Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Jul22

2010. Január 25., Hétfő 07:47

Pál-forduló mottójára

Írta:  Nagy Amália
Értékelés:
(2 szavazat)
Hétfőn heverünk, kedden keverünk, szerdán szerezünk, csütörtökön csűrözünk, pénteken pityergünk, szombaton szomorkodunk. Vasárnap az Isten házába megyünk. * Ki mikor mos? (hétfő volt a mosás napja) Hétfőn, kedden az ügyesek. Szerdán, csütörtökön a lusták. Pénteken, szombaton a k.... * A kislibák ezt mondják: Szépek  vagyunk, szépek vagyunk. A ludak: Mi is azok voltunk. Ráfelelik a gúnárok: De már  régen! * Szellentés: A kisbabák: cérna cikk! A nagyok: selyem sutty. Az öregek: bugyburutty. *

Pál-forduló mottójára

E napon a tél is az ellenkezőjére fordul: Pál jeget tör vagy csinál. E nap időjárásáról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtetett a régi falu népe. A jó idő jó termést jelent, a köd a jószág pusztulását, a szélvihar háborút.

De hogyan a többi? Ime néháy jegyzet: http://csicso-nagy.uw.hu/mondokak.htm

Mottó: A papa okos ember, mert tudja, milyen idő lesz: Vagy eső lesz, vagy hó, vagy rossz idő, vagy jó!

A viharok legtöbbször a rohadt szeglet felől jönnek. Vagyis délnyugatról. * Csallóközi eső, a szél. Az esőt elviszik a káposztások - Gúta felé viszi a szél az esőfelhőket, vagy lehúzza a Duna. * Reggeli vendég nem hál meg. (a reggeli eső estére eláll) * Esik a szegények hava: sok apró hó esik. Sok van belőle, mint a szegény emberből.  

Lásd még: Jeles napok és  Kiskalendárium

Január 6. Vízkereszt, Háromkirályok, Pravoszláv karácsony, farsang kezdete:

Ha vízkereszt úgy fordul, hogy az eresz megcsordul, örvendhetsz már előre, áldás száll a mezőre.

Kit ádventben meg nem néznek, karácsonykor meg nem kérnek, az a leány kimarad a farsangból. (Abban az évben nem megy férjhez. Várhat jövőre!)

Január 22. Vince: Ha fénylik a Vince, megtelik a pince. (Megtelik kakával, edd meg Vince kanállal.)

Január 25. Pálforduló - télforduló: Ha Pál fordul köddel, emberhalál, döggel! (tavasszal sokan megbetegednek, meghalnak)

Február 2. Gyertyaszentelő: Ha fénylik a Gyertyaszentelő, még a kóróíziket is vedd elő. (még sokáig tart a tél)

Február 6. Dorottya: Ha Dorottya szorítja, Julianna- febr. 16 (vagy Zsuzsanna- febr. 19.) tágítja. (ha Dorottya napkor fagy, Julianna napra megenyhül.)

február. 19. Zsuzsanna: A megszólaló pacsirták jelzik a tél végét.

Február 24. Mátyás: Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. (Ha talál jeget töri, ha nem talál, csinál.)

Farsang vége, böjt kezdete: húshagyó kedd, hamvazó szerda, zabáló csütörtök. (böjt előtt még jól belaknak)

Március 8. Zoltán: Zoli, Zoli, Zoltán tököt visz a hátán. Ha nem bírja, leteszi, földhöz vágja, megeszi.

Március 12. Gergely: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál' a tavasz. Gergely, ha megrázza szakállát, esik a hó.

Március. 18.19.21. Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.

Jóska, Poloska, fölmászott a toronyba, megnézni, hogy hány óra. Fél tizenkettő, szamár mind a kettő.

Virághétben, virágvasárnapig el kell ültetni a virágmagokat.

Nagypéntek: Nagypénteki esővel, áldás száll a mezőre. Vagy: Nagypénteki eső, száraz, szűk esztendő. (Lehet választani!)

Húsvéthétfő: Húsvéthétfőn kertben jártam, sok szép piros rózsát láttam. Rózsaszálak hervadoztak, locsolásra várakoztak. Jött a kertész rózsavízzel, megöntözte mindet szívvel. A tojásra most hát várok. Boldog húsvéti ünnepeket kívánok. (Nagy Károly, 1998,1924-2000)

Hármas ünnep, hetes eső, múlik szolga az esztendő! (Nem lehet dolgozni. A szolgának jó, mert telik a leszerződött év, a gazdának rossz.)

Május 12.13.14. Fagyosszentek: Szervác, Pongrác, Bonifác, üres tarisznyában kotorász. (? halász, vadász, madarász) (elfogytak a téli tartalékok) (utolsó fagyosszentek: 15.  és 25. Zsófia és Orbán)

Június 8. Medárd:  Ha Medárd napján esik, 40 napig esik

Július 2. Sarlós Boldogasszony, ne sírjon kigyelmed, mert így a jó idő 4-5 hétre elmegy. (Ha esik azon a napon, sokáig rossz idő lesz, és ez rossz, mert kezdődik az aratás.)

Aratás: Esik eső a harasztra. Haragszom én a parasztra, mert a paraszt akkor arat, mikor legjobban süt a nap.

Augusztus 10. Lőrinc belepisil a dinnyébe. (utána már nem szabadott dinnyét enni)

Augusztus 12. Klára: Ha szeles a Klára, itt az ősz nemsokára!  

Szeptember 29. Mihály: Elvitték a Szent Mihály lován. (meghalt)

Október 28. Simon-Júdás: Itt van már a Simon-Júdás. Jaj neked, Te pőre gatyás! (Itt vannak a hidegek.)

November 25. Katalin: Ha Katalin kopog, karácsony tocsog. És fordítva.

November 30. András, hazaláss! (behajtják az állatokat a legelőkről télre)

Karácsony: Nyitott ajtó, zöld karácsony, húsvéti hó, ablakrácson.

Két karácsony között: Nagykarácsony: december 25. Kiskarácsony: január 1.

Sz...r a hideg szél nélkül. (Ha nem fúj a szél, a hideget könnyebben elviseljük.)

* A legtöbb időjósló mondókát Mészáros Kálmántól(1892-1974) és feleségétől, nagynénémtől Bödők Mariskától(1907-1977) hallottam**.

Csicsói mondások: Lesz még Csicsón búcsú! (Visszakapjátok még!) * Mi vagyok én, füssi pap? (Nem tudom, nincs hatalmamban.) * Nagyapám Bödők Pál (1875-1953) szokta mondani, ha nagy volt a hó télen: Két jó emberem, Péter és Pál majd elhordja a havat. (Péter-Pálra, június 29-re biztosan elolvad a hó. Azért nem várt addig, gondosan eltakarította.) * Akinek kára van, bűne is van! (Ártatlant vádol meg. Mező néni) * Kúdús (koldus), kúdús, köll-e kása? Van-e kanalad? (Nagyra van, pedig nincs mire.)* Jó a potya, ha sz.. is, jólesik a gazdagnak is.  (Kántor Eszter néni) * Egy lefekvés többet ér száz fölkelésnél. (Öreg jegyzőné mondása) *János rét:(Domonkos János  rétje a Ham szélén) Ökör, tinó, okos légy! Erre a rétre rá ne lépj! Agglegény a gazdája, töri a nyavalya kínjába'. (Nagy Lajos, molnár fia,1918-II.v.h.). * "Budivers": Ez a megkönnyebbülés helye! Itt sokáig ne időzz, mert fölvet a büdös gőz! Tedd a kezed térdedre, sz..d ki magad kedvedre! * Nesze, itt van egy pogácsa. Jaj, de hun eszem meg? Gugyorodj le a kert alá, mintha sz...ál, edd meg. * Mi lesz belőle? Vagy sz..., vagy kalapos inas. (Véghné, Terus néni) * Tréfa, sose mondták annak, aki evéskor érkezett: Tessék gyünni-menni, és nem enni.  * Leányanya mondta szülés után: Idesanyám, ez k... munka vót(volt)! * Némai asszony mondta, arra a kérdésre, hogy miért vesződött a lakodalmas sütéssel - főzéssel: A vesződség, a vesződség! (legyintett) De a kőtség (költség), a kőtség! * Jó az öreg a háznál! (és a folytatása...) Ha nincs baj, hát csinál! *Ángyom (nagybátyám felesége) az oka mindennek! (valami rosszul végződött) * Sz... a gyöpöt. (Ígérget, felelőtlenül.) *Hrotkó Sándor katolikus kántortanító mondásai: Nincs rossz bor és jó víz, csak rossz ivó van. Mikor megszületett a hetedik  gyermeke: Ahova Isten bárányt ad, legelőt is ad. * Valószínűleg Szabó Ede ref.kántortanítóra mondták: Kinyitja az iskola mindkét ablakát, és irgalmatlanul tüzeli az eklézsia fáját. * Bödők Pálné Nagy Vilma, ha rendetlen udvart látott: Itt is van minden, Istenen kívül. * A fizetett halottsiratóknak egy-egy véka (25-30 liter) gabonát adtak. Mikor már nem tudták mit sírjanak, ezt sírták: Jaj, nem tudom, majd hogyan adják? Búbozva vagy csapva adják? Ráfeleltek a hozzátartozók: Sírassa, csak sírassa! Búbozva lesz, nem csapva! * A bakter este 9 órától hajnalig őrködött. Éjfélig óránként kiáltozott: Kilencet (10, 11) ütött már az óra, térjen minden nyugovóra! Tűzre, vízre vigyázzatok, hogy semmi kárt ne valljatok! És: Éjfélt ütött már az óra, térjen minden nyugovóra!  Ajtód, kapud jól bezárjad! Isten áldja meg a házad!

Hétfőn heverünk, kedden keverünk, szerdán szerezünk, csütörtökön csűrözünk, pénteken pityergünk, szombaton szomorkodunk. Vasárnap az Isten házába megyünk. * Ki mikor mos? (hétfő volt a mosás napja) Hétfőn, kedden az ügyesek. Szerdán, csütörtökön a lusták. Pénteken, szombaton a k.... * A kislibák ezt mondják: Szépek  vagyunk, szépek vagyunk. A ludak: Mi is azok voltunk. Ráfelelik a gúnárok: De már  régen! * Szellentés: A kisbabák: cérna cikk! A nagyok: selyem sutty. Az öregek: bugyburutty. *

Gyerekmondókák: Hintázó: Egy piros alma, két piros alma, ..., tíz piros alma. Tizedikre megborjazott kis királyné tehene, tarkát-barkát, mint a cica farkát. Szállj ki Balázs a hintából, nem Te pénzed ára. Az én bátyám csináltatta, 100 forint az ára. 1, 2, 3, 4, ugorj ki galambom. * Megy a hajó a Dunán, lenn maradt a kapitány. Kiabál, trombitál, de a hajó meg nem áll. * Felelgetős: Öregapám, hová megy? Megyek a templomba. Elmehetünk Vele? El. Mit ettetek? Babot. Ne fi...jatok ám! Puff, puff, ...* Csúfolók: Kis sarkárul keszkendője (fordítva van a kendő a fején), megismeri szeretője. * Messze van a bécsi vár, mégis ide látszik! (kilátszik a bugyija) * Valakit hirtelen  körbevettek: Szírű, szírű (széliről-szérű) angyal, középen a csipsz@r. (csípás-kicsi) * Nagy sárra mondták: De kár, hogy ez a nagy sár nem szilvalekvár!

Játékok: Fiúk játéka volt a: Csűr a likam, csűr. (eggyel kevesebb volt a földben kivájt lyuk, mint a botos gyerek. A székfoglalós játékhoz hasonló) és a seggreverős. (ki kellett találni, ki vert a fenekére.) A fiúk gomboztak, (gombbal, nem pénzzel) a leányok pityküveztek (pitykű - agyaggolyó, ügyességi játék, feldobni egy golyót, közben egyet, vagy többet felkapni - az én** gyerekkoromban kockákkal játszottuk, a pityküvezés pedig a gombozáshoz hasonlított), a gyerekek bóháztak. (bolha- két végén hegyes bot, amit másik bottal messzire ütöttek.) Labdával, ugrókötéllel tíz-kilenceztek. (különféle formában ütögették a labdát, ugráltak a kötéllel). Lovacskáztak. (befogták egymást lónak). * Bújócskázáskor a sunyónak, akit megtalált, még a sunyó helyen le kellett "ütni": Ipi-apacs, le vagy ütve. * Fogócskánál a menekülő leállhatott "pipa" kiáltással. Csak addig, amíg a fogó elmondta: Egér, egér, ki a házból. Most jöttem a kávéházból. Aki nem jön ki a házból, az lesz a fogó! * Csoportos játék: Adj király katonát! Magamat, vagy rongyos bakát? Rongyos bakát! Megnevezték, kinek kell nekifutni és átszakítani az ellenség láncát. Ha sikerült, vitte magával akiknél szakított. Ha nem, ottmaradt az ellenséges csapatnál. * "Lökdösődő" játék: Enyim a vár, tied meg a büdös krumpliszár.  * Dolgozzatok legények, holnap lesz a vásár! Kifizetlek benneteket, ha eljön a császár. Repül a, repül a .... (Ha olyat mondtak, ami tud repülni, feltették a kezüket. Aki eltévesztette, zálogot fizetett.) * Kint a bárány, bent a farkas. * Hátra ne nézz jön a farkas, nagyot üt a hátadra. Meg ne mozdulj, szépen állj, mert a farkas közel jár. Ha ütnek hát gyorsan fuss, mert hátadon lesz a huss! * Mutogatós játék: (valamivel megjelöljük a két mutatóujjunkat) Két kis madár ül az ágon. (ütögetjük az asztalt a mutatóujjainkkal) Egyik Péter, másik Pál. (felmutatjuk mutatóujjainkat !). Menj el Péter, menj el Pál! (középsőujjainkat ! mutatatjuk) Gyere haza Péter, gyere haza Pál! (megint a mutatóujjainkat ! mutatjuk, és leengedjük az asztalra.)

 Nagy Amália** (1959), Nagyné Bödők Terézia (1924)                                           Csicsó, 2009.

Megjelent: 2553 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 289 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Czech Republic 0.2%
United Kingdom 1.9%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 13
This Week: 3153
Last Week: 4994
This Month: 14592
Last Month: 27154
Total: 1564342

Belépés