasz (edény), továbbá szinte a szanszkrit cshad (föd, takar) stb. Kerekded vagy hosszudad edény fából, kőből, érczből, mely folyadékok tartására, szüretelésre, fürdésre stb. szokott használtatni. Csomoszló kád a szőlőmiveseknél. Tejes kád, nagyobb fejő intézetekben. Fürdőkád. Serfőző kád. Víztartó kád a tűzoltó szertárban. Olajos kád. Csávás, cseres kád. "

TEKnő (hun) = laTAKas (lit)

KATlan (hun) = котел (KOTel, bul) = KOTao (bos) = KOTel (cz) = देग़ (DEG, hindi) = KETel, ned) = KATilas (lit) = Тогоо (TOGoo, mongol) = KITtel (se)

KATONA
A KATona KÖTelékben harcol, KÖTött szabályok szerint éli az életét.

KATtog (hun) = TIcKing (en) = টিক্দান (TIKdana, bengáli) = OTKucavanje (bos) = TIKání (cz) = TIKkende (den) = टिक (TIKa, nepáli) = TIKker (nor)

laKAT (hun) = катинар (KATinar, bul) = KATanac (bos) = λουκέτο (louKETo, gre) = ताला (taala, hindi)

KÉTség (hun) = KAhTlus (est) = TwIjfel (ned)

TAKony (hun) = 코딱지 (KOTtagji, koreai)
TAKnyos (hun) = कुत्सित (KUTsit, hindi)

TEGnap (hun) = গতকাল (GATakala, bengáli)

TEKint (hun) = KATso (finn) = देखना (DEKhana, hindi)

TŐKehal (hun) = COD (en) = ಕಾಡ್ (KÁD, kannada)

KEDv (hun) = дух (DUKh, ru)

KÖT
áth. m. kötött; régiesen és tájdivatosan, köttem, köttél, kötött, par. köss. 1) Valamely testet egy másikra csavarva, tekerve, szorítva megerősít. Fejre kendőt, derékra övet, süvegre szalagot kötni. 2) Bizonyos öszvetartó eszköz által valamely testet egy másikhoz fűz. A szőlővesszőt karóhoz, a lovat jászolhoz, az ebet fához kötni. A tolvaj kezeit hátra kötni. Ide tartoznak a közéletben eléforduló ilyetén képes kifejezések: Valamit másnak orrára kötni. Magát más nyakára kölni. Szerencséjét bizonyos dologhoz kötni. Nagyon köti az ebet a karóhoz, am. hetvenkedő ígéreteket tesz.
"Igen köti ebet az karóhoz,
Sok példát előhoz; hogy ő jól tud ahhoz,
Ej-ej, mit vehet ki tűled: azon nyomoz."
XVI. századbeli vers. (Thaly K. gyüjt.).
3) Több különlevő, egymástól független testeket egy egészszé egyesít bizonyos fűző eszköz által. Gabonát kévébe, szénát, szalmát, hajat csomóba kötni. Virágokat koszorúba kötni. Könyvet, papirost, kemény, aranyos táblába kötni. 4) Egy vagy több testet valamely takaróba borít, s azt öszvehúzza, fonja. Holmi gúnyákat batyuba, macskát, malaczot zsákba kötni. A pénzt kezkenő csúcsába kötni. 5) Bizonyos szálas testeket összevissza fonva együvé fűz. Vesszőből, kákából kosarat, czérnából harisnyát kötni. A madzagot csomóra kötni. A kötelen csomót kötni. Átv. ért. szabad mozgást akadályoz. Megkötni a folyó homokot, holmi ültetvények által. Valakinek nyelvét megkötni. Meg van kötve a keze. Kereket kötni, mi tulajd. értelemmel is bir. Kötve hinni valakinek. am. bizonyos megszoritó föltételek alatt.
Igekötőkkel párosulva: Bekötni valakinek a koszorúját, gúnyosan am. gyalázatát nyilvánosságra hozni, kiczégérezni. Belekötni valakibe, am. bizonyos ürügy alatt megtámadni. Felkötni a rablót, am. felakasztani. Felkötni a kolompot, am. valamely, merény, vállalat élére állni. Felkötni a gatyát, átv. am. valamely nehéz munkához jól fölevedzkedni. Kikötni valakivel, am. megmérkőzni, szembeszállni. Bolonddal ki ne köss soha. (Km.). Kikötni, t. i. a hajót a partra. Kikötni a lovat az istállóból, am. ellopni. Föltételül kikötni valamit. Magát lekötni valamire, am. hitelesen megérni, hogy valamit megtesz. Jószágait lekötni, pl. adósság biztositásaul. Magát megkötni, am. makacskodni. Megkötötte magát, mint a rosz ló. (Km.). Megkötni a bűnöket, egyházi ért. am. föl nem oldani, meg nem bocsátani.
Átv. ért. szerződést, barátságot, frigyet, szövetséget, békét kötni am. viszonyos igéretek s fogadások mellett, föltételek alatt megalapítani.
Minthogy a tulajd. értelmü köt igében az alapfogalom két vagy több testeknek együvé kapcsolása: innen okszerüleg állíthatni, hogy lényege azon ö, mely a szájnak öszvehuzása által tömeget, sürüséget utánoz, valamint a töm, tömör, több, ösz szókban. A k, mint jobbára a gyökökben, görbeséget képező hang jelenti a kapcsot, mely többet együvé fűz, a t pedig cselekvést, tevést jelentő képző, mint a vet, süt, hűt, tát, fut, nyit stb. igékben. Innen fejthetni meg ez igének a székelyeknél s Tisza vidékén divatozó azon értelmét, mely szerént köt a növény, midőn gyümölcse nő, pl. köt a borsó, midőn hüvelyét, a gabona midőn kalászát, a dinnye, midőn gyümölcsös virágát ereszti. Chaldäai nyelven Beregszászi szerént khetár am. köt. Törökül kat-mak am. hozzákapcsolni (hinzufűgen). Mandsu nyelven pedig khadala am. kötél. Rokonnak látszik vele még a szanszkrit kut v. küt (tartalmaz, fedez), a hellén ceuqw (rejt), német Kette, lengyel kita stb.

KÖTél
(köt-él) fn. tt. kötet. Személyragozva: kötelem, köteled, kötele stb. Tájdivatosan, vagy inkább eredetileg kötel, miért származékai is, mint köteles, kötelesség, kötelem, kötelez, kötelezés, kötelék, kötelődzik, rövidek. 1) Széles ért. bizonyos növények száraiból, szálaiból vagy rostjaiból sodrott, tekert vagy fonott, s kigyósan hajtható sudarabb, vastagabb féle eszköz, mely leginkább arra való, hogy vele más testeket meg- vagy öszvekössünk. Szalma-, széna-, vessző-, hárskötél. 2) Szorosb ért. kender rostjaiból madzagokká sodrott, s több ily madzagokból öszvefont rövidebb vagy hosszabb, vékonyabb vagy vastagabb kötőszer. Borjukötél, melylyel a borjukat, tehénkötél, melylyel a teheneket, ökörkötél, melylyel az ökröket kötik meg. Harangkötél, melylyel a harangot húzzák. Csigakötél, melylyel csigát tekernek. Rudazó kötél, melylyel a megrakott szénás, szalmás stb. szekérnek nyomó rúdját leszorítják. Szénahordó kötél, melybe nagy csomó szénát kötnek. Ruhaszáritó kötél, melyre száritás végett a kimosott ruhákat kiteregetik. Kompkötél, mely által a kompot egyik partról másikra huzzák. Hajókötél, melynek több nemei vannak, nevezetesen vontató kötél vagy alattság, melyen hajót húzzák. Evező kötél, vas macska kötele stb. Kötelet vetni, behúzni, elvágni, kötélen vezetni a tehenet, ökröt. A szilaj csikó nyakába kötelet vetni. Kötelet verni, am. több vékony szálakat kötéllé fűzni, innen a kötélverő nevezet. Valakit kötélre itélni am. felakasztásra itélni. Kötélen tánczolni, járni. Ott szakad el a kötél, ahol leggyengébb. (Km.). Hármas kötél nehezen szakad. (Km.) 3) Mint hoszmérő eszköz, jelent bizonyos nagyságu földet, különösen holdföldet, máskép: láncz. Ez értelemhen a bibliai nyelvben gyakran eléfordúl, pl. Örökségem kötele. 4) Átv. ért. szoros viszony. Szeretet kötele, házasság kötele, költőileg rózsakötele. Szalay Á. gyüjteményében jelent kötelességet (kötélyt) is. 1546.

2019.05.23.

Forrás: magyarnyelv.mozello.hu

Megjelent: 1660 alkalommal Utoljára frissítve: 2020. Február 12., Szerda 01:04

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 69.3%Norway 1.2%
Romania 5.4%Canada 1%
United States 4%Sweden 0.7%
Ukraine 3.4%France 0.5%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.3%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Australia 0.2%
Slovakia 1.9%Kuwait 0.2%
Serbia 1.3%Italy 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 273
This Week: 3534
Last Week: 3886
This Month: 2454
Last Month: 26809
Total: 2430032

Belépés