Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2017Mar29

2014. Július 29., Kedd 07:59

Hátha valaki nem tudja… Przemyśl ostroma

Írta:  Dobai Miklós
Értékelés:
(10 szavazat)
Im memoriam: Gyóni Géza (Áchim Géza) evangélikus teológus hallgató, magyar költő (Gyón, 1884. június 25. – Krasznojarszk, Oroszország, 1917. június 25.).

Elhanyagolt, zsebkendőnyi tér a Margit-híd budai hídfőjénél. Elhanyagolt emlékmű a tér közepén: romos mellvéd, összetört ágyú, s a törött zászló fölé védőn emelkedő sörényes oroszlán. Megkopott felirat rajta: Przemysl. S nem csak a felirat megkopott, megkopott az emlékezet is. Pedig akkoriban, 1914-15 fordulóján hány szülő, feleség, testvér és gyermek imája szállt az ég felé: Istenem, csak ő menekülne meg, csak ő menekülne meg a halál torkából! Nem menekült!

A San folyó partján fekvő, lengyelek lakta város s az ott elterülő erőd a Monarchia galíciai frontjának legfőbb erőssége volt. Az orosz már a háború legelején, 1914 szeptemberében körülzárta, de a vár akkor ellenállt, és annak védői hősiesen visszaverték az orosz rohamokat. A vár felszabadult, megmenekült, de csak ideiglenesen.

A második körülzárásra 1914. november 2-án került sor. Bár a vár védői burgneustetti Kusmanek Hermann gyalogsági tábornok parancsnoksága alatt, s főleg fogarasi Tamásy Árpád tábornagy tényleges vezetése alatt mindent megtettek a vár védelme érdekében, de a hosszan tartó körülzárás megpróbáltatásait nem tudták kivédeni. A 130 ezer főnyi védősereg és a hozzávetőleg 30 ezer civil lakos már 1914 végére felemésztette a vár élelmiszertartalékait, s a „bevonultatott" 22 ezer ló is ekkorra javarészt lótáp nélkül maradt. Ekkor megkezdődött a szisztematikus lóvágás, mely némileg enyhítette az ellátási gondokat, s a lótáp fogyását is mérsékelte. A tüzérség vontatását és egyéb szállítási feladatokat ellátó néhány száz lovat meg kellett tartani, s meg kellett tartani a kórházakban fekvő sebesültek és betegek tejellátását biztosító kétszáz tehenet is. Liszt elfogytával a kenyeret csontlisztből és faforgács-örleményből sütötték, a lovak elfogyásával pedig étlapra kerültek a városban fellelhető kutyák és macskák is. A helyzet 1915. március elejére tarthatatlanná vált, s nem csak élelmezési szempontból. A lőszer is fogyóban volt, s mind a kézifegyverek, mind pedig az ágyúcsövek sorra mondták fel a szolgálatot.

Szikratávírón pedig egyre csak érkeztek a kitartásra buzdító felhívások, ígéretek, parancsok, de a felmentő sereg egyre csak késett. Útját állta a szívós orosz ellenállás és a szokatlanul kemény, mínusz 30 fok alá szálló hőmérsékletű galíciai tél is.

Végül a védők 1915. március 19-e éjszakáján, még a sötétség leple alatt, megkísérelték a lehetetlent, a kitörést. Az agyonéhezett, lőszerhiánnyal küzdő, nyári köpenyben didergő katonák igen hamar elakadtak az oroszok többszörös ostromgyűrűjén, s visszafordultak a vár romjai közé. Ezután drámai események következtek. A védők az ellenség számára minden fontos iratot, okmányt, térképet, fegyvert, lőport és lőszert kezdtek megsemmisíteni. Végül március 21-én felrobbantották az erődítményeket, a San folyó hídjait, s minden még megmaradt fegyvert, s másnap 1915. március 22-én parlamenterek útján tájékoztatták a szemben álló orosz erők parancsnokát, Csisztjakov tábornokot a vár feladásáról.

A vár hat hónap óta tartó ostroma ezzel véget ért, s annak hozzávetőleg 130 ezres védőserege a végsőkig kimerülve orosz fogságba esett. Az Osztrák-Magyar Monarchia serege ezzel elszenvedte legnagyobb tragédiáját, melyhez csak az 1943-as Don melletti tragédia fogható, hiszen a fogságba esett 130 ezerből csak igen kevesen tudtak megszökni, vagy túlélni az orosz fogolytáborok poklát.

Nem élte túl e poklot Gyóni (eredetileg Áchim, aki unokatestvére volt a Bajcsy-Zsilinszky testvérek, Endre és Gábor, által meggyilkolt politikusnak Áchim L. Andrásnak) Géza költő sem, aki testvérével, Mihállyal jutott ekkor orosz fogságba. Mindketten a Krasznojarszk-i fogolytáborban haltak meg. Mihály 1917. június 8-án, Géza pedig 33-ik születésnapján, 1917. június 25-én (innen az aktualitás) tért meg Istenéhez. Őrá és a vár védőinek önfeláldozó hősiességére emlékezzünk ma, s ez alkalomból idézzük fel Gyóni Géza, még az ostrom poklában írt költeményét.

Dobai Miklós


GYÓNI GÉZA
Gyón, 1884. június 25. – Krasznojarszk, Oroszország, 1917. június 25.

CSAK EGY ÉJSZAKÁRA . . .

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát,
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad,
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Úgy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyú omlás, -
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról,
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam . . . feleségem . . .

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakító csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bújnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
- - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

(Przemysl, november.)

Világ-Panoráma // 2014-08-01 Világ-panoráma 

Megjelent: 1993 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 193 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.3%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 409
This Week: 1992
Last Week: 5814
This Month: 23725
Last Month: 23395
Total: 1477755

Belépés