Magyar Megmaradásért

A néprajz az egyetlen tudomány, amelyik ismeri, az ember hogyan élt harmóniában a természettel

Az ókorban Közel-Keleten Kréta szigetével átellenben a tengerpart mentén élt a solymosok kis népe. A valaha hatalmas, büszke, harcos nép „legrégebbi tartózkodási helye Dél-Kánaánban lehetett, onnan vándoroltak Kréta szigetére"[1], majd az istenségükről elnevezett Sólyom-hegy (Güllük Dag) vidékére. 

Ősi gyökerű magyar hagyományunkban megőrzött bölcsességünk fenntartása és gyümölcsöztetése világunk jobbátételéért XXI. századunk globális közösségében, minden magyar ember felelőssége és kötelessége.

Kozmikus egységtudatú őseink jelképeinek felhasználásával közreadja: Berényi László Géza

Az ELTE professzora arra kereste a választ, hogy régebbi-e a székely rovásírás, mint a Halotti beszéd? Érzékelhetően szeretett volna egy nem-et kicsikarni a tényekből, de nem sikerülhetett neki. Ez a dolgozat, amely egy ideig az ELTE honlapján is elérhető volt, (http://www.nytud.hu/nyk/98/mate98.pdf) csak arra volt alkalmas, hogy a "szakmában" és az egyetemen uralkodó elképesztő állapotokat: a hozzá nem értést és az etikátlan célokat dokumentálja.

A hangzó példatárat megszólaltató népdalkörök: – Halom Dalkör – Bodroghalom / – Csepeli Hagyomány Óvóhely

Egy csodálatosan gyönyörű dalt juttattak el hozzám az előbb Jordániából, hogy osszam meg veletek.Hiszen magyar nyelven (némi jordán akcentussal), de egy csodaszép dalt írtak Magyarországról jordániai keresztények.

Kedves levelet kaptam Tamás honfitársunktól amiben arra kért, hogy ismertessem meg olvasóimmal illetve nemzetünkkel az ő hazafias tevékenykedését is. Egy röpke lapozgatásom után a blogján örömmel teszek fel néhány írását ízelitéül a honlapunkra. Fogadjátok szeretettel: >Zoli

Felháborodva olvasom az alant bemásolt bejegyzést, ahol többekközt a magyar népmeséinket is támadják de olyan aljas módon, hogy például ezt írják; „A magyar népmese, mint a szexista nevelés bűnös formája" vagy A Mátyás királyról szóló mesék minden európai polgárban jogos felháborodást keltenek"... - Igaz kérdőjel van a megadott cím végén de már ezt is kipattanásra ösztönzi a zsebben rejlő bicskát.

Bizton állíthatjuk, hogy nem mindennapos esemény, ha ezeréves technológiát láthatunk működés közben. Az pedig valóban egyedülálló, ha őseink legendás fegyverzete a szemünk előtt lesz kézzelfogható – és válik valóssággá mindaz, amit eddig csak a könyveinkben olvastunk. Az Alfahír az ünnepélyes megnyitó után, de még az utolsó simítások előtt járt a "Sokezret nyilakkal... a honfoglaló magyar íjfelszerelés" elnevezésű kiállításon.