Magyar Megmaradásért

A magyarok már a római típusú kereszténység felvétele előtt is ünnepelték a karácsonyt, mivel ez egy napünnep volt, imigyen a Nap fordulópontjáról való megemlékezés része volt az ősvallásunknak. Később ez a néphitben élt tovább, amelynek sajátos formáival még manapság is találkozhatunk elvétve a különböző vidékeken.

Tisztelt, tőlem távol van élő, és a magyar nemzetben gondolkodó, és azért tenni akaró Barátaim, Olvasóim: - // Boldogult Roób Gusztáv bátyám, egyik Bp.-i látogatásom alkalmával, a kezembe nyomott egy általa írt tanulmány csomagot, amely most megint kezembe került. Újra olvasva, az írottak annyira megfogták lelkemet – annak fontosságánál fogva – hogy szinte kötelességemnek tartom az írottakat ismét közzé adni. Ahogy a végére értem az olvasásnak: amely még a régi gépeléssel készült, ezért elég sok elütési hibával íródott, de a végén vettem észre, hogy a közlemény, az egykori KAPU folyóiratban is megjelent. Előhívva azt, most ezt a KAPU által közölt Roób Gusztáv bátyám által írt, nagyon fontos tanulságos és emlékeztető írást küldöm Hozzátok, azzal a reménnyel, hogy Te, vagy Ti is úgy értékelitek az írást, mint azt én tettem. // Üdvözlettel: Botos László 

„Mi jobban gyûlölünk titeket..." Elkezdõdött történelmünknek az a tragikus korszaka, amelynek során céljuknak megfelelõen a gazdaság, a politika és a társadalmi élet minden síkján és fokán népünk ellen törnek. A továbbiakban ennek tényeit és folyamatait vesszük sorra, amelyek következményeit, természetes gondolatmenete fonalán, mindenki egyértelmûen beláthatja...

Budakeszi több ezer évig használt szent helye volt a kereszténység előtt az Álomvölgy. 

"Csak a teste" – hirdeti Gárdonyi Géza sírfelirata, klasszikus tömörséggel megfogalmazva Mindenszentek és Halottak Napja mindenkori, de különösen is csak földi létünkre koncentráló korunkban létfontosságú üzenetét. Azt, hogy – mellesleg puszta emberi ésszel is – be kell látnunk lelkünk halhatatlanságát, amelynek tudata az emberi nem történelmével egyidős.

"A lovaglás és a lovasság megszületésének a szó szoros értelmében korszakalkotó hatását az ókori világképre mai ember el sem tudja képzelni. A "kentaur" a lovas harcosok megjelenését kísérő babonás félelem és rémület reminiscenciáinak mitológiai kicsapódása"- Dentu Magyaria.

A lovaglás a Kr. e. 2. évezred elképzelhetetlen jelentőségű és az emberiség egész történelmét átformáló újdonsága, a maga korában olyasmi, mint a mozdony volt a 19. szd.- ban, vagy a jet- repülőgép a huszadikban.

A MAGYAR TURÁNI ORNAMENTIKA TÖRTÉNETE / Vallási jelentése volt minden egyes magyar, ősi ornamentumnak, miért is a magyar ornamentika minden egyes motívuma szimbolikus dísz. Jelképezte pedig a teremtő és fenntartó isteni erőnek egyes megnyilvánulásait... (Kivonat) 

A néprajz az egyetlen tudomány, amelyik ismeri, az ember hogyan élt harmóniában a természettel

Az ókorban Közel-Keleten Kréta szigetével átellenben a tengerpart mentén élt a solymosok kis népe. A valaha hatalmas, büszke, harcos nép „legrégebbi tartózkodási helye Dél-Kánaánban lehetett, onnan vándoroltak Kréta szigetére"[1], majd az istenségükről elnevezett Sólyom-hegy (Güllük Dag) vidékére.