Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017Apr25

2013. Július 24., Szerda 06:27

Máthé Lajosról és az ő munkásságáról

Írta:  Rózsa Melinda
Értékelés:
(5 szavazat)
Máthé Lajos, a mai Kőrösi-Csoma - Először húszévesen kelt útra. A megengedett harminc dollár nem tartott sokáig, a legkülönfélébb alkalmi munkákból élt a Közel-Keleten.

mathelajosA régi utat számos újabb követte, utóbbi Belső-Ázsia volt a cél. Kutatásairól, élményeiről tartott vetítéssel egybekötött előadást dr. Máthé Lajos életmód- és hagyománykutató, aki a Bulcsu Vezér Hagyományőrző Egyesület meghívására érkezett Szombathelyre.

- Tegeződjünk! - vág bele Máthé Lajos a mondandójába. Azonnal meg is indokolja: Belső-Ázsiában nem szeretik a tegeződést. De odáig még hosszú az út...

Előadását fogalom-tisztázással kezdi. Mi a hagyomány? Eszköz. Egy népcsoport több száz vagy ezer évének gyakorlati tapasztalatainak kvintesszenciája, eszköz a túlélés számára - fogalmaz a kutató. És az eszközöket tudni kell használni... Kevés, ha gondolati síkon közelítünk a hagyományhoz. Ahogy lovagolni sem lehet könyvből megtanulni, úgy ez sem működik így. Érzelmileg is rá kell hangolódni, és hitre is szükség van - és mindez "kutyafülét nem ér", ha a cselekedeteinkben nem mutatkozik meg. Az ősműveltség minden gyerekkel vele születik, mindenki magával hozza az őstudást. Az emberiség minden tudása, illetve annak csírája benne van a gyerekben, nyelvtől, kultúrától, földrajzi és történelmi körülményektől függetlenül - vallja Máthé Lajos. És ez a tudás csak az egészen kicsiké: hét éves korunkban "le kell lépni isten tenyeréről".

Dr. Máthé Lajos saját költségén kutatja a magyarok rokonait
Mindezt kutatja évtizedek óta dr. Máthé Lajos. Húszéves volt, amikor elindult a Közel-Keletre. Volt kaftánárus, segédkezett szülésnél, dolgozott idegenvezetőként, a túlélésre játszva. 24 évesen vette a nyakába - barátnőjével kettesben - a Góbi-sivatagot. Nem sokan hittek benne, hogy túlélik a túrát. A láma kolostorokban olyan benyomások érték, hogy tíz évre visszavonult: Afrikába... Itt kezdett el az ősművészettel foglalkozni, hogy az alapoktól induljon el. Hazatérte után tanult, majd bejárta a Kaukázust, Üzbegisztánt, Tadzsikisztánt.

Belső-ázsiai útjai ezután következtek. Ezek során Kőrösi Csoma Sándor útmutatását követte, aki a nagyenyedi kollégium professzoraihoz 1821. március 1-jén írt levelében így fogalmaz: "Kedves Hazánkfiai! Nemzetünk eredetének és régibb történetének felkeresésére és kifejtése végett ... indulok a mi Elejink legrégibb Hazájába, Nagy és Kis Bukáriába (ujgurok, jugurok földje), de ha én, Isten őrizzen, ollyan szerentsés nem lehetnék, hogy ezen utamat végre hajtsam, imé ezennel meghagyom, hogy aki ezen tzélban én utánam megindul.....egyenest az említett országokba menjen, és onnan kezdje további visgálódásait."

Dr. Máthé Lajos 2006 nyarán, saját költségén kutatta a magyarok rokonait Belső-Ázsiában. Négy évvel később ismét felkerekedett, s folytatta a dzsungár és kazah közösségekben. Az ujgurok és a jugurok vallják velünk a rokonságot. Életmódjuk és műveltségük kutatása, összehasonlítása népi műveltségünkkel, választ adhat népművészetünk eredetére és mintát adhat egyre inkább feledésbe merülő hagyományaink továbbéléséhez. Dr. Máthé Lajos szervezésében 2006-ban ujgur küldöttség érkezett a csíksomlyói búcsúra. A csángó mise megható percei voltak, amikor az egyik ujgur küldött arról beszélt: ahogy körülnéz a templomban, saját apját, anyját, családját látja...

Rózsa Melinda


Máthé Lajos előadása belső-ázsiai rokonainkról, az ujgurokról

Nem is tudom, mi határozza meg egy előadás milyenségét. A színvonalat persze az is, hogy milyen maga az előadó, de azt hiszem, egy tudományos előadás minőségét leginkább az szabja meg, hogy az előadó milyen felkészült, mennyi bizonyítékot tud csatasorba állítani. S nem mellesleg: mennyire érdekes.

Azt hiszem, a hajdúnánási MAG egyik legjobb előadását láthattuk tegnap este, amely egy két részes blokk első "felvonása" volt. Molnár V. Józsefé is nagyon jó volt, Pap Gáboré is a szkíta műveltség továbbéléséről, de talán Kiszely István mellett a legjobb Dr. Máthé Lajosé volt. Ő az, aki 2006-ban önköltségen ment el Kínába, hogy Ujgur Autonóm Tartományban találkozhasson azzal a néppel, amely egyetlen nemzetet fogad el rokonnépként: a magyarokat.

Máthé Lajos, csak úgy, mint Kiszely István vagy éppen Bakay Kornél, szintén tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Ám, csak úgy, mint előbbi kettő, ő is kilépett a magyar tudomány "fellegvárából". 2006-ban pedig elindult, hogy Kőrösi Csoma Sándor végakaratának megfelelően eljusson Belső-Ázsiába, a mai Kína területére, s ott felvegye a kapcsolatot rokonainkkal, az ujgurokkal. Sikerült is megtennie, de nem volt könnyű feladat - az út néhol életveszélyes volt.

"Bár az MTA három kutatóintézete (zenetudományi, néprajzi, humángenetikai) is komoly ajánló levelet adott, a pekingi magyar nagykövetség kínai nyelvű támogató levele volt az egyetlen hivatalos papírom, amellyel tovább repülhettem Észak-Nyugat Kínába Ürümcsibe. Onnan kiindulva hátizsákkal kb. 9000 km-t tettem meg busszal, vonattal, teherautón, öszvérfogaton és tevén Hsincsiang, majd Kanszu tartományokban az ujgur illetve jugur területeken."

A kínai kormány - mint kiderült - csak azokkal a levelekkel hajlandó foglalkozni, ami kínaiul van írva, a többi mind megy a kukába. Ezért kellett nem egyszer újabb és újabb levelet írni, s miután választ kapott, csakis a magyar nagykövetség támogató levele volt az, ami segítséget adott neki. Kínában nem egyszerű az élet: a politika ott is rendkívül keményen beleszól a tudományos kutatásokba (mint tették nálunk a Habsburg-uralom idején, tehát a kiegyezés előtt, s mint tették a szovjet időkben). Máthé Lajos végül is engedély nélkül, illegálisan hozott haza negyven darab DNS-mintát, hogy igazolni tudja a vérrokonságot...

"Sikerült 35 kg feljegyzést, könyvet, hang-és képanyagot hazahoznom. Ebben 350 ujgur népmese, 250 rege és monda, 4400 népdalszöveg, valamint számos közmondás, mondóka, feljegyzés és szakcikkek fénymásolata található. Mindezt kiegészíti kb. 35 óra hanganyag, 30 óra mozgókép és kb. 1200 fényképfelvétel. Az ujgur-kínai-angol szótár tízezer szót tartalmaz digitális formában. 40 db DNS mintát vettem, amely már feldolgozás alatt van."

Rendkívül nagy anyagot sikerült tehát hazahoznia, amit csak hosszú évek alatt lehet teljesen feldogolzni. A legfontosabb azonban - véleményem szerint - az, hogy a DNS-mintákat megvizsgálják, ugyanis, ha tényleg bebizonyosodik a rokonság az ujgurokkal, akkor az még egy erős támadás lenne a finnugor bástya ellen. Amely azért nem recseg-ropog, legalábbis itt, Magyarországon nem. Igaz, Finnországban sem: ott már el is vetették...

Ugyanis a finnek 2002-2003 környékén a nagy japán kutatássorozatnak köszönhetően - amelybe szinte minden náció tagjai, így a finnek s magyarok is bekapcsolódtak - átírták a tankönyveiket, mivel kiderült, hogy a magyarok és a finnek genetikailag nem rokonok. Anu Kukkonen, finn szerzőnő A pusztán nincsenek ösvények című írásában ezt írja: "...az idősekben még él a finn-magyar rokonság mítosza." A hangsúly az utolsó kifejezésen van: mítosz. A II. világháború után egyre inkább erősödött a finnekben az a tudat, hogy a magyarok voltaképp csak barátok, mintsem testvérek, amely felismerésnek a végső lökést a kétezres évek eleji kutatások adták meg. Ma - mint a szerzőnő tanulmányából kiderül (amely amúgy megtalálható az interneten) - a finnek inkább így aposztrofálják a magyarokat: "Távoli nyelvrokon, közeli jóbarát." A barátság tehát megmaradt.

Ellenben kiderült, hogy az ujgurok és a jugarok a rokonaink, amelyet csak megerősíthetnek Máthé Lajos eredményei, hazahozott anyagai. Persze ez - mint említettem - hosszú évek munkája során fog beérni, hiszen azt a majd' 10 000 oldalt nem lesz éppen egyszerű átolvasni, feldolgozni... Ráadásul a kínaiak bármennyire is érdeklődnek felőlünk, azért mégsem szeretik, ha a magyarok "oda járnak" kutatni...

Amúgy tényleg érdeklődnek felőlünk, ezt minden Olvasó úgy higyje el, ahogy írom. A Friderikusz most című színvonalas műsor két részt is szentelt a Kína-jelenségnek, amelyben természetesen nem csak a ma Kínája került szóba, hanem a történelmi Kína és a második rész végén például az, hogy voltaképp mit is gondolnak rólunk. Erre a műsor vendégei (Kína-szakértők, illetve pekingi magyar nagykövet) egyöntetűen azt válaszolták: szeretnek minket és büszkék ránk, amiért egykori ázsiai népként ilyen sokat elértünk Európában. Csak egy érdekesség: a kínai tudósok úgy vélik, hogy a magyarok a hunok leszármazottai. Kínában tehát a magyarság belső-ázsiai, hun származását vallják; s ez igaz magukra a kínaiakra és igaz az ujgurokra is természetesen.

Máthé Lajos amellett, hogy megmutatta filmfelvételeinek egy-egy szeletét és képeket mutatott és adatokat ismertetett, megemlített egy rendkívül megható eseményt is. Mint maguktól az ujguroktól megtudta, a kínai diáklázadást 1989-ben ujgur diákok robbantották ki, akik vezetésével a diákok karonfogva, Petőfi Sándor "Szabadság, szerelem!" című versét énekelve mentek szembe a tankokkal. E rendkívül megható jelenet is bizonyítja, hogy nemcsak hogy nem felejtettek el minket, hanem büszkék ránk és büszkén vallják a velünk való rokonságot. (Ehhez persze hozzátartozik, hogy nem ismerik például a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét...)

S a végére egy érdekesség. Nemrég volt az egyik internetes portálon egy cikk, amely mellékletként egy videót is közölt az egyik legnagyobb internetes videómegosztó honlapról, a YouTube-ról. A videó lényege egy szenzáció, amit a Google Earth és utazók tettek közzé: Kínában, ujgur piramisokat találtak! S ezek rendkívül hasonlatosak az egyiptomiakra (tudniillik vannak még Amerikában is indián piramisok).

Az ujgurok kutatása tehát nemcsak a testvéri összetalálkozás miatt lehet fontos, hanem amiatt is, mert a piramisoknak köszönhetően talán újra kell írni a történelemkönyveket. Ki tudhatja? Mindenesetre véleményem szerint biztató, hogy a magyar kutatók elég nagy csoportja kezd el Ázsiába vándorolni, hogy ott kutassa igazi rokonainkat. Kazahsztánban (Madjar törzs) és Kínában (ujgurok és jugurok).


Beküldte N László

 

Megjelent: 4325 alkalommal

Hozzászólások  

 
Horváth Ferenc
#1 BudapestHorváth Ferenc 2013-08-06 20:20
Én is hallottam Máthé Lajos 2 előadását a Két Hollós könyvesboltban. Mondhatom, hogy meghatározó élmény volt mind aki mondta és amit mondott!

Istenünk áldja ezt a kiváló kutatót! Remélem, mielőbb publikálhatja végre a megszerzett kincseit!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 157 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%France 0.2%
United Kingdom 1.7%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 89
This Week: 739
Last Week: 5419
This Month: 17560
Last Month: 25574
Total: 1496981

Belépés