Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2019Oct16

2019. Október 02., Szerda 11:53

Őseink fennséges paripája: Az Akhal Teke

Írta:  Schütz Sarolta és Prof. Dr. Raskó István írásaiból idézve
Értékelés:
(7 szavazat)
"A lovaglás és a lovasság megszületésének a szó szoros értelmében korszakalkotó hatását az ókori világképre mai ember el sem tudja képzelni. A "kentaur" a lovas harcosok megjelenését kísérő babonás félelem és rémület reminiscenciáinak mitológiai kicsapódása"- Dentu Magyaria.

Padányi Viktor remekül egybegyúrta a lovaglás és az első lovas népek történetét. De ezzel még nem zárulhat le ez a történet, ugyanis mindebből még nem derül ki, hogy milyen is volt az a ló, amit őseink megszelídítettek.

Az akhal-teke fajta a világ egyik legősibb kúltúrló fajtájának
Az akhal-teke fajta a világ egyik legősibb kultúrló fajtájának

Az akhal-teke fajta a világ egyik legősibb kúltúrló fajtájának, a türkmén lónak mai leszármazottja. Nevét tenyésztőjéről, az AHAL-oázis környékén letelepedett türkmén „TEKE" törzsről és tenyészhelyéről, az Ahal-oázisról kapta.

Régészeti kutatások szerint a lovat i.e. 4. évezred második felében háziasították Dél-Oroszország és talán a türkmén sztyeppék területén. Egyes feljegyzések már i.e. 2000-ben említik és ábrázolják az ilyen típusú lovakat Perzsiában.

Amikor az i.e. 7. században Assurbanipal Asszír király arab törzsekkel ütközött meg, az asszírok az araboktól csak tevéket zsákmányoltak, az arabok viszont lovakat, - feltehetően először itt kerültek lovak az arabok kezébe, tehát Perzsia és Mezopotámia lovai lehetnek ősei az arab lónak és nem fordítva.

I.e. 126-ban egy kínai követ tudósít arról, hogy van egy tartomány, TAYÜAN (Baktéria), ahol „vért izzadó mennyei paripákat" tenyésztenek. A VIII-X. században a bagdadi kalifák testőrsége türkmén lovakon ülő türkmén lovasokból áll. Harci lovakként használták őket Kínában, Törökországban, Spanyolországban, Perzsiában, Görögországban és más országokban is.

A fajta eljutott Európába, ezen belül Németországba és Angliába is. A nyugat-európai lótenyésztésben ismert „Turkmain Atty" minden bizonnyal e fajta képviselője volt. 1791-től 1805-ig volt törzsmén Németországban, és egyedül Trakehmenben 17 fia fedezett, ebből 11 volt törzsmén. Az Angol telivér fajta kialakulásában szerepet játszó keleti lovak nagy része is valószínűleg e fajtához tartozhatott külleme és teljesítménye alapján.

A három „ősmén" közül Darley Arabian küllemében nem arab, hanem türkmén, (illetve akhal-teke) vonásokat mutat. Byerly Turk, a másik alapító mén valószínűleg szintén türkmén eredetű. Ugyancsak a türkmén eredetre utal a nagyfokú hasonlóság a türkmén és az eredeti angol edzésmódszer között amit valószínűleg a lovakkal együtt hoztak be Angliába.

A mai türkmének ősei állandó fenyegetettségben és mindig támadásra készen éltek. Szinte mindegyiküknek volt harci lova és annak mindig harcra kész kondícióban kellett lennie. A ló a család, sőt az egész törzs büszkesége, dísze volt, minden ünnepségen résztvett. Ugyanakkor a zord sivatagi körülmények és a szűkös takarmány, párosulva az erős igénybevétellel rendkívüli szelekciós nyomást jelentett. Nem csoda, ha a türkmének féltőn óvták lovaik fajtatisztaságát. Túlságosan nagyra értékelték, semhogy más fajtákkal keresztezni engedték volna őket. A fajtatiszta tenyésztést segítette elszigetelt voltuk is. Mindez elősegítette egy rendkívül homogén, a világ egyetlen más lófajtájához sem hasonló fajta létrajöttét.

Az I. Világháborút követően a Szovjetunióban Bugyonnij marsal javaslatára állami ménesekben helyezték el a fajtát, és megkezdődött a törzskönyvezése. Kiterjedten használták más fajták nemesítésére, azok hátas tulajdonságainak javítására. Ma főbb tenyészhelyei: Türkmenisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, vezető ménese Ashabad mellett a volt „Komszomol" méntelep. Fajtatiszta állománya körülbelül 130 mén és 700 kanca. Népszerűsége növekszik, tenyésztik például Ausztriában, Lengyelországban és Németországban is.

A fajta küllemében is egyedülálló, külső vonásai alapján más fajtákkal nem összetéveszthető. Ezek a küllemi vonások sokszor a keresztezett egyedeknél is annyira nyilvánvalóak, hogy azonnal felismerhető az ahal-teke ős.

A Hun-Magyarok hadi lova

Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája az ahal-tekini (taka) hajdani lovashadak lóállományának zömét képezte. E lovakról ( így ez a lófajta a világ legősibb kultúr-lófajtájának tekinthető) Kr.e. első évszázadból származó kínai krónikák megemlítik, hogy Közép-Ázsiában csodálatos "vért verejtékező mennyei lovakat" tenyésztenek. A kínaiak hadjáratokat indítottak a "mennyei" lovak megszerzéséért. Sikertelenül.

A hunokon és más lovaskultúrájú népeken kívül, több nagyhatalom lovas hadai használták a csodás "mennyei lovakat", a pártusokon, a médeken, a perzsákon és Nagy Sándor birodalmán át egészen az arabokig. Az arab ló és az angol telivér kialakulásában jelentős szerepet játszott ez a csodálatos fajta. A zord közép-ázsiai körülmények és az erős igénybevétel eredményeként egy különleges, a világ más területeinek lovaitól is élesen elütő fajta alakult ki. Jelenlegi tenyészközpontja a Türkmenisztán déli részén lévő Ahal oázis, ahol a "teke" törzs foglalkozik a tenyésztésével. Az Ahal Teke szikár, finom felépítésű ló amely kivételes teljesítőképességgel bír. Egy türkmén feljegyzés szerint közel 600 kilométert képes megtenni 48 óra alatt.

Kivonat CEY-BERT RÓBERT GYULA " Hun-Magyar ősvallás" című könyvéből

Ahal vagy Akhal-Teke?

A fajta származtatása a türkmenisztáni Ahal oázisból ered. Valószínűleg az orosz nyelv sajátosságai miatt terjedt el az Akhal megnevezés az orosz majd szovjet befolyás alatt. Magyarországon inkább az Ahal javasolt, ám világszerte az Akhal elnevezés az elterjedtebb. Az Ahal és a honfoglaló őseink Vizsgáltuk a lócsontvázakat is. Mint kiderült, a közhiedelemmel ellentétben a honfoglalás kori törzsek nem az alacsony, a mai hucul, vagy Przsevalszkij-lovakhoz hasonlatos lovakon érkeztek. A kutatásaink egyik eredménye, hogy ezek a lovak megegyeztek a mai Türkmenisztánban található akhal teke fajtával. A középkorban ezek a lovak Rolls Royce-nak számítottak, ugyanis nagyon kevés táplálékkal napi 120-130 kilométer megtételére voltak képesek.

akhal teke fajtá

Schütz Sarolta és Prof. Dr. Raskó István írásaiból idézve

Forrás: hungaryfirst.hu

Beküldte: Antal Miklós

Megjelent: 142 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.6%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 4%Norway 0.7%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Ukraine 2.6%Kuwait 0.3%
United Kingdom 2.1%Switzerland 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
Sweden 2%Australia 0.3%
Germany 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 273
This Week: 1329
Last Week: 3748
This Month: 8671
Last Month: 17509
Total: 2164403

Belépés