Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Apr29

2015. November 11., Szerda 23:25

Szent Márton magyar király napja van

Írta:  Molnár V. József
Értékelés:
(5 szavazat)
 November 11-én, Márton napján pannóniai Szent Mártont ünnepli a keresztény világ. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2016. évet Szent Márton Emlékévvé nyilvánította, amit kormányhatározattal a magyar állam is megerősített. A Magyarok Világszövetsége Szent Márton napjáról Molnár V. József írásával emlékezik meg, amelyből kiderül az, amit oly kevés ma élő magyar ember tud, hogy fennmaradt nyugati legendák tanúsága szerint "Márton hun, illetőleg magyar királyok sarjadéka, sőt egyenesen magyar király".

Négyen magyar szent királyok: Márton, István, Imre, László

(részlet)

Hazánk területén, Savariában született a kereszténység egyik legnagyobb szentje, aki Szent Istvántól kezdve a Boldogasszony mellett hazánk társpatrónusa, Márton (317-397). Névünnepe, november 11-e hajdan az advent, az egyházi év kezdete volt.

szentmartonMárton Franciaországnak is egyik védőszentje, mivel e honban szolgálta az egyházat; ő alapította itt egyebek között Marmoutier bencés apátságot is. A marmoutier-i középkori legenda előadásában Márton hun, illetőleg magyar királyok sarjadéka, sőt egyenesen magyar király. Király Ilona 1929-ben könyvet ad ki a következő címmel: „Szent Márton magyar király legendája”. Eckhardt Sándor szerint Kézait a pannóniai hun történet megírásában Márton alakja is ihlette.


A királyi szenteknek az elhívottak között is kitüntetett szerepe adódik: általában ők az új hit megvallói és fölmutatói, ők az alapozók, néhány esetben az áldozatok és a keresztelők. Szent Márton előhírnöke a kereszténységnek, s kultusza Pannóniában már a honfoglalás előtt is virágzott. Katona volt, mielőtt a Seregek Urának hívását meghallotta. Elbocsátási kérelmét a császár gyávaságnak bélyegezte. Márton védtelenül a csatasor elé állt, s Jézus nevében, a kereszt jelével sértetlenül áthatolt az ellenségen. Szent István zászlaira a hadverő Márton képét festette. Egyik alkalommal pedig álmában látván a besenyők támadását ekképpen kiáltott fel: „Távozzatok, mert az Úr védelmemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazak legelőjét pusztítsátok.” A szabolcsi zsinat (1093) Szent László korában ünnepét nyilvánossá tette és háromnapos előkészülettel hangsúlyozta. A helyi kultusz hatására II. Ferdinánd Szombathely városát a királyi kincstárnak járó minden rendes és rendkívüli adó fizetése alól minden időkre felmentette, de egyben kötelezte is, hogy Márton ünnepén gondoskodjanak a szegényekről.

A fehérvári Márton templomban, a haza társpatrónusának egyházban tették le középkori királyaink megkoronáztatásuk után az esküt; II Ulászló ennek a tornyában végezte el a „napvágás”-t.

Hazánkban nincs szent, aki templomával több városunknak, falunknak lett volna névadója – mint Márton. Legkorábbi Márton templomaink térképe lényegében az Árpád-kori magyar ökumenét tárja elénk, peremei az akkori magyar nyelvhatárt is jelzik. Velemér középkori templomában is látható Szent Márton freskótöredék. A pozsonyi székesegyháznak magyar ruhás Márton-szobra van csakúgy, mint Tiszapüspöki barokk templomának; de számos barokk templomunk oltárképén láthatjuk meg főúri magyar öltözetben.


Márton a gazdasági év kiemelkedő zárónapjának számított, s egyben az egyházi év kezdetét is jelölte; a középkorban tisztújítási és jobbágytartozási terminus. Szent Márton király névünnepével minden esztendőben az Égi Király születésének előhírnöke volt, s maradt hagyományőrző vidékeinken. Ő a jószágok egyik fontos patrónusa. Az érsekújvári kódex tudósításában fölemelt kezével őrjöngő tehenet fékez meg. A répcevidékiek emlékezetében régebben, amikor disznóvész dúlt, az egyik pásztor bement Szombathelyre Mártonhoz – segítségért. Álmában a szent püspök gonoszűző fehér nyírfaágat adott neki, hogy vesszőzze vele végig a beteg jószágokat, s azok meggyógyulnak.

 

A nevenapján frissen vágott vesszővel házról házra járó pásztorok hajdan ekképpen köszöntöttek:

„Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét.
A szokást nem mi kezdtük és nem mi végezzük.
Állatainknak annyi szaporodása legyen,
Ahány ága-boga van a vesszőnek.”

A köszöntő pásztorok általában túrós vagy mákos rétest kaptak, esetleg pénzt, Göcsejben ezt „rétespénz”-nek nevezték. A rétes tésztája a szüzességet, a szűzi védelmet, csigatekervénye az életet idézte meg, tölteléke szaporodást, szaporaságot varázsolt. A Márton-napi vesszőzés hazánkból terjedt a szomszédos Alsó-Ausztriába, Stájerországba, Felső-Ausztriába, Bajorországba, de ismerik a horvátok és a szerbek is. A hosszúperesztegi gazdaasszony azért nyújtott és sütött e napon rétest, hogy „Szent Márton köpenyét kinyújtsa” – hogy a szent könyörületességéből a család nem szűkölködjék és másokon is tudjon segíteni. A rétes nyújtással bizonyára az ilyen korra már kizöldellt őszi búzavetésre, a határban „didergő meztelen Krisztusra” is varázsolták Márton fehér hóköpenyét, amely nemcsak a vetésnek adta téli védelmét, hanem „betakarta” a hites ember lelkét is. Márton egyik legendájában, amikor hitújonc volt, télidőben lován Amiens felé haladva félmeztelen koldussal találkozott. Megesett rajta a szíve, és köpenyét kardjával kettévágva felét a koldusra borította. A következő éjszaka álmában Krisztussal találkozott, és látta, hogy az Úr vállát az ő köpenyének fele borítja.

A jószág Márton napon került végképp az istállóba. A „mezei grófok”, marhapásztorok sok helyütt e napon, „Márton erejében” választottak maguk közül bírót.
Valamikor ludat ettek, bort ittak a szent király ünnepén. A pincében ilyen korra forrtak el a borok, amelyekről Thuróczy János ekképpen elmélkedett: „…midőn Szent Márton püspök alacsony emberi sárhajlékból felköltözött a magas mennyekbe (tudniillik ennek a napja érkezett el) a jóízű must borrá változik.” Számos helyen a tollfosztást is napján kezdték el, s miképpen a letisztult bor, s a vetésre hullott hó, az „aligtestű”, finom fosztású fehér libatoll is az átváltozást varázsolta, s erősítette az ember lelkét a hosszú advent sötét napjaiban. Mártonnal a „bent” ideje érkezett el: a böjté, a csöndé, a várakozásé.

Szent Márton készítette elő az embert az átváltozásra, az újra, s nemcsak az esztendő körében.

(…)

 

Megjelent az 5. számú magyarságtudományi füzetben.


Fotó: A szepeshelyi (Felvidék) székesegyházban látható Szent Márton-ábrázolás. Forrás: Magyar Antropozófiai Társaság

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8805/151111

Megjelent: 868 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 194 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 214
This Week: 3531
Last Week: 5419
This Month: 20352
Last Month: 25421
Total: 1499773

Belépés