Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Apr30

2015. Szeptember 28., Hétfő 00:14

Eleink szkíta-keresztények voltak, Jézus tanítását hirdették és fogadták el az Ószövetség nélkül

Írta:  Csurka Dóra
Értékelés:
(17 szavazat)
Gézának, az Attila-hagyományú dinasztia sarjának ősi ellenségekkel kellett szembenéznie. Európa gyűlölettel tekintett a magyarokra, akik maguk is azt vallották, a hunok utódai, és sikeresen foglalták vissza ősi szokásjog alapján Attila örökségét, a Kárpát-medencét. Nemcsak fizikailag, eszmeileg is útban voltunk. Az európai feudális-hierarchikus alá-fölérendeltségi viszonnyal szemben, ahol az uralkodó teljhatalmú vezető, a szakrális magyar államban a Szent Koronán alapuló mellérendeltségre épülő páratlan közszabadság és népfelségjog érvényesült.

1040 esztendővel ezelőtt, március 23–24-én kegyes férfiak gyülekeztek a birodalom keleti részén fekvő Quedlinburgban I. Ottó német–római császár hívására, a húsvét megünneplésére. Mi történt 973 húsvétján, magyar szempontból miért volt sorsdöntő a német birodalmi gyűlés?

Nagy Ottó német királyt 962-ben római császárrá koronázta XII. János pápa (Forrás: Wikipédia). A Német-római Császárság előkelőségei mellett Kékfogú Harald dán uralkodó, a későbbi lengyel fejedelem, I. (Bátor) Boleszláv, II. Boleszláv cseh herceg, 12 előkelő (áruló) Magyarországról, VI. Benedek római pápa diplomatája, Johannes Tzimisces bizánci császár követe, két bolgár nagyság, az itáliai Vasfejű Pandulf herceg volt Ottó császár vendége. A 973. húsvéti quedlinburgi összejövetel vallásos kerete titkos diplomáciai cselszövés leplezésére szolgált.

A magyar források, a Gesta Hungarorum, Kézai, Thuróczy krónikája hallgat az eseményről, a külföldi beszámolók azon túl, hogy egységesen kiemelik, az összejövetel nagyszerű, egyetértő és sikeres volt – "minden kérdésben békés megegyezés született”, és minden küldött "gazdag ajándékokkal, vidáman tért haza" –, a lényegről nem tudósítanak. Noha nem kisebb fajsúlyú dologról döntöttek, mint a "pogány" magyarok politikai célzatú megtérítéséről, német-római császári hűbéressé tételéről.

A német történetírás az 1930-as évek közepén nagy jelentőséget kezdett tulajdonítani egy hamisítványnak. Ademarus Cabannensis krónikaszövegének egy 12. századi betoldása arról szólt, hogy amikor Géza követei megjelentek Ottó előtt, a császár "szent lándzsát" küldött a magyar fejedelemnek. A lándzsaküldés a hűbéri, függőségi viszony kinyilvánításának jele volt. (Erre a hamisításra hivatkozva formáltak jogot a magyar trónra előbb a német császárok a 11. században, majd a Habsburgok is.)

Géza személyesen nem vett részt a gyűlésen, kifejezve ezzel, hogy ő független uralkodó, s ehhez a politikához az utódai is ragaszkodtak. Ugyanakkor a 12 magyar előkelő olyan előnytelen szerződést kötött a magyarság nevében, amelyre felhatalmazást nem kapott. Békét kötöttek békeidőben, s papokat kértek a szkíta-keresztény magyarság "megtérítésére".

A fegyverekben már nem bíztak

Árpád országalapítása után eleink – főként a Kárpát-medence biztonságának szavatolására és ellopott kincseink után kutatva – 47 hadjáratot vezettek nyugaton a keleti Frank Birodalom, délnyugaton Itália, délen a bolgárok és a Bizánci Császárság ellen, s ekkor Európa számos népe a magyar állam adófizetőjévé vált. Géza országlásakor (972–997) a kontinens vezető katonai nagyhatalma voltunk, az Enns folyótól a Fekete- és Adriai- tengerig a magyar felségterület megközelíthetetlen volt az ellenséges haderő számára. 907-ben az egyesített, többszörös túlerőben lévő európai seregre mértek megsemmisítő csapást őseink.

Gézának, az Attila-hagyományú dinasztia sarjának ősi ellenségekkel kellett szembenéznie. Európa gyűlölettel tekintett a magyarokra, akik maguk is azt vallották, a hunok utódai, és sikeresen foglalták vissza ősi szokásjog alapján Attila örökségét, a Kárpát-medencét. Nemcsak fizikailag, eszmeileg is útban voltunk. Az európai feudális-hierarchikus alá-fölérendeltségi viszonnyal szemben, ahol az uralkodó teljhatalmú vezető, a szakrális magyar államban a Szent Koronán alapuló mellérendeltségre épülő páratlan közszabadság és népfelségjog érvényesült.

962-ben I. Ottó német király Rómában császárrá koronáztatta magát, kiépítette a német nagyhatalmat, meghirdette a keleti terjeszkedést, a "Drang nach Osten"-t, ő diktálta a quedlinburgi egyezményt is. Célja Magyarország hatalmának megtörése volt, s a kereszténység terjesztése csak leplezte szándékát.

Pilgrim passaui püspök levele így szólt a pápához, Kr. u. 974-ben: "A szövetség nyomán létrejött békét kihasználva megkezdtük a hittérítői tevékenység gyakorlását." Eszerint a magyarok és a németek között szövetség jött létre.

Nem maradt fenn írásos bizonyíték az államcsínyről, és így a résztvevők neveiről sem. Thierry Amadé Attila történelme című munkájában egy nemzetközi államcsínyt említ. Amikor megkötötték az egyezményt, Ottó azonnal hozzálátott tervének végrehajtásához. Közel a határhoz, Passauban egy központot létesített, ahol a magyarellenes ügyintézés szerveződött, vezetője Pilgrim püspök volt, akit a pápa felruházott minden hatalommal, ami szükséges volt népünk "megtérítéséhez".

Ottó elhatározta, hogy a fiatal Géza fejedelemnek német feleséget ad, Adelhaidot. (A németek korábban már éltek ezzel a "fegyverrel", amikor Attila hatalmát megsemmisítették. Hildegund Krimhildát adták Attilához, aki a nászéjszakán az orrlyukán át az agyába felszúrt hajtűjével ölte meg őt.) Adelhaid küldetése nem Géza elpusztítása volt, csak a háttérből való irányítás, sugalmazás.

Térítésnek álcázott hódítás

"Géza fejedelem, amikor a keresztény térítő papok és az idegen jövevények előtt megnyitotta országát, sőt maga is, családjával együtt a keresztény hitre tért, nemcsak alattvalóinak életformájában és társadalmában hozott létre alapvető változást, hanem saját dinasztiájának, tulajdon őseitől örökölt eszmevilágában is" – írta Dümmerth Dezső Az Árpádok nyomában című munkájában. Quedlinburgban nem volt kölcsönös szerződés, csak mi tettünk engedményeket. Feladtuk ősi hagyományainkat, a határvidék védelmét. Szabad bejövetelt biztosítottunk a hittérítőknek, engedélyeztük templomok építését, plébániák felállítását.

Nyitva állt az út, hogy Adelhaid házasságot kössön Gézával, és a vele érkező tízezer testőrnek rangos állásokat, földbirtok adományozását is ígérték a magyar követek. Bruno püspök elhalmozta a magyar arisztokráciát Ottó ajándékaival, szekerei kincsekkel megrakva értek Esztergomba, katonai kísérettel. Útja közben, Passauban megállt és átvette Ottó császár írott utasításait. Ez az egyetlen okirat, amely fennmaradt. Ottó levele a passaui Pilgrim püspökhöz: "Segítsd Brunót magyarországi útjában, lásd el bőven lovakkal és kísérettel a határig, mert ha küldetése sikeres lesz, neked és övéinek is előnyére fog szolgálni, hogy azután ezek királya hűbéresünk lesz." E levél elárul minden szándékot.

A hivatalos történetírás szerint a magyarok saját akaratukból és óhajukból vették fel a római vallást, és kérték német és cseh misszionáriusok küldését az országba. Liudprand, Cremona püspöke kereszténynek nevezte Árpád népét. Árpád az "egy Istenhez" imádkozott, és tisztelte a természetet, állította Cornides, Theophilactus és Thuróczy is. Diószegi Vilmos írja ugyancsak, hogy a nép nem volt pogány. Eleink szkíta-keresztények voltak, Jézus tanítását hirdették és fogadták el az Ószövetség nélkül. A különböző vallásos megnyilatkozások csak azt jelezték, hogy vallási türelem volt az országban. Ezt a vallási összhangot, amely erőssé, egységessé tette a nemzetet, kellett Ottóéknak megszüntetni, ez volt számukra az egyetlen út, hogy a magyarok hatalmát megtörjék.

A quedlinburgi szerződés másik pontja is talányos és ésszerűtlen, mely alapján Grandpierre K. Endre sejteti, hogy egy titkos nemzetközi összeesküvést szerveztek ellenünk. A Lech-mezei csata és a quedlinburgi gyűlés között csaknem húsz év telt el, azalatt nem nyugat, hanem a Balkán felé történtek hadjáratok. Érthetetlen, hogy Európa legnagyobb katonai hatalma miért könyörög attól a néptől békét, amelyet a közelmúltban többször tönkrevert.

Mikor őseink megtudták, hogy a németek képesek voltak hivatalos iratok hamisítására csak azért, hogy Pannóniát megszerezzék, a ráeszmélés megrázta őket. Pilgrim püspök Ottó sugallatára négy iratot hamisított, amelyeket most lorchi hamisítás név alatt ismerünk. E négy hamisításnak kellett volna bizonyítania azt, hogy az utolsó négy elhalálozott pápa a passaui püspök hatáskörébe iktatta a Dunántúlt. Ahogy Géza értesült a hamisításról, elrendelte az ügy kivizsgálását. Pilgrim püspök felkérte a pápát az iratok valódiságának bizonyítására. Újabb hamisítás következett, amely egy állítólagos Tudummal volt kapcsolatban. Tudum avar vezető volt, aki Észak-Magyarországon élt, túlélte a Nagy Károly-i hódítást, és 811-ben elfogadta a salzburgi érsek korlátlan hatalmát. Erre hivatkozva a pápa a salzburgi érseket kinevezte a Dunántúl apostoli helynökének. Géza észrevette ezt a körmönfont húzást, és Bruno püspököt azonnal kiutasította hazánkból.

A nagy történelemhamisítás

I. Ottó a Nagy Károly-féle Frank Birodalom visszaállításának tehetséges szervezője, álmodója volt. Arról ábrándozott, hogy a szomszédos cseh és lengyel alávetéshez hasonlóan Magyarországra is kiterjesztheti hűbéri hatalmát. Nem sikerült. Jogigényét arra hivatkozva tette, hogy az egykori római Pannónia – a mai Dunántúl – az avarok leverésével Nagy Károly birodalmának részévé lett…

De mi van akkor, ha maga Nagy Károly és hatalmas birodalma nem is létezett?

Ha elfogadjuk a bajor kutató, Heribert Illig 1991 óta képviselt elméletét, amely "kitalált középkor" néven ismert, s amely nem kevesebbet állít, mint hogy az európai történelem 7., 8., 9. százada beiktatott, minden valóságot és reális történést nélkülöző időszak (nincsenek régészeti és numizmatikai leletek), érdekes következtetéseket lehet levonni.

A kitalált időszak 614. augusztus végétől 911. szeptember elejéig tart – Illig az ezen időszak alatt keletkezett, írott források nyolcvan százalékáról már kimutatta, hogy hamisítvány –, így Nagy Károly személye is fikció, a Német–római Birodalom megalapítója csupán az Ottók képzeletében létezett. Kellett egy nagy előd, akire lehetett hivatkozni bárhol, bármikor. Kreáltak. A történelemhamisítás a 10. században összehangoltan folyt, részt vett benne Bizánc (VII. Konstantin), majd a vele házassági szerződést kereső I. Ottó. Theopahanuval olyan hercegnő érkezett a Rajnához teljes udvartartással, akit fia, II. Ottó elvett és császári rangra emelt. Gyermekük, III. Ottó és barátja, nevelője, a francia Gerbert (II. Szilveszter néven pápa) alatt teljesedett ki a szemfényvesztés. III. Ottó nevében rendkívüli kísérlet történt: új kapcsolat kialakítása a világi és az egyházi hatalom, azaz a császár és a pápa között, új kapcsolat a "német" és a bizánci császár között, és Európa "végérvényes" keresztény hitre térítése.

Csurka Dóra - Magyar Hírlap [2013. április 15]

[Eredeti cím, I. Ottóval indult a német terjeszkedés]

Forrás: Hunhir.info

[Szerk. kiemelései]

Megjelent: 1467 alkalommal

Hozzászólások  

 
Zoli
#4 Szkíta keresztényekZoli 2015-10-20 18:05
Kedves "Régenis"

Mindég örülünk ha valaki ki-ki mer tekinteni a "szemellenzők" (mi délvidéken ezt úgy hívjuk, hogy "szemző" - amit lovainknál használunk azért, hogy a kívánt irányba tereljük lovaink látókörét) mögül még ha a "gazdi/k " ezt ellenzi/k is.
A kíváncsiság - érdeklődés - kételkedés stb. velünk születendő látókör-tágítóféle valami amit manapság már rosszakaróink ennek alkalmazását akadályozzák ahol csak lehet.
Ha jól értelmeztem hozzászólásoldat, azt állítod, hogy "Szkíta kereszténység nem létezett". Eme megállapításod szinte kérdések özönét váltja ki nálam. Ezt te mire alapozod? Szerinted Szkíták - Szittyák vajon léteztek-e? Szerinted azok ha nem keresztények voltak, akkor minek neveznéd mondjuk a Szkíta Erkölcsöt? Azt kéred, hogy ne a hunhír.info legyen a "forrás" helye, habár a hunhír.info csupán a tanulmánynak a cikknek a pontos helyét jelöli nem a kútfőket. Ugyanis ha figyelmesen olvasod az itt megjelent cikkben is benne vannak kútfők források megjelölése, sőt még egy megnevezett püspöktől való idézet is bekerült nem beszélve néhány a cikkben említett nevekről melyek szintén kútfők; Cornides, Theophilactus és Thuróczy, Diószegi Vilmos stb.
Most én is segítségedre leszek csak néhány forrással mégpedig csupán innen a Magyar Megmaradásért honlapról melyekben a kútfők is említve vannak illetve többségében tényekre alapozzák, hogy a Szkíták igen is léteztek - léteznek mert azok a mi őseink kik Jézus tanítását fogadták el, de eltűrtek más vallásokat is, mivel e tanítás a szeretetre épült és épül még ma is. Ami pedig a megtépázott római egyházat érinti avval mi részletesen nem foglalkozunk, mert azt ők saját maguk ásták és ássák alá a mái napig.
Tudtad, hogy van Katolikus egyház Kaukázusban de az nem római?
Ez a bizonyos római tákolmány ezt a kaukázusi egyházat már régen kitagadta vagyis az akkori pápa mert nem lett római. Erről a következő sorozatban hallhatsz Kozsdi Tamás élőadásaiban ELSŐ www.youtube.com/.../ és MÁSODIK www.youtube.com/.../ rész. Itt sok-mindet megtudhatsz a Szkíta kereszténységről is az őseink hitéről, valamit a kaukázusi katolikus egyházról is. Azután még néhány cím tőlem is a honlapunkról ahol tájékozódni lehet:

Badini Jós Ferenc: Igaz történelmünk a honfoglalásig folytatásos magyarmegmaradasert.hu/.../...
Lajdi Péter: Néhány szó Jézus urunk származásáról magyarmegmaradasert.hu/szerzok/k-n/lajdi-peter/item/1797
Tácsi István: Őskereszténység magyarmegmaradasert.hu/.../...
Esztán Győző: Az Úr szava magyar volt magyarmegmaradasert.hu/.../...
leszerelt: A hitjelképek szerepe magyarmegmaradasert.hu/.../...
és még egy: Grandpierre K Endre: Történelmünk központi titkai – sorozat magyarmegmaradasert.hu/.../...

És még sorolhatnám a sok sok címet a szélesebb tájékozódás érdekében de amint látom nem vagyok egyedül a segítségben.
Izgalmas kutatást kívánok mindazoknak kiket még mindég akadályoz a "szemző".
Szeretettel: >Zoli
Idézet
 
 
leszerelt
#3 Keresztény, s nem krisztiánleszerelt 2015-10-20 17:28
Idézet - Régenis:
Szkíta kereszténység nem létezett. Egy ilyen fontos kijelentés mellé elengedhetetlen a forrás megjelölése - na persze nem arra gondoltam ami itt szerepel, hogy:Hunhir.info- . Gondolom más forrás nincs, ezért hiányzik. Ez újabb térítési kísérlet, melyet ma lépten- nyomon tapasztalhatunk, a római egyház megtépázott hitelességét visszaállítandó. Nagyon bízom abban, hogy ez nem fog sikerülni.



A szkíta kereszténység irodalma tudtommal elégé terjedelmes. A régészeti leletek (magyarmegmaradasert.hu/.../...), a ma is megtekinthető sírkövek (magyarmegmaradasert.hu/.../...) mind egy magyar-hun-szkíta kereszténységről tanúskodnak. A "kör", "köröszt" gyökű "keresztény" szónak, fogalmának vagy istenhitnek semmi köze sincs a magyar nyelvterületeken "keresztény"-nek hazudott római egyház júdaista "krisztián" (felkent) ideológiáihoz.

A cikk alatt olvasható: Csurka Dóra - Magyar Hírlap [2013. április 15], [Eredeti cím, I. Ottóval indult a német terjeszkedés]
Idézet
 
 
sagi
#2 Nem a forráson múlik!sagi 2015-10-20 16:42
Az írás célja és tartalma nem annak bizonyítása, hogy létezett szkíta kereszténység, hanem a kereszténység terjesztésének ürügyén végrehajtott államcsíny bemutatása a Magyar Királyság szuverenitásának felszámolására. Ehhez az államcsínyhez hamis indokot szolgáltató kijelentés volt a kereszténység terjesztése. Az írás tartalmából semmit nem von le Régenis okvetetlenkedése a szkíta kereszténység létezésével kapcsolatban, mert annak létezését a külföldi hittérítők, egyházi emberek maguk írják le korabeli beszámolóikban, másrészt az Árpádi bejövetel korából származó sírmellékletek leggyakoribb lelete a mellkereszt. Ha Régenis a kereszténységet csupán Jézus kereszthalálának jelképéből vezeti le, akkor ezzel elárulja, hogy a kereszténységet egy kínzó-kivégző eszköz iránti tisztelet szintjére degradálja.
Az írás a Géza uralkodása alatt a quedlinburgi szerződéssel végrehajtott államcsínyt és a korabeli hatalmi viszonyokat mutatja be, érintve az Illig által feltárt naptárhamisítást is. Sajnálatos, hogy a naptárhamisítási felismerésből csupán Nagy Károly személyének fiktív voltáig jut el. Ugyanis Tóth Gyula kutatásai a fiktív évszázadok kitalált történetéről bizonyítja, hogy azok a megelőző és követő események mutált példányainak beillesztését jelentik a megnyújtott időszalagra. A nagykárolyi avar háborúról pedig kimutatja, hogy az tulajdonképpen Atilla fiainak testvérháborúja volt, amely Aladár győzelmével, Csaba vereségével végződött. Ha ezeket a felismeréseket beillesztjük a korról kialakult képbe, akkor megállapítható, hogy a Nagy Károly féle mítosz (melyet Atilla győztes fia köré költöttek) ugyanolyan szereppel bírt, mint a zsidóság népi öntudatának kialakítására szolgáló ószövetségi történetek. Mindkét esetben a szerves kultúrát hordozó műveltségről leváló néptöredék új identitásának megalapozását és jövőjének biztosítását szolgáló akcióról van szó. Mindkét esetben az új identitású népek a szerves kultúrát hordozó nép ellenében, azokat ellenségként feltűntetve határozzák meg magukat. Az új népi identitás új hagyományokat igényel, amelyeket a régi hagyományok átvételével és átértelmezésével teremtenek meg. A milánói ediktumot Nagy Konstantin személyéhez kapcsolja a történelem, azonban Tóth Gyula kutatásai és a sírokban talált pénzérmék tanúsága alapján joggal feltételezhető, hogy a vallásbékét hirdető törvény is Atilla személyéhez kapcsolódik. Ha ez a feltételezés helytálló, akkor az a korabeli szkíták/hunok kereszténységére nézve is nyomós érv! A naptárhamisítási akció célja pedig éppen az volt, hogy miközben Aladár népe számára történelmi távlatot és nagykárolyi birodalmi mítoszt nyújtottak, addig a magyarságot időben leszakítsák Atilla örökségéről. A quedlinburgi szerződés titkolt célja pedig az volt, hogy a Csaba örökségeként Árpád által megvédett Kárpát-medencét csellel Aladár örökségéhez (alias Nagy Károly birodalmához) csatolják. A cselszövés belső logikája alapján, melyet az elkövetett történelemhamisítás feltárt részletei világítanak meg, a római kereszténység az Atilla (alias Nagy Konstantin) féle kereszténység eltorzított, hatalom érdekű változata volt. Azért kellett a római kereszténységet felvennie a magyarságnak, mert így azonnal leszakíthatták az Atilla-i örökségről és betagolhatták a feudális hűbéri rendszerbe. Ez a felismerés pedig önmagában bizonyítja, hogy a hun-szkíta magyarság Rómától független keresztény állam volt, amely nem volt semmilyen hatalmi központnak alárendelve. Sőt, ez a hatalmi függetlenség (mellérendeltség) még a római vallás felvételét követően is sokáig megmaradt, amint arról korabeli oklevelek tanúskodnak! Már pedig ennek a viszonynak a forrása nem lehetett más, mint a szkíta nép kereszténységének Róma általi elismerése!
Idézet
 
 
Régenis
#1 SzékesfehérvárRégenis 2015-10-20 09:56
Szkíta kereszténység nem létezett. Egy ilyen fontos kijelentés mellé elengedhetetlen a forrás megjelölése - na persze nem arra gondoltam ami itt szerepel, hogy:Hunhir.info- . Gondolom más forrás nincs, ezért hiányzik. Ez újabb térítési kísérlet, melyet ma lépten- nyomon tapasztalhatunk, a római egyház megtépázott hitelességét visszaállítandó. Nagyon bízom abban, hogy ez nem fog sikerülni.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 262 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 585
This Week: 4523
Last Week: 5419
This Month: 21344
Last Month: 25391
Total: 1500765

Belépés