Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2017Oct18

2015. Február 14., Szombat 14:05

A budavári kitörés 70. évfordulója

Írta:  Dobai Miklós és Magyaródy Szabolcs
Értékelés:
(4 szavazat)
Hetven évvel ezelőtt kísérelték meg a budai várba szorult magyar és német katonák a lehetetlent, a többszörös szovjet ostromgyűrűből való kitörést. A kitörésről, amelynek egy nap alatt 40-60.000 hősi halottja volt, ma sem lehet akadálytalanul megemlékezni Magyarországon. Alább közzétesszük Dobai Miklós emlékező írását és Magyaródy Szabolcs fontos közlését.

budapestostomaKereken 70 éve történt, amikor 1945-ben egy kisvárosnyi magyar férfi (nő és gyerek!) halt meg, s néhány óra alatt elesett hozzávetőleg 20 ezer (!) magyar, hozzávetőleg ugyanannyi, mint az 1526-ban lezajlott mohácsi csatában.

← Kép az internetről innen

Mi is történt 1945. február 11-én, este, úgy 8 óra után?

Tudjuk, ez évfordulója a Budai várból 1945. február 11-én történt kitörésnek, mely során a 1944 Karácsonya óta a Budai várban rekedt magyar és német alakulatok maradványai, hátrahagyva a Várhegy pincéiben sebesült és beteg bajtársaikat, elkerülendő a semmi jóval nem kecsegtető fogságba esést, megkísérelték a lehetetlent, azaz egy bravúros rohammal kitörni a Vár és Budapest körül kiépített többszörös szovjet gyűrűből.

Mint tudjuk, a Budapest körüli szovjet gyűrű 1944 Karácsonyán bezárult, s 1945. január közepén a magyar és német alakulatok, feladva Pestet, Budára, majd fokozatosan a Várhegyre, pontosabban a Budai várba szorultak vissza. A Hitler által ígért légi utánpótlás akadozott, majd a szükség repülőtérként használt Vérmező eleste után le is állt. A magyar és német parancsnokok, Hindy Iván vezérezredes és Karl Pfeffer-Wildenbruch Obergruppenfürer, akik összességében 40-45 ezer ember – nagyjából fele-fele arányban magyar és német katonák – felett rendelkeztek, s akik minden korábbi kitörési engedély-kérelemre Hitlertől elutasító választ kaptak, lőszer és élelem fogytával elhatározták a kitörést. Itt is furfanghoz kellett folyamodniuk, azaz a Berlin felé küldött rádióüzenet után, miszerint kitörnek, összetörték a rádiót, hogy ne vehessék Hitler ismételt tiltó parancsát.

Az 1945. február 11-én este 8 óra körül a Bécsi kapun keresztül a Várfok és az Ostrom utcán kitóduló magyar és német csapatokat, melyek sem tüzérségi támogatást nem kaptak, s nehézfegyverekkel sem rendelkeztek, a kitörést már „váró" szovjetek a Széna és Széll Kálmán tereken félelmetes golyózáporral fogadták.

Az egyenlőtlen küzdelem hamar eldőlt: a fáradt, kiéhezett, lőszerrel alig rendelkező kitörő sereg, azaz józan becslések szerint 44 ezer, fele részt magyar, fele részt német katonából másnapra hozzávetőleg 700 katona érte el a magyar-német vonalakat, (átmenetileg) megmenekült. Azaz 43 ezer katona egyetlen nap leforgása alatt halt meg, amiből, ha az arányok helyesek 21-22 ezer volt a magyar halott.

És itt meg kell állni. Megállni és nem azt boncolgatni, hogy az elesettek hány százaléka szimpatizált a német terjeszkedéssel, hány százaléka volt náci (szovjet szóhasználat szerint: fasiszta) érzelmű, hanem fejet hajtani a katonai esküjükhöz halálukig ragaszkodó, hazájuk fővárosát az ellenségtől (igenis ellenségtől, mert egy katona számára a felettese, a parancsnoka mondja meg ki az ellenség) védő katonák végső erőfeszítése, halála előtt. S hogy nem adták meg magukat, az is érthető, hiszen már 1944 ősze óta magyar földön tevékenykedik a Vörös Hadsereg, s vannak hírek, hogy az elfoglalt területeken mi történik, s mi történik a fogságba esett honvédekkel. De tudjuk azt is, hogy a Várhegy pincéiben berendezett hadikórházak sebesültjeinek szenvedését a Várba betörő szovjetek, nem gyógyszerrel, kötszerrel és érzéstelenítővel, hanem lángszóróval rövidítették le.

Igen! Meg kell állni és eltöprengeni azon, hogy a mohácsi csatával azonos emberveszteség, miért nem érdemel meg, több mint 60 év után, a hivatalos Magyarországtól kegyeletet. Hogy egy tisztességesen megrendezett állami megemlékezésen elsirassuk azt a kisvárosnyi életerős magyar férfit, köztük a csupa fiatalból álló két Egyetemi Rohamzászlóalj önkénteseit, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) elnökének, Dr. Padányi Máriusznak ikertestvérét, Imrét is, ahogy ezt tette Nemeskürty István 1972-ben a doni áldozatokkal a „Requiem egy hadseregért" című könyvében. Megemlékezni, s nem azon fanyalogni, hogy párfős szervezetek miként emlékeznek meg róluk. S mellesleg elsiratni azt a Gerhard Schmidhuber német vezérkari ezredest, aki egy hónappal korábban még megmentette a budapesti gettó maradék 60-70 ezer lakóját, s aki a Lövőház utcában ugyanezen harcban esett el.

Igen, ideje már központilag, államilag felmenteni ezeket az elesett katonákat a hamisan csengő „fasiszta" jelző súlya alól, s ezzel felitatni azt a gyászkönnyet, mely még ma is legördül ezekben a hideg februárelejei napokban a hozzátartozók sokat látott és még többet tapasztalt barázdált arcán. Ez a feladat a hatalomban lévőkre vár!

Mi pedig, civilek, addig is kegyelettel gondoljunk az elesettekre! Legyen emlékük áldott!

Dobai Miklós

Budapest ostroma

Budapestet nyílt várossá akarta nyilvánítani Szálasi és a magyar katonai vezetés. Hitler egyszerűen hallani sem akart erről. Ő Bécset akarta védeni Budapesten. Ezt Göbbels meg is írta Das Reich nevű lapban, 1945. március 1-én: „Budapesten Bécset védtük."

Hindy tábornok állította, az ostrom alatt neki, mint a Magyar Honvédség parancsnokának semmi hatalma nem volt. Minden katonai ügyben a németek döntöttek.

Nem ártana a bécsieket emlékeztetni, hogy pompás városuk épségét csak és kizárólag Budapest rombadöntésének köszönhetik. A Sándor palota előtt egy emlékművet kellene felállítani ezzel a szöveggel:

Budapest, Hitler parancsára Bécs védelmében pusztult el.

Magyaródy Szabolcs

MVSZ Sajtószolgálat

8531/150213

Forrás: http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/2108-a-budavari-kitores-70-evforduloja-dobai-miklos-es-magyarody-szabolcs#.VN9IFS4q7IU

Beküldte: Bálint Miklós Bendegúz


Világ-Panoráma Budavári kitörés emlékére

Kitörés 1945-2015, 1. rész.

Budavári kitörés 1. rész

Minden évben ezrek tisztelegnek a hősök előtt, akik 1945 februárjában iszonyatos áldozatokkal törték át a szovjet ostromgyűrűt. Vagy fél százezer magyar s német katona igyekezett elérni a budai hegyeken keresztül a Zsámbéki-medencét, a Gerecsét, a Vértest, a Pilist, a hátországot, sajátjaik állásait. A hősök nagy többsége ott veszett. Rettenetes ellenséges tűz kísérte útjukat. Folyamatosan támadták, lőtték, bombázták a menetet. Ám mégis volt, akinek sikerült a kitörés. Mely Kitörés emlékére gyűlnek össze minden év februárjában magyarok, németek, osztrákok, más ország béliek, hogy bár most már békés körülmények között megtegyék az utat szombaton késő délutántól folyamatosan, több hullámban, ahogyan szegény magyar s német katonák is igyekeztek átvergődni a szovjet vonalakon a Széchenyi-hegyen, vagy az Ördögárok mélyén Nyugatra.

Kitörés 1945-2015, 2. rész.

Kitörés 1945-2015, 2. rész.

2015. február 15-én, vasárnap pirkadatkor, a derengő napfénynél, aztán hajnalban, reggel a budavári kitörés emlékmenetének hagyományőrző, elődöket tisztelő részt vevői a budai hegyeket elhagyva a Zsámbék-medencébe érnek, ahogy hét évtizede az elődök.

1944 őszétől 1945 tavaszáig három hatalmas csata zajlott le a Kárpát-medencében, a Kárpát-hazában. Mind a három a maga nemében, a méreteit illetően a második világháború nagy ütközetei közé tartozik.

Kitörés 1945-2015, 3. rész.

 

Megjelent: 1765 alkalommal

Hozzászólások  

 
kovacs.laszlo
#1 H-5213 Szapárfalu, Angolkert út 2/Akovacs.laszlo 2015-10-02 23:35
III-VH Németország
Beavatás a zászlótan rejtelmeibe. (Mihez tartás végett a német egyesítés 25. évfordulóján)

1. A Székely Szabadság napján, ahol egyben rádöbbentünk, hogy a Rejtett Magyar Évkör (REÉ) lényegében azonos Csaba királyfi csillagösvényével, nálunk jóval idősebb szabadságharczos testvérünk elmesélte, hogy jelen volt Horthy azon tárgyalóküldöttségében, amely a németekkel együtt Osztapenkóékkal tárgyalt volna. Mikor a két küldöttség gépkocsival egymás közelébe ért, a németek kiugrottak a járművükből, s a fehér zászlós szovjet parlamentereket (a másik Steinmetz, azaz Kővágó) volt, le-„géppityuztáK”. Aztán visszatértek a várba, s azt üvöltözték: „ruszkik kaputt, kaputt”. Szó szerint idézem barátom: „másnap a brit légierő elkezdte bombázni a budai várat.”

2. A magyar zászló színeinek értelmezése nyilván nem térhet el a czímertan színei értelmezésének szabályaitól. Gondok vannak. Ugyanis a manicheista ötelem-rendszerben, tudatosítása Pap Gábor érdeme, az arany színe nem sárga, mint a heraldikában, hanem piros (a tűz eleme piros). S a magyar zászló s vele közvetve a nemzeti czímerünk isragyogóan értelmezhető az általunk tételesen kidolgozott Rejtett Magyar Évkörben (REM) (avagy más néven Csaba királyfi csillagösvényén). Ha van „Jézus”, már pedig van, akkor a lelkisége csakis Nyilas, azaz magyar lehet (a manicheistáknál ezen elem színe fehér, az ötödik elemé, az Élő faé, utalás a Tejútra), hiszen az élet lélekből való, s lélekből fakad. S a Csontváry által a nemzet számára megörökített s Pap Gábor által a nemzet tudatában Csontváryt tanítva-értelmezve rögzített lelki zodiákus (azaz Napút) értelmében a Nyilas lelkiséghez Oroszlán szellemiség társul.

Tehát vegyük sorra. (Pap gondolatmenetét ismertetve:) a szellem tüzessége, a tulipán színe a piros (Oroszlán), a nemzeti színünk legfelsőbb sávja. A második sáv, a háromosztatú világban mindig a lelkiségé (Nyilas): a gyöngyvirág fehérsége, amely a lélek tisztaságát mutatja. A gyöngyvilág nyílásának fő ideje május első hetében van, amelyet a Szent Koronán a keresztre feszítettséget viselő Fülöp apostol neve napja indít. De mi lehet a zöld szín? A manicheistáknál a zöld a föld elemének a színe, de a magyar czímer (!) kapcs. a heraldisták körében egyetértés van arról, hogy a hármas halomban a zöld szín a terra (szó szerint így hívják), azaz a föld. S ilyen két elem van a manicheista ötelem-rendszerben: a Bak s a Skorpió. A kettő közül a magyar zászló zöld sávja az ún. Vízöntő-paradoxon révén csakis az Oroszlánnal (a piros felső sáv) éppen szemközt található Bak lehet. Vagyis a piros-fehér-zöld zászló képnyelvi s állatövi „vallomásában” azt meséli el, hogy a három szín az MSZK hazaérkezésével 1980-től induló Bak-Bika világkorszakra utal (1980-2040), s a magyarság virágkora éppen ekkor (tehát most) van. Félreértésről nem lehet szó! [A jelen fényfelszabadítás (a magyarság ellenségeink számára félelmetes, számunkra csodálatos fegyvere) nem gyerekjáték, villámcsapásszerűen több milliárd Voltos áramot hoz a Földre. Csak tiszta lélekhez tartozó emberi test tudja felfogni, s áramát elvezetni.]
2. Az oroszok műveltsége, akiknek valaha hatalmas birodalma volt a földön, amelyet a sidoúk eltüntettek a Föld színéről, a magyarral ellentétben nem szerves, hanem szervetlen. Tehát nyomunkba sem ér. [Bár mi tagadás, tényleg lenyűgöző, lehengerlő (v.ö.: Nagy Tartária), de nem teljes értékű.] Famankó kimutatta, hogy az orosz nemzet (inkább műveltség) három részből áll: a Fehér hordából (a fehéroroszok alkotják), a Kék hordából (a mai ukránok), s az Aranyhorda (a nagyoroszok, azaz a mai oroszok). Itt – ha elfogadjuk, hogy az arany színe a zászlón a piros/vörös –, akkor ez a mai orosz zászló színe. S ezt sejteti, hogy a középkorban három orosz hajózási zászló volt: fehér–kék–piros). Ebből fontos a következtetés: az oroszok agya (szellemisége) Minszkben van, nem Moszkvában. (Meggyőzően bizonyítható a mai világ tényei alapján is.) De sajnos a fehér, ha nem a lelkiség, hanem a szellemiség szintjén jelentkezik, akkor fehér mágia. (A fehér-kék-piros színkombinációt maguk az oroszok nem fogadják el. Nyilvánvalóan tévednek.)
3. Hogy azért essék szó a német zászlóról is: színe a szellemiség szintjén fekete. Ez bizony nem sok jót sejtet. Fekete mágia, azaz gonosz varázslás. Például ha valaki előtt ismeretes az, hogy az emberek tömegben más szabályok szerint viselkednek, mint egyébként, de ezt a tudását nem a köz felvirágoztatására, javára használja, hanem önző czéljai kiszolgálására. A német egység 25. évfordulóján gondoljunk pl. arra, hogy a németek vajon hálából elengedték-e nekünk a feléjük fennálló adósságunkat? A fenét, a Kárpát-medence földje kell nekik. (Hamisítják a történelmünket.) Pl. a német gyárakra (Audi-Győr, Mercédesz Bosch-gyárak az egész országban), ahol a munkaerő annyira túl van hajtva, hogy nem bírja, s néha elájul a folyosón. Fekete mágia a javából. Elmebeteg Habsburgok telepítették be ide a svábokat, akik most urasan megélnek, s folyamatosan megaláznak bennünket, magyarokat. Hol van Németországban Pongrátz Gergely szobra? (A német márka euróra váltásakor az euróért 1,95 DM-et fizettek.) Sehol. Miért? Mert a pánczélos német haderőnem, azzal nyomultak a II-VH-ban, s Pongrátz Gergely a Molotov-koktélokkal nemcsak az oroszokat, hanem elsődlegesen a németeket győzte le. Bozsik Cuczu elmondta, hogy 1954-ben, a VB-döntőn „a németek szája habzott”. (A híres „Hitler-tablettákkal győztek?!: több napon át csúcsteljesítmény.)

4. A kimondott szavak ereje. Mióta megírtuk, hogy míg az angyalok a Széchenyi s Csontváry által szorgalmazott faper-gyümölccsel élnek, az ördögök pedig kőolajtermékekkel, azóta a II-VH utáni német gazdasági csoda eszköze, a „svábbogár” (VW) lejtmenetben van. Nem nehéz kitalálni, hogy miért. A németek tudják, kik vagyunk, olvasnak bennünket. K.L.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 322 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.8%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Germany 2.9%France 0.3%
Russian Federation 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 27
This Week: 2051
Last Week: 5472
This Month: 13993
Last Month: 23343
Total: 1629649

Belépés