Magyar Megmaradásért

Kísérlet a székely-magyar rovásírás kazárosítására A székely-magyar rovásírás ügyében körvonalazódó kulturháború miatt a Magyarok Világszövetsége kérte felvételét a Magyar Szabványügyi Testületbe. Patrubány Miklós elnök Gyetvay György Gergely történész, informatikus, a Magyarok Világszövetsége Elnökségének tagja személyében nevezte meg a szövetség képviselőjét, aki sajtószolgálatunknak nyilatkozott a legújabb fejleményekről.

Valamennyi számottevő rovásírás-irányzat és iskola képviseltette magát a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megszervezett Élő rovásírás című kerekasztalon, amelyet Dr. Mandics György matematikus, művelődéstörténész és Gyetvay György Gergely történész, a Magyarok Világszövetségének a székely-magyar rovásírás szabványosításával megbízott testületének vezetője moderáltak. A kerekasztalon részt vett a Magyar Szabványügyi Testület 3 tagú küldöttsége is, Pónyai György ügyvezető igazgató vezetésével.

Álmos fejedelem születésének körülményeit kisebb-nagyobb mértékben minden magyar krónika említi. A forrásszövegekben a név írásmódja a használt nyelvtől (latin, görög, magyar) függően különféle. Anonymus és Thuróczy latin szövegében „Almus”.

 Vigyázat! Le akarják nyúlni a székely-magyar rovás-örökségünket (is) !  A Magyarok Világszövetsége úgy értesült, hogy a nemzetközi számítógépes szabványügyi testülethez előbb benyújtották a székely-magyar rovásírás jelkészletét, és kérték annak Old Hungarian Script név alatti szabványosítását. Ám valakik ezt követően új beadvánnyal fordultak a nemzetközi testülethez, melynek  módosított szövege mára már azt  javasolja, hogy a székely-magyar rovásírás jelkészletét The Székely-Hungarian, the Carpathian Basin and the Khazarian Rovas azaz A székely-magyar, a Kárpát-medencei és a kazár rovás gyűjtőnév alatt tegyék nemzetközi számítógépes szabvánnyá.

 Ajánlom e cikket azon vitathatalanul jószándékú íróknak, kutatóknak, akik a sumir-akkád-asszír szótárak latinbetűs alapszavai és a mai magyar nyelv szavai közti íráskép-hasonlatosságra építve végzik az összehasonlítást. S ennek alapján „ex cathedra” hirdetik a káld-sumir és a magyar szavak hasonlóságát, azonosságát.  Mindezt teszik anélkül, hogy tisztában lennének, mily buktatókkal jár feltételezett hangalak alapján egybevetni az egymástól kb. 5000 évnyi távolságban levő nyelveket. Teszik ezt anélkül, hogy kicsit is tisztában lennének a káld-sumir vonalas, illetve ékírás, illetve a nyelvtan alapelemeivel. A káld-sumir és a magyar nyelv, nyelvtan közt valóban van hasonlatosság, sőt sok-sok azonosság is, ám minden esetben be kell bizonyítani!

A ma divatos idegen szavak döntő többsége nemcsak az írott és beszélt nyelvet teszi tönkre, hanem az emberek tudatát, értékítéletét és a közösségekhez való viszonyát, kapcsolódását is. Ez elindít egy olyan folyamatot, amelyben a szavak elveszítik eredeti jelentésüket vagy elhomályosul pontos értelmük.

Egyre inkább napvilágra kerülnek az eltitkolt, eltorzított, elhazudott nyelvi- és kulturális emlékeink. Nem kell már komolyan venni a Halotti Beszéd nevű nyelvemlékünk makogásra emlékeztető hangzását sem, hiszen elolvasható és megismerhető, mit is mondtak valójában a beszédben.

Az amerikai indiánok sokszínű jelkészletének van egy elterjedt alaprétege, amelyikben a jelformák jó része egyeztethető eurázsiai jelformákkal. Az egyező jelek bonyolultak, esetükben tehát a véletlen egyezés kizárható. Amiből nyilvánvaló, hogy ez az indián jelkészlet eurázsiai eredetű.

Szerkesztő előjegyzete: A SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN Fehér Jenő Mátyás és Fehér Anna, a "MAGYAR ŐSKUTATÁS", Buenos Aires, 1972, "SUMÉR KÖNYVEK", három részből álló kiadása. A Bevezető és Előszó Fehér Anna fogalmazása; az I. rész, Jáki Gábor, TORMA ZSÓFIA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA, című dolgozata; a II. rész, Torma Zsófia, SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN - Foyta István fordítása; a III. rész, Jáki Gábor, SUMÉROK MAGYAR FÖLDÖN című dolgozata. * * * SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN HARMADIK RÉSZ SUMÉROK MAGYAR FÖLDÖN Jáki Gábor AMI AZÓTA TÖRTÉNT TORMA ZSÓFIA munkája halála után többet foglalkoztatta és foglalkoztatja a sumeológiát, mint életében. "Ami azután történt", hogy a nagy magyar jövőbelátó régésznő örökre elpihent, kidomborította munkája jelentőségét és főként gyűjteményének felmérhetetlen értékét.

1924-ben egy francia falu, Glozel közelében Claude Fradin parasztgazda és a fia földjüket szántották, miközben az egyik tehén alatt hirtelen megnyílt a föld és egy mély gödörbe zuhant. Ebben az üregben olyan írással ellátott és rajzokkal díszített csontokat, köveket, agyagtáblákat és urnákat találtak, melyekre az ősi magyar írás betűihez nagymértékben hasonlító írásjeleket róttak. A leleteket vizsgáló szakértők az edények jellegzetességei, a rajzok, valamint a használati eszközök, csontszerszámok, kőpengék alapján megállapították, hogy ezek a tárgyak az őskőkorszak végéből, Kr.e. 14000-9500 év közötti időszakból származnak.