Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2017Aug24

2015. Július 04., Szombat 05:26

Felejtésre ítélt múltunk: a Pozsonyi csata.

Írta:  Madarász László
Értékelés:
(11 szavazat)
A háború céljaként Lajos, keleti frank király elrendeli: "decretum... Ugros eliminandos esse", vagyis "rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak" írja az annalium Boiarum.

LovasságElőzmények:

795-796 között Károly frank király fia, Pippin befejezi azt, amit apja elkezdett! Megdönti az avar (a magyarság egyik megnevezése) birodalmat és elrabolja-, majd hűbéresei között szétosztogatja azokat az avar kincseket, amik Pannónia (Dunántúl) megszállásával a kezére kerülnek. Az évek múlásával egyre egyértelműbbé válik, hogy az avarnak nevezett magyarság, önerőből képtelen visszafoglalni elvesztett birtokát, annál is inkább, mert bolgárok az Alföld jelentős területét is elfoglalták, illetve a Felvidék jó része is morva megszállás alá kerül. Tehát a Kárpát-medencei Őshaza ismét segítségre szorul! A magyar alapítású Kijevben, a fegyvergyártásunk központjában megkezdődik a felkészülés az Őshaza katonai megsegítésére. Végül is erre 895-896 között sor. Ezt nevezzük tévesen Honfoglalásnak! Az Őshaza katonai visszafoglalásának érdekében Árpád fiának, Leventének a vezetésével 20-25 ezer főt számláló hadsereg indul a Bolgár cár ellen harcoló Bizánc megsegítésére. Feltehetően kiderül a magyarság, Kárpát-medence újboli elfoglalására irányuló terve, ezért Bizánc és a bolgárok különbékét kötnek, így a magyar hadsereg magára marad a bolgárok ellen! Harcukat folytatják, ugyan végső győzelmet aratni nem tudnak, de hősies harcban a bolgár katonai erőt sikerül lényegesen legyengíteni. Közben a ÁrpádVereckei hágón keresztül benyomul a medencébe a fősereg is. Néhány év múlva visszaszerezzük, ami mindig is a mienk volt: a Kárpát-medence teljes területét! Árpád apánknak arra is van ereje, hogy a frankok által elrabolt magyar (avar) kincsek visszahozatalára sorozatos katonai akciókat indítson! Sikerrel! (Ezt az időszakot nevezik a kalandozás korának! Vagyis inkább a tolvajt /frankokat, germánokat/ igyekszik felmenteni tette alól a hivatalos “magyar” történetírás!)

Jogos tulajdonunk visszaszerzésével viszont kivívjuk a – rabló – frankok, bajorok, stb. haragját, akik ezért a magyarság teljes elpusztítását tűzik ki célul!

A Hon-visszafoglalást, a hazajövetelt oly remek stratégiával végrehajtó Árpád nagyfejedelem az Őshaza alapkövét tette le ismét akkor, amikor az európai seregek központosított erejének támadásával szemben megóvta népét a pusztítástól és legyőzte Európa egyesült hadait. Győzelmünk záloga az volt, hogy a pontos helyismeretből fakadóan kiválóan választották meg vezetőink a csata helyszínét! Kihasználták a dombok és mocsarak adta lehetőségeket a kb. 100000 főt számláló, a Duna két partján és magán a folyón felvonuló, túlerőben lévő hadsereg legyőzése érdekében!

Nagyon is szükségszerű, hogy megismerjük a 907. július 04. és 07. között megtörtént hatalmas diadalnak részleteit!

A pozsonyi csata térképA csata:

Így írtak róla a múlt XIX. század történészei:

„Már június 17-ikén 907-ben roppant sereg gyűlt össze az Ennsen túl Ensburg vára és Sz. Flórián kolostora között, hol maga Lajos király is személyesen jelen volt. Az itt megállapított hadjárati terv szerint, – melyben Nagy Károly császárnak az avarok ellen ezelőtt több mint egy századdal (794) szerencsésen sikerült hadműködésének utánzására ismerhetünk, – a német haderőnek, mely legnagyobb részben nehéz gyalogságból állott, három hadoszlopra osztva egyszerre kellett előnyomulni s a Duna völgyében működni. Maga a király s mellette Burghárd passaui püspök és Aribó gróf a tartaléksereggel Ensburgnál foglaltak állomást. A Duna északi partján a vitéz Luitpold kele határgróf nyomult elő; a déli parton Dietmár salzburgi érsek Zakariás säbeni, Ottó freisingi püspökök, Gumpold, Hartvich és Helmprecht apát urak vezették zászlóaljaikat; középett a Dunán Sieghard herczeg, a király rokona Rathold, Hattó, Meinhard és Eisengrin bajor főurakkal vonult alá a hajóhaddal, a Duna parti két hadsereg fedezete alatt. Mind a három hadosztály akadálytalanul nyomult elő Pozsony tájáig, miután az Ennsen innen lévő magyar csapatok a túlnyomó erő elől visszavonulva, az ellenségnek szabad tért engedtek.

A magyar haderő vezetői, mielőtt erejüket összpontosíthatták, csak apróbb lovas csapatokkal nyugtalanították a salzburgi érsek hadosztályát, mely a további előnyomulást veszélyesnek tartva, Pozsony irányában megállapodott s a könnyű magyar lovasság csatározásai ellen csak célszerűen megerősített táborában találhatott biztonságot. pozsonyicsata4Miután azonban a nemzetségek zászlóaljai megérkeztek, az összes magyar haderő az ellenség hadtesteit külön-külön s legelsőbben is a főpapok táborát határozá megtámadni. Iszonyú volt a viharként rohanó magyar lovasság támadása, nyilaik zápora tetemes veszteséget okozott a bajorok sűrű soraiban: de e rövid heves roham az erős fekvésű tábor tömeges ellenállását egyszerre nem bírta megtörni. A magyarok ekkor, hogy czéljokat érjék, a lassúbb, de biztosabb módhoz folyamodtak. Egyes kisebb csapatokban véletlenül rohanták meg az ellenséget, s éppen oly gyorsan száguldottak vissza táborukba, mind roham közben a német táborra, mind visszavonulásukkor üldözőikre szakadatlan nyilazva. 

Éjjel nappal, jobbról, balról, mind addig folytak a csatározó támadások, míg az ellenség e folytonos zaklatásban kifáradva erejét és bátorságát nem vesztette. Ekkor minden oldalról tömeges rohamot intéztek a lankadt bajorokra. Dietmár érsek, Ottó és Zakariás püspökök s több főpapok a viadal helyén halva maradtak. Még azon éjjel a legnagyobb csendben átúsztatott a Dunán a magyar hadsereg, s másnap hajnalban, mielőtt Luitpold a túlparti szerencsétlenségről értesülhetett volna, ennek táborát is fölveré, zavarba hozá s csaknem egészen megsemmisíté. A fővezéren s Eisengrin királyi főasztalnokon kívül tizenkilencz bajor főúr esett el a viadalban, s ezrenként borították a csatatért a németeke tetemei, kik közül csak kevésnek sikerült Ensburgba Lajos királyhoz menekülni. A bajor nemesség színe ott veszett. Harmad nap a hajóhadra került a sor. Ezt a fedező hadosztályok tönkre tétele után kétségbeesés szállá meg s a magyarok győzelme e napon az előbbieknél még könnyebb lőn. Sieghard herczeg csak futással menthette meg életét; Rathold, Hattó és Meinhard a halottak közt maradtak. Így a magyarok három nap három sereg fölött ünnepeltek tökéletes diadalt.

Árpád VezérA koczka fordult s a támadottak támadókká váltak, s nyomon űzték a szétvert hadak megfutamodott maradványait, melyekkel csaknem egyszerre érkeztek Ennsburg közelébe, útközben Szent-Pölten monostorát is fölégetve. Lajos király pihent hadaival ellenök vonula. A tért, melyen a két seregnek találkozni kellett, oldalt erdők szegélyezték, s ezeket a magyarok szokásuk szerint előre erős csapatokkal rakták meg. A királyi sereg támadása után a magyar lovasság csakhamar futásnak ered, a németek diadalt reményelve hévvel nyomulnak utánok, de a mint az erdő mellett elhaladnak, a lesben álló csapatok borzasztó riadással kitörve, hátba támadják őket. E pillanatban a futamodók megfordítják lovaikat és sűrű nyilazással fogadják üldözőiket, kik két tűz közzé szorítva s néhány pillanat alatt bekerítve, fegyvereik csapásai alatt hullanak el. A király kevesed magával csak nagy bajjal menekülhetett Paussauba.” (Szabó Károly, A magyar vezérek kora 148-154. II. 1892.)

Hogy a német hadsereg veresége teljes volt, azt az egykorú évkönyvírók sem tagadják. Lajos király, már nem mert többé bajor földön tartózkodni. Németország biztosabb nyugati részébe húzódott. Az Enns mellett fekvő szép vidék egészen a magyarok birtokába került s még az augsburgi veszteség után is, egész Géza vezér idejéig birtokukban maradt. De mégsem lehetett oly nagy csapás Magyarországra az augsburgi (Lech-mezei) csata, mert a veszteség ellenére jó 100 évig a németek nem háborgatták többé Magyarországot. Így verte szét dicső Nagy Árpád Apánk azt az egyesült, támadó frank – német hadsereget, melynek zászlajára az volt írva: a magyarokat meg kell semmisíteni! Ezzel teremtette meg Árpád végérvényesen ismét az erős Magyar Birodalmat. Általa nyert szép Hazát az egységes, összetartó és a Vérszerződés Alkotmányával rendezetten kormányzott Magyar Nemzet. De nagy áldozatot adtunk ezért! Árpád volt az áldozat, mert belehalt ő is és két nagy fia is a Magyar Hazát megalapító véres küzdelemben kapott sebeibe.

A http://domonyi.aries.hu/Pozsonyi_csata_West-Point.html#.VZbPQY0w_IU honlap tartalmának felhasználásával:

Madarász László

Forrás: magaspart.hu



Megjelent: 1596 alkalommal

Hozzászólások  

 
Subartu
#6 Nekünk még inkább elegünk vanSubartu 2015-10-17 21:04
A Geonczeol Gyula néven író hozzászóló "...Elegem van abból, hogy valakik állandóan vastagon belecsavarodnak a trikolórba..." mondata ihletett meg. Ahol ő lakik ott bizonyára a magyar zászlót hívják trikolórnak (ékes szép magyar szó) és nem a franciát, mint Csonkaországban. Nagy összegű fogadásom van hogy az illető semmit vagy nagyon minimálisat olvasott el abból a történelmi oknyomozásból, amely a maghreb.blog.hu honlapon folyik évek óta, Tóth Gyula nevéhez köthetően. Őt én megsüvegelem, mert olyat tett le az asztalra, hogy nagy gondolkodóink sorában a helye. Ezzel szemben Geonczeol Gyula ontja ránk a nem létező történelmi korszakokból, nem létezett személyekből és meg nem történt eseményekből álló halandzsáját, amelyekhez hivatkozási alapként olyan forrásokat jelöl meg, amelyekről idehaza lassan már az óvodások is tudják, hogy a nagy hazugsággyárak termékei. Az ún. "középkori" pergamanek mintegy 90%-ról derült ki hogy hamisítvány.
Jó lenne, ha egyre többen tisztában lennénk azzal, hogy az ipari szinten űzött történelemhamisítás nem az újkori hatalombitorlók sajátja, hanem már régen megkezdődött, mostanság már csak felteszik a koronát a műre.
Attól hogy sokan sokszor mondanak el egy hazugságot, még nem válik igazzá, legfeljebb sokan elhiszik. Tucatjával lehetne sorolni a honfoglalás elmélettől a finn-ugorista elméletig a példákat, de talán legjellemzőbb I. István példája: a vérszerződést, a hunok törvényeit, az örökösödési jogot, az emberi erkölcsöket és szinte minden emberit sárba tipró alakra sokan még ma is felnéznek az évezredes agymosás hatására. Aki önállóan gondolkozik, számára nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medencei magyar lakosság közel 1/3-át idegen zsoldosok segítségével kiírtó, egész országrészeket elnéptelenítő vérgőzös figura cselekedetei ártottak a nemzetnek. Hogy miért magasztalják? Hát mert ő ültette a nyakunkba azt a Saul rabbi által létrehozott vatikáni szektát, ami megváltást senkinek, szenvedést viszont tíz, de inkább százmillióknak hozott. Nincs harag szívünkben, hisz a jelenlegi szolgalelkű uracs-banda sem különb az ezer évvel ezelőttinél. Egy a fontos: azt kell kutatni amit el akarnak rejteni előlünk, vagy a feledés homályába rejteni: ott rejteznek az igaz, léleknemesbítő dolgok és a tudás.
Idézet
 
 
Geönczeöl Gyula
#5 a frankok a hegyekben Bismarck előtt is germánok voltakGeönczeöl Gyula 2015-10-17 12:58
ideje lenne nem érzelmekkel túlhevítetten irogatni. Moosburg Klagenfurt mellett van és kiásták Brazlavo várát a Dráva partján. Brazlavo nevéből van a Brezalausburg. Brazlavo vára. Itt állomásozott Pribina és Kocel is, sohasem jártak a Balaton mentén, ha kiszárad, ha nem. Moosburgban született Arnulf, aki magyar segítséggel jutott el Rómába és koronázták császárrá. Ő volt az utolsó Karoling császár. A frankok Moosburgból ellenőrizték az Alpok hágóit és Arnulf nyitotta meg a hágókat a magyaroknak, akik átkeltek és a Brentánál megsemmisítették Berengár hadait, nem sokkal Arnulf halála előtt. Moosburg a Róma és Vindobona, Bécs közötti hadiút felénél van a rómaiak építették ki. Megvannak a római térképek rajta Moosburggal. Brazlavo-t, Arnulf nevezte ki Karinthia helytartójává. Fő feladata a hazug Svatopluk szemmel tartása volt, aki a Száva mellett "megale" Moraviae-ban állomásozott a "régi" Moráviában, Sirmium, Sriemska Mitravicá, Szávaszentdemeteren az egykori 4. római fővárosban, oda nevezte ki a pápa Metódot is, Kocel kérésére, aki Moosburgban frank helytartó volt. Latinosan Brazlavo, Braslav neve Vratislaus volt. Moosburgot ezért Brazlavoról Brezalausburgnak nevezték abban az időben. Karinthia a frankok noricumi központja volt, innen ellenőrizték a Róma felé vezető utakat és a Száva mentét Belgrádig. Karinthiában az avarok által délre hozott szlávok bajorokkal keveredtek. A Brezalausburg nevet korabeli iratok alapján Aventinus írta le 1500 táján és a húszas években Kleber fedezett fel töredékeket a Salzburgi évkönyvekből. Világosan megírják, hogy Brezalauspurc a Dunától DÉLRE van. Akkor most kötekedjünk, hogy Pozsony a Dunától délre van? Aventinus másolatait 1590-ben latinról fordították NÉMETRE és a Fordító ferdítette Pressburgra. A német Pressburg két szóból áll, a burg és a press.- ami a latin Pisonium ferdítése. A latin meg a poson ferdítése, magyar és nem szláv szó, mit Ortvay hitte, aki a zavarhoz még hozzá tett. A mai Moosburgban tudják a múzeumban, hogy 907-ben 30 ezer magyar verte szét a vidéket és a bajor hadsereg megsemmisült. Elmondtam nekik, hogy rossz az 1590-es fordítás. Theotmár Ennsburgból indult kiséretével és a lassan vonuló hadat Moosburgnál érte utol. A magyarokkal megütköztek, azok futást színleltek, kitört a várból a Dráva mocsaraiból a Karinthia hadsereg Braslavval az élen, de a magyarok cselt vetettek megsemmisítették mindkét sereget és elpusztították a várat. Ez volt a déli ék, a frankok mindig ékekkel támadtak, eggyel a Duna mentén, eggyel délen, Nagy Károly idején a harmadik ék Sirmium felé Itáliából. Az északi sereg nem vonult sehova, gyülekezett, amikor a magyarok meglepték. A hajóhaduk Ennsburgnál volt. Moosbrgtól és Ennsburgtól is Pozsony több, mint 200 kilométerre van. A történészek ezért nem értik, hogy hogyan lehetett Braslav a pozsonyi vár parancsnoka, hiszen tőle mindenhol 200 km mélységben Ennsburgig a magyarok ellenőriztek mindent, és semmiféle vár Pozsonyban nem volt és Dévényben sem. A pozsonyi főtéren aranyban gazdag lelőhelyeket találtak, szlávoknak nyoma sincs. ?iért kell Pozsonyból erőszakkal szláv központot csinálni? Mert Moosburgnak semmi köze se Pozsonyhoz, se Zalavárhoz, se a Balatonhoz. Elegem van abból, hogy valakik állandóan vastagon belecsavarodnak a trikolórba és aztán azt hiszik, hogy az felhatalmazza őket minisítgetésekre.
Idézet
 
 
Madarász László
#4 Válasz Geonczeol GyulánakMadarász László 2015-07-08 16:52
Tegnap még úgy gondoltam, válasz nélkül hagyom Geonczeol Gyula hozzászólását! Mára kialudtam ezt a lehetőséget…

A hozzászólás szerzője szerint Pozsony mellett nem volt semmilyen csata, az Klagenfurt közelében történt, a többi állítás viszont igaz. Következtetésként tehát nem vitatja, hogy a „decretum… Ugros eliminandos esse” rendelet - a magyarok kiirtásáról - létezett. Ez esetben viszont teljességgel kizárt, hogy a magyarság elleni összevont nyugati haderővel (frank, bajor, germán, stb.) történő támadás, Karintia mai fővárosának, Klagenfurtnak az érintésével történt! Igen nehéz terepviszonyok között egy százezres haderőnek értelmetlen lett volna Klagenfurt fele nyomulni, ha a magyarok megsemmisítésére törekszik, hiszen egyfelől a sereg utánpótlása, élelmiszer ellátása szinte megoldhatatlan lett volna, másfelől ez az útvonal a kitűzött célt egyáltalán nem szolgálná! Amiről a szerző beszél, az feltehetően IV. Béla Styriába (Stájerország) betörő hadainak egyik ütközete volt, ha volt ott egyáltalán ilyen!

Szinte köztudomású, hogy nem csak a régmúlt időkben, hanem még manapság is, az ország hatalmi központjának, fővárosának elfoglalásán keresztül vezet az út a teljes győzelemhez. Márpedig a hazánkra támadó nyugati erőnek a legelső célja a Pilisben lévő fővárosunk, Fehérvár (más neveken: Sicambria, Attila vár, Etzelburg) elfoglalása volt. Ezért is hoztak magukkal hajóhadat, és fedezték azt a Duna két partjáról szárazföldi hadsereggel! Fehérvár esetleges elfoglalását előzte meg Árpád apánk azzal, hogy nem várta meg a három hadsereg összevont támadását, hanem a felvonuló hadakat külön – külön semmisítette meg Pozsony környékén, mielőtt azok még a Pilisben egyesülhettek volna!

Brezalausburg emlegetése kapcsán az alábbiakat jegyzem meg:
Mit szólna Ön ahhoz, ha történetesen a Balaton kiszáradna (Isten mentsen meg attól!), és a késői utókor, az egykori magyar tenger nyomainak keresésesékor, talál egy helységnév táblát Heves megye területén Balaton felirattal, - azaz „tárgyi bizonyítékkal” - melyből azt a következtetést vonnák le a történészek, hogy ott helyezkedett el legnagyobb tavunk? Holott a tábla csak Heves megye Bélapátfalvai járásában fekvő Balaton nevű községet jelezte! Körülbelül Ön is így lehet Brezalausberg emlegetésével!
További jó munkát kívánok Önnek!
Madarász László
Idézet
 
 
Subartu
#3 Na szépen vagyunkSubartu 2015-07-08 03:46
Mindig vidám kedvem támad mikor ilyeneket olvasok. Még a végén kiderül hogy nem is volt pozsony térségében csata, Árpád és fiai meg összeverekedtek hogy kié legyen a díszes kipa és úgy haltak meg.
Bezzeg ám tudja osztani az eszet az óceán másik partjáról Gyula bátyám... Hallhatunk tőle a soha nem létezett avar birodalomról, wikipédia idézetről (sic!) aminek köze nincs a témához, bár a hegyekben hamisított "középkori" szent iratokból már a (Bismarck előtt) soha nem létezett Németország létezéséről is értesülhetünk. A szomorú az, hogy akinek nincs ideje tán még meg is eszi ezeket a sületlenségeket. Szerencsére van másik feljegyzés is, ahol bizony a környékbeli beszélő helységnevek megőrizték a történelmet, melyet oly annyira akarnak - előbb agyonhallgatni, majd - meghamisítani.
Érdemes kicsinyég visszáb lépni és úgy rátekinteni a történelemre, hogy jobban látszódjanak az összefüggések. Tóth Gyula és néhány segítő a maghreb.blog.hu oldalain fényes példája annak, hogyan jönnek felszínre a megdöbbentenő történelmi igazságok még sok száz év után is. Azzal nem kell foglalkozni, hogy a honfoglalók (foglalni vágyók) micsoda hazugsághegyeket hordanak össze irgalmatlan pénzekért, magukra akadémikus meg egyéb jelzőket aggatva. A tudás megvan, az összefüggések feltárhatók. Sokszor- ahogyan Kisfaludy-nál megtudhatjuk - népmesékbe, népművészeti tárgyakba rejtették az igazságot, hogy fenn tudjon maradni.
Széz szónak is egy a vége: a pozsonyi csata bizony a pozsony előtti térségben zajlott le, és jelentősége óriási. Haditechnikai fölényünket is mutatja, hogy 2.5x-es túlerőben lévő ellenfelet győztünk le. Ezt igazolják a nyugatra vezetett hadjáratok tucatjai is, amelyek során harcosaink úgy hatoltak át az akkori Európa összes országán, mint kés a vajon.
Idézet
 
 
Geonczeol Gyula
#2 1514east 49 Cleveland, ohioGeonczeol Gyula 2015-07-07 14:12
Pozsony mellett nem volt semmifele csata es a Duna ket partjan soha ket sereg nem vonult Pozsonyig. Aventinus es az Annales Iuvavenses maximi Brezalausburgrol ir es sohasem Pozsonyrol. Brezalausburg pedig Klagenfurt mellett van es Kezai megirja, hogy Vratislaust a magyarok megoltek. en.wikipedia.org/.../... . A Salzburgi evkonyv adata. A germanok forditottak le Brezalausburgot Pozsonyra 1590-ben, ami nagy hiba volt. Azonban a panszlavoknak kapora jott es igy a Klagenfurt melletti Moosburg, vagy Bresalausburg osszekeverheto Pozsonnyal es panszlav morva birodalmat telepitettek osztrak segitseggel a Felvidekre - papiron. A tobbi egyezik. Delen a magyarok a deli eket semmisitettek meg, eszakon valahol Enssburg folott a palatinus, Liutpold eszaki hadsereget, utana a frank hajohadat Ennsburgnal. 907-ben a magyar hatar visszakerult Ennsburig, ahol eredetileg az avar hatar huzodott.
Idézet
 
 
laszlo osvath
#1 pozsonyi csatalaszlo osvath 2015-07-04 16:18
ezt ke'ne tanitami az iskola'kban,
meg azt is ala' ke'ne huzni hogy az u.n. " kalandoza'sok "milyen ce'lt szolga'ltak !!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 348 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 3.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Czech Republic 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 106
This Week: 2796
Last Week: 4738
This Month: 15815
Last Month: 21059
Total: 1586280

Belépés